25/2007. (IX. 12.) MeHVM rendelet

a Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatából nyújtott, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése hatálya alá tartozó támogatások felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Magyar Köztársaság 2007. évi költségvetéséről szóló 2006. évi CXXVII. törvény 53. § (7) bekezdésében megállapított feladatkörömben - a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában megállapított felelősségi körében eljáró pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya a Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatának, az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó támogatások felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki.

Értelmező rendelkezések

2. §[2]

E rendelet alkalmazásában

1. acélipar: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) 2. cikk 29. pontjában meghatározott fogalom,

2. alapkutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,

3. állami támogatás: az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 85/2004. Korm. rendelet) 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű támogatás,

4. általános képzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 2. pontjában meghatározott fogalom,

5. bérköltség: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 15. pontjában meghatározott fogalom,

6. diszkont kamatláb: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 36. pontjában meghatározott fogalom,

7. fogyatékkal élő munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 20. pontjában meghatározott fogalom,

8. hajógyártás: a hajógyártáshoz nyújtott állami támogatásokról szóló keretszabályról szóló bizottsági közlemény (2003/C 317/06) 3.1 pont (11) bekezdésében meghatározott tevékenység,

9. halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenység: a halászati és akvakultúratermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz kapcsolódó tevékenység,

10. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 18. pontjában meghatározott fogalom,

11. immateriális javak: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 11. pontjában meghatározott fogalom,

12. ipari kutatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom,

13. KKV: az a vállalkozás, amely a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában megfelel a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének,

14. kísérleti fejlesztés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom,

15. közszolgáltatás: az EK Szerződés 86. cikk (2) bekezdése szerinti általános gazdasági érdekű szolgáltatás,

16. közvetlenül a beruházási projekt által teremtett munkahelyek: a 800/2008/EK bizottsági rendel et 2. cikk 14. pontjában meghatározott fogalom,

17. kutatási szervezet: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 30. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

18. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás,

19. mezőgazdasági termék: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott fogalom,

20. mezőgazdasági termék feldolgozása: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 23. pontjában meghatározott fogalom,

21. mezőgazdasági termék forgalomba hozatala: a 800/2008/EK bizottsági rendel et 2. cikk 24. pontj ában meghatározott fogalom;

22. nagyberuházás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 12. pontjában meghatározott fogalom,

23. nagyvállalkozás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 8. pontjában meghatározott fogalom,

24. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: a 85/2004. Korm. rendelet 8. számú mellékletében meghatározott fogalom,

25. referencia alapkamatláb: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 20. pontjában meghatározott fogalom,

26. saját forrás: a kedvezményezett által a fejlesztési programhoz biztosított forrás, amelybe az államháztartás alrendszereiből kapott támogatás nem számítható be, kivéve az államháztartás alrendszereibe tartozó támogatást igénylő, pályázó költségvetési szerv esetében a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által biztosított saját forrás és az ezen költségvetési szerv felügyeleti szervének költségvetésében az adott célra előirányzott összeg, valamint az Önkormányzati EU Önerő Alapból nyújtott támogatás,

27. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 800/2008/EK bizottsági rendel et 2. cikk 19. pontjában meghatározott fogalom,

28. szakképzés: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 38. cikk 1. pontjában meghatározott fogalom,

29. személyi jellegű ráfordítások: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. § (1) bekezdésében meghatározott fogalom,

30. szinten tartást szolgáló eszköz: olyan eszköz, amely a kedvezményezett által már használt tárgyi eszközt, immateriális jószágot váltja ki anélkül, hogy a kiváltás az előállított termék, a nyújtott szolgáltatás, a termelési, illetve a szolgáltatási folyamat alapvető változását vagy bővülését eredményezné,

31. szénipar: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén kitermelése,

32. szintetikusszál-ipar: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 30. pontjában meghatározott fogalom,

33. támogatási intenzitás: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 24. pontjában meghatározott fogalom,

34. támogatástartalom: a 85/2004. Korm. rendelet 1. § 31. pontjában meghatározott fogalom,

35. elszámolható költség: a támogatás alapjának meghatározásakor figyelembe vett, a támogatás tárgyával összefüggésben közvetlenül felmerült vagy ahhoz közvetett módon hozzárendelhető költségek, ráfordítások és beszerzett eszközök bekerülési értéke, amelyek finanszírozására a támogatás felhasználható,

36. tárgyi eszköz: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom,

37. védett munkahely: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 21. pontjában meghatározott fogalom.

38.[3] egyedi támogatás: a 800/2008/EK bizottsági rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott fogalom.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatok felhasználásának általános céljai

3. §

(1)[4] Az Áht., az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet, valamint a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet rendelkezéseivel összhangban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által felügyelt Társadalmi Megújulás Operatív Program célja a gazdaság tartós növekedése által generált munkahelyek betöltéséhez szükséges munkaerő-kínálat növelése és minőségének javítása, hogy időben és elegendő mennyiségben rendelkezésre álljon a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan létrejövő új munkahelyek betöltésére alkalmas, megfelelő képzettségű munkaerő,

a) a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összhangjának javítása,

b) azaktivitás területi különbségeinek csökkentése,

c) a változásokhoz való alkalmazkodás segítése,

d) az egész életen át tartó tanulás elősegítése,

e) az egészségi állapot és a munkavégző-képesség javítása,

f) a társadalmi összetartozás erősítése, az esélyegyenlőség támogatása.

(2)[5] Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, e rendelet által szabályozott támogatások a 4-20. § alapján nyújthatóak.

A Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatokból nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások

4. §

A Társadalmi Megújulás Operatív Program előirányzatokból nyújtható állami támogatásnak minősülő támogatások az alábbi jogcímeken használhatók fel:

1. munkatapasztalat-szerzés támogatása;

2. munkahelyteremtéshez kapcsolódó foglalkoztatási támogatás;

3. hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatási támogatása;

4. megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatási támogatása;

5. megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó többletköltségek megtérítése;

6. foglalkoztatási programok (munkaerő-piaci programok) támogatása;

7. munkavállalók képzése, átképzése;

8. menedzsment-szolgáltatások fejlesztése és menedzseri kompetenciák fejlesztését segítő képzések a felsőoktatásban;

9. innovatív kutatói teamek alapkutatástól az alkalmazott kutatásig terjedő projektjeinek támogatása;

10. kutatási potenciál bővítéséhez szükséges felsőoktatási intézményi szolgáltatói- és ügyfélkapacitás bővítése, a tudás- és technológiatranszferrel összefüggő tevékenységek támogatása;

11. munkahelyi egészséggel és biztonsággal összefüggő tervek, valamint a munkahelyi egészségtervek létrehozásának és minőségbiztosításának támogatása;

12. szervezetek humánerőforrás-gazdálkodásával kapcsolatos fejlesztések támogatása;

13. munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtásának támogatása;

14. alapkutatás, alkalmazott kutatás támogatása;

15. kísérleti fejlesztés támogatása;

16. műszaki megvalósíthatósági tanulmányok készítésének támogatása;

17. szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzésének, érvényesítésének támogatása;

18. továbbképzési programok tervezése, akkreditálása és lebonyolítása;

19. belső intézményi, illetve intézmények közötti, partnerségben megvalósított képzések, továbbképzések megvalósítása;

20. együttnevelést támogató továbbképzési programok beszerzése, lebonyolítása, az integrált oktatás feltételei elterjesztésének támogatása;

21. intézményi érzékenyítő, felkészítő tréningek, programok megtartása;

22. utazó pedagógusi szolgáltatás kiépítése;

23. a kidolgozott egységes hazai, szakmai módszertani standardok kialakítása, intézményi adaptációja, valamint a szükséges eszközfejlesztés és adatfelvétel biztosítása;

24. többségi intézménybe való áthelyezési programokhoz kapcsolódó tevékenységek támogatása;

25. a szakiskolai lemorzsolódást megelőző pedagógiai és továbbképzési programok tervezése, akkreditálása;

26. pilot programok lebonyolítása;

27. komplex tartalom-, módszer- és kurrikulum-fejlesztés, tananyag- és kompetenciafejlesztés, adaptáció továbbfejlesztés, ehhez kapcsolódó honlap- és adatbázis-fejlesztés;

28. képzők képzése, a pedagógusképzést támogató hálózatok korszerűsítése;

29. a tudáshasznosulást, tudástranszfert segítő eszköz-és feltételrendszer kialakítása;

30. hátrányos helyzetű tanulók versenyképességének biztosítását elősegítő képzések, továbbképzések támogatása;

31. egészségfejlesztési programok;

32.[6]

33. minőségmenedzsment rendszerek bevezetése, terjesztése, tanúsítása és akkreditálása;

34. minőségmenedzsment rendszerek bevezetéséhez, terjesztéséhez, tanúsításához és akkreditálásához kapcsolódó szakértői, tanácsadási tevékenység;

35. beruházási, fejlesztési tervek, megvalósíthatósági tervek minőségbiztosításához kapcsolódó szakértői, tanácsadási tevékenység.

36.[7] közszolgáltatási feladatok ellátása.

37.[8] újonnan létrehozott kisvállalkozások támogatása.

38.[9] munkába járáshoz adott utazási költségtérítés;

39.[10] munkatapasztalat-szerzés céljából nyújtható bérköltség-támogatás;

40.[11] projekthez kapcsolódó működési költségek támogatása;

41.[12] projekt-előkészítés támogatása;

42.[13] az egész életen át tartó tanulást támogató kulturális tevékenységek.

A támogatásban részesíthetők, kedvezményezettek köre

5. §

E rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni vállalkozó részére nyújtható.

A támogatások formái

6. §

Az előirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére működési támogatásnak nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás nyújtható.

Támogatási kategóriák

7. §[14]

A 4. §-ban megjelölt jogcímek alapján a következő típusú támogatás nyújtható:

a)[15] csekély összegű (de minimis) támogatás is nyújtható a 4. § 1-42. pontja alapján, amelyekre a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendeletben (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet), valamint a 8. §-ában foglaltak az irányadók.

b) képzési célú támogatás nyújtható a 4. § 7. és 19. pontj a alapján, a 4. § 6., 18., 28., 30. pontj a alapj án képzési célú támogatás is nyújtható, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 8. szakaszában, valamint a 9-10. §-ban foglaltak az irányadók,

c) beruházáshoz kapcsolódó foglalkoztatási támogatás nyújtható a 4. § 2. pontja alapján, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 1. szakaszában, valamint a 11-11/E. §-ban foglaltak az irányadók; a 4. § 32. pontja alapján beruházáshoz kapcsolódó foglalkoztatási támogatás is nyújtható,

d) fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás a 4. § 1. és 4. pontja alapján, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 9. szakaszában, valamint a 11/F. §-ban foglaltak az irányadók, hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás nyújtható a 4. § 1. és 3. pontja alapján, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 9. szakaszában, valamint a 11/H. §-ban foglaltak az irányadók, a 4. § 6. és 32. pontja alapján fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás és hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás is nyújtható,

e) fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás a 4. § 5. pontja alapján, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 9. szakaszában, valamint a 11/G. §-ban foglaltak az irányadók, a 4. § 6. pontja alapján fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás is nyújtható,

f) K+F projekttámogatás nyújtható a 4. § 14., 15. pontja alapján, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 7. szakaszában, valamint a §-ban foglaltak az irányadók,

g) műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz támogatás nyújtható a 4. § 16. pontja alapján, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 7. szakaszában, valamint a 11/J. §-ban foglaltak az irányadók,

h) KKV részére szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez nyújtható a 4. § 17. pontja alapján, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 7. szakaszában, valamint a 11/K. §-ban foglaltak az irányadók,

i) a 4. § 9. és 10. pontja alapján vállalkozások részére K+F projekttámogatás, műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás, és KKV részére szabadalmak és iparjogvédelmi jogok megszerzéséhez nyújtott támogatás is nyújtható, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 7. szakaszában, valamint a 11/I-11/K. §-ban foglaltak az irányadók,

j) KKV részére tanácsadásra és KKV vásárokon, kiállításokon való részvételéhez (a továbbiakban: KKV támogatás tanácsadás) is nyújtható támogatás a 4. § 34. pontja alapján, KKV részére támogatás tanácsadásra a 4. § 8-10., 16., valamint 35. pontja alapján is nyújtható, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében, II. fejezet 5. szakaszában, valamint a 11/L. §-ban foglaltak az irányadók,

k) közszolgáltatások ellentételezése formájában támogatás nyújtható a 4. § 36. pontja alapján, amelyre az EK Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozatban, valamint a 11/M. §-ban foglaltak az irányadók.

l)[16] a 4. § 1-42. pontjai alapján pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatás (a továbbiakban: átmeneti támogatás) is nyújtható, amelyekre a 85/2004. Korm. rendelet 23/A. § és 23/D. §-a, valamint a 11/N-11/O. §-ban foglaltak az irányadók.

m)[17] A 4. § 37. pontja alapján újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatás is nyújtható, amelyre a 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezetében és II. fejezet 14. cikkében, valamint a 11/P. §-ban foglaltak az irányadók.

A csekély összegű támogatásokra vonatkozó szabályok

8. §[18]

(1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(4) Az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

A KÉPZÉSI CÉLÚ TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[19]

A támogatás célja

9. §[20]

Képzési támogatást általános képzéshez és szakképzéshez lehet nyújtani.

A képzési célú támogatás igénybevételének alapvető feltételei és a támogatás mértéke[21]

10. §[22]

(1) E rendelet alapján képzési támogatás a kedvezményezettel munkaviszonyban álló munkavállalók képzéséhez nyújtható.

(2) Elszámolható költségek:

a) az oktatók személyi jellegű költségei,

b) az oktatók és a képzésben részt vevők utazási költségei, beleértve a szállásköltségeket is,

c) egyéb folyó költségek, különösen a projekthez közvetlenül kapcsolódó anyagok, fogyóeszköz,

d) az eszközök és berendezések amortizációja olyan mértékben, amennyire azokat kizárólag a képzési projekt céljaira használják,

e) a képzési projekttel kapcsolatos tanácsadói szolgáltatások költségei,

f) a képzésben részt vevők személyes költségei az a)-e) pontban felsorolt egyéb elszámolható költségek összegével egyező összegig. Csak a képzésben ténylegesen eltöltött idő vehető számításba, az ebből termelésben eltöltött idő vagy annak megfelelője levonása után.

(3) Az elszámolható költségeket dokumentált bizonyítékokkal kell alátámasztani, áttekinthetően és tételesen részletezve.

(4) Az egyes (azonos elszámolható költségekkel rendelkező) projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás - beleértve a projekthez nyújtott csekély összegű támogatásokat is - intenzitása nem haladhatja meg az (5)-(6) bekezdésben meghatározott mértékeket.

(5) A maximális támogatási intenzitás

a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a,

b) szakképzés esetén az elszámolható költségek 25%-a.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő maximális támogatási intenzitásig növelhető a következők szerint:

a) 10 százalékponttal a fogyatékkal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállalóknak nyújtott képzés esetén,

b) 10 százalékponttal, ha a támogatást középvállalkozásoknak, és 20 százalékponttal, ha a támogatást kisvállalkozásnak nyújtják.

(7) Ha valamely támogatási projektben mind szakképzés, mind általános képzési összetevők szerepelnek, amelyek a képzés támogatási intenzitásának a kiszámítása céljából egymástól nem választhatók el, vagy ha a támogatási projektben szereplő képzés szakképzés, illetve általános képzés jellege nem állapítható meg, az (5) bekezdés b) pontja szerinti szakképzésre vonatkozó támogatási intenzitásokat kell alkalmazni.

BERUHÁZÁSI ÉS FOGLALKOZTATÁSI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK[23]

A támogatás célja[24]

11. §[25]

E rendelet alapján beruházási támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a beniházás az alábbi célt szolgálja:

a) tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény termelésének további új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik, vagy

b) egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök beszerzése, ha a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel, és az eszközöket független beruházó vásárolja meg.

A támogatás mértéke[26]

11/A. §

(1) Az egyes, azonos elszámolható költségekkel rendelkező projektekhez nyújtható bármely támogatás intenzitása nem haladhatja meg a (2)-(4) bekezdésben meghatározott mértékeket. A támogatási intenzitást a tárgyi eszközökbe és az immateriális javakba történő beruházás elszámolható költségeinek hányadaként, közvetlenül a beruházási projekttel létrehozott munkahelyek esetén az új munkavállaló két éves becsült bérköltségének hányadaként, vagy e fenti két módszer együttes alkalmazásával kell kiszámítani, feltéve, hogy a támogatás nem lépi túl a kétfajta számítás alkalmazásából eredő kedvezőbb értéket.

(2) A támogatás intenzitása nem haladhatja meg a 85/2004. Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében meghatározott mértéket.

(3) Ha a pályázó a pályázat benyújtásakor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével -

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 10 százalékponttal

növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(4) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás a (2) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig,

b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre,

c) 34 százaléka, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(5) Ha egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás alapján részesül támogatásnak minősülő kockázatitőke-juttatásban, a tőkejuttatástól számított három éven belül - a nyújtott tőke összegéig - az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatás intenzitását 20 százalékkal csökkenteni kell.

A támogatott beruházás elszámolható költségei és a beruházás által indukált elszámolható költségek[27]

11/B. §

(1) Az alábbi költségek számolhatóak el:

a) a beruházás célját szolgáló tárgyi eszköznek az Sztv. szerinti bekerülési értéke,

b) a tárgyi eszköz vételára létesítmény felvásárlásakor,

c) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke (a továbbiakban: támogatható immateriális javak),

d) pénzügyi lízinggel kapcsolatos költségek,

e) ingatlan bérletének költségei,

f) a beruházás üzembe helyezését követő harmadik év végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók - az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott elszámolható költségek részletes felsorolását a pályázati dokumentáció tartalmazza. A pályázati dokumentáció az elszámolható költségek körét az (1) bekezdésben meghatározottaktól szűkebben is meghatározhatja.

(3) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(4) A földterület és az épületek kivételével az eszközök lízingével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha az pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a szerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget. Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, KKV esetében három évig kell folytatódnia.

(5) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy ha KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve a KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

11/C. §[28]

Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre:

a) szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára a létesítmény felvásárlásakor,

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján az 5. § szerinti kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe,

c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be,

d) a 11/B. § (1) bekezdés c) pontja szerinti immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja,

e) nagyvállalkozásnál a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, kivéve a létesítmény felvásárlásakor beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület, telek bekerülési értékét,

f) személygépkocsi bekerülési értéke,

g) szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke.

A beruházási támogatás igénybevételének alapvető feltételei[29]

11/D. §

(1) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett kötelezettséget vállal arra, hogy a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított legalább öt évig - KKV esetében legalább három évig - fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelmény nem zárja ki a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált eszköz cseréjét, ha a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve eszköz, továbbá cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(3) Ha a támogatást a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek, illetve létesítmény felvásárlása esetén a felvásárlás költségei alapján számítják ki, a támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(4) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a támogatásban részesíthető immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban használja fel. Nagyvállalkozás esetében az immateriális javak aránya nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át. Az immateriális javak csak abban az esetben számolhatóak el, ha teljesítik az alábbi feltételeket:

a) kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használhatóak fel,

b) adott immateriális javaknál értékcsökkenési leírás alkalmazandó,

c) piaci feltételek mellett olyan társaságtól szerezték be, amely felett a kedvezményezettnek külön jogszabály szerinti sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs,

d) a vállalat eszközei közé kell sorolni őket, és legalább öt évig, KKV esetén három évig a regionális támogatásban részesülő létesítményben kell maradniuk.

(5) A beruházáshoz kapcsolódóan csak az annak megvalósításához feltétlenül szükséges ingatlan megvásárlásának költsége számolható el.

(6) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a beruházás befejezésétől számított három éven belül hozza létre, és minden munkahelyet legalább öt évig, KKV esetében három évig (kötelező üzemeltetési időszak) az érintett régióban tartsa fenn.

(7) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy az újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott átlagos statisztikai létszám a kérelem (pályázat) benyújtását megelőző 12 hónap átlagában a kedvezményezett adott székhelyén, telephelyén, fióktelepén közvetlenül teljes munkaidőben alkalmazott személyek számához képest növekedjen. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.

(8) Ha a beruházást, illetve a fejlesztést osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanon kívánják megvalósítani, a pályázat befogadásának feltétele a tulajdonostársak között közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt használati megállapodásnak és az ahhoz tartozó használati megosztásra vonatkozó vázrajznak a pályázati dokumentációval történő benyújtása. A per- és igénymentesség követelményének az osztatlan közös tulajdon azon tulajdoni hányada vonatkozásában kell teljesülnie, amely a beruházás, illetve a fejlesztés helyszíne.

(9) A vissza nem térítendő támogatás igénybevételével beszerzett tárgyi eszközök az utánkövetési időszak végéig kizárólag a támogatási szerződésben és a pályázatban meghatározott céloknak megfelelően hasznosíthatók. Az előirányzatból támogatott beruházással létrehozott vagyon - ha az a támogatási döntés kedvezményezettjének tulajdonába kerül - az Ámr. 89. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek mellett, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek lejártáig csak a támogatási döntéshozó előzetes jóváhagyásával idegeníthető el vagy adható bérbe. Ha az elidegenítéshez vagy bérbeadáshoz a támogatási döntéshozó hozzájárult, a támogatási döntés kedvezményezettje mentesül a támogatási összeg visszafizetésének kötelezettsége alól. Hozzájárulás hiányában a támogatási döntés kedvezményezettje köteles a tárgyi eszköz értékére eső támogatás időarányos, értékcsökkenéssel korrigált, az elidegenítés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegét visszafizetni.

11/E. §[30]

(1) A támogatott projektek megkezdése időpontjának az alábbi időpontok minősülnek:

a) építési tevékenységet tartalmazó projekt esetén:

aa) az építési naplóba történt első bejegyzés időpontja (építési naplóval igazolva),

ab) olyan építési jellegű munkák esetében, ahol építési napló vezetése nem kötelező, ott a kivitelezői szerződés alapján a kivitelező nyilatkozata a munkálatok megkezdésére vonatkozóan;

b) gép, berendezés, anyag, termék beszerzését tartalmazó projekt esetén az első beszerzett gép, berendezés, anyag, termék megrendelését igazoló okmányon feltüntetett nap;

c) egyéb tevékenységhez kapcsolódó projekt esetén a megvalósításra megkötött első szerződés létrejöttének napja;

d) ha a pályázatban ismertetett projektet több célterületre (építés, beszerzés) kiterjedően valósítják meg, a projekt megkezdésének időpontja az egyes célterületeknek megfelelő tevékenységek kezdési időpontjai közül a legkorábbi időpont.

(2) A projekt-előkészítő tanulmányok megrendelése, elkészítése nem minősül a fejlesztés, beruházás (1) bekezdésben meghatározott megkezdésének.

A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás[31]

11/F. §

(1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a bármely adott időszak - amely alatt a fogyatékkal élő munkavállaló foglalkoztatásban van - bérköltségének 75%-át. Ha a foglalkoztatás 12 hónapnál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell.

(2) A fogyatékkal élő munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt.

A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás[32]

11/G. §

(1) A fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatása többletköltségeinek ellentételezésére nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(2) Elszámolható költségnek minősülnek a bérköltségek, kivéve azokat a költségeket, amelyek a nem fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásának költségein felül merülnek fel.

(3) Az elszámolható költségek a következők:

a) a helyiségek átalakításának költségei,

b) a fogyatékkal élő munkavállalók segítésével foglalkozó személyek alkalmazásához kapcsolódó költségek,

c) a fogyatékkal élő munkavállalók által használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének, a szoftverek beszerzésének és érvényesítésének költségei - beleértve az átalakított vagy segítség nyújtására alkalmas technológiai felszerelések költségeit is,

d) ha a kedvezményezett védett munkahelyeket biztosít, az érintett létesítmény létrehozásának, üzembe helyezésének vagy kibővítésének költségei, továbbá minden, a fogyatékkal élő munkavállalók alkalmazásából közvetlenül eredő adminisztrációs és szállítási költség.

A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok[33]

11/H. §

(1) A hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg a felvételt követő legfeljebb 12 hónap, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállalók esetében 24 hónap bérköltségének 50%-át. Ha a foglalkoztatás a fenti időszakoknál rövidebb, a támogatást arányosan csökkenteni kell.

(2) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozás munkavállalói létszámának nettó növekedését kell eredményeznie az előző 12 hónap átlagához viszonyítva, kivéve ha a munkahely megüresedése önkéntes kilépés, munkaképtelenné válás, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő csökkentés vagy kötelezettségszegés miatti jogszerű elbocsátás és nem létszámleépítés következtében történt.

K+F projekttámogatás[34]

11/I. §

(1) A K+F projekttámogatás esetén a támogatott résznek teljes egészében a következő kutatás-fejlesztési fajták egyikébe kell tartoznia:

a) alapkutatás,

b) ipari kutatás,

c) kísérleti fejlesztés.

(2) Ha egy projekt több feladatot foglal magában, az egyes feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy melyik, az (1) bekezdésben meghatározott kutatásfajták közé tartozik.

(3) A támogatási intenzitást külön kell megállapítani az egyes kedvezményezettekre, ideértve az (5) bekezdés b) pontjának ba) alpontja szerinti együttműködési projektben résztvevőket. Ha olyan kutatás-fejlesztési projekt részesül támogatásban, amely kutatási szervezetek és vállalkozások együttműködésében valósul meg, az adott projekthez nyújtott közvetlen kormányzati hozzájárulás és - ha támogatásnak minősül - a kutatási szervezetek projekthez nyújtott hozzájárulása nem haladhatja meg az egyes kedvezményezettre alkalmazandó támogatási intenzitást.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-át;

b) ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50%-át;

c) kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-át.

(5) Az ipari kutatásra és a kísérleti fejlesztésre a (4) bekezdésben megállapított támogatási intenzitások a következők szerint növelhetők:

a) ha a támogatást KKV-nak nyújtják, a maximális támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető a középvállalkozások, 20 százalékponttal a kisvállalkozások eseté ben,

b) az elszámolható költségek 80%-ának megfelelő támogatási intenzitásig további 15 százalékpontos növelés adható, ha

ba) a projekt legalább két, egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

baa) egyik vállalkozás sem viseli az együttműködésen alapuló projekt elszámolható költségeinek több mint 70%-át, és

bab) a projekt legalább egy KKV-val folytatott együttműködésben valósul meg, vagy legalább két különböző tagállamban végzik, vagy

bb) a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

bba) a kutatási szervezet az elszámolható projektköltségek legalább 10%-át viseli, és

bbb) a kutatási szervezet jogosult a kutatási projektek eredményeinek közzétételére, ha azok a szervezet által végzett kutatásból származnak, vagy

bc) ipari kutatás esetében a projekt eredményeit széles körben, technikai és tudományos konferenciák keretében, tudományos és műszaki folyóiratokban, szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a kutatási nyersadatokhoz) vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül terjesztik.

A b) pont ba) és bb) alpontja alkalmazása szempontjából az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

(6) Az elszámolható költségek a következők:

a) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült személyi jellegű ráfordítások az Sztv. szerint, ideértve kizárólag a kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzethez kapcsolódóan felmerült személyi jellegű ráfordítások a támogatott projektben való foglalkoztatásuk arányában,

b) a projekttel összefüggésben közvetlenül felmerült anyagjellegű ráfordítások, ideértve

ba) az anyagköltséget,

bb) az igénybe vett szolgáltatásokat (beleértve a szerződéses kutatás-fejlesztés költségét, a tanácsadás és hasonló szolgáltatások igénybevétele költségét, valamint az épület- és földhasználattal összefüggésben igénybe vett szolgáltatások miatti költségeket),

bc) egyéb szolgáltatásokat,

c) az általános költségeknek a projekthez - a kutatás-fejlesztést megfelelően jellemző - vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon hozzárendelt összege,

d) a projekttel összefüggésben használt épület Sztv. szerinti értékcsökkenési leírásának a támogatott projektben való használat mértékében meghatározott összege, a projekttel összefüggésben használt földterület beszerzése esetén annak bekerülési értéke, valamint az adásvétellel összefüggésben felmerülő egyéb költségei,

e) a műszaki berendezések, gépek és egyéb berendezések, felszerelések Sztv. szerinti bekerülési értéke a támogatott projektben való használatuk mértékéig,

f) a harmadik féltől piaci áron megvásárolt, pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalmak Sztv. szerinti bekerülési értéke, illetve a lízingdíjak tőketörlesztő része.

A b) pont bb) alpontja szerinti szerződéses kutatás-fejlesztés költsége, valamint az f) pont szerint vásárolt, pénzügyi lízingbe vett tudás és szabadalom bekerülési értéke, illetve lízingdíjának tőketörlesztő összege abban az esetben vehető figyelembe az elszámolható kiadások között, ha a szerződéskötésre a piaci feltételeknek megfelelően került sor.

(7) Valamennyi elszámolható költségnek a kutatás-fejlesztés adott fajtájához kell kapcsolódnia.

Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása[35]

11/J. §

(1) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg: a) KKV-nál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 75%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 50%-át,

b) nagyvállalkozásoknál az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 65%-át, és a kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő tanulmányok esetében az elszámolható költségek 40%-át.

(2) Elszámolható költségek a tanulmánnyal összefüggésben felmerült anyagjellegű és személyi jellegű ráfordítások.

A KKV részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok[36]

11/K. §

(1) A KKV részére iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatások esetén a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a § (4) bekezdése alá tartozó kutatás-fejlesztési támogatás azon intenzitását, amely az érintett ipari tulajdonjogokhoz elsőként vezető kutatási tevékenységekre vonatkozna.

(2) Az elszámolható költségek a következők:

a) az oltalomnak az első iparjogvédelmi hatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költség, beleértve a bejelentés előkészítéséhez, benyújtásához és a vizsgálatához kapcsolódó költségeket, valamint az oltalom megadása előtt az iparjogvédelmi oltalom megszerzése iránti eljárásban felmerülő költségeket,

b) fordítási és egyéb költségek, amelyek az oltalomnak - az a) pontban szereplő iparjogvédelmi hatóságtól eltérő - másik iparjogvédelmi hatóság előtt, az oltalom megszerzésével vagy érvényesítésével kapcsolatban merül nek fel,

c) az oltalom megadása iránti hivatalos eljárásban, illetve az esetleges felszólalási eljárás során az oltalom érvényességének védelme érdekében felmerülő költségek, abban az esetben is, ha ezek a költségek az oltalom megadását követően merülnek fel.

KKV részére nyújtható támogatás tanácsadáshoz és kiállításokon, vásárokon való részvételhez[37]

11/L. §

(1) E rendelet alapján tanácsadásra, valamint vásárokon, kiállításon való részvételre támogatás KKV számára nyújtható.

(2) A külső tanácsadók által nyújtott szolgáltatások esetében a bruttó támogatás nem haladhatja meg az ilyen szolgáltatások költségének az 50%-át. Az érintett szolgáltatás nem lehet folyamatos vagy visszatérő tevékenység, és nem kapcsolódhat a vállalkozás szokásos működési költségeihez, különösen a folyamatos adótanácsadáshoz, rendszeres jogi szolgáltatáshoz vagy a hirdetéshez.

(3) E rendelet alapján vásárokon, kiállításokon való részvételre az adott kiállításon, vásáron való első megjelenéshez nyújtható támogatás.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenység tekintetében elszámolható költségek kizárólag a kiállító helyiség bérletének, kialakításának és működtetésének költségei.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott tevékenységre nyújtható maximális támogatási intenzitás az elszámolható költségek maximum 50%-a.

A közszolgáltatások ellentételezése formájában nyújtható támogatás[38]

11/M. §

(1) Közszolgáltatások ellentételezése formájában nyújtható támogatás kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott vállalkozás részére nyújtható.

(2) A közszolgáltatások ellátásáért nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátozhatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatás ellátásának nettó költségét, azaz a közszolgáltatás működtetésével kapcsolatban felmerült költségek és az ezzel összefüggésben keletkezett bevételek különbségét, figyelembe véve egy, a közszolgáltatás ellátásához kapcsolódó sajáttőke-rész alapján várható ésszerű profitot is.

(4) A kedvezményezett a kapott támogatásról külön elszámolást köteles vezetni, amely alapján a (2)-(3) bekezdésben foglaltak teljesülése ellenőrizhető.

Az átmeneti támogatásra vonatkozó szabályok[39]

11/N. § (1) Az átmeneti támogatásként nyújtott összes támogatás támogatástartalma vállalkozásonként nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget, figyelemmel a (2) bekezdésben foglaltakra.

(2) A több részletben fizetendő támogatást az odaítélése időpontjában érvényes értékre kell diszkontálni.

(3) Egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem halmozható csekély összegű támogatással.

(5) Azonos elszámolható költségek tekintetében az átmeneti támogatás nem halmozható állami támogatással, ha az ilyen jellegű kumuláció olyan támogatási intenzitást eredményezne, amely túllépi az adott állami támogatásra vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást.

11/O. § (1) Átmeneti támogatás nem nyújtható:

a) a halászathoz és akvakultúrához kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásnak;

b) az EK Szerződés I. Mellékletében meghatározott mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásnak;

c) az EK Szerződés I. Mellékletében meghatározott mezőgazdasági termékek feldolgozásában és forgalmazásában tevékeny vállalkozásnak:

ca) ha a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

cb) ha a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ;

d) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységekhez, ha a támogatás mértéke az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódik, illetve értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz kapcsolódik;

e) ha az átmeneti támogatás az importáruk helyett hazai áru használatától függ.

(2) Átmeneti támogatással csak olyan vállalkozás támogatható, amely 2008. július 1-jén nem minősült nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak.

(3) A támogatás nyújtását megelőzően a vállalkozás írásban tájékoztatja a támogatást nyújtót az átmeneti támogatás, illetve csekély összegű támogatás formájában 2008. január 1-jét követően neki odaítélt támogatásokról és a még el nem bírált támogatási kérelmeiről.

(4) A támogatást nyújtó kötelessége, hogy felhívja a kedvezményezett figyelmét arra, hogy pénzügyi válság kapcsán nyújtandó átmeneti támogatásban részesült, és egy vállalkozásnak 2008. január 1-je és 2010. december 31-e között odaítélt átmeneti támogatás és csekély összegű támogatás támogatástartalma együttesen nem haladhatja meg az ötszázezer eurónak megfelelő forintösszeget.

(5) A kedvezményezett köteles az átmeneti támogatáshoz kapcsolódó minden iratot az odaítélést követő 10. évig megőrizni, és a támogatást nyújtó felhívása esetén azokat bemutatni.

Újonnan létrehozott kisvállalkozások részére nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok

11/P. § (1) E rendelet alapján:

a) az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére 2 millió euró,

b) az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés c) pontja alapján támogatott területeken újonnan létrehozott kisvállalkozások részére 1 millió euró támogatás nyújtható.

(2) A támogatás éves összege nem haladhatja meg a fenti összegek 33%-át.

(3) A támogatási intenzitás az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 35%-át, az azt követő két évben annak 25%-át. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a támogatási intenzitás a vállalkozás megalakulását követő három évben nem haladhatja meg az elszámolható költségek 25%-át, az azt követő két évben annak 15%-át.

(4) A (3) bekezdés szerinti támogatási intenzitások 5%-kal növelhetőek az EK Szerződés 87. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján támogatott területeken, ahol az egy főre jutó GDP kevesebb, mint az Európai Unió 25 tagállama alapján meghatározott átlag 60%-a, illetve ahol a népsűrűség alacsonyabb, mint 12,5 lakos négyzetkilométerenként.

(5) Költségként lehet elszámolni a kisvállalkozás létrehozásához közvetlenül kapcsolódó jogi, tanácsadói, konzultációs és adminisztratív költségeket, valamint - ha azok a kisvállalkozás létrehozását követő öt évben merülnek fel - az alábbi költségeket:

a) a külső finanszírozás kamata és a saját tőkére jutó osztalék, ha a referencia-kamatlábbal számolt osztalékot nem haladja meg,

b) termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja,

c) energia-, víz és fűtési díj, valamint adók - kivéve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti általános forgalmi adó, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény szerinti társasági adó, az egyszerűsített vállalkozási adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény szerinti egyszerűsített vállalkozói adó, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény szerinti különadó és a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti helyi iparűzési adó - és adminisztratív díjak,

d) értékcsökkenés, a termelési létesítmény, illetve felszerelés bérleti díja, valamint a bérköltségek, ha a beruházás vagy munkahely-teremtési intézkedés egyéb támogatásban nem részesült.

Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok[40]

11/Q. §[41]

A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

11/R. §[42]

(1) Nem nyújtható támogatás

a) azon szervezet részére, amellyel szemben az Európai Bizottságnak valamely támogatás visszafizetésére kötelező határozata van érvényben,

b)[43] a nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak,

c) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző három naptári éven belül az államháztartás alrendszereiből, az Európai Unió előcsatlakozási eszközeiből vagy a strukturális alapokból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét nem vagy csak részben teljesítette, kivéve a vis maior esetét,

d)[44] azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint - a támogatás iránti pályázata benyújtásának időpontjában - nem minősül köztartozásmentes adózónak,

e) azon szervezet részére, amelyet a támogatás iránti pályázat benyújtását megelőző két naptári éven belül államigazgatási szerv határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatása miatt jogerősen bírság megfizetésére kötelezett,

f) azon személy vagy szervezet részére, aki vagy amely a támogatott projekt keretében végzett tevékenység folytatásához szükséges hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,

g) annak a gazdálkodó szervezetnek a részére, amelynek a számviteli jogszabályok szerint számított saját tőkéje a törzstőke (alaptőke) jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent,

h) annak a személynek vagy szervezetnek a részére, aki a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a pályázat benyújtásának időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve ha a pályázó az igény jogosultja, továbbá ha bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a külön rendeletben előírt üzemeltetési kötelezettség idejére,

i)[45] azon pályázó részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok az Áht. 15. §-ában meghatározott feltételeinek.

(2) E rendelet alapján nem nyújtható

a) támogatás a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel:

aa) képzési támogatás,

ab) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás,

ac) hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás,

b) támogatás a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel:

ba) képzési támogatás,

bb) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás,

bc) hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás,

c) támogatás a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés c) pontjában foglalt tevékenységekhez,

d) támogatás a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt tevékenységekhez az alábbi kivételekkel:

da) képzési támogatás,

db) kutatási-fejlesztési és innovációs támogatás,

e) regionális támogatás a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (3) bekezdés e)-g) pontjában foglalt tevékenységekhez,

f) támogatás a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (4) bekezdésében meghatározott célra, kivéve a turisztikai tevékenységekre irányuló programok esetében,

g) támogatás a 800/2008/EK rendelet 1. cikk (6) bekezdésében meghatározottakra.

(3)[46] E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett még a projekttel kapcsolatos munkálatok vagy tevékenységek megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja. Egyedi támogatás megítélését megelőzően nagyvállalkozások esetében a fentieken kívül a kedvezményezettek kötelesek bizonyítani, hogy a támogatás segítségével lényegesen növekszik a projekt mérete, kiszélesedik a tevékenység köre, növekszik a kedvezményezett által a projektre fordítandó összeg, lényegesen felgyorsul a projekt végrehajtási üteme, vagy regionális beruházási támogatás esetében a projekt a támogatás hiányában nem az érintett támogatott régióban valósult volna meg.

(4) Az e rendeletben szereplő, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás különböző elszámolható költségek esetén halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással. Azonos vagy részben azonos elszámolható költségek esetében a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatás abban az esetben halmozható más, a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott támogatással, illetve csekély összegű támogatással, ha az nem vezet a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti legmagasabb támogatási intenzitás, illetve támogatási összeg túllé-péséhez.

(5) A (4) bekezdéstől eltérően fogyatékkal élő munkavállalóknak nyújtott támogatás az ugyanazon elszámolható költségek vonatkozásában halmozható a 800/2008/EK bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási jogcímen nyújtott egyéb támogatással, ha az nem vezet az érintett munkavállalók alkalmazási idejének bármely időszakában a vonatkozó költségek 100%-át meghaladó támogatási intenzitáshoz.

(6) A támogatások átláthatóságának növelése céljából e rendeletnek a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatásokra vonatkozó előírásai a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján is közzétételre kerülnek. A támogatási programot nem lehet a közzététel előtt elindítani.

(7)[47] Az (1) bekezdés d) pontja szerinti kizáró feltétel fennállásának hiányát a személy vagy szervezet

a) 30 napnál nem régebben kiállított közokirattal igazolja, vagy

b) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

11/S. §[48]

Egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása közösségi, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az állami támogatásokra irányadó közösségi szabályban vagy az Európai Bizottság támogatást jóváhagyó határozatában meghatározott támogatási intenzitást.

12. §[49]

13. §[50]

14. §[51]

15. §[52]

16. §[53]

17. §[54]

18. §[55]

19. §[56]

Átmeneti és záró rendelkezések

20. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba, és 2015. december 31-én hatályát veszti.

(2)[57] E rendelet alapján támogatási döntést csekély összegű, valamint a 800/2008/EK rendelet hatálya alá tartozó támogatások tekintetében 2013. december 31-ig lehet hozni.

(3)[58]

(4)[59] Ez a rendelet

a) a Szerződés 87. és 88 cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 08. 09., 3-47. o.),

b) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5-10. o.),

c) az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat (HL L 312., 2005. 11. 29., 67-73. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

(5)[60] E rendelet alapján támogatási döntést az átmeneti támogatások tekintetében 2010. december 31-ig lehet hozni.

(6)[61] A Társadalmi Megújulás Operatív Program 2.3.3 Munkahelymegőrző támogatás képzéssel kombinálva című konstrukcióval összefüggésben a vállalkozások az alkalmazottaik létszámát (a nyugellátásban, szociális ellátásban nem részesülő, munkaviszonyban vagy szövetkezeti tag munkaviszonyban foglalkoztatottak számát) az állami adóhatóság által az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 85/A. §-a alapján kiállított adóhatósági igazolással (hatósági bizonyítvánnyal) igazolják. A hatósági bizonyítványban az állami adóhatóság a vállalkozás alkalmazottainak létszámát az adóhatóság nyilvántartásának az igazolás kiállításának napján fennálló állapota szerint (a kiállítást kettővel megelőző hónap utolsó napján foglalkoztatott létszámra vonatkozóan) tünteti fel.

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter