58/2006. (VIII. 11.) FVM rendelet

a Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet módosításáról

A takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény 18. §-ának n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. §

(1) A Magyar Takarmánykódex kötelező előírásairól szóló 44/2003. (IV. 26.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 2. §-ának 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"3. a Bizottság 71/250/EGK irányelve (1971. június 15.) a takarmányok hatósági ellenőrzésére szolgáló közösségi analitikai módszerek meghatározásáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 81/860/EGK és 2005/6/EK irányelve,"

(2) Az R. 2. §-ának 73. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"73. az Európai Parlament és a Tanács 2002/32/EK irányelve (2002. május 7.) a takarmányokban található nemkívánatos anyagokról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/8/EK, 2005/86/EK és 2005/87/EK irányelve,"

(3) Az R. 2. §-a a következő 75. ponttal egészül ki:

[Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"75. A Bizottság 2002/70/EK irányelve (2002. július 26.) a takarmányok dioxin- és dioxinjellegű PCB-tar-talmának meghatározására vonatkozó követelmények megállapításáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/7/EK irányelve."

2. §

Az R. 2., 10. és 11. számú melléklete e rendelet melléklete szerint módosul.

3. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel -a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg az R. 2. §-ának 9., 20. és 24. pontja hatályát veszti.

(2) A melléklet I. fejezetének 1., 3. és 4. pontja 2006. december 1-jén lép hatályba.

4. §

Ez a rendelet a következő irányelveknek való megfelelést szolgálja:

a) a Bizottság 2005/6/EK irányelve (2005. január 26.) a 2002/32/EK irányelvben előírt, az analitikai eredmények jelentése és értelmezése tekintetében a 71/250/EGK irányelv módosításáról,

b) a Bizottság 2005/7/EK irányelve (2005. január 27.) a takarmányok dioxin- és dioxinjellegű PCB-tartalmának meghatározására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 2002/70/EK irányelv módosításáról,

c) a Bizottság 2005/8/EK irányelve (2005. január 27.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének módosításáról,

d) a Bizottság 2005/86/EK irányelve (2005. december 5.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének a kamfeklór tekintetében történő módosításáról,

e) a Bizottság 2005/87/EK irányelve (2005. december 5.) a takarmányban előforduló nemkívánatos anyagokról szóló 2002/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv I. mellékletének ólom, fluor és kadmium tekintetében történő módosításáról.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

Melléklet az 58/2006. (VIII. 11.) FVM rendelethez

I.[1]

1. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 2. és 3. pontja helyébe a következő szövegrészek lépnek:

* A legnagyobb szintek az ólom egy adott analitikai meghatározására vonatkoznak, amely során a kivonás salétromsavban (5%m/m) történik 30 percen át, forrás hőmérsékleten. Bizonyíthatóan egyező kivonási hatékonysággal rendelkező, egyenértékű kivonási eljárások alkalmazhatók.

** Zöldtakarmánynak tekintendők az olyan takarmányozásra szánt termékek, mint a széna, a szilázs, a szenázs, a friss fű stb.

*** A legnagyobb szintek a fluor egy adott analitikai meghatározására vonatkoznak, amely során a kivonás 1 N sósavval történik 20 percen át, szobahőmérsékleten. Bizonyíthatóan egyező kivonási hatékonysággal rendelkező, egyenértékű kivonási eljárások alkalmazhatók."

2. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 4. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

3. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 6. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

* A legnagyobb szintek a kadmium egy adott analitikai meghatározására vonatkoznak, amely során a kivonás salétromsavban (5%m/m) történik 30 percen át, forrás hőmérsékleten. Bizonyíthatóan egyező kivonási hatékonysággal rendelkező, egyenértékű kivonási eljárások alkalmazhatók."

4. Az R. 2. számú melléklete I. fejezetének 19. pontja helyébe a következő szövegrész lép:

* Számozás a Parlal-rendszer szerint, akár "CHB", akár "Parlal #" előtaggal

- CHB 26: 2-endo, 3-exo, 5-endo, 6-exo, 8,8,10,10-oktaklórbornán

- CHB 50: 2-endo, 3-exo, 5-endo, 6-exo, 8,8,10,10-nonaklórbornán

- CHB 62: 2,2,5,5,8,9,9,10,10-nonaklórbornán"

5. Az R. 2. számú melléklete a következő II. fejezettel egészül ki:

"II.

A takarmányokban, illetve a takarmányok felületén található egyes növényvédőszer-maradék megengedhető legmagasabb mértékére

a) a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer-maradék mértékéről szóló, valamint

b) az állati eredetű élelmiszerekben található peszticid-maradék megengedhető mértékéről szóló

külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni."

II.

Az R. 10. számú mellékletének "II. A takarmány analízis módszereiről szóló általános rendelkezések" fejezetének 3. pontja a következő 3.3. alponttal egészül ki:

"3.3. A nemkívánatos anyagokra vonatkozóan - a dioxinokat és dioxinjellegű PCB-ket is ideértve - valamely takarmánynak szánt termék akkor számít nem megfelelőnek a megállapított maximális tartalom tekintetében, ha úgy ítélik meg, hogy az analitikai eredmény meghaladja a maximális tartalmat, figyelembe véve a kiterjesztett mérési bizonytalanságot és a visszanyerési korrekciót. Az elemzett koncentrációt, amelyet visszanyerésre korrigáltak és amelyből kivonták a kiterjesztett mérési bizonytalanságot, alkalmazzák a megfelelősség megállapítására. Ez utóbbit csak azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor az analitikai módszer lehetővé teszi a mérési bizonytalanság és a visszanyerési korrekció becslését (például mikroszkópos elemzésnél nem lehetséges) .

Az analitikai eredményt a következőképpen kell jelenteni (amennyiben az alkalmazott analitikai módszer lehetővé teszi a mérési bizonytalanság és a visszanyerési korrekció becslését):

a) visszanyerésre korrigálva vagy nem korrigálva, feltüntetve a jelentés módját és a visszanyerési szintet,

b) "x -+ U" formában, ahol x az analitikai eredmény és U a kiterjesztett mérési bizonytalanság, 2 kiterjesztési tényező alkalmazásával, amelynek megbízhatósága megközelítőleg 95%."

III.

1. Az R. 11. számú melléklete IV. fejezetének A. része helyébe a következő szövegrész lép:

"A. Rész

Mintavételi módszerek egyes takarmányok dioxintartalmának (PCDD/PCDF) hatósági ellenőrzéséhez és a dioxinszerű PCB-k meghatározásához

1. Cél és alkalmazási terület

A dioxintartalom (PCDD/PCDF) szintjének hatósági ellenőrzése, illetve a takarmányok dioxinjellegű PCB-tar-talmának* meghatározása céljából a mintákat e mellékletben foglaltaknak megfelelően kell venni. A takarmányokban egyenletesen eloszló anyagok és termékek ellenőrzésére vonatkozó mennyiségi követelményeket e melléklet II. fejezete 4. pontjában foglaltak szerint kell alkalmazni. Az így nyert átlagolt minták reprezentatívnak tekintendők azon tételek és altételek vonatkozásában, amelyekből a mintavételezés történt. A nemkívánatos anyagokra meghatározott legnagyobb szintek betartását a laboratóriumi mintákban kimutatott szintek alapján állapítják meg.

2. A mintavételi tétel vagy altétel előírásnak való megfelelése

A mintavételi tétel akkor fogadható el, ha - a mérési bizonytalanság figyelembevételével - az egyszeri elemzés analitikai eredménye nem haladja meg a nemkívánatos anyagokra meghatározott legnagyobb szintet. A mintavételi tétel nem felel meg a nemkívánatos anyagokra meghatározott legnagyobb szintnek, ha a párhuzamos elemzéssel megerősített és legalább két külön meghatározás átlagaként kiszámított analitikai eredmény minden kételyt kizáró módon - a mérési bizonytalanságot is figyelembe véve - meghaladja a maximális határértéket.

A mérési bizonytalanság figyelembevétele a következő megközelítések egyikének megfelelően történhet:

a) kiterjesztett bizonytalanság számítása, 2 kiterjesztési tényező alkalmazásával, amelynek megbízhatósága megközelítőleg 95%,

b) a 96/23/EK tanácsi irányelvnek az analitikai módszerek elvégzése és az eredmények értelmezése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2002. augusztus 14-i 2002/657/EK bizottsági határozat mellékletének 3.1.2.5. pontja szerinti döntési határérték (CCá) meghatározása (a meghatározott engedélyezett határértékekkel rendelkező anyagok esetén) .

E rendelkezések alkalmazandóak a hatósági ellenőrzéshez szükséges mintavételből nyert vizsgálati eredményekre.

Alkalmazott rövídítések: "T" = tetra; "Pe" = penta; "Hx" = hexa; "Hp" = hepta; "O" = octa; "CDD" = klórdibenzo-p-dioxin; "CDF" = klórdibenzofurán; "CB" = klórbifenil."

2. Az R. 11. számú melléklete IV. fejezete B. részének "2. Háttér" pontja a következő 2.6. alponttal egészül ki:

"2.6. E melléklet alkalmazásában az egyes rokonvegyületek (kongénerek) elfogadott meghatározási határa a vizsgált vegyület mintakivonatban mért azon koncentrációja, amelynél két különböző vizsgált ion S/N (jel/zaj) viszonya a legkevésbé érzékeny ionra vonatkozóan 3:1, és amely megfelel az EPA 1613 módszer B. felülvizsgálata szerinti meghatározási módszerben megadott alapkövetelményeknek, mint például a retenciós idő, az izotóparány."

* A dioxinjellegű PCB-k táblázata.