19/2007. (VII. 30.) MeHVM rendelet

az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Regionális Fejlesztés Operatív Programokra meghatározott előirányzatok felhasználásának állami támogatási szempontú szabályairól

A Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. §-ának (7) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (a továbbiakban: NFÜ) fejezetéhez tartozó, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szereplő Nyugat-dunántúli Operatív Program, Dél-alföldi Operatív Program, Észak-alföldi Operatív Program, Észak-magyarországi Operatív Program, Közép-magyarországi Operatív Program, Közép-dunántúli Operatív Program, Dél-dunántúli Operatív Program (a továbbiakban együttesen: Regionális Fejlesztés Operatív Programok) állami támogatási szabályok alá eső egyes jogcímei tekintetében, a meghatározott előirányzat felhasználására terjed ki.

(2)[1] E rendelet hatálya nem tejed ki:

a) a Közép-magyarországi Operatív Program vonatkozásában a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet, valamint

b) a Regionális Fejlesztés Operatív Programok vonatkozásában a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről szóló 22/2007. (VIII. 29.) MeHVM rendelet által szabályozott területekre.

(3)[2]

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

2. §[3]

E rendelet alkalmazásában

1. acélipar: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 2. cikk 29. pontjában meghatározott fogalom,

2.[4] állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) 2. cikke szerinti csekély összegű támogatás (a továbbiakban: támogatás),

3. általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,

4. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom,

5.[5] diszkont kamatláb: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 3. pontjában meghatározott fogalom,

6. felvásárlás: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök megvásárlása, ha a létesítmény bezárásra került vagy - ha nem vásárolják fel - bezárásra került volna, és az eszközöket egy független beruházó veszi meg,

7. halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenység: a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó tevékenység,

8. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom,

9. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott fogalom,

10. induló beruházás: az a beruházás, amely megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet 12. cikk (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek,

10a.[6] indulótőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 5. pontjában meghatározott tőke,

10b.[7] kilépési stratégia: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 7. pontjában meghatározott stratégia,

11. kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együtt: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének,

12. közösségi szabvány:

a) olyan kötelező közösségi szabvány, amely környezeti mutatókra ír elő a vállalkozások által elérendő szinteket, vagy

b) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2008. január 19-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben rögzített, az elérhető legjobb technikák használatára vonatkozó kötelezettség, amelyet a Bizottság ezen irányelv 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően a legújabb erre vonatkozó tájékoztatásában tett közzé,

12a.[8] közszolgáltatás: az EUMSz 106. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,

13. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek: a 800/2008/EK bizottsági rendel et 2. cikk 14. pontjában meghatározott fogalom,

13a.[9] kvázi-sajáttőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 2. pontjában meghatározott tőke,

13b.[10] magvető tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 4. pontjában meghatározott tőke,

14. múzeum: működési engedéllyel rendelkező muzeális intézmények és múzeumi működési engedéllyel nem rendelkező egyéb kiállítások, bemutató helyek,

15. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom,

16.[11] nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-ában meghatározott fogalom,

16a.[12] növekedési tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 6. pontjában meghatározott tőke,

17. ösztönző hatású támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 8. cikkében meghatározott fogalom,

18.[13]

19.[14] referencia alapkamatláb: az Atr. 2. § 13. pontjában meghatározott fogalom,

20. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatást nem tartalmazó forrás,

20a.[15] saját tőke: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 28. cikk 1. pontjában meghatározott tőke,

21. szakképzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

22. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelése,

23. szinten tartást szolgáló eszköz: szinten tartást szolgál az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné,

24. szintetikusszál-ipar: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontjában meghatározott fogalom,

25.[16] támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontjában meghatározott fogalom,

26.[17] támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak az Atr. 2. mellékletében foglalt módszertan alapján kiszámolt értéke,

27.[18] támogatott területek: az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiók: Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Nyugat-Dunántúl; az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint támogatott régió: Közép-Magyarország,

28. tárgyi eszköz: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom.

Az előirányzatok felhasználásának általános céljai

3. §

(1) Az NFÜ által felügyelt Regionális Fejlesztés Operatív Programok céljai a következők:[19]

a) A regionális versenyképesség javítása, az ipar modernizációjának gyorsítása, a magas hozzáadott értékű beruházások ösztönzése, a környezeti terhelés csökkentése;

b) Az elmaradott területek felzárkóztatása, az egyes térségek gazdasági szerkezetének, szakmai infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése korszerű telephelyek kialakításával. A vállalkozások koncentrált letelepedésének elősegítése;

c) A természeti és épített környezet megóvása;

d) A turizmus jövedelemtermelő képességének javítása

e) A kis- és középvállalkozói szektor megerősítése;

f) Innovatív és versenyképes gazdasági környezet kialakítása;

g) A térségi vállalkozói igényekre alapozott tanácsadás, hálózatosodás és gazdasági infrastruktúra fejlesztése;

h) Gyógy- és egészségmegőrző szolgáltatásokra, örökséghasznosításra alapozott turizmus tematikus elvű fejlesztése;

i) A nagy növekedési potenciállal rendelkező, fejlődőképes vállalkozások piaci pozícióinak megerősítése, termelékenységük növelése, illetve versenyképességük javítása technológiai korszerűsítésük révén;

j) A vállalatközi együttműködés javítása, a megtelepedett vállalatok regionális gazdaságba történő erőteljesebb integrálása, továbbá a vállalati versenyképesség növelése érdekében a beszállítói együttműködés különböző formáinak támogatása;

k) A vállalkozások beindításához és fejlődéséhez szükséges vállalatvezetési, üzleti ismeretek elsajátítása főként a kis- és középvállalkozások számára, a hatékonyságuk növelése, illetve a túlélési, növekedési esélyeinek javítása érdekében;

l) Minőségtudatos vállalatirányítás megvalósítása, minőségi menedzsment kialakítása, a minőségi és környezetközpontú szemlélet erősítése és ezzel a vállalkozások versenyképességének javítása;

m) A termelés, működés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazása;

n) Az információs, tudás-bázisokhoz való interaktív hozzáférés biztosítása, információs és kommunikációs infrastruktúra elérhetőségének, a hálózati kapcsolódásnak biztosítása és a hálózatbiztonság növelése;

o) A vállalati fejlesztések hatékony megvalósításához szükséges, azokat közvetlenül vagy közvetetten befolyásoló ismeretek, kompetenciák megszerzésére és bővítésére;

p) Komplex minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztések támogatása az ipari növekedés dinamizmusának fenntartása érdekében;

q) Az üzleti környezet fejlesztésének részeként logisztikai központok fejlesztése, minőségi logisztikai szolgáltatások nyújtásával a vállalati hálózatok kialakulásának és működésének elősegítése;

r) A vállalatok közötti elektronikus kapcsolatok, illetve a vállalkozások belső informatizáltságának, valamint az IKT szektor termelékenységének fejlesztése;

s) Mikro- és kisvállalkozás fejlődését gátló piaci elégtelenségek közül a piaci hitel-, tőke- és garanciaforrásokhoz való hozzáférés elősegítése.

(2)[20] Az EUMSz 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, e rendelet által szabályozott támogatások a 3-25/A. § alapján nyújthatók.

A támogatások előirányzatok szerinti jogcímei

4. §[21]

A Regionális Fejlesztés Operatív Programok forrásai a következő jogcímeken használhatók fel:

1. Régészeti lelőhelyek, értékek feltárása, műemlékvédelem alatt álló ingatlanok, kastélyok, várak, múzeumok helyreállítása, értékőrző megújítása, látogatóbarát fejlesztése;

2. Örökségvédelem, történelmi és kulturális örökség fenntartható hasznosítása;

3. Kulturális létesítmények kialakítása, fejlesztése, fenntartható munkahelyek létesítése;

4. Szabadidő- és sportlétesítmények kialakítása, fejlesztése, fenntartható munkahelyek létesítése;

5. Távfűtő rendszerek kialakítása és korszerűsítése;

6. Biomassza, növényi és állati, valamint élelmiszeripari melléktermékek és biohulladékok, trágya, szennyvíz és szennyvíziszap biogáz előállítására, illetve energiaforrásként történő felhasználására szolgáló beruházások;

7. Biomassza, növényi és állati, valamint élelmiszeripari melléktermékek és biohulladékok, trágya, szennyvíz és szennyvíziszap komposzt előállításra történő felhasználását szolgáló beruházások;

8. Turizmus fogadási feltételeinek javítása, szálláshelyfejlesztés, kapcsolódó szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, szervezeti és működési feltételek javítása;

9. Turisztikai célú kisvasutak, erdei vasutak és a kapcsolódó ökoturisztikai létesítmények felújítása, fejlesztése;

10. Turisztikai hálózatok, klaszterek, együttműködések alapításának, szervezésének, általuk megvalósított beruházások támogatása;

11. A hazai geotermikus potenciál kihasználására épülő hőenergia ellátás fejlesztése, hőszivattyús rendszerek és passzív épületek fejlesztése;

12. Fejlesztések működtetéséhez szükséges munkaerő képzése, vállalkozások humánerőforrás fejlesztése;

13. Kulturális, vallási, művészeti, gasztronómiai rendezvények, fesztiválok infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása;

14. Sportrendezvények infrastrukturális fejlesztése, lebonyolítása;

15. Konferenciáknak helyt adó létesítmények, konferenciaközpontok kialakítása, meglévők infrastrukturális és technológiai fejlesztése;

16. Tematikus turisztikai termékek feltételrendszerének, illetve a kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése;

17. Napenergiát hasznosító rendszerek telepítése;

18. Vállalkozások versenyképességének növelése, vállalati beruházások, munkahelyteremtő beruházások támogatása;

19. Ipari parkok létesítése, szolgáltatások fejlesztése, befektetési környezet fejlesztése;

20. Szélenergiával történő villamosenergia-termelés fejlesztése;

21. Vállalkozások betelepítésére alkalmas ipari területek fejlesztése;

22. Beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódó tájékoztatási, információs és marketingtevékenység támogatása;

23. Megvalósíthatósághoz kötődő dokumentáció elkészítése, beruházás előkészítése, hatásvizsgálatok készítése,

24. Munkaerő-piaci beilleszkedést vagy újra-beilleszkedést segítő képzési, oktatási programok;

25. Gazdasági tevékenység funkciójú intézmények, létesítmények utólagos akadálymentesítése;

26. A települési szilárd hulladék, az állati eredetű hulladékok, az építési-bontási hulladék egyes összetevőinek elkülönített gyűjtése és anyagában történő hasznosítása, a veszélyes összetevők ártalmatlanítása;

27. 5 MW teljesítmény alatti vízerőművek korszerűsítése, illetve létesítése;

28. KKV-k adott kiállításon, vásáron való első megjelenésének támogatása;

29. KKV-k részére nyújtott tanácsadás;

30. Nagyvállalatok részére tanácsadás, információnyújtás, projekt-tervezés és projekt-menedzsment;

31. Gazdasági tevékenység funkciójú épületek energiaellátási rendszerének megújítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások felhasználására;

32. Gazdasági tevékenység funkciójú intézmények, létesítmények használatához közvetlenül kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések;

33. Klaszterek, hídképző intézmények támogatása;

34. Vállalati szervezetfejlesztés, folyamatmenedzsment támogatása;

35. KKV-k részére kockázati tőkebefektetés nyújtása;

36. Közszolgáltatások fejlesztése.

A támogatásban részesíthetők köre

5. §

A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás - a pályázati felhívás tartalmától függően - a Magyarországon székhellyel, illetve lakóhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó és természetes személy, valamint önkormányzatok, önkormányzatok társulásai, szövetkezetek, kereskedelmi-szakmai szervezetek, szövetségek és kamarák, nonprofit szervezetek, közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények, közgyűjtemények és közszolgáltatók részére nyújtható.

A támogatások formái

6. §

(1) Az előirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére

a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),

b) garanciadíj támogatás,

c) visszatérítendő támogatás,

d) kamattámogatás, kedvezményes hitel,

e) kockázati tőkebefektetés,

f) kedvezményes lízing nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatási formák egy kedvezményezett tekintetében együttesen és egy időben is alkalmazhatók.

Támogatási kategóriák

7. §[22]

A 4. §

a) 1-11., 13-21., 23., 26-27., 32-33. pontjában megjelölt jogcímek alapján regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás (a továbbiakban: regionális beruházási támogatás) nyújtható;

b) 28. pontjában megjelölt jogcím alapján KKV-k vásárokon való részvételéhez, 29. pontjában megjelölt jogcím alapján KKV-k részére tanácsadáshoz nyújtható támogatás;

c) 12. és 24. pontjában megjelölt jogcímek alapján képzési célú támogatás nyújtható;

d) 1-36. pontjában megjelölt jogcímek alapján csekélyösszegű támogatás nyújtható;

e) 1-3. és 13. pontjában megjelölt jogcímek alapján, ha azok elősegítik a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, kulturális célú támogatás nyújtható;

f) 35. pontjában megjelölt jogcím alapján kockázati tőkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján, feltéve hogy a támogatási programot az Európai Bizottság az EUMSz 108. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárásban engedélyezte;

g) 29. és 34. pontjában megjelölt jogcímek alapján újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtható támogatás;

h) 31. pontjában megjelölt jogcím alapján az energia-megtakarítási intézkedésekhez környezetvédelmi beruházási támogatás nyújtható;

i)[23]

j) 36. pontjában megjelölt jogcím alapján közszolgáltatások ellentételezésére és fejlesztésére támogatás nyújtható; k) 35. pontja alapján kockázati tőke formájában támogatás nyújtható.

A REGIONÁLIS BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[24]

A támogatás célja

8. §[25]

(1) E rendelet alapján regionális beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beruházás költségei az alábbi költségekből tevődnek össze:

a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy

b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, ha a létesítmény bezárásra került vagy - ha nem vásárolták volna fel - bezárásra került volna, és az eszközöket független beruházó vásárolja meg.

(2) A támogatási intenzitást a tárgyi eszközökbe és immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.

(3)[26] Az egyes azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektek támogatási intenzitása nem haladhatja meg az Atr. 25. § (1) bekezdésében meghatározott mértékeket.

(4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (3) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100%-a, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig,

b) 50%-a, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre,

c) 34%-a, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(5) Ha a pályázó a pályázat benyújtásakor

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - a támogatási intenzitás 20%-kal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével - 10%-kal növelt értéke a (3) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(6) A mezőgazdasági termékek feldolgozásához, illetve forgalmazásához kapcsolódó beruházások esetén a maximális támogatási intenzitások az alábbiak:

a)[27] ha a kedvezményezett KKV, az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 50%, az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében pedig 40%,

b)[28] ha a kedvezményezett által a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletének megfelelően számított foglalkoztatottainak száma kevesebb mint 750 fő, és árbevétele kevesebb mint 200 millió eurónak megfelelő forintösszeg, az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területek esetében a támogatási intenzitás 25%, az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területek esetében 20%.

(7) Ha egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján részesül támogatásnak minősülő kockázatitőke-juttatásban, a tőkejuttatástól számított három éven belül - a nyújtott tőke összegéig - az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20%-kal csökkenteni kell.

A támogatott beruházás elszámolható költségei[29]

9. §[30]

(1) A támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján kell kiszámítani.

(2) Elszámolható költségek:

a) a beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke,

ab) tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor,

ac) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke (a továbbiakban: támogatható immateriális javak) vagy

b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók Sztv. 79. §-a szerint elszámolható személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1)-(2) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.

(4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét vagy ha KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

(5) A földterülettől és épülettől eltérő eszközök lízingével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, KKV esetében legalább három évig kell folytatódnia.

A regionális beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei[31]

10. §[32]

(1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig - KKV esetében legalább három évig - fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz, továbbá cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök és az immateriális javak beszerzésekor, illetve felvásárlás esetén az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(4) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(5) Az immateriális eszközök költségként csak akkor számolhatóak el, ha

a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használják fel,

b) amortizálható eszköznek minősülnek,

c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs,

d) a kedvezményezett immateriális eszközként tartja nyilván azokat, a kedvezményezett tulajdonát képezik nagyvállalatok esetén legalább öt, KKV esetében legalább három éven keresztül.

(6) Nagyvállalatok esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

(7) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége számolható el.

(8)[33] A költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételével megvalósult beruházások a fenntartási időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. A költségvetésből támogatott beruházással létrehozott vagyon - ha az a kedvezményezett tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe kerül - az Ámr. 128. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogató előzetes jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg.

(8a)[34] Ha az elidegenítéshez a támogató hozzájárult, a kedvezményezett mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a kedvezményezett köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást az Ámr. 148. § (2) bekezdése szerint visszafizetni.

(9) Ha a támogatás kiszámítása a bérköltségek alapján történik, a támogathatóság feltétele, hogy a munkahelyeket közvetlenül a beruházási projekt hozza létre, valamint a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított 3 éven belül létre kell hozni és a munkahelyeket legalább öt évig, KKV-k esetében legalább 3 évig fenn kell tartani.

11. §[35]

Nem nyújtható regionális beruházási támogatás a következő költségekre:

a) a támogatási program 12. § szerinti közzététele előtt felmerült költségek,

b) a létesítmény felvásárlása esetén a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, vételára,

c) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó támogatást vett igénybe,

d) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be,

e) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke.

12. §[36]

A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendelet regionális beruházási támogatásokra vonatkozó előírásait, a támogatási programot közzé kell tenni az NFÜ honlapján. A támogatási programot nem lehet az interneten való közzététel előtt elindítani.

Az energia-megtakarítási intézkedéshez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatás[37]

13. §[38]

(1) Energia-megtakarítási intézkedésekhez nyújtott környezetvédelmi beruházási támogatást a (2)-(3) bekezdésben vagy a (4)-(6) bekezdésben rögzített feltételek alapján lehet nyújtani.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 60%-át. A támogatási intenzitás 20%-kal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10%-kal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(3) A támogatható költségek a közösségi szabványok által előírtnál magasabb szintű energiamegtakarítás megvalósításához szükséges beruházási többletköltségek. A támogatható költségek kiszámításához az (5)-(6) bekezdésben rögzített módszert kell alkalmazni. A támogatható költségek kiszámítása során figyelmen kívül kell hagyni az energiamegtakarításhoz szükséges többletberuházáshoz kapcsolódó költségeket és működési előnyöket, amelyek KKV eset ében e beruházás első három éve alatt, az Európai Unió széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt nem vevő nagyvállalatok esetében a beruházás első négy éve alatt, az Európai Unió széndioxidkibocsátás-kereskedelmi rendszerében részt vevő nagyvállalatok esetében a beruházás első öt éve alatt jelentkeztek. Nagyvállalkozások esetén ez az időszak csökkenthető e beruházás élettartamának első három évére, ha bizonyítható, hogy a beruházás értékcsökkenés-leírási ideje nem haladja meg a három évet. A támogatható költségek számítását független könyvvizsgálóval kell hitelesíttetni.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a támogatható költségek 20%-át. A támogatási intenzitás 20%-kal növelhető a kisvállalkozásoknak, illetve 10%-kal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatások esetén.

(5) A beruházásnak a környezetvédelemhez közvetlenül kapcsolódó költségeit az alternatív helyzetből kiindulva kell meghatározni:

a) ha beruházás összköltségén belül a környezetvédelmi beruházás költsége egyszerűen meghatározható, a környezetvédelemhez szorosan kapcsolódó költség az elszámolható költség,

b) minden más esetben úgy kell megállapítani a beruházás többletköltségeit, hogy a beruházást össze kell hasonlítani az állami támogatás nélküli alternatív helyzettel; az alternatív helyzet egy, műszaki szempontból hasonló, alacsonyabb környezetvédelmi szintet képviselő beruházás (amely megfelel a kötelező közösségi szabványoknak, ha vannak ilyenek), amely hitelt érdemlően megvalósítható lenne támogatás nélkül (a továbbiakban: referencia-beruházás); a műszaki szempontból hasonló beruházás olyan beruházást jelent, amelynek termelőkapacitása és minden egyéb műszaki jellemzője azonos a beruházáséval (kivéve azon jellemzőket, amelyek közvetlenül a környezetvédelmi többletberuházáshoz kapcsolódnak); az ilyen referencia-beruházásnak továbbá üzletileg hiteles alternatívát kell jelentenie az értékelés tárgyát képező beruházáshoz képest.

(6) A támogatható beruházást tárgyi eszközökbe, illetve immateriális javakba történő beruházás formájában kell megvalósítani, a működési előnyöket és a működési költségeket figyelmen kívül kell hagyni.

AZ ÚJONNAN LÉTREHOZOTT KISVÁLLALKOZÁSOK RÉSZÉRE NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[39]

A támogatás mértéke[40]

14. §[41]

(1) Az újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás összege nem haladhatja meg

a)[42] a 2 millió eurót a gazdasági tevékenységüket az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiókban végző kisvállalkozások esetében,

b)[43] az 1 millió eurót a gazdasági tevékenységüket az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja szerint támogatott régiókban végző kisvállalkozások esetében.

(2) A támogatás éves összege vállalkozásonként nem lépheti túl az (1) bekezdésben rögzített összegek 33%-át.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg a következő mértéket:

a)[44] az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja hatálya alá tartozó régiókban a támogatható költségek 35%-át a vállalkozás megalakulását követő első három évben, 25%-át az ezt követő két évben,

b)[45] az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés c) pontja hatálya alá tartozó régiókban a támogatható költségek 25%-át a vállalkozás megalakulását követő első három évben, 15%-át az ezt követő két évben.

(4)[46] A (3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitások 5%-kal növelhetők az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint támogatott régiókban, amelyben az egy főre jutó bruttó hazai össztermék kevesebb, mint az Európai Unió tagállamai átlagának 60%-a.

Elszámolható költségek[47]

15. §[48]

(1) Elszámolható költségek a kisvállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségek, valamint - ha a vállalkozás létrehozását követő első öt évben merülnek fel - a következő költségek:

a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, ha a referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg,

b) a termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja,

c) energia-, víz- és fűtési díj, (az általános forgalmi adó és a társasági adó kivételével) adók és adminisztratív díjak,

d) az értékcsökkenés, a termelési létesítmény, illetve a felszerelés lízingdíja, valamint a bérköltségek, ha az alapul szolgáló beruházás vagy a munkahely-teremtési és a munkaerő-felvételi intézkedések nem részesültek egyéb támogatásban.

(2) Azon kisvállalkozások, amelyeket az elmúlt 12 hónapban bezárt vállalkozások résztulajdonosai irányítanak, nem részesülhetnek támogatásban, ha az érintett vállalkozások ugyanazon az érintett piacokon vagy szomszédos piacokon tevékenykednek.

A KKV VÁSÁROKON VALÓ RÉSZVÉTELÉHEZ NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[49]

16. §

(1) E rendelet alapján vásárokon, kiállításokon való részvételre kizárólag kis- és középvállalkozások részére, az adott kiállításon, vásáron való első megjelenéshez nyújtható támogatás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költségek kizárólag a kiállító helyiség bérlete, kialakítása és működtetése költsége.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységre nyújtható maximális támogatási intenzitás maximum 50 százalék.

A KKV RÉSZÉRE TANÁCSADÁSHOZ NYÚJTANDÓ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[50]

17. §

(1)[51] E rendelet alapján a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei elszámolhatók, a maximális támogatási intenzitás 50%.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltatás nem lehet folyamatos, visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, úgymint folyamatos adótanácsadás, rendszeres jogi szolgáltatás vagy hirdetés.

A KÖZSZOLGÁLTATÁSOK FINANSZÍROZÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[52]

17/A. § (1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett kaphat.

(2) A közszolgáltatások ellátását szolgáló infrastrukturális fejlesztésekhez nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás működtetésével és fejlesztésével kapcsolatban felmerült indokolt költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét.

(4) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)-(3) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

A KÉPZÉSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A támogatás célja

18. §[53]

Képzési támogatást általános képzéshez és szakképzéshez lehet nyújtani.

A képzési támogatás igénybevételének alapvető feltételei és a támogatás mértéke

19. §

(1) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.

(2) Elszámolható költségek:

a)[54] az oktatók személyi jellegű költségei;

b)[55] az oktatók és a képzésben résztvevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket;

c)[56] egyéb folyó költségek, úgymint a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyó eszközök;

d)[57] az eszközök és felszerelések amortizációja olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják;

e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei;

f) a képzésben résztvevők személyes költségei az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után.

(3) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

(4) Az egyes - azonos elszámolható költségekkel rendelkező - projektekhez nyújtható, bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg az (5)-(7) bekezdésben meghatározott mértékeket.

(5)[58] A maximális támogatási intenzitás

a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a,

b) szakosított képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a.

(6)[59] Az (5) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:

a) 10%-kal a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén,

b) 10%-kal a középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén,

c) 20%-kal a kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén.

(7)[60] Ha valamely támogatási projektben mind szakosított, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, az (5) bekezdés b) pontja szerinti szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitást kell alkalmazni.

A CSEKÉLY ÖSSZEGŰ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

20. §

(1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4)[61] A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet a pályázati felhívásban, illetve a támogatási szerződésben arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell az 1998/2006/EK bizottsági rendeletre hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére, valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

A KULTURÁLIS CÉLÚ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A támogatás célja és igénybevételének alapvető feltételei

21. §

(1) E rendelet alapján kulturális célú támogatás kizárólag olyan tevékenységhez nyújtható, amely igazoltan elősegíti a kultúra és a kulturális örökség megőrzését, amelyek kulturális örökségvédelmi szempontból megkülönböztetett jelentőségűek, valamint az olyan tevékenységek, amelyek célja a nemzeti kulturális örökség veszélyeztetett emlékeinek megmentése.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó tevékenységekhez nyújtott támogatásban az e rendelet 5. §-ában meghatározottak köre részesülhet, különösen az alábbiak:

a) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Műemléki nyilvántartásában szereplő ingatlanok tulajdonosai, vagyonkezelői;

b)[62] a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal nyilvántartásában szereplő régészeti lelőhelyek feltárására, régészeti bemutatóhelyek állagmegóvására, helyreállítására, kialakítására, a régészeti lelőhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelőhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint régészeti feltárásra jogosult intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői;

c) azokat a tevékenységeket ellátó személyek, szervezetek, amelyek tevékenységének célja a műemléki tér örökségvédelmi szempontú restaurálása, eredeti állapotának helyreállítása, eredeti állapot kutatása (föld-, fal-, padló-, mennyezet-kutatás);

d) a kulturális örökség ápolását, megőrzését, terjesztését szolgáló rendezvények szervezői;

e) a muzeális intézmények tulajdonosai, vagyonkezelői;

f) műtárgyak védelmét célzó tevékenységeket ellátó személyek, szervezetek;

g) az örökségvédelem területén működő szervezetek.

A támogatás mértéke

22. §

(1) A kulturális célú támogatások alkalmazásában az elszámolható költségek köre a kultúra és a kulturális örökség, kulturális értékek megóvása során közvetlenül felmerülő, igazoltan e célra fordított költségek.

(2) Az igénybe vehető támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(3) A támogatás mértékének felső határát és az elszámolható költségek körét a pályázati dokumentáció tartalmazza.

22/A. §[63]

22/B. §[64]

KOCKÁZATI TŐKE FORMÁJÁBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[65]

22/C. § (1) A 7. § k) pontja alapján a (2)-(7) bekezdésben szereplő feltételek teljesülése esetén nyújtható támogatás.

(2) A befektetési alap által nyújtandó beruházási részösszegek bármely tizenkét hónap alatt vállalkozásonként nem haladhatják meg a 1,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) A kockázati tőkejuttatás magvető tőke, indulótőke, illetve növekedési tőke formájában történhet.

(4) A befektetési alap a KKV-kba fektetett teljes költségvetésének legalább 70%-át sajáttőke- és kvázi sajáttőke formájában nyújtja.

(5) A befektetési alap a KKV-kba kizárólag abban az esetben fektet be, ha befektetésével egyidejűleg legalább az összbefektetés 30%-áig független magánbefektető is befektet ugyanabba a vállalkozásba.

(6) A kockázati tőke juttatás feltétele, hogy

a) a befektetésre vonatkozóan üzleti terv készül, amely részletes információkat tartalmaz a termékről, az értékesítésről, valamint a jövedelmezőség alakulásáról, és megállapítja a projekt előzetes életképességét és

b) minden befektetésre vonatkozóan világos és reális kilépési stratégia áll rendelkezésre.

(7) A befektetési alap üzleti alapon történő irányításának biztosítása érdekében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a szakmai alapkezelő és az alapban résztvevők közötti megállapodás előírja, hogy a vezetők javadalmazása teljesítményhez kötött,

b) a szakmai alapkezelő és az alapban résztvevők közötti megállapodás meghatározza az alap célkitűzéseit és a befektetések javasolt időzítéseit,

c) a magánbefektetők képviseltetik magukat a döntéshozatalban és

d) az alapkezelés a legjobb gyakorlatok alkalmazásával és prudenciális felügyelet mellett zajlik.

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

23. §[66]

(1) Nem nyújtható támogatás

a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben;

b)[67] az Atr. 6. §-a szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak;

c)[68] azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, és ezért az Áht. 122/A. §-a szerinti kizárás alatt áll, kivéve a vis maior esetét;

d)[69] azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a támogatás iránti pályázata benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak;

e) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett;

f) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

g) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent;

h)[70]

i)[71] azon pályázó részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeinek;

j)[72] a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt tevékenységekhez;

k)[73] a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra;

l)[74] a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározott támogatásokra.

(2)[75]

(3)[76] E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a beruházás megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani, hogy a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete, kiszélesedik a tevékenység köre, növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, lényegesen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme, vagy regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.

24. §

A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

25. §[77]

(1) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllépéséhez.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában halmozható a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott egyéb támogatással, ha az nem vezet az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100%-át meghaladó támogatási intenzitáshoz.

25/A. §[78]

(1) E rendelet alapján - a csekély összegű támogatások kivételével - csak ösztönző hatású támogatásokat lehet nyújtani.

(2) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendeletet hatálybalépését követően az NFÜ honlapján is közzé kell tenni.

25/B. §[79]

(1) A támogatott projekt megkezdése időpontjának a következő időpont minősül:

a) építési beruházási tevékenységet tartalmazó projekt esetén a kivitelezői (vállalkozási) szerződés hatályba lépésének napja, függetlenül a szerződés létrejöttének napjától, érvényességétől,

b) tárgyi eszköz, forgó eszköz, immateriális javak (a továbbiakban együtt: eszközök) beszerzését tartalmazó projekt esetén

ba) az első beszerzett eszköz megrendelését igazoló okmány megrendelőhöz történő megérkezésének dátuma,

bb) megrendelés hiányában a beszerzésre megkötött első szerződés hatályba lépésének napja, függetlenül a szerződés létrejöttének napjától, érvényességétől,

bc) megrendelés és szerződés nélkül beszerzett eszközök esetén a számlán feltüntetett fizikai teljesítés, a számlakiállítás és a számlakiegyenlítés dátuma közül a legkorábbi időpont,

c) szolgáltatás, egyéb tevékenység támogatása esetén, ha a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában a megvalósításra megkötött első szerződés hatályba lépésének napja, függetlenül a szerződés létrejöttének napjától, érvényességétől,

d) fejlesztési célú pénzeszközök átadását tartalmazó projekt esetén az első pénzátadás napja,

e) beruházás saját vállalkozásban történő megvalósítását, vagy saját vállalkozásban teljesített szolgáltatást tartalmazó projekt vonatkozásában

ea) építési tevékenységnél építési napló vezetés kötelezettségének fennállása esetén az építési naplóba történt első bejegyzés napja,

eb) oktatást, képzést, vagy rendezvényeket magába foglaló szolgáltatás esetén az első ilyen esemény napja,

ec) nem előkészítési költségnek minősülő számla vagy egyéb elszámolást alátámasztó bizonylaton szereplő fizikai teljesítés, a bizonylat kiállítása vagy a bizonylat kiegyenlítése dátuma közül a legkorábbi időpont vagy a tevékenység végrehajtásában résztvevő saját foglalkoztatott munkaköri leírásában, munkáltatói utasításban e projekt kapcsán megjelölt kezdési időpont,

f) a településfejlesztési felhívások esetén a közvetett támogatás formájában megvalósuló programalap pályázatainak meghirdetése.

(2) Ha a projekt keretében több, az (1) bekezdés szerinti tevékenység támogatására kerül sor, az (1) bekezdésben meghatározott időpontok közül a legkorábbit kell a projekt megkezdésének tekinteni.

(3) A projekt-előkészítési tevékenység nem jelenti a projekt megkezdését.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a hatálybalépését követően kiírt pályázatokra és egyéb felhasználásokra kell alkalmazni.

(2)[80] E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni.

(3)[81] E rendelet alapján támogatási döntést átmeneti támogatások tekintetében 2010. december 31-ig lehet hozni.

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁNAK VALÓ MEGFELELÉS

27. §[82]

E rendelet

a) 7. § a)-c), g)-h) és k) pontja a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezete, 13-14. cikke, 17. cikke, 21. cikke, 26-29. cikke és 38-39. cikke (HL L 214/3. 2008. 08. 09.),

b) 7. § d) pontja a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5, 2006.12. 28.),

c) 7. § e) pontja a kulturális célú támogatási intézkedések a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretein belül című, N 276/2007. számú bizottsági határozat,

d)[83]

e) 7. § j) pontja az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások részére közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Dr. Szilvásy György s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter