27/2005. (II. 14.) Korm. rendelet

a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok előirányzatai, valamint a vis maior tartalék felhasználásának részletes szabályairól

A Kormány a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendjéről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény 22. §-ának a) pontjában, valamint a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 66. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 1. számú melléklet IX. Helyi önkormányzatok támogatásai 2. cím, 12. alcím Települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása és a 24. alcím Települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása, a 7. cím A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása, valamint a 8. cím vis maior tartalék forrásokra.

(2) A decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatási programok (a továbbiakban: decentralizált támogatási programok) előirányzatainak rendeltetése az önkormányzati szolgáltatások és az ezekhez kapcsolódó tárgyi eszközök fejlesztése, a meglévő egyenlőtlenségek mérséklése, a vis maior helyzetek kezelése.

(3) Az e rendelet hatálya alá tartozó források tekintetében

a) a pályázati rendszer keretében a helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatására rendelkezésre álló keret felhasználásáról a megyei területfejlesztési tanács,

b) a pályázati rendszer keretében a települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatására és a települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatására rendelkezésre álló keret felhasználásáról a regionális fejlesztési tanács,

c) kérelemre a (központi) vis maior tartalék felhasználásáról a belügyminiszter dönt.

(4) Az e rendeletben meghatározott pénzügyi lebonyolítással (különösen az utalványozással, az előirányzat átadásával, a nyilvántartással, a féléves és az éves beszámolással) kapcsolatos feladatokat a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott keret vonatkozásában a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MTRFH), a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott keretei vonatkozásában a Belügyminisztérium (a továbbiakban: BM) végzi.

(5) A decentralizált támogatási programok előirányzatai felhasználása vonatkozásában az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ámr.) az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel alkalmazni kell.

2. §

Értelmező rendelkezések:

1. termelő infrastrukturális beruházás: a gáz, az elektromos és távhőszolgáltatás, az ivóvíz- és a szennyvízhálózat, az utak, a hidak és a vízi létesítmények, a közlekedési, a hírközlési (kivéve kábeltévé-hálózat), az informatikai és a hulladékkezelő létesítmények, szakszerű egyedi szennyvízelhelyezési létesítmények létrehozása, valamint az ezek működését szolgáló technológia és egyéb gépi beszerzés;

2. önkormányzati tulajdonú, kötelező feladatok ellátó intézmények beruházásai: a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényben, valamint egyéb törvényekben előírt, kötelezően ellátandó feladatok megvalósítását szolgáló, az önkormányzat tulajdonában lévő intézmények beruházásai;

3. humán infrastruktúra-fejlesztés: az oktatás (alap- és középfokú oktatás), a művelődés, az egészségügy, valamint a szociális ellátás (szociális és családügy) területén megvalósuló beruházás;

4. telepszerű lakókörzet: a legalább négy lakásból álló lakókörzet, amelynek lakásai alacsonyabb komfortfokozattal, alacsonyabb minőséggel, magasabb laksűrűséggel, egészségtelen elhelyezkedéssel, hátrányosan különböznek a település jellegzetes lakókörnyezetétől;

5. hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): olyan, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet nélküli, folyamatosan rendelkezésre álló, szabványosított, valamint egyedi módon tervezett edényzettel rendelkező begyűjtőhely, amely a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, legkevesebb három frakcióban elkülönítetten gyűjtött háztartási hulladék begyűjtésére szolgál, és amelynek kialakítása megfelel a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott előírásoknak;

6. hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten begyüjthető települési szilárd és a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, olyan zárt begyűjtőhely, amelynek kialakítása megfelel a vonatkozó miniszteri rendeletben meghatározott előírásoknak;

7. komposztáló telep: a háztartási és közterületi hulladékokból az ingatlanokon, valamint a közterületen szelektíven gyűjtött biológiailag lebontható hulladék (biohul-ladék) kezelésére tervezett telephely (eszközök és létesítmények);

8. házi komposztálást segítő speciális eszköz: speciális komposztláda, kizárólag házi komposztálásra kialakított kivitelben;

9. szennyvíztisztító telepen folyékony hulladékot befogadó műtárgy: olyan műtárgy, melynek kialakítása kizárólag a települési folyékony hulladék szennyvíztelepi kezelését megelőző befogadására alkalmas;

10. hulladékgyűjtő, -szállítójármű: a hulladékkezeléshez szükséges gyűjtő, -szállítójármű, mely szállítóeszköz korszerű (tömörítős, félpormentes), szabványos felépítményű és a gyűjtőedényzethez illeszkedő ürítést tesz lehetővé;

11. speciális szelektív hulladékgyűjtő, -szállító jármű: kizárólag a szelektív hulladékkezelés létesítményein (gyűjtőszigeteken, hulladékgyűjtő udvarokon) telepített gyűjtőedényzetek kiszolgálására alkalmas, amely a meglevő rendszerhez illeszkedik;

12. korszerű települési folyékonyhulladék-szippantó, -szállító céljármű: olyan gépjármű, amely az ún. undort keltő anyagok (korábban ADR 6.2. osztály) vagy egyéb, ADR hatálya alá nem eső, nem aktívan korrozív, alacsony (max. 15%) szárazanyag-tartalmú települési folyékony hulladék környezet-egészségügyi szempontból megfelelő felszívására, biztonságos közúti szállítására, gravitációs vagy túlnyomás alatti ürítésére alkalmas eszköz;

13. szilárd burkolatú út: az aszfalt, az aszfaltmakadám, az itatott makadám, a beton, betonkő és a kockakő burkolat.

A DECENTRALIZÁLT PROGRAMOK PÁLYÁZATI RENDSZERE

KÖZÖS SZABÁLYOK

3. §

(1) A regionális fejlesztési tanács és a megyei területfejlesztési tanács (a továbbiakban együtt: Tanács) a szakminisztériumi egyeztetés után a támogatásra vonatkozó pályázati felhívását a pályázatokat elbíráló értékelő rendszerrel együtt, évente február 28-áig az Önkormányzatok Közlönyében közzéteszi. A pályázatok benyújtása folyamatos.

(2) A helyi önkormányzat - a Magyar Államkincstárnak a Tanács székhelye szerint területileg illetékes Igazgatóságán (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül - pályázatot nyújt be a pályázati felhívásban foglaltaknak megfelelően a Tanácshoz. Az Igazgatóság megvizsgálja a pályázatot és - hiányosság észlelése esetén - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel.

(3) A pályázat benyújtása időpontjának a pályázati felhívásnak hiánytalanul megfelelő pályázat beérkezése időpontját kell tekinteni. A pályázati felhívásnak nem megfelelő, hiányos pályázat esetén a beérkezés időpontjának a hiánypótlás teljesítését kell tekinteni. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül van lehetőség.

(4) Az Igazgatóság a pályázatokat véleményével ellátva 10 munkanapon belül megküldi a Tanácsnak.

(5) Pályázati díjként a támogatási igény 1%-át, de minimum 10 000 Ft-ot, maximum 250 000 Ft-ot a regionális fejlesztési tanácsok és ügynökségek működési kiadásai elnevezésű 10032000-00287869-54000007 számú számlára vagy a megyei területfejlesztési tanácsok és ügynökségek működési kiadásai elnevezésű 10032000-00287120-50001006 számú számlára kell befizetni. A számlán fel kell tüntetni annak a Tanácsnak a megnevezését ahová a pályázó benyújtja a pályázatot, valamint annak a decentralizált támogatási programnak a megnevezését, amelynek a terhére a támogatást kéri. Az MTRFH a díjakat a befizetést követően visszamenőleg havonta egy összegben, a tárgyhót követő 15 napon belül, utólag, a Tanács által megküldött és a tárgyhót megelőző hónap utolsó napjáig beérkezett, tételes felsorolás alapján átutalja az illetékes Tanács számlájára. A díjakról elkülönített nyilvántartást kell vezetni. A díjak a pályázati rendszer működtetésével összefüggő kiadások fedezésére használhatók, és a költségvetési támogatással együtt a felhasználásukról az Áht. 13/A. §-ának (2) bekezdése szerint el kell számolni. Mentesülnek a pályázati díj befizetése alól a vis maior keretre, valamint a külön jogszabályban meghatározott leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségekből pályázó önkormányzatok, valamint a leghátrányosabb helyzetű települési önkormányzatok.

(6) A pályázathoz az Ámr. 83. §-a (4) bekezdésének e) pontjában előírt mellékletben és a pályázati kiírásban meghatározott, értelemszerűen kitöltött adatlapot, valamint a pályázati díj befizetését igazoló bizonylatot kell csatolni.

(7) Vezetékes gázellátás létesítésének támogatására benyújtott pályázatokhoz, az Ámr. 84. §-ában meghatározottak mellett mellékelni kell a Magyar Energia Hivatal nyilatkozatát a gázellátó rendszer megvalósításának feltételeiről.

4. §

(1) A támogatásra benyújtott pályázatról május 31-éig, ezt követően, folyamatosan a befogadást követő 60 napon belül a Tanács dönt.

(2) A pályázatok elbírálásakor az Ámr. 85-86. §-aiban előírtak szerint kell eljárni azzal, hogy az igényeltnél kisebb összegű támogatás is megítélhető, azonban ilyen esetben a támogatott jogosult az eredeti pályázat műszaki tartalmának csökkentését kezdeményezni. Az átdolgozott pályázatot a Tanács köteles megvizsgálni, és támogatásáról dönteni különös tekintettel annak megvalósíthatóságára és üzembe helyezhetőségére. A Tanács az átdolgozott pályázat esetében csak annak támogatásáról vagy nem támogatásáról dönthet, ebben az esetben az igényeltnél alacsonyabb mértékű támogatás már nem ítélhető meg.

(3) A Tanács a döntés meghozatala előtt megkérheti az érintett szakminisztérium véleményét a benyújtott támogatási pályázatáról. Amennyiben a szakminisztérium a megkeresés átvételétől számított 15 munkanapon belül nem nyilatkozik, úgy azt a támogatással egyetértőnek kell tekinteni.

5. §

(1) Egy adott beruházáshoz csak egyszer adható támogatás. A támogatás vissza nem terítendő.

(2) A beruházás megkezdése időpontjának

a) építéssel járó beruházás esetén az építési naplóba történő első bejegyzés napját,

b) építéssel nem járó beruházás (pl. önálló gépvásárlás) esetén a közbeszerzési eljárást követő szerződéskötés időpontja, ennek hiányában az első beszerzett gép szállítását igazoló okmányon feltüntetett napot, egészségügyi gépműszer beszerzésnél a megrendelés elküldésének napját,

c) a fejlesztési célú pénzeszközök átadása esetén az első pénzátadás napját

kell tekinteni.

(3) A Tanács a támogatást nyert pályázatok listáját az Önkormányzatok Közlönyében közzéteszi.

(4) A Tanács a döntésétől számított 10 munkanapon belül az Igazgatóság által az e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kiadott adatlap egy-egy példányának megküldésével értesíti az Igazgatóságot. Az adatlap tartalmazza különösen a döntés jogcímét, a Tanács határozatának számát, azonosító számát, az önkormányzat nevét és KSH kódját, a feladat megnevezését, a támogatás éves ütemezését és a támogatás összes értékét, valamint a feladat összköltségét, továbbá a Tanács elnökének aláírását, pecsétjét. Az Igazgatóság rögzíti az adatlap adatait az 1. § (4) bekezdése szerint az MTRFH, illetve a BM központi számítógépes nyilvántartásában.

(5) A Tanács a támogatásról szóló döntés alapján megkötött támogatási szerződés egy példányát eljuttatja az Igazgatósághoz.

(6) Amennyiben a Tanács forrásainak teljes összegére a pályázati felhívásban meghatározott benyújtási határidő lejárta előtt döntést hoz, köteles a pályázati felhívást, illetve a pályázatok befogadását felfüggeszteni a pályázati felhívás közzétételével azonos módon. A forráshiány miatt támogatásban nem részesített pályázatok esetében a Tanács a döntést követő legkésőbb 60 napon belül intézkedik a befizetett pályázati díj pályázó részére történő visszafizetéséről.

6. §

(1) Az Igazgatóság nyilvántartja a Tanácsoknak biztosított támogatási keret, illetve keretmaradvány összegét az éves előirányzat normatív felosztása alapján, és figyelemmel kíséri az előirányzatok ennek megfelelő felhasználását, melyet - a féléves beszámolóhoz és az éves zárszámadáshoz kapcsolódóan - egyeztet az 1. § (4) bekezdése szerint az MTRFH-val, illetve a BM-mel. A nyilvántartási kötelezettség a Tanácsot is terheli.

(2) A támogatásokat az Igazgatóság az Ámr. 90-92. §-ában előírtak szerint folyósítja azzal, hogy

a) a támogatási szerződés és azok módosításának előkészítését és a kifizetések összehangolását az 1. § (4) bekezdése szerint az MTRFH, illetve a BM megbízása alapján az Igazgatóság végzi. A támogatási szerződés előkészítéséhez a Tanács a támogatási döntésekkel együtt - a döntést követő 3 napon belül - a támogatott pályázatokat és azok hiánypótlását megküldi az Igazgatóságnak;

b) a támogatott számláját a Tanácshoz nyújtja be, aki ellenjegyzést követően továbbítja az Igazgatósághoz;

c)[1] az 1. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott támogatás tárgyévi előirányzatát növeli a tárgyévet megelőző évek maradványaiból igénybe vett összeg,

d)[2] az 1. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott támogatási előirányzatok tárgyévi, kötelezettséggel terhelt maradványai a következő év június 30-ig használhatók fel.

(3) A támogatási szerződések végrehajtásának és a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzésére az Igazgatóság és az érintett Tanács jogosult és köteles, továbbá az 1. § (4) bekezdése szerint az MTRFH, illetve a BM végezhet ellenőrzést.

(4) A támogatásból megvalósuló beruházások, fejlesztések hatásait értékelő jelentéseket, a folyamatban lévők nyomon követését és pénzügyi ellenőrzését tartalmazó elemzéseket a Tanácsok az 1. § (4) bekezdése szerint az MTRFH, illetve a BM által meghatározott formában és tartalommal évente elkészítik, és a tárgyévet követő február 15-éig megküldik az MTRFH, illetve a BM részére.

(5) Az Igazgatóság a támogatási szerződés szerint a támogatás folyósításakor szabályszerűségi szempontból ellenőrzi az önkormányzat által benyújtott és a Tanács által ellenjegyzett kollaudált számlát. Az 1. § (4) bekezdése szerint az MTRFH, illetve a BM utalványozás feltétele a számla önkormányzati kollaudálása és a Tanács ellenjegyzése.

(6) A támogatás saját és más forrásokkal arányosan a teljesítést igazoló számla alapján a Tanács döntéséről szóló adatlapnak megfelelő támogatási és az azzal azonos tartalmú támogatási szerződésben rögzített éves ütemezés szerint vehető igénybe.

(7) Az Igazgatóság az 1. § (4) bekezdése szerint az MTRFH, illetve BM utalványozást követően átutalást teljesít az önkormányzat számlavezető bankjának.

(8) Az Igazgatóság féléves költségvetés beszámolási és év végi zárszámadási követelményeinek és határidejének megfelelően - a tárgyhót követő 15-éig - tájékoztatja az 1. § (4) bekezdése szerint az MTRFH-t, illetve a BM-et, a Tanácsokat a támogatás előirányzatának és maradványának felhasználásáról, a támogatásban részesülő önkormányzatok támogatásának összegéről az Áht.-ban, valamint az Ámr.-ben foglaltak figyelembevételével.

(9) A Tanács az éves támogatási keretösszeg felhasználásáról a költségvetés beszámolási és zárszámadási követelményeinek és határidejének megfelelően elkészített beszámolóját megküldi az 1. § (4) bekezdése szerint az MTRFH-nak, illetve a BM-nek.

7. §

(1) Ha a támogatást elnyert pályázó a támogatást nem a szerződésben megjelölt feladatra használja fel, akkor az adott évi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kamatokkal növelt összeget a visszavonásról szóló értesítés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül az Igazgatóságnak vissza kell fizetni.

(2) A támogatott fejlesztéssel létrehozott vagyon a támogatási szerződésben rögzített kötelezettségvállalás időpontjáig csak a támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyásával és a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek más által történő átvállalásával, teljes jogutódlás mellett idegeníthető el.

(3) A támogatásban részesült beruházás támogatási döntést hozó előzetes jóváhagyása nélkül történő elidegenítése esetén a bevételből a támogatás arányának megfelelő, de legalább a támogatással azonos összeget - 5 munkanapon belül - az MTRFH, illetve a BM fejezeti számlájára vissza kell fizetni.

MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCSOK DÖNTÉSI HATÁSKÖRÉBE UTALT ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYAI

Közös szabályok

8. §

(1) A költségvetési törvény 15. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján a IX. fejezet Helyi önkormányzatok támogatásai, 7. cím A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior támogatásaira előirányzott keret

a) 63%-a a területfejlesztés kedvezményezett térségeinek jegyzékéről szóló 64/2004. (IV. 15.) Korm. rendeletben meghatározott területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségekbe és a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendeletben meghatározott társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településeken területi kiegyenlítést szolgáló beruházások támogatására,

b) 37%-a a helyi önkormányzatok felhalmozási, felújítási és vis maior feladatainak támogatására területi kötöttség nélkül

használható fel.

(2) A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior támogatása előirányzat (1) bekezdés a) pontjában meghatározott keret megyék közötti költségvetési törvényben meghatározott módszer szerinti felosztását az 1. számú melléklet, az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott keret megyék közötti költségvetési törvényben meghatározott módszer szerinti felosztását a 2. számú melléklet tartalmazza.

(3) A megyei területfejlesztési tanács (a továbbiakban: területfejlesztési tanács) a tárgyévi előirányzata legfeljebb 70%-ig vállalhat kötelezettséget 3 évre előre, de a következő évi kötelezettségvállalás mértéke 50%-nál magasabb nem lehet.

(4) A támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházáshoz támogatás nem adható, kivéve a címzett vagy céltámogatással megvalósuló beruházásokat, ahol a benyújtáskor még hátralévő beruházási összeghez igényelhető támogatás.

(5) A támogatást igénybe vevő önkormányzat a költségvetési beszámolóval egyidejűleg, illetve a támogatási szerződés szerint tervezett befejezési határidőt követő 90 napon belül - az Igazgatóság által kiadott adatlapon - elszámol az előirányzat felhasználásáról a területfejlesztési tanácsnak. Az elszámolással egyidejűleg a fel nem használt előirányzatról le kell mondani - amennyiben az tárgyévi előirányzatot érint - az Igazgatóság által kiadott adatlap szerint. Az előző évek előirányzat-maradványa esetén az elszámolással egyidejűleg a területfejlesztési tanács módosítja a döntési adatlapot. Az önkormányzat elszámolását követően a területfejlesztési tanács a feladat befejezését a helyszínen műszakilag ellenőrzi, és erről jegyzőkönyvet állít ki. A területfejlesztési tanács az ellenőrzött adatlapok és az ellenőrzési jegyzőkönyv megküldésével az Igazgatóságot tájékoztatja.

(6) Ha az önkormányzat a támogatott feladat megvalósításától eláll, illetve a támogatást csak részben használta fel, vagy a támogatási szerződés szerinti határidőig a támogatást nem használta fel, akkor a fel nem használt támogatásról a soron következő, de a legkésőbb 30 napon belül összehívott képviselő-testületi ülésen le kell mondania. A lemondásról 8 munkanapon belül az Igazgatóság által kiadott adatlapon értesíti a területfejlesztési tanácsot, amely az Igazgatóság által kiadott adatlapon tájékoztatja az Igazgatóságot.

(7) A fejlesztési célú támogatásnak az adott megye részére biztosított tárgyévi keretéből, illetve az előző év előirányzat-maradványából és a lemondásból, a visszavonásból eredő összegek az Igazgatóság által előkészített támogatási szerződés módosítását követően a területfejlesztési tanácsok számára ismételten felhasználhatók a tárgyévben ki nem elégített, de a feltételeknek megfelelő önkormányzati pályázatokra.

A 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott keret programspecifikus szabályai

9. §

(1) Több település összefogásával megvalósuló beruházás abban az esetben támogatható, ha legalább egy település megfelel a 8. § (1) bekezdés a) pontjában megfogalmazott feltételeknek. Ez esetben a támogatás csak a 8. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott önkormányza-to(ka) t illeti meg, a beruházás költségeiből ő(ke) t terhelő hányad figyelembevételével.

(2) Az önkormányzatok az alábbi célok megvalósításához igényelhetnek támogatást:

a) a településeken vagy azok egyes területein - kiemelten a kedvezőtlen telepszerű lakókörzetekben - a termelő infrastruktúra kiépítése;

b) a bel- és külterületen meglévő termelő infrastrukturális hálózatok fejlesztése, felújítása;

c) a felszíni vízelvezető rendszerek kiépítésének fejlesztése, felújítása;

d) az ipari területek előkészítése;

e) a címzett és céltámogatásban részesülő fejlesztések kiegészítő támogatása;

f) az önkormányzati tulajdonú kötelező feladatot ellátó intézmények beruházásainak támogatása;

g) közfürdők korszerűsítésének támogatása;

h) a turizmushoz, a környezet- és a természetvédelemhez, valamint a szociális foglalkoztatáshoz kapcsolódó önkormányzati fejlesztés;

i) településrendezési tervek készítése.

(3) A területfejlesztési tanács dönt arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott célok közül az adott évben mely célokra vonatkozóan ír ki pályázatot.

(4) A támogatás szempontjából elismerhető költségek:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. §-ában, 48. §-ában és 51. §-ában foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési ára, a meglévő eszközök bővítésének, rendeltetése megváltoztatásának, átalakításának előállítási költségeinek mértékéig;

b) fejlesztési célú pénzeszközök átadása

ba) szolgáltató (vezetékes gáz, áram, hírközlés) társaságok és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény szerinti vízközmű üzemeltetők,

bb) önkormányzatok által alapított és azok többségi tulajdonában lévő beruházó és/vagy szolgáltató gazdasági társaságok,

bc) állami közútkezelő közhasznú társaságok, illetve 100%-os állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok részére az önkormányzatokkal kötött szerződés szerint.

(5) A támogatás az arra jutó áfával növelten igényelhető. Más állami támogatásokban nem részesülő beruházásoknál a támogatás nem haladhatja meg az elismerhető költségek 70%-át.

(6) A felszíni vízelvezető rendszerek kiépítésénél, a több település összefogásával megvalósuló beruházásoknál a támogatás az (5) bekezdésben meghatározott támogatás mértékénél 10%-kal magasabb lehet akkor, ha a társult településekre eső összes beruházási hányad meghaladja a beruházás teljes összegének 10%-át.

(7) A támogatások elbírálásánál előnyt élveznek a térségi programokba illeszkedő fejlesztési célú pályázatok.

(8) Ha az önkormányzat a pályázat benyújtását megelőző két évben a belvíz elleni védekezéshez a vis maior keretből vagy más állami forrásból támogatásban részesült, a felszíni vízelvezető rendszer kiépítéséhez 100%-os támogatásban részesülhet.

(9) A kedvezőtlen telepszerű lakókörzetek termelő-infrastruktúra kiépítéséhez 90%-os támogatásban részesülhet az önkormányzat.

(10) Egyéb állami támogatásokban - kivéve az Országos Cigány Önkormányzat által, valamint a kormányrendeletben meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérségekben megvalósuló beruházásokhoz megítélt támogatást - is részesülő beruházásoknál, a területi kötöttséggel felhasználható keretből nyújtott támogatás mértékét minimum 30%-kal alacsonyabb mértékben kell megállapítani az egyébként adható támogatás mértékénél.

(11) A beruházásnak a megkezdéstől számított 3 éven belül meg kell valósulnia - kivéve a céltámogatással megvalósuló beruházásokat -, és a beruházással megvalósított infrastrukturális szolgáltatásról az önkormányzatnak 10 éven keresztül gondoskodnia kell.

A 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott keret programspecifikus szabályai

10. §

(1) A területfejlesztési tanács és a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: területfejlesztési tanács) a terűlet-, illetve településfejlesztési koncepció figyelembevételével dönt a támogatás helyi önkormányzatok részére történő odaítéléséről.

(2) A fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatok vonatkozásában a támogatás felhasználásával kapcsolatos döntési hatáskört - a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 15/A. §-ának (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - a Fővárosi Közgyűlés gyakorolja.

(3) Az első félévben az éves keret legfeljebb 70%-a köthető le döntéssel.

(4) Az önkormányzatok az alábbi célok megvalósításához igényelhetnek támogatást:

a) a helyi önkormányzatok feladatkörébe tartozó, önkormányzati tulajdonra vonatkozó felhalmozási és felújítási kiadások támogatása;

b) a címzett és céltámogatással folyamatban lévő beruházások felhalmozási és felújítási támogatása;

c) a helyi önkormányzatok előre nem látható természeti vagy más károkból adódó - vis maior - többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatása.

(5) A helyi önkormányzat támogatható felhalmozási kiadásai körébe a költségvetési rendeletében szereplő beruházási, felújítási feladatokra elkülönített, eredeti előirányzatok tartoznak.

(6) Katasztrófahelyzet esetén a katasztrófa sújtotta megyékben a területfejlesztési tanács a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, még rendelkezésre álló támogatási keretét köteles a katasztrófahelyzet enyhítésére fordítani.

A 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott keret (decentralizált) vis maior támogatásra vonatkozó programspecifikus szabályai

11. §

(1) A helyi önkormányzat támogatást igényelhet a területfejlesztési tanácstól az önkormányzati tulajdont sújtó, előre nem látható természeti vagy más károkból adódó esetek többletkiadásainak részbeni vagy teljes támogatására, a biztosításból vagy egyéb módon megtérülő károk figyelembevételével (decentralizált vis maior támogatás) .

(2) A támogatás igénylésének feltétele a káreseménynek - az előre nem látható, váratlan esemény miatt bekövetkezett kárt követő 5 munkanapon belül - a helyi önkormányzat rövid, írásos (faxon vagy e-mailen) bejelentési kötelezettsége a területfejlesztési tanács felé.

(3) A bejelentést követően haladéktalanul a területfejlesztési tanács képviselője a helyszínen meggyőződik a bejelentés valódiságáról, erről jegyzőkönyvet állít ki, mellyel megteremti a jogalapot arra, hogy a helyi önkormányzat támogatást igényelhet, A jegyzőkönyvben a területfejlesztési tanács meghatározza a helyreállítás kezdési és befejezési időtartamát.

(4) Nem tartoznak a vis maior támogatási körbe az elmaradt felújításból, karbantartásból eredő, korábban megelőzhető károk helyreállítását, illetve felújítási előirányzatok pótlását célzó támogatási igények. Nem támogathatók azok a kérelmek sem, ahol a jelzett károk helyreállítása a helyi önkormányzattól - az önkormányzat rendelkezésére álló források alapján - elvárható.

(5) Különösen súlyos természeti vagy más, a település nagyobb részét érintő károk (pl. földrengés, árvíz, lakott területen belüli nagy kiterjedésű belvíz, tornádó, tűzvész, robbanás, pince- vagy partfalomlás) mérséklésére a támogatás azonnali segítségnyújtásként, előleg formájában is folyósítható a területfejlesztési tanács utólagos engedélyezésével, a területfejlesztési tanács elnökének előzetes döntésével, elszámolási kötelezettséggel.

(6) Kivételes esetben a támogatás a lakosság egyszeri, rendkívüli szociális támogatására is kiterjedhet. A lakossági támogatás a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben előírt eljárási szabályokkal egyezően az önkormányzati kötelezettségből eredő kiadások (átmeneti segély nyújtása a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került személyek részére az életveszély megszüntetéséhez) részbeni vagy teljes megtérítését jelenti. Ez a támogatás a kárt szenvedett lakosok biztonságát szolgálja, az ingatlan helyreállításának vagy újjáépítésének fedezetét nem tartalmazza. A támogatás előleg formájában is folyósítható az (5) bekezdésben részletezett eljárás szerint.

12. §

(1) Az önkormányzat a támogatási kérelmét - az Igazgatóságon keresztül - a bejelentésről készült jegyzőkönyv kiállítását követő 30 napon belül köteles benyújtani a területileg illetékes területfejlesztési tanácshoz. A kérelemben meg kell határozni a helyreállítás kezdési és befejezési határidejét. Az Igazgatóság megvizsgálja a kérelmet és - hiányosság észlelése esetén- az Áht. 64/B. §-ának (3) bekezdése alapján az önkormányzatot hiánypótlásra szólítja fel. Az önkormányzat a hiány pótlásáról 8 napon belül gondoskodik.

(2) A támogatási kérelem mellékletei a következők:

a) a káresemények bekövetkeztét igazoló területfejlesztési tanács által kiállított jegyzőkönyv, a többletkiadások kötelezettségét tanúsító bizonylat: szakértői nyilatkozat, költségvetés a kár helyreállításáról, egyéb dokumentumok;

b) a képviselő-testület előterjesztése és határozata arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat saját erejéből - részben vagy egészében - a vis maior helyzetét nem tudja megoldani;

c) az önkormányzat adott évi költségvetéséről szóló képviselő-testületi rendelet;

d) a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság képviselőjének - a kár tényét, jellegét, mértékét tartalmazó - nyilatkozata;

e) a pince- vagy partomlás, földcsuszamlás kárelhárítás tekintetében a belügyminiszter által kinevezett Pince- és Partfalveszély-elhárítási Szakértői Bizottság támogató vagy elutasító javaslatot tartalmazó szakvéleménye;

f) a területfejlesztési tanács által meghatározott egyéb bizonylatok.

(3) A területfejlesztési tanács folyamatosan tájékoztatja a vis maior támogatás odaítéléséről szóló döntésről az Igazgatóság által kiadott adatlap kitöltésével, egy-egy példány megküldésével az Igazgatóságon keresztül az MTRFH-t. Az adatlap az utalványozás és előirányzatengedélyezés alapdokumentuma.

(4) Az Igazgatóság az MTRFH központi számítógépes nyilvántartásában rögzíti az adatlap adatait, és az adatlap egy példányát továbbítja az MTRFH-nak.

(5) A helyi önkormányzat a támogatás felhasználásáról -befejezési határidőt követő 30 napon belül - az idevonatkozó hiteles bizonylatok becsatolásával, a területfejlesztési tanácsnak köteles elszámolni.

(6) Az elszámolás véglegezése a területfejlesztési tanács utóellenőrzésével történik. Ekkor - helyi ellenőrzésként, az elvégzett munka igénybejelentés szerinti műszaki tartalmának igazolására - ellenőrzési jegyzőkönyv kiállítására kerül sor, amelynek záradéka a felhasználás jogszerűségét minősíti, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírásával. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet a területfejlesztési tanács megküldi az Igazgatóságnak és az MTRFH-nak. Az Igazgatóság intézkedik az önkormányzati visszafizetési kötelezettség teljesítésére.

(7) A területfejlesztési tanács az éves támogatási keret összegének felhasználásáról a költségvetés beszámolási és zárszámadási követelményeinek és határidejének megfelelően elkészített beszámolóját megküldi az Igazgatóságon keresztül az MTRFH-nak.

REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI TANÁCSOK DÖNTÉSI HATÁSKÖRÉBE UTALT ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSI SZABÁLYAI

A települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújításának támogatása programspecifikus felhasználási szabályai

13. §

(1) A támogatás célja a települési önkormányzatok törzsvagyonába tartozó belterületi közutak - kapacitást nem növelő - szilárd burkolat felújításának támogatása olyan esetekben, amikor az út vízelvezetése megoldott, vagy azt a tervezett burkolatfelújítással egyidejűleg az önkormányzat - saját forrásból - megoldja.

(2) A települési önkormányzatok elismerhető bruttó felújítási kiadásaik 50%-át, a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott településekjegyzékéről szóló 7/2003. (I.14.) Korm. rendelet által meghatározott települések kiadásaik 58%-át, de legfeljebb a felújítás bruttó fajlagos költségei alapján számított összeg 50, illetve 58%-át igényelhetik támogatásként.

(3) Minden igénylés egy (esetleg több utcát magába foglaló, de egybefüggő) hálózati elemre vonatkozhat.

(4) Ha a felújítandó burkolt útszakaszhoz kapcsolódó vízelvezető rendszer nem megfelelő állapotú, csak abban az esetben lehet a felújítási munkákra igénybejelentést benyújtani, ha az önkormányzat vállalja a vízelvezető rendszer felújítását, illetve kiépítését.

(5) A támogatás szempontjából a felújítás bekerülési összege nem tartalmazhatja - a pályázat beadási határidejét megelőző egy évnél régebbi - tervezési, továbbá a terület-igénybevételi és közműlétesítési (pl. közvilágítás, szennyvízcsatorna) költségeit, utóbbinál kivételt képez a gyalogos-átkelőhely előírás szerinti megvilágításának létesítése. A fejlesztés bekerülési összegébe beszámítható a pályázat beadási határnapját megelőző egy éven belül kifizetett tervezési, építési engedélyezési díj, továbbá a lebonyolítás díja, amely az önkormányzati saját forrás részeként elismerhető. Használatbavételi díj abban az esetben számolható el, ha annak számlája a kivitelezői számla benyújtásával egyidejűleg biztosítható.

(6) A burkolatfelújítás támogatás szempontjából elismerhető bruttó fajlagos költségeit a 3. számú melléklet tartalmazza. A támogatás szempontjából elismerhető költségek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. §-ában, 48. §-ában és 51. §-ában foglaltak szerint a tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési ára, a meglévő eszközök bővítésének, rendeltetése megváltoztatásának, átalakításának előállítási költségeinek mértékéig.

(7) A benyújtott pályázatokat a területileg illetékes megyei közútkezelő kht., illetőleg fővárosi kerület esetén a Budapest Főváros Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala, Budapest Főváros Önkormányzata esetén a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. tartalmi és formai szempontból a megküldést követő 30 napon belül véleményezi.

A települési hulladék közszolgáltatás fejlesztéseinek támogatása program programspecifikus felhasználási szabályai

14. §

(1) Támogatás

a) a lakossági, illetve önkormányzati költségvetési szerveknél keletkező települési hulladékgyűjtési, szállítási és kezelési rendszer fejlesztésére,

b) a lakosságnál, illetve önkormányzati költségvetési szerveknél keletkező veszélyes hulladék szelektív gyűjtésére,

c) a településen nem csatornázott (hatósági igazolással alátámasztottan gyűjtővezetékkel el nem látott), lakossági és önkormányzati költségvetési szerveknél keletkező, a kommunálishoz hasonló összetételű folyékony hulladék kezelésének fejlesztésére és a közszolgáltatásba való bevonására

igényelhető.

(2) Támogatásra azok a települési önkormányzatok pályázhatnak, ahol

a) jogszabályokban előírt feltételekkel működik települési szilárd-, illetve folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás;

b) hatályos helyi közszolgáltatási önkormányzati rendelet alapján megtörtént a közszolgáltató kiválasztása és vele érvényes közszolgáltatási szerződést kötöttek;

c) nyilatkozatban vállalják, hogy a tevékenység fejlesztésével összefüggésben a hatályos önkormányzati rendeletet, valamint a közszolgáltatási szerződést szükség szerint módosítják.

(3) Támogatott elemek és a támogatás aránya a megadott fajlagos költségek figyelembevételével:

a) hulladékgyűjtő sziget, gyűjtőpont 70%

b) hulladékgyűjtő udvar 60%

c) komposztáló telep 70%

d) házi komposztálást segítő speciális eszköz 60%

e) szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó műtárgy 60%

f) hulladékgyűjtő,-szállító jármű 70%

(beleértve a speciális szelektív hulladékgyűjtő, -szállító járművet, illetve a települési folyékonyhulladék-szippan-tó, -szállító jármüvet is) .

(4) Minden pályázó önállóan egy pályázatot - mely igény szerint több támogatási elemet is tartalmazhat -nyújthat be, és legfeljebb további egy pályázatban társultként vehet részt. A kötelezően ellátandó települési szilárdhulladék-kezelési közszolgáltatáshoz szükséges hulladékgyűjtő, -szállító járműre a 2000 fő alatti állandó lakosú önkormányzatok pályázhatnak. A benyújtott pályázatokat a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium által kijelölt intézmény a megküldést követő 30 napon belül véleményezi.

(5) Hulladékkezelő létesítmény(ek) a telepítés helye szerinti önkormányzat kizárólagos, teher-, per- és igénymentes ingatlanán valósítható(k) meg, kivéve a szennyvíztisztító telepen létesítendő befogadó műtárgy esetében. Egy telephelyen több létesítmény is kialakítható.

(6) A támogatással létrehozott vagyon az önkormányzat tulajdonát képezi, ami építmény, létesítmény és gépjármű esetén 10 évig (illetve gépjármű esetén legfeljebb a selejtezés időpontjáig), egyéb eszköz esetén 5 évig nem idegeníthető el. Az üzemeltetésért a támogatásban részesült önkormányzat (társulás esetében a gesztor önkormányzat vagy a társulási megállapodásban megjelölt önkormányzat) a felelős.

(7) Amennyiben a kistérségek megállapításáról, lehatárolásáról és megváltoztatásának rendjéről szóló 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendeletben meghatározott kistérség határain belül az adott kistérséghez tartozó önkormányzatok több mint felének részvételével hoznak létre társulást, úgy a pályázó önkormányzat szerinti maximális támogatási mértéken felül további 5%-os támogatás adható.

(8) Előnyt jelent az elbírálás során

a) a több önkormányzat összefogásával, társulással megvalósuló fejlesztés;

b) a több támogatható elemre készült (komplex) megoldások alkalmazása;

c) a térségi szemlélet érvényesítése;

d) a megadott fajlagos költségnél alacsonyabb költségű - de az előírásoknak megfelelő - beruházás;

e) a környezetvédelmi szempontból megfelelő, működő regionális agglomerációs létesítményhez (befogadóhoz) való kapcsolódás, amit létesítményi (befogadói) szándéknyilatkozattal kell alátámasztani;

f) ha a beruházás a b) -c) pontok szerint támogatott elemek esetén rekultivált hulladéklerakó területén valósul meg;

g) ha a keletkezett komposztot a c) pont szerint támogatott elem esetén a felhagyott hulladékkezelési létesítmény rekultivációjára használják fel.

(9) A települési folyékonyhulladék-kezelési közszolgáltatás fejlesztése körébe tartozó szennyvíztisztító telepen települési folyékony hulladékot befogadó műtárgy és települési folyékonyhulladék-szippantó, -szállító jármű támogatási elemekre benyújtott pályázatok közül előnyben részesülnek azok, amelyek a (8) bekezdésben meghatározott szempontokon túl az alábbi szempontoknak is megfelelnek:

a) amelyeket a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet 3. számú mellékletében felsorolt település(ek) nyújt(anak) be, amennyiben a település(ek) nem csatornázott(ak);

b) amelyek térségi vagy térségfejlesztési szemléletet tükröznek: a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program agglomerációival megegyező, és a Programban a felszín alatti érzékenység magasabb érzékenységi fokozatában szerepelnek;

c) amelyek a hulladékot befogadó szennyvíztisztító telepen keletkező iszapot hasznosítják;

d) amelyek környezetileg érzékeny területen zárt (műszaki védelemmel kialakított) tárolókban oldják meg a keletkező hulladék gyűjtését;

e) ahol a hulladék szállítója önellenőrzési tervet készít, betartva a használt és szennyvizek kibocsátásának méréséről, ellenőrzéséről, adatszolgáltatásáról, valamint a vízszennyezési bírság sajátos szabályairól szóló 7/2002. (III. 1.) KÖM rendelet és a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követeiményékről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet vonatkozó szabályait;

f) amely a beruházás hulladéknak a felszín alatti vízbe történő bevezetéséből származó, igazolt környezeti károk felszámolását, ennek csökkentését szolgálja.

(10) Nem támogatható az a pályázat, amely használt eszköz beszerzésére, illetve a meglévő eszköz felújítására, átalakítására, cseréjére irányul.

(11) A támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségeit a 4. számú melléklet tartalmazza.

(12) Az önkormányzati saját rész a támogatás és a teljes beruházási költség közötti különbözet az igénybe veendő fejlesztési elemtől függően.

A (KÖZPONTI) VIS MAIOR TARTALÉK FELHASZNÁLÁSÁNAK SZABÁLYAI

15. §

(1) A területfejlesztési tanács a (központi) vis maior tartalékból akkor vehet igénybe támogatást, ha a 8. §-ának (1) bekezdés b) pont szerinti éves előirányzatának legalább 20%-át az önkormányzati feladatokat érintő, természeti vagy más katasztrófából eredő károk enyhítésére már felhasználta. Az igények teljesítéséről a pénzügyminiszterrel történő egyeztetést követően a belügyminiszter dönt.

(2) A területfejlesztési tanács a vis maior tartalékra vonatkozó kérelmét a belügyminiszterhez, folyamatosan, azonban legkésőbb a tárgyév december 10-éig nyújtja be. A területfejlesztési tanács a BM kérésére pótlólag megküldi a szükségesnek tartott dokumentumok hiteles másolatát. Vis maior tartalékból történő támogatás kifizetése a következő évre nem vihető át.

(3) A 11. §-ának (5) bekezdés szerinti esetekben a vis maior tartalékból előleg folyósítható a területfejlesztési tanács elnökének javaslatára, a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyeztetett döntése alapján, utólagos elszámolási kötelezettséggel.

(4) A vis maior tartalék igénybevételére a 11. és a 12. § (l)-(2) bekezdése rendelkezéseit, a támogatás folyósítására, elszámolására, és ellenőrzésére a 12. § (3)-(8) bekezdéseiben foglalt eljárási rendet kell alkalmazni azzal, hogy az MTRFH helyett a BM jár el.

(5) A vis maior tartalék utalványozását a BM végzi.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

16. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg

a) a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatások felhasználásának részletes szabályairól szóló 32/1998. (II. 25.) Korm. rendelet, valamint a módosításáról szóló 42/1999. (III. 3.) Korm. rendelet, 43/2000. (IV. 7.) Korm. rendelet, 92/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, 23/2002. (II. 27.) Korm. rendelet, 61/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet,

b) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a Magyar Államkincstár Részvénytársaság és az Államháztartási Hivatal átszervezése miatt szükségessé váló kormányrendeletek módosításáról szóló 89/2003. (VI. 25.) Korm. rendelet 63-64. §-a, 84. §-ának h) pontja, 86. §-ának f) pontja, 91. §-a, 92. §-ának e) pontja, 100. §-ának b) pontja

a hatályát veszti.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 27/2005. (II. 14.) Korm. rendelethez

A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior támogatása előirányzat 8. §-ának (1) bekezdés a) pontjában meghatározott keret megyék közötti, költségvetési törvényben meghatározott módszer szerinti felosztása

Adatok millió Ft-ban

2. számú melléklet a 27/2005. (II. 14.) Korm. rendelethez

A helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior támogatása előirányzat 8. §-ának (1) bekezdés b) pontjában meghatározott keret megyék közötti, költségvetési törvényben meghatározott módszer szerinti felosztása

Adatok millió Ft-ban

3. számú melléklet a 27/2005. (II. 14.) Korm. rendelethez

A burkolatfelújítás támogatás szempontjából elismerhető bruttó fajlagos költségek

4. számú melléklet a 27/2005. (II. 14.) Korm. rendelethez

Támogatható eszközök, létesítmények fajlagos költségei

1. Gyűjtősziget támogatása esetén [az itt megadott értékek megegyeznek a céltámogatással, illetve 1 milliárd

forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2005. évre szóló fajlagos költségéről, valamint műszaki követelményeiről szóló, a környezetvédelmi és vízügyi -miniszter 8006/2004. (K. Ért. 5.) KvVM tájékoztatójában megjelent értékekkel]

A támogatás számításának alapja a minimum három hulladékfrakciós gyűjtősziget kialakítására és a működtetéséhez szükséges új, speciális - nem a rendszeres hulladékgyűjtéshez használatos - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozik. Az ellátott lakosok száma kertvárosi részen minimum 400 fő/hulladékgyűjtő sziget, lakótelepeken minimum 2000 fő/hulladékgyűjtő sziget, az ajánlott átlagos létszám pedig 1200-3600 fő/hulladékgyűjtő sziget.

A támogatás számításának alapja a minimum három hulladékfrakciós gyűjtősziget kialakítására és a működtetéséhez szükséges új, szabványosított - a rendszeres hulladékgyűjtéshez használatos, de bedobószerkezetében átalakított - edényzet beszerzésére és telepítésére vonatkozik. Az ellátott lakosok száma kertvárosi részen minimum 400 fő/hulladékgyűjtő sziget, lakótelepeken minimum 2000 fő/hulladékgyűjtő sziget, az ajánlott átlagos létszám pedig 1200-3600 fő/hulladékgyűjtő sziget.

2. Hulladékgyűjtő udvar támogatása esetén [az itt megadott értékek megegyeznek a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2005. évre szóló fajlagos költségéről, valamint műszaki követelményeiről szóló, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter 8006/2004. (K. Ért. 5.) KvVM tájékoztatójában megjelent értékekkel]

A támogatás számításának alapja az az igénybe vevő lakosszám, amelyre a szelektíven gyűjthető települési szilárd, valamint a lakosságnál keletkező veszélyes hulladékok gyűjtésének és az elszállításig történő, a települési

kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól szóló 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet szerinti kezelésének bevezetését tervezik. Támogatást csak a minimum 2000 főt kiszolgáló hulladékudvar létesítéséhez lehet igénybe venni.

3. Komposztálótelep támogatása esetén

Újonnan létrehozandó komposztálótelep kialakításához kizárólag az 5000 t/évet meghaladó kapacitás esetében igényelhető támogatás. Az ennél kisebb kapacitású komposztálótelepek esetében csak a már meglévő telep fejlesztéséhez szükséges további eszközök pályázhatók.

E Ft

4. Házi komposztálást segítő speciális eszköz támogatása esetén

5. Szennyvíztisztító telepen folyékony hulladékot befogadó műtárgy létesítésének támogatása esetén

6. Hulladékgyűjtő, -szállító jármű támogatása esetén

Az alábbi kategóriákba sorolt járművekre a szelektíven gyűjtott hulladékgyűjtéséhez szállításhoz is az itt feltüntetett fajlagos költségeket kell figyelembe venni.

7. Speciális szelektív hulladékgyűjtő, -szállító jármű támogatása esetén*

* Amelynek kialakítása kizárólag a megcélzott eszközrendszer kiszolgálására, a szelektíven gyűjtött hulladék gyűjtésére, szállítására alkalmas.

8. Korszerű települési folyékonyhulladék-szippantó, -szállító jármű beszerzésének támogatása esetén*

E Ft

* Csak komplett gépjármű támogatható, felépítmény vagy alváz külön-külön nem!