8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet

a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat- és hatásköréről szóló 160/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 2. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség fejezetéhez tartozó Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (a továbbiakban: GVOP) 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés prioritására, valamint a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra (a továbbiakban: GOP) és a Közép-Magyarországi Operatív Program (a továbbiakban: KMOP) 1. Tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése című prioritására - a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek kivételével -meghatározott előirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1.[1] Állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás.

2.[2] Nagyberuházás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet) 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom.

3.[3]

4. Saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz igénybe vett állami támogatásnak nem minősülő forrás.

5. Támogatási intenzitás: a támogatástartalom és a jelenértéken számított elszámolható költség hányadosa, százalékos formában kifejezve.

6. Támogatástartalom: a kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke.

7.[4] Kis- és középvállalkozás (a továbbiakban együtt: KKV): az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének.

8.[5] Kapcsolt vállalkozás: a csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozás.

9. Létesítmény felvásárlása: egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy - amennyiben nem vásárolják meg - bezárásra került volna és a felvásárló kedvezményezett nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának.

10.[6] Mezőgazdasági termék:

a)[7] az EUMSZ I. mellékletében meghatározott termékek, kivéve a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK rendelet alkalmazási körébe tartozó halászati és akvakultúratermékeket,

b) a 4502, a 4503, a 4504 KN-kód alá tartozó termékek (parafatermékek),

c) a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletben meghatározott tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek.

11.[8] Mezőgazdasági termék feldolgozása: mezőgazdasági terméken végrehajtott olyan művelet, amely eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett, az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet.

12.[9] Mezőgazdasági termékforgalomba hozatala: ame-zőgazdasági termékek értékesítési célú birtoklása, bemutatása, megvételre való felkínálása, leszállítása vagy egyéb módon történő piacra bocsátása, kivéve az elsődleges termelő részéről a viszonteladónak vagy feldolgozónak történő első értékesítést, valamint a termék első értékesítését előkészítő tevékenységet. Az elsődleges termelő részéről a végső felhasználónak történő értékesítést csak akkor kell forgalomba hozatalnak tekinteni, ha az e célra elkülönített helyiségben történik.

13.[10] Induló beruházás: az a beruházás, amely megfelel a csoportmentességi rendelet 12. cikk (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek.

14. Szinten tartást szolgáló eszköz: szinten tartást szolgál az az eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális javakat váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezné.

15.[11] Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a Korm. Rendelet 8. számú mellékletében meghatározott fogalom.

16.[12] Általános képzés: a csoportmentességi rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom.

17.[13] Szakosított képzés: a csoportmentességi rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom.

18.[14] Hátrányos helyzetű munkavállaló: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom.

19. Szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén.

20.[15] Bérköltség: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom.

21.[16] Létesítmény: a vállalkozás székhelye, telephelye, fióktelepe.

22.[17] Kockázati tőke: a vállalkozások részére a korai növekedési szakaszokban (magvető, induló és növekedési szakasz) saját tőke vagy kvázi-sajáttőke útján nyújtott finanszírozás.

Az előirányzatok felhasználásának általános céljai

3. §

(1) Az Áht., az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, valamint a 2007-2013 időszak strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatása felhasználásának részletes eljárási szabályairól szóló 16/2006 (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által felügyelt GOP és a GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés prioritásának, valamint ezzel összhangban a KMOP 1. Tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése című prioritásának általános céljai az alábbiak:[18]

a) A nemzetközi versenyképesség javítása, az ipar modernizációjának gyorsítása, a magas hozzáadott értékű beruházások ösztönzése, a környezeti terhelés csökkentése;

b) A nagy növekedési potenciállal rendelkező, fejlődőképes vállalkozások piaci pozícióinak megerősítése, termelékenységük növelése, illetve versenyképességük javítása technológiai korszerűsítésük révén;

c) A vállalatközi együttműködés javítása, a hazánkban megtelepedett vállalatok magyar gazdaságba történő erőteljesebb integrálása, továbbá a vállalati versenyképesség növelése érdekében a beszállítói együttműködés különböző formáinak támogatása;

d) A vállalkozások beindításához, és fejlődéséhez szükséges vállalatvezetési, üzleti ismeretek elsajátításának elősegítése főként a KKV-k számára, a hatékonyságuk növelése, illetve a túlélési, növekedési esélyeinek javítása érdekében;

e) Minőségtudatos vállalatirányítás megvalósításának, minőségi menedzsment kialakításának elősegítése, a minőségi és környezetközpontú szemlélet erősítése és ezzel a vállalkozások versenyképességének javítása;

f) Az egyes térségek gazdasági szerkezetének, szakmai infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztése korszerű telephelyek kialakításával. A vállalkozások koncentrált letelepedésének elősegítése;

g) A termelés, működés hatékonyságát és biztonságát javító, az információk feldolgozását és elérését támogató rendszerek alkalmazásának elősegítése;

h) A korszerű informatikai megoldások használatának lehetővé tétele a KKV-k számára is;

i) Az információs, tudás-bázisokhoz való interaktív hozzáférés biztosítása, információs és kommunikációs infrastruktúra elérhetőségének, a hálózati kapcsolódásnak biztosítása és a hálózatbiztonság növelése;

j) A vállalati fejlesztések hatékony megvalósításához szükséges, azokat közvetlenül vagy közvetetten befolyásoló ismeretek, kompetenciák megszerzésének és bővítésének elősegítése;

k) Komplex minőségi szolgáltatásokat lehetővé tevő ipari és innovációs infrastruktúra fejlesztések támogatása az ipari növekedés dinamizmusának fenntartása érdekében;

l) Az üzleti környezet fejlesztésének részeként logisztikai központok fejlesztése, minőségi logisztikai szolgáltatások nyújtásával a vállalati hálózatok kialakulásának és működésének elősegítése;

m) A vállalatok közötti elektronikus kapcsolatok, illetve a vállalkozások belső informatizáltságának, valamint az információs és kommunikációs technológiai (IKT) szektor termelékenységének fejlesztése;

n) Mikro- és kisvállalkozások fejlődését elősegítendő, a piaci elégtelenségek visszaszorítása érdekében a piaci hitel-, tőke- és garancia forrásokhoz való hozzáférés elősegítése.

(2)[19] Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, e rendelet által szabályozott támogatások a 4-17. § alapján nyújthatóak. Az egyéb, e rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra a 4-6. § alkalmazandó.

A támogatások előirányzatok szerinti jogcímei

4. §

(1) A GOP, a GVOP 4. Információs társadalom és gazdaságfejlesztés prioritásának és a KMOP Tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése című prioritásának forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel:

a) A vállalati beruházások támogatása;

b) Munkahely teremtő beruházások támogatása a hátrányos helyzetű kistérségekben;

c) Vállalati szervezet-fejlesztés, folyamatmenedzsment támogatása;

d) Minőségbiztosítási, minőségellenőrzési, környezetirányítási és egyéb rendszerek, szabványok bevezetésének támogatása;

e) E-kereskedelem, e-szolgáltatások kialakítása, e-kereskedelem ösztönzése, e-gazdaság fejlesztése, beleértve az infokommunikációs technológia és szolgáltatások fejlesztését;

f) Információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése;

g) Szélessávú hálózatokhoz való hozzáférést biztosító korszerű infokommunikációs infrastruktúra létrehozása;

h) Ipari parkok telephely- és szolgáltatásainak fejlesztése;

i) Logisztikai központok és szolgáltatások fejlesztése;

j) Nagyvállalatok részére információnyújtás, valamint üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása;

k) Regionális szolgáltató központok támogatása;

l) Vállalati humánerőforrás-fejlesztés (képzés);

m) Vállalkozások által megvalósítandó projekt tervezéséhez, elindításához, megvalósításához kapcsolódó képzések;

n) Nagyvállalat által megvalósítandó projekt elindításához, megvalósításához kapcsolódó projekt tervezés és menedzsment tanácsadás;

o) KKV-k által megvalósítandó projekt elindításához, megvalósításához kapcsolódó projekt tervezés és menedzsment tanácsadás;

p) KKV-k esetén üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása;

q) Kockázati tőkebefektetés nyújtása KKV-k részére;

r) Vállalkozások finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének elősegítése.

s)[20] Befektetés-ösztönzési és piacfejlesztési tanácsadás, szolgáltatás.

(2) Az (1) bekezdés l) és m) pontjában meghatározott jogcímeken akkor nyújtható támogatás, amennyiben arra az (1) bekezdésben felsorolt egyéb tevékenységek kielégítő végrehajtásához szükséges van és ezen tevékenységekhez közvetlenül és szorosan kapcsolódik és az a projekt részét képezi.

A támogatásban részesíthetők köre

5. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás - pályázati konstrukció tartalmától függően - a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyiségű, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek részére nyújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alanyi körön túlmenően támogatás

a) vállalati szervezet-fejlesztés, folyamatmenedzsment támogatása esetén gazdasági kamarák és a vállalkozások érdekképviseletét ellátó szervezetek,

b) e-kereskedelem, e-szolgáltatások kialakítása, e-kereskedelem ösztönzése, e-gazdaság fejlesztése esetén KKV-k, kereskedelmi-szakmai szervezetek és szövetségek és kamarák,

c) információs (digitális tartalom) iparág fejlesztése jogcím esetén KKV-k, kereskedelmi szervezetek, kamarák, nonprofit szervezetek, továbbá közgyűjtemények és közszolgáltatók, valamint közhasznú adatbázisokat kezelő intézmények, állami és nonprofit szervezetek,

részére nyújtható.

A támogatások formái

6. §[21]

Az előirányzat forrásaiból a 4. § (1) bekezdésében meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére

a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás),

b) garancia,

c) hitel,

d) kockázati tőkebefektetés nyújtható.

Támogatási kategóriák

7. §[22]

A 4. § (1) bekezdésében megjelölt jogcímek alapján a következő típusú támogatás nyújtható:

a)[23] a 4. § (1) bekezdés a), c)-f), j), n), q)-s) pontja alapján csekély összegű támogatás nyújtható, amelyekre a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben, valamint a 15. §-ban foglaltak az irányadók,

b)[24] a 4. § (1) bekezdés a)-b), e), g)-i), k), r) pontjában megjelölt jogcímek alapján regionális beruházási támogatás (a továbbiakban: beruházási támogatás) nyújtható, amelyre a 10-14. §-ban, a Korm. Rendeletben, valamint a csoportmentességi rendeletben foglaltak az irányadók,

c)[25] a 4. § (1) bekezdés l)-m) pontjában megjelölt jogcímek alapján képzési célú támogatás is nyújtható, amelyre a 15-16. §-ban, valamint a csoportmentességi rendeletben foglaltak az irányadók,

d)[26] a 4. § (1) bekezdés o), p) és s) pontjában meghatározott jogcímek alapján támogatás KKV részére tanácsadáshoz, a 4. § (1) bekezdés s) pontjában meghatározott jogcím alapján támogatás KKV részére vásárokon való részvételhez is nyújtható, amelyre a 14/A. §-ban, valamint a csoportmentességi rendeletben foglaltak az irányadók,

e) a 4. § (1) bekezdés q) pontjában meghatározott jogcímen kockázati tőkejuttatás nyújtható a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján.

f)[27] a 4. § (1) bekezdés a)-s) pontja alapján pénzügyi válság kapcsán átmeneti támogatás (a továbbiakban: átmeneti támogatás) nyújtható, amelyre a Korm. rendelet 23/A. és 23/C. §-a, valamint a 15/A.-15/B. §-okban foglaltak az irányadók.

A REGIONÁLIS BERUHÁZÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A támogatás célja

8. §[28]

(1) E rendelet alapján beruházási támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelőzően nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani azt, hogy az alábbiak közül legalább egy követelmény teljesül:

a) a támogatás segítségével lényegesen megnövekszik a projekt mérete,

b) kiszélesedik a tevékenység köre,

c) növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg,

d) lényegesen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme,

vagy

e) regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.

(2) A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából az e rendelet beruházási támogatásokra vonatkozó előírásai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet a közzététel előtt elindítani.

(3) E rendelet alapján azon projektekhez, amelyek esetében a támogatási program (2) bekezdés szerinti közzététele előtt merülnek fel költségek, beruházási támogatás nem nyújtható.

A támogatás mértéke

9. §

(1) Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg a Korm. rendelet 30. §-ában, valamint a (2) és (3) bekezdésben meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történő kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felső határból eredő legkedvezőbb összeget.

(2) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a Korm. rendelet 30. § (1) bekezdése alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig,

b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre,

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(3)[29]

(4) Amennyiben egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/2. 2005. 08. 18.) alapján részesül állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban, a tőkejuttatástól számított három éven belül - a nyújtott tőke összegéig - az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20 százalékkal csökkenteni kell.

A regionális beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei

10. §

(1) Elszámolható költségek:

a) a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti bekerülési értéke

aa) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor;

ab) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak);

b) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók - a Sztv. 79. §-a szerint elszámolható -személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(2) Az (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.

11. §

(1) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(2) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben a kedvezményezett KKV.

(3) Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

(4)[30] A földterülettől és épülettől eltérő eszközök bérlése kizárólag pénzügyi lízing formájában valósulhat meg. Az ezzel kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha a pénzügyi lízing szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, míg KKV-k esetében három évig kell folytatódnia.

(5) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(6) Nagyberuházás meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalat által egy hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak. Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni. Az euróra való átszámításra a támogatás odaítélésének időpontjakor érvényes árak és árfolyam, illetve azon nagyberuházási projektek esetében, amelyeknek - a Korm. rendelet szerinti -egyedi bejelentése szükséges, a bejelentés időpontjakor érvényes árak és árfolyam alkalmazandó.

(7)[31] Fejlesztési (beruházási) célú állami támogatás akkor vehető igénybe és tartható meg, amennyiben a kedvezményezett a beruházást annak befejezésétől számított öt évig, KKV-k esetén három évig fenntartja és működteti (a továbbiakban: fenntartási időszak) .

(8) A (7) bekezdésben megfogalmazott kötelező fenntartási időszakra vonatkozó követelmény nem akadályozza a fejlesztés eredményeként létrejött, de a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immate-riális javak cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A fejlesztés eredményeként létrejött, de a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és imma-teriális javak cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett a fejlesztés eredményeként létrejött, de a gyors technológiai változások miatt a fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(9) A 4. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a kötelező fenntartási időszak alatt az érintett régióban fenntartja.

(10)[32] Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott nettó munkavállalói létszám azonos az érintett létesítményben közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számának nettó növekedésével a pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlagához képest. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidőben és az idénymunkában foglalkoztatott alkalmazottak számát oly mértékben kell figyelembe venni, ahogyan munkaidejük a teljes munkaidőhöz aránylik.

(11) Amennyiben a támogatás kiszámítása részben vagy egészben a bérköltségek alapján történik, az alábbi feltételeknek kell teljesülniük:

a) a munkahelyeket közvetlenül a támogatott beruházási projekt hozza létre, és

b) a munkahelyeket a beruházás befejezésétől számított három éven belül kell létrehozni, és minden munkahelyet legalább öt évig, vagy KKV esetén három évig fenn kell tartani.

(12) Amennyiben a beruházást, illetve fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodás és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajz benyújtása. A 12. § (1) bekezdésének p) pontja szerinti per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás (fejlesztés) helyszíne.

(13)[33] A költségvetésből nyújtott támogatás igénybevételével megvalósult beruházásoka fenntartási időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. A költségvetésből támogatott beruházással létrehozott vagyon - ha az a kedvezményezett tulajdonába, illetve vagyonkezelésébe kerül - az Ámr. 128. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogató előzetes jóváhagyásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg.

(14)[34] Ha az elidegenítéshez a támogató hozzájárult, a kedvezményezett mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a kedvezményezett köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatást az Ámr. 148. § (2) bekezdése szerint visszafizetni.

(15)[35] A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a támogatásban részesíthető immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban használja fel.

(16) Az immateriális javakkal kapcsolatban felmerült költségek elszámolható költségként csak abban az esetben számolhatóak el, ha teljesítik az alábbi feltételeket:

a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használhatóak fel,

b) leírható eszközöknek kell őket tekinteni,

c)[36] piaci feltételek mellett, olyan társaságtól kell azokat beszerezni, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs,

d) a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig, vagy KKV-k esetén három évig a regionális támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk.

12. §

(1) Nem nyújtható támogatás

a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben;

b)[37] a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásról szóló 2006/C 54/08 számú iránymutatás (a továbbiakban: iránymutatás) I. számú mellékletében meghatározott acélipari tevékenységhez, kivéve ha a kedvezményezett KKV, és a csoportmentességi rendeletben foglaltak szerint részesül állami támogatásban;

c) a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló 2003/C 317/06 számú keretszabály (HL C 317, 2003. 12. 30., 11-14. o.) 3. 1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenységhez;

d) szén bányászatához;

e) az iránymutatás II. számú mellékletében meghatározott szintetikusszál-ipari tevékenységhez;

f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000. 1. 21., 22-52. o.) szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;

g) a szállítási ágazatban gördülőeszköz vásárlásához;

h) a mezőgazdasági termékek előállításához;

i)[38]

j)[39] a 2. § 15. pontja szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak;

k) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből, vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem teljesítette, kivéve a vis maior esetét;

l)[40] azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a támogatás iránti pályázata benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak;

m) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül az államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett;

n) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik;

o) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent;

p)[41] annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatási szerződés megkötésének időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a pályázó, vagy ipari parkban működő pályázó esetében az ipari park az igény jogosultja, valamint bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére;

q)[42] azon pályázó részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeinek.

r)[43]

(2)[44]

(3)[45] Nem nyújtható támogatás továbbá az alábbi költségekre:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény felvásárlásakor;

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;

c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

d) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke;

e)[46]

f) személygépkocsi bekerülési értéke;

g)[47]

h) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét.

13. §

(1) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;

b)[48] gép, berendezés, anyag, eszköz, termék, immateriális javak beszerzését tartalmazó projekt esetében az első beszerzendő gép, berendezés, anyag, termék stb. megrendelése;

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén amennyiben a szerződéskötést megelőzően megrendelésre kerül sor, ennek időpontja, előzetes megrendelés hiányában pedig a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;

d) amennyiben a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, gépbeszerzés, egyéb) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(2) Az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

A képzési támogatásokra vonatkozó szabályok

14. §[49]

(1) Képzési támogatást általános és szakosított képzéshez lehet nyújtani.

(2) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez kizárólag a csoportmentességi rendelet szabályaival összhangban nyújtható.

(3) Elszámolható költségek:

a) az oktatók személyi jellegű költségei,

b) az oktatók és képzésben részt vevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,

c) egyéb folyó költségek, különösen a képzés során felhasznált tananyag, egyéb oktatási segédeszköz beszerzése,

d) az eszközök és berendezések amortizációja olyan mértékben, amennyire azokat a képzési projekt céljaira használják,

e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,

f) a képzésben részt vevők személyes költségei és az elszámolható általános közvetett költségek (adminisztrációs

költség, bérleti díj, rezsi költségek) az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összértékéig. A képzésben részt vevők személyi jellegű költségei csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő mértékéig - a termelésben töltött idő levonása után - vehetők számításba.

(4) Az elszámolható költségeket dokumentumokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

(5) Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg a (6)-(7) bekezdésben meghatározott mértékeket.

(6) A maximális támogatási intenzitás

a) általános képzéshez:

aa) KKV esetében 70%,

ab) nagyvállalkozások esetében 50%;

b) szakosított képzés esetén:

ba) KKV esetében 35%,

bb) nagyvállalkozások esetében 25%.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitást 10 százalékponttal növelni lehet a hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén.

(8) Ha valamely támogatási projektben mind szakosított, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés szakosított, illetve általános jellege nem állapítható meg, a (6) bekezdés b) pontja szerinti szakosított képzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

KKV részére nyújtott támogatás tanácsadáshoz és vásárokon való részvételhez[50]

14/A. §

(1) A 4. § (1) bekezdés o)-p) és s) pontja alapján nyújtott támogatások a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó tanácsadáshoz kapcsolódó támogatásnak minősülnek.

(2) E támogatási program keretében a KKV részére nyújtott tanácsadáshoz kapcsolódó támogatást kizárólag a csoportmentességi rendelet szabályai alapján, az elszámolható költségek 50%-áig lehet odaítélni.

(3) A tanácsadáshoz kapcsolódó támogatás esetén az elszámolható költségek a külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások tanácsadói költségei. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy időszakosan visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen a folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy hirdetés hez.

(4) A vásárokon való részvételhez kapcsolódó támogatás esetén az elszámolható költségek a vállalkozásnak valamely kiállításon vagy vásáron való első részvétele esetén a kiállító helyiség bérletével, felállításával és működtetésével kapcsolatos költségek.

A csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó szabályok

15. §

(1) Csekély összegű támogatást kizárólag az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) előírásaival összhangban lehet nyújtani.

(2) Csekély összegű támogatás esetén bármely három pénzügyi év időszakában bármely kedvezményezett részére odaítélt csekély összegű támogatás összege nem haladhatja meg a 200 000 eurónak, a közúti szállítási ágazat esetében a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele, hogy a kedvezményezett nyilatkozik az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(4) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(5) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet alapján a csekély összegű támogatás nyújtható valamennyi ágazat vállalkozásai számára az alábbi kivételekkel:

a) halászati és akvakultúra ágazat vállalkozásai részére;

b)[51] az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozások részére;

c) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásával vagy marketingjével kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások részére, amennyiben:[52]

ca) a támogatás összege a piacon beszerzett vagy forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

cb) vagy az elsődleges termelőknek való teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d) a szénipar vállalkozásai részére;

e) szállítóeszköz megvásárlására a közúti szállítási ágazatban tevékenykedő vállalkozások esetében;

f) nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározottakon túl nem nyújtható csekély összegű (de minimis) támogatásként

a) az exporttal kapcsolatos tevékenységek támogatása, nevezetesen az exportált mennyiséggel, az értékesítési hálózat kialakításával és működtetésével, illetve az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal közvetlenül kapcsolatos támogatások, valamint

b) az import áruk helyett hazai áru használatától függő támogatások.

(7) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét kell figyelembe venni.

(8) A csekély összegű támogatás ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, amennyiben az így halmozott összeg meghaladná a támogatási intenzitás csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottságnak a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképről szóló jóváhagyó határozatában meghatározott mértékét.

(9) A támogatást nyújtó köteles írásban tájékoztatni a kedvezményezettet arról, hogy csekély összegű támogatásban részesül. A tájékoztatásnak kifejezetten utalnia kell az 1998/2006/EK rendeletre hivatkozva annak pontos címére és az Európai Közösség Hivatalos Lapjában való kihirdetésére - valamint meg kell határoznia a támogatás pontos összegét támogatástartalomban kifejezve.

Az átmeneti támogatásokra vonatkozó szabályok[53]

15/A. §[54] (1) Az átmeneti támogatásként a 17. § (3) bekezdésben meghatározott időpontig nyújtott összes támogatás támogatástartalma vállalkozásonként nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelemmel a (3)-(5) bekezdésekben foglaltakra.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt, a jelen § hatálya alá tartozó, és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem kumulálható csekély összegű támogatással.

(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem kumulálható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az adott állami támogatásra vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

15/B. §[55] (1) Átmeneti támogatás nem nyújtható:

a) a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, halászathoz vagy akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásnak;

b)[56] az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak;

c) az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásoknak:[57]

ca) amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

cb) amennyiben a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, nevezetesen amikor a támogatás mértéke az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódik; illetve értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz kapcsolódik;

e) amennyiben az átmeneti támogatás az importáruk helyett hazai áru használatától függ.

(2) Átmeneti támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(3) A támogatás nyújtását megelőzően a vállalkozás írásban tájékoztatja a támogatást nyújtót a 15/A. § alapján, illetve csekély összegű támogatás formájában 2008. január 1-jét követően neki odaítélt támogatásokról és a még el nem bírált támogatási kérelmeiről.

(4) A támogatást nyújtó kötelessége, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatásban részesült, és egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt, a 15/A. § hatálya alá tartozó és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget.

(5) A kedvezményezett köteles az átmeneti támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10. évig megőrizni és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén azokat bemutatni.

Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok

16. §

A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

Átmeneti és záró rendelkezések

17. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)[58] E rendelet alapján támogatási döntést 2013. december 31-ig lehet hozni.

(3)[59] E rendelet alapján támogatási döntést átmeneti támogatások tekintetében 2010. december 31-ig lehet hozni.

(4)[60] A 4. § (1) bekezdés q) pontja szerinti jogcímen támogatás a támogatási program Európai Bizottság általi előzetes jóváhagyását követően nyújtható, melynek naptári napját a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. Csak a támogatási program Európai Bizottság általi előzetes jóváhagyását követően kerülhet sor a közvetítői szerződések megkötésére, illetve a pénzügyi közvetítők kiválasztására vonatkozó pályázati felhívások meghirdetésére.

(5)[61] Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg:

a) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet,

b) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet.

Dr. Szilvásy György s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter