31/2005. (IX. 29.) PM rendelet
a START-kártya felhasználásának, a járulékkedvezmény érvényesítésének, továbbá elszámolásának részletes szabályairól
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 17. §-a (2) bekezdésének a) és b) pontjaiban foglalt felhatalmazás alapján - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:
1. §[1]
(1)[2] E rendelet hatálya kiterjed a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerveire (a továbbiakban: állami adóhatóság), a Szociális és Munkaügyi Minisztériumra, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságra (a továbbiakban: ONYF), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárra (a továbbiakban: OEP), továbbá a START-kártya, a START PLUSZ kártya, és a START EXTRA kártya (a továbbiakban együttesen: kártya) kiváltására jogosult személyre, a kártyával rendelkező foglalkoztatottra (a továbbiakban: munkavállaló), a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftv.) 1. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti munkaadóra és a d) pontjában meghatározott foglalkoztatóra.
(2) A kártyát a kiváltására jogosult magánszemély, vagy e személynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 7. § (1) bekezdése alapján eljárásra jogosult képviselője igényelheti az illetékes állami adóhatóságtól.
2. §[3]
(1) A Pftv. 3. §-ának (2) bekezdése, és a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXIII. törvény (a továbbiakban: Pftvmód.) 10. §-ának (2) bekezdése szerint START-kártya kiváltására jogosult személy a START-kártya igénylésekor az állami adóhatóság által e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesz a következőkről:
a) befejezte vagy megszakította-e tanulmányait;
b) rendelkezik-e felsőfokú végzettséggel;
c) tanulói vagy hallgatói jogviszonya megszűnését követően - a Pftv. 3. § (3) bekezdésében és a Pftvmód. 10. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével - először létesít-e foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt, és e jogviszony létesítését megelőzően megbízási szerződés, vállalkozási szerződés alapján vagy egyéni vállalkozóként sem végzett munkát;
d) a START-kártya igénylésekor mely munkaadónál áll foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, ilyen jogviszony fennállása esetén a jogviszony kezdetének dátumáról, amennyiben azt 2005. október 1-jét megelőzően pályakezdőként vagy ösztöndíjas foglalkoztatottként létesítette;
e) az igénylés okáról, feltüntetve, hogy első vagy ismételt igénylésről van szó; ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt a korábbi START-kártya elveszése (ide értve a jogtalan eltulajdonítást is), megrongálódása, megsemmisülése, illetőleg a 3. § (3) bekezdésében említett eset indokolja-e.
(2) A START-kártyát igénylő személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nyilatkozattételével egyidejűleg a felsőfokú végzettségét bizonyító oklevéllel (diplomával) vagy a felsőfokú oktatási intézmény által kiadott, a diploma adataival egyező tartalmú igazolással - külföldön szerzett diploma esetén a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény alapján elismert, illetve honosított diploma és az elismerést, illetve a honosítást igazoló határozat bemutatásával - (a továbbiakban együtt: oklevél) igazolja a felsőfokú végzettségét.
(3) Ha a kártya igénylése időpontjában foglalkoztatási jogviszonyban vagy ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy a Pftv. 1. § (1) bekezdés b) pontja és 3. § (2) bekezdés c) pontja alapján nem jogosult a kártya kiváltására, akkor - figyelemmel arra, hogy a foglalkoztatásra irányuló jogviszony első napján vagy azt követően nyújtották be - a kártya iránti igényt az adóhatóság elutasítja.
(4) A Pftv. 6. §-ában meghatározott személy kivételével a Pftv. 1. § (2) bekezdése 1. pontjának b)-c) alpontjában említett, START PLUSZ kártya kiváltására jogosult személy a kártya igénylésekor az állami adóhatóság által e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesz a következőkről:
a) az igénylés időpontjában foglalkoztatási jogviszonyban áll-e; amennyiben igen, mely munkaadónál; ilyen jogviszony fennállása esetén a jogviszony kezdetének dátumáról, illetve arról, hogy a jogviszonyt 2007. július 1-jét megelőzően a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatási jogviszonyként létesítette-e;
b) a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj, a gyermeknevelési támogatás, valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván-e foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni;
c) a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyermekgondozási segély folyósítása mellett kíván-e munkát vállalni; a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megszűnésének időpontjáról;
d) az állami foglalkoztatási szerv a START PLUSZ kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként tartotta-e nyilván;
e) az igénylés okáról, feltüntetve, hogy első vagy ismételt igénylésről van szó; ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt a korábbi START PLUSZ kártya elveszése (ideértve a jogtalan eltulajdonítást is), megrongálódása, megsemmisülése indokolja-e;
f) az igénylés időpontjában elérte-e az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontját;
g) az igénylő hozzájárul ahhoz, hogy a Strukturális Alapok szabályainak megfelelő, az Európai Szociális Alappal összefüggő támogatási konstrukcióban megvalósuló finanszírozás ellenőrzésének biztosítása érdekében az adótitoknak minősülő személyes adataiba az ellenőrzésre jogosult szerv az állami adóhatóságnál betekinthessen.
(5) A START PLUSZ kártyát igénylő személy nyilatkozattételével egyidejűleg
a) a (4) bekezdés b) pontjában előírtakat
aa) a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása megszűnésének időpontjára vonatkozóan a kincstár, illetőleg a családtámogatási kifizetőhely által kiadott megszüntető határozattal, ennek hiányában az általuk kiadott igazolással,
ab) a gyermekgondozási díj folyósítás megszűnésének időpontját illetően az egészségbiztosítási szerv, illetőleg a társadalombiztosítási kifizetőhely által kiadott igazolással,
ac) az ápolási díj folyósításának megszűnése időpontját a települési önkormányzat jegyzője által kiadott megszüntető határozattal, ennek hiányában a jegyző által kiadott igazolással;
b) a (4) bekezdés c) pontja tekintetében a gyermekgondozási segélyre való jogosultság megszűnésének időpontját a kincstár, illetőleg a családtámogatási kifizetőhely gyermekgondozási segély megállapításáról szóló határozatával, ennek hiányában az általuk kiadott igazolással;
c) a (4) bekezdés d) pontja szerinti feltételt az állami foglalkoztatási szerv által kiadott igazolással;
d) a (4) bekezdés f) pontjával összefüggésben az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontjára vonatkozóan a nyugdíjbiztosítási szerv által kiállított igazolással
igazolja.
(6)[4]
(7) A Pftv. 6. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott személyek a START EXTRA kártya igénylésekor az állami adóhatóság által e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesznek a következőkről:[5]
a) foglalkoztatási jogviszonyban áll-e;
b) rendelkezik-e alapfokú végzettségnél magasabb fokú iskolai végzettséggel;
c) az állami foglalkoztatási szerv a START EXTRA kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig - pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig - álláskeresőként tartotta nyilván;
d) az igénylés okáról, feltüntetve, hogy első vagy ismételt igénylésről van szó; ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt a korábbi START EXTRA kártya elveszése (ideértve a jogtalan eltulajdonítást is), megrongálódása, megsemmisülése indokolja-e; az igénylésnek oka-e, hogy a START-kártya vagy START PLUSZ kártya tulajdonosa a kártya érvényességi idején belül jogosulttá vált a START EXTRA kártya kiváltására;
e) amennyiben a START EXTRA kártya kiváltásra jogosult személy a kártya érvényességi időtartama alatt eléri az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontját, ennek időpontjáról;
f) az igénylő hozzájárul ahhoz, hogy a Strukturális Alapok szabályainak megfelelő, az Európai Szociális Alappal összefüggő támogatási konstrukcióban megvalósuló finanszírozás ellenőrzésének biztosítása érdekében az adótitoknak minősülő személyes adataiba az ellenőrzésre jogosult szerv az állami adóhatóságnál betekinthessen.
(8) A START EXTRA kártyát igénylő személy a (7) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott feltételt nyilatkozattételével egyidejűleg az illetékes szerv (állami foglalkoztatási szerv, nyugdíjbiztosítási szerv) által kiállított igazolással igazolja.
(9) A (2) bekezdés szerinti oklevél, az (5) bekezdésben említett határozat vagy igazolás, továbbá a (8) bekezdésben előírt igazolás másolati példánya az igénylő nyilatkozatának mellékletét képezi.
2/A. §[6]
(1) A Pftv. 6. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy a kártya igénylésekor az állami adóhatóság által e célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesz a következőkről:
a) foglalkoztatási jogviszonyban áll-e;
b) az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartja;
c) rendelkezésre állási támogatásban részesül;
d) az igénylés okáról, feltüntetve, hogy első vagy ismételt igénylésről van szó; ismételt igénylés esetén fel kell tüntetni, hogy azt a korábbi START EXTRA kártya elveszése (ideértve a jogtalan eltulajdonítást is), megrongálódása, megsemmisülése indokolja-e; az igénylésnek oka-e, hogy a START-kártya vagy START PLUSZ kártya tulajdonosa a kártya érvényességi idején belül jogosulttá vált a START EXTRA kártya kiváltására;
e) az igénylés időpontjában elérte-e az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontját;
f) amennyiben a START EXTRA kártya kiváltásra jogosult személy a kártya érvényességi időtartama alatt eléri az öregségi nyugdíjjogosultság megszerzésének időpontját, ennek időpontjáról.
(2) A START EXTRA kártyát igénylő személy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételt az állami foglalkoztatási szerv által kiállított igazolással, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételt a települési önkormányzat jegyzője által kiállított igazolással igazolja.
3. §
(1) A START-kártya érvényességének időtartama az Art. 20/A. §-a rendelkezéseinek figyelembevételével a kiállítás keltének napjával kezdődik. A START-kártya 4. § szerinti cseréje esetén a cserekártya érvényessége megszűnésének napja megegyezik az eredeti START-kártya érvényességi idejének utolsó napjával.
(2)[7] A Pftvmód. 10. §-a (2) bekezdésében szabályozott esetben a START-kártya érvényességi idejét a korábbi, pályakezdőként, illetve ösztöndíjas foglalkoztatottként történő foglalkoztatás megkezdésétől kell számítani. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosításáról szóló 2007. évi XIV. törvény 9. § (2) bekezdésében szabályozott esetben a START PLUSZ kártya érvényességi idejét a korábbi, a gyermekgondozási segély, gyermekgondozási díj, gyermeknevelési támogatás vagy ápolási díj folyósításának megszűnését követő foglalkoztatási jogviszony kezdetétől kell számítani.
(3)[8] Ha a középfokú végzettség alapján kiváltott START-kártya tulajdonosa a kártya érvényessége alatt felsőfokú végzettséget szerez, köteles azt és a végzettség megszerzésének időpontját munkaadójának és az állami adóhatóságnak haladéktalanul bejelenteni.
(4)[9] A törvényi feltételek fennállása esetén a kártya kiállításának kelte azonos a kártya igénylésére rendszeresített nyilatkozat nyomtatvány állami adóhatósághoz történő benyújtásának napjával, postai úton érkezett nyilatkozat esetén a kártya kiállításának kelte a postára adás napjához igazodik.
(5)[10] A kiváltásra jogosult személy kérelmére, a kártya kiállítását megelőzően, az állami adóhatóság területi szerve igazolást ad ki az Art. 20/A. §-ának a)-d) pontjában szereplő adatokról.
(6)[11] Az állami adóhatóság a kártya iránti igényt határozattal utasítja el, amennyiben a kártyát igénylő személy nem felel meg a Pftv. és Pftvmód. által meghatározott jogosultsági feltételeknek.
(7)[12] A START-kártya érvényességi időtartamát nem befolyásolja, ha a pályakezdő fiatal a START-kártya érvényességi ideje alatt szerez felsőfokú végzettséget.
4. §
(1)[13] A kártya elveszése, megsemmisülése esetén akkor adható ki új kártya, illetve a kártya megrongálódás esetén akkor cserélhető, ha azt a kártya tulajdonosa kéri. Adatváltozás (névváltozás) miatt az állami adóhatóság a kártya tulajdonosának kérelmére a kártyát kicseréli. Adatváltozás (névváltozás) miatt az állami adóhatóság a kártyát hivatalból akkor cseréli ki, ha a pályakezdő fiatal az adatváltozást az adóazonosító jelet tartalmazó adóigazolvány cseréjéhez bejelentette. A kártya elveszését, megsemmisülését a kártya tulajdonosa köteles haladéktalanul, de legkésőbb az elveszés, megsemmisülés tudomására jutásától számított három munkanapon belül az állami adóhatóságnál bejelenteni.
(2)[14] A kártya első alkalommal történő kiadása díjmentes. Díjmentesen kell kiadni a kártyát akkor is, ha a korábban kiadott kártyán szereplő adat megváltozott vagy téves, továbbá a 3. § (3) bekezdése szerinti esetben, ha azt a felsőfokú végzettséget szerzett munkavállaló arra tekintettel kéri, hogy a részére korábban kiadott START-kártya érvényessége két évnél azért rövidebb, mert az érvényesség a kártyatulajdonos munkavállaló huszonötödik életéve betöltésével lejár. Ugyancsak díjmentesen kell kiadni a kártyát minden olyan törvényben előírt esetben, amikor az igénylő új kártyára válik jogosulttá.
(3)[15] A kártya tulajdonosa a kártya ismételt kiadásáért 2200 forint összegű igazgatási szolgáltatási díjat fizet, ha az új kártya (cserekártya) kiadása az eredeti kártya birtokából való elkerülés (megsemmisülés, elveszés vagy jogtalan eltulajdonítás), illetőleg megrongálódás miatt válik szükségessé.
(4)[16] Ha a kártya ismételt kiadása a kártya munkaadó általi őrzési kötelezettsége ideje alatt bekövetkezett lopás, elveszés, megsemmisülés vagy megrongálódás miatt szükséges, az igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettség a munkaadót terheli.
(5)[17] Az igazgatási szolgáltatási díjat az állami adóhatóság 10032000-01076064 számú adóhatósági eljárási illetékhez kapcsolódó befizetések elnevezésű számlájára banki átutalással vagy postai készpénz-átutalási megbízással kell megfizetni. A befizetett díjat az állami adóhatóság nyilvántartja, a jogalap nélkül befizetett díjat kérelemre visszatéríti.
(6)[18] Ha a kártya cseréjére megrongálódás, adatváltozás (névváltozás) vagy hibás adattartalom, illetőleg a 3. § (3) bekezdésében említett eset miatt kerül sor az új kártya igénylésekor a korábbi, még érvényes kártyát az állami adóhatóság bevonja. Amennyiben az új kártya igénylése a korábbi kártya eltulajdonítása következtében válik szükségessé, a nyomozó hatósághoz benyújtott feljelentés visszaigazolt példányát az állami adóhatóság előtt be kell mutatni. Az új kártya igénylésekor a kártya elveszéséről vagy megsemmisüléséről a kártya kiváltására jogosult személy nyilatkozatot tesz. A (4) bekezdés szerinti esetben a kártya elveszéséről vagy megsemmisüléséről az új kártya kiváltására jogosult személy helyett a munkaadó köteles nyilatkozatot tenni.
(7)[19]
5. §
(1)[20] Az állami adóhatóság a Pftv. 4/A. §-ának (3) bekezdésében, 5. §-ának (6)-(7) bekezdéseiben, valamint 7. §-ának (2) bekezdésében meghatározott elszámolási rendnek megfelelően, a Pftv. 4/A. § (1) bekezdés a) és b) pontja,, 5. § (1) bekezdésének b) pontja és 7. § (1) bekezdésének b) pontja alapján[21]
a)[22] az adózók által a START-kártya, START PLUSZ kártya, illetőleg START EXTRA kártya alapján történő foglalkoztatás alapján a 10032000-06056346 számú NAV START-kártya kedvezményes járulékbefizetések beszedési számlára befizetett, bruttó munkabér után számított tíz, illetőleg húsz százalékos mértékű közterhet (járulékot) elszámolja,
b) az a) pontban meghatározott számlára beérkezett munkáltatói befizetések arányos részét naponta átutalja a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA), a Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) és az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) javára.
(2)[23] A Start Programhoz kapcsolódó kártya miatti kedvezménnyel érintett (járulék) fizetési kötelezettség összegéből a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdésében meghatározott járulékmértékek figyelembevételével a munkáltatói munkaerő-piaci járulékkal arányos rész az MPA-t, a nyugdíjbiztosítási járulékkal arányos rész az Ny. Alapot, a munkáltatói természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulékkal arányos rész az E. Alapot illeti meg.
(3)[24] A Pftv. 4/A. § (5) bekezdése alapján a kedvezmény figyelembevétele nélkül a munkaadót terhelő, a munkaadónak az állami adóhatósághoz benyújtott, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti hibátlan bevallásában foglalkoztatottanként megjelölt adatok alapján megállapítható, a Tbj. 19. § (1) bekezdése szerinti társadalombiztosítási járulékok együttes összege és a munkaadó által kedvezmény figyelembevételével megállapított összeg különbözetét az MPA közvetlenül - az adott alapokat megillető arányban - az Ny. Alap és az E. Alap részére téríti meg.
(4) Az MPA kezelője az állami adóhatóság által havonta teljesített adatszolgáltatást követő 5 munkanapon belül intézkedik az Ny. Alapot és az E. Alapot megillető összegek átutalásáról, egyidejűleg az átutalt összegről az ONYF-et és az OEP-et tájékoztatja. Az átutalást a Nyugdíjbiztosítási Alap 10032000-01741700 számú, illetőleg az Egészségbiztosítási Alap 10032000-00280161 számú lebonyolítási számlája javára kell teljesíteni.
6. §[25]
(1)[26] Ha a pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót megillető járulékkedvezmény - a foglalkoztatás első évének naptári hónapon belüli letelte és a foglalkoztatás második évének ugyanezen naptári hónapon belüli kezdete miatt - részben tíz és húsz százalékos mértékben is fennáll, a fizetési kötelezettség megállapításakor a Pftv. 4/A. § (2) bekezdésében meghatározott összegű járulékalap alapulvételével:
a) a hónap első napjától a foglalkoztatás első évének letelte napjáig terjedő időszakra eső járulékalap tíz százalékát,
b) a foglalkoztatás második évének első napjától a hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó járulékalap húsz százalékát,
c) ha a foglalkoztatás második évének első napját magában foglaló hónapban a foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a járulékalap húsz százalékát a foglalkoztatás második évének első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan
kell számításba venni.
(2)[27] A kötelezettség mértékének hónapon belüli változása esetén a legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeresének, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló esetén kétszeresének megfelelő összegű bruttó munkabér arányos részének megállapítása az adott hónap naptári napjainak számával való osztással, továbbá az így kapott egy napra jutó bruttó munkabér annyi napra történő figyelembevételével történik, ahány napra a tíz és a húsz százalékos mértékű fizetési kötelezettség külön-külön fennáll.
(3) A Pftv. 4/A. § (1) bekezdése b) pontjában meghatározott fizetési kötelezettség meghatározása során, ha a munkavállaló a tárgyhónapban a hónap első napjától eltérő dátummal kiállított oklevéllel bizonyítja munkáltatójánál a felsőfokú végzettség megszerzését, a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meg nem haladó összegű bruttó munkabér alapján járó kedvezmény az oklevél, illetőleg a felsőfokú oktatási intézmény által kiadott igazolás kiállításának napjától vehető igénybe.
(4)[28] Ha a Pftv. 5. § (1) bekezdése b) pontjában előírt fizetési kötelezettség - a foglalkoztatás első évének hónapon belüli letelte, illetőleg a foglalkoztatás második évének kezdete miatt - részben tíz és húsz százalékos mértékben is fennáll, a fizetési kötelezettség meghatározásakor az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a kedvezményes fizetési kötelezettség alapjául szolgáló bruttó munkabér az iskolai végzettségtől függetlenül legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét meg nem haladó összegű lehet.
(5)[29] Amennyiben az érvényes START EXTRA kártyával rendelkező személy - ide nem értve azon személyeket, akik foglalkoztatására tekintettel a munkaadó a Pftv. 8. §-ának (3) bekezdése szerinti kedvezményben részesül - foglalkoztatása második évének első napja a naptári hónap első napjától eltérő napra esik, a Pftv. 7. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti tíz százalékos mértékű fizetési kötelezettség e naptól a hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó bruttó munkabér után áll fent. Ha a foglalkoztatás második évének első napját magában foglaló hónapban a foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a bruttó munkabér tíz százalékát a foglalkoztatás második évének első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan kell számításba venni.
(6) Ha a kártyával rendelkező munkavállaló egyidejűleg több foglalkoztatási jogviszonyban is áll, a foglalkoztatók közül az érvényesítheti a kedvezményt, amely (aki) a munkavállaló kártyáját a foglalkoztatás időtartama alatt őrzi.
6/A. §[30]
(1) A 6. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően, ha a 2009. december 31-ét követően felsőfokú végzettség alapján kiváltott (igényelt) START-kártyával rendelkező pályakezdő fiatal foglalkoztatása után a munkaadót megillető járulékkedvezmény - a foglalkoztatás kilencedik hónapjának naptári hónapon belüli letelte vagy a foglalkoztatás tizedik hónapjának naptári hónapon belüli kezdete miatt - részben tíz és húsz százalékos mértékben is fennáll, a fizetési kötelezettség megállapításakor a Pftv. 4/A. § (2) bekezdésében a felsőfokú végzettségű pályakezdőre megállapított járulékalap alapulvételével:
a) a naptári hónap első napjától a foglalkoztatás kilencedik hónapjának letelte napjáig terjedő időszakra eső járulékalap tíz százalékát és
b) a naptári hónap a) pont szerinti napját követő naptól a naptári hónap utolsó napjáig terjedő időszakra jutó járulékalap húsz százalékát
kell számításba venni.
(2) Ha az (1) bekezdésben említett személy foglalkoztatási jogviszonya a foglalkoztatás tizedik hónapja első napját magában foglaló naptári hónapban megszűnik, a járulékalap húsz százalékát a foglalkoztatás tizedik hónapja naptári hónapon belüli első napjától a foglalkoztatási jogviszony megszűnése napjáig terjedő időszakhoz igazodóan kell számításba venni.
7. §[31]
(1) A Start Program figyelemmel kísérése céljából az állami adóhatóság az e rendelet 1. számú melléklete szerinti adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon, a mellékletben meghatározott határidőkhöz igazodóan biztosítja a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részére.
(2) Az állami adóhatóság - az 5. § (3)-(4) bekezdéseiben foglalt feladat teljesítése érdekében - adatot szolgáltat az e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallásokból nyerhető, összesített adatokról az MPA kezelőszervezete részére. Az adatszolgáltatás teljesítésének határideje a foglalkoztatók által benyújtandó havi bevallás és adatszolgáltatás benyújtására előírt határidőt követő második hónap utolsó napja.
(3) Az állami adóhatóság - az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1828/2006/EK (2006. december 8.) Bizottsági rendeletben - a tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozóan meghatározott előírásoknak való megfelelést oly módon biztosítja, hogy a kártya igénylésére rendszeresített adatlapon és a kártya kiadásánál alkalmazott formalevélen feltünteti az Európai Unió és az Új Magyarország Fejlesztési Terv logóját. A kártya igénylésére rendszeresített adatlaphoz tartozó kitöltési útmutatóban az állami adóhatóság tájékoztatást nyújt a START PLUSZ és START EXTRA kártyákkal történő foglalkoztatáshoz kapcsolódó uniós támogatásról.
8. §
E rendelet 2005. október 1-jén lép hatályba.
Dr. Veres János s. k.,
pénzügyminiszter
1. számú melléklet a 31/2005. (IX. 29.) PM rendelethez[32]
A rendelet 7. §-ának (1) bekezdése alapján az adatszolgáltatást a következő tartalommal és határidők szerint kell teljesíteni:
1. Összesen hány munkavállaló foglalkoztatása történt Start Programhoz kapcsolódó kártya kedvezmény igénybevételével (göngyölített adatok):[33]
Ebből:
a) START-kártyával foglalkoztatottak esetén
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt tíz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt húsz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
b) START PLUSZ kártyával foglalkoztatottak esetén
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt tíz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt húsz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
c) START EXTRA kártyával foglalkoztatottak esetén
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt nulla százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
= ebből hány munkavállaló foglalkoztatása történt a Pftv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő többlet-járulékkedvezmény érvényesítésével a foglalkoztatás éve szerinti bontásban,
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt tíz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével.
Adatszolgáltatás határideje:
- a tárgyhónapról a bevallás benyújtására előírt hónapot követő második hónap utolsó napja.
2. Az összes Start Programhoz kapcsolódó kártya kedvezmény igénybevételével foglalkoztatott közül hány fő foglalkoztatása történt költségvetési szervnél (göngyölített adatok):[34]
Ebből:
a) START-kártyával foglalkoztatottak esetén
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt tíz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt húsz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
b) START PLUSZ kártyával foglalkoztatottak esetén
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt tíz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt húsz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
c) START EXTRA kártyával foglalkoztatottak esetén
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt nulla százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
= ebből hány munkavállaló foglalkoztatása történt a Pftv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő többlet-járulékkedvezmény érvényesítésével a foglalkoztatás éve szerinti bontásban,
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt tíz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével.
Adatszolgáltatás határideje:
- a tárgyhónapról a bevallás benyújtására előírt hónapot követő második hónap utolsó napja.
3. Az összes Start Programhoz kapcsolódó kártya kedvezmény igénybevételével foglalkoztatott közül hány fő foglalkoztatása történt nem költségvetési szervnél (göngyölített adatok):[35]
Ebből:
a) START-kártyával foglalkoztatottak esetén
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt tíz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt húsz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
b) START PLUSZ kártyával foglalkoztatottak esetén
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt tíz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt húsz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
c) START EXTRA kártyával foglalkoztatottak esetén
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt nulla százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével,
= ebből hány munkavállaló foglalkoztatása történt a Pftv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő többlet-járulékkedvezmény érvényesítésével a foglalkoztatás éve szerinti bontásban,
- hány munkavállaló foglalkoztatása történt tíz százalékos mértékű közteher (járulék) érvényesítésével.
Adatszolgáltatás határideje:
- a tárgyhónapról a bevallás benyújtására előírt hónapot követő második hónap utolsó napja.
4. Igényelt START-kártyák, START PLUSZ kártyák és START EXTRA kártyák darabszáma (göngyölített adatok):
Ebből START-kártya esetén: mennyi a felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylők száma.
Adatszolgáltatás határideje: a tárgyhónapot követő hó 15-éig.
5. Elutasított START-kártya, START PLUSZ kártya és START EXTRA kártya igénylések darabszáma (göngyölített adatok):
Ebből START-kártya esetén: mennyi a felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma.
Adatszolgáltatás határideje: a tárgyhónapot követő hó 15-éig.
6. Kiadott START-kártyák, START PLUSZ kártyák és START EXTRA kártyák darabszáma (göngyölített adatok):
Ebből START-kártya esetén: hány darab kártya került kiadásra a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek részére, továbbá
a) a tárgyhónap utolsó napján érvényes START-kártyák, START PLUSZ kártyák és START EXTRA kártyák darabszáma
Ebből: mennyi a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek érvényes START-kártyáinak darabszáma, továbbá
b) a tárgyhónap utolsó napjáig lejárt START-kártyák, START PLUSZ kártyák és START EXTRA kártyák darabszáma.
Ebből: hány darab START-kártya került kiadásra a felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek részére.
c) azon START EXTRA kártyák darabszáma, amelyek a tárgyhónap utolsó napjáig lejártak, és amelyek után a Pftv. 8. §-a szerinti foglalkoztatás esetén járulékkedvezményt vettek igénybe.
Adatszolgáltatás határideje: a tárgyhónapot követő hó 15-éig.
7. A START PLUSZ és START EXTRA kártyákkal foglalkoztatottak a kártya érvényességi időtartamán belül a biztosítási időszakban töltött napok száma (göngyölített adatok).
Adatszolgáltatás határideje: a tárgyhónapot követő második hó 15-éig.
8. START-kártyával, START PLUSZ kártyával, START EXTRA kártyával történt, büntetőeljárást maga után vonó visszaélések száma, a visszaélés formájának rövid leírása:
Adatszolgáltatás: a tárgyhónapot követő második hó 15-éig.
9. Az adatszolgáltatást az állami adóhatóság -a 8. pontban foglalt adatok kivételével - elektronikus úton teljesíti.
2. számú melléklet 31/2005. (IX. 29.) PM rendelethez[36]
A rendelet 7. § (2) bekezdése alapján az adatszolgáltatást kártyatípusonkénti bontásban [ebben az esetben külön kártyatípusnak tekintendő a Pftv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő, a kedvezmény érvényesítésére szolgáló START EXTRA kártya], személyazonosításra alkalmatlan módon, a következő tartalomnak és határidőknek megfelelően - a START-kártya kivételével - e melléklet 7. pontja szerinti munkáltató székhelyének megfelelő regionális bontásban kell teljesíteni:[37]
1. a) Adott tárgyhónapban benyújtott, az adatszolgáltatás továbbításáig feldolgozott, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallásokból nyerhető a Pftv. 7. § (1) b) pontja szerinti - nulla százalékos mértékű kedvezményes járulékszinthez tartozó - kedvezményes járulékalap összesített összege, a kedvezmény nélkül számított közteher kötelezettség összesített összege, a járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül, illetve a járulékkedvezmény figyelembevételével kiszámított kötelezettség különbözetének összesített összege, továbbá a különbözetből a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, az Egészségbiztosítási Alapot megillető összeg, illetve a Munkaerőpiaci Alapot megillető összeg: ............. E Ft (vagy Ft).[38]
1. b) Adott tárgyhónapban benyújtott, az adatszolgáltatás továbbításáig feldolgozott, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallásokból nyerhető a Pftv. 8. § (1) szerinti a foglalkoztatás éve szerinti bontásban meghatározott - nulla százalékos mértékű kedvezményes járulékszinthez tartozó - kedvezményes járulékalap összesített összege, a kedvezmény nélkül számított közteher kötelezettség összesített összege, a járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül, illetve a járulékkedvezmény figyelembevételével kiszámított kötelezettség különbözetének összesített összege [a foglalkoztatás második évében a Pftv 7. § (1) b) pontja szerinti járulékkedvezményt kell figyelembe venni, azzal, hogy külön soron fel kell tüntetni a Pftv. 8. § (3) bekezdés szerinti többlet-járulékkedvezmény összegét], továbbá a különbözetből, valamint a többlet-járulékkedvezményből a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, az Egészségbiztosítási Alapot megillető összeg, illetve a Munkaerőpiaci Alapot megillető összeg: ............. E Ft (vagy Ft).[39]
2. Adott tárgyhónapban benyújtott, az adatszolgáltatás továbbításáig feldolgozott, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallásokból nyerhető - tíz százalékos mértékű kedvezményes járulékszinthez tartozó - kedvezményes járulékalap összesített összege, a kedvezmény nélkül számított közteher kötelezettség összesített összege, a járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül, illetve a járulékkedvezmény figyelembevételével kiszámított kötelezettség különbözetének összesített összege, továbbá a különbözetből a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, az Egészségbiztosítási Alapot megillető összeg, illetve a Munkaerőpiaci Alapot megillető összeg: ............................. E Ft (vagy Ft).[40]
3. Adott tárgyhónapban benyújtott, az adatszolgáltatás továbbításáig feldolgozott, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti havi bevallásokból nyerhető - húsz százalékos mértékű kedvezményes járulékszinthez tartozó - kedvezményesjárulékalap összesített összege, a kedvezmény nélkül számított közteher kötelezettség összesített összege, a járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül, illetve a járulékkedvezmény figyelembevételével kiszámított kötelezettség különbözetének összesített összege, továbbá a különbözetből a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető összeg, az Egészségbiztosítási Alapot megillető összeg, illetve a Munkaerőpiaci Alapot megillető összeg: .............. E Ft (vagy Ft).[41]
4.[42]
5. Az adatszolgáltatás határideje a tárgyhónapról az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás benyújtására előírt hónapot követő második hónap utolsó napja. Tárgyhónap alatt minden esetben a foglalkoztató havi bevallása és abban teljesített adatszolgáltatása kezdő és záró időpontja közötti időtartamot kell érteni. Az adatszolgáltatásokat az állami adóhatóság elektronikus úton teljesíti.[43]
6. Az állami adóhatóság az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 1828/2006/EK (2006. december 8.) Bizottsági rendelet XXIII. mellékletében meghatározott adattartalomból az Európai Szociális Alap műveleteiben résztvevők adatai közül a tárgyévet követő év március 31-éig a START PLUSZ, illetőleg a START EXTRA kártyával - ezen belül a Pftv. 8. §-a (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő többlet járulékkedvezmény igénybevételével - foglalkoztatott személyek számáról nemek, START EXTRA kártyákkal foglalkoztatott személyek esetén iskolai végzettség szerinti bontásban, továbbá ezen személyek fiatal (15-24 éves) és idősebb dolgozó (55-64 éves) csoportosításban adatot szolgáltat az MPA kezelője részére.
7. Az állami adóhatóság az e melléklet 1-3. és 5. pontjai szerinti, az MPA kezelője részére teljesítendő adatszolgáltatás alapját képező adatokból, az e rendelet szerint teljesített valamennyi adatszolgáltatás időpontjakor érvényes részletes kimutatást (analitikát) készít. A kimutatás az állami adóhatóság által kezelt adatbázisban tárolt adatok alapján, kártyatulajdonosonként és foglalkoztatónként, személyazonosításra alkalmas módon tartalmazza az alábbi adatokat:[44]
a) kártyatulajdonos adóazonosító jele,
b) kártyatulajdonos neve,
c) kártya típusa,
d) foglalkoztató adószáma,
e) foglalkoztató neve, elnevezése,
f) foglalkoztató illetékessége (külön-külön a Közép-magyarországi régióba és a többi régióba tartozó munkáltatók szerinti csoportosításban, a Kiemelt Adózók Adóigazgatósága és a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága illetékességébe tartozó munkáltatókat a székhelyük szerint vagy a Közép-magyarországi régióba, vagy a konvergencia régiókba soroltan),
g) a foglalkoztatás adott hónapjában, valamint a kártyatípushoz tartozó összes érvényes
- kedvezményes járulékalap összege,
- a kedvezmény nélkül számított közteher kötelezettség összege,
- a járulékkedvezmény figyelembevétele nélkül, illetve a járulékkedvezmény figyelembevételével kiszámított kötelezettség különbözetének összege,
- a különbözetből az Ny. Alapot megillető összeg, az E. Alapot megillető összeg, illetve az MPA-t megillető összeg,
- a járulékkedvezmény igénybevételének hónapjáról szóló, az Art. 31. § (2) bekezdése szerinti bevallás azonosító adatai,
- a járulékkedvezmény igénybevételével kapcsolatos önellenőrzés, adóhatósági javítás, megállapítás összege,
- a járulékkedvezmény igénybevételével kapcsolatos önellenőrzés azonosító adatai, az adóhatósági javítás, megállapítás azonosító adatai,
h) a kártyatulajdonoshoz kapcsolódóan az egyes foglalkoztatóknál igénybe vett, önellenőrzéssel, adóhatósági javítással, megállapítással felülírt járulékkedvezmény összesített összege,
i) az MPA kezelője részére teljesített adatszolgáltatásban szereplő adatok érvényességének időpontja.
Az e pont szerinti kimutatás más szerv részére nem kerül átadásra, annak adataiba azonban törvény vagy uniós jogi aktus által ellenőrzésre felhatalmazott szerv vizsgálata keretében az állami adóhatóságnál betekinthet. A kimutatás adatairól másolat sem elektronikus formában, sem papíralapon nem készíthető.
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 2007.07.01.
[2] Módosította a 17/2011. (IV. 19.) NGM rendelet 89. § - a. Hatályos 2011.04.20.
[3] Megállapította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 2007.07.01.
[4] Hatályon kívül helyezte a 34/2007. (XII. 29.) PM rendelet 18. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2008.01.01.
[5] A felvezető szöveget megállapította a 36/2008. (XII. 31.) PM rendelet 1. §-a. Hatályos 2009.01.01.
[6] Beiktatta a 36/2008. (XII. 31.) PM rendelet 2. §-a. Hatályos 2009.01.01.
[7] Megállapította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 3. §-a. Hatályos 2007.07.01.
[8] Megállapította a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
[9] Megállapította a 36/2008. (XII. 31.) PM rendelet 3. §-a. Hatályos 2009.01.01.
[10] Módosította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.
[11] Módosította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.
[12] Beiktatta a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
[13] Módosította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 4. §-a, és 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.
[14] Megállapította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 2007.07.01.
[15] Megállapította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 2007.07.01.
[16] Módosította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.
[17] Módosította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.
[18] Módosította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 9. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.07.01.
[19] Hatályon kívül helyezte a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 9. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2007.07.01.
[20] Megállapította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 2007.07.01.
[21] A felvezető szöveget módosította a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 5. §-a. Hatályos 2010.01.01.
[22] Módosította a 17/2011. (IV. 19.) NGM rendelet 89. § - a. Hatályos 2011.04.20.
[23] Megállapította a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
[24] Megállapította a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
[25] Megállapította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 7. §-a. Hatályos 2007.07.01.
[26] Megállapította a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 3. §-a. Hatályos 2010.01.01.
[27] Módosította a 14/2009. (VII. 10.) PM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.07.11.
[28] Módosította a 14/2009. (VII. 10.) PM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.07.11.
[29] Módosította a 14/2009. (VII. 10.) PM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.07.11.
[30] Beiktatta a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 4. §-a. Hatályos 2010.01.01.
[31] Megállapította a 14/2007. (VI. 29.) PM rendelet 8. §-a. Hatályos 2007.07.01.
[32] Megállapította a 8/2009. (IV. 11.) PM rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.04.16.
[33] Megállapította a 14/2009. (VII. 10.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.07.11.
[34] Megállapította a 14/2009. (VII. 10.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.07.11.
[35] Megállapította a 14/2009. (VII. 10.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.07.11.
[36] Megállapította a 8/2009. (IV. 11.) PM rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.16.
[37] Megállapította a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 6. §-a. Hatályos 2010.01.01.
[38] Módosította a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
[39] Módosította a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
[40] Módosította a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
[41] Módosította a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.01.01.
[42] Hatályon kívül helyezte a 33/2009. (XII. 21.) PM rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2010.01.01.
[43] Megállapította a 25/2011. (VII. 5.) NGM rendelet 1. §-a. Hatályos 2011.08.31.
[44] Megállapította a 25/2011. (VII. 5.) NGM rendelet 2. §-a. Hatályos 2011.08.31.