117/2007. (XII. 29.) GKM rendelet

a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (2) bekezdés 11. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet állapítja meg

a) a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 2. melléklete szerint igénybejelentést benyújtó leendő rendszerhasználó - aki az igény benyújtásakor közcélú hálózati csatlakozással nem rendelkezik - közcélú hálózatra való csatlakozása esetén igényelt villamos teljesítmény, illetve

b) a közcélú hálózaton a rendszerhasználó által - a már rendelkezésre álló teljesítményen felül - villamos energia betáplálásra vagy vételezésre igényelt többletteljesítmény biztosításáért a rendszerhasználó által a hálózati engedélyes részére csatlakozási pontonként fizetendő csatlakozási díj mértékét és alkalmazási feltételeit.

(2) A továbbiakban e rendelet alkalmazásában az (1) bekezdés a) és b) pont szerinti igénybejelentést benyújtó együttesen: "csatlakozó rendszerhasználó".

(3) A hálózati engedélyes közcélú hálózatára betápláló erőművek csatlakozásának részletes műszaki előírásait a villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában

a) csatlakozóvezeték: a csatlakozóberendezés részét képező vezetékrendszer, amely az átviteli vagy elosztó hálózat leágazási pontját a csatlakozóberendezés valamely elemével vagy a csatlakozási ponttal köti össze,

b) kiindulási pont: az a pont, amely a csatlakozó rendszerhasználó igénybejelentésekor kerül kijelölésre a rendszerhasználó számára legkedvezőbb módon a közcélú hálózaton, amely ponttól a rendszerhasználó csatlakoztatásához szükséges új csatlakozási pontig új villamos közcélú hálózatot kell építeni,

c) névleges áramerősség: az az áramerősség, amellyel a biztosító kiolvadás, illetve leoldás nélkül tartósan terhelhető,

d) túláramvédelmi készülék: kismegszakító, olvadóbiztosító, (beállítható) túláram-korlátozóval rendelkező megszakító,

e) ideiglenesen csatlakozó rendszerhasználó: az a rendszerhasználó, aki határozott idejű, legfeljebb 12 hónapos időtartamra vonatkozó (amely egyszeri alkalommal további 12 hónappal meghosszabbítható) villamosenergia-vásárlási, valamint hálózathasználati szerződést köt, ha a rendszerhasználó csatlakozása a közcélú hálózaton nem igényel beruházást, mivel az ideiglenes csatlakozóvezeték és -berendezés kiépítésének költségeit a rendszerhasználó viseli.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET) 3. §-ában, illetve a Vhr. 1. §-ában és 2. számú mellékleteként közzétett "Villamos hálózati csatlakozási és hálózathasználati szabályzat" 2. §-ában foglalt rendelkezései szerint kell értelmezni.

Általános rendelkezések

3. §

(1) Ha a rendszerhasználó az e rendeletben előírt csatlakozási díjat a hálózati engedélyesnek megfizette, a csatlakozásnak a VET-ben, a Vhr. -ben és a villamosenergiaipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabály szerint akadálya nincs, továbbá, ha az egyetemes szolgáltatási vagy a villamosenergia-vásárlási, valamint ennek teljesítéséhez szükséges hálózathasználati szerződést a rendszerhasználó megkötötte, a hálózati engedélyes köteles a hálózatra kapcsolást a műszakilag indokolt és lehetséges legrövidebb időn belül elvégezni.

(2) A csatlakozási díj megfizetésével a rendszerhasználó a rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére az adott csatlakozási ponton jogot szerez, amely jogosultság a felhasználási hellyel együtt átruházható.

(3) A csatlakozási díj megfizetésével az adott csatlakozási pontra megszerzett jogosultság más felhasználási helyre nem vihető át, kivéve a 7,36 kVA (32 A) feletti rendelkezésre álló teljesítményt, ha a két felhasználási hely a kisfeszültségű hálózaton ugyanazon az áramkörön helyezkedik el.

(4) A rendelkezésre álló teljesítmény igénybevételére a csatlakozási díj megfizetésével szerzett jogosultság akkor sem szűnik meg, ha azt a rendszerhasználó nem veszi igénybe. Ha a rendszerhasználó a rendelkezésére álló teljesítményt 12 hónapon keresztül nem használja ki, a hálózati engedélyes - a rendszerhasználóval történő megállapodás keretében - kezdeményezheti a rendelkezésre álló teljesítmény csökkentését. Ebben az esetben a hálózati engedélyesnek a rendelkezésre álló teljesítménycsökkentés mértékének megfelelő, a rendszerhasználó által már korábban befizetett csatlakozási díj aktuális értékének arányos részét a rendszerhasználó részére vissza kell fizetnie. A rendszerhasználó részére visszafizetendő összeg kiszámítása a melléklet szerint történik.

(5) A (4) bekezdés szerinti visszafizetést követően a rendszerhasználó csak 12 hónap elteltével vehet igénybe ugyanarra a csatlakozási pontra magasabb rendelkezésre álló teljesítményt. A csatlakozási díjat újabb teljesítménynövelés esetén - a többletteljesítményre vonatkozóan -e rendelet szerint meg kell fizetni.

(6)[1] Az 1. § a) pont szerinti csatlakozó rendszerhasználó esetében a csatlakozási pontot és a kiindulási pontot a hálózati engedélyesnek és a rendszerhasználónak közösen kell kijelölnie a rendszerhasználó számára legkedvezőbb műszaki és pénzügyi szempontok, valamint a legkisebb költség elvének figyelembevételével.

(7) A csatlakozást a műszaki feltételek figyelembevételével a rendszerhasználó számára legkedvezőbb időtartamon belül lehetővé kell tenni.

(8) A hálózati engedélyes a csatlakozó rendszerhasználótól az 1. § a) pont szerint igényelt villamos teljesítményen, illetve az 1. § b) pont szerint már rendelkezésre álló teljesítményen felül igényelt többletteljesítmény nyújtásáért az e rendeletben foglaltakon kívüli jogcímen díjat nem kérhet.

(9) E rendelet rendelkezéseit csatlakozási pontonként önállóan kell alkalmazni.

(10)[2] A közcélú hálózaton a csatlakozási pontig

a) az e rendelet szerint csatlakozási díj megfizetése ellenében a hálózati engedélyes által, vagy

b) a rendszerhasználó és a hálózati engedélyes közötti megállapodás alapján a rendszerhasználó saját beruházásában megépített és üzembe helyezett vezetékek, átalakító és kapcsoló berendezések - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a hálózati engedélyesek tulajdonában lévő közcélú hálózat részét képezik.

(11)[3] A Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a VET 159. § s) pontja szerint dönt a csatlakozással kapcsolatos rendszerhasználói panaszok ügyében.

A csatlakozási díj elemei és megfizetésének általános szabályai

4. §

(1) A közcélú hálózatra csatlakozó rendszerhasználók esetében a csatlakozási díj - a (2)-(7) bekezdésben foglalt eltérésekkel

a) csatlakozási alapdíjból (5. §),

b) csatlakozóvezeték-létesítési díjból (6. §), és

c) közcélú vezeték-létesítési díjból (7. §) áll.

(2) Nagyfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén a rendszerhasználó szempontjait is figyelembe vevő legkedvezőbb és leggazdaságosabb csatlakozási módban, valamint a csatlakozási díj mértékében a hálózati engedélyes a rendszerhasználóval állapodik meg. Az így fizetendő díj mértéke nem haladhatja meg a szükséges és tényleges beruházás aktivált értékének 70%-át. A megállapodás létrehozásában - bármelyik szerződő fél írásos megbízása esetén, annak képviseletében - a villamosenergia-kereskedő, illetve az egyetemes szolgáltató is közreműködhet.

(3)[4] Az erőmű csatlakozása esetén a fizetendő csatlakozási díj mértékéről - kivéve a háztartási méretű kiserőművet, amely a csatlakozási díjat erőműnek nem minősülő rendszerhasználóként fizeti meg - a hálózati engedélyessel kell megállapodni a (4)-(8) bekezdés figyelembevételével.

(4) A hálózatbővítést és a csatlakozóberendezés létesítését a hálózati engedélyes a legkisebb költség elvének figyelembevételével végzi. Ha ez a költség

a) kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként legfeljebb a beruházás aktivált értéke,

b) nem kizárólag az adott erőmű csatlakozását teszi lehetővé, akkor csatlakozási díjként a beruházás aktivált értékének arányos része

kérhető.

(5)[5] Ha a kereskedelmi üzembe lépő erőműegység a -külön jogszabály alapján meghatározott kötelezően átveendő villamosenergia-mennyiség értékesítésének ideje alatt - termelt villamos energia előállításához, vagy a hasznos hővel együtt termelt villamos energia előállításához más elsődleges energiaforrás felhasználása mellett (naptári évenként és igazoltan) legalább

a) 50%-ban megújuló energiaforrást használ, a fizetendő csatlakozási díj nem haladhatja meg a (4) bekezdés szerinti összeg 70%-át,

b) 90%-ban megújuló energiaforrást használ, a fizetendő csatlakozási díj nem haladhatja meg a (4) bekezdés szerinti összeg 50%-át.

(6) Az (5) bekezdés szerint igénybevett csatlakozási díj-kedvezményt mint támogatást, a kötelező átvétel időtartamának meghatározása során figyelembe kell venni. A rendszerhasználó az (5) bekezdés szerinti csatlakozási díj-kedvezményről a kötelező átvételi rendszerben történő értékesítésre tekintettel lemondhat.

(7) Mentesül a csatlakozási díj megfizetése alól

a)[6] az erőmű - kivéve a háztartási méretű kiserőművet -, ha a hálózati engedélyessel előzetesen egyeztetett és jóváhagyott kiviteli terv alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatoknak megfelelő hálózati csatlakozás érdekében szükséges eszközöket saját beruházásban valósítja meg,

b)[7] a rendszerhasználó, ha vételezését ugyanazon felhasználási helyen, magasabb feszültségszinten, de változatlan rendelkezésre álló teljesítménnyel kívánja kielégíteni,

c) az ideiglenes csatlakozást kérő rendszerhasználó.

(8) Az e rendeletben feltüntetett díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

(9) Ha a rendszerhasználó a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló jogszabály előírásai, illetve az ellátási szabályzatok által a közcélú hálózatokra meghatározott műszaki színvonalon és tartalommal, valamint a legkisebb költség elvének megfelelően létesíthető csatlakozástól eltérő kivitelű csatlakozásra tart igényt (csupasz légvezeték helyett szigetelt légkábel vagy földkábel alkalmazása, illetve az alkalmazhatónál drágább kivitelű berendezések használata), a többletberuházás aktivált értékének

a) erőmű esetén 100%-a,

b) egyéb esetekben 70%-a

az igénylő rendszerhasználó(ka) t terheli.

(10) A (9) bekezdés előírásai nem alkalmazhatók a rendszerhasználókra, ha a többletberuházásra a területileg illetékes önkormányzati hatóság hatályos területrendezési tervében foglalt előírások vagy az elosztói engedélyes igénye miatt van szükség.

(11) A befizetett csatlakozási díjak összegét a hálózati engedélyes köteles külön számlán kezelni, és azt kizárólag hálózatfejlesztésre (új hálózat létesítésére, a meglévő meghosszabbítására, a hálózat teljesítőképességének növelésére, csatlakozóvezeték létesítésére), illetve a 3. § (4) bekezdésben, a 7. § (6) bekezdésben és a 8. § (3) bekezdésben foglaltak szerinti visszafizetésekre használhatja fel.

(12)[8] Ha a (2)-(6) és a (9) bekezdések szerinti csatlakozási díj kiszámításakor figyelembe vett beruházási aktivált érték, és a beruházás megvalósítását követően igazolt tényleges aktivált érték között eltérés mutatkozik, a csatlakozó rendszerhasználó és a hálózati engedélyes kötelesek egymással elszámolni.

(13)[9] Az (5) bekezdés a) és b) pontjaiban hivatkozott feltételek teljesülését a Hivatal az eredetigazolások kiadása során ellenőrzi. A feltételek nem teljesülése esetén a csatlakozási díjkedvezményt a Hivatal határozata alapján a hálózati engedélyes részére vissza kell fizetni.

(14)[10] A csatlakozási pontnak a (7) bekezdés b) pontja szerinti esetben történő áthelyezése vagy megváltozása esetén - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a rendszerhasználó nem kötelezhető a kiváltott transzformátor megvásárlására vagy értékének megtérítésére.

A csatlakozási alapdíj

5. §

(1) A rendszerhasználótól kérhető csatlakozási alapdíj mértéke

a)[11] kisfeszültségű vételezés vagy betáplálás céljából történő csatlakozás esetén, a névleges áramerősségek együttes összegét alapul véve -a b) pontban foglaltak kivételével - 3600 Ft/A,

b)[12] kisfeszültségű vételezés céljából közép/kisfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen csatlakozás esetén 14 400 Ft/kVA,

c)[13] középfeszültségű vételezés céljából történő csatlakozás esetén - a d) pontban foglaltak kivételével -12 600 Ft/kVA,

d)[14] középfeszültségű vételezés céljából nagy/középfeszültségű, közép/középfeszültségű transzformátorállomáshoz történő közvetlen csatlakozás esetén 11 400 Ft/kVA.

(2) Nem kérhető csatlakozási alapdíj

a) rendszerhasználótól a felhasználási helyen az igénybejelentés időpontjában már a rendszerhasználó rendelkezésre álló teljesítményért,

b) az (1) bekezdés a) pont szerinti kisfeszültségű vételezés vagy betáplálás céljából csatlakozó rendszerhasználótól, ha a fázisonként igényelt névleges áramerősségek együttes összege (az új csatlakozási igény, vagy a már meglévő szerződésben szereplő érték és a többletigény együttes összege) nem haladja meg a 32 A-t.

(3) Ha az (1) bekezdés a) pont szerinti kisfeszültségű vételezés vagy betáplálás céljából csatlakozó rendszerhasználó rendelkezésre álló teljesítménye meghaladja a 7, 36 kVA-t (32 A), csatlakozási alapdíjat csak a 7, 36 kVA-t meghaladó teljesítmény után kell fizetnie.

(4)[15] Ha a rendszerhasználó az adott csatlakozási pontra vonatkozóan az egyetemes szolgáltatás keretei között - a nem vezérelt vételezésen kívül - az egyetemes szolgáltatásról szóló külön jogszabály szerinti

a) időszakos, külön mért, vezérelt vételezésre,

b) idényjellegű (külön mért) felhasználásra

is igényel villamos teljesítményt, akkor csatlakozási alapdíjat a legnagyobb rendelkezésre álló teljesítményt igénylő vételezési mód teljesítménye után kell fizetnie, figyelembe véve a (2) bekezdésben foglaltakat is.

(5)[16] A (4) bekezdés szerinti idényjellegű (külön mért) vételezés esetén a külön mért áramkör túláramvédelmi készülékének névleges teljesítménye (áramerősség-értéke) nem lehet nagyobb az egyetemes szolgáltatásról szóló külön jogszabályban meghatározott, ilyen vételezésre jogosult felhasználói berendezések igényelt névleges csatlakozási teljesítményénél.

A csatlakozóvezeték-létesítés és díja

6. §

(1) A csatlakozóberendezés, illetve a csatlakozóvezeték létesítésének kötelezettsége a hálózati engedélyest terheli.

(2) Ha az egy rendszerhasználóra jutó kisfeszültségű csatlakozóvezeték hossza nem haladja meg

a) szabadvezetékes csatlakozás esetén a 30 métert,

b) földkábeles csatlakozás esetén a 15 métert,

a hálózati engedélyes a csatlakozóvezeték létesítéséért csatlakozóvezeték-létesítési díjat a rendszerhasználótól nem kérhet.

(3) A (2) bekezdésben meghatározottnál hosszabb csatlakozóvezeték létesítése esetén a rendszerhasználótól

a)[17] a szabadvezetékes csatlakozóvezeték 30 métert meghaladó részére legfeljebb 1200 Ft/m,

b)[18] a földkábeles csatlakozóvezeték 15 métert meghaladó részére legfeljebb 2400 Ft/m csatlakozóvezeték-létesítési díj kérhető.

(4) A (2) és (3) bekezdésekben megjelölt csatlakozóvezeték-hosszakat a földfelszínre vetített nyomvonalhossz alapulvételével kell meghatározni.

(5) A csatlakozóvezeték és a csatlakozóberendezés helyét és kialakításának módját a hálózati engedélyes - az általa kidolgozott műszaki előírások, az alkalmazható technológiák, valamint a jogszabályi előírások figyelembevételével - a rendszerhasználóval együttműködve határozza meg.

(6) A rendszerhasználó az 1. § b) pont szerinti többletteljesítmény biztosításához szükségessé váló csatlakozóvezeték-csere esetén köteles a hálózati engedélyesnek megtéríteni a csere költségeit, ha a cserére szoruló vezeték létesítésének költségeit a hálózati engedélyes vagy jogelődje viselte. Ha ezt a hálózati engedélyes igazolni nem tudja, akkor az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

A közcélú vezeték létesítése és díja

7. §

(1) A kiindulási ponttól mért - a közcélú vezeték-létesítési díj megállapítása szempontjából a (2) és (3) bekezdésekben számításba vehető - távolságokat a megvalósítható, földfelszínre vetített nyomvonal hosszának alapulvételével kell meghatározni.

(2) A rendszerhasználó(k) igényének kielégítése érdekében a hálózati engedélyes - eltérő megállapodás hiányában - köteles a rendszerhasználót ellátó közcélú hálózatot közvetlenül a leágazási pontig kiépíteni, ezen belül (szükség szerint)

a) a kisfeszültségű közcélú elosztó hálózat kiépítése esetén, rendszerhasználónként,

1. szabadvezeték (beleértve a szigetelt szabadvezetéket is) esetén legfeljebb 50 méter,

2. földkábel esetén legfeljebb 25 méter hosszúságú közcélú vezetéket,

b) a középfeszültségű hálózat kiépítése esetén, kisfeszültségű vételezésnél új közép/kisfeszültségű transzformátorállomásonként, középfeszültségű vételezésnél csatlakozási pontonként,

1. szabadvezeték esetén legfeljebb 300 méter,

2. földkábel esetén legfeljebb 150 méter hosszúságú közcélú vezetéket,

c) nagy/középfeszültségű, közép/középfeszültségű, közép/kisfeszültségű transzformátorállomás(oka) t közcélú vezeték-létesítési díj megfizetése nélkül létesíteni, valamint a már rendelkezésre álló hálózat kapacitását a szükséges mértékben megnövelni.

(3) Ha a rendszerhasználók igényének kielégítéséhez a (2) bekezdésben meghatározott hosszúságot meghaladó közcélú vezeték létesítése szükséges, a hálózati engedélyes a rendszerhasználó(k) tól a (2) bekezdésben feltüntetett vezetékhosszokon felüli részre - több rendszerhasználó esetén megállapodás alapján a rendszerhasználók között arányosan megosztva - legfeljebb a következő mértékű közcélú vezeték-létesítési díjat kérheti:

a)[19] kisfeszültségű hálózat építése esetén

1. szabadvezeték: 3600 Ft/m,

2. földkábel: 8400 Ft/m,

b) középfeszültségű hálózat építése esetén

1.[20] szabadvezeték: 4200 Ft/m,

2.[21] földkábel: 9600 Ft/m.

(4) A lakóparkok, többlakásos lakóépületek, engedélyköteles magánvezetékek csatlakozási pontjáig kiépítendő közcélú hálózatok esetén a (3) bekezdés szerinti megállapodást a beruházó, illetve a magánvezeték üzemeltetője is megkötheti a hálózati engedélyessel. A csatlakozási díj megfizetésével, illetve visszatérítésével kapcsolatos további részletes szabályokat a hálózati engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.

(5) Ha a (3) bekezdésben meghatározott módon létesült közcélú vezetékről, annak üzembe helyezésétől számított 10 éven belül újabb rendszerhasználó igényét elégítik ki, akkor az újabb rendszerhasználóra arányosan jutó közcélú vezeték-létesítési díjat a hálózati engedélyes jogosult felszámítani. A csatlakozó rendszerhasználó által fizetendő díj megegyezik a létesítési díj inflációval növelt értékének, valamint a csatlakozó rendszerhasználó által igényelt teljesítmény és az adott hálózatra csatlakozó összes rendszerhasználó rendelkezésére álló teljesítmény hányadosának szorzatával.

(6) A hálózati engedélyes a csatlakozási megállapodásukban meghatározott módon köteles az újonnan csatlakozó rendszerhasználótól beszedett díjat visszatéríteni a hálózatot létesítő rendszerhasználók részére.

(7) Ha a hálózati engedélyes saját kockázatára a már ismert rendszerhasználók igényét meghaladó hosszúságú közcélú vezetéket létesít, akkor az erre a vezetékszakaszra később csatlakozó rendszerhasználóktól közcélú vezetéklétesítési díjat az (l)-(3) bekezdésnek e vezetékszakaszra történő alkalmazásával kérhet.

Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2)[22]

(3) A villamoshálózat-fejlesztési hozzájárulásról szóló 26/1995. (VIII. 25.) IKM rendelet 4. §-ában, a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 47/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 5. §-ában, valamint a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 7. §-ában szabályozott módon megépített hálózatok létesítésében részt nem vett, és ilyen hálózaton új igénnyel jelentkező csatlakozó rendszerhasználó a hálózat létesítésekor a hálózatlétesítésre megállapított hálózatfejlesztési hozzájárulás vagy közcélú vezeték-létesítési díj 7. § (5) bekezdésben meghatározott arányos részét köteles a hálózati engedélyesnek megfizetni. Az így befizetett összeget a hálózati engedélyes köteles a korábbi befizetők részére - a megállapodásukban foglaltaknak megfelelően - visszatéríteni. Ilyen esetben csatlakozási alapdíjat és csatlakozóvezeték-létesítési díjat az e rendeletben megállapított módon kell fizetni.

(4) A hálózati engedélyes által e rendelet hatálybalépéséig kiadott előzetes írásbeli tájékoztatóban már vállalt, de még nem teljesített igényekre a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 58/2005. (VII. 7.) GKM rendelet előírásait kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

9. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 96/92/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2003/54/EK (2003. június 26.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk, 23. cikk (2) bekezdés a) pont;

b) a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló 2001/77/EK (2001. szeptember 27.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk.

Dr. Kákosy Csaba s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 117/2007. (XII. 29.) GKM rendelethez

A rendszerhasználó részére visszafizetendő összeg meghatározása teljesítménycsökkentés esetén

1. A rendszerhasználó részére visszafizetendő összeg meghatározása teljesítménycsökkentés esetén a következő képlet alapján történik:

A = D*Y*Tv/Tt[23]

2. Jelmagyarázat:

A a felhasználó részére visszafizetendő összeg,

D a felhasználó által korábban fizetett csatlakozási díj,

Tv a felhasználó által visszaadott teljesítmény,

Tt a felhasználó által a korábban megfizetett csatlakozási díjjal megvásárolt teljesítmény,

Y a Magyar Nemzeti Bank által közzétett a csatlakozási díj befizetése és a visszaigénylés közötti évekre vonatkozó fogyasztói árindex.