334/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet

a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások, a befektetési vállalkozások, a biztosítók, a befektetési alapok, a kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendeletek módosításáról

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény 26. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Nemzeti Bank előzetes véleményének kikérésével - a Kormány a következőket rendeli el:

I. Fejezet

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

1. §

A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Hkr.) 2. §-a a következő 29-36. ponttal egészül ki:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

"29. vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelés: olyan követelés, amely nem az azt keletkeztető szerződés keretében, hanem utólag, más megállapodás, gazdasági esemény [csereügylet, tulajdonos által teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport), garancia, kezesség beváltása, egyéb esemény] kapcsán került a pénzügyi intézményhez az eredeti szerződés szerinti jogosulttól vagy más személytől [ide nem értve a 9. § (17) bekezdése szerint bekerült követelést, amely a saját követeléssel azonosan kezelt követelésnek minősül];

30. valós érték fedezeti kamat-swap ügylet: olyan ka-mat-swap ügylet, amely a fix kamatozású alapügylet, fedezett tétel valós értékváltozásának ellentételezésére szolgál;

31. cash-flow fedezeti jellegű kamatfedezeti célú kamat-swap ügylet: olyan kamat-swap ügylet, amely a változó kamatozású alapügylet, fedezett tétel kamatváltozásának ellentételezésére szolgál;

32.kamatlábopciós ügylet: a kamatlábcap, a kamatláb-floor és a kamatlábcollar ügylet;

33.kamatlábcap ügylet: a változó kamat egy meghatározott kamatszint (referencia kamat) feletti különbözetének megtérítésére vonatkozó opciós megállapodás;

34.kamatlábfloor ügylet: a változó kamat egy meghatározott kamatszint (referencia kamat) alatti különbözetének megtérítésére vonatkozó opciós megállapodás;

35.kamatlábcollar ügylet: egy kamatlábcap és egy kamatlábfloor ügyletből összetett ügylet, amelyben a kamatlábcap ügylet vevője egyben a kamatlábfloor ügylet kiírója és a kamatlábfloor ügylet vevője egyben a kamatlábcap ügylet kiírója. A felek a változó kamat egy meghatározott felső kamatszint és alsó kamatszint által határolt kamatsávhoz képest bekövetkező különbözetének megtérítésére vállalnak kötelezettséget;

36.fix kamat az 5. § (5) bekezdése e) pontjának, a 7. § (3) bekezdése d) pontjának, a 10. § (7) bekezdésének, a 17. § (8) bekezdésének alkalmazása szempontjából:

a) a két éves és két éven túli lejáratú exporthitel és exportköveteléshez adott megelőlegezés, valamint külföldi hitelintézetnek nyújtott refinanszírozási hitel esetében a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kamatkiegyenlítési rendelet) 7. §-ának (3) bekezdése szerinti kamat,

b) a két éven belüli lejáratú exporthitel és exportköveteléshez adott megelőlegezés, valamint külföldi hitelintézetnek nyújtott refinanszírozási hitel esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat,

c) a belföldi hitelintézetnek nyújtott két éves és két éven túli lejáratú refinanszírozási hitel esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 8. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat,

d) a belföldi hitelintézetnek nyújtott két éven belüli lejáratú refinanszírozási hitel esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerinti kamat,

e) engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 3. §-ának c) pontja szerinti diszkontkamatláb,

f) kötött segélyhitel esetében az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kötött segélyhitelezési rendelet) 18. §-ában rögzített, a segélyhitel-szerződés szerinti kamatláb."

2. §

A Hkr. 3. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A pénzügyi intézménynek a számviteli politika keretében el kell készítenie a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolásaira vonatkozó szabályzatot. A szabályzatban meg kell határozni többek között a belföldi központ és annak külföldi fióktelepe, illetve a külföldi központ belföldi fióktelepe esetében egyaránt, hogy:

a) milyen tételek (pénzeszközök és egyéb vagyontárgyak) képezik a központ által a fióktelep működéséhez - jegyzett tőke vagy jegyzett tőkén felüli vagyon címén -rendelkezésre bocsátott eszközöket,

b) milyen jogcímen történnek kifizetések a fióktelep és a központ, illetve a fióktelep és más országban működő fióktelepek között,

c) hogyan kell a fióktelep -, illetve a központ - könyveiben elkülöníteni a Tv. 50. §-ának (7)-(8) bekezdése szerinti eszközöket és a Tv. 78. §-ának (7) bekezdése szerinti szolgáltatások miatti költségeket és az azokból eredő kötelezettségeket, továbbá a Tv. 72. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti bevételeket és az azokból eredő követeléseket,

d) a központtal, illetve más fiókteleppel szembeni elszámolásokból eredően milyen követeléseket és kötelezettségeket lehet a fióktelepnél, annak beszámolójában nettósítani (beszámítani) a 12. § (6) bekezdése, valamint a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerint,

e) milyen követelések és kötelezettségek tekintetében nem lehet a d) pont szerinti nettósítást a fióktelep nyilvántartásaiban és beszámolójában alkalmazni,

f) hogyan kell az a)-c) pont szerinti tételek miatti halmozódásokat a központ könyveiből és beszámolójából kiszűrni,

g) milyen módon és gyakorisággal történik a fióktelep és a központ közötti bizonylatolás, adatszolgáltatás, egyeztetés, valamint belső ellenőrzés,

h) az adózás szempontjából milyen tételeket tekintenek belső elszámolásaikban külföldön adózó tételnek, léteznek-e menedzsment szolgáltatási vagy más díj címén meghatározott összegek, amelyek a fióktelep beszámolójában, mint a központot megillető bevétel (költségként vagy bevételcsökkentő tételként) jelennek meg, míg a központnál adóalapot képeznek,

i) milyen tételeket kell a fióktelepnek, illetve a központnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a fióktelep működése és az egymással való elszámolás miatt kimutatni."

3. §

A Hkr. 5. §-a (5) bekezdésének e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:]

"e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási hitel, exportköveteléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés, illetve kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében -a központi költségvetéstől járó, állammal szembeni követelés összegét;"

4. §

A Hkr. 6. §-ának (3) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A pénzügyi intézmény által nyújtott befektetési és pénzügyi szolgáltatás tekintetében nem alkalmazható a Tv. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatás készletként történő kimutatására előírt rendelkezés."

5. §

A Hkr. 7. §-a (3) bekezdésének d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:]

"d) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - az általa nyújtott exporthitel, refinanszírozási hitel, exportköveteléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés, illetve kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét;"

6. §

A Hkr. 9. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

"(18) A saját és a vásárolt követelések könyv szerinti értékén túl befolyt (a bekerülési értéket meg nem haladó, legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek megfelelő) összegét értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni a befolyás időpontjára, de legkésőbb az azt követő értékelés időpontjára vonatkozóan."

7. §

A Hkr. 9/D. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A valós érték fedezeti kamat-swap ügyletek 9/C. § (3) bekezdés c) pontja szerinti értékelési különbözetét az egyéb valós érték fedezeti ügyletekkel azonosan, a (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell elszámolni. A fix kamat és a változó kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügylet kamatbevételét vagy kamatráfordítását csökkentő módon kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási időpontokban - illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában -, módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a fedezett alapügylet, illetve tétel jellegétől függően az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit vagy ráfordításait, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeit vagy ráfordításait csökkentő módon.

(16) A változó kamatozású alapügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti célú kamatláb opciós ügyletek változó kamata és a szerződés szerinti felső, illetve alsó kamatszinttel a szerződés szerinti névleges tőkeösszegre vetítve számított kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügylet kamatbevételét vagy kamatráfordítását módosító tételként kell elszámolni. Az ügylet(ek) értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási időpontokban, illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában - módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a valós értékelés értékelési tartalékával szemben. A kamatlábcollar ügylet részügyleteinek minősülő kamatlábcap és kamatlábfloor ügyleteket külön kell a könyvekbe felvenni és elszámolni."

8. §

(1) A Hkr. 10. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(2) A kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell szerepeltetni:]

"g) a Magyar Államtól, valamely önkormányzattól vagy az Európai Unió forrásaiból kapott kamattámogatás össze-gét."

(2) A Hkr. 10. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási hitel, exportköveteléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés, illetve a kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében -a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között, a központi költségvetéstől járó, állammal szemben fennálló követelés összegét pedig a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között kell elszámolni."

9. §

A Hkr. 12. §-aakövetkező (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A pénzügyi intézmény a Tv. 20. §-ának (4) bekezdését nem alkalmazhatja."

10. §

(1) A Hkr. 15. §-ának (5) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"A vásárolt követelésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelésekre is."

(2) A Hkr. 15. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

"(16) A hitelintézet az önkéntes, illetve magánnyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység esetén a birtokába került, nyugdíjpénztári vagyont megtestesítő pénzeszközök, illetve más vagyontárgyak tekintetében a bizományi ügyletekre, valamint a portfoliókezelési tevékenységre vonatkozó elszámolási szabályokat köteles alkalmazni."

11. §

A Hkr. 17. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A követelés vásárlásakor, a váltó leszámítolásakor, a hitelügylet futamidejének kezdetén felszámított faktoring díj, forfetírozási díj, leszámítolási díj, kezelési költség, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatásoknál az ügylet kezdetén felszámított, a 10. § (3) bekezdése szerinti jutalék passzív időbeli elhatárolásként elszámolható, ha az ügylet, valamint a díj, illetve jutalék alapját képező (általa ellentételezett) szolgáltatás több elszámolási időszakot érint.

(8) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés fix kamatlábának az így bekerült követelések hátralévő még nem törlesztett összegére (névértékére) vetítve meghatározott összege csak abban az esetben számolható el a követelés hátralévő futamideje alatt időarányos összegben (vélelmezett hozamként) a kamatjellegű bevételek között, ha az ilyen követelések vételára megegyezik azok névértékével és a felszámított faktordíj, forfetírozási díj, leszámítolási díj összege megegyezik a fix kamatlábbal a névértékre vetítve számított vélelmezett hozam összegével. Ez esetben alkalmazható a (7) bekezdés szerinti időbeli elhatárolás."

12. §

A Hkr. 22. §-aakövetkező (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Ha a (7)-(8) bekezdés szerinti ügyletek esetében a spot árfolyam és a határidős ügyletrész kötési árfolyama megegyezik és a határidős ügyletrész vagy egy swap ügylet határidős része önállóan fedez egy devizára vonatkozó alapügyletet, akkor a swap ügylet elszámolására nem kell alkalmazni a fedezeti célú swap ügyletekre vonatkozó (4)-(5) és (11) bekezdés szerinti előírásokat. Az ilyen swap ügyletek azonnali ügyletrésze önállóan kerül elszámolásra, határidős része pedig, a fedezeti ügyletekre vonatkozó (1)-(3) bekezdés szerinti általános szabályok alapján kerül elszámolásra a hozzárendelt alapügylet elszámolásához igazítva. Az erre vonatkozó döntést a számviteli politikában kell rögzíteni.

(14) A (7)-(8), (13) bekezdés szerinti swap ügyletekhez, illetve azzal azonos rendeltetésű összetett ügyletekhez kapcsolódóan vagy attól függetlenül egy devizában fennálló alapügylet, devizában történő kamatfizetései árfolyamkülönbözetének fedezete céljára kötött határidős devizavételi vagy deviza eladási ügyletek (ügyletsorozat) elszámolására

a) a fedezeti célú kamat-swap ügyletekre vonatkozó (4) bekezdés c) pontja szerinti szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a forintban fennálló fix kamatnak a deviza kötési árfolyamán forintosított összeget, a forintban fennálló változó kamatnak a határidős ügylet tárgyát képező devizaösszegnek az alapügylet időarányos vagy esedékes kamat elszámolásának napján érvényes árfolyamon forintosított összegét kell tekinteni, vagy

b) a fedezeti célú határidős ügyletekre vonatkozó (2)-(3) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a fedezeti ügylet várható eredményét az alapügylet időarányos kamatösszegét alapul véve, annak elszámolási napján érvényes árfolyam és a kötési árfolyam különbözetében - de legfeljebb az alapügylet időarányosan elszámolt kamatába beépült, annak elszámolásánál figyelembe vett árfolyam és az ügyletkötés napján érvényes azonnali árfolyam különbözetében - kell megállapítani. Az erre vonatkozó döntést a számviteli politikában kell rögzíteni."

II. Fejezet

A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet módosítása

13. §

A befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 251/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Bkr.) 2. §-a a következő 16-22. ponttal egészül ki:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

"16. vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelés: olyan követelés, amely nem az azt keletkeztető szerződés keretében, hanem utólag, más megállapodás, gazdasági esemény [csereügylet, tulajdonos által teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport), garancia, kezesség beváltása, egyéb esemény] kapcsán került a befektetési vállalkozáshoz az eredeti szerződés szerinti jogosulttól vagy más személytől [ide nem értve a 6. § (17) bekezdése szerint bekerült követelést, amely a saját követeléssel azonosan kezelt követelésnek minősül];

17. valós érték fedezeti kamat-swap ügylet: olyan kamat-swap ügylet, amely a fix kamatozású alapügylet, fedezett tétel valós értékváltozásának ellentételezésére szolgál;

18. cash-flow fedezeti kamatfedezeti célú kamat-swap ügylet: olyan kamat-swap ügylet, amely a változó kamatozású alapügylet, fedezett tétel kamatváltozásának ellentételezésére szolgál;

19.kamatlábopciós ügylet: a kamatlábcap, a kamatláb-floor és a kamatlábcollar ügylet;

20.kamatlábcap ügylet: a változó kamat egy meghatározott kamatszint (referencia kamat) feletti különbözetének megtérítésére vonatkozó opciós megállapodás;

21.kamatlábfloor ügylet: a változó kamat egy meghatározott kamatszint (referencia kamat) alatti különbözetének megtérítésére vonatkozó opciós megállapodás;

22. kamatlábcollar ügylet: egy kamatlábcap és egy kamatlábfloor ügyletből összetett ügylet, amelyben a kamatlábcap ügylet vevője egyben a kamatlábfloor ügylet kiírója és a kamatlábfloor ügylet vevője egyben a kamatlábcap ügylet kiírója. A felek a változó kamat egy meghatározott felső kamatszint és alsó kamatszint által határolt kamatsávhoz képest bekövetkező különbözetének megtérítésére vállalnak kötelezettséget."

14. §

A Bkr. 3. §-ának (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[(6) A számviteli politika keretében - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - kell elkészíteni:]

"g) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolásaira vonatkozó szabályzatot. A szabályzatban meg kell határozni többek között a belföldi központ és annak külföldi fióktelepe, illetve a külföldi központ belföldi fióktelepe esetében egyaránt, hogy:

ga) milyen tételek (pénzeszközök és egyéb vagyontárgyak) képezik a központ által a fióktelep működéséhez - jegyzett tőke vagy jegyzett tőkén felüli vagyon címén -rendelkezésre bocsátott eszközöket,

gb) milyen jogcímen történnek kifizetések a fióktelep és a központ, illetve a fióktelep és más országban működő fióktelepek között,

gc) hogyan kell a fióktelep - illetve a központ - könyveiben elkülöníteni a Tv. 50. §-ának (7)-(8) bekezdése szerinti eszközöket és a Tv. 78. §-ának (7) bekezdése szerinti szolgáltatások miatti költségeket és az azokból eredő kötelezettségeket, továbbá a Tv. 72. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti bevételeket és az azokból eredő követeléseket,

gd) a központtal, illetve más fiókteleppel szembeni elszámolásokból eredően milyen követeléseket és kötelezettségeket lehet a fióktelepnél, annak beszámolójában nettósítani (beszámítani) a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerint,

ge) milyen követelések és kötelezettségek tekintetében nem lehet a gd) pont szerinti nettósítást a fióktelep nyilvántartásaiban és beszámolójában alkalmazni,

gf) hogyan kell a ga)-gc) pont szerinti tételek miatti halmozódásokat a központ könyveiből és beszámolójából kiszűrni,

gg) milyen módon és gyakorisággal történik a fióktelep és a központ közötti bizonylatolás, adatszolgáltatás, egyeztetés, valamint belső ellenőrzés,

gh) az adózás szempontjából milyen tételeket tekintenek belső elszámolásaikban külföldön adózó tételnek, léteznek-e menedzsment szolgáltatási vagy más díj címén meghatározott összegek, amelyek a fióktelep beszámolójában, mint a központot megillető bevétel (költségként vagy bevételcsökkentő tételként) jelennek meg, míg a központnál adóalapot képeznek,

gi) milyen tételeket kell a fióktelepnek, illetve a központnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a fióktelep működése és az egymással való elszámolás miatt kimutatni."

15. §

A Bkr. 4. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) A befektetési vállalkozás által nyújtott befektetési és pénzügyi szolgáltatás tekintetében nem alkalmazható a Tv. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatás készletként történő kimutatására előírt rendelkezés."

16. §

A Bkr. 6. §-a a következő (18) és (19) bekezdéssel egészül ki:

"(18) A saját és a vásárolt követelések könyv szerinti értékén túl befolyt (a bekerülési értéket meg nem haladó, legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek megfelelő) összegét értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni a befolyás időpontjára, de legkésőbb az azt követő értékelés időpontjára vonatkozóan.

(19) A vásárolt követelésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelésekre is."

17. §

A Bkr. 6/D. §-a a következő (15) és (16) bekezdéssel egészül ki:

"(15) A valós érték fedezeti kamat-swap ügyletek 6/C. § (3) bekezdés c) pontja szerinti értékelési különbözetét az egyéb valós érték fedezeti ügyletekkel azonosan, a (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell elszámolni. A fix kamat és a változó kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügylet kamatbevételét vagy kamatráfordítását csökkentő módon kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási időpontokban - illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában -módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a fedezett alapügylet, illetve tétel jellegétől függően az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit vagy ráfordításait, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeit vagy ráfordításait csökkentő módon.

(16) A változó kamatozású alapügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti célú kamatláb opciós ügyletek változó kamata és a szerződés szerinti felső, illetve alsó kamatszinttel a szerződés szerinti névleges tőkeösszegre vetítve számított kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügylet kamatbevételét vagy kamatráfordítását módosító tételként kell elszámolni. Az ügylet(ek) értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási időpontokban, illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a valós értékelés értékelési tartalékával szemben. A kamatlábcollar ügylet részügyleteinek minősülő kamatlábcap és kamatlábfloor ügyleteket külön kell a könyvekbe felvenni és elszámolni."

18. §

A Bkr. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A befektetési vállalkozás a Tv. 20. §-ának (4) bekezdését nem alkalmazhatja."

19. §

A Bkr. 14. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Ha a (7)-(8) bekezdés szerinti ügyletek esetében a spot árfolyam és a határidős ügyletrész kötési árfolyama megegyezik és a határidős ügyletrész, vagy egy swap ügylet határidős része önállóan fedez egy devizára vonatkozó alapügyletet, akkor a swap ügylet elszámolására nem kell alkalmazni a fedezeti célú swap ügyletekre vonatkozó (4)-(5) és (11) bekezdés szerinti előírásokat. Az ilyen swap ügyletek azonnali ügyletrésze önállóan kerül elszámolásra, határidős része pedig, a fedezeti ügyletekre vonatkozó (1)-(3) bekezdés szerinti általános szabályok alapján kerül elszámolásra a hozzárendelt alapügylet elszámolásához igazítva. Az erre vonatkozó döntést a számviteli politikában kell rögzíteni.

(14) A (7)-(8), (13) bekezdés szerinti swap ügyletekhez, illetve azzal azonos rendeltetésű összetett ügyletekhez kapcsolódóan, vagy attól függetlenül egy devizában fennálló alapügylet, devizában történő kamatfizetései árfolyamkülönbözetének fedezete céljára kötött határidős devizavételi vagy deviza eladási ügyletek (ügyletsorozat) elszámolására

a) a fedezeti célú kamat-swap ügyletekre vonatkozó (4) bekezdés c) pontja szerinti szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a forintban fennálló fix kamatnak a deviza kötési árfolyamán forintosított összeget, a forintban fennálló változó kamatnak a határidős ügylet tárgyát képező devizaösszegnek az alapügylet időarányos vagy esedékes kamat elszámolásának napján érvényes árfolyamon forintosított összegét kell tekinteni, vagy

b) a fedezeti célú határidős ügyletekre vonatkozó (2)-(3) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a fedezeti ügylet várható eredményét az alapügylet időarányos kamatösszegét alapul véve, annak elszámolási napján érvényes árfolyam és a kötési árfolyam különbözetében - de legfeljebb az alapügylet időarányosan elszámolt kamatába beépült, annak elszámolásánál figyelembe vett árfolyam és az ügyletkötés napján érvényes azonnali árfolyam különbözetében - kell megállapítani. Az erre vonatkozó döntést a számviteli politikában kell rögzíteni."

III. Fejezet

A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet módosítása

20. §

A biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 192/2000. (XI. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Biztkr.) az 1. § után a következő címmel és 1/A. §-sal egészül ki:

"Értelmező rendelkezések

1/A. § E rendelet alkalmazásában:

1. eredménytől független díj-visszatérítés (kármentességi bónusz): a biztosítási szerződés (kötvény) alapján egy adott kármentes, illetve alacsony káralakulású biztosítási időszak után a kármentes, illetve alacsony káralakulású biztosítási időszak biztosítási díjának meghatározott mértékében a biztosítottnak (szerződőnek, kedvezményezettnek) utólag adott díj-visszatérítés;

2. vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelés: olyan követelés, amely nem az azt keletkeztető szerződés keretében, hanem utólag, más megállapodás, gazdasági esemény [csereügylet, tulajdonos által teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport), garancia, kezesség beváltása, egyéb esemény] kapcsán került a biztosítóhoz az eredeti szerződés szerinti jogosulttól vagy más személytől [ide nem értve átalakuláskor (beolvadáskor) a megszűnt vállalkozástól átvett - a megszűnt vállalkozásnál saját követelésnek minősülő - követelést, valamint a biztosítási állomány átruházásához kapcsolódóan átvett követelést, amely a saját követeléssel azonosan kezelt követelésnek minősül];

3. Kártalanítási Számla: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 32. pontja szerint meghatározott fogalom;

4. Információs Központ: a Bit. 3. §-a (1) bekezdésének 27. pontja szerint meghatározott fogalom."

21. §

(1) A Biztkr. 2. §-a (4) bekezdésének a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) Az egyszerűsített éves beszámoló készítés határértékei:]

"a) mérlegfőösszeg 125 millió forint;

b) az éves bruttó díj 125 millió forint;"

(2) A Biztkr. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A biztosítónak a számviteli politika keretében -a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - kell meghatároznia:

a) az eszközök, források, költségek, ráfordítások, bevételek, valamint a mérleg szerinti eredmény nem biztosítási tevékenységre és biztosítási tevékenységre, ez utóbbin belül életbiztosítási és nem-életbiztosítási ágra - feltéve, hogy a biztosító mindkét ágat egyaránt műveli - történő elkülönítésének módszerére, dokumentálására, vetítési alapjára vonatkozó szabályokat (az elkülönítés belső szabályzata);

b) a biztosítástechnikai tartalékok képzésére és felhasználására vonatkozó szabályokat (tartalékolási szabályzat), a külön jogszabályban foglaltakkal összhangban;

c) a biztosítástechnikai tartalékok és a szavatoló tőke fedezetéül szolgáló eszközök meglétének ellenőrzési módját;

d) az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályokat (konszolidációs szabályzat), amennyiben anyavállalatnak minősülő biztosító;

e) a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolásaira vonatkozó szabályokat (fióktelep-elszámolási szabályzat) . A szabályzatban meg kell határozni többek között a belföldi központ és annak külföldi fióktelepe, illetve a külföldi központ belföldi fióktelepe esetében egyaránt, hogy:

ea) milyen tételek (pénzeszközök és egyéb vagyontárgyak) képezik a központ által a fióktelep működéséhez -jegyzett tőke vagy jegyzett tőkén felüli vagyon címén -rendelkezésre bocsátott eszközöket,

eb) milyen jogcímen történnek kifizetések a fióktelep és a központ, illetve a fióktelep és más országban működő fióktelepek között,

ec) hogyan kell a fióktelep - illetve a központ - könyveiben elkülöníteni a Tv. 50. §-ának (7)-(8) bekezdése szerinti eszközöket és a Tv. 78. §-ának (7) bekezdése szerinti szolgáltatások miatti költségeket és az azokból eredő kötelezettségeket, továbbá a Tv. 72. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti bevételeket és az azokból eredő követeléseket,

ed) a központtal, illetve más fiókteleppel szembeni elszámolásokból eredően milyen követeléseket és kötelezettségeket lehet a fióktelepnél, annak beszámolójában nettósítani (beszámítani) a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerint,

ee) milyen követelések és kötelezettségek tekintetében nem lehet az ed) pont szerinti nettósítást a fióktelep nyilvántartásaiban és beszámolójában alkalmazni,

ef) hogyan kell az ea)-ec) pont szerinti tételek miatti halmozódásokat a központ könyveiből és beszámolójából kiszűrni,

eg) milyen módon és gyakorisággal történik a fióktelep és a központ közötti bizonylatolás, adatszolgáltatás, egyeztetés, valamint belső ellenőrzés,

eh) az adózás szempontjából milyen tételeket tekintenek belső elszámolásaikban külföldön adózó tételnek, léteznek-e menedzsment szolgáltatási vagy más díj címén meghatározott összegek, amelyek a fióktelep beszámolójában, mint a központot megillető bevétel (költségként vagy bevételcsökkentő tételként) jelennek meg, míg a központnál adóalapot képeznek,

ei) milyen tételeket kell a fióktelepnek, illetve a központnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a fióktelep működése és az egymással való elszámolás miatt kimutatni;

f) a szigorú számadás alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezelésére, nyilvántartásuk, elszámoltatásuk rendjére és azok ellenőrzésére vonatkozó szabályokat (szigorú számadású bizonylatok szabályzata);

g) a biztosító által végzett pénzügyi szolgáltatások (ideértve a nyugdíjpénztári vagyonkezelést és a jelzáloghitelezési tevékenységet), valamint befektetési szolgáltatások elszámolására vonatkozó szabályokat (egyéb szolgáltatások elszámolási szabályzata);

h) a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályokat (határidős, opciós és swap ügyletek elszámolási szabályzata) ."

(3) A Biztkr. 2. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A biztosító köteles belső számviteli rendjét és számlarendjét, illetve belső ellenőrzési rendszerét úgy kialakítani, hogy az megfeleljen a Tv., valamint a Bit. követelményeinek és alkalmas legyen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) részére történő adatszolgáltatásra, a Felügyelet általi ellenőrzésre. (8) A 2. § (6) bekezdésének a) pontja szerinti szabályzat (az elkülönítés belső szabályzata) alkalmazásának szempontjából a tulajdonos által tőkeemelésre adott összeg mindaddig a nem biztosítási tevékenységhez kapcsolódó saját tőke részét képezi, amíg annak az élet- vagy neméletbiztosítási ághoz kapcsolódó hozzárendelése részben vagy egészen meg nem történik."

22. §

A Biztkr. 3. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A biztosító az éves beszámoló mérlegében a tárgyévet megelőző üzleti év adatait összevontan (egy oszlopban),

a) a tárgyévi adatokat négy oszlopban, életbiztosítás, nem életbiztosítás, nem biztosítási tevékenység és összesen bontásban köteles elkészíteni, ha az élet- és nem-életbiztosítási ágat egyaránt műveli,

b) a tárgyévi adatokat három oszlopban, biztosítási tevékenység, nem biztosítási tevékenység és összesen bontásban köteles elkészíteni, ha az élet- és nem-életbiztosítási ág közül csak az egyiket műveli vagy ha biztosítási egyesületként működik.

A nem biztosítási tevékenység oszlopban a biztosítási tevékenységnek nem minősülő - a Bit. alapján - a biztosító által végezhető egyéb tevékenységhez kapcsolódó eszközöket és forrásokat kell kimutatni."

23. §

A Biztkr. 4. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

"(12) A biztosító által végzett biztosítási tevékenység, nyújtott pénzügyi és befektetési szolgáltatás tekintetében nem alkalmazható a Tv. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatás készletként történő kimutatására előírt rendelkezés."

24. §

A Biztkr. 5. §-ának (4)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A C/3. Függőkár tartalékok mérlegsoron, valamint annak további részletezéseként kell kimutatni a bekövetkezett és bejelentett károk tartalékát (tételes függőkár tartalék), valamint a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartalékát (IBNR tartalék) .

(5) A C/4. Díj-visszatérítési tartalékok mérlegsoron, valamint annak további részletezéseként kell kimutatni az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalékot, valamint az eredménytől független díj-visszatérítési tartalékot.

(6) A C/6. Egyéb tartalékok mérlegsoron, valamint annak további részletezéseként kell kimutatni a nagy károk tartalékát, a törlési tartalékot és az egyéb biztosítástechnikai tartalékot. Az egyéb biztosítástechnikai tartalék magában foglalja a külön jogszabály szerinti várható veszteség tartalékát, illetve a hitel- és kezesi biztosítások külön tartalékát.

(7) A D. Biztosítástechnikai tartalékok a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás szerződői javára mérlegsoron kell kimutatni azokat a tartalékokat, amelyeket az ezen életbiztosításokkal összefüggő befektetésekkel kapcsolatos kötelezettségek fedezetére képeztek. Ezen kötelezettségek értékét a befektetések értéke határozza meg, a tartalékot szerződésenként, egyedileg kell képezni. Ezen soron más biztosítástechnikai tartalék (pl. haláleseti kockázatra képzett tartalék) nem szerepelhet."

25. §

A Biztkr. 6. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A saját és a vásárolt követelések könyv szerinti értékén túl befolyt (a bekerülési értéket meg nem haladó, legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek megfelelő) összegét értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni a befolyás időpontjára, de legkésőbb az azt követő értékelés időpontjára vonatkozóan.

(4) A vásárolt követelésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelésekre is."

26. §

(1) A Biztkr. 9. §-a (8) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A B/03. Befektetések nem realizált nyeresége soron kell kimutatni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetések piaci értékének a könyv szerinti értéket meghaladó össze-gét."

(2) A Biztkr. 9. §-a (9) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A B/13. Befektetések nem realizált vesztesége soron kell kimutatni a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokhoz kapcsolódó befektetések könyv szerinti értékének a piaci értéket meghaladó össze-gét."

(3) A Biztkr. 9. §-ának (16) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (17) bekezdéssel egészül ki:

"(16) Az egyéb biztosítástechnikai bevételek, illetve az egyéb biztosítástechnikai ráfordítások között kell kimutatni az eredménykimutatásban külön nem nevesített olyan bevételeket, illetve ráfordításokat, amelyek közvetlenül biztosítási szerződésekből eredően merülnek fel, azokhoz kapcsolhatók (pl. a tűzvédelmi hozzájárulás, a Kártalanítási Számlához történő hozzájárulás befizetése, továbbá az Információs Központ költségfedezetének biztosítása miatti ráfordításokat) .

(17) Az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között a Tv. előírásainak megfelelő egyéb bevételeket és egyéb ráfordításokat kell kimutatni, a biztosítási állományhoz kapcsolódó ingatlanok értékesítésének bevételei, illetve ráfordításai kivételével. Itt kell továbbá kimutatni a nem saját biztosítási szerződésekhez, illetve a nem biztosítási tevékenységekhez kapcsolódó bevételeket és ráfordításokat (pl. más biztosító részére történő kárrendezés, termékértékesítés, vagyonkezelői tevékenység kapcsán felmerülő bevételeket és ráfordításokat) ."

27. §

A Biztkr. 10. §-ának (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet 12. §-a alapján képzett meg nem szolgált díjak tartalékát a piacképes kockázatú biztosítások meg nem szolgált díjak tartalékaitól elkülönítetten kell nyilvántartani, számítási módját, tárgyévi növekedését és csökkenését, a kiegészítő mellékletben kell bemutatni a 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet előírásai szerint.

(8) Az egyéb bevételek és egyéb ráfordítások között kell kimutatni a céltartalékok felhasználásának, illetve képzésének összegét."

28. §

(1) A Biztkr. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A biztosító számlarendjének a Tv. 161. §-ának (2) bekezdésén túlmenően tartalmaznia kell az általa végzett tevékenységekhez kapcsolódó számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is."

(2) A Biztkr. 12. §-a (2) bekezdésének felvezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d) ponttal egészül ki:

"(2) A főkönyvi könyvelés keretében a főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy"

"d) a matematikai tartalékok fedezetének elkülönítése" [legalább negyedévenként (ha más jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik) elszámolásra és kimutatásra kerüljenek.]

(3) A Biztkr. 12. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl élet- és nem-életbiztosítási ág, valamint nem biztosítási tevékenység bontásban - az elkülönítés belső szabályzatának megfelelően - elkülönítetten kell kezelni és nyilvántartani az eszközöket, a forrásokat, a költségeket, a ráfordításokat és a bevételeket. Ha az előző tételek külön nyilvántartása a felmerüléskor nem oldható meg, az elkülönítés belső szabályzatában kell rögzíteni az élet- és nem-életbiztosítási ágra, valamint a nem biztosítási tevékenységre történő felosztás módszerét. A biztosítási ágak költségeinek, ráfordításainak és bevételeinek elkülönítését ágazati szinten is biztosítani kell."

(4) A Biztkr. 12. §-ának (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A biztosító a tárgyévben felmerült költségeit költségnemenként folyamatosan és költségfunkciónként (szerzési, kárrendezési, igazgatási, befektetési), ez utóbbiakat áganként megbontva köteles elszámolni. A költségek ágazatonkénti elszámolását legalább az analitikus nyilvántartás keretében kell biztosítani.

(6) A biztosító az önkéntes vagy magánnyugdíjpénztár részére végzett vagyonkezelési tevékenység esetében a következők szerint köteles eljárni:

a) a vagyonkezelési tevékenység elszámolására a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendeletnek (16. §-ában és kapcsolódó rendelkezéseiben) a bizományi és portfolió kezelési tevékenységekre vonatkozó elszámolási szabályait kell alkalmazni;

b) a vagyonkezelési tevékenység során csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket lehet elszámolni a mérleget is érintő főkönyvi számlákon, a nyugdíjpénztárral szembeni kötelezettség keletkezéseként, illetve annak megszűnéseként a pénzeszközökkel szemben;

c) a b) pont szerinti - pénzmozgással járó - gazdasági eseménynek kell tekinteni különösen:

ca) a nyugdíjpénztártól befektetési célra kapott pénzeszközt és annak felhasználását a nyugdíjpénztár javára eszközölt befektetés ellenértékének kifizetésére,

cb) a nyugdíjpénztár tulajdonát képező befektetés eladásakor befolyt ellenértéket és annak a nyugdíjpénztár részére történő átutalását,

cc) a nyugdíjpénztári befektetés tárgyát képező értékpapír kibocsátójától a nyugdíjpénztár javára beszedett hozamot és annak a nyugdíjpénztár részére történő átutalását,

cd) a nyugdíjpénztári befektetés tárgyát képező értékpapír kölcsönbe adásakor a nyugdíjpénztár részére beszedett kölcsönzési díj összegét és annak a nyugdíjpénztár részére történő átutalását,

ce) a nyugdíjpénztár javára kötött határidős, opciós tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli ügyletek esetén a nyugdíjpénztártól pénzügyi fedezet, alapbiztosíték, árkülönbözet és egyéb fedezet címén beszedett összeget és annak to-vábbutalását a tőzsdei ügyletet bonyolító befektetési vállalkozás vagy hitelintézet (bizományos), illetve letétkezelő felé, továbbá az ügylet lejárati ideje alatt a bizományoson keresztül beszedett, a nyugdíjpénztárat megillető árkülönbözet összegét és annak átutalását a nyugdíjpénztár felé, valamint az ügylet zárásakor a - nyugdíjpénztártól, a bizományoson keresztül vagy közvetlenül a partnertől (vevő, eladó)- pénzügyi teljesítésként kapott pénzeszközöket és azok átutalását a jogosult fél felé;

d) a nyugdíjpénztár részére eszközölt befektetéseket és az azokban bekövetkező változásokat (értékesítés, beváltás, ügyletzárás stb.) a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles elkülönítetten nyilvántartani a biztosító;

e) a vagyonkezelési tevékenységért a nyugdíjpénztár felé felszámított díjat, jutalékot az egyéb bevételeken belül, a vagyonkezelési tevékenységgel összefüggésben felmerült költségeket, ráfordításokat az egyéb ráfordításokon belül elkülönítetten kell kimutatni. Ha ez utóbbi költségeket, ráfordításokat a biztosító nem építi be a vagyonkezelői díjba, hanem közvetlenül áthárítja nyugdíjpénztárra, akkor azokat továbbszámlázott közvetített szolgáltatásként kell elszámolni, az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között."

(5) A Biztkr. 12. §-a a következő (7)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A biztosító - ide nem értve a 2. § (3) bekezdése szerinti biztosító egyesületet - minden negyedév utolsó napjára vonatkozóan - a Felügyelet részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások negyedéves zárása során - a számviteli politikában rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:

a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása, beleértve az időarányos hozamok elszámolását is;

b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése;

c) a biztosítástechnikai tartalékok szükséges szintjének (becsült értékének) a jogszabály szerinti megállapítása és elszámolása;

d) az értékcsökkenés elszámolása;

e) a főkönyvi kivonat elkészítése;

f) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta);

g) a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelés során a pénztárak javára kötött, még nem teljesített és pénzmozgással nem rendezett azonnali és határidős bizományi ügyletek miatt a nyugdíjpénztárakkal és harmadik felekkel szemben fennálló, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli követelések és kötelezettségek, a nyugdíjpénztárak biztosító által kezelt - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, pénztől eltérő - befektetései, valamint - a 3. Forgóeszközök és a 4. Kötelezettségek számlaosztályban kimutatott - pénzeszközei állományának meghatározása;

h) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése [ideértve többek között a negyedév végén le nem zárt fedezeti célú, határidős, opciós és swap ügyletek jövőben várható eredményének időarányos elhatárolását legfeljebb a fedezett alapügylet (befektetés) elszámolt ellenkező előjelű eredményének összegéig]. A negyedév végéig le nem zárt, nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletek után nem számolható el a jövőben várható eredmény időarányos összege időbeli elhatárolásként;

i) a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén, a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok átértékelése kapcsán az értékelési különbözetek és azok módosításának elszámolása. Ez esetben a h) pontban foglalt időbeli elhatárolásokat a származékos ügyletekre nem lehet alkalmazni.

(8) A biztosító az általa nyújtott biztosítási tevékenységnek nem minősülő szolgáltatások, végzett tevékenységek (így különösen a jelzáloghitelezési tevékenység, a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység, oktatási tevékenység) kapcsán felmerülő ráfordításokat, illetve bevételeket az egyéb ráfordításokon, illetve az egyéb bevételeken belül tevékenységenként elkülönítetten köteles elszámolni (ide nem értve a jelzáloghitel kamatát) .

(9) A biztosító a Tv. 20. §-ának (4) bekezdését nem alkalmazhatja.

(10) A biztosító által a befektetési egységhez kötött (unit-linked) életbiztosítás befektetési egységei terhére a biztosítottal szemben költségek megtérítése, kapcsolódó jutalékok, díjak címén felszámított összegekkel csökkenteni kell a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások szerződői javára végrehajtott befektetéseket a más befektetések növelésével egyidejűleg, és a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartalékát csökkenteni kell a tartalékváltozással szemben."

29. §

A Biztkr. 14/A. §-a a következő k)-n) ponttal egészül ki:

[14/A. § A kiegészítő mellékletben kell bemutatni:]

"k) a mérleg C/6. Egyéb tartalékok pontjának c) alpontja szerinti egyéb biztosítástechnikai tartalékok nyitó és záró állományának, tárgyévi állományváltozásának részletezését várható veszteségre képzett tartalékra, valamint a hitelés kezesi biztosítások külön tartalékára biztosítási ágan-kénti bontásban.

l) a biztosító az általa nyújtott biztosítási tevékenységnek nem minősülő szolgáltatások, végzett tevékenységek (nem biztosítási tevékenységek, így különösen: a jelzáloghitelezési tevékenység, a nyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység, oktatási tevékenység) kapcsán felmerülő ráfordításokat, illetve bevételeket tevé-kenységenkénti részletezésben, ha azok jelentősek.

m) a nyugdíjpénztáraktól nyugdíjpénztári járadékszolgáltatás kifizetése céljára átvett összegek állományának tárgyévi nyitó és záró állományát, évközi növekedését és csökkenését jogcímenkénti részletezésben.

n) az eredménykimutatás C) Nem biztosítástechnikai elszámolások sorához tartozó 01-09. tételek bontását a nem-életbiztosítási ág befektetéseihez és a saját tőkéhez kapcsolódó befektetésekhez rendelt bevételekre, illetve ráfordításokra, továbbá a 10-11. tételek bontását a Tv. szerinti egyéb bevételekre, illetve egyéb ráfordításokra, valamint a nem biztosítási tevékenységek bevételeire, illetve ráfordításaira."

30. §

A Biztkr. 1. számú melléklete e rendelet 1. számú melléklete szerint, a Biztkr. 2. számú melléklete e rendelet 2. számú melléklete szerint módosul.

IV. Fejezet

A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

31. §

A befektetési alapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 215/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Befkr.) 9/A. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A befektetési jegyek jegyzéskori ellenértékének a befektetők által, a Tpt. szerint ingatlan, illetve értékpapírcsomag formájában történő teljesítését induló tőkeként kell elszámolni a beszámítási értéken az eszközök könyvekbe történő felvételekor. Az értékpapírcsomag részét képező értékpapírok értékét egyedileg kell meghatározni a beszámítási érték alapján és azokat egyedileg kell felvenni a nyilvántartásokba azzal, hogy az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok csoportosan is nyilvántarthatók.

(5) A beszámítási értéket a jegyzéskor a letétkezelő állapítja meg az ingatlan értékelési adatok, illetve az értékpapír piaci értéke alapján.

(6) A befektetési jegy jegyzéskori ellenértéke és a beszámítási érték különbözetében pénzben teljesített összeget induló tőkeként kell elszámolni.

(7) A befektetési jegyek visszaváltásakor a visszaváltási ár értékpapírcsomag formájában történő teljesítését, az értékpapír értékesítés szabályai szerint kell elszámolni azzal, hogy az értékpapírokat egyedileg kell a könyvekből kivezetni és az egyedileg meghatározott ellenértékük (visszaváltási ár) összegét követelésként kell elszámolni. Az induló tőkét csökkenteni kell a visszaváltott befektetési jegy jegyzéskori értékének (névértékének) összegében az egyéb kötelezettségekkel szemben. A visszaváltási ár összegében kimutatott követelés és a befektetési jegy jegyzéskori értéke (névértéke) összegében kimutatott egyéb kötelezettség beszámításával (összevezetésével) adódó különbözetet bevonási értékkülönbözetként (a tőkeváltozáson belül) kell elszámolni."

V. Fejezet

A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet módosítása

32. §

A kockázati tőketársaságok és a kockázati tőkealapok éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 216/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kkr.) 1. §-a (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendelet hatálya kiterjed a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint működő kockázati tőkealapokra."

33. §

A Kkr. 3. §-a a következő e) ponttal egészül ki:

[A kockázati tőkealap a számviteli politika keretében köteles elkészíteni a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően:]

"e) az alap nettó eszközértékének számítására vonatkozó szabályzatot."

34. §

A Kkr. 4. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A kockázati tőkealap

a) jegyzett tőkeként köteles kimutatni a kibocsátott kockázati tőkealap-jegyek névértékének megfelelő összegű induló tőkéjét,

b) jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként - negatív előjellel - köteles kimutatni a kibocsátott kockázati tőkealap-jegyek névértékének még be nem fizetett összegét."

35. §

A Kkr. 8. §-a következő j)-o) ponttal egészül ki:

[A kockázati tőkealap a kiegészítő mellékletben a Tv. előírásain túlmenően köteles bemutatni:]

"j) a más alapokkal közös befektetések fajtáit, értékét, mértékét és az ahhoz kapcsolódó hozamfizetési feltételeket,

k) a kibocsátott eltérő névértékű és eltérő jogokat biztosító kockázati tőkealap-jegyek fajtáit és névértékét, valamint az azokhoz kapcsolódó hozamfizetési feltételeket és jogosultságokat,

l) annak tényét, ha bizonyos tőkealap-jegyekhez fűződő nem vagyoni jogok megszűntek,

m) az egy kockázati tőkealap-jegyre jutó nettó eszközértéket a kockázati tőkealap-jegyek k) pont szerinti fajtán-kénti részletezésében,

n) a kockázati tőkealap tulajdonában lévő, a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát,

o) a kockázati tőkealap-kezelő nevét, címét és azt, hogy milyen más kockázati tőkealapokat kezel."

36. §

A Kkr. 1. számú mellékletében a kockázati tőkealap mérlegének D) Saját tőke tétele és altételei helyébe a következő rendelkezés lép:

"D) Saját tőke

I.Jegyzett tőke

II.Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)

III.Tartalék

IV.Lekötött tartalék

V.Értékelési tartalék

1. Értékhelyesbítés értékelési tartaléka

2. Valós értékelés értékelési tartaléka

VI.Mérleg szerinti eredmény"

VI. Fejezet

Záró rendelkezések

37. §

(1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2006. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(2) E rendelet előírásai - az 1. §-nak a Hkr. 2. §-a 36. pontját beiktató rendelkezése, a 3. §, az 5. §, a 8. § (2) bekezdése, a 11. §-nak a Hkr. 17. §-a (8) bekezdését beiktató rendelkezése, a 27. §, a 32-36. § kivételével - a 2005. évi üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Biztkr. 7. §-ának (6) bekezdése, a Kkr. 1. §-a (2) bekezdésében, 3. §-a felvezető részében, a 4. §-a (1)-(3) bekezdésében, a 7. §-ában, a 8. §-a felvezető részében a "kockázati tőketársaság és a" szövegrész, továbbá a 8. §-ag) pontjában a "kockázati tőketársaság, illetve a" szövegrész, valamint a Kkr. 2. § (1) bekezdése és az 5. § (1) bekezdése hatályát veszti.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a Hkr. 5. §-a (5) bekezdésének h) pontjában lévő "nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételeként" szövegrész helyébe a "nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként" szövegrész, a Biztkr. 9. §-a (2) bekezdésének felvezető szövegében a "B/11." szövegrész helyébe a "B/12." szövegrész, 9. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "B/11/a) " szövegrész helyébe a "B/12/a) " szövegrész, 9. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "B/11/c) " szövegrész helyébe a "B/12/c) " szövegrész, 9. §-a (15) bekezdésében a "B/11/b) " szövegrész helyébe a "B/12/b) " szövegrész, a Kkr. 5. §-ának (2) bekezdésében a "kockázati tőkejegy" szövegrész helyébe a "kockázati tőkealap-jegy" szövegrész, 5. §-ának (3) bekezdésében a "Kbtv." szövegrész helyébe a "Tpt." szövegrész, 8. §-ának a) pontjában a "kockázati tőketársaság" szövegrész helyébe a "kockázati tőkealap" szövegrész, 8. §-ának b) pontjában a "portfolió társaságokban" szövegrész helyébe a "céltársaságokban" szövegrész, 8. §-ának d) pontjában a "portfolió társaságoknak" szövegrész helyébe a "céltársaságoknak" szövegrész lép.

38. §

(1) A 21. § (2) bekezdésével a Biztkr. 2. §-a (6) bekezdésének e)-h) pontjaiba beiktatott szabályzatokat legkésőbb e rendelet hatálybalépését követő 180 napon belül kell elkészíteni.

(2) A Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság az e rendelet hatálybalépését megelőzően a nem-piacképes kockázatú biztosítási szerződések tárgyévet követő várható költségeinek és a díj-visszatérítéseinek fedezetére képzett céltartalékot a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaság által a központi költségvetés terhére, a Kormány készfizető kezessége mellett vállalható nem piacképes kockázatú biztosítások feltételeiről szóló 312/2001. (XII. 28.) Korm. rendelet szerint köteles a meg nem szolgált díjak tartalékába átvezetni a 2006. évi nyitó rendező tételek keretében.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 334/2005. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A Biztkr. 1. számú melléklete szerinti mérleg FORRÁSOK (passzívák) része C. Biztosítástechnikai tartalékok főcsoportja és tételei helyébe a következő rendelkezés lép:

"C. Biztosítástechnikai tartalékok

1. Meg nem szolgált díjak tartaléka [a) +b) ]

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

2. Matematikai tartalékok

a) életbiztosítási díjtartalék [aa) +ab) ]

aa) bruttó összeg

ebből: viszontbiztosítóra jutó tartalékrész

ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (kockázati biztosítás) (-)

b) betegségbiztosítási díjtartalék [ba) +bb) ]

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

c) balesetbiztosítási járadéktartalék [ca) +cb) ]

ca) bruttó összeg

cb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

d) felelősségbiztosítási járadéktartalék [da) +db) ]

da) bruttó összeg

db) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

3. Függőkár tartalékok [a) +b) ]

a) tételes függőkár tartalék [aa) +ab) ]

aa) bruttó összeg

ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

b) IBNR tartalék [ba) +bb) ]

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

4. Díj-visszatérítési tartalékok [a) +b) ]

a) eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék [aa) +ab) ]

aa) bruttó összeg

ab) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

b) eredménytől független díj-visszatérítési tartalék [ba) +bb) ]

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

5. Káringadozási tartalék

6. Egyéb tartalékok [a) +b) +c) ]

a) nagy károk tartaléka

b) törlési tartalék [ba) +bb) ]

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-)

c) egyéb biztosítástechnikai tartalék [ca) +cb) ]

ca) bruttó összeg

cb) viszontbiztosítóra jutó tartalékrész (-) "

2. számú melléklet a 334/2005. (XII. 29.) Korm. rendelethez

1. A Biztkr. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás A) Nem életbiztosítási ágnál sora 04. Károk ráfordításai tételének b) függő károk tartalékainak változása (±) altétele és részletezése helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) függő károk tartalékainak változása (±)

ba) tételes függő kár tartalék változása (±)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-)

bb) IBNR tartalék változása (±)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-) "

2. A Biztkr. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás A) Nem életbiztosítási ágnál sora 06. Eredménytől függő és független díj-visszatérítési tartalék változása (±) tétele és altételei helyébe a következő rendelkezés lép:

"06. Díj-visszatérítési tartalékok változása (±)

a) eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék változása (±)

aa) bruttó összeg

ab) viszontbiztosító részesedése (-)

b) eredménytől független díj-visszatérítési tartalék változása (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosító részesedése (-) "

3. A Biztkr. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás A) Nem életbiztosítási ágnál sora 08. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (±) tétele és részletezése helyébe a következő rendelkezés lép:

"08. Egyéb tartalékok változása (±)

a) nagy károk tartalékának változása (±)

b) törlési tartalék változása (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosító részesedése (-)

c) egyéb biztosítástechnikai tartalék változása (±)

ca) bruttó összeg

cb) viszontbiztosító részesedése (-) "

4. A Biztkr. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás B) Életbiztosítási ágnál sora 05. Károk ráfordításai tételének b) függő károk tartalékainak változása (±) altétele és részletezése helyébe a következő rendelkezés lép:

"b) függő károk tartalékainak változása (±)

ba) tételes függő kár tartalék változása (±)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-)

bb) IBNR tartalék változása (±)

1. bruttó összeg

2. viszontbiztosító részesedése (-) "

5. A Biztkr. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás B) Életbiztosítási ágnál sora 07. Eredménytől függő és független díj-visszatérítési tartalék változása (±) tétele és altételei helyébe a következő rendelkezés lép:

"07. Díj-visszatérítési tartalékok változása (±)

a) eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék változása (±)

aa) bruttó összeg

ab) viszontbiztosító részesedése (-)

b) eredménytől független díj-visszatérítési tartalék változása (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosító részesedése (-) "

6. A Biztkr. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás B) Életbiztosítási ágnál sora 09. Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása (±) tétele és részletezése helyébe a következő rendelkezés lép:

"09. Egyéb tartalékok változása (±)

a) nagy károk tartalékának változása (±)

b) törlési tartalék változása (±)

ba) bruttó összeg

bb) viszontbiztosító részesedése (-)

c) egyéb biztosítástechnikai tartalék változása (±)

ca) bruttó összeg

cb) viszontbiztosító részesedése (-) "

7. A Biztkr. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás B) Életbiztosítási ágnál sora a következő 10. tétellel egészül ki, egyidejűleg a 10-13. tételeinek számozása 11-14. számozásra változik:

"10. Befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás tartalékának változása (±)

a) bruttó összeg

b) viszontbiztosító részesedése (-) "

8. A Biztkr. 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás B) BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI EREDMÉNY összesítő sora alatti zárójeles rész helyébe a következő rendelkezés lép:

"(01+02+03+04-05±06±07±08±09±10-11±12-13-14) "

9.A Biztkr. 2. számú mellékletében az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírásokban az A/04. és B/05. sor: Károk ráfordításai alcím alatti magyarázó része utolsó mondatát követően a következő mondattal egészül ki:

"Kárráfordításként kell kimutatni a biztosítottnak (szerződőnek, kedvezményezettnek) juttatott eredménytől független díj-visszatérítés összegét is, amennyiben a szerződés a díj összegét nem módosítja. Ha a szerződés a díj nagyságát is módosítja, akkor a visszatérítés összegével az elszámolt díjbevételt kell csökkenteni."

10.A Biztkr. 2. számú mellékletében az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírásokban a B/09. sor: Egyéb biztosítástechnikai tartalékok változása alcím és az alatta lévő mondat hatályát veszti.

11.A Biztkr. 2. számú mellékletében az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírásokban az A/09. és B/10. sor: Nettó működési költségek alcímben a "B/10." szövegrész helyébe a "B/11." szövegrész, továbbá az alcím alatti magyarázó részben a "B/10/a) " szövegrész helyébe a "B/11/a) " szövegrész, a "B/10/b) " szövegrész helyébe a "B/11/b) " szövegrész, a "B/11/a) " szövegrész helyébe a "B/12/a) " szövegrész lép.

12.A Biztkr. 2. számú mellékletében az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírásokban a B/11. sor: Biztosítástechnikai ráfordítások befektetésekből alcímben a "B/11." szövegrész helyébe a "B/12." szövegrész lép.

13.A Biztkr. 2. számú mellékletében az eredménykimutatás egyes tételeire vonatkozó előírásokban az A/10. és B/13. sor: Egyéb biztosítástechnikai ráfordítások alcímben a "B/13." szövegrész helyébe a "B/14." szövegrész lép.