200/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet

a működési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről

A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 235. §-a (1) bekezdésének j) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat rendeli el:

1. §

E rendelet hatálya a Hpt. szerinti hitelintézetre és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásra (a továbbiakban együtt: hitelintézet) terjed ki.

2. §

E rendelet célja, hogy a hitelintézet számára meghatározza a működési kockázat tőkekövetelményének az alapmutató módszerével [Hpt. 76/J. § (1) bekezdés a) pont], a sztenderdizált módszerrel [Hpt. 76/J. § (1) bekezdés b) pont], illetőleg a fejlett mérési módszerrel [Hpt. 76/J. § (1) bekezdés c) pont] történő kiszámításának részletes szabályait.

Alapmutató módszere

3. §

(1) Az irányadó mutató a hitelintézet eredménykimutatása alapján

a) a kapott kamat és kamat jellegű bevétel, valamint a fizetett kamat és kamat jellegű ráfordítás különbözete, és

b) a bevételek forgatási célú részvényekből, részesedésekből (osztalékok, részesedések), kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó nyeresége és egyéb bevételek üzleti tevékenységből, valamint a fizetett (fizetendő) jutalék- és díjráfordítások, pénzügyi műveletek nettó veszteség különbözete összegének hároméves számtani átlaga.

(2)[1] Az irányadó mutató számítása során a számítást megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját kell figyelembe venni. Ha a hitelintézet az üzleti tevékenysége megkezdésének napjától számítva még nem működik három éve, vagy tevékenységi kör változása miatt nem áll rendelkezésre adat, akkor a rendelkezésre nem álló időszak, üzletág vagy tevékenység vonatkozásában az éves beszámoló adatai helyett az üzleti tervében szereplő, becsült adatokat kell figyelembe vennie. Egyesülés, szétválás vagy tevékenységi kör változása esetén a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározásához - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) engedélyével - az üzleti tervben szereplő becsült adatok alkalmazhatóak.

(3) Az irányadó mutató számítása során csak a pozitív előjelű összeget lehet figyelembe venni. Ha az összeg egy év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor a fennmaradó két évhez tartozó pozitív összegek számtani átlagát kell figyelembe venni. Ha az összeg két év vonatkozásában negatív vagy nulla, akkor kizárólag annak az évnek az adatát kell figyelembe venni, amelynek esetében az összeg pozitív.

(4) Az irányadó mutatóra vonatkozó számítások során nem vehető figyelembe

a) az értékvesztéssel, értékvesztés visszahassál, céltartalékképzéssel vagy céltartalék-felhasználással kapcsolatos ráfordítás és bevétel, kivéve a (7) bekezdés szerinti értékvesztést, értékvesztés-visszaírást, céltartalékképzést vagy céltartalék-felhasználást (céltartalék-felszabadítást),

b) az általános igazgatási költség,

c) az azonos összevont alapú felügyelet alá tartozó hitelintézettől, befektetési vállalkozástól és a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozástól származó osztalék és részesedés, valamint

d) a kiszervezett tevékenység szerződés szerint - nem a hitelintézet anyavállalatának vagy leányvállalatának - fizetett ellenértéke.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően, a hitelintézet a kiszervezett tevékenység szerződés szerinti, fizetett ellenértékét levonhatja az irányadó mutató számítása során, ha a kiszervezett tevékenységet végző hitelintézet, befektetési vállalkozás és hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozás, és a hitelintézetnek nem anyavállalata vagy leányvállalata.

(6) Az irányadó mutató számítása során nem vehető figyelembe

a)[2] a kereskedési könyv részét nem képező tételek - ide nem értve a devizát - eladásából realizált bevétel, a pénzügyi műveletek nettó nyereségében és a pénzügyi műveletek nettó veszteségében szereplő eredmény, az egyéb bevételek üzleti tevékenységből között szereplő bevétel,

b) az egyéb bevételek üzleti tevékenységből között szereplő, biztosítási események miatti kártérítésből származó bevétel.

(7) Az irányadó mutató számítása során figyelembe kell venni az eredménykimutatásában szereplő, a kereskedési könyv szerint nyilvántartott valamennyi mérlegbeli és mérlegen kívüli tétel értékeléséből - ideértve a valós értéken történő értékelésből - származó eredményt (értékvesztést és értékvesztés-visszaírást, pozitív vagy negatív értékelési különbözetet, valamint a kereskedési célú derivatív ügyletek várható veszteségére történő céltartalékképzést és céltartalék-felszabadítást) .

(8) A működési kockázat tőkekövetelménye az irányadó mutató tizenöt százaléka.

Sztenderdizált módszer

4. §

(1)[3] A működési kockázat tőkekövetelménye az (5) bekezdésben felsorolt üzletágak tőkekövetelményei éves összegének hároméves átlaga.

(2)[4] Ha egy üzletág tőkekövetelménye negatív, akkor a számítások során ez figyelembe vehető.

(3)[5] A (2) bekezdéstől eltérően, ha az (1) bekezdés szerinti, adott évre vonatkozó üzletági tőkekövetelmények éves összege negatív, akkor e negatív értéket a hároméves számtani átlag számítása során nullával kell helyettesíteni.

(4)[6] Az (1) bekezdés szerinti átlag számítása során a számítást megelőző három üzleti év könyvvizsgáló által hitelesített éves beszámolóját kell figyelembe venni. Ha a hitelintézet az üzleti tevékenysége megkezdésének napjától számítva még nem működik három éve, vagy tevékenységi kör változása miatt nem áll rendelkezésre adat, akkor a rendelkezésre nem álló időszak, üzletág vagy tevékenység vonatkozásában az éves beszámoló adatai helyett az üzleti terve alapján becsült adatokat kell figyelembe vennie. Egyesülés, szétválás vagy tevékenységi kör változása esetén a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározásához az MNB engedélyével az üzleti tervben szereplő becsült adatok alkalmazhatóak.

(5) Az egyes üzletágak súlyozott irányadó mutatójának meghatározása során

a) vállalati pénzügyekhez tizennyolc százalékos,

b) kereskedés és értékesítés tevékenységhez tizennyolc százalékos,

c) lakossági közvetítői tevékenységhez tizenkét százalékos,

d) kereskedelmi banki tevékenységhez tizenöt százalékos,

e) lakossági banki tevékenységhez tizenkét százalékos,

f) fizetési és elszámolási tevékenységhez tizennyolc százalékos,

g) pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki) tevékenységhez tizenöt százalékos, és

h) vagyonkezelési tevékenységhez tizenkét százalékos súlyt kell rendelni.

(6)[7] A vállalati pénzügyek üzletágba kell besorolni:

a) a pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalást)

b) a jegyzéshez kapcsolódó szolgáltatást,

c) a befektetési tanácsadást,

d) a pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalás nélkül,

e) a tőkeszerkezettel, üzleti stratégiával és az ezekkel összefüggő kérdésekkel, valamint az egyesüléssel és a vállalatfelvásárlással kapcsolatos tanácsadást és szolgáltatást,

f) a befektetési elemzést és a pénzügyi elemzést.

(7) A kereskedés és értékesítés tevékenység üzletágba kell besorolni

a) a pénzügyi ügynöki tevékenységet a bankközi piacon,

b)[8] pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett megbízás felvételét és továbbítását,

c)[9] a pénzügyi eszközre vonatkozóan megbízás végrehajtását az ügyfél javára.

d) az értékpapír-kölcsönzést, és

e) a bankközi betét elhelyezését.

(8)[10] A lakossági közvetítői tevékenység üzletágba kell besorolni a hitelezési kockázatról szóló kormányrendelet alapján a lakossággal szembeni kitettségi osztályba való sorolás feltételeit kielégítő kitettségekhez kapcsolódó, pénzügyi eszközre vonatkozóan végzett megbízás végrehajtását az ügyfél javára.

(9) A kereskedelmi banki tevékenység üzletágba kell sorolni - a (10) bekezdésben meghatározott eltéréssel

a) a betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadását,

b) a hitel és pénzkölcsön nyújtását,

c) a pénzügyi lízinget,

d) a kezesség és bankgarancia vállalását, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalását, és

e) a pénzváltást.

(10) A lakossági banki tevékenység üzletágba kell besorolni a hitelezési kockázatról szóló kormányrendelet alapján a lakossággal szembeni kitettségi osztályba való sorolás sztenderd módszer szerinti feltételeit kielégítő kitettségekhez kapcsolódó

a) betétgyűjtést és más visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadását,

b) hitel és pénzkölcsön nyújtását,

c) pénzügyi lízinget,

d) kezesség és bankgarancia vállalását, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalását,

e) kártyatársaság közreműködésével nyújtott kártyaszolgáltatást, és

f) pénzváltást.

(11) A fizetési és elszámolási tevékenység üzletágba kell besorolni

a) az ügyfélnek nem minősülő harmadik személy részére végzett készpénzátutalást, klíring és elszámolásforgalom lebonyolítását, és

b) az elektronikus pénz, valamint készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátását, illetőleg az ehhez kapcsolódó szolgáltatást.

(12) A pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki) tevékenység üzletágba kell besorolni az

a) értékpapírok letéti őrzését és az azzal kapcsolatos nyilvántartások vezetését,

b) az értékpapír letétkezelést, valamint

c) hitelintézet vagy befektetési vállalkozás részére végzett ügynöki tevékenységet.

(13) A vagyonkezelési tevékenység üzletágba kell besorolni

a) az egyéni portfóliók egyedi kezelését (portfólió kezelést),

b) a letétkezelést kollektív befektetések részére,

c) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár részére történő vagyonkezelést, és

d) a magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelést.

5. §

(1) A hitelintézet részére az MNB akkor engedélyezi sztenderdizált módszer alkalmazását, ha a hitelintézet megfelel a Hpt. 13/D. § szerinti irányítási és kockázatkezelési követelményeknek, és[11]

a) a hitelintézet jól kidolgozott, dokumentált és rendszeresen - legalább évente - a működési kockázat kezeléséért felelős szervezeti egységtől független szervezeti egység által felülvizsgált szervezeti és felelősségi rendszerrel rendelkezik a működési kockázat mérésére és kezelésére,

b) a működési kockázat miatt felmerülő kitettséget a rendszer jól azonosítja és meghatározza, a működési kockázathoz kapcsolódó adatok - ideértve a kötelező jelleggel gyűjtendő veszteségadatokat is - nyomon követhetőek,

c) a működési kockázat értékelésére szolgáló rendszer teljes mértékben integrált a hitelintézet általános vezetői információs rendszerébe, valamint kockázatkezelési folyamatába,

d) a rendszer által biztosított adatok lehetővé teszik a hitelintézet működési kockázatának ellenőrzését,

e) a hitelintézet működési kockázattal kapcsolatos jelentése az igazgatóság, illetve az ügyvezetés részére történő belső jelentési rendszer lényeges részét képezi, valamint

f) a hitelintézet szabályzatban határozza meg az igazgatóság, illetve az ügyvezetés részére történő belső jelentési rendszert.

(2) A hitelintézet szabályzatban határozza meg az egyes üzletágakba történő besorolás módszerét és feltételeit. A szabályzatot a hitelintézet az új vagy megváltozó tevékenységre és az ahhoz kapcsolódó kockázatra tekintettel rendszeresen - legalább évente - felülvizsgálja.

(3) Az üzletágak meghatározása során

a) az egyes tevékenységeket kizárólag egy üzletágba lehet besorolni, és a besorolást a besorolást végző szervezeti egységtől független személynek vagy szervezeti egységnek is felül kell vizsgálnia,

b) az olyan tevékenységet, amely nem tartozik az üzletágba, azonban az üzletágba tartozó tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő jellegű tevékenység, ezen kapcsolódó üzletágba kell besorolni,

c) ha a b) pont szerinti kiegészítő jellegű tevékenység több olyan tevékenységhez kapcsolódik, amelyeket különböző üzletágakba soroltak, akkor a kiegészítő jellegű tevékenység besorolásához szabályzatban meghatározott szempontokat kell figyelembe venni,

d) ha egy tevékenységet és az ehhez kapcsolódó kiegészítő jellegű tevékenységet nem lehet egyik üzletágba sem besorolni, akkor ezeket abba az üzletágba kell sorolni, amelyhez a legmagasabb kockázati súly tartozik,

e) a hitelintézet belső árképzést alkalmazhat az alapmutató üzletágak közötti megosztásához, így az egyik üzletágnál felmerült, de másik üzletágat terhelő ráfordítást át lehet csoportosítani a megfelelő üzletághoz, amelynek egyik módszere a két üzletág közti transzferáron alapuló módszer, valamint

f) a tevékenységeket következetesen, a hitelezési és a piaci kockázat esetében alkalmazott kategóriáknak megfelelően kell besorolni.

(4) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásáért a hitelintézet igazgatósága, illetve ügyvezetése felelős.

6. §

(1)[12] Az MNB engedélyével - a 4. §-tól eltérően - a hitelintézet a működési kockázata tőkekövetelményének meghatározása során a lakossági banki tevékenységhez és a kereskedelmi banki tevékenységhez a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén alternatív mutatót alkalmazhat.

(2) Az alternatív mutató a nyújtott kölcsönök szerződés szerint fennálló - hitelkeretből lehívott és még nem visszafizetett - értéke összegének hároméves átlaga 0, 035-del szorozva. A lakossági banki és kereskedelmi banki üzletági tőkekövetelmény az így kapott alternatív üzletági mutatók és a 4. § (5) bekezdés szerinti súlyok szorzata. A kereskedelmi banki üzletágban a nyújtott kölcsön mellett a kereskedelmi banki üzletághoz tartozó, de nem kereskedési könyv szerint nyilvántartott értékpapírt is figyelembe kell venni.

(3) A hitelintézet számára az MNB akkor engedélyezi az alternatív mutató alkalmazását, ha[13]

a) a hitelintézet tevékenysége - a megfelelő irányadó üzletági mutatókat figyelembe véve - legalább kilencven százalékban a lakossági banki tevékenységből és a kereskedelmi banki tevékenységből származik, valamint

b) a lakossági banki tevékenységének, illetőleg a kereskedelmi banki tevékenységének legalább ötven százaléka olyan kölcsönökből áll, amelyeknek a nemteljesítési valószínűség értéke átlagosan eléri a 3%-os mértéket és a kölcsönök árazása magas hitelezési kockázathoz igazodik.

(4)[14] A hitelintézet az MNB engedélyével alkalmazhat a (3) bekezdés b) pontjában foglalt feltétellel egyenértékű szint igazolására nemteljesítési valószínűség helyett veszteségráta becslést vagy tényleges veszteség adatokat is.

Fejlett mérési módszer

7. §

(1)[15] A hitelintézet részére az MNB akkor engedélyezi a fejlett mérési módszer alkalmazását, ha a hitelintézet megfelel a Hpt. 13/D. § szerinti irányítási és kockázatkezelési követelményeknek, az e §-ban és a 8-10. §-ban meghatározott feltételeknek.

(2) A hitelintézetnek a működési kockázat értékelésére és mérésére szolgáló rendszerének teljes mértékben integráltnak kell lennie a napi kockázatkezelési folyamatba. A működési kockázat értékeléséért és méréséért, valamint ezen kockázat kezeléséért felelős részlegnek funkcionálisan függetlennek kell lennie a hitelintézet többi részlegétől.

(3) A hitelintézet rendelkezik olyan szabályzattal, amely előírja, hogy a hitelintézet

a) a működési kockázatból származó kitettségre és a 13. §-ban meghatározott veszteség esemény típusokhoz kapcsolódó működési kockázati veszteségre vonatkozó, az igazgatósága, illetve az ügyvezetése részére történő rendszeresen - legalább évente -jelentést készítsen,

b) szükség szerint a korrigáló lépéseket megtegye.

(4) A hitelintézet működési kockázatkezelésének megfelelően kidolgozottnak és dokumentáltnak kell lennie. A hitelintézet szabályzatainak és eljárásainak biztosítaniuk kell a stratégiának való megfelelést, a megfelelés hiányában pedig az annak eléréséhez szükséges intézkedések megtételének kötelezettségét.

(5) A hitelintézetnek a működési kockázat kezelésére és mérési rendszerére vonatkozó szabályzatait a belső ellenőr vagy külső könyvvizsgáló köteles felülvizsgálni.

(6) A hitelintézet működési kockázat kezelésére vonatkozó szabályzatait, eljárását és rendszerét az MNB akkor hagyja jóvá, ha[16]

a) a hitelintézet belső döntéshozatali szabályzatai megfelelőek, átláthatóak, teljes körűek és a felülvizsgálati eljárások az ismert hiányosságokból fakadó potenciális hibákat azonosítják és mérséklik, valamint

b) a kockázatkezelési rendszer átlátható és ellenőrizhető, valamint adatai pontosak.

(7)[17] A hitelintézetnek a működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő meghatározása során a várható és a nem várt veszteségeket is figyelembe kell vennie. A hitelintézet abban az esetben tekinthet el a várható veszteség figyelembevételétől, ha az MNB által jóváhagyott szabályzatában meghatározza a várható veszteség mérséklésére vonatkozó eljárásokat.

(8) A hitelintézetnek működési kockázata mérési rendszerének a potenciálisan súlyos veszteséggel járó és kis valószínűségű eseményeit oly módon kell meghatároznia, hogy a működési kockázat tőkekövetelményének egy egyéves időszak során bekövetkező működési kockázati veszteségeire 99, 9%-os valószínűséggel fedezetet nyújtson. A hitelintézetnek szabályzatban kell meghatároznia az üzleti környezetet tükröző belső és külső veszteségadatokat, a forgatókönyv-elemzést, egyéb meghatározó tényezőket és a 8. §-ban meghatározott belső ellenőrzési rendszerek működésére vonatkozó szabályokat, valamint ezeknek a működési kockázat mérése során történő figyelembevételének módját.

(9) A hitelintézet kockázatmérési rendszerének azonosítania kell a súlyos veszteséggel járó és kis valószínűségű események bekövetkezését befolyásoló tényezőket.

(10)[18] A hitelintézet számára az MNB engedélyezi a veszteség adatok közötti korrelációs feltételezések alkalmazását, ha a hitelintézetnek a korreláció mérésére alkalmazott rendszerei megbízhatóak - azaz mennyiségi és minőségi módszerekkel alá vannak támasztva -, a kockázatkezelési rendszerben azokat integráltan alkalmazzák, figyelembe veszik a korrelációs becslés ismert hiányosságaiból fakadó potenciális hibákat, illetve a szokásos piaci folyamatoktól eltérő (stressz) helyzetek jellemzőit.

(11) A hitelintézet működési kockázatra vonatkozó kockázatmérési rendszerének következetesnek kell lennie, valamint biztosítania kell a tőkemegfelelési számításokhoz kapcsolódó minőségi értékelés és a kockázatmérséklő módszerek többszörös figyelembevételének elkerülését.

8. §

(1) A működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel való meghatározása során a kockázatmérésnek legalább ötéves múltbeli belső veszteségadatokon kell alapulnia. A fejlett mérési módszer bevezetésekor a hitelintézet három évre vonatkozó adatokat alkalmazhat, amely hároméves időszakot minden évben egy évvel meg kell hosszabbítania az ötéves időtartam eléréséig.

(2)[19] A hitelintézet a múltbeli veszteségadatait a 4. § szerinti üzletágaknak és a 13. § szerinti eseménytípusoknak objektív kritériumok figyelembevételével úgy felelteti meg, hogy a kritériumokat és a megfeleltetés folyamatát dokumentumokkal teljeskörűen alátámasztja. A hitelintézet egészét érintő veszteségeket kivételesen egy kiegészítő, társasági szintű tételek üzletághoz lehet rendelni. Az olyan veszteségre, amelyet a hitelezési kockázat tőkekövetelményének számítása során a hitelintézet figyelembe vett, a működési kockázat vonatkozásában nem kell tőkekövetelményt számolni, de azt a hitelintézetnek a nyilvántartásaiban elkülönítetten szerepeltetnie kell. Az olyan működési kockázatból eredő veszteségre, amely a piaci kockázathoz is kapcsolódik, a működési kockázat tőkekövetelményét is számítani kell.

(3) A hitelintézet belső veszteség adatainak átfogóan és következetesen kell meghatározniuk a különböző tevékenységeket és kitettségeket üzletágak és földrajzi régiók szerinti bontásban. A figyelembe nem vett tevékenység és kitettség nem lehet jelentős, így nem befolyásolhatja jelentősen a működési kockázat tőkekövetelményét. Jelentősnek minősül egy tevékenység vagy kitettség, ha a figyelembevételükkel számított működési kockázat tőkekövetelménye öt százalékkal meghaladja azt a tőkekövetelményt, amelyet a figyelembe nem vételükkel számol a hitelintézet.

(4) A veszteségre vonatkozó belső adatok gyűjtésénél a hitelintézetnek az alsó határértéket kell meghatároznia.

(5) A hitelintézet adatgyűjtése

a) a bruttó veszteség összegére,

b) a veszteséget okozó esemény dátumára,

c) a bruttó veszteség összegének megtérülésére, és

d) a veszteséget okozó esemény okaira és bekövetkezését befolyásoló tényezőire terjed ki.

(6) A hitelintézet szabályzatban határozza meg a központosított funkcióból vagy legalább két üzletágat érintő tevékenységből eredő, vagy az egy eseményhez kapcsolódó, de több időpontban felmerülő veszteségadatok üzletágakba és 13. § szerinti eseménytípusokba sorolásának módját.

(7) A hitelintézet szabályzatban határozza meg a veszteség-adatok folyamatos értékelésére, az értékelés felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat, valamint az értékelések rendszeres felülvizsgálatát végző és jóváhagyó személyek nyilvántartásának rendszerét. A felülvizsgálat bármely eleméért felelős személynek legalább kétéves, pénzügyi intézménynél szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(8) A hitelintézetnek működési kockázata mérését szolgáló rendszerhez - ha az az alacsony valószínűséggel előforduló és potenciálisan súlyos veszteség figyelembevételének biztosításához lehetséges - külső adatokat kell használnia. A hitelintézet szabályzatban határozza meg a külső adatok alkalmazása lehetséges eseteinek meghatározására és a működési kockázat mérésében való figyelembevételére vonatkozó eljárásokat, ideértve a külső adatok alkalmazására vonatkozó feltételek és eljárások dokumentálásának rendjét. A szabályzatot a hitelintézet rendszeresen - legalább évente - köteles felülvizsgálni.

(9) A hitelintézet a forgatókönyv-elemzés és a külső adatok együttes alkalmazásával értékeli a súlyos veszteséggel járó eseménnyel szembeni kitettségét. A hitelintézet az értékelési módszertant rendszeresen - legalább évente - felülvizsgálja, és azt a tényleges veszteségnek megfelelően korrigálja.

(10) A hitelintézet kockázatértékelési módszerének biztosítania kell a működési kockázat mértékét és jellemzőjét módosító üzleti környezet és belső ellenőrzés tényezőinek figyelembevételét.

(11)[20] A hitelintézetnek - az engedélyezési kérelem részeként - a működési kockázatának számítására vonatkozó szabályzatait az MNB részére be kell nyújtania. A kockázat mértékében a kockázatellenőrzés javítása által eredményezett változáson kívül a működési kockázat mérését szolgáló rendszernek biztosítania kell a tevékenység összetettségéből vagy az üzleti forgalom növekedéséből adódó működési kockázat növekedés figyelembevételét is.

(12) A hitelintézet a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározását biztosító eljárást és rendszert részletesen dokumentálja, valamint rendszeresen - legalább évente - felülvizsgálja. A hitelintézet a folyamatot és az eredményeket a tényleges belső veszteségadatokkal és a vonatkozó külső adatokkal összehasonlítva rendszeresen - legalább évente - felülvizsgálja.

9. §

(1) A hitelintézet biztosítást vagy kockázatot csökkentő más jogügyletet is figyelembe vehet a működési kockázat tőkekövetelményének csökkentése céljából, ha teljesülnek az e §-ban foglalt feltételek.

(2) A biztosítást olyan biztosító nyújthatja, amelyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített, és legalább 3. hitelminősítési besorolású.

(3) A biztosítási szerződésnek és a hitelintézet biztosítási keretrendszerének együttesen a következő feltételeknek kell megfelelnie:

a) a biztosítási szerződés tartama a megkötésekor legalább egy év azzal, hogy ha a működési kockázat tőkekövetelménye csökkentésének érvényesítésekor a hátralévő időtartam nem éri el az egy évet, akkor a hitelintézet a hátralévő időtartamhoz növekvő, lejárat miatti korrekciót alkalmaz, amely kilencven napos vagy annál rövidebb hátralévő időtartam esetén száz százalék,

b) a biztosítási szerződés felmondási ideje legalább kilencven nap,

c) a biztosítási szerződés nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely

1. a d) pontban foglalt kivétellel felügyeleti intézkedéshez kapcsolódik, vagy

2. a hitelintézettel szembeni csőd-, felszámolási vagy adósságrendezési eljárás során megakadályozza, hogy a hitelintézet vagy a felszámoló a hitelintézetet ért károk és költségek kapcsán kártérítést kapjon, kivéve ha a károkozás a csőd-, felszámolási vagy adósságrendezési eljárás kezdő időpontját követően következik be,

d) a biztosítási szerződés tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kizárja a kiszabott felügyeleti bírság biztosító általi megtérítését,

e) a működési kockázat tőkekövetelménye csökkentésének hatására vonatkozó számítási módszertan következetes és átlátható, valamint összhangban van a működési kockázat tőkekövetelmény meghatározásának módszertanával, az ott figyelembe vett veszteségadatok jellemzőivel, és

f) a biztosítást harmadik fél - a hitelintézettel szoros kapcsolatban nem álló vállalkozás - bocsátja rendelkezésre, vagy a hitelintézettel szoros kapcsolatban álló vállalkozással kötött biztosítási szerződés esetén a biztosítási fedezet azon része fogadható el a működési kockázati tőkekövetelményt csökkentő tételként, amelyet az e §-ban meghatározottnak megfelelő viszontbiztosítási szerződés útján viszontbiztosításba kell adni egy olyan, a hitelintézettel szoros kapcsolatban nem álló vállalkozásnak, amelyik megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő biztosítás működési kockázat tőkekövetelmény csökkentő hatásának számításokkal és dokumentumokkal alátámasztottnak kell lennie.

(5) A hitelintézet működési kockázata tőkekövetelményének a biztosítás által történő csökkentése tekintetében - a biztosítási visszavásárlási érték meghatározása vagy a lejárat miatti korrekció alkalmazása által - figyelembe kell venni a számítások során

a) a biztosítási kötvény (3) bekezdés szerinti hátralévő tartamát, ha az nem éri el az egy évet,

b) a biztosítási kötvény felmondási idejét, ha az nem éri el az egy évet, valamint

c) a kifizetés bizonytalanságát és a biztosítási kötvények fedezet-eltérését.

(6) A működési kockázat tőkekövetelménye (1)-(5) bekezdés szerinti csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a működési kockázat tőkekövetelménye - kockázatcsökkentés nélkül vett értékének - húsz százalékát.

10. §[21]

Az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat a Hpt. 76/J. § (9) bekezdésében foglalt egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer bevezetése engedélyezésének kérelmezésekor, valamint az alkalmazás során legalább évente részletesen bemutatja az MNB-nek a működési kockázat tőkekövetelményének az anyavállalat és leányvállalatai közötti megosztását. Az engedélyezési kérelem részeként be kell mutatni az egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazása során megvalósuló diverzifikációs hatás mértékét és módját.

Több módszer együttes alkalmazása

11. §

(1) A hitelintézet - az MNB engedélyével - a fejlett mérési módszert az alapmutató módszerrel vagy a szten-derdizált módszerrel együttesen is alkalmazhatja, ha[22]

a) a két módszer együttes alkalmazásával a hitelintézet a működési kockázatát teljes mértékben figyelembe veszi,

b) a két módszer együttes alkalmazása biztosítja a különböző tevékenységekhez, a földrajzi régiókhoz, a jogi egységekhez, illetőleg a belső szabályzataiban meghatározott szempontok alapján felállított egységekhez való teljes illeszkedést, valamint

c) megfelel a 4-10. §-ban meghatározott feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározotton kívül az engedélyező határozatban feltételeként az MNB előírhatja a fejlett mérési módszert az alapmutató módszerrel vagy a sztenderdizált módszerrel együttesen alkalmazni kívánó hitelintézet számára, hogy[23]

a) a fejlett mérési módszer alkalmazásának kezdő napjától a működési kockázatának legalább ötven százalékát a fejlett mérési módszerrel számítsa ki, és

b) megalapozott és részletes ütemtervet készítsen, amely előre meghatározott határidőket rögzít a fejlett mérési módszer alkalmazásának további kiterjesztésére.

12. §[24]

Egyesülés esetén a hitelintézet - az MNB engedélyével - az alapmutató módszert és a sztenderdizált módszert együttesen is alkalmazhatja azzal, hogy a hitelintézetnek az engedélyezési kérelemhez megalapozott és részletes ütemtervet kell mellékelnie, amely előre meghatározott határidőket rögzít a sztenderdizált módszer alkalmazásának teljeskörű bevezetésére.

A működési kockázat eseménytípusai

13. §

(1) A működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel történő számítása során a következő eseménytípusokhoz kapcsolódóan kell a veszteségadatokat - üzletági bontás szerint - elkülönítve gyűjteni:

a) belső csalás,

b) külső csalás,

c) munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság,

d) ügyfél, üzleti gyakorlat, marketing és termékpolitika,

e) tárgyi eszközökben bekövetkező károk,

f) üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba, valamint

g) végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott működési kockázati eseménytípusok vonatkozásában a következő okok miatt merülhet fel veszteség:

a) belső csalás: csalásra, hűtlen kezelésre, jogszabályok vagy a belső szabályzatok - ide nem értve az egyenlő bánásmódra vonatkozó előírásokat - be nem tartására irányuló szándékos tevékenység azzal, hogy legalább egy belső fél közreműködése fennállt,

b) külső csalás: kizárólag harmadik fél csalásra, hűtlen kezelésre vagy jogszabályok kijátszására irányuló szándékos tevékenysége,

c) munkáltatói gyakorlat és munkabiztonság:

ca) foglalkoztatási, egészségügyi vagy munkabiztonsági jogszabályokkal vagy megállapodásokkal ellentétes cselekmény,

cb) személyi sérüléssel vagy az egyenlő bánásmódra vonatkozó követelmények megsértésével kapcsolatban fizetendő kártérítés,

d) ügyfél, üzleti gyakorlat, marketing és termékpolitika: egy ügyféllel szemben gondatlanságból vagy nem szándékosan elkövetett szakmai kötelezettségszegésből - ideértve a bizalmi és alkalmassági követelményeket is -eredő kár, illetve egy termék jellemzőiből vagy tervezéséből adódó kár,

e) tárgyi eszközökben bekövetkező károk: tárgyi eszközben természeti katasztrófa vagy más esemény következtében bekövetkező értékcsökkenés,

f) üzletmenet fennakadása vagy rendszerhiba: az üzletmenet fennakadása vagy bármely működő rendszer hibája,

g) végrehajtás, teljesítés és folyamatkezelés: ügyletek hibás feldolgozásából vagy kereskedelmi ügyfelekkel és beszállítókkal kapcsolatos folyamatok kezeléséből bekövetkező kár.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

14. §

E rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

Átmeneti rendelkezések

15. §

E rendelet hatálybalépésekor már működő vagy engedélyezési eljárás alatt álló azon hitelintézet, amely a tőkekövetelménye meghatározásakor a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény, valamint egyes szakosított hitelintézetekről szóló törvények módosításáról szóló 2007. évi LI. törvény 75. §-ának (9) bekezdése szerint jár el, a működési kockázata tőkekövetelményét 2008. január 1-jéig csökkentheti azon kockázatainak százalékos arányában, amelyre a tőkemegfelelési mutató számításáról szóló 13/2001. (III. 9.) PM rendelet szerint tőkekövetelményt állapít meg.

16. §

E rendelet 4. §-a (5) bekezdésének b) pontjától eltérően 2012. december 31-ig a kereskedés és értékesítés tevékenységhez tizenöt százalékos súlyt lehet rendelni, ha a hitelintézet kereskedés és értékesítés tevékenységhez kapcsolódó irányadó mutatója eléri az üzletági irányadó mutatók összegének ötven százalékát.

17. §[25]

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusnak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/48/EK irányelve (2006. június 14.) a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról (átdolgozott szöveg),

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/49/EK irányelve (2006. június 14.) a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről (átdolgozott szöveg),

c) a Bizottság 2009/83/EK irányelve (2009. július 27.) a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

d) az Európai Parlament és a Tanács 2011/89/EU irányelve (2011. november 16.) a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § a) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[2] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 558. § - a. Hatályos 2009.10.01.

[3] Megállapította a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[4] Megállapította a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[5] Megállapította a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 34. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[6] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[7] Megállapította a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.12.31.

[8] Megállapította a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 56. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.12.31.

[9] Megállapította a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 56. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.12.31.

[10] Megállapította a 380/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 56. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.12.31.

[11] A felvezető szöveget módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[12] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § c) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[13] A felvezető szöveget módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[14] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[15] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[16] A felvezető szöveget módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[17] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[18] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[19] Megállapította a 349/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 35. § - a. Hatályos 2011.01.01.

[20] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[21] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § d) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[22] A felvezető szöveget módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[23] A felvezető szöveget módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[24] Módosította a 345/2013. (IX. 30.) Korm. rendelet 44. § b) pontja. Hatályos 2013.10.01.

[25] Megállapította a 202/2013. (VI. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2013.06.22.

Tartalomjegyzék