35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet

a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről

Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 20. §-a (11) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendelem el:

1. §

(1) E rendelet előírásait a Magyarországon forgalomba hozatalra szánt olyan a a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 609/2013/EU rendelet) hatálya alá tartozó élelmiszerekre kell alkalmazni, amelyek az egészséges csecsemők és a kisgyermekek különleges igényeit elégítik ki és a csecsemő elválasztása idején, valamint a kisgyermek étrendjének kiegészítéseként, illetve az általánosan fogyasztott élelmiszerekhez való fokozatos hozzászoktatás folyamán használhatók fel. Ide tartoznak[1]

a) a feldolgozott gabonaalapú élelmiszerek (a továbbiakban: gabonaalapú élelmiszerek), amelyek a következő csoportok valamelyikébe sorolhatók:

aa) egyszerű gabonafélék, amelyeket tejjel vagy más megfelelő tápláló folyadék hozzáadásával készítettek vagy azokat így kell fogyasztásra elkészíteni,

ab) gabonafélék magas fehérjetartalmú élelmiszer hozzáadásával, amelyeket vízzel vagy más, fehérjét nem tartalmazó folyadékkal készítettek, illetve így kell fogyasztásra elkészíteni,

ac) tészták, amelyeket forrásban lévő vízben vagy más megfelelő folyadékban történő főzést követően lehet felhasználni,

ad) kétszersültek, kekszek és piskóták, amelyeket közvetlenül vagy aprítás, porrá törés után víz, tej vagy más alkalmas folyadék hozzáadásával kell felhasználni;

b) a gabonaalapú élelmiszerektől eltérő egyéb bébiételek (a továbbiakban: bébiétel).

(2)[2] Ha e rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz, a csecsemők és a kisgyermekek számára készült gabonaalapú élelmiszer és bébiétel előállítása, csomagolása, jelölése, forgalomba hozatala és reklámozása során a 609/2013/EU rendelet előírásait kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki a kisgyermekek részére szánt tejféleségekre.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

a) csecsemő: a 12 hónapnál fiatalabb gyermek,

b) kisgyermek: az 1-3 éves kor közötti gyermek,

c) peszticid-maradék: a gabonaalapú élelmiszerben és bébiételben található növényvédőszer maradék, beleértve a metabolitokat és a lebomlásból vagy egyéb reakcióból származó termékeket is.

3. §

A csecsemők és kisgyermekek számára készült gabonaalapú élelmiszer és bébiétel kizárólag olyan anyagok felhasználásával állítható elő, amelyek az általánosan elfogadott tudományos ismeretek alapján megfelelnek a csecsemők, illetve kisgyermekek különleges táplálkozási igényeinek.

4. §

(1) A gabonaalapú élelmiszer összetételének meg kell felelnie az 1. számú melléklet szerinti előírásoknak.

(2) A bébiétel összetételének meg kell felelnie a 2. számú melléklet szerinti előírásoknak. A referenciafehérje aminósav-összetételét a 3. számú melléklet tartalmazza.

5. §

(1)[3] A gabonaalapú élelmiszerhez és bébiételhez az előállítás során kizárólag a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekhez adható tápértéknövelő anyagokról szóló, 2009. október 13-i 953/2009/EK bizottsági rendelet mellékletében felsorolt tápértéknövelő anyagokat szabad hozzáadni.

(2) A csecsemők és kisgyermekek számára készült gabonaalapú élelmiszer és bébiétel tápértékének jelöléséhez a referenciaértékeket az 5. számú melléklet tartalmazza.

(3) A csecsemők és kisgyermekek számára hozzáadott vitaminok, ásványi anyagok és mikroelemek felhasználásával készült gabonaalapú élelmiszerekben és bébiételekben a vitaminok, ásványi anyagok és mikroelemek megengedhető legmagasabb mennyiségét a 6. számú melléklet tartalmazza.

6. §

(1) A gabonaalapú élelmiszer és a bébiétel semmilyen anyagot nem tartalmazhat olyan mennyiségben, hogy az veszélyeztesse a csecsemők és kisgyermekek egészségét.

(2) A fogyasztásra kész, illetve a gyártó utasításának megfelelően elkészített gabonaalapú élelmiszerben és bébiételben - a 7. számú mellékletben felsorolt anyagok kivételével - egyetlen peszticid-maradék szintje sem haladhatja meg a 0,01 mg/kg értéket. A peszticid-maradék szint meghatározását nemzetközileg elfogadott, standardizált módszerrel kell végezni.

(3) A gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek előállításához olyan mezőgazdasági termék nem használható fel, amelyet a 8. számú melléklet szerinti peszticiddel kezeltek. A fogyasztásra kész, illetve a gyártó utasítása szerint fogyasztásra elkészített gabonaalapú élelmiszer és bébiétel az ellenőrzés szempontjából megfelelő, ha:

a) a 8. számú melléklet 1. táblázatában felsorolt peszticidek maradékának mennyisége nem haladja meg a 0,003 mg/kg értéket,

b) a 8. számú melléklet 2. táblázatában felsorolt peszti-cidek maradékának mennyisége nem haladja meg a 0,003 mg/kg értéket.

7. §

(1) A gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek jelölésének az élelmiszerekre vonatkozó általános előírásokon kívül tartalmaznia kell a következőket is:

a) annak az életkornak a megjelölését, amelytől kezdve a termék az összetételre, a halmazállapotra vagy egyéb sajátos jellemzőre való tekintettel a gyermeknek adható. A feltüntetett életkor egyetlen termék esetében sem lehet négy hónapos kor alatti. A négy hónapos kortól ajánlott terméken feltüntethető, hogy ezen életkortól kezdve is csak akkor adható, ha alkalmazása nem ellentétes az orvosi, a táplálkozástudományi vagy gyógyszerészi végzettségű, illetve az anya- és gyermekgondozásért felelős szakember tanácsával;

b) a glutén jelenlétének vagy a termék glutén-mentes-ségének jelölését, amennyiben a termék hat hónaposnál fiatalabb csecsemőnek is adható;

c) a termék energiatartalmát kilojoule-ban (kJ) és kilokalóriában (kcal), továbbá a fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalom számszerűen kifejezett mennyiségét 100 gramm (g) vagy 100 milliliter (ml) termékre, illetve ahol adott meny-nyiség elfogyasztása javasolt, egy adag fogyasztásra kész termékre vonatkozóan;

d) valamennyi az 1.és 2. számú mellékletben felsorolt vitamin és ásványi anyag átlagos számszerűen kifejezett mennyiségét 100 gramm (g) vagy 100 milliliter (ml) termékre, illetve ahol adott mennyiség elfogyasztása javasolt, egy adag fogyasztásra kész termékre vonatkozóan;

e) ha szükséges, útmutatót a megfelelő elkészítéshez, valamint figyelmeztetést az elkészítési útmutatóban leírtak betartásának fontosságára.

(2) A jelölésen feltüntethető továbbá:

a)[4] az (1) bekezdés d) pontjában nem említett, a különleges táplálkozási célokra szánt élelmiszerekhez adható tápértéknövelő anyagokról szóló, 2009. október 13-i 953/2009/EK bizottsági rendelet mellékletében felsorolt anyagok átlagos számszerűen kifejezett mennyisége 100 gramm (g) vagy 100 milliliter (ml) termékre, illetve ahol adott mennyiség elfogyasztása javasolt, egy adag fogyasztásra kész termékre vonatkozóan,

b) a számszerű adatok mellett a vitaminok és ásványi anyagok mennyisége az 5. számú melléklet szerinti referenciaértékek százalékában 100 gramm (g) vagy 100 milliliter (ml) termékre, illetve ahol adott mennyiség elfogyasztása javasolt, egy adag fogyasztásra kész termékre vonatkozóan, amennyiben a mennyiségek a referenciaértékek legalább 15%-át elérik.

8. §

(1) E rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba.

(2)[5]

(3) Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, az azt kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Bizottság 96/5/EK irányelve a csecsemők és kisgyermekek számára készült feldolgozott gabonaalapú élelmiszerekről és bébiételekről, valamint az azt módosító 98/36/EK, 1999/39/EK, 2003/13/EK irányelv.

(4)[6] Ez a rendelet a csecsemők és kisgyermekek számára készült, a speciális gyógyászati célra szánt, valamint a testtömeg-szabályozás céljára szolgáló, teljes napi étrendet helyettesítő élelmiszerekről, továbbá a 92/52/EGK tanácsi irányelv, a 96/8/EK, az 1999/21/EK, a 2006/125/EK és a 2006/141/EK bizottsági irányelv, a 2009/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 41/2009/EK és a 953/2009/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i 609/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Kökény Mihály s. k.,

egészségügyi, szociális és családügyi miniszter

1. számú melléklet a 35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez

Csecsemők és kisgyermekek számára készült gabonaalapú élelmiszerek összetételének alapvető követelményei

A tápanyagokra vonatkozó követelmények a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, illetve a gyártó utasítása szerint fogyasztásra elkészített termékre vonatkoznak.

1. Gabonatartalom

A gabonaalapú élelmiszerek elsősorban egy vagy többféle őrölt gabonából, illetve keményítőtartalmú gyökérből, gumóból készült termékek.

A gabonából, illetve keményítőtartalmú gyökérből, gumóból származó szárazanyag mennyisége nem lehet kevesebb a teljes keverék szárazanyag-tartalmának 25%-ánál.

2. Fehérje

2.1. Az 1. § (1) bekezdésének ab) és ad) pontja szerinti termékek fehérjetartalma nem haladhatja meg az 1,3 g/100 kJ (5,5 g/100 kcal) értéket.

2.2. Az 1. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti termékek esetén a hozzáadott fehérje mennyisége nem lehet kevesebb 0,48 g/100 kJ (2 g/100 kcal) értéknél.

2.3. Az 1. § (1) bekezdés ad) pontja szerinti, magas fehérjetartalmú élelmiszer hozzáadásával készült kekszek esetében a hozzáadott fehérje mennyisége nem lehet kevesebb 0,36 g/100 kJ (1,5 g/100 kcal) értéknél.

2.4. A hozzáadott fehérje kémiai indexe a referenciafehérje (a 3. számú mellékletben meghatározott kazein) kémiai indexének legalább 80%-a, vagy a keverékben levő fehérje energia arány (PER) legalább a referenciafehérje PER értékének 70%-a legyen.

L-aminosavak hozzáadása minden esetben kizárólag a fehérjekeverék tápértékének javítása céljából és csak az ehhez szükséges mértékben megengedett.

3. Szénhidrátok

3.1. Ha az 1. § (1) bekezdésének aa) és ad) pontja szerinti termék szacharóz, fruktóz, glukóz, glukóz szirup vagy méz hozzáadásával készül, akkor

- a felsorolt forrásokból származó, hozzáadott szénhidrátok mennyisége nem haladhatja meg az 1,8 g/100 kJ (7,5 g/100 kcal) értéket,

- a hozzáadott fruktóz mennyisége nem haladhatja meg a 0,9 g/100 kJ (3,75 g/100 kcal) értéket.

3.2. Ha az 1. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti termék szacharóz, fruktóz, glukóz, glukóz szirup vagy méz hozzáadásával készül, akkor

- a felsorolt forrásokból származó, hozzáadott szénhidrátok mennyisége nem haladhatja meg az 1,2 g/100 kJ (5 g/100 kcal) értéket,

- a hozzáadott fruktóz mennyisége nem haladhatja meg a 0,6 g/100 kJ (2,5 g/100 kcal) értéket.

4. Zsírok

4.1. Az 1. § (1) bekezdésének aa) és ad) pontjában szerinti termék zsírtartalma nem haladhatja meg a 0,8 g/100 kJ (3,3 g/100 kcal) értéket.

4.2. Az 1. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti termék zsírtartalma nem haladhatja meg az 1,1 g/100 kJ (4,5 g/100 kcal) értéket. Ha a termék zsírtartalma nagyobb, mint 0,8 g/100 kJ (3,3 g/100 kcal), akkor

a) a laurinsav mennyisége nem haladhatja meg az összes zsírtartalom 15%-át,

b) a mirisztinsav mennyisége nem haladhatja meg az összes zsírtartalom 15%-át,

c) a glicerid formában jelenlevő linolsav mennyisége nem lehet kevesebb 70 mg/100 kJ (300 mg/100 kcal) mennyiségnél és nem haladhatja meg a 285 mg/100 kJ (1200 mg/100 kcal) értéket.

5. Ásványi anyagok

5.1. Nátrium

- gabonaalapú élelmiszerek előállításakor nátriumsók hozzáadása kizárólag technológiai célból megengedett,

- a gabonaalapú élelmiszerek nátriumtartalma nem haladhatja meg a 25 mg/100 kJ (100 mg/100 kcal) értéket.

5.2. Kalcium

5.2.1. Az 1. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti termék kalcium tartalma nem lehet kevesebb 20 mg/100 kJ (80 mg/100 kcal) értéknél.

5.2.2. Az 1. § (1) bekezdésének ad) pontja szerinti, tej hozzáadásával készített termékek (tejes kekszek) esetében a kalcium-tartalom nem lehet kevesebb 12 mg/100 kJ (50 mg/100 kcal) értéknél.

6. Vitam inok

6.1. A gabonaalapú élelmiszerek tiamin-tartalma nem lehet kevesebb 25 µg/100 kJ (100 µg/100 kcal) értéknél.

6.2. Az 1. § (1) bekezdésének ab) pontja szerinti termékben:

E határértékeket kell alkalmazni abban az esetben is, ha A- és D-vitamint más típusú gabonaalapú élelmiszerekhez adnak.

2. számú melléklet a 35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez

Csecsemők és kisgyermekek számára készült bébiételek összetételének alapvető követelményei

A tápanyagokra vonatkozó követelmények a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, illetve a gyártó utasítása szerint fogyasztásra elkészített termékre vonatkoznak.

1. Fehérje

1.1. Amennyiben a termék megnevezésében kizárólag hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás szerepel összetevőként, akkor

- a megnevezett hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás összes tömege nem lehet kevesebb a teljes termék tömegének 40%-ánál,

- egy fehérjeforrást csak akkor lehet a termék megnevezésében szerepeltetni, ha az legalább 25 tömegszázalékát alkotja az összes megnevezett fehérjeforrásnak,

- a megnevezett forrásokból származó fehérje nem lehet kevesebb 1,7 g/100 kJ (7 g/100 kcal) mennyiségnél.

1.2. Amennyiben a termék megnevezésében első helyen szerepel a hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás, egyedül vagy kombinációban, függetlenül attól, hogy a terméket ételként forgalmazzák vagy sem, akkor

- a megnevezett hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás összes tömege nem lehet kevesebb a teljes termék tömegének 10%-ánál,

- egy fehérjeforrást csak akkor lehet a termék megnevezésében szerepeltetni, ha az legalább 25 tömegszázalékát alkotja az összes megnevezett fehérjeforrásnak,

- a megnevezett forrásokból származó fehérje nem lehet kevesebb 1 g/100 kJ (4 g/100 kcal) mennyiségnél.

1.3.1. Amennyiben a termék megnevezésében szerepel, de nem az első helyen, a hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás, egyedül vagy kombinációban, függetlenül attól, hogy a terméket ételként forgalmazzák vagy sem, akkor

- a megnevezett hús, baromfi, hal, belsőség vagy más hagyományos fehérjeforrás összes tömege nem lehet kevesebb a teljes termék tömegének 8%-ánál,

- egy fehérjeforrást csak akkor lehet a termék megnevezésében szerepeltetni, ha az legalább 25 tömegszázalékát alkotja az összes megnevezett fehérjeforrásnak,

- a megnevezett forrásokból származó fehérje nem lehet kevesebb 0,5 g/100 kJ (2,2 g/100 kcal) mennyiségnél,

- az összes forrásból származó fehérje a termékben nem lehet kevesebb 0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal) mennyiségnél.

1.3.2. Amennyiben a sajtot más összetevőkkel együtt említik az ízesített termék nevében, akkor függetlenül attól, hogy a terméket ételként forgalmazzák vagy sem

- a tejtermékből származó fehérje nem lehet kevesebb 0,5 g/100 kJ (2,2 g/100 kcal) mennyiségnél,

- a termékben az összes fehérjeforrásból származó fehérje nem lehet kevesebb 0,7 g/100 kJ (3 g/100 kcal) mennyiségnél.

1.4.1. Amennyiben a terméket a címkén ételként jelölik, de a termék megnevezésében nem említik meg a húst, baromfit, halat, belsőséget vagy más hagyományos fehérjeforrást, akkor

- az összes forrásból származó fehérje a termékben nem lehet kevesebb 0,7 g/100 kJ (3 g/100kcal) mennyiségnél.

1.4.2. Az ételekhez külön adható mártásokra az 1.1-1.4. pontban írtak nem vonatkoznak.

1.4.3. Azon édességeknek, amelyek megnevezésében a tejterméket elsőként vagy egyetlen összetevőként említik meg, legalább 2,2 g/100 kcal tejfehérjét kell tartalmazni. Az 1.1-1.4. bekezdésben leírt követelmények egyéb édességekre nem vonatkoznak.

1.5. L-aminosavak hozzáadása kizárólag a jelenlevő fehérjék tápértékének javítása céljából és csakis az ehhez szükséges mértékben megengedett.

2. Szénhidrátok

Gyümölcs- és zöldséglevekben, nektárokban, kizárólag gyümölcsből készített ételekben, desszertekben vagy pudingokban az összes szénhidrát mennyisége nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

- 10 g/100 ml zöldséglevekben és zöldségalapú italokban,

- 15 g/100 ml gyümölcslevekben, nektárokban és gyümölcsalapú italokban,

- 20 g/100 g kizárólag gyümölcsből készített ételekben,

- 25 g/100 g desszertekben és pudingokban,

- 5 g/100 g más, nem tejalapú italokban.

3. Zsírok

3.1. Az 1.1. pontban említett termékek esetén:

- amennyiben hús vagy sajt a termék egyetlen összetevője, vagy azokat a termék megnevezésében elsőként említik, akkor az összes forrásból származó összes zsír mennyisége a termékben nem haladhatja meg az 1,4 g/100 kJ (6 g/100 kcal) értéket.

3.2. Minden egyéb termék esetén:

- az összes forrásból származó összes zsír mennyisége a termékben nem haladhatja meg az 1,1 g/100 kJ (4,5 g/100 kcal) értéket.

4. Nátrium

4.1. A fogyasztásra kész termék nátriumtartalma nem lehet több 48 mg/100 kJ (200 mg/100 kcal) vagy 200 mg/100 g értéknél. Ha a termék megnevezésében a sajt az egyetlen említett összetevő, akkor a fogyasztásra kész termék nátriumtartalma nem lehet több 70 mg/100 kJ (300 mg/100 kcal) mennyiségnél.

4.2. Gyümölcsalapú termékekhez, desszertekhez, pudingokhoz nátriumsók nem használhatók fel, kivéve, ha az technológiai okból indokolt.

5. Vitaminok C-vitamin

Gyümölcslé, nektár vagy zöldséglevek esetén a fogyasztásra kész termék C-vitamin tartalma nem lehet kevesebb 6 mg/100 kJ (25 mg/100 kcal) vagy 25 mg/100 g mennyiségnél.

A-vitamin

Zöldséglevek esetén a fogyasztásra kész termék A-vitamin tartalma nem lehet kevesebb 25 µg RE/100 kJ (100 µg RE/100 kcal) 1 mennyisénél.

A-vitamin hozzáadása más bébiételhez tilos.

D-vitamin

D-vitamint bébiételekhez nem szabad hozzáadni.

RE = összes transzretinol ekvivalens.

3. számú melléklet a 35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez

A kazein aminosav összetétele

g/100 g fehérje

4. számú melléklet a 35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez[7]

5. számú melléklet a 35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez

Referenciaértékek a csecsemők és kisgyermekek számára készült élelmiszerek tápértékének jelöléséhez

6. számú melléklet a 35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez

Csecsemők és kisgyermekek számára hozzáadott vitaminok, ásványi anyagok és mikroelemek felhasználásával készült gabonaalapú élelmiszerekben és bébiételekben a vitaminok, ásványi anyagok és mikroelemek megengedhető legmagasabb mennyisége

A tápanyagokra vonatkozó követelmények a fogyasztásra kész állapotban forgalmazott, illetve a gyártó utasítása szerint fogyasztásra elkészített termékre vonatkoznak, a kálium és a kalcium kivételével, amelyek esetében a követelmények a forgalomba hozott termékre vonatkoznak.

7. számú melléklet a 35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez

Egyes peszticid-maradékok megengedett legmagasabb határértéke a gabonaalapú élelmiszerekben és bébiételekben

8. számú melléklet a 35/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelethez

A gabonaalapú élelmiszerek és bébiételek alapanyagául szolgáló mezőgazdasági termékek előállítása során nem használható peszticidek

1. táblázat

2. táblázat