201/2006. (X. 2.) Korm. rendelet

az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet módosításáról

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 41/A. §-ában, valamint a 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §

Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendelet célja az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területek hálózatába tartozó, a rendelet hatálya alá eső Natura 2000 területeken előforduló, a mellékletekben meghatározott közösségi jelentőségű, valamint kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetőleg fajok megőrzéséhez szükséges előírások megállapítása."

2. §

Az R. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E rendelet alkalmazásában:

a) közösségi jelentőségű fajok: a 2. A) és a 3. A) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek;

b) kiemelt jelentőségű közösségi fajok: a 2. B) és a 3.B) számú mellékletben meghatározott azon fajok, amelyek közösségi szempontból veszélyeztetettek, sérülékenyek, ritkák, illetőleg bennszülöttek, és amelyek megőrzéséért a Közösség kiemelt felelősséggel tartozik;

c) közösségi jelentőségű élőhelytípusok: a 4. A) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten az eltűnés veszélye fenyeget, vagy elterjedési területük zsugorodása, illetőleg eredendően korlátozott elterjedésük következtében kis területen lelhetők fel;

d) kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok: a 4.B) számú mellékletben meghatározott azon közösségi élőhelytípusok, amelyeket közösségi szinten eltűnés veszélye fenyeget, és amelyek megőrzéséért a Közösség különleges felelősséggel tartozik;

e) különleges madárvédelmi terület: az 5. melléklet szerinti, olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen az 1. A) számú mellékletben meghatározott közösségi jelentőségű madárfaj, valamint az 1. B) számú mellékletben meghatározott vonuló madárfaj jelentős állománya, illetve élőhelye található, különös tekintettel a nemzetközi jelentőségű és egyéb vizes élőhelyekre;

f) különleges természetmegőrzési terület: olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékekkel rendelkező terület, amelyen közösségi jelentőségű faj jelentős állománya, élőhelye vagy közösségi jelentőségű élőhelytípus található, és a terület az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően jogszabályban kihirdetésre került;

g) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület: olyan közösségi szempontból jelentős természeti értékkel rendelkező terület, amelyen kiemelt jelentőségű faj állománya, élőhelye vagy kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípus található, és a terület az Európai Unió jogi aktusával történt jóváhagyást követően jogszabályban kihirdetésre került;

h) jelölt Natura 2000 terület: az e rendeletben meghatározott eljárás eredményeként különleges természetmegőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt, az e rendelet 6., illetőleg 7. számú mellékletében felsorolt terület;

i) jóváhagyott Natura 2000 terület: olyan jelölt Natura 2000 terület, amelyet az Európai Unió a természetes élőhelyek, illetve a vadon élő növény- és állatvilág védelméről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv (a továbbiakban: élőhelyvédelmi irányelv) 4. cikkének (2) bekezdése szerinti bizottsági vagy tanácsi határozattal jóváhagyott;

j) élőhely természetvédelmi helyzete: mindazoknak az élőhelyet érő hatásoknak összessége, amelyek befolyással lehetnek az élőhelyre, illetve annak jellemző állat- és növényfajaira (a továbbiakban együtt: faj), hosszú távon meghatározva azok természetes elterjedését, felépítését és kapcsolatrendszerét, valamint jellegzetes fajainak hosszú távú fennmaradását;

k) élőhely kedvező természetvédelmi helyzete: az élőhely természetes kiterjedése, illetve kiterjedésén belül lefedettsége állandó vagy növekszik, valamint hosszú távú fennmaradásához szükséges sajátos felépítése és kapcsolatrendszerei jelenleg és a jövőben is valószínűleg fennállnak, továbbá jellemző fajainak természetvédelmi helyzete kedvező;

l) faj természetvédelmi helyzete: mindazoknak a hatásoknak az összessége, amelyek hosszú távon kihatással lehetnek a faj elterjedésére és gyakoriságára;

m) faj kedvező természetvédelmi helyzete: populációdinamikai adatainak figyelembevételével a faj képes önmagát élőhelyének életképes részeként hosszú távon fenntartani és a faj természetes elterjedési területe nem csökken, valamint valószínűsíthetően nem is fog csökkenni, továbbá jelenleg és valószínűsíthetően a jövőben is megfelelő kiterjedésű élőhely áll rendelkezésre ahhoz, hogy a faj állományának hosszú távú fennmaradása biztosított legyen;

n) jelentős állomány: e rendelet 1-4. számú mellékleteiben meghatározott fajok vagy élőhelytípusok olyan életképes állománya, amely mennyiségében, illetőleg állománysűrűségében kiemelkedő a faj, illetve élőhelytípus teljes magyarországi vagy európai uniós állományához viszonyítva és az állomány megőrzésére hosszú távon fennáll a lehetőség;

o) mezőgazdasági parcellaazonosító rendszer (MePAR): a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2003. évi LXXIII. törvény 3. § d) pontjában és a 115/2003. (XI. 13.) FVM rendeletben szabályozott azonosító rendszer;

p) érintett nyilvánosság: az a természetes és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amelyre a 10. § (1) bekezdés szerinti tervről vagy beruházásról való döntés - különösen annak környezeti hatásai miatt -kihat vagy kihathat, valamint amely a döntésben érdekelt."

3. §

Az R. 3. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § Az e rendelet szerinti szabályokat

a) a különleges madárvédelmi területekre (5. számú melléklet),

b) a jelölt Natura 2000 területekre,

c) a jóváhagyott Natura 2000 területekre, valamint

d) a különleges természetmegőrzési, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekre

[a továbbiakban az a)-d) pontok együtt: Natura 2000 terület] kell alkalmazni."

4. §

Az R. 4. §-át megelőző cím helyébe "Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja" cím lép, továbbá a 4. § (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok, és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelyek kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása.

(2) A Natura 2000 területekkel kapcsolatban az (1) bekezdésben meghatározott célját más, különösen az ország társadalmi-gazdasági fejlődése, illetve a honvédelmi érdek szempontjából lényeges, törvényben vagy a kormányrendeletben meghatározott, fontos közérdeket szolgáló fejlesztési célokkal összehangoltan kell megvalósítani."

5. §

Az R. 5. §-át megelőző címben a "kijelölési eljárása" szövegrész helyébe a "lehatárolása" szövegrész, továbbá az 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A különleges madárvédelmi területek kialakítása, valamint a különleges és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek jelölése során a 9. számú melléklet szerinti szempontokat kell figyelembe venni.

(2) Az e rendelet 5-7. számú mellékletében felsorolt területekkel érintett földrészletek helyrajzi számos jegyzékét a környezetvédelmi és vízügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.

(3) A (2) bekezdés szerinti jogszabályi kihirdetést követően az e rendelet 5. számú mellékletében felsorolt különleges madárvédelmi és a jóváhagyott Natura 2000 területeket a MePAR-ban tematikus fedvényként fel kell tüntetni.

(4) A MePAR-ban feltüntetett Natura 2000 területeket az ingatlan-nyilvántartásban le kell határolni. Az ingatlan-nyilvántartási lehatárolás a teljes és részterülettel érintett földrészletek helyrajzi számainak beazonosítását, valamint a részterülettel érintett ingatlanok esetében az érintettséget ábrázoló vázrajz elkészítését jelenti.

(5) Az ingatlan-nyilvántartásban történt lehatárolást követően a miniszter a (2) bekezdés szerinti rendeletét módosítja.

(6) Az állami tulajdonban lévő, honvédelmi vagyonkezelésében álló (1) bekezdés szerinti területek jelöléséhez a honvédelmi miniszter egyetértése szükséges.

(7) Ha az Európai Bizottság javaslata vagy határozata, illetve a Tanács határozata szerint a jelölt Natura 2000 területek nem felelnek meg a különleges természetmegőrzési terület vagy a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület feltételeinek, illetőleg további területek jelölése válik szükségessé, a Kormány a 6-7. számú mellékletet, illetőleg a miniszter a (2) bekezdés szerinti rendeletet módosítja, illetőleg a (3)-(5) bekezdés szerinti eljárásokat a lehatárolás érdekében le kell folytatni.

(8) Ha az Európai Bizottság vagy a Tanács határozata az élőhelyvédelmi irányelv 9. cikke alapján Natura 2000 terület visszaminősítéséről dönt, a (7) bekezdés szerint kell eljárni."

6. §

Az R. 6. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A Natura 2000 területen a 4. § (1) bekezdése szerinti célok érdekében elrendelt korlátozás esetén kártalanítás külön jogszabály1 alapján igényelhető.

(2) Az e rendelet 5. § (3) bekezdés szerint feltüntetett, a Natura 2000 területekre vonatkozó földhasználati előírások teljesítéséért az európai uniós forrásokból társfinanszírozással támogatás nyújtható."

7. §

Az R. 8. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható.

(2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza.

(3) A (2) bekezdés esetén a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) az engedélyköteles tevékenységet engedély hiányában, illetőleg az engedélyben foglaltaktól eltérő módon végző személyt e tevékenységének a folytatásától eltiltja. A tevékenység tilalma helyett korlátozás is elrendelhető, amennyiben a Natura 2000 terület védelmének biztosításához ez is elegendő.

(4) A felügyelőség a (2) bekezdés szerinti tevékenység tanúsítóját az eredeti állapot helyreállítására kötelezi. Amennyiben az eredeti állapot helyreállítására nincs lehetőség, a felügyelőség az érintettekkel történő előzetes egyeztetést követően a várható természeti kárral arányban álló, más Natura 2000 területen elvégzendő, annak céljából fakadó helyreállítási és fejlesztési feladat elvégzését írja elő a (2) bekezdés szerinti tevékenység gyakorlójának.

(5) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezése nem a felügyelőség hatáskörébe tartozik, akkor a felügyelőség az (3)-(4) bekezdés szerinti intézkedések érdekében az engedélyező hatóságot megkeresi.

(6) A (2)-(3) bekezdésen túlmenően a felügyelőség védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja a lehatárolásának alapjául szolgáló madárfaj, közösségi és kiemelt jelentőségű faj állománya, illetve közösségi és kiemelt jelentőségű élőhelytípus súlyos vagy helyrehozhatatlan károsodásának veszélyével járó, engedélyhez nem kötött, a mező-, illetve erdőgazdálkodás körén kívül eső tevékenységeket. Ugyanígy jár el a felügyelőség a földhasználati szabályokat sértő, engedélyhez nem kötött mező- és erdőgazdálkodási tevékenységek esetén."

8. §

(1) Az R. 9. §-a (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken, amennyiben azok a Tvt. 4. §-a b) pontjának megfelelő természeti területek, a Tvt. 21. §-ának (1) bekezdése szerint kell eljárni.

(2) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen a felügyelőség engedélye szükséges

a) a gyep feltöréséhez, felülvetéséhez, faültetvénnyé alakításához;

b) a terület helyreállításához;

c) az erdőkről és az erdő védelméről szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelőn lévő fa kivágásához, telepítéséhez;

d) a talajfelszínen, száznál több fő részvételével zajló közösségi és tömegsportesemény rendezéséhez, valamint a technikai jellegű sporttevékenység folytatásához."

(2) Az R. 9. §-a (3) bekezdésének felvezető mondata, valamint g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területre irányuló hatósági eljárás során a felügyelőség, illetve a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges"

"g) vadaspark, vadaskert létesítésére, hatósági vadászat elrendelésére, tenyésztett vad vadászterületre történő kiengedésének engedélyezésére, vadászati idény módosítására, valamint vízivad fészkelési és vonulási szempontból nemzetközi vagy hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vízivadvadászat rendjére irányuló vadászati hatósági eljárásban;"

(3) Az R. 9. §-a (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területre irányuló hatósági eljárás során a felügyelőség, illetve a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulása szükséges)

"i) termőföld más célú hasznosítását eredményező területhasználathoz."

(4) Az R. 9. §-a (4) bekezdésének a helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az engedélyező hatóság a (3) bekezdés szerint meghatározott eljárásba szakhatóságként akkor is köteles bevonni a felügyelőséget, illetve a külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi hatóságot, amennyiben a hatósági eljárás nem Natura 2000 területre irányul, de a rendelkezésére álló adatok szerint a Natura 2000 területekre jelentős kihatással lehet."

(5) Az R. 9. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: "(5) A közút, a vasút, az energetikai hálózat fenntartásához, kezeléséhez szükséges tevékenységek - a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések figyelembevételével és az elengedhetetlenül szükséges igénybevétel mellett -a felügyelőség engedélye, illetve szakhatósági hozzájárulásának kikérése nélkül végezhetők."

9. §

Az R. 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § (1) Olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más terv vagy beruházás részeként az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján várhatóan jelentős hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak vizsgálnia kell a tervnek vagy beruházásnak a Natura 2000 területen előforduló, a terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatását.

(2) A természetvédelmi hatóság az (1) bekezdés szerinti beruházást akkor engedélyezheti, illetőleg ahhoz szakhatóságként akkor járulhat hozzá, ha megállapítható, hogy az nem veszélyezteti vagy károsítja a Natura 2000 területet, továbbá - a 4. § (1)-(2) bekezdésének figyelembevételével - nem ellentétes a jelölés céljaival.

(3) A természetvédelmi hatóság - egyéb ésszerű megoldás hiányában a 10/A. §-ban foglalt eltérésekkel - akkor is köteles az (1) bekezdés szerinti tervet elfogadni, illetőleg a beruházást engedélyezni vagy ahhoz a szakhatósági hozzájárulást megadni, ha a terv vagy beruházás az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a Natura 2000 terület állagára, illetve a rajta előforduló, a terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1., 2. vagy 3. mellékletben felsorolt fajok vagy a 4. mellékletben felsorolt élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére káros hatással lehet, azonban ahhoz a 10/A. § (2)-(3) bekezdés szerinti közérdek fűződik.

(4) Amennyiben a (3) bekezdés alapján a tervet el kell fogadni, illetőleg a beruházást engedélyezni kell, vagy ahhoz a szakhatósági hozzájárulást meg kell adni, a károkozást a lehető legkisebbre kell csökkenteni. A természetvédelmi hatóság ezen túlmenően a terv kidolgozója, illetve a beruházás engedélyese részére a Natura 2000 területek egységességének, valamint az élőhelyek és fajok kedvező természetvédelmi helyzetének biztosítása érdekében más Natura 2000 területen a várható természeti kárral arányos helyreállítási és fejlesztési feladat (a továbbiakban: kiegyenlítő intézkedés) elvégzését írja elő.

(5) Az (1) bekezdés szerinti beruházás engedélyezése előtt - indokolt esetben - ki kell kérni az érintett nyilvánosság véleményét, amelynek érdekében az eljáró hatóság közmeghallgatást tart. E bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni az államtitkot vagy szolgálati titkot, illetőleg alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdeket érintő vagy különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló külön jogszabály hatálya alá tartozó beruházások esetén.

(6) A természetvédelmi hatóság a (4) bekezdés szerinti kiegyenlítő intézkedésről a 8. számú melléklet szerinti adatlapon - a Minisztériumon keresztül - tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(7) A 10. § (5) bekezdésben foglalt rendelkezéseit a jelölt Natura 2000 területekre nem kell alkalmazni."

10. §

Az R. a következő 10/A. §-sal egészül ki:

"10/A. § (1) Az a terv vagy beruházás, amely az ott megtalálható élővilágra vonatkozó adatok alapján jelentős hatással lehet valamely Natura 2000 területen előforduló, annak kijelölésének alapjául szolgáló, a 2. B) vagy 3. B) mellékletben felsorolt kiemelt jelentőségű közösségi fajra vagy a 4. B) mellékletben felsorolt kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusra, - a (3) bekezdés kivételével -kizárólag kiemelt fontosságú közérdekből fogadható el, illetőleg engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából kiemelt fontosságú közérdeknek minősül az emberi egészség és élet védelme, a köz biztonságának a fenntartása, valamint a környezet szempontjából kiemelt jelentőségű kedvező hatás elérése.

(3) A Natura 2000 területen előforduló kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusra vagy kiemelt jelentőségű közösségi fajra várhatóan jelentős hatással lévő olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amelyhez - a (2) bekezdésben felsoroltakon kívül - egyéb kiemelt fontosságú közérdek fűződik, ki kell kérni az Európai Bizottság véleményét. Egyéb kiemelt fontosságú közérdeknek minősülhetnek különösen a 4. § (2) bekezdésében foglalt, az ország társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló célok.

(4) A (3) bekezdés szerinti beruházás engedélyezése előtt az Európai Bizottság véleményét a természetvédelmi hatóság a 8. számú melléklet szerinti adatlap alapján - az államtitokról és szolgálati titokról szóló külön törvényben foglaltak figyelembevételével - a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumon (a továbbiakban: Minisztérium) keresztül kéri ki.

(5) Amennyiben a (3) bekezdés szerinti beruházás engedélyezése nem a természetvédelmi hatóság hatáskörébe tartozik, az eljárásba a természetvédelmi hatóságot szakhatóságként be kell vonni. A természetvédelmi hatóság állásfoglalásához csatolja a kitöltött 8. számú melléklet szerinti adatlapot, amely alapján az Európai Bizottság véleményét - a Minisztériumon keresztül - az eljáró hatóság kéri ki.

(6) A (3) bekezdés szerinti terv elfogadása előtt az Európai Bizottság véleményét a 8. számú melléklet szerinti adatlapon országos hatáskörű szerv által kidolgozott terv esetén a Minisztérium, minden más esetben - a Minisztériumon keresztül - a felügyelőség kéri ki."

11. §

Az R. 12. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § (1) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területekkel érintett földrészlet tulajdonosa, vagyonkezelője, használója - ideértve a vadászatra, illetőleg halászatra jogosultat - köteles tűrni a felügyelőségnek, a nemzeti park igazgatóságnak, illetve a természetvédelmi kezelést ellátó szervnek a védett természeti érték, Natura 2000 terület oltalma, tudományos megismerése érdekében végzett tevékenységét, így különösen a természetvédelmi érték megközelítését, őrzését, állapotának ellenőrzését, és a hatósági tájékoztató, valamint eligazító táblák elhelyezését úgy, hogy az a gazdálkodást, illetve a területhasználatot ne akadályozza.

(2) Az állami tulajdonban lévő, honvédelmi vagyonkezelésében álló (1) bekezdés szerinti területeken, az ott meghatározott tevékenységek elvégzéséhez, biztonsági okokból az illetékes katonai parancsnok írásbeli engedélyét be kell szerezni."

12. §

Az R. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. §(1) A védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területeken a természetvédelmi előírások megsértése esetén a Tvt. 80. §-a (1) bekezdésének a) és e) pontjában, (2), (3), (5) és (6) bekezdésében, valamint a külön jogszabályban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A 79/409/EGK tanácsi irányelv 10. cikkében, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelv 11. cikkében, 12. cikkének (4) bekezdésében és 18. cikkében meghatározottak szerint az igazgatóság a közösségi jelentőségű élőhelyek és fajok védelmi helyzetének nyomon követése, a fajok védelme, kezelése és hasznosítása érdekében kutatást, monitorozást végez, különös tekintettel a 10. számú melléklet szerinti témákra, valamint a kiemelt jelentőségű élőhelytípusokra és fajokra.

(3) A 79/409/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (3) bekezdésében, 9. cikke (3) bekezdésében, 10. cikke (2) bekezdésében, 12. cikkében, valamint a 92/43/EGK tanácsi irányelv 16. cikke (2) bekezdésében, 17. cikke (1) bekezdésében, 22. cikke b) pontjában meghatározott jelentést, a (2) bekezdés szerinti kutatás, illetőleg monitorozás alapján a Minisztérium készíti el és küldi meg az Európai Bizottság részére. A jelentést a Minisztérium honlapján is közzé kell tenni."

13. §

Az R. 14. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről 3. cikke (2) bekezdésének a) pontja, 4. cikkének (1)-(3) bekezdése, 9. cikkének (3) bekezdése, 10. cikke, 12. cikkének (1) bekezdése, I. melléklete, V. melléklete, valamint az I. mellékletet módosító

aa) a Tanács 81/854/EGK irányelve,

ab) a Bizottság 85/411/EGK irányelve,

ac) a Tanács 86/122/EGK irányelve,

ad) a Bizottság 91/244/EGK irányelve,

ae) a Bizottság 97/49/EK irányelve,

af) a Görög Köztársaság csatlakozási feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány,

ag) a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság csatlakozási feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány,

ah) az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány,

ai) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány;

b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek és a vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről 1. cikkének c), d), e), g), h), i), k) és l) pontjai, valamint 3. cikke (1)-(2) bekezdésének, 4. cikke (1), (4) és (5) bekezdése, 5. cikkének (4) bekezdése, 6., 7., 9. és 11. cikke, 12. cikkének (4) bekezdése, 16. cikkének (2) bekezdése, 17. cikkének (1) bekezdése, 18. cikke, 22. cikkének b) pontja, I., II. és III. melléklete, valamint az I. és II. mellékletet módosító

ba) a Tanács 97/62/EK irányelve,

bb) az Osztrák Köztársaság, a Finn Köztársaság és a Svéd Királyság csatlakozási feltételeiről és a szerződések kiigazításáról szóló okmány,

bc) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány."

14. §

(1) Az R. 7. számú mellékletében a táblázat címe helyébe a "Kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek jelölt területek" szövegrész lép.

(2) Az R. 7. számú mellékletében a térkép címe helyébe a "Különleges természetmegőrzési, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeknek jelölt területek" szövegrész lép.

15. §

Az R. e rendelet 1-3. számú mellékletei szerint a 8-10. számú mellékletekkel egészül ki.

16. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az R. 4. §-ának (3)-(4) bekezdése, valamint az R. 7. §-a hatályát veszti.

(2)[1]

(3)[2]

(4) Ez a rendelet a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 79/409/EGK irányelve (1979. április 2.) a vadon élő madarak védelméről 4. cikkének (1)-(3) bekezdése, 9. cikkének (3) bekezdése, 10. cikke, 12. cikkének (1) bekezdése és V. melléklete;

b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről, 1. cikkének c), d), e), g), h), i), k) és l) pontja, 3. cikkének (1)-(2) bekezdése, 4. cikkének (4) és (5) bekezdése, 5. cikkének (4) bekezdése, 6. cikke, 7. cikke, 9. és 11. cikke, 12. cikkének (4) bekezdése, 16. cikke (2) bekezdése, 17. cikkének (1) bekezdése, 18. cikke, 22. cikkének b) pontja és III. melléklete.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 201/2006. (X. 2.) Korm. rendelethez

[8. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez]

2. számú melléklet a 201/2006. (X. 2.) Korm. rendelethez

[9. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez]

A különleges madárvédelmi, valamint a különleges és a kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek kijelölésének szempontjai

I. Különleges madárvédelmi területek

A területek relatív jelentőségének értékelése a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv 4. cikke (1)-(2) bekezdésének megfelelően 1-6. pont alapján történik. Az értékelésnél tekintettel kell lenni:

a) a kipusztulással fenyegetett fajokra;

b) az élőhelyük meghatározott változásaira érzékeny fajokra;

c) a kis állományuk vagy korlátozott helyi elterjedésük miatt ritkának minősített fajokra;

d) az élőhelyük egyedi jellege miatt különleges figyelmet érdemlő egyéb fajokra;

e) az 1-4. pont szerinti fajok állományszintje változásának irányára és annak ingadozására;

f) a fajok költő-, vedlő- és telelő területeire, valamint vonulási útvonaluk pihenőhelyeire.

II. Különleges, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek

A területek relatív jelentőségének értékelése a természetes élőhelyek és vadon élő növény- és állatvilág megőrzéséről szóló, 1992. május 21-i 92/43/EGK tanácsi irányelv 2-3. számú mellékletében szereplő közösségi és kiemelt jelentőségű közösségi fajok, valamint a 4. számú mellékletében szereplő közösségi és kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok tekintetében az A-D. pontok alapján történik:

A. A terület jelentőségének értékelésére vonatkozó szempontok a 4. számú mellékletben szereplő közösségi jelentőségű vagy kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípus esetében:

a) az érintett közösségi élőhelytípus előfordulásának aránya a vizsgált területen belül;

b) a vizsgált területen belül az érintett közösségi élőhelytípus által elfoglalt terület aránya az ország egészén belül ugyanazon közösségi élőhelytípus által elfoglalt teljes területhez képest;

c) az érintett közösségi élőhelytípus struktúrájának és funkcióinak megőrzöttsége, továbbá a helyreállítás lehetőségei;

d) a terület értékének általános vizsgálata az érintett közösségi élőhelytípus megőrzése szempontjából.

B. A terület jelentőségének értékelésére vonatkozó szempontok a 2-3. számú mellékletekben szereplő fajok esetében:

a) az érintett faj vizsgált területen élő populációjának nagysága és sűrűsége ugyanazon faj országos populációihoz képest;

b) a faj számára fontos élőhely jellegzetességeinek megőrzöttsége, továbbá helyreállításának lehetőségei;

c) a területen élő populáció elszigeteltségének foka az érintett faj természetes elterjedéséhez képest;

d) a terület értékének átfogó vizsgálata az érintett faj megőrzése szempontjából.

C. E szempontok alapján kell minősíteni a nemzeti jegyzékben Natura 2000 területnek jelölt természeti területeket, összhangban azok relatív értékével valamennyi, a 2-3. számú mellékletekben felsorolt faj védelmének, valamint a 4. számú mellékletben szereplő közösségi élőhelytípus szempontjából.

D. Az A. és B. pont alapján kiválasztott területek jegyzékében fel kell tünteti azokat a területeket, amelyeken kiemelt jelentőségű közösségi élőhelytípusok, illetve kiemelt jelentőségű fajok fordulnak elő.

3. számú melléklet a 201/2006. (X. 2.) Korm. rendelethez

[10. számú melléklet a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelethez]

A vadon élő madárfajok kutatásának kiemelt témái

a) Kihalással veszélyeztetett fajok vagy különösen veszélyeztetett fajok nemzeti jegyzékének összeállítása, földrajzi elterjedésük figyelembevételével.

b) Olyan területek felsorolása és ökológiai jellemzése, amelyek különösen fontosak a vonuló fajok számára vonulási útvonalukon és telelő, illetve fészkelő területeiken.

c) A vonuló fajok állományadatainak gyűjtése a gyűrűzések alapján.

d) Vadon élő madarak elejtési módszereinek az állománynagyságra gyakorolt hatásainak értékelése.

e) Ökológiai módszerek kidolgozása vagy továbbfejlesztése a madarak által okozott károk megelőzése érdekében.

f) Bizonyos fajok környezetszennyezési indikátorként betöltött szerepének meghatározása.

g) A kémiai környezetszennyezések madárfajok állományaira gyakorolt káros hatásainak tanulmányozása.