6/2004. (VI. 2.) TNM rendelet

az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter felügyelete alatt lévő fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 49. §-ának o) pontjában kapott felhatalmazás alapján - figyelemmel a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről és az államháztartás három éves kereteiről szóló 2003. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: költségvetési tv.) 50. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakra -, a pénzügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. §

Ezen rendelet hatálya kiterjed

(1) a költségvetési tv. 1. számú melléklet, X. Miniszterelnöki Hivatal fejezetének 9. cím, 2. alcímszám alatti fejezeti kezelésű előirányzatokra,

(2) az előző évekről áthúzódó, kötelezettségvállalással terhelt fejezeti kezelésű előirányzatokra

[az (1) és (2) bekezdés a továbbiakban együtt: előirányzat].

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Áht.: az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény.

2. Ámr.: az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.

3. Ellenjegyzés:

a) Jogi ellenjegyzés: annak írásban történő előzetes igazolása, hogy az okmányok a jogszabályoknak, előírásoknak megfelelnek, a kötelezettségvállalás nem sérti a gazdálkodásra vonatkozó szabályokat, kötelezettségvállalás célszerűségét megalapozó eljárás megtörtént.

b) Pénzügyi ellenjegyzés: annak írásban történő előzetes igazolása, hogy az adott kötelezettségvállalásnak megfelelő forrás - összegszerűen és jogcímében -rendelkezésre áll.

4. Érvényesítés: a szakmai teljesítés igazolása alapján az összegszerűségnek a kötelezettségvállalás dokumentumával való egyeztetése, a fedezet megléte és az előírt alaki követelmények betartásának ellenőrzése.

5. Érvényesítő: a kifizetések lebonyolítását végző szervezeti egység erre a feladatra írásban kijelölt, a kötelezettségvállalásokat nyilvántartó munkatársa.

6. Hivatal: Esélyegyenlőségi Kormányhivatal.

7. Kedvezményezett: az előirányzatból részesülő kérelmező, pályázó, megbízott vagy egyéb - a kötelezettségvállalás alapján -jogosult.

8. Kötelezettségvállaló: a Hivatal elnöke, akadályoztatása esetén a helyettese, egyes esetekben a miniszter által kötelezettségvállalásra írásban feljogosított, vezető beosztású hivatali köztisztviselő.

9. Miniszter: esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter.

10. Szakigazgatóság: a Hivatalnak a költségvetési előirányzat vagy támogatási cél működtetésének szakmai felelősi feladatát ellátó igazgatósága.

11. Szakmai teljesítés-igazolás: a kiadás teljesítésének elrendelése előtti - elsősorban az adott jogügylethez kapcsolódó okmányok alapján történő - ellenőrzés, melynek célja annak szakmai igazolása, hogy a kötelezettségvállalás dokumentumában a kedvezményezett az általa vállalt, vagy jogszabályból adódó kötelezettségét az elvárható szakmai színvonalon teljesítette, az a kitűzött célnak megfelel, a számla összege arányban áll a szakmai teljesítéssel, és a szakmai teljesítés megalapozza a kiadás teljesítését, továbbá a teljesítéssel elkészült szellemi termék, tárgyi eszköz vagy egyéb, a szakterületen mennyiben hasznosul, és az igazgatóság szakterületi feladatainak ellátását milyen mértékben segítette elő.

12. Szakmai teljesítést igazoló: amennyiben rendelet másképpen nem rendelkezik, a szakigazgatóságot vezető igazgató, akadályoztatása esetén a helyettese.

I. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

3. §

(1) Az Áht. az Ámr. és e rendeletben hivatkozott más jogszabályok előírásait jelen rendeletben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az előirányzatok hatékony felhasználása érdekében éves előirányzat-felhasználási tervet kell készíteni, amit a Hivatal elnöke hagy jóvá, és amitől eltérést csak a Hivatal elnöke engedélyezhet.

(3) A kötelezettségvállaló aláírását minden esetben - beleértve a kötelezettségvállalás módosítását is - meg kell előzni a jogi és a pénzügyi ellenjegyzésnek, az alábbiak szerint

a) jogi ellenjegyzésre a Jogi és Közigazgatási Főosztály vezetője vagy helyettese jogosult,

b) pénzügyi ellenjegyzésére a Gazdasági és Humánpolitikai Igazgatóság vezetője vagy helyettese jogosult.

(4) Kötelezettség írásban benyújtott kérelem vagy pályázat alapján, vagy előre meghatározott feltételek, vállalások fennállása, teljesítése, események bekövetkezése és mindezek igazolása esetén vállalható, visszafizetési kötelezettség nélkül, illetve részben vagy egészben visszatérítési kötelezettséggel nyújtható kifizetésre.

(5) Visszatérítendő támogatás - ide nem értve a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokat - legfeljebb ötéves futamidőre, kamat és kezelési költség felszámolása nélkül évenként egyenlő részletekben történő visszafizetéssel adható. A visszafizetés első részlete a támogatás igénybevételét követő évben esedékes és arra a számlára kell visszafizetni, amelyről felvételre került.

(6) Szellemi alkotás létrehozására irányuló tevékenység csak arra jogosult szolgáltatótól vehető igénybe, és csak abban az esetben, ha

a) a szolgáltatás a Hivatal valamely szervezeti egységének a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott feladatához közvetlenül kapcsolódik, és

b) a feladat ellátása a Hivatallal közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személlyel nem biztosítható.

(7) Kötelezettség a tárgyévi előirányzat mértékéig, az 1. számú mellékletben részletezettek szerint tárgyévi felhasználással vállalható. Kötelezettség legkésőbb a tárgyévetkövető év június 30-ai elszámolással akkor vállalható, ha a feladat ellátása a tárgyévben nem oldható meg. A kötelezettségvállalási dokumentumban rögzíteni kell, hogy a határidők elmulasztása esetén a támogatás, megbízási díj nem fizethető ki.

(8) A kötelezettségvállalásokról a szakigazgatóságoknak és a Gazdasági és Humánpolitikai Igazgatóságnak nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás kötelező tartalma az alábbi:

a) az előirányzat megjelölése, az előirányzat jóváhagyott felhasználási jogcímeinek részletezésével, és a hozzárendelt keretösszegekkel;

b) az egyes jogcímekre vállalt kötelezettségek időrendi sorrendben folyamatosan vezetve, feltüntetve a központi irattár iktatószámát, a kedvezményezett nevét, a támogatás összegét, jogcímét, a támogatási szerződésben meghatározott felhasználási terv szerinti ütemezést, az esetleges módosításokat, a kifizetések összegét és a kifizetés kezdeményezésének időpontját;

c) naprakészen a keretösszegre vállalt kötelezettség összegét (Ft-ban) és mértékét (%-ban).

(9) A kötelezettségvállalás módosítása esetén ugyanígy kell eljárni.

4. §

(1) A kötelezettségvállalás dokumentuma aláírására és módosítására a kötelezettségvállaló jogosult.

(2) A kötelezettségvállaló

a) gondoskodni köteles a fejezeti kezelésű előirányzat tartalmának megfelelő - a szakigazgatóság feladataival összhangban álló - felhasználásáról.

b) felelősséggel tartozik az előirányzat terhére történő felhasználás cél- és szabályszerűségének betartásáért és betartatásáért.

(3) A kötelezettségvállalás dokumentumának a kedvezményezett azonosító adatain kívül értelemszerűen - a támogatási vagy megbízási céltól függően - tartalmazni kell.

a) a támogatás, megbízás konkrét célját, megvalósítását, annak részletes leírásával, valamint a megvalósítás határidejét;

b) a kifizetés jogcímét, összegét, a felhasználás feltételeit és körülményeit, valamint a folyósítás feltételeit és ütemezését;

c) az elszámolási és beszámolási kötelezettséget, megjelölve, hogy a beszámoló mire terjedjen ki, a benyújtás határidejét és az elfogadható költségeket;

d) az ellenőrzési jogosultságot és tűrési kötelezettséget [beleértve a 2190/2002. (VI. 21.) Korm. határozatban foglaltakat] és az Ámr. 87. § (5) (10) bekezdéseiben meghatározott bejelentési kötelezettség elfogadását;

e) az elállás jogát, eseteit és feltételeit;

f) a szerződésszegés eseteit és szankcióit;

g) tanfolyamok, előadás-sorozatok, felkészítők és minden oktatási jellegű rendezvény megtartására vonatkozóan rögzíteni kell annak helyét, a megtartásra kerülő órák számát, az óradíjat és csatolni kell a tanfolyam, rendezvény tematikáját, programleírását, műsortervét, és annak kimutatását, hogy a rendezvény - időtartamát és tartalmát tekintve - hány százalékban foglalkozik a Hivatal illetékességébe tartozó kérdésekkel;

h) a kedvezményezett azon nyilatkozatát, hogy a támogatással megvásárolt, létrehozott vagy felújított létesítményt - 50% alatti támogatottsági mérték esetén legalább öt évig, 50% feletti támogatási mérték esetén legalább 10 évig, egyéb tárgyi eszközök támogatással történő beszerzése esetén 5 évig, a pályázata, kérelme szerinti rendeltetésének megfelelően használja, és azt nem idegeníti el, nem terheli meg, és nem adja bérbe, vagy ha az számítástechnikai eszköz, azt szükség esetén legalább azonos műszaki értékűre cseréli.

(4) A kötelezettségvállalás dokumentumához csatolni kell:

a) minden esetben a feladat megvalósításának részletes (tételes, darabszámmal, egységárral kidolgozott) költségtervét, működéshez nyújtott támogatás esetén a költségterv mellé a felhasználási ütemtervet;

b) az állami és az önkormányzati adóhatóság, valamint a vámhatóság 30 napnál nem régebbi igazolásait arról, hogy a kedvezményezettnek nincs lejárt esedékességű köztartozása;

c) természetes személy esetében a vállalkozói igazolványnak a kiadó hatóság vagy közjegyző által hitelesített másolatát, gazdasági társaság esetén 30 napnál nem régebbi cégbírósági cégkivonatot és aláírási címpéldányt, társadalmi szervezet, alapítvány esetén a 30 napnál nem régebbi bírósági kivonatot, igazolást vagy a társadalmi szervezet, alapítvány hatályos adatait tartalmazó végzések másolatait bíróság által 30 napnál nem régebben hitelesítve és aláírási címpéldányt vagy a banki aláírás-bejelentő kartonnak a bank cégszerű aláírásával hitelesített másolatát;

d) beruházások esetében a jogerős építési engedélyt vagy az illetékes hatóság igazolását arról, hogy a pályázatban, kérelemben jelzett beruházási tevékenység nem építési engedélyköteles. Egyéb engedélyköteles tevékenységek esetében a jogerős hatósági engedélyeket, igazolásokat;

e) a kedvezményezett szervezet nyilatkozatát arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, és nincs ellene folyamatban működését ellehetetlenítő végrehajtási eljárás, természetes személy kedvezményezett nyilatkozatát arról, hogy nem áll végrehajtási eljárás alatt;

f) szellemi szabadfoglalkozású magánszemély esetén szakmai szervezet által kiállított szakképesítést igazoló okiratot;

g) a kedvezményezett nyilatkozatát a számlavezető bankjairól, és a bankok azon igazolását, hogy kedvezményezettől befogadták a 9/2001. (MK 147.) MNB rendelkezésben foglaltaknak megfelelő hozzájáruló nyilatkozatot, amelyben elismeri, hogy a Hivatal vagy a Hivatal által felhatalmazott szervezet jogosult a bankszámlája terhére azonnali beszedési megbízást benyújtani, és az csak a Hivatal vagy a Hivatal által felhatalmazott szervezet beleegyezésével vonható vissza;

h) kedvezményezett szervezet hatályos létesítő okiratának hiteles másolatát;

i) a 2. számú melléklet szerinti azonnali beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazást;

j) beszámoló elkészítésére vonatkozó, a 3. számú melléklet alapján - a kötelezettségvállalás tartalma és célja szerint - összeállított segédletet.

(5) Azonos célra történő ismételt támogatás csak abban az esetben adható, ha a támogatást igénylő az előző támogatást cél szerint használta fel és erről szabályszerűen elszámolt.

(6) Az előirányzat felhasználásával összefüggő pénzügyi, ügyviteli, könyvvezetési stb. feladatok lebonyolításával, amennyiben azt az előirányzat összetettsége, nagyságrendje indokolja, külső szervezet is megbízható.

(7) Létesítmény megvásárlásához, létrehozásához vagy felújításához, korszerűsítéséhez, átalakításához nyújtott támogatás esetén a támogatási szerződésben meghatározott rendeltetésszerű használat és a visszavont támogatás visszafizetésének biztosítása céljából a használati, működtetési kötelezettség végéig, a támogatás és a járulékok összegének megfelelő keretjelzálogjogot kell a kötelezettségvállalási dokumentumban kikötni és bejegyeztetni a támogatással érintett ingatlanra vagy ingóságra.

5. §

(1) Pályázat alapján igényelhető támogatás esetében a pályázati hirdetményt közzé kell tenni legalább egy napilapban és a Hivatal honlapján. A hirdetménynek tartalmaznia kell a pályázat célját, a támogatásban részesíthetők körét, a támogatással elnyerhető támogatás összegét, a pályázat benyújtásának határidejét, és a pályázati dokumentáció internetes, postai vagy telekommunikációs eszközzel történő hozzáférésének helyét.

(2) A pályázati dokumentációnak tartalmazni kell

a) a támogatásban részesíthetők körét, a támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a pályázat tartalmi követelményeit, szakmai szempontjait, a pályázat elbírálásának, valamint a támogatás igénybevételének eljárási rendjét;

b) minden olyan információt, ami ismerteti a pályázóval azt, hogy a pályázata elfogadása esetén milyen feltételekkel köthető meg a támogatási szerződés, abban milyen jogosultságot szerez és milyen kötelezettségeket vállal, beleértve az elszámolást és a jogosulatlan igénybevétellel járó szankciókat is.

(3) A köztartozásra vonatkozó hatósági igazolásokat nem kell a pályázathoz csatolni, elegendő, ha a pályázó nyilatkozik arról, hogy nincs köztartozása, és ezen igazolásokat a szerződéskötés előtt benyújtja.

(4) Amennyiben pályázati felhívás vagy közlemény a pályázat, illetőleg a támogatási kérelem benyújtására határnapot állapít meg, annak elmulasztása jogvesztő és igazolási kérelem benyújtásának nincs helye.

(5) A pályázatban csak egy támogatási cél jelölhető meg. A pályázati rendszerben támogatható fejlesztésekhez egyéb forrásokból is igényelhető támogatás, azonban azt a pályázatban jelezni kell, illetve annak elnyeréséről a kedvezményezett értesíteni köteles a kötelezettségvállalót.

(6) A pályázati feltételek teljesítése nem jelent jogosultságot a kérelemben megjelölt összegű költségvetési támogatás igénybevételére. A támogatás igénybevétele szempontjából a pályázatot támogatási kérelemnek kell tekinteni. Az elbírálás során az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás is megítélhető.

(7) A támogatási kérelmek vagy pályázatok elbírálása beérkezési sorrendben, hiánypótlás lehetősége nélkül történik. A közvetlenül kárelhárításra, kárenyhítésre irányuló kérelmeket soron kívül kell elbírálni. A hiányos vagy a feltételeknek nem megfelelő pályázatot, kérelmet el kell utasítani.

(8) A pályázatok elbírálásakor a pályázati felhívásban előzetesen meg nem hirdetett szempontok nem vehetők figyelembe.

(9) A kötelezettségvállaló a döntéséhez kiegészítő adatokat kérhet be a pályázótól, legfeljebb 15 napos benyújtási határidő megadásával.

(10) A pályázat, kérelem elbírálásának eredményéről a pályázót, kérelmezőt a döntés napjától számított tizenöt munkanapon belül értesíteni kell. A támogatási kérelem, pályázat elutasítása esetén az értesítésben meg kell jelölni az elutasítás okát. Az elutasító döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(11) A támogatási kérelem, pályázat elfogadása esetén az értesítés megküldésével egyidőben be kell kérni a szerződés megkötéséhez még szükséges dokumentumokat, egyszeri, legfeljebb 30 napos benyújtási határidő megadásával. A dokumentumok hiánytalan benyújtását követő 30 napon belül a kedvezményezettekkel szerződést kell kötni.

(12) A támogatás közreműködő szervezettel történő működtetése esetén a támogatásra való jogosultságról, valamint a támogatás összegéről - a kötelezettségvállaló aláírásával - engedélyező iratot kell kiállítani, a közreműködő szervezet ennek alapján jár el a (10) bekezdésnek megfelelően.

(13) A támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezettek nevét vagy megnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, a támogatás összegét, valamint a közvetlen támogatási célt a Hivatal honlapján közzé kell tenni.

6. §

Előirányzati keret csökkenése esetén

a) pályázat alapján igényelhető támogatás esetében a pályázat befogadása felfüggeszthető, visszautasítható;

b) a pályázati felhívás feltételeinek megfelelő pályázatok - valamennyi pályázatra nézve azonos módon - verse-nyeztethetők, rangsorolhatók, elbírálásuk felfüggeszthető, vagy kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el; versenyeztetés, rangsorolás során forráshiány miatt már nem finanszírozható pályázatok elutasíthatók;

c) a már benyújtott, de még el nem bírált pályázatok vagy támogatási kérelmek arányosan is teljesíthetők;

d) a nem pályázat alapján igényelhető támogatás esetén az új kérelmek teljesítését meg kell tagadni.

7. §

(1) Az előirányzatból kifizetés kizárólag hitelintézetnél nyitott számlára és banki átutalással teljesíthető, és az előleg, valamint az előfinanszírozás kivételével csak a támogatási cél teljesülését igazoló hiteles bizonylatok bemutatását és a támogatási szerződésben meghatározott egyéb teljesítésigazolást követően folyósítható.

(2) A szerződéskötést követően kialakuló köztartozásról, meginduló csőd-, felszámolási, végelszámolási és végrehajtási eljárásról a kedvezményezett köteles tájékoztatni a kötelezettségvállalót. Ezekben az esetekben a támogatás folyósítását fel kell függeszteni. A köztartozásnak a - tartozásról szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belüli - kiegyenlítését, valamint a csődegyezség jóváhagyását követően a támogatás ismételten folyósítható, ellenkező esetben, valamint a felszámolási és végelszámolási, továbbá a természetes személynél indított végrehajtási eljárás esetében intézkedni kell a támogatás visszavonásáról.

(3) A jogosulatlanul igénybe vett támogatást vagy a jogosulatlanul igénybe vett más kifizetést a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres szorzatának alapulvételével számított kamattal növelve kell visszafizetni arra a számlára, amelyről felvételre került. Indokolt esetben - a visszafizetésre kötelezett írásban benyújtott, részletes indoklást tartalmazó - kérelmére a miniszter részletfizetési kedvezményt vagy a kamatfizetési kötelezettség alól felmentést adhat. Jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül - az (5) és (6) bekezdésekre is tekintettel -különösen, a (2) bekezdés alapján visszavont támogatás, továbbá

a) a támogatási cél egyoldalú megváltoztatása, valamint a támogatási összeg rendeltetésellenes és jogszerűtlen felhasználása;

b) a kitűzött határidők elmulasztása, nem megfelelő minőségű teljesítés;

c) ha a szerződésben rögzített kötelezettségek teljesítése egyáltalán nem, vagy csak a támogatási célt nem szolgáló, arra nem használható mértékben valósul meg;

d) ha a kedvezményezett a támogatás igénylésekor lényeges körülményről, tényről valótlan vagy hamis adatot szolgáltatott vagy a szükséges nyilatkozatok bármelyikét visszavonja;

e) ha a jogszabályban előírt bejelentési és elszámolási kötelezettség teljesítésére 30 napon belül nem kerül sor;

f) az ellenőrzés feltételei biztosítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása, megtagadása, vagy az ellenőrzés akadályozása;

g) ha a szerződés teljesítése a kedvezményezettnek felróható okból nem kezdődik meg, és késedelmét írásban nem menti ki a szerződésben rögzített időbeli ütemezés első határidejétől számított 30 napon belül;

h) a (7) bekezdés szerint többlettámogatást vett igénybe.

(4) A (3) bekezdésben felsorolt esetekben a támogatás folyósítását azonnali hatállyal fel kell függeszteni és a már kiutalt támogatás visszafizetése iránt a 10. § (2) bekezdése szerint intézkedni kell. A követelés érvényesítése azonnali beszedési megbízás alkalmazásával történik.

(5) Amennyiben a kedvezményezett által vállalt feladat

a) teljesítése a kedvezményezettnek fel nem róható okból meghiúsul, vagy tartós akadályba ütközik, a bejelentési kötelezettség teljesítése mellett az igénybe nem vett támogatásról le kell mondani;

b) teljesítésével járó összköltség a tervezetthez képest csökken, a támogatási összeget - a szerződés módosításával - a megfelelő arányban csökkenteni kell.

(6) Amennyiben a kedvezményezett a szerződésben vállalt kötelezettségeit

a) számára fel nem róható okból, határidőre csak részben, de legalább 75%-ot meghaladó arányban teljesíti, az igénybe nem vett támogatás annak zárolásával, törlésével visszavonásra kerül, azonban fejlesztés esetén a beruházást aktiválni kell, a létesítményt a támogatási célnak megfelelően használatba kell venni. Ellenkező esetben intézkedni kell a támogatás teljes összegének a (3) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal történő visszafizetésére;

b) neki felróható okból határidőre nem teljesíti, az igénybe vett támogatás (természetben juttatott telephely - telek vagy telek és épület - esetén a területre kijelölt igazságügyi ingatlanszakértő által megállapított forgalmi érték) egészét a (3) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetni;

c) határidőre teljesítette, a támogatással érintett tárgyi eszközt aktiválta, használati, üzemeltetési kötelezettségét csak részben teljesítette, az igénybe vett támogatás (természetben juttatott telephely - telek vagy telek és épület -esetén a területre kijelölt igazságügyi ingatlanszakértő által megállapított forgalmi érték) időarányos részét a (3) bekezdésben meghatározott mértékű kamattal növelt összeggel kell visszafizetni.

(7) Amennyiben az igénylő a támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe költségvetési támogatást és ennek következtében az állami támogatások együttes összege - figyelemmel az előírt saját forrásra - meghaladja a cél megvalósításához megengedett mértéket, az igénybe vett többlettámogatás jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősül.

(8) A támogatás igénybevételére, elszámolására, továbbá támogatásra való jogosultságot vagy a támogatás visszafizetését érintő jogvita esetén, a kötelezettségvállalási dokumentum aláírásakor érvényes rendelkezéseket kell alkalmazni.

8. §

(1) Az előirányzatok terhére előleg folyósítására, illetőleg előfinanszírozásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a teljesítményarányos finanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé, és erről az előirányzatok felhasználására vonatkozó belső utasításban, a pályázati felhívásban vagy a kötelezettségvállalás dokumentumában külön rendelkezés történt. Előleg esetén a támogatás következő részletének folyósítására csak az előleggel történt elszámolást követően van lehetőség.

(2) Az előleg mértéke nem haladhatja meg a kötelezettségvállalás összegének 25%-át, kutatás, műszaki fejlesztés esetén a 75%-át. A 75%-os előleg a projekt megvalósítása során három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben akkor, ha a korábban kapott előleggel vagy az időarányos saját forrással a kezdeményezett elszámolt.

(3) A feladatfinanszírozás körébe vont, az Ámr. 4. számú melléklete szerinti előirányzatok terhére előleg nem nyújtható, kivéve a PHARE segélyekből megvalósuló programokhoz kapcsolódó előirányzatokat.

(4) A kedvezményezett működéséhez nyújtott támogatások biztosítása időarányosan történhet. Az időarányostól eltérő folyósítást a kedvezményezett részletes indokokkal alátámasztott írásbeli kérelme alapján, a kötelezettségvállaló engedélyezheti. Amennyiben az eltérő finanszírozást megalapozó indokok a szerződés megkötését követően merülnek fel, a szerződést módosítani szükséges.

(5) A kedvezményezett a kötelezettségvállalás dokumentumában meghatározott teljesítési határidőt követő 60 napon belül köteles elszámolni. Az elszámolásra és kifizetésre a tárgyévet követő év június 30-a után nem kerülhet sor.

9. §

(1) Az előirányzatok terhére kifizetés, a 8. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak kivételével, a kedvezményezett által - a 8. § (5) bekezdésében meghatározott határidőn belül - benyújtott szakmai beszámoló, pénzügyi elszámolás és a kiegyenlített számlák alapján történhet.

(2) A szakmai teljesítés igazolására - a PHARE támogatások kivételével - az előirányzat, illetve előirányzaton belül jóváhagyott támogatási cél vagy program működtetéséért felelős szakigazgatóság vezetője, akadályoztatása esetén a helyettese jogosult.

(3) A PHARE programok szakmai felügyeletét és a szakmai teljesítés igazolását a miniszter által - a 80/2003. (VI. 7.) Korm. rendelet alapján - kijelölt "Szakmai Programfelelős" látja el.

(4) A szakmai teljesítést igazoló köteles vizsgálni a teljesítés cél- és szabályszerűségét. A teljesítés igazolása abban az esetben állítható ki, amennyiben a teljesítés megfelel a szerződésben foglaltaknak, és kielégíti a cél- és szabályszerűség, valamint a szakmai színvonal elvárható követelményeit.

(5) A teljesítés igazolása a kedvezményezett által a 3. számú melléklet alapján készített beszámolón és a teljesítés eredményeként létrehozott tárgyi eszköz, szellemi termék, egyéb alkotás, valamint a megvalósított program hasznosíthatóságának, a hasznosíthatóság területének meghatározásának, működéshez nyújtott támogatás esetén a működés eredményességének szakmai megítélésén alapszik.

(6) A támogatás folyósítását vagy az egyéb a kifizetést a szakigazgatóság kezdeményezi, igazolva azt, hogy a kötelezettségvállalás dokumentumában megfogalmazott feladatok az elvárható szakmai színvonalon teljesültek, a számlán vagy számlaösszesítőn feltüntetett és kifizetni kért összeg a teljesítéssel arányban áll.

(7) Az érvényesítő - a gazdasági és humánpolitikai igazgató általa kijelölt személy - a szakmai teljesítés igazolására rávezeti a forrás meglétét igazoló ellenjegyzését, és kezdeményezi az utalványozást.

(8) Az utalványozás az Ámr. XII. Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés fejezetben foglaltak alapján, az 1/2004. számú EKH elnöki utasítás szerinti rendben történik.

(9) A fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint a feladatfinanszírozási körbe vont előirányzatok felhasználásáról az Ámr. 77. §-a szerint, a Gazdasági és Humánpolitikai Igazgatóság koordinációjában évente három alkalommal - a félévet követő hónap 25-éig, valamint október 25-éig és az évet követő február hó 28-áig - a szakigazgatóságoknak szöveges értékelést kell összeállítani. Az éves értékelés az előirányzatok teljesítéséről való elszámolás (zárszámadás) részét képezi.

(10) A célelőirányzatok maradványainak felhasználására irányadók az Áht. 93. §-ának (6), (7) és (10) bekezdésében, valamint az Ámr. 65-67. §-aiban előírt szabályok. Az előirányzat felhasználásáért felelős szakigazgatóságnak a tárgyévet követően - ha jogszabály másként nem rendelkezik - január 20-áig az előirányzat-maradványok kötelezettségvállalással való lekötéséről és a kötelezettségvállalás módjáról a szakigazgatóságoknak a 4. számú és 5. számú melléklet szerinti tanúsítványt kell megküldeniük a Gazdasági és Humánpolitikai Igazgatóság részére. A tanúsítványt tételes leltárral kell alátámasztani.

10. §

(1) A fejezeti kezelésű előirányzatokból teljesített kifizetések ellenőrzését az alábbiak szerint kell biztosítani:

a) az Ámr. 145/A-C. §-ában előírtak figyelembevételével a végrehajtásért felelős szakigazgatóság vezetője a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzéssel;

b) a felhasználás utólagos ellenőrzésével az Ellenőrzési Iroda felügyeleti ellenőrzési hatáskörben, az éves feladatterve szerint.

(2) A kötelezettségvállalás dokumentumában a kedvezményezettre meghatározott kötelezettségek teljesítésének kedvezményezettnél történő ellenőrzéséért, és a jogosulatlanul igénybe vett pénzeszköz visszafizetése elrendelésének kezdeményezéséért, valamint a visszavont, de vissza nem fizetett összeg és járulékai behajtásának megindításáért az illetékes szakigazgatóság vezetője a felelős.

(3) A követelések behajtása érdekében a szakigazgatóság vezetője köteles valamennyi jogszabályi lehetőséget (beleértve a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény előírásait) érvényesíteni. Csődeljárás, felszámolás, végelszámolás során egyezséget, valamint a behajthatatlan követelésről történő lemondást a miniszter engedélyezhet.

(4) Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 20. pontja értelmében a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatás és járulékai köztartozásnak minősülnek. A jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelésének és behajtásának kezdeményezése ügyében az Áht. 13/A. §-ának (9) bekezdésére is figyelemmel a 2. § 10. pont szerinti szakigazgatóság jár el.

II. ELŐIRÁNYZATONKÉNTI SPECIÁLIS SZABÁLYOK

11. §

Roma koordinációs és intervenciós keret

(1) A roma koordinációs és intervenciós keret a cigány kisebbségi önkormányzatok, roma társadalmi szervezetek működését, tevékenységét veszélyeztető, önhibán kívüli válság, illetve krízishelyzetek elhárításának részbeni támogatását szolgálja. Az előirányzatból olyan civil szervezetek kérelme is támogatható, amelyek működési céljában szerepel a magyarországi romák, roma közösségek támogatása, segítése, hátrányos helyzetük csökkentése, krízishelyzetük megszűntetése

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/1/1 jogcím alatt jóváhagyott, egyéb működési célú támogatások, kiadások.

(3) Az előirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát a Roma Integrációs Igazgatóság az általános szabályok szerint látja el.

(4) Az előirányzat kérelem alapján, vagy az előirányzatból évente meghatározott keretösszegben pályázat útján kerül felhasználásra. A kérelmek és a pályázatok tárgyában az érdemi döntést a kötelezettségvállaló, a roma ügyekért felelős politikai államtitkár előzetes egyetértésével hozza meg.

12. §

Konfliktuskezelési és jogvédő alap

(1) A Konfliktuskezelési és jogvédő alap a romák hátrányos megkülönböztetése ellen fellépő, és jogvédelmét ellátó társadalmi szervezetek tevékenységét, konfliktus megelőzési és kezelési programok megvalósításának részbeni támogatását szolgálja.

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/1/2 jogcím alatt jóváhagyott, egyéb működési célú támogatások, kiadások.

(3) Az előirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát a Roma Integrációs Igazgatóság az általános szabályok szerint látja el.

(4) Az előirányzat kérelem alapján, kerül felhasználásra. A kérelem tárgyában az érdemi döntést a kötelezettségvállaló, a roma ügyekért felelős politikai államtitkár előzetes egyetértésével hozza meg. Az előirányzat terhére megbízási, vállalkozási, felhasználási szerződés is köthető, amennyiben a feladat ellátásához az szükséges.

13. §

Roma kulturális alap

(1) Az előirányzat a cigány kisebbségi önkormányzatok, illetve az általuk fenntartott vagy önállóan bejegyzett kulturális és művészeti tevékenységet folytató társadalmi szervezetek, valamint roma alkotóművészek kulturális és művészeti tevékenységének, működtetésének támogatására szolgál.

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/1/3 jogcím alatt jóváhagyott, egyéb működési célú támogatások, kiadások.

(3) Az előirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát a Roma Integrációs Igazgatóság az általános szabályok szerint látja el.

(4) Az előirányzat pályázat útján, és az előirányzatból évente meghatározott keretösszegben - egyedi kérelem alapján - kerül felhasználásra. A támogatás odaítéléséről - a pályázatok esetében a kultúra és művészetek terén elismert közéleti személyekből álló tanácsadó testület előzetesjavaslatának figyelembevételével - az érdemi döntést a kötelezettségvállaló, a roma ügyekért felelős politikai államtitkár előzetes egyetértésével hozza meg.

14. §

Világbanki segély romaügyi intézményfejlesztéshez

(1) A támogatás célja a Romaügyi Hivatal, illetve annak jogutódján - a Hivatalon - belül működő Roma Integrációs Igazgatóság megerősítése, valamint a 2003. szeptember 30-i keltezésű TF052240 IDF támogatási számú nemzetközi szerződésben - a továbbiakban: levélegyezményben - meghatározott célok, így a romaügyi projektek és a romaügyi politika hatékonyságának növelése, részletes megvalósítása, a Világbankkal történő folyamatos egyeztetés mellett, a Világbanktól kapott támogatás igénybevételével.

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/1/4 jogcím alatt jóváhagyott kiemelt előirányzatok.

(3) Az előirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát a Roma Integrációs Igazgatóság látja el.

(4) Az előirányzatból szervezet részére támogatás nem adható, annak felhasználása a Roma Integrációs Igazgatóság által meghatározott szakmai feladatok ellátásának finanszírozására szolgál.

(5) A szerződéskötéseket a Roma Integrációs Igazgatóság végzi a világbanki szabályok szerint a Világbank szükség szerinti jóváhagyásával.

(6) A támogatások pénzügyi folyósítása az általános feltételek szerint történik.

15. §

Civil szervezetek és kapcsolódó feladatok támogatása

(1) Az előirányzat fedezetet biztosít társadalmi szervezetek és alapítványok cél szerinti tevékenységének, szakmai programjainak és működésének támogatására, civil szakmai konferenciák, rendezvények előkészítésére és lebonyolítására, a civil szférát érintő oktatási, kutatási és képzési programok és a kapcsolódó ösztöndíjprogram finanszírozására, a civil szférával kapcsolatos tájékoztatási és kommunikációs feladatok megvalósítására.

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/1/5 jogcím alatt jóváhagyott kiemelt előirányzatok.

(3) Az előirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát a Civil Kapcsolatok Igazgatósága az általános feltételek szerint látja el. Az előirányzatból jutatott támogatások elszámolásának ellenőrzése során közreműködő igénybe vehető.

(4) Kedvezményezettek köre:

a) a támogatások tekintetében: az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezet, kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött alapítványt, ide nem értve a közalapítványt;

b) egyéb jogviszony esetén a szerződő fél lehet természetes személy, a jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

(5) Az előirányzat részben pályázati úton, részben egyedi döntéssel kerül felhasználásra. Az előirányzat terhére megbízási, vállalkozási, felhasználási szerződés is köthető, amennyiben a feladat ellátásához az szükséges.

(6) A kötelezettségvállalás és támogatások pénzügyi folyósítása valamint az ellenőrzés az általános feltételek szerint történik.

16. §

Nemzeti Civil Alapprogram

(1) Az előirányzat felhasználására az e rendelet szabályait a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvényben (a továbbiakban: NCA törvény), valamint az annak végrehajtására kiadott 160/2003. (X. 7.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az előirányzat az (1) bekezdés szerinti jogszabályokban meghatározott célokra kerül felhasználásra.

(3) Az előirányzat pénzügyi forrásaként az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/1/6 jogcím alatt jóváhagyott kiemelt előirányzatok szolgálnak.

(4) Az előirányzat feletti szakmai felügyeletet a Hivatal illetékes szakigazgatóságának vezetője gyakorolja.

(5) Az előirányzat felett kötelezettségvállalási jogosultsággal rendelkező személy az előirányzat kezelésével összefüggő feladatokat a 160/2003. (X. 7.) Korm. rendelet 12. §-ában meghatározottak szerint kezelő szerv bevonásával látja el. A kezelő szerv vállalkozási díjának kifizetése a vonatkozó szerződésben meghatározott rendben, az e rendeletben foglalt általános szabályok szerint történik.

(6) Az előirányzatból az (1) bekezdés szerinti jogszabályokban meghatározott civil szervezetek részére pályázat útján, valamint egységes támogatási elvek alapján nyújtható támogatás.

(7) A pályázatok, valamint egységes elvek alapján meghatározott támogatások kiírásáról és azok elbírálásáról az NCA törvény 5. § (1) bekezdése értelmében kollégiumok döntenek. A pályázati felhívásnak, valamint az egységes támogatási elvek alapján igényelhető támogatásokról szóló tájékoztatásnak a támogatási keretösszeget tartalmaznia kell. A pályázati felhívásokat, valamint az egységes támogatási elvek alapján igényelhető támogatásokról szóló tájékoztatást az előirányzat felett kötelezettségvállalási jogosultsággal rendelkező személy hagyja jóvá a konkrét pályázatban meghatározott általános feltételek (a továbbiakban: általános feltételek) szerint.

(8) Az előirányzatból vissza nem térítendő, valamint részben vagy egészben visszatérítendő támogatás nyújtható. A részben vagy egészben visszatérítendő támogatás felhasználásának és visszatérítésének feltételeit a döntés meghozatalára jogosult kollégium állapítja meg. A visszatérítés módját és feltételeit a kedvezményezettel megkötött támogatási szerződésben rögzíteni kell.

(9) A kollégiumok a pályázati felhívásban a pályázat, illetve támogatási kérelem benyújtásának feltételeként pályázati díj megfizetését írhatják elő. A pályázati díj mértékét, illetve megfizetésének módját és szabályait ez esetben a pályázati felhívásnak és az útmutatónak tartalmaznia kell.

(10) A benyújtott pályázatokkal kapcsolatos adatok, valamint az egységes támogatási elvek alapján igényelhető támogatások elbírálásával kapcsolatos információk az Alapprogram honlapján megjelenítésre kerülnek.

(11) A pályázatok, valamint az egységes támogatási elvek alapján igényelhető támogatások elbírálására a pályázati felhívásban és az útmutatóban meghatározottak szerint kerül sor. Az elbírálást követően az érintett kollégium támogatási döntését tartalmazó jegyzőkönyve alapján a szakigazgatóság kezdeményezi a kötelezettségvállalást engedélyező okirat kiadását, a kötelezettségvállalás "általános feltételek" szerinti rendjében. A szakigazgatóság az aláírt engedélyezési okirat egy példányának a Gazdasági és Humánpolitikai Igazgatóság részére történő megküldésével kezdeményezi a döntéssel nem érintett támogatási keretösszeg lekötésének felszabadítását.

(12) A jóváhagyott engedélyező okirat alapján a támogatásijegyzőkönyv szerinti tartalmú támogatási szerződéseket a kötelezettségvállaló által kiadott engedélyező okirat birtokában a kezelő szerv köti meg.

(13) A kezelő szerv a támogatási szerződéseket a Jogi és Közigazgatási Főosztály által előzetesen jóváhagyott és ellenjegyzett szerződésminta szerint köti meg a kedvezményezettekkel. Az ellenjegyzett támogatási szerződésmintának megfelelő támogatási szerződések külön jogi ellenjegyzésére nem kerül sor. Az ellenjegyzett támogatási szerződésmintától eltérő tartalmú támogatási szerződések ellenjegyzéséről a szakigazgatóság kezdeményezése alapján a Jogi és Közigazgatási Főosztály gondoskodik.

(14) A szerződés módosításának engedélyezéséről a kedvezményezett írásban benyújtott kérelme esetén a támogatás odaítéléséről rendelkező kollégium dönt. A szerződés módosítását a kezelő szerv készíti elő. A kezelő szerv által előkészített szerződésmódosítások jogi ellenjegyzéséről a Jogi és Közigazgatási Főosztály gondoskodik.

(15) A támogatások felhasználását a Hivatal illetékes szervezeti egységei, a kezelő szerv, továbbá a külön jogszabályokban, illetve a támogatási szerződésben meghatározott szervezetek ellenőrzik. A Hivatal megbízásából az ellenőrzést a kezelő szerv, szükség esetén külső szakértők, vagy szakértő szervezetek is végezhetik. Az ellenőrzésre a támogatás folyósításakor, a támogatás felhasználása során, valamint - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a támogatási szerződésben megállapított elszámolási határidőt követő 5 éven belül kerülhet sor. A támogatás nem rendeltetésszerű, a szerződéssel ellentétes, vagy attól eltérő felhasználását az ellenőrző jegyzőkönyvben rögzíti, és haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges intézkedések megtételére. A kedvezményezett képviselője a jegyzőkönyvet aláírásával látja el, ha azt megtagadja, az aláírás megtagadásának tényét az ellenőrző a jegyzőkönyvben rögzíti.

(16) A 3. § (2) bekezdése szerinti éves felhasználási tervet a célelőirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát ellátó, Civil Kapcsolatok Igazgatósága állítja össze.

(17) A támogatások pénzügyi teljesítése előfinanszírozással, a kezelő szerv közreműködésével történik. A közreműködő szervezet szolgáltatási díjának kifizetése az általános szabályok szerint történik.

(18) A tanácsi és kollégiumi tagokat az NCA törvény 6. § (2) és (3) bekezdése szerint, megillető, igazolt utazási költség, a Tanács javaslata alapján, a kötelezettségvállalásra jogosult személy által jóváhagyott testületenkénti költségkeret mértékéig fogadható el. A testület ülésén történő részvételt a Tanács vagy a kollégium elnöke igazolja. A Tanács, valamint a kollégiumok elnökei részére az igazolást az alelnök, ennek hiányában a testület által kijelölt személy igazolja.

17. §

Köztársasági Esélyegyenlőségi Program

(1) Az előirányzatból a következő célok megvalósításához nyújtható támogatás:

a) Nemzeti (Országos) Esélyegyenlőségi Hálózat kiépítése és működtetése,

b) képzési és közvélemény-formáló programok,

c) hozzáférhető környezet megteremtése a fogyatékossággal élő emberek számára,

d) krízis-intervenciós központok kiépítése az erőszak áldozatai számára,

e) mintaprogramok a halmozottan megjelenő etnikai, társadalmi és területi hátrányok társadalompolitikai kezelésére.

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/1/7 jogcím alatt jóváhagyott kiemelt előirányzatok.

(3) Az előirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát az 1. számú mellékletben támogatási célonként felsorolt szakigazgatóságok, az általános feltételek szerint látják el.

(4) Az előirányzatból az (1) bekezdés szerinti célok teljesítésében közreműködő természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrejött társadalmi szervezetek, kivéve a pártot, a munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, a biztosító egyesületet, valamint az egyházat, és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján létrejött, alapítvány (ide nem értve a közalapítványt) támogatható.

(5) Az előirányzat részben pályázati úton, részben egyedi döntéssel kerül felhasználásra. Az előirányzat terhére megbízási, vállalkozási, felhasználási szerződés is köthető, amennyiben a feladat ellátásához az szükséges.

(6) A kötelezettségvállalás és támogatások pénzügyi folyósítása, valamint az ellenőrzés az általános feltételek szerint történik.

18. §

Magyarországi Cigányokért Közalapítvány

(1) A Közalapítvány célja, hogy az esélyegyenlőség megteremtése érdekében támogassa a hazai cigányok önazonosságának megőrzését, társadalmi integrálódását, az őket érintő munkanélküliség mérséklését, az iskolai és az iskolán kívüli oktatásban esélyeik növelését, és emberi jogaik védelmét.

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/2/1 jogcím alatt jóváhagyott, egyéb működési célú támogatások, kiadások.

(3) A Közalapítvány feladatait - beleértve a kötelezettségvállalást, a támogatások pénzügyi folyósítását és az ellenőrzést - az alapító okiratban foglaltak és a vonatkozó jogszabályok betartásával látja el.

19. §

PHARE programok és az átmeneti támogatás programja

Általánosan ezekre a programokra vonatkozó szabályok:

(1) A PHARE előirányzatok felhasználásával és ellenőrzésével kapcsolatos mindennemű szabályokat a "Gyakorlati útmutató az Európai Bizottság központi költségvetéséből finanszírozott külső szerződésekkel kapcsolatos eljárásrendjéhez (Practical Guide to contract procedures financed from the General Budget of the European Com-munities in the context of external actions - a továbbiakban: PRAG)" és a vonatkozó magyar jogszabályok [84/2002. (IV. 19.), 85/2002. (IV. 19.) és 80/2003. (VI. 7.) Korm. rendeletek] tartalmazzák.

(2) A 3. § (2) bekezdése szerinti éves felhasználási tervet az illetékes szakigazgatóság PHARE Irodája készíti el.

(3) A kötelezettségvállalás és a támogatások pénzügyi folyósítása az általános feltételek szerint történhet. A PHARE programok több évre áthúzódó kötelezettségvállalást jelentenek. A program alapdokumentumát az Európai Bizottság és a Magyar Kormány által megkötött Pénzügyi Megállapodás (Financial Memorandum) jelenti, ami részletesen tartalmazza az adott programon belüli részprogramokat, támogatásuk összegét, valamint a támogatások magyar és PHARE forrás közötti megoszlását.

(4) A PHARE előirányzatokból a Pénzügyi Megállapodás és az ahhoz kapcsolódó, az adott programra vonatkozó Standard Summary Project Fiche-ben meghatározott tevékenységek ellátása finanszírozható.

(5) Az előirányzatokból finanszírozott PHARE Programok programengedélyezője (PAO) a Központi Pénzügyi és Szerződéskötő Egység (KPSZE, CFCU) igazgatója, felelős a programok adminisztratív és pénzügyi lebonyolításáért. A szakmai programfelelős tisztviselő, SPO, dSPO jogosult a teljesítésigazolásra.

20. §

(1) A 2002/000-315.01.01. "Roma integrációt elősegítő intézményfejlesztési program" ikerintézményi együttműködés (twinning) keretében valósul meg. Célja, hogy a Romaügyi Integrációs Igazgatóság egy olyan monitorozó és koordináló egységgel bővüljön, amely részben a Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó, részben hazai költségvetésből megvalósuló - a különböző tárcák hatáskörébe tartozó, de a romákat érintő - intézkedések végrehajtását hangolja össze. A twinning szerződés (Covenant) aláírói - az együttműködés résztvevői - magyar részről a Miniszterelnöki Hivatal roma ügyekért felelős Politikai Államtitkársága, spanyol részről a Külügyminisztérium Nemzetközi Együttműködések és Latin-Amerikai kapcsolatok Államtitkársága.

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/3/1 jogcím alatt jóváhagyott, egyéb működési célú támogatások, kiadások, valamint az előző évről származó, programhoz kapcsolódó maradvány.

(3) Az előirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát a Roma Integrációs Igazgatóság PHARE Irodája látja el.

21. §

(1) A 2002/000-315.01.02. "Diszkrimináció ellenes program" az országos és helyi diszkrimináció ellenes kezdeményezések támogatását szolgálja. Célja egy diszkrimináció-ellenes akciósorozat indítása, mely az országos és helyi, írott és elektronikus sajtóban, valamint egy átfogó pedagógiai program kidolgozásával, az előítéletek csökkentésén keresztül segíti a romák társadalmi és gazdasági integrációját. A programnak három eleme van: A befogadó társadalom megteremtése ("Service"), A helyi tolerancia erősítő kezdeményezések támogatása (Grant) és a Grant megvalósítását támogató Technikai Asszisztencia (TA).

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/3/2 jogcím alatt jóváhagyott keretek és az előző évi maradvány.

(3) Az előirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát a Roma Integrációs Igazgatóság PHARE Irodája látja el.

(4) A programok esetében a tendereztetést a Szerződő Hatóság végzi. A tender dokumentációk a PRAG útmutatásai alapján, az SPO irányításával, szakértők bevonásával készültek, és az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának jóváhagyása után váltak hivatalossá.

22. §

(1) A 2002/000-315.02.04. PHARE Access 2002. Program célja a nem kormányzati szervezetek (NGO) és nonprofit szervezetek (NPO) intézményi és működési kapacitásainak megerősítése az európai szintű NGO/NPO platformok és hálózatok tevékenységeibe történő bevonásuk révén. További céljai közé tartozik a Pénzügyi Megállapodásban (Financial Memorandum) meghatározott harmadik szektor támogatása a környezetvédelem, fogyasztó- és egészségvédelem, társadalmi-gazdasági fejlődés egyes problémáinak kezelésében az emberi jogok népszerűsítése, érvényesítése és a marginalizáció csökkentése. A program a következő 2 elemből tevődik össze: a Makro, Mikro és Hálózatépítési projektek támogatása (Grant), valamint a Grant megvalósítását támogató Technikai Asszisztencia ("TA").

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/3/3 jogcím alatt jóváhagyott, egyéb működési célú támogatások, kiadások.

23. §

(1) A 2003/004-347.02.02. PHARE Access 2003. Program célja a nem kormányzati szervezetek (NGO) és non-profit szervezetek (NPO) intézményi és működési kapacitásainak megerősítése az európai szintű NGO/NPO platformok és hálózatok tevékenységeibe történő bevonásuk révén. További céljai közé tartozik a Pénzügyi Megállapodásban (Financial Memorandum) meghatározott harmadik szektor támogatása a környezetvédelem, fogyasztó- és egészségvédelem, társadalmi-gazdasági fejlődés egyes problémáinak kezelésében, az emberi jogok népszerűsítése, érvényesítése és a marginalizáció csökkentése. A program 3 elemből tevődik össze: Makro, Mikro és Hálózatépítési projektek támogatása (Grant), a Grant megvalósítását támogató Technikai Asszisztencia (TA) és a Regionális képzés a nem kormányzati szervezetek (NGO) és nonprofit szervezetek (NPO) számára (Service).

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/3/5 jogcím alatt jóváhagyott, egyéb működési célú támogatások, kiadások.

24. §

Társadalmi szervezetek támogatása

(1) Az előirányzat az 1. § (1) bekezdés szerinti 4. jogcímcsoportban felsorolt társadalmi szervezetek működéséhez, tevékenységéhez nyújt vissza nem térítendő támogatást.

(2) Az előirányzat forrása a 2004. évi költségvetési törvényben e célra jóváhagyott támogatási előirányzat.

(3) A támogatás folyósítása 12 havi egyenlő részletben történik. A januártól esedékes összeg jelen rendelet hatálybalépését követően egy összegben, a további részletek havonta kerülnek átutalásra.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szervezetek a támogatás felhasználásáról évközi beszámolót július 10-éig, éves beszámolót a tárgyévet követő év február 10-éig kötelesek benyújtani a Hivatal részére.

(5) Az előirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát a Civil Kapcsolatok Igazgatóság az általános szabályok szerint látja el.

(6) A támogatások felhasználásának ellenőrzése az általános feltételek szerint történik.

25. §

Civil Szolgáltató Központok támogatása

(1) Az előirányzatból a megyei Civil Szolgáltató Központok működése és tevékenysége támogatható.

(2) Az előirányzat pénzügyi forrása az 1. § (1) bekezdés szerinti X/9/2/5/1 jogcím alatt jóváhagyott, egyéb működési célú támogatások, kiadások.

(3) Az előirányzat működtetésének szakmai felelősi feladatát a Civil Kapcsolatok Igazgatósága az általános feltételek szerint látja el.

(4) Az előirányzatból támogatás pályázati úton nyújtható. Az előirányzat terhére megbízási, vállalkozási, felhasználási szerződés is köthető, amennyiben a feladat ellátásához az szükséges.

(5) A kötelezettségvállalás és támogatások pénzügyi folyósítása valamint az ellenőrzés az általános feltételek szerint történik.

26. §

Az előirányzatok tartalmazzák a működtetéssel járó kezelési költségeket. Az előirányzatok felhasználásának kezelési költségeit - az előirányzatok felhasználásának megkezdése előtt - meg kell tervezni. A kezelési költség nem haladhatja meg az előirányzat 10%-át, és az előirányzat felhasználásának mértékével arányosan lehet igénybe venni, és más célra kifizetni nem szabad.

27. §

Ez a rendelet a kihirdetést követő 3. napon lép hatályba azzal, hogy

a) rendelkezéseit az ezt követően aláírt kötelezettségvállalás dokumentumai tekintetében kell alkalmazni,

b) a korábbi évek kötelezettségvállalás dokumentumaiban meghatározott kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos intézkedésekre az aláírás napján érvényes jogszabályokat és a jogi irányítás egyéb eszközeit kell alkalmazni.

Dr. Lévai Katalin s. k.,

esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter

1. számú melléklet a 6/2004. (VI. 2.) TNM rendelethez

A szakigazgatóságok által működtetett előirányzatok

2. számú melléklet a 6/2004. (VI. 2.) TNM rendelethez

3. számú melléklet a 6/2004. (VI. 2.) TNM rendelethez

SEGÉDLET

a BESZÁMOLÓ elkészítéséhez

A kötelezettségvállalási okiratban (szerződés vagy megállapodás vagy megbízás, a továbbiakban együtt: szerződés) rögzített feladatok, kötelezettségek, teljesítését követően, a szerződésben meghatározott határidőn belül kedvezményezettnek BESZÁMOLÓ-t kell benyújtani, ami két részből áll, szakmai beszámolóból és pénzügyi elszámolásból.

1. A szakmai beszámolónak az azonosító adatokon (név/megnevezés, lakcím/székhely címe, adóazonosító jel/szám, a szerződés száma és a szerződésben rögzített tevékenységen, illetve a támogatás tárgyán) kívül a szerződésben vállalt feladat teljesítésére ezen belül értelemszerűen - a feladat jellegétől függően - az alábbiakra kell kitérni:

- rendezvény esetében: az eredeti műsorterv teljesítése, eredménye, a résztvevők köre, a megjelentek pontos vagy becsült létszáma, a műsortervtől való eltérés oka, ez mennyiben befolyásolta a tervezett eredményt, mivel helyettesítették az elmaradt előadást/bemutatót, a közönség miként fogadta az előadásokat/bemutatókat, a rendezvénynek milyen volt a társadalmi, szakmai visszhangja. Rendezvénysorozat esetén, vagy ha a rendezvény nem kifejezetten csak az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal ügykörébe tartozó témával foglalkozott, kimutatást kell készíteni arról, hogy mely előadások/bemutatók foglalkoztak a hivatal ügykörébe tartozó kérdésekkel és ezek a teljes műsoridő/bemutató hány százalékát tették ki;

- oktatás esetében: csatolni kell a tematikát, témánként leadott órák számát, a résztvevők által aláírt jelenléti ívet, amelyen a hallgató elérhetősége is feltüntetésre került. A beszámolóban be kell mutatni röviden minden előadó felkészültségét, szakképesítését, szakmai gyakorlatát, a témával kapcsolatos tudományos munkásságát, fontosabb publikációit. Be kell mutatni a hallgatói kört (milyen intézménytől vagy etnikumból vagy fogyatékkal élők csoportjából vettek részt), és az oktatók miként értékelték a hallgatóságot, valamint azt, hogy a hallgatók miként értékelték az egyes előadásokat, elégedettek voltak-e az oktatókkal, az oktatás színvonalával;

- tanulmány készítés esetén: ismertetni kell röviden a tanulmány kidolgozásának szükségességét és hasznosíthatóságát, tartalmának rövid összefoglalását, kiemelve a következtetéseket és javaslatokat, megjelölve a kidolgozáshoz szükséges saját kutatási eredményeket és a forrásul felhasznált szakanyagokat. Csatolni kell a tanulmányt, a szerződésben meghatározott példányban;

- felmérés, vizsgálat esetén: ismertetni kell röviden a felmérés, vizsgálat tárgyát, terjedelmét, szükségességét, az eredmények hasznosításának területeit, rövid összefoglalóban az eredményeket, a következtetéseket, és javaslatokat. Csatolni kell az elkészült anyagot, a szerződésben meghatározott példányban;

- szervezet működésének támogatása esetén: ismertetni kell, hogy a működés során milyen feladatot milyen technikai felszereltséggel láttak el, mennyire nyitott- és mennyire zártkörű a szolgáltatás, azt mennyire ismeri a társadalom, az a társadalom mely rétegét érinti, és mennyiben kapcsolódik az esélyegyenlőség kérdésköréhez, a szolgáltatást a beszámolási időszakban hányan vették igénybe;

- beruházás esetén: rövid műszaki leírásban ismertetni kell a beruházást, annak megvalósítási módját (mire irányult, miként valósult meg, építés esetén ki volt a kivitelező, hogyan történt a kivitelezés) a beruházás szükségességét, eredményességét, esetleges eltérést a szerződésben, illetve eredeti tervben foglaltaktól (kitérve annak okára, költségkihatására, a szükséges engedélyek beszerzésére, bejelentési kötelezettségek teljesítésére). Csatolni kell a műszaki átadás jegyzőkönyvének másolatát, és a használatbavételi engedélyt.

2. a) Pénzügyi beszámolónak az azonosító adatokon (név/megnevezés, lakcím/székhely címe, adóazonosító jel/szám, a szerződés száma számlavezető bank neve és a támogatott bankszámlaszáma) kívül értelemszerűen - a feladat jellegétől függően - az alábbiakra kell kitérni:

- tételesen be kell mutatni, hogy a támogatást mire használták fel, és a költségek hány százalékát fedezték a szerződés szerinti támogatásból;

- részletesen indokolni kell az eredeti költségtervtől való eltérést, csatolva az Esélyegyenlőségi Kormányhivatalnak az eltérésre vonatkozó engedélyét;

- az elszámoláshoz szükséges számla, számlahelyettesítő okirat, átutalási bizonylat (a továbbiakban: számla) eredeti - a kedvezményezettnél maradó - példányára rá kell vezetni a következő szöveget: "Esélyegyenlőségi Kormányhivatal felé elszámolva", és azt ezzel a rájegyzéssel kell lemásolni. Az így készített másolatot kell a kedvezményezett eredeti (cégszerű) aláírásával hitelesítve az elszámoláshoz csatolni;

- a számlamásolatokat sorszámozni kell és a b) pont szerinti számlaösszesítőre sorszám szerint, a sorszám feltüntetésével kell felvezetni, hogy a tételes ellenőrzés során a kifizetések egyértelműen azonosíthatók legyenek;

- a számlák hitelesítője és a számlaösszesítő aláírója a támogatási szerződés aláírójával azonos személy lehet. Ettől eltérni csak a polgári jog szabályai szerinti meghatalmazással lehet;

- az elszámolás során hiányos vagy hiányosan kitöltött vagy olvashatatlan vagy nem eredeti aláírással benyújtott számlamásolat nem fogadható el.

b) A pénzügyi beszámolóhoz az alábbi számlaösszesítőt kell csatolni.

SZÁMLAÖSSZESÍTŐ

A beszámoló aláírója a támogatási szerződés aláírójával azonos személy lehet. Ettől eltérni csak a polgári jog szabályai szerinti meghatalmazással lehet.

4. Amennyiben a támogatás folyósítására részletekben kerül sor, a részletek lehívásához rövid szakmai leírást és részelszámolást kell csatolni. A részelszámolást a 2. pont előírásainak betartásával kell elkészíteni. Ebben az esetben az utolsó részlet lehívása a beszámoló benyújtásával történhet, és a végelszámoláshoz csatolni kell a részelszámolások számlaösszesítőinek másolatát is.

5. Kifizetés csak az 1-5. pontokban foglaltak szerinti beszámoló és annak részét képező elszámolás szakmai elfogadását követően teljesíthető.

4. számú melléklet a 6/2004. (VI. 2.) TNM rendelethez

5. számú melléklet a 6/2004. (VI. 2.) TNM rendelethez

TANÚSÍTVÁNY

a feladatfinanszírozás 2004. december 31-ig keletkezett maradványáról