13/2004. (IV. 27.) OM rendelet

a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény végrehajtásáról

A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 28. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a szakképesítésért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter véleményének kikérésével, továbbá a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A szakképzési hozzájárulásra kötelezett által szervezett gyakorlati képzés költségeinek elszámolására vonatkozó szabályok

1. §

(1)[1] Az a hozzájárulásra kötelezett, aki az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét (a továbbiakban: hozzájárulásra kötelezett), a gyakorlati képzés szervezésére irányuló első együttműködési megállapodás, tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés megkötését követő 30 napon belül köteles a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézethez (a továbbiakban: NSZFI) bejelentkezni az NSZFI által a Magyar Közlönyben közzétett bejelentkezési nyomtatványon. Az NSZFI az elfogadott bejelentkezési nyomtatvány másolatát megküldi a hozzájárulásra kötelezettnél folyó gyakorlati képzés telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara (a továbbiakban: területi gazdasági kamara), továbbá az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes igazgatósága (a továbbiakban: APEH illetékes igazgatósága) részére.

(2)[2]

(3) A bejelentkezési nyomtatvány a következő adatokat tartalmazza:

a) név (cégnév), rövidített cégnév,

b) cím, székhely, a gyakorlati képzés telephelye(i),

c) adószám,

d) statisztikai számjel,

e)[3] cégjegyzék szám, egyéni vállalkozói igazolvány száma, nyilvántartási szám,

f) a hozzájárulásra kötelezettnél munkaviszonyban gyakorlati oktatóként, szakoktatóként, illetve oktatóként foglalkoztatottaknak a száma a bejelentkezés időpontjában, az alkalmazás módja szerint,

g) a hozzájárulásra kötelezettnél a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján gyakorlati képzésben részesülő szakközépiskolai, valamint szakiskolai (a továbbiakban: szakképző iskola) tanulók (a továbbiakban: tanulók) és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) hatálya alá tartozó gyakorlati képzésben részesülő hallgatók (a továbbiakban: hallgatók) bejelentkezéskori létszáma szakképző iskolánként, illetve felsőoktatási intézményenként, évfolyamonként, és tagozatok szerinti bontásban. A dokumentumot az érintett szakképző iskolával, illetve felsőoktatási intézménnyel igazoltatni kell.[4]

(4) A bejelentkezési nyomtatványhoz a következő eredeti okiratokat, vagy azok cégszerű aláírással hitelesített másolatát kell csatolni:

a)[5]

b)[6] az Szt. 27. §-a alapján kötött tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés,

c) az Szht.4. §-ának(1) bekezdés a) és b) pontja szerinti gyakorlati képzés megszervezésére kötött, a (6) bekezdésben foglaltaknak megfelelő együttműködési megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás).

d)[7] a területi gazdasági kamarának az oktatott szakképesítés tekintetében illetékes gazdasági érdekképviseleti szervezettel együttműködve kiadott és érvényben lévő bevezető ellenőrzés határozatát 6 hónapon belül, de legkésőbb az elszámolás benyújtásának időpontjáig a tanúsítványát arról, hogy a kérelmező rendelkezik a szakmai gyakorlati képzéshez jogszabályban előírt feltételekkel.

(5)[8]

(6) Az együttműködési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

a)[9] az együttműködési megállapodást kötő felek

aa) nevét (cégnevét),

ab) székhelyét,

ac) adószámát,

ad) statisztikai számjelét,

ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási számát,

af) szakképző iskolának a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/A. § (5) bekezdése szerinti azonosítóját, illetve

ag) felsőoktatási intézménynek a 2005. évi CXXXIX. törvény 35. § (2) bekezdése szerinti intézményi azonosítóját (a továbbiakban: OM azonosító),

b) a hozzájárulásra kötelezettnél gyakorlati képzésben részesülő tanulók, illetve hallgatók szakképesítésenkénti, szakonkénti, évfolyamonkénti, tagozatonkénti létszámát,

c)[10] a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény szakmai programjában, tantervében szereplő gyakorlati képzés időtartamát, valamint a kiegészítő gyakorlati képzés arányát a hozzájárulásra kötelezettnél tanévenként,

d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását,

e) a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény feladatait a gyakorlati képzés megszervezésével kapcsolatban,

f) a hozzájárulásra kötelezett feladatait és kötelezettségeit a szakmai gyakorlat megszervezésével kapcsolatban,

g) a tanulókat, illetve a hallgatókat az Szt. és e rendelet szerint megillető juttatásokat (a továbbiakban: juttatás), a felelősségbiztosítás költségeit,

h) a gyakorlati képzéssel összefüggő, a gyakorlat időtartamával arányosan felmerülő és a jogszabályok keretei között elszámolható egyéb költségeket, továbbá az Szht. 4. §-ának (2) bekezdés b) -c) pontjai alapján elszámolható tervezett költségeket,

i) a gyakorlati képzési idő egyes szakaszaiban hol, és milyen formában (tanműhely, csoportos gyakorlati képzési hely, egyedi munkahely) valósul meg a gyakorlati képzés, ki gondoskodik a tanulók, illetve a hallgatók felügyeletéről.

(7)[11] A (3)-(6) bekezdésekben felsorolt adatokban, okiratokban, illetve az együttműködési megállapodásban bekövetkezett változást a soron következő bevallással egyidejűleg a hozzájárulásra kötelezett köteles bejelenteni az NSZFI-nek, egyidejűleg megküldve a módosított dokumentum eredeti vagy cégszerű aláírással hitelesített másolatát is. A változásjelentés másolati példányát az NSZFI megküldi az APEH illetékes igazgatósága részére.

(8) A hozzájárulásra kötelezett - a gyakorlati képzés költségeinek elszámolására vonatkozó szándékától függetlenül - a szakképző iskolával, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás másolatát a megkötést követő 30 napon belül megküldi a területi gazdasági kamarának.

(9)[12] Az Szht. 7. § (9) bekezdése alapján a gyakorlati képzést teljesen megszüntető, vagy, egy oktatási éven túl szüneteltető hozzájárulásra kötelezettnek, ha ezt követően az Szht. 4. § (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesíti szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, az (1) bekezdése szerint kell eljárnia.

2. §

(1)[13] Az Szht. 4. §-a alapján gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett a hozzájárulási kötelezettség éves teljesítésével kapcsolatos bevallási és elszámolási kötelezettségének az NSZFI által a Magyar Közlönyben közzétett közlemény mellékletét képező ÉVES BEVALLÁS nyomtatvány kitöltésével és az NSZFI részére a tárgyévet követő második hónap 15. napjáig történő megküldésével tesz eleget.

(2)[14] A hozzájárulásra kötelezett bevallásában és elszámolásában, költség-hozzájárulásként kizárólag a tárgyév utolsó napjáig pénzügyileg teljesített kifizetéseket szerepeltetheti.

(3)[15] A gyakorlati képzésnek több hozzájárulásra kötelezett által közösen megteremtett - gyakorlati képzési célú - feltételrendszer igénybevételével történő megszervezése esetén, a költségelszámolás lehetőségét igénybe vevő hozzájárulásra kötelezettnek az Szht. 4. §-ának (10) bekezdése alapján bejelentkezési, bevallási és elszámolási kötelezettsége van. A hozzájárulásra kötelezettek, a költségek egymás közötti megosztásáról számlát kötelesek kibocsátani, amelynek adattartalma lehetőséget ad a teljes felosztott költség és az elszámolásra kerülő költséghányad ellenőrizhetőségére. A számlán minden esetben szerepeltetni kell az ügyletben részt vevő hozzájárulásra kötelezettek részére a bejelentkezésükkor az NSZFI által adott egyedi azonosító számot is.

(4) A hozzájárulásra kötelezett az önellenőrzésénél az adott önellenőrzéssel érintett év bevallási nyomtatványát használja fel, a nyomtatványon feltüntetve az önellenőrzés tényét.

(5)[16] A hozzájárulásra kötelezett az 1. és 2. §-okban megjelölt okiratokat 5 évig köteles megőrizni és ellenőrzés során rendelkezésre bocsátani.

(6)[17] Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett két egymást követő évben nem nyújt be az (1) bekezdés alapján bevallást és elszámolást, az NSZFI törli a nyilvántartásából, és erről értesíti a hozzájárulásra kötelezettet, valamint az APEH illetékes igazgatóságát.

(7)[18] Ha a hozzájárulásra kötelezett a (6) bekezdésben említett időszak alatt, illetve azt követően a bevallás és elszámolás pótlásáig gyakorlati képzést szervezett, akkor a kötelezettség teljesítéséig az Szht. 5. § hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni, ezért nem csökkentheti az Szht. 4. § (2) bekezdése alapján bruttó kötelezettségét, nem érvényesíthet költségelszámolást, illetve nem nyújthat az Szht. 4. § (8) bekezdésében szabályozott költség-hozzájárulást. Az elmulasztott évekre vonatkozó bevallását az APEH illetékes igazgatóságához kell benyújtania, és ha ezt követően az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése szerinti gyakorlati képzés szervezésével kívánja teljesíteni szakképzési hozzájárulási kötelezettségét, e rendelet 1. § (1) bekezdése szerint kell eljárnia.

3. §

(1)[19] Az Szht. 4. §-ának (1) bekezdése szerint teljesítő hozzájárulásra kötelezett bevallásának másolatát az NSZFI a bevallások feldolgozását követően negyedévente megküldi az APEH illetékes igazgatóságának.

(2)[20]

4. §

(1) Ha a bejelentkezés nem az 1. §-ban meghatározott határidőben történik, akkor a hozzájárulásra kötelezett a bejelentkezését megelőző időszakra költségelszámolást nem érvényesíthet.

(2) Ha az Szht. 4. §-a alapján gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezett nem tesz eleget az 1. § (1) bekezdésében és (3)-(4) bekezdéseiben foglaltaknak, e rendeletben előírt kötelezettsége teljesítéséig az Szht. 5. §-ának hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni, nem csökkentheti az Szht. 4. §-ának (2) bekezdése alapján bruttó kötelezettségét, nem érvényesíthet költségelszámolást, illetve nem nyújthat az Szht. 4. § (8) bekezdésében szabályozott költség-hozzájárulást.

5. §[21]

(1) Ha a szakképzési hozzájárulást az Szht. 4. § (1) bekezdése alapján gyakorlati képzés megszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a csoportos gyakorlati képzést közvetlenül szolgáló, az Szht. 19. §-ának 4. pontja szerinti tárgyi eszköz (a továbbiakban: tárgyi eszköz) beszerzésre fordított költségét az Szht. 4. § (2) bekezdésének b) pontja alapján számolja el, akkor a tárgyi eszközt köteles elkülönítetten nyilvántartani és 5 évig - ingatlan esetén 10 évig - gyakorlati képzés céljaira használni. Tárgyi eszközként elszámolt biológiai alapok, tenyészállatok és szaporítóanyagok esetében az időtartam 5 évnél rövidebb is lehet, ha azt termesztési, illetve tenyésztési okok indokolják.

(2) A tárgyi eszköz - az (1) bekezdésben meghatározott időtartamon belül - csak az NSZFI előzetes írásbeli hozzájárulásával terhelhető meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz esetében, ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 60 hónapon, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan - 120 hónapon belül

a) a tárgyi eszközt értékesítik, a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső bekerülési értéknek,

b) a tárgyi eszköz bérbeadása esetén a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső bekerülési értékből a bérbeadás idejére jutó részének azt a hányadát kell a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett NSZFI-Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) területi előirányzat-felhasználási keretszámlára (a továbbiakban: EFK számla) befizetni, amilyen arányban a tárgyi eszköz beszerzése a hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolásra került.

(4) A hozzájárulásra kötelezett az (1) és (3) pontokban meghatározott befizetési kötelezettségét az éves bevallásában, elszámolásában vallja be és fizeti meg. A befizetési kötelezettség összege nem használható fel a többletköltség visszatérítési igény rendezésére.

(5) Az Szht. 4. § (2) bekezdésének c) pontja alapján elszámolható összeg az Szt. 54/B. § 24. pontja szerinti tanműhely (a továbbiakban: tanműhely) gyakorlati képzéssel hasznosított időtartamára vonatkozó, a tanműhely adottságaihoz viszonyított, oktatott tanulólétszámmal arányos igazolt és ellenőrizhető összege.

(6) Az Szht. mellékletének 1. d) pontja alapján a kedvezményes étkeztetés költsége, ideértve az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 3. § (4) bekezdésben foglaltakat, havonta a gyakorlati képzési napok arányában számolható el. Saját konyha üzemeltetése esetén a költségek elszámolása a gyakorlati képzési napokra közvetlen önköltségen történik.

(7) Az Szht. mellékletének 1. d) pontjában szereplő vizsgáztatás költségeként csak a 4/2002. (II. 26.) OM rendelet 4. § (1) bekezdésében meghatározott útiköltség számolható el számla alapján.

(8) A hozzájárulásra kötelezett az Szt. 15. § (4) bekezdése alapján az általa megszervezett szintvizsgával kapcsolatban két közreműködő szakértő díjazását számolhatja el igazolt költségként a szakképzési hozzájárulás teljesítésénél a kötelező legkisebb havi munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése szerinti kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) legfeljebb 2 százalékának mértékéig szakértőnként és vizsgázónként.

(9) Főállású oktató esetében - figyelembe véve az Szht. mellékletében meghatározott oktató részére nyújtott díjazást - egy teljes oktatói díjazás akkor számolható el, ha a teljes munkaidejében az általa oktatott tanulók, valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján hallgatói jogviszonyt létesített hallgatók átlaglétszáma eléri a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott átlag csoportlétszámot, illetve osztálylétszámot (a továbbiakban: csoportlétszám) az elszámolási időszakban.

(10) Nem főállású oktató esetében - figyelembe véve az Szht. mellékletében meghatározott oktató részére nyújtott díjazást - munkabérének az a része számolható el oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével. Amennyiben az általa oktatott tanulók, hallgatók létszáma nem éri el a (9) bekezdésben meghatározott csoportlétszámot, akkor az e bekezdésben meghatározott oktatói díjazást olyan arányban kell tovább csökkenteni, amilyen arányban kevesebb a tényleges létszám a csoportlétszámnál az elszámolási időszakban.

A fejlesztési támogatás és elszámolásának szabályai

6. §[22]

(1) Az Szht. 4. § (5) bekezdésében, illetve 5. § (2) bekezdésének a) pontjában szabályozott fejlesztési támogatásról kötött fejlesztési megállapodásnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a megállapodást kötő felek

aa) nevét (cégnevét),

ab) székhelyét,

ac) adószámát,

ad) statisztikai számjelét,

ae) cégjegyzék számát, egyéni vállalkozói igazolvány számát, nyilvántartási számát,

af) bankszámlaszámát,

ag) szakképző iskolának, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet 12/A. § (5) bekezdése szerinti azonosítóját,

ah)[23] OM azonosító,

b) a fejlesztési támogatásban részesített szakképző iskolában, valamint a térségi integrált szakképző központ (a továbbiakban: TISZK) keretében működő központi képzőhelyen (a továbbiakban: központi képzőhely), illetve a felsőoktatási intézményben (a továbbiakban együtt: fejlesztési támogatásban részesített) folyó képzés esetében a támogatandó szakmacsoport, szak, szakképesítés megnevezését és a gyakorlati oktatási és gyakorlati képzés helyszínét és időtartamát,

c) a tárgyévben gyakorlati oktatásban és gyakorlati képzésben részesülő tanulók szakmacsoportonkénti, szakképesítésenként! létszámát, illetve az érintett hallgatók szakonkénti, évfolyamonkénti létszámát,

d) a hozzájárulásra kötelezett által az Szht. és e rendelet keretei között nyújtandó fejlesztési támogatás összegét, átadás módját,

e) a fejlesztési támogatásban részesített a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek javítását szolgáló tervezett fejlesztések felsorolását, illetve tárgyi eszköz átadása esetén az átadásra kerülő tárgyi eszköz megnevezését, könyv szerinti értékét, egyedi azonosító adatait,

f) a fejlesztési támogatás felhasználásának és a fejlesztési támogatásban részesítettnek az erről szóló, a támogató részére megküldendő beszámolásnak a határidejét.

(2) A központi képzőhely akkor jogosult fejlesztési támogatás fogadására, ha megfelel a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet 18. §-ában meghatározott követelményeknek, és ezt a TISZK-et létrehozó iskolafenntartó, több fenntartó együttműködésével létrehozott TISZK esetében a koordinációs szerepet betöltő fenntartó (a továbbiakban: iskolafenntartó) bejelentette az NSZFI-nek, amely alapján az NSZFI a központi képzőhelyet nyilvántartásba vette. A fejlesztési megállapodás csak a szakképző iskolát fenntartó, központi képzőhely esetében az iskolafenntartó egyetértő nyilatkozatával és a megállapodás ellenjegyzésével válik érvényessé.

(3) A fejlesztési megállapodáshoz mellékelni kell az átadásra kerülő tárgyi eszköznek a hozzájárulásra kötelezett számviteli nyilvántartásában szereplő dokumentum másolati példányait, az átadó cégszerű aláírásával hitelesítve.

(4) A pénzbeli fejlesztési támogatást a támogatásban részesített köteles az átvétel évét követően kezdődő év december 31-éig felhasználni. Amennyiben a fejlesztési támogatást az előbbiekben meghatározott határidőig nem használja fel a gyakorlati képzés tárgyi feltételeinek fejlesztésére, akkor köteles harminc napon belül a támogatás fel nem használt részét a Kincstárnál vezetett EFK számlára befizetni.

(5) A kapott fejlesztési támogatást, illetve a fejlesztési támogatás keretében átvett tárgyi eszközt a fejlesztési támogatásban részesített elkülönítetten köteles nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tárgyi eszköz egyedi azonosító adatait, a fejlesztési támogatás megvalósulásának dokumentumait (fejlesztési megállapodás, beszerzést igazoló számla, tárgyi eszköz-karton), valamint a tárgyévi fejlesztési támogatás átadásának dokumentumait.

(6) Amennyiben a szakképző iskola, illetve a felsőoktatási intézmény jogellenesen az Szht. 7. § (4) bekezdésében meghatározottnál magasabb mértékű fejlesztési támogatást fogadott, akkor az előírt mértéken felül átvett részt annak a 22/A. § (3) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összegével köteles harminc napon belül a Kincstárnál vezetett EFK számlára befizetni.

(7) A fejlesztési támogatás átadása és átvétele is nyilvános. A kapott fejlesztési támogatást (a támogató nevének, címének és a támogatás összegének megjelölésével) nyilvánosságra kell hozni a tárgyévet követő év január 31. napjáig a fejlesztési támogatásban részesített honlapján, melyet a tárgyévet követő második év január 31 -éig a honlapon kell tartani.

(8) A fejlesztési megállapodás végrehajtásáról a fejlesztési támogatásban részesített köteles a végrehajtás napjától számított 30 napon belül írásban tájékoztatni a fejlesztési támogatást nyújtó hozzájárulásra kötelezettet.

(9) A fejlesztési támogatásból megvalósított gyakorlati képzést szolgáló tárgyi eszköz működtetési költségeinek fejlesztési támogatásból - az Szht. 4. § (6) bekezdésében meghatározott mértékben - történő finanszírozása a költségelszámolással érintett tárgyi eszköz (6) bekezdés szerinti nyilvántartása alapján lehetséges.

(10) A fejlesztési támogatásban részesített a tárgyévet követő év március 15-éig köteles megküldeni a rendelet 1. és 2. számú mellékletnek megfelelő adatszolgáltatását az NSZFI részére. Hibásan vagy pontatlanul kitöltött, illetőleg ellentmondó adatokat tartalmazó adatszolgáltatás esetén az NSZFI a kötelezettet legfeljebb két alkalommal, ötnapos határidő biztosításával hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás nem, vagy nem határidőre történő teljesítése esetén a kötelezettel szemben a 7. § (5) bekezdésében meghatározott jogkövetkezményeket kell alkalmazni.

(11) A fejlesztési támogatásban részesített abban az esetben köthet a tárgyévre fejlesztési támogatás átvételéről szóló megállapodást, amennyiben a (8) és (10) bekezdésben előírt kötelezettségeinek eleget tett.

(12) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesített jogutód nélkül megszűnik, akkor a fejlesztési támogatás felhasználásáról a megszűnést megelőző 5 évre, ingatlan esetén 10 évre vonatkozóan köteles elszámolást és a (11) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatást a megszűnés elhatározását követő 15 napon belül benyújtani az NSZFI részére. Az NSZFI az elszámolást 30 napon belül ellenőrzi, a jogutód nélkül megszűnő fejlesztési támogatásban részesített befizetési kötelezettségét megállapítja. A megállapított összeget a fejlesztési támogatásban részesített 60 napon belül köteles befizetni a Kincstárnál vezetett EFK számlára. A megszűnésről köteles írásban értesíteni az NSZFI-t és a területileg illetékes adóhatóságot. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a megszűnés időpontjában rendelkezésre álló fejlesztési támogatás összegét.

(13) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesített jogutóddal való megszűnése esetén a jogutód köteles írásban értesíteni az NSZFI-t, és adatot kell szolgáltatni a jogutóddal való megszűnés időpontjában rendelkezésre álló fejlesztési támogatás összegéről, a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók számáról. A jogutód az adatokat köteles a honlapján közzétenni.

7. §[24]

(1) Az Szht. 4. §-ának (5) bekezdésében és az 5. §-ának (2) bekezdése a) pontjában szabályozott fejlesztési támogatásból beszerzett, felújított - az e rendelet 6. § (6) bekezdésének figyelembevételével elkülönítetten nyilvántartásba vett - tárgyi eszköznek, illetve a fejlesztési támogatás keretében az Szht. 7. §-ának (3) bekezdése szerint átadott tárgyi eszköznek legalább 5 évig - ingatlan esetében 10 évig - a gyakorlati képzés céljait kell szolgálnia. Tárgyi eszközként elszámolt biológiai alapok, tenyészállatok és szaporító anyagok esetében az időtartam 5 évnél rövidebb lehet, ha azt termesztési, illetve tenyésztési okok indokolják.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz csak az NSZFI előzetes írásbeli engedélyével terhelhető meg.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz csak az intézmény tanrendjében meghatározott gyakorlati képzési időn kívül adható bérbe.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tárgyi eszköz esetében, ha a rendeltetésszerű használatbavétel hónapjától számított 60 hónapon, illetve - ha a tárgyi eszköz ingatlan - 120 hónapon belül

a) a tárgyi eszközt értékesítik, a jelzett időszak hátralévő hónapjaira időarányosan eső bekerülési értéknek,

b) a tárgyi eszköz bérbeadása esetén legfeljebb a jelzett időszak hátralévő hónapjaira jutó bérleti díj összegének azt a hányadát kell befizetni az EFK számlára, a tárgyévet követő év január 30-ig, amilyen arányban a tárgyi eszköz beszerzése a fejlesztési támogatás terhére elszámolásra került.

(5) A (4) pont szerinti befizetési kötelezettségét a fejlesztési támogatásban részesített a 6. § (11) pontjában meghatározott adatszolgáltatásában tünteti fel.

(6) Amennyiben a fejlesztési támogatásban részesített nem vagy csak részben teljesíti a fejlesztési megállapodásban vállalt kötelezettségeit, az igénybe nem vett támogatás egészét, vagy a nem teljesítéssel arányos részét a 22/A. § (3) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetnie.

(7) A fejlesztési támogatásban részesített meghatározott időre - de legfeljebb öt évre - az NSZFI kezdeményezésére, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) javaslata alapján, a szociális és munkaügyi miniszter döntésével kizárható a szakképzési hozzájárulás kedvezményezettéinek köréből, ha a következő feltételekből bármelyik bekövetkezik:

a) a fejlesztési támogatásban részesített az előírt adatszolgáltatási kötelezettségének nem tett eleget,

b) az NSZFI a 22. § (5) bekezdése szerinti ellenőrzése alapján megállapítja, hogy a fejlesztési megállapodásban rögzített kötelezettség egyáltalán nem vagy részben teljesült, és a fejlesztési támogatásban részesített a támogatási összeg különbözetét a meghiúsulást követő 30 napon belül nem utalta át, illetve a fejlesztési támogatásban részesített a fejlesztési megállapodásban megjelölt céltól eltérő feladatot valósított meg.

A kedvezményezettek köréből történő kizárás közzétételéről az NSZFI a honlapján gondoskodik.

(8) A kapott fejlesztési támogatás felhasználható önrészként a MPA képzési alaprésze (a továbbiakban: alaprész) forrásaiból megvalósuló pályázat keretében.

A visszatérítés igénylésének feltételei, elszámolása és eljárási szabályai

8. §

(1)[25] Az Szht. 4. § (13) bekezdésében foglaltak alapján visszaigénylésre jogosult hozzájárulásra kötelezett visszatérítési igényét az adóévet követő év második hónapjának 15. napjáig a 2. § szerint közzétett bevallási nyomtatványon nyújthatja be az NSZFI-hez. Amennyiben a visszatérítési igény két egymást követő negyedévben meghaladja a hétszázötvenezer forintot, a visszatérítési igény a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig benyújtható.

(2) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a többletköltség visszatérítési igényét az (1) bekezdés alapján negyedévente kívánja érvényesíteni, az első három negyedévben felmerült igényét az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett "Adatlap a Munkaerő-piaci Alap képzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához" című nyomtatványon nyújthatja be a negyedév lezárását követő hó 20. napjáig. A negyedik negyedévi igénylés az éves bevallás részeként érvényesíthető.

(3) Az Szht. 4. §-ának (13) bekezdése alapján havonta érvényesíthető visszatérítési igény az éves bevallási nyomtatvánnyal egyidejűleg közzétett "Adatlap a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből tényleges költség alapján történő visszaigénylés évközi folyósításához" című nyomtatványon nyújtható be a tárgyhó lezárását követő hó 10. napjáig. Az utolsó havi igénylés az éves bevallás részeként érvényesíthető.

(4)[26] Amennyiben a bevallás hibás benyújtásából eredően a (2) bekezdés szerinti visszatérítési igény 30 napon belül, a (3) bekezdés szerinti visszatérítési igény pedig 15 napon belül nem kerül rendezésre, az igénylés csak az éves bevallás részeként érvényesíthető.

(5)[27] A visszatérítési igényt érvényesítő hozzájárulásra kötelezett az éves bevallásához csatolja a területi gazdasági kamarának az oktatott szakképesítés tekintetében illetékes gazdasági érdek-képviseleti szervezettel együttműködve kiadott és érvényben lévő tanúsítványa másodlatát arról, hogy rendelkezik az adott szakképesítés gyakorlati képzéséhez jogszabályban előírt feltételekkel. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a többműszakos gyakorlati képzést is figyelembe vevő létszámkapacitást. A tanúsítvány kiadásához a képzőhely köteles mellékelni a területi kamara részére a foglalkozási napló és tanulószerződés esetén fizetendő pénzbeli juttatás kifizetését igazoló dokumentum hiteles másolatát.

(6) Ha a hozzájárulásra kötelezettnek az Szht. mellékletében felsorolt költségei elérik, vagy meghaladják a bruttó kötelezettsége mértékét, akkor a tanuló, illetve hallgató gyakorlati képzéséről más hozzájárulásra kötelezett számára is gondoskodó hozzájárulásra kötelezett a visszatérítési igényét csak a saját tanulói, illetve hallgatói létszáma után érvényesítheti.

(7) Az a hozzájárulásra kötelezett, aki más hozzájárulásra kötelezettől annak hozzájárulási kötelezettsége terhére a gyakorlati képzés - az Szht. mellékletében felsorolt elszámolható - költségeihez költség-hozzájárulásban részesül, a többletköltségei visszatérítésére az Szht. 4. §-ának (8) bekezdésében foglaltak szerint tarthat igényt.

(8)[28] A visszatérítési igény alapjául szolgáló okiratok megőrzési ideje 5 év. Az okiratokat ezen időszakon belül ellenőrzés során rendelkezésre kell bocsátani.

9. §[29]

10. §[30]

11. §[31]

Az alaprészből adható, beruházási célú támogatás szabályai

12. §[32]

(1) Az Szht. 14. § (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósításához az alaprészből - kivéve az Szht. 10. §(1) bekezdés a) pontjában meghatározott részt -vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő beruházási célú támogatás adható. Az Szht. 2. § (3) és (4) bekezdése szerinti átalányadózót, illetve adóalanyt a beruházási célú támogatás szempontjából hozzájárulásra kötelezettnek kell tekinteni, amennyiben az Szht. 4. § (1) bekezdése a) pontjának megfelelően közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében.

(2) Az alaprész - kivéve az Szht. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott részt - pénzeszközeiből nyújtandó beruházási célú támogatás odaítélésére vonatkozó, Szht. 14. § (2) bekezdése szerinti nyilvános pályázat lebonyolítását az NSZFI látja el. Az alaprésznek az oktatásért felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó része pénzeszközeiből nyújtandó beruházási célú támogatás odaítélésére vonatkozó nyilvános pályázat lebonyolítását az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatósága látja el.

(3) Az NSZFI a (2) bekezdésben foglaltak, valamint a külön jogszabályban meghatározott felnőttképzési célú támogatások tekintetében - az Szht. 15. §-ában foglaltak figyelembevételével és a keret kezelésére vonatkozó eljárási rend szerint - különösen a következő feladatokat látja el:

a) elkészíti a pályázati felhívást és ellátja a pályázat kiírásával, a pályázatok értékelésével kapcsolatos feladatokat,

b) előkészíti és megköti a támogatási szerződéseket,

c) ellátja a támogatásoknak a támogatásban részesülők részére történő utalásával kapcsolatos feladatokat,

d) dönt a pályázók által benyújtott beszámolók elfogadásáról,

e) intézkedik a pályázókkal szemben a visszafizetési kötelezettségek elrendeléséről, fogadja a visszafizetésekből befolyt bevételeket.

(4) A (2)-(3) bekezdés szerint történő pályázat lebonyolításához szükséges forrást az SZMM az NSZFI, mint területi MPA egység részére megnyitott EFK számlán biztosít-ja. Az NSZFI az EFK számlára vonatkozóan köteles kialakítani és meghatározni a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés és érvényesítés belső rendjét.

(5) Az NSZFI a (3)-(4) bekezdés alapján a keretet illetően köteles:

a) az EFK számla forgalmáról, továbbá az MPA-t érintő kötelezettségvállalások, fizetési kötelezettség, valamint követelés állományok alakulásáról önálló főkönyvi és analitikus nyilvántartást vezetni,

b) az általa teljesítendő kifizetésekhez a szükséges forrás biztosításához - a heti pénzigénylési rendhez igazodva - pénzigénylést benyújtani,

c) az MPA negyedéves előirányzat-felhasználási tervének elkészítéséhez adatszolgáltatást teljesíteni,

d) az MPA éves elemi költségvetésének az elkészítéséhez adatszolgáltatást teljesíteni.

(6) Az NSZFI köteles a (3) bekezdés alapján végrehajtandó feladatok szakmai előrehaladásáról, a pályázat támogatási keretének felhasználásáról negyedévente részbeszámolót, illetve a pályázat lebonyolítását követő 30 napon belül végbeszámolót benyújtani a minisztériumnak. A rész-, illetve végbeszámoló a támogatás felhasználásának pénzügyi és szakmai szempontú bemutatására egyaránt kiterjed. A beszámoló elfogadásáról a szociális és munkaügyi miniszter dönt.

(7) A kizárólag az alaprész decentralizált keretével kapcsolatos pályázat kiírására, értékelésére és a döntésre az Szht. 11. és 13. §-ában foglaltak az irányadók.

13. §

(1) A pályázatot az alaprész

a)[33] központi kerete terhére - kivéve az Szht. 10. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott részt - történő kiírás esetében az NSZFI-hez,

b)[34] kizárólag decentralizált kerete terhére történő kiírás esetében, az Oktatási Hivatal területileg illetékes regionális igazgatóságához kell benyújtani.

(2) A 12. § (2) és (7) bekezdése szerinti pályázati kiírásnak a következőket kell tartalmaznia:[35]

a) a pályázat kiírójának megnevezését,

b) a pályázat célját,

c) a támogathatók körét,

d) a támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, beleértve a nyertes pályázókkal kötendő szerződési feltételeket is,

e) a támogatás további feltételeit,

f) a pályázat beküldésének határidejét és helyét,

g) az elbírálásnál előnyt jelentő szempontokat,

h) a pályázat eredményéről történő tájékoztatás módját, határidejét.

(3) A pályázatnak a következőket kell tartalmaznia:

a) a pályázó nevét (cégnév), címét (székhely), adószámát és statisztikai számjelét, szakképző iskolának az OM azonosítóját is,

b) a támogatásban részesülő adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszámát, és a számlavezető pénzintézet megnevezését, ahová a támogatás összege átutalható,

c) a megvalósítandó beruházás leírását, célját, megnevezését, a megvalósítás helyét, a gyakorlati képzés fejlesztésének indokoltságát, az általános forgalmi adót is tartalmazó összköltségét,

d)[36] a pályázó aláírásra jogosult vezetője, szakképző iskola esetében a fenntartó által igazolt - a pályázati kiírásban megjelölt - saját forrás összegét, amely a támogatás elnyerése esetén a támogatott rendelkezésére áll,

e) az igényelt támogatás összegét,

f) a beruházás megvalósításának tervezett kezdő és befejező időpontját, továbbá

g) a pályázat által közvetlenül érintett tanulók, illetve hallgatók létszámát.

(4) A pályázótól - a pályázat befogadásának feltételeként - írásbeli nyilatkozatot kell kérni

a) a pályázatban foglalt adatok, információk és dokumentumok valódiságáról és hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban pályázatot korábban mikor és hol nyújtott be,

b) annak tudomásul vételéről, hogy 60 napon túli köztartozás esetén a pályázót a köztartozás megfizetéséig a támogatás nem illeti meg, az esedékes támogatások folyósítása az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 92. §-ának (5) bekezdése szerint felfüggesztésre kerül, illetve az Áht. 13/A. §-ának (6) bekezdése alapján az esedékes támogatás a köztartozások megfizetése érdekében - a támogatás ellenében vállalt kötelezettségeket nem érintő módon - visszatartható,

c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a köztartozások - az Áht. 13/A. §-ának (4) bekezdésében és a Kr. 92. §-ának (4) bekezdésében foglaltak szerinti - figyelemmel kísérése céljából a pályázó adószámát, társadalombiztosítási folyószámla számát a támogatást nyújtó szerv és a Kincstár felhasználja a lejárt köztartozások teljesítése, illetőleg az adósság bekövetkezése tényének és összegének megismeréséhez,

d) annak tudomásul vételéről, hogy a támogatás kedvezményezettjének megnevezése, a támogatás tárgya, a támogatás összege, a támogatott program megvalósítási helye e rendeletben szabályozott módon nyilvánosságra hozható,

e) a pályázati felhívásban előírt biztosítékok meglétéről, valós értékéről és érvényesíthetőségéről szóló igazolásokról,

f) az azonnali beszedési megbízás megadásáról a Kr. 87. §-ának (4) bekezdés eseteire, kivéve azon magánszemélyeket, akik a külön jogszabály szerint nem kötelesek pénzforgalmukat bankszámlán lebonyolítani, illetve azon támogatásokat, amelyeknek teljes folyósítására a zárójelentés elfogadása után, utólag kerül sor,

g) arról, hogy az államháztartás alrendszereiből folyósított támogatásból eredő lejárt és ki nem egyenlített tartozása nincs,

h) arról, hogy a pályázat szabályszerűségének és a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának jogszabályban meghatározott szervek által történő ellenőrzéséhez hozzájárul,

i)[37] a hozzájárulásra kötelezett esetében arról, hogy a pályázat elbírálásáig, illetve a támogatási szerződés lejártáig bejelenti, ha ellene csőd-, vagy végelszámolási, illetve felszámolási eljárás indult,

j) ahhoz történő hozzájárulásról, hogy a Kincstár keretében működő, alapvetően pénzügyi szemléletű megfigyelő rendszer, az Országos Támogatási Monitoring Rendszer a jogszabályban meghatározott jogosultak, döntéshozók, előirányzat-kezelők, Monitoring Bizottságok számára hozzáférési lehetőséget biztosíthasson a szakképzéssel kapcsolatos pénzügyi nyilvántartáshoz,

k) a szakképző iskola, illetve a nem állami felsőoktatási intézmény fenntartójától arra vonatkozóan, hogy a pályázat benyújtásának évében, és azt követő legalább öt évben nem szüntetik meg a szakképző iskolát, illetve a felsőoktatási intézményt jogutódlás nélkül.

(5) A pályázathoz csatolni kell

a) az elvégezni kívánt feladatok felsorolását, a beruházás és működtetés részletes költségkalkulációját a bevételi források egyidejű megjelölésével,

b) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó gazdálkodó szervezet esetén az erre a pályázati célra elkülönített számlán rendelkezésre álló saját és egyéb pénzeszközök meglétének igazolását,

c) a szakképző iskola, illetve az állami felsőoktatási intézmény kivételével a pályázó nyilatkozatát arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási, illetve végelszámolási eljárás alatt,

d) a szakképző iskola, illetve a nem állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó támogató nyilatkozatát,

e) amennyiben a pályázati kiírás tartalmazza, az aláírásra jogosult vezető által aláírt egyéb kötelezettséget vállaló nyilatkozatot.

14. §

(1)[38]

(2)[39] Az alaprész decentralizált kerete terhére kiírt pályázatokat a Bizottság értékeli. A pályázatok előminősítését a Bizottság által felkért tagokból álló szakértői bizottság végzi. A pályázatok bírálatába be kell vonni az NSZFI és az Oktatási Hivatal képviselőjét. A pályázatok kiírásával kapcsolatos szabályokat, a szakértő bizottság összetételét, működési rendjét a Bizottság az ügyrendjében szabályozza.

(3)[40] A 12. § (2) és (7) bekezdése alapján benyújtott pályázat elbírálásának és értékelésének folyamatában nem vehet részt az, aki

a) az adott pályázatot benyújtó szervezettel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, vagy bizottsági tagságának keletkezését megelőző 3 éven belül abban állt, illetve

b) az a) pontban megjelölt személynek a Polgári törvénykönyv 685. §-ának b) pontja szerinti közeli hozzátartozója,

c) a pályázó fenntartójával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,

d) a pályázó gazdálkodó szervezetében tulajdoni részesedéssel rendelkezik, vagy annak vezető tisztségviselője, könyvvizsgálója, felügyelő-bizottsági tagja, továbbá

e) akitől a tárgyilagos elbírálás egyéb okból nem várható el.

(4)[41] A Bizottság tagja köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben az (3) bekezdésben meghatározott ok fennáll. A tag a bejelentéstől kezdve nem vehet részt a pályázat értékelésében és elbírálásában.

(5)[42] A 12. § (2) és (7) bekezdése alapján kiírt pályázatra beérkezett és értékelt pályázatokat döntési javaslattal, valamint annak indokolásával együtt kell felterjeszteni a szociális és munkaügyi miniszternek. A szociális és munkaügyi miniszter a 13. § (2) bekezdés f) pontjában megjelölt beküldési határidőt követő 60 napon belül dönt a támogatási kérelmekről.

(6)[43]

15. §

(1)[44] A nyertes pályázókkal az Szht. 15. §-ának (1) bekezdése alapján az NSZFI köt támogatási szerződést (a továbbiakban: támogatási szerződés).

(2)[45] Az NSZFI a támogatási szerződést a döntést követő 30 napon belül küldi meg a támogatottnak aláírásra. Ha a szerződéskötésre jogosult személy által aláírt szerződést a támogatott a kézhezvételtől számított 15 napon belül -az előírt igazolásokkal, nyilatkozatokkal együtt - nem küldi vissza az NSZFI-nek, a döntés érvényét veszti.

(3) Nem részesülhet támogatásban az a pályázó, aki

a) a pályázatban szereplő tevékenységre, vagy a tevékenység helyszínére szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,

b) az adott pályázat kiírását megelőző két éven belül az alaprész terhére kiírt fejlesztésre irányuló beruházásra vonatkozó pályázatában valótlan vagy megtévesztő adatot szolgáltatott,

c) az adott pályázat kiírását megelőző két éven belül elnyert pályázat alapján kötött támogatási szerződést önhibájából maradéktalanul nem teljesítette,

d) az alaprésszel, illetve jogelődjével szemben a tárgyévet megelőző időszakra lejárt kötelezettséggel bír.

e) 60 napon túl meg nem fizetett köztartozással rendelkezik, a köztartozás megfizetéséig.

f)[46] a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15. §-ában meghatározott követelményeit nem teljesítette, illetve azok teljesülésének igazolására nem vagy nem a külön jogszabályban meghatározott módon kerül sor.

(4) A beruházási célú támogatásról kötött támogatási szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a támogatásban részesülő adatait (név, cím, adószám és statisztikai számjel), szakképző iskolának az OM azonosítóját is,

b) a támogatásban részesülő állami adóhatóságnál bejelentett bankszámlaszámát (a fenntartó elszámolási számlájához kapcsolódó alszámlaszámot), és a számlavezető pénzintézet megnevezését, ahova a támogatás összege átutalható,

c) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,

d) a támogatás összegét, módját és ütemezését,

e) a támogatásban részesülőnek a beruházáshoz rendelkezésre álló, elkülönített saját és egyéb pénzeszköz összegét,

f) a beruházás megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő elszámolás időpontját,

g) a fejlesztéssel közvetlenül érintett tanulói, illetve hallgatói létszámot,

h) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit, i) a jelzálogjog megszűnésének feltételeit.

(5) A támogatást nyújtó köteles az elállás jogát kikötni a támogatási szerződésben - az általa meghatározott egyéb esetek mellett - az alábbi körülmények bármelyikének bekövetkezése esetére:

a) a támogatási szerződésben rögzített időbeli ütemezés első határidejétől számított három hónapon belül a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg, illetve a kedvezményezett a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem igazolja,

b) ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett az igénylés, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott az igénylés, illetve a pályázat benyújtásakor, vagy azt követően különös tekintettel a Kr. 82. §-ának (3) bekezdésében foglalt körülményre és a Kr. 83. §-ának (2) bekezdésében, valamint 84. §-ának (1) bekezdése d) pontjában foglalt adatokra,

c) ha a támogatott program, projekt meghiúsulását vagy tartós akadályoztatását előidéző körülmény a kedvezményezettnek felróható okból következett be,

d) ha a Kr. 83. §-ának (2) bekezdésében és 84. §-ának (1) bekezdése d) pontjában meghatározott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja.

(6) A támogatott a támogatást csak a pályázatban megjelölt célra használhatja fel.

(7) A támogatás folyósítása az érintett keretösszeg terhére a támogatási szerződésben vállalt kötelezettség teljesítésének igazolására jogosult utalványozása és átutalási megbízása alapján történik a következő módok valamelyikének megfelelően:

a) a benyújtott számlák közvetlen kiegyenlítéseként,

b) a finanszírozásba bevont, a támogatott számláját vezető pénzintézeten keresztül,

c) közvetlenül a kedvezményezett bankszámlája javára.

(8) A támogatás felhasználását igazoló számlákra rá kell vezetni a támogatási szerződés dátumát és iktatószámát.

(9) Támogatási előleg csak indokolt esetben, a program, projekt elindításához szükséges legkisebb összegben nyújtható, amely azonban nem haladhatja meg a támogatás 25 százalékát, költségvetési szervként működő pályázó fejlesztései esetén a 75 százalékát. További feltétele a támogatási előleg nyújtásának, hogy - a támogatási előleg igénylésére vonatkozó lehetőséget a pályázati kiírás tartalmazza, az erre vonatkozó igényt a kedvezményezett - összegszerűen és részletesen megindokolva - már a pályázatában is jelezze, és azt a támogatási szerződés tartalmazza.

(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hozzájárulásra kötelezett belföldi természetes személy, mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére legfeljebb az odaítélt támogatási összeg mértékének 50 százalékáig nyújtható támogatási előleg.

(11) Előleg igénybevétele esetén a támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás adott évi ütemezés szerinti összegét - a Kr. 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt szabályozásban meghatározott módon - igazoltan felhasználta, és elszámolt az előleggel. A részletes eljárásról a támogatási szerződés rendelkezik.

(12) Egy program, projekt akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatási szerződésben megjelölt és támogatott feladat, cél a támogatási szerződésben meghatározottak szerint és a hatósági engedélyekben foglaltaknak megfelelően teljesült, és erről az érintettek által aláírt záró jegyzőkönyv elkészült.

15/A. §[47]

Az alaprész központi, valamint decentralizált kerete terhére nyújtott támogatások lebonyolításával, a támogatási szerződés megkötésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos eljárási szabályokat a szociális és munkaügyi miniszter külön eljárásrendben határozza meg.

15/B. §[48]

(1) Az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható az Szht. 14. § (5) és (7) bekezdése alapján a szakképzésért felelős miniszter - a Tanács javaslata alapján - egyedi döntésével.

(2) A szakképzésért felelős miniszter az (1) bekezdésben foglaltak tekintetében - az Szht. 15. § (2) bekezdését figyelembe véve - különösen a következő feladatokat látja el:

a) előkészíti és megköti a támogatási szerződéseket,

b) ellátja a támogatásoknak a támogatásban részesülők részére történő utalásával kapcsolatos feladatokat,

c) dönt a támogatásban részesítettek által benyújtott beszámolók elfogadásáról,

d) intézkedik a támogatásban részesítettekkel szemben a visszafizetési kötelezettségek elrendeléséről, fogadja a visszafizetésekből befolyt bevételeket,

e) kezdeményezi a támogatásban részesítettek által benyújtott beszámolóknak a Tanács részére való benyújtását.

A főtevékenységként gyakorlati képzést végző részére nyújtható támogatás szabályai

16. §

(1) Az Szht. 14. §-ának (6) bekezdése szerinti főtevékenységként gyakorlati képzést végzőnek kell tekinteni azt a hozzájárulásra kötelezettet,

a) amely a Központi Statisztikai Hivatal Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere (TEÁOR) szerint a "80.42 Felnőtt és egyéb oktatás" tevékenységet főtevékenységként végzi, és ez a főtevékenység az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére történő felkészítés,

b)[49] amelynek tanműhelyében a tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részesülő szakképző iskolai tanulók létszáma legalább 25 fő, valamint

c) amelynek a szervezetében a b) pont szerinti tanulóknak a hozzájárulásra kötelezettnél munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban foglalkoztatottakhoz viszonyított aránya magasabb, mint 70 százalék.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő hozzájárulásra kötelezett részére vissza nem térítendő támogatás nyújtható. A támogatás igénylésének feltétele, hogy a főtevékenységként gyakorlati képzést végző hozzájárulásra kötelezett

a) e rendeletben foglaltak szerint eleget tesz bejelentkezési kötelezettségének,

b) a támogatás igényléséhez csatolja a szakmai alapképzésben részesülő szakképző iskolai tanulóknak a (4) bekezdésben megjelölt időpontok szerinti létszámát szakképesítésenként, szakmai elméleti képzést folytató szakképző iskolánként és évfolyamonként,

c) a támogatás igényléséhez csatolja a területi gazdasági kamarának az oktatott szakképesítés tekintetében illetékes gazdasági érdekképviseleti szervezettel együttműködve kiadott és érvényben lévő tanúsítványa másodlatát arról, hogy rendelkezik a szakmai alapképzéshez jogszabályban előírt feltételekkel. A tanúsítványnak tartalmaznia kell a többműszakos gyakorlati képzést is figyelembe vevő létszámkapacitást.

(3)[50] Az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak alapján visszaigénylésre jogosult hozzájárulásra kötelezett támogatási igényét az NSZFI által - e célra rendszeresített - nyomtatványon, az (1) és a (2) bekezdésben felsorolt dokumentumok csatolásával nyújtja be az NSZFI-hez.

(4) A támogatási igény benyújtásának határideje a tanév első félévére szeptember 30-a, a tanév második félévére március 1-je. A támogatás folyósítása a szeptember 15-ei, illetve a február 15-ei tanulói létszám alapján két részletben történik a tanév folyamán.[51]

(5)[52] A támogatási igény alapjául szolgáló vagy azt alátámasztó okiratokat 5 évig kell megőrizni és ellenőrzés során rendelkezésre bocsátani.

(6)[53] A támogatási keret összegéről a szociális és munkaügyi miniszter a tárgy tanévet megelőzően június 30-áig dönt, amely a szociális és munkaügyi miniszter következő döntéséig van érvényben. A döntés alapján a hibátlan támogatási kérelmek beérkezését követő 30 napon belül az NSZFI a támogatásban részesülővel szerződést köt, és a szerződéskötést követő 15 napon belül folyósítja a támogatást. A szerződéskötésre a 15. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7)[54] A támogatás felhasználható a tanműhelyben tanulószerződéssel rendelkező szakképző iskolai tanuló - a gazdálkodó részére nyereséget nem eredményező -, a szakképesítés tekintetében meghatározott képzési idő fele időszakában folytatott gyakorlati képzésének támogatására:

a) a tanulók gyakorlati képzési feladatai teljesítéséhez az eszköz- és felszerelési jegyzékben előírt kézi kisgépek és kéziszerszámok beszerzési, előállítási, fenntartási költségeire,

b) a tanműhely bérleti, munkavédelmi és tűzbiztonsági, valamint közüzemi szolgáltatásai tárgyévi díjának arányos és ellenőrizhető költségeire,

c) a tanulószerződés alapján foglalkoztatott tanuló gyakorlati képzése során felhasznált anyagköltségre - tanulónként és évenként - a kötelező legkisebb munkabér legfeljebb 20 százalékának összegéig, azokban a szakképesítésekben, amelyekben nehezen biztosítható a szakképzett munkaerő (a továbbiakban: hiány-szakképesítések) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) negyven százalékának megfelelő összegű költségeire,

d) az Szt. 44. § (2) bekezdésében előírt juttatásra, melyet azonban a támogatott hozzájárulásra kötelezett a visszaigénylései során nem érvényesíthet.

(8)[55] A támogatásban részesített hozzájárulásra kötelezett az egész tanévre folyósított támogatás felhasználásáról a második félévre vonatkozó támogatási szerződés mellékletét képező "Összesített elszámolás" nyomtatványon október 20-ig számol el az NSZFI-vel. A tanulói létszámváltozásból adódó különbözetet az összesített elszámolásnál kell rendezni. Amennyiben a támogatás összegéből a támogatottnak visszafizetési kötelezettsége keletkezik, a visszafizetési kötelezettségét az összesített elszámolás benyújtásával egyidejűleg köteles október 20-ig az alaprész Kincstárnál vezetett számlájára befizetni.

(9) Nem adható támogatás abban az esetben, ha a hozzájárulásra kötelezett nem számolt el az előző tanévi támogatás felhasználásáról, illetve, ha lejárt határidejű köztartozása van. Az erről szóló nyilatkozatot a támogatás igényléséhez kell csatolni.

A felsőoktatási intézmények hallgatóira, illetve a felsőoktatási intézményekre vonatkozó speciális szabályok

17. §[56]

A hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatási intézmények hallgatói részére együttműködési megállapodás, illetve hallgatói szerződés alapján szervezett, az Szht. 19. §-ának 1. b) pontjában meghatározott gyakorlati képzés Szht. melléklete szerinti költségeit akkor számolhatja el a szakképzési hozzájárulás terhére, ha

a) a gyakorlati képzés a képesítési, a képzési és kimeneti követelményekben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményben, vagy a felsőoktatási intézményi tantervben szerepel,

b) a gyakorlati képzés időtartama és kredit értéke a képesítési, a képzési és kimeneti követelményben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményben, vagy a felsőoktatási intézményi tantervben került meghatározásra, továbbá

c) a gyakorlati képzés b) pontban meghatározott időtartamának 80 százalékában a hallgató gyakorlati tevékenységet végez.

18. §[57]

(1) Az együttműködési megállapodás keretében folyó gyakorlati képzés esetén a hallgatóknak az alábbi juttatások járnak kötelezően:

a) útiköltség-térítés a tanulmányok alatti vizsgára utazáshoz, ha arra nem a hallgató állandó szakmai gyakorlati képzési helyén kerül sor,

b) útiköltség-térítés, ha a hallgató gyakorlati képzését a gyakorlati képzést szervező átmenetileg székhelyén, telephelyén kívüli munkahelyen szervezi meg,

c) tisztálkodási eszköz, kedvezményes étkeztetés, továbbá ugyanolyan munkaruha, külön jogszabály alapján kötelezően előírt egyéni védőeszköz, mint ami a vele azonos munkahelyen, illetve munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót megilleti. A kedvezményes étkeztetés esetén e rendelet 5. § (5) bekezdését kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában felsorolt juttatásokról - eltérő megállapodás hiányában - a hozzájárulásra kötelezett gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik.

(3) A gyakorlati képzésben 15 hallgatónként lehet 1 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott oktató, szakoktató díjazását elszámolni. A nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló díjazását a fentiek figyelembevételével arányosan lehet elszámolni oktató díjazását a fentiek figyelembevételével arányosan lehet elszámolni. Nem főállású oktató esetében - a fentiek figyelembevételével -munkabérének az a része számolható el oktatói díjazásként, amilyen arányban áll a gyakorlati oktatás ideje a teljes munkaidejével.

19. §[58]

Fejlesztési megállapodás alapján támogatható gyakorlati képzés helyszíne lehet a felsőoktatási intézmény infrastrukturális keretei között létesített tangazdaság, tanüzem, laboratórium, vagy más felsőoktatási intézménnyel, központi képzőhellyel, regionális képző központtal kötött szerződés alapján működő gyakorlati képzési helye.

20. §

Egy szak gyakorlati képzése a szakképzési hozzájárulásból akkor támogatható, ha

a) a gyakorlati képzést a 19. §-ban meghatározott helyszínek valamelyikén szervezik meg,

b) a gyakorlati képzés legalább egy szemeszteren keresztül legalább heti négy tanulmányi munkaórában történik, továbbá

c) a hallgatók a gyakorlati képzési idő legalább 80 százalékában gyakorlati feladatokat oldanak meg (így különösen mezőgazdasági vagy élelmiszer-ipari tevékenységet végeznek, laboratóriumi méréseket hajtanak végre, informatikai feladatokat oldanak meg, ipari folyamatokat modelleznek vagy hajtanak végre, vagy más gyakorlati készségeket sajátítanak el).

A szakképzési hozzájárulás nyilvántartása, kezelése, felhasználásának ellenőrzése

21. §[59]

(1) A szakképzési hozzájárulás nyilvántartását, beszedését, ellenőrzését, a pénzügyi garanciák érvényesítését az NSZFI, az alaprész kezelésével összefüggő feladatok ellátását az NSZFI és - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - az SZMM végzi.

(2) Az NSZFI alaprésszel kapcsolatos pénzügyi teendői lebonyolítását az erre a célra a Kincstárnál vezetett NSZFI-MPA területi előirányzat-felhasználási keretszámlán (10032000-01744260-70000007) végzi. Az Szht. 4. §-ának (9) bekezdésében meghatározott számlán ezt a számlát kell érteni.

(3) Az NSZFI a szakképzési hozzájárulásból e rendelet alapján szakképzési célra nyújtott központi és decentralizált támogatások, a fejlesztési támogatások, szakképzési hozzájárulás felhasználásának, valamint a saját dolgozó képzési költségeinek ellenőrzésében az APEH illetékes igazgatóságaival és a munkaügyi központokkal együttműködik.

22. §

(1)[60] Az NSZFI által végzett ellenőrzésbe az Szt. által meghatározott tevékenységi körében a területi gazdasági kamarát és az Oktatási Hivatalt bevonja.

(2)[61] Az NSZFI ellenőrzési jogosultsága kiterjed:

a) az Szht. 4., 5., 14. és 17. §-aiban meghatározottak,

b) a külön jogszabály alapján egyes felnőttképzési célú támogatások, valamint

c) az alaprész jogelődei által nyújtott támogatások felhasználásának ellenőrzésére.

(3)[62] Az NSZFI a (2) bekezdés szerint az általa végzendő ellenőrzésekről ellenőrzési tervet készít, melyet a szociális és munkaügyi miniszter hagy jóvá.

(4)[63] Az ellenőrzési tervnek olyan mintavételi eljáráson kell alapulnia, amely tükrözi a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolt költségek, illetve az alaprész terhére adott támogatások teljes körére kiterjedő megoszlását. Ennek során - az NSZFI kockázatkezelésre vonatkozó belső szabályzatában rögzítetteken kívül - a következő szempontokat kell érvényesíteni:

a) a hozzájárulásra kötelezettek TEÁOR vagy a gazdasági társasági forma szerinti megoszlása,

b) a támogatott intézmények típus és régió szerinti megoszlása,

c) a 6-7. § szerinti fejlesztési támogatás nagyságrendje.

(5) A (4) bekezdés c) pontja tekintetében a következőket kell figyelembe venni:

a) fejlesztési támogatásban részesülő valamennyi szakképző iskola, illetve felsőoktatási intézmény ötévente egy alkalommal ellenőrzésre kerüljön,

b)[64] amennyiben a fejlesztési támogatásban részesített az Szht. 7. § (4) bekezdésében meghatározottnál magasabb mértékű fejlesztési támogatást fogadott vagy a fejlesztési támogatást nem jogszerűen használta, akkor a fejlesztési támogatás felhasználását a jogszabálysértést megállapító ellenőrzés időpontját követő két éven belül az NSZFI ismételten ellenőrzi.

(6)[65] Az NSZFI a (3) bekezdés szerinti ellenőrzés során a szerződések teljesülésével kapcsolatosan vizsgálatot tarthat, okiratokat és más dokumentációt kérhet, azokról másolatot, kivonatot készíthet, az adott intézmény, illetve szervezet bármely dolgozójától szóban vagy írásban felvilágosítást kérhet.

(7) Az ellenőrzött hozzájárulásra kötelezett, szakképző iskola, központi képzőhely, illetve felsőoktatási intézmény köteles[66]

a)[67] az NSZFI megkeresésének soron kívül eleget tenni,

b)[68] az NSZFI részére szóban vagy írásban tájékoztatást, magyarázatot adni, és a dokumentációs anyagokba a betekintést lehetővé tenni,

c) az ellenőrzést végző személy kérésére az általa szolgáltatott adatok és rendelkezésre bocsátott dokumentáció teljességéről nyilatkozatot tenni,

d) az ellenőrzés zavartalan elvégzéséhez szükséges egyéb feltételeket megteremteni.

(8)[69] Az ellenőrzést végző az ellenőrzés megállapításairól és a szükséges intézkedésekről, a támogatásban részesített által is aláírt jegyzőkönyvet készít.

(9)[70] Az ellenőrzésekről, a foganatosított intézkedésekről és azok eredményéről az NSZFI a szociális és munkaügyi minisztert, valamint az oktatási és kulturális minisztert legkésőbb a tárgyévet követő év február hó 28. napjáig összefoglaló jelentésben tájékoztatja.

22/A. §[71]

(1) Az alaprész pénzeszközeiből támogatásban részesítettet jogszabálysértés, illetve a fejlesztési megállapodás és a támogatási szerződés által előírt kötelezettségek nem szerződésszerű teljesítése, valamint a támogatás jogszerűtlen felhasználása esetén visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség terheli.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken túlmenően visszafizetési és kamatfizetési kötelezettség terheli a támogatásban részesítettet abban az esetben is, ha

a) az ellenőrzést szándékosan meghiúsította, vagy az ellenőrzés lefolytatását akadályozta, vagy

b) az ellenőrzéshez szükséges dokumentumokat felhívásra nem bocsátotta rendelkezésre.

(3) A támogatásban részesítettet visszafizetési kötelezettség az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekmény megállapításától, kamatfizetési kötelezettség az (1)-(2) bekezdésben meghatározott cselekmény megvalósításának kezdő időpontjától terheli. A kamat napi mértéke a mindenkori jegybanki alapkamat 365-öd részének kétszerese. A kamat beszedéséről az NSZFI gondoskodik.

Záró rendelkezések

23. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)[72]

24. §

(1)[73]

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor már megkötött támogatási szerződéskötések esetében az OM Alapkezelő jogosult eljárni.

25. §[74]

26. §[75]

Az e rendelet 6. §-ának (4) bekezdése szerinti szakmai alapképzést és időtartamát az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet 1. számú mellékletében szereplő szakképesítések tekintetében a szakmai és vizsgakövetelmény tartalmazza, illetve a szakképesítés gyakorlati képzésének központi programja (tanterve) tartalmazhatja.

Dr. Magyar Bálint s. k.,

oktatási miniszter

1. számú melléklet a 13/2004. (IV. 27.) OM rendelethez[76]

2. számú melléklet a 13/2004. (IV. 27.) OM rendelethez[77]

2. számú melléklet a 13/2004. (IV. 27.) OM rendelethez[78]