Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

Bővebben

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

Bővebben

Bíró, ügytárgy keresése

A keresőmezőbe Írjon be bírónevet, az ügyre jellemző kulcsszót (pl. az ügytárgy részletét).

Válogasson a megjelenő gyorstalálatokból.

Bővebben

255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet

a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: alapok) a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT) keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő természetes személyekre, jogi személyekre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre.

Értelmező rendelkezések

2. §

(1) A rendelet alkalmazásában

a) akcióterv: az operatív program vagy egyes prioritástengelyek végrehajtására vonatkozó, két vagy több évre szóló részletes programozási és végrehajtási dokumentum;

b)[1]

c) bíráló bizottság: a projekt javaslatok támogatására vagy elutasítására az értékelés alapján döntési javaslatot tevő testület;

d) egyfordulós pályázat: pályázatos projekt kiválasztási eljárás, amelynek során kizárólag részletes projekt javaslat kerül benyújtásra;

e) egységes monitoring információs rendszer (a továbbiakban: EMIR): az Európai Unió alapjaiból nyújtott pénzügyi támogatások felhasználásával megvalósuló programok figyelemmel kísérése céljából létrehozott egységes ügyviteli számítógépes rendszer, amely kizárólagosan jogosult a programok monitoring adatainak gyűjtésére és rendszerezésére;

f)[2]

g) kétfordulós pályázat: pályázatos projekt kiválasztási eljárás, amelynek során először előzetes projekt javaslat, majd - amennyiben az alapján indokolt a projekt javaslat részletes kidolgozása - részletes projekt javaslat kerül benyújtásra;

h)[3] kiemelt projekt: a Kormány által egyedileg jóváhagyott projekt, amelyet az akcióterv nevesítve tartalmaz;

i) komplex program: több ágazatot érintő és több operatív program keretében megvalósítandó, egymással szoros kapcsolatban álló projektek együttese;

j) központi harmonizációs egység: az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer központi harmonizációjára, szabályozásának előkészítésére és koordinációjára, valamint fejlesztésére kijelölt szervezeti egység;

k) miniszter: az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része által lefedett szakmai területért felelős miniszter (a technikai segítségnyújtás operatív program esetében a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter);

l) Nemzeti Fejlesztési Tanács: a Nemzeti Fejlesztési Tanács létrehozásáról szóló 1064/2006. (VI. 29.) Korm. határozatban meghatározott, a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását nyomon követő, az NFT-ben rögzített célok teljesülését és az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját értékelő, javaslattevő testület;

m) II. Nemzeti Fejlesztési Terv: a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: 1083/2006/EKrendelet) 1083/2006/EK rendeletben foglalt nemzeti stratégia referenciakeret fogalma szerint értendő megnevezés;

n)[4] pénzügyi eszköz: hitel, tőke vagy garancia eszköz;

o)[5] projekt:

oa) egy önálló fejlesztés, vagy

ob) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál vagy az akciótervben meghatározott ettől eltérő összegnél nem nagyobb összköltségű fejlesztés összessége (közvetett támogatás), vagy

oc) pénzügyi eszköz;

p)[6] projektgazda: minden projekt esetében

pa) egy önálló fejlesztés megvalósítója, vagy

pb) egy közvetett támogatás lebonyolítója, vagy

pc) egy pénzügyi eszköz lebonyolítója;

q)[7] támogatási konstrukció: azonos céllal, támogatható tevékenységekkel, támogatási formával és indikátorokkal jellemezhető egy vagy több pályázat és/vagy kiemelt projekt;

r)[8] támogatási szerződés: az NFÜ vagy a közreműködő szervezet és a kedvezményezett között létrejött szerződés, amely tartalmazza a támogatás nyújtásának és felhasználásának részletes szabályait;

s)[9] nagyprojekt: környezetvédelem területén 25 millió euró, más szakterületen 50 millió euró összköltség feletti olyan beruházás, melynek kiválasztása kiemelt projekt, egyfordulós pályázat vagy kétfordulós pályázat eljárások szerint történhet, és támogatásához az Európai Bizottság jóváhagyása szükséges;

t)[10] forráskezelő szervezet: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK rendelet 44. cikke b) pontjának (ii) alpontja alapján az ott hivatkozott holdingalapra, illetve annak kezelésével összefüggésben felmerülő feladatok ellátására kijelölt pénzügyi vállalkozás.

u)[11] kistérségi program: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet szerinti, komplex programmal segítendő, leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében a kistérség által kidolgozott és az NFÜ által jóváhagyott többéves tervdokumentum, amely tartalmazza az előzetes projektjavaslatokat is.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmak az 1083/2006/EK rendeletben foglaltak szerint értelmezendők.

INTÉZMÉNYRENDSZER

A Kormány feladata

3. §

A Kormány az NFT tekintetében:

a) dönt az NFT és az operatív programok tartalmára és azok módosítására vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokról;

b) elfogadja az NFT keretében megvalósítandó - az 1083/2006/EK rendelet 39. cikke szerinti - nagyprojektekre vonatkozóan az Európai Bizottság számára benyújtandó javaslatokat;

c)[12] jóváhagyja az akcióterveket és azok módosításait, nevesíti az akciótervben a kiemelt projekteket;

d) jóváhagyja az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, 5 milliárd forintot meghaladó támogatásra javasolt - valamint a miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű - projekt javaslatokat;

e) rendszeresen értékeli az NFT megvalósításának előrehaladását.

A Nemzeti Fejlesztési Tanács feladata

4. §

A Nemzeti Fejlesztési Tanács az NFT tervezésére és végrehajtására vonatkozóan értékeli a fejlesztéspolitikai célok megvalósulását, az NFT-ben rögzített célok teljesülését, az EU fejlesztési irányelvek érvényesülését és összhangját, javaslatot tehet a Kormány részére fejlesztési tervek módosítására.

5. §[13]

A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladata

6. §

A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter feladata különösen a következő:

a) irányítja az NFÜ-t;

b)[14] a miniszterek véleményét is bemutató előterjesztést nyújt be a Kormány részére az NFT-ről, az operatív programokról, az akciótervekről, a kiemelt projektekről, az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, 5 milliárd forintot meghaladó támogatásra javasolt - valamint a miniszter és az NFÜ egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű - projekt javaslatokról;

c)[15]

d)[16] az operatív programokra, az akciótervekre és azok módosítására vonatkozó - a miniszter(ek) véleményét is bemutató - előterjesztés elkészítése a Kormány részére;

e)[17] beszámolók készítése a Kormány részére az NFT megvalósításában történt előrehaladásról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról;

f)[18] javaslattétel a Kormány számára a kiemelt projektek azonosítására, a miniszter és a regionális fejlesztési tanács véleményének kikérésével és bemutatásával;

g)[19] az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, a bíráló bizottság által 5 milliárd forintot meghaladó, illetve a miniszter és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter egyetértésének hiányában az 1 milliárd forintot meghaladó, támogatásra javasolt projektekről szóló - a miniszter(ek) véleményét is bemutató - előterjesztések elkészítése a Kormány részére;

h)[20] az operatív programban, illetve akciótervben nem nevesített, a bíráló bizottság által 1 milliárd forintot meghaladó, de 5 milliárd forintot meg nem haladó támogatásra javasolt projektek jóváhagyása.

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladatai

7. §

(1) Az NFÜ feladata a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségről szóló 130/2006. (VI. 15.) Korm. rendelet 2. §-ának b)-h) pontjával összhangban az NFT tervezésének, programozásának, értékelésének és megvalósításának összehangolása, az operatív programok tervezésének, programozásának és megvalósításának koordinációja.

(2) Az NFÜ-nek az NFT tervezésével és programozásával, valamint értékelésével kapcsolatos feladatai:

a) az NFT és az operatív programok tervezésének koordinációja;

b)[21]

c)[22] a Kormány által jóváhagyott NFT, operatív programok valamint azok módosításának benyújtása az Európai Bizottsághoz;

d) az akciótervek elkészítéséhez módszertan kialakítása;

e) a komplex programok tervezése és értékelése;

f) az NFT megvalósulásával kapcsolatos értékelő munka koordinációja, NFT szintű értékelések és elemzések készítése;

g) stratégiai vizsgálat lefolytatása legkésőbb 2009 és 2012 végéig az összes operatív program tekintetében, a vizsgálatról készített jelentés benyújtása az Európai Bizottság részére;

h) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, az Európai Halászati Alap, az Európai Beruházási Bank, az Európai Beruházási Alap, egyéb hazai, illetve külföldi támogatás, valamint a hazai ágazati, regionális és városi fejlesztéspolitikákkal való összhang biztosítása.

(3) Az NFÜ-nek az NFT megvalósításával kapcsolatos feladatai:

a) az NFT megvalósításának folyamatos nyomon követése;

b)[23]

c) az NFT egészét vagy több operatív programot együttesen érintő kérdésekben kapcsolattartás az Európai Bizottsággal, és a Magyar Köztársaság érdekeinek képviselete;

d) a közreműködő szervezetek előminősítése szempontrendszerének kialakítása, az előminősítés lebonyolítása;

e) az NFT és az operatív programok irányítási és ellenőrzési rendszer leírásainak kidolgozása, folyamatos aktualizálása és megküldése az Európai Bizottság részére;

f)[24] a közreműködő szervezetek támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjeinek kialakításához működési kézikönyv kidolgozása;

g) az EMIR folyamatos továbbfejlesztése, működtetése;

h) az NFT megvalósítására vonatkozó egységes kommunikációs stratégia kidolgozása és módosítása, az 1083/2006/EK rendelet 69. cikke szerinti tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos kötelezettségek teljesítése;

i) egységes, minden operatív programot lefedő NFT pályázati ügyfélszolgálat kialakítása és működtetése;

j) forrás biztosítása az operatív programok fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlám, illetve a lebonyolítási számlákon;

k)[25] a jogosulatlan vagy szabálytalan felhasználásból eredő összegek visszautalása az igazoló hatóság vonatkozó pénzforgalmi számláira;

l) a komplex programok megvalósításának koordinációja, nyomon követése.

m)[26] a forráskezelő szervezettel a finanszírozási szerződés megkötése és e szerződés teljesítésének felügyelete.

(4) Az NFÜ-nek az operatív programok megvalósításával kapcsolatos irányító hatósági feladatai különösen:

a)[27] az operatív programok, akciótervek és kapcsolódó dokumentumok kidolgozásának koordinálása;

b) javaslattétel az operatív program módosítására, beleértve a pénzügyi tábla prioritástengelyek közti módosítását;

c) az operatív program szakmai előrehaladásának nyomon követése és felügyelete, különös tekintettel az indikátorok teljesülésére, valamint a monitoring folyamat eredménye alapján szükségessé vált program szintű beavatkozások megtétele;

d) kezdeményezés és közreműködés az operatív programot érintő értékelési tevékenységben;

e) a monitoring bizottság működtetése, ügyrendjének kidolgozása, titkársági feladatainak ellátása;

f)[28] az operatív program végrehajtásáról éves és záró jelentés készítése, a jelentés előterjesztése a monitoring bizottságnak, majd megküldése az Európai Bizottságnak az éves jelentés esetében minden év június 30-ig, a záró jelentés tekintetében 2017. március 31-ig;

g) az operatív program szakmai végrehajtása tekintetében kapcsolattartás az Európai Bizottság illetékes főigazgatóságával;

h)[29]

i) a pályázati kiírások és támogatási szerződés minták, valamint az ezen mintáktól eltérő egyedi támogatási szerződések jóváhagyása;

j) a közreműködő szervezet tevékenységéről szóló éves munkaterv véleményezése és jóváhagyása; .

k) a program irányítási és ellenőrzési rendszerének kialakítása;

l) a projekt kiválasztást előkészítő bíráló bizottságok felállítása, ügyrendjének kidolgozása és elnöki feladatainak ellátása, vagy ennek delegálása a közreműködő szervezetre;

m)[30]

n)[31]

o)[32] az értékelés alapján az 1 milliárd forintot nem meghaladó támogatásra javasolt projekt javaslatok jóváhagyása, vagy - meghatározott összeghatár alatt és feltételek szerint - ennek delegálása a közreműködő szervezetre;

p) elszámolás az igazoló hatóság felé.

q)[33] a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzések összeállítása évente, operatív programonként és azon belül finanszírozó alaponkénti bontásban, majd az összeállított kifizetési előrejelzések legkésőbb március 31-ig az igazoló hatósághoz történő benyújtása.

(5) Az NFÜ-nek a közreműködő szervezetekkel kapcsolatos feladatai:

a) javaslattétel a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek a közreműködő szervezet kiválasztására;

b) a közreműködő szervezettel szerződés megkötése, a közreműködő szervezet szolgáltatásaiért teljesítményalapú finanszírozás biztosítása; a szerződés a tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorló miniszter jóváhagyásával lép hatályba;

c) a közreműködő szervezet támogatások felhasználásával kapcsolatos belső eljárásrendjének jóváhagyása;

d) az operatív program megvalósításának részleteit szabályozó utasítások kidolgozása és kiadása;

e) a közreműködő szervezet operatív programmal kapcsolatos tevékenységének támogatáspolitikai felügyelete, ellenőrzése és értékelése;

f) rendszerszintű szabálytalanság felmerülése esetén a közreműködő szervezet által végzett és a szabálytalansággal érintett tevékenységek felfüggesztése, illetve szükség szerint egyéb korrekciós intézkedések megtétele.

(6) Az NFÜ belső szabályzataiban - az 1083/2006/EK rendelet 60. cikkében meghatározott felelősségnek megfelelően - meghatározza az irányító hatóságok részletes feladat- és hatáskörét.

(7)[34]

A miniszterek feladatai

8. §

(1) A miniszter feladata a szakmai felelősségébe tartozó operatív program vagy prioritástengely és akcióterv szakmai kidolgozásában való részvétel, ennek során a Kormány szakpolitikájának érvényesítése.

(2) A miniszternek az operatív program vagy prioritás-tengely és akcióterv kidolgozásával és megvalósításával kapcsolatos feladata különösen

a) tag delegálása a monitoring bizottságba;

b) javaslattétel az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része tartalmára, valamint módosításának kezdeményezése a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslat megküldése az NFÜ számára;

c) javaslattétel az akcióterv tartalmára, valamint módosításának kezdeményezése a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslat megküldése az NFÜ számára. Amennyiben egy operatív program prioritástengelyeiért több miniszter felelős, az érintett prioritástengelyekért felelős miniszter és az operatív program forrásainak legnagyobb részéért felelős miniszter közösen tesz javaslatot;

d)[35] javaslattétel az NFÜ-nek kiemelt projektek azonosítására, a más szervezetek által javasolt kiemelt projektek, illetve nagyprojektek véleményezése a közreműködő szervezet bevonásával;

e) részvétel a pályázati kiírások kidolgozásában;

f) tag delegálása a bíráló bizottságokba;

g) az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekt javaslatok tekintetében szakmai állásfoglalás kialakítása, valamint az ezen alapuló értékelés megküldése az NFÜ számára;

h) javaslattétel az NFÜ-nek a közreműködő szervezetek kiválasztására, amennyiben a tulajdonosi és irányítási jogokat gyakorolja, az NFÜ és a közreműködő szervezet között kötött szerződés jóváhagyása;

i) a kizárólag hazai forrásból finanszírozott támogatások és a részben vagy egészben európai uniós forrásokból finanszírozott támogatások összehangolása, az átfedések kiküszöbölése.

9. §

(1)[36] A regionális operatív programok, valamint a több régió együttműködésére alapozott komplex programok esetében a 8. §-ban meghatározott feladatok elvégzéséért, az ezzel kapcsolatos tervezési és megvalósítási feladatok koordinációjáért a területfejlesztésért felelős miniszter felelős.

(2)[37] A területfejlesztésért felelős miniszter e feladatok ellátása során az érintett regionális fejlesztési tanácsokkal, valamint - más miniszterek szakmai felelősségébe tartozó prioritástengely esetében - az érintett miniszterekkel egyeztetve jár el.

(3)[38] Az érintett regionális fejlesztési tanácsokra, valamint - más miniszterek szakmai felelősségébe tartozó prioritástengely esetében - az érintett miniszterekre külön is vonatkoznak a 8. § (2) bekezdés a),f), g), valamint h) pontjában foglaltak.

A közreműködő szervezetek

10. §

(1) Az NFT végrehajtásában közreműködő szervezetként részt vehet

a) közvetlenül vagy közvetetten többségi állami tulajdonban lévő szervezet;

b) költségvetési szerv;

c) közalapítvány;

d) gazdasági társaság.

(2) Közreműködő szervezet csak olyan szervezet lehet, amely az NFÜ által lebonyolított előminősítési eljáráson megfelel.

(3) A közreműködő szervezet kijelöléséről - a miniszterrel történt konzultációt követően - az NFÜ javaslatot készít a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek.

(4)[39] A közreműködő szervezet kijelöléséről és a közreműködő szervezet számára biztosított kizárólagos jogról - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, és amennyiben a közreműködő szervezet felett a tulajdonosi és irányítási jogokat más miniszter gyakorolja, az érintett miniszter véleményének kikérését követően - a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter rendeletben intézkedik.

(5) Ha a közreműködő szervezet feladatát nem megfelelően látja el, az NFÜ javaslatára a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a kijelölést visszavonhatja az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, és helyére - a miniszterrel történt konzultációt követően - új közreműködő szervezetet jelölhet ki.

(6) Ha a közreműködő szervezet kijelöléséhez a Kbt. alapján közbeszerzési eljárást kell lefolytatni, az eljárást az NFÜ folytatja le az érintett miniszter(ek) bevonásával. Az NFÜ a közbeszerzési bíráló bizottságba meghívja az érintett miniszter(ek) képviselőjét. A kijelölés visszavonásának, új közreműködő szervezet kijelölésének lehetőségéről az NFÜ és a közreműködő szervezet között kötött szerződés rendelkezik.

11. §

(1) A közreműködő szervezet feladatai különösen a következők:

a) részvétel az operatív program vagy prioritástengely, kivételes esetben a prioritástengely egy része kidolgozásában, illetve módosításában;

b) részvétel az akcióterv kidolgozásában, illetve módosításában;

c) az NFÜ által meghatározott követelmények szerint éves munkaterv készítése, a munkaterv jóváhagyásra történő megküldése az NFÜ-nek;

d) az akcióterv alapján az NFÜ koordinációja és felügyelete mellett és a minisztérium bevonásával a pályázati kiírás és támogatási szerződés minta tervezetének elkészítése; a tervezetek előzetes megküldése jóváhagyásra az NFÜ-nek;

e) a projekt javaslatok befogadása, értékelése, az 1 milliárd forintot meghaladó támogatási igényű projekt javaslatok megküldése a miniszternek értékelésre;

f) a bíráló bizottságok titkársági feladatainak ellátása;

g) a támogatási szerződések, szükség szerinti biztosítéki szerződések megkötése és módosítása, az NFÜ által jóváhagyott támogatási szerződés mintától eltérő egyedi támogatási szerződés-tervezetek előzetes megküldése jóváhagyásra az NFÜ-nek;

h) a projektek megvalósítása előrehaladásának nyomon követése, a támogatás kifizetésének engedélyezése, folyamatba épített ellenőrzések (dokumentumalapú ellenőrzések és kockázatelemezésre alapozott helyszíni ellenőrzések) végzése, a projektek zárásával kapcsolatos feladatok ellátása, szabálytalanságkezelési rendszer kialakítása és működtetése;

i) ellenőrzési nyomvonal készítése és folyamatos aktualizálása;

j) az EMIR-ben az adatok folyamatos rögzítése, az adatbázis naprakészségének és megbízhatóságának biztosítása;

k) beszámolók készítése és megküldése a miniszter és az NFÜ részére az akcióterv és az éves munkaterv megvalósításában történt előrehaladásról és a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokról.

l)[40] a 7. § (3) bekezdés h) pontja szerinti kommunikációs stratégiában meghatározott tájékoztatással és nyilvánossággal kapcsolatos feladatok.

(2) Amennyiben adott támogatási konstrukció megvalósításába közreműködő szervezet nem kerül bevonásra, az (1) bekezdés d)-k) pontjai szerinti feladatokat az NFÜ látja el.

12. §

(1) A közreműködő szervezetnek az NFT megvalósításához kapcsolódó szolgáltatásait az NFÜ az elvégzett teljesítmény alapján finanszírozza.

(2) Amennyiben a közreműködő szervezet többségi állami tulajdonú szervezet vagy költségvetési szerv, a vezető kinevezését, illetve felmentését a közreműködő szervezetet felügyelő vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter, illetve a kinevezésre jogosult személy az NFÜ egyetértésével kezdeményezi. Az éves munkatervben meghatározott teljesítménycéloktól való jelentős eltérés, késedelmes vagy szabálytalan teljesítés esetén, az indokolás megjelölésével az NFÜ indítványozhatja a közreműködő szervezet vezetőjének felmentését a közreműködő szervezetet felügyelő vagy a tulajdonosi jogokat gyakorló miniszternél, illetve a kinevezésre jogosult személynél.

(3) A közreműködő szervezet az NFT megvalósításával kapcsolatos feladatainak ellátásához alvállalkozót kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen, és az NFÜ egyetértésével vonhat be. A közreműködő szervezet felelős az alvállalkozók teljesítéséért.

A forráskezelő szervezet[41]

12/A. §

(1) A forráskezelő szervezet feladata a kis- és középvállalkozások finanszírozását célzó pénzügyi programok kidolgozása és lebonyolítása, ideértve különösen a következőket:

a) a közvetítők kiválasztására irányuló pályázati felhívások elkészítése, majd az NFÜ jóváhagyását követően közzététele;

b) a közvetítők kiválasztása az NFÜ jóváhagyásával, és velük a pénzügyi eszközök kihelyezésére vonatkozó szerződések megkötése;

c) a rendelkezésére álló források felhasználásának ellenőrzése, nyilvántartása és erről beszámoló készítése az NFÜ részére.

(2)[42] A forráskezelő feladataira és finanszírozására vonatkozóan az NFÜ a forráskezelő szervezettel - egy, illetve több operatív programra vonatkozóan - finanszírozási szerződést köt. A finanszírozási szerződés tartalmazza legalább az Európai Regionális Fejlesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, a Bizottság 1828/2006/EK rendelete 44. cikkében foglaltakat.

(3) A forráskezelő szervezetre - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - nem alkalmazandók a közreműködő szervezetekre vonatkozó általános és különös jogszabályi rendelkezések.

Az államháztartásért felelős miniszter feladatai

13. §

(1) Az államháztartásért felelős miniszter feladata az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja, valamint az ellenőrzési hatósági és igazoló hatósági feladatok ellátásának biztosítása.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter feladatai az alapokból származó támogatások ellenőrzésének szabályozása, harmonizációja, koordinációja terén, melyeket a központi harmonizációs egységen keresztül lát el:

a) az alapokból származó támogatások ellenőrzésére és a belső kontrollokra vonatkozó hazai jogszabályok és módszertanok előkészítése, kidolgozása és folyamatos továbbfejlesztése;

b) részvétel az ellenőrzési vonatkozású közösségi jogszabályok és módszertani útmutatók kialakításában, továbbfejlesztésében, a magyar álláspont képviseletében;

c) annak biztosítása, hogy az ellenőrzéseket a megfelelő nemzetközi ellenőrzési standardok és harmonizált módszertan szerint végezzék;

d) az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek felállításáról szóló - az ellenőrzési hatóság által elkészített - értékelés ("akkreditáció") kritériumrendszerének véleményezése;

e)[43]

f) a nemzeti ellenőrzési stratégiában foglalt ellenőrzések és az alapokból származó támogatások lebonyolításában, ellenőrzésében érintett szervezetek által az alapokból származó támogatások vonatkozásában végzett egyéb ellenőrzések áttekintése, harmonizálása révén az ellenőrzési erőforrások átfedésektől mentes, hatékony és eredményes felhasználásának biztosítása;

g) részvétel az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken;

h) részvétel az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában; I

i) minőségértékelés keretében a folyamatba épített ellenőrzéseket, valamint a rendszer- és mintavételes ellenőrzéseket végző szervezetek vonatkozásában a jogszabályok, módszertani útmutatók, nemzetközi ellenőrzési standardok alkalmazásának és végrehajtásának figyelemmel kísérése, vizsgálata;

j) beszámoló készítése a Kormány számára az uniós támogatások ellenőrzésének helyzetéről.

(3) Az ellenőrzési hatóság az alábbi feladatokat látja el az Európai Bizottság és az államháztartásért felelős miniszter iránymutatásai, valamint a nemzetközileg elfogadott standardok alapján:

a) az 1083/2006/EK rendelet 71. cikk (2) bekezdésének megfelelően az irányítási és ellenőrzési rendszerek értékelése kritériumrendszerének kidolgozása, az értékelés lefolytatása, az értékelésről szóló jelentés és vélemény elkészítése;

b) a nemzeti ellenőrzési stratégia elkészítése;

c) rendszerellenőrzések elvégzése;

d) műveletek mintavételes ellenőrzésének elvégzése;

e) ellenőrzés végzése az Európai Bizottság felkérése alapján;

f) az ellenőrzési jelentések megállapításai, javaslatai hasznosulásának, az intézkedési tervek végrehajtásának nyomon követése;

g) az Európai Bizottság felé az éves beszámolási kötelezettségek (éves ellenőrzési jelentések és vélemények) teljesítése;

h) a részleges zárónyilatkozat és az azt megalapozó ellenőrzési jelentés elkészítése;

i) a zárónyilatkozat és az azt megalapozó ellenőrzési jelentés elkészítése; '

j) részvétel az 1083/2006/EK rendelet 73. cikke szerinti egyeztetéseken;

k) részvétel az Európai Bizottság által végzett ellenőrzésekre adandó tagállami válaszok kialakításában, a szükséges tárgyalások lefolytatásában.

(4) Az igazoló hatóság az alábbi feladatokat látja el:

a) az alapokból származó támogatások folyósítása érdekében az operatív programra vonatkozó átutalás igénylés dokumentáció összeállítása, a költségnyilatkozatok számszaki pontosságának és megbízhatóságának, valamint a költségek alátámasztottságának ellenőrzésére irányuló eljárások uniós és hazai jogszabályoknak való megfelelőségének igazolása, és az igazolt átutalás igénylés dokumentáció benyújtása az Európai Bizottsághoz;

b) a költségigazoló nyilatkozat alátámasztása érdekében az ellenőrzési hatóság vagy annak hatáskörében elvégzett valamennyi ellenőrzés eredményeinek figyelembevétele;

c) a költségek megfelelőségének ellenőrzése érdekében saját hatáskörében kockázatelemzésen alapuló mintavétel alapján tényfeltáró vizsgálat és tényfeltáró látogatás elvégzése a pénzügyi lebonyolításban részt vevő szervezeteknél;

d) az NFU által közölt kifizetési ütemezések alapján a tárgyévre és a következő évre vonatkozó kifizetési előrejelzések összeállítása és benyújtása az Európai Bizottsághoz;

e) az alapokból származó támogatások fogadása az Európai Bizottságtól;

f) az alapokból származó támogatások átutalása az NFÜ vonatkozó fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára;

g) az igazoló hatóság pénzügyi és számviteli nyilvántartásainak vezetése, ennek keretében az alapokból származó támogatás részben vagy egészben történő törlése következtében visszafizetendő, valamint visszavont összegek nyilvántartása;

h) az adminisztratív hibák, valamint az operatív program megvalósítása során bekövetkezett szabálytalanságok következtében szükségessé váló pénzügyi korrekciók végrehajtása, a visszafizetett alapokból származó támogatások Európai Bizottság felé történő elszámolása.

Monitoring bizottságok

14. §

(1) Az operatív programok végrehajtását monitoring bizottságok követik nyomon.

(2)[44] A monitoring bizottság elnökét a miniszterelnök nevezi ki.

(3) A monitoring bizottság tagjainak száma legfeljebb 35 fő. A monitoring bizottságba tagot delegál az irányító hatóság, valamint az irányító hatóság felkérése alapján:

a) az érintett miniszterek,

b)[45] a közreműködő szervezetek és a forráskezelő szervezet,

c) az államháztartásért felelős miniszter,

d) az érintett regionális fejlesztési tanácsok,

e) az önkormányzati szövetségek közösen jelölt egy képviselője,

f) legalább egy környezetvédelmi civil szervezet,

g) a romákat, a fogyatékossággal élő embereket és a nők és férfiak esélyegyenlőségét képviselő legalább egy-egy civil szervezet,

h) az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói és munkáltatói oldala,

i) szakmai szervezetek.

(4) A tagok legalább felét a (3) bekezdés d)-i) pontjai szerinti nem kormányzati szervezetek delegálják.

(5) A monitoring bizottság munkájában tanácskozási joggal részt vehet

a) az Európai Bizottság és - amennyiben az adott operatív program finanszírozásához hozzájárul - az Európai Beruházási Bank, valamint az Európai Beruházási Alap képviselője;

b) az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap és az Európai Halászati Alap felhasználásáért felelős szervezet képviselője;

c) az igazoló hatóság, az ellenőrzési hatóság és a központi harmonizációs egység képviselője.

(6) A monitoring bizottság

a) ellátja az 1083/2006/EK rendelet 65. cikkében meghatározott feladatokat,

b) megtárgyalja az akciótervet.

(7)[46]

(8) Az 1083/2006/EK rendelet 65. cikk a) pontja szerinti projekt kiválasztási szempontok meghatározásakor biztosítani kell, hogy olyan projektek kerüljenek kiválasztásra, amelyek

a) megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz;

b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkeznek;

c) költséghatékonyak;

d) pénzügyileg és szervezetileg fenntarthatók;

e) hozzájárulnak a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlőség érvényesítéséhez; ,

f) megvalósulásának feltételei biztosítottak.

A programozással kapcsolatos rendelkezések

15. §

(1) A támogatási konstrukciókat és az azokhoz kapcsolódó információkat az egy operatív programra, vagy - ha a különböző prioritástengelyekért különböző miniszterek, illetve regionális fejlesztési tanácsok felelősek - egy vagy több prioritástengelyre vonatkozóan készülő akcióterv határozza meg.

(2) Az akcióterv tartalmazza

a) az operatív program, illetve prioritástengely megvalósításának bemutatását, ütemezését és indikatív forrásfelosztását a teljes programozási időszakra;

b) a támogatási konstrukciók bemutatását legalább 2 évre.

(3) Az akciótervben szereplő támogatási konstrukciókat részletes indoklással kell alátámasztani.

(4) Az akcióterv az EU támogatással megvalósuló konstrukciók mellett tartalmazhatja a központi költségvetési támogatással megvalósuló konstrukciókat is.

(5) Az akcióterv készítéshez az NFÜ módszertani útmutatást ad.

(6) Az akcióterv tartalmára az NFÜ módszertani útmutatása és koordinációja mellett a miniszter javaslatot tesz, a közreműködő szervezetek bevonásával; a javaslatot a miniszter az NFÜ számára megküldi.

(7)[47] Az akciótervre vonatkozóan a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a Kormány számára előterjesztést készít.

(8) Az akciótervet a Kormány hagyja jóvá.

(9) Az akciótervet az NFÜ a jóváhagyást követően elhelyezi saját honlapján, továbbá közzététel céljából megküldi a kormányzati internetes portál fenntartójának.

(10) A támogatási konstrukciókat az NFÜ az akcióterv jóváhagyását követő 2 éven belül értékeli és felülvizsgálja. Az akciótervben meg kell határozni az értékelés és felülvizsgálat módját, illeszkedve az NFT értékelési tervéhez.

16. §

(1) Az akciótervben az operatív program, illetve prioritástengely megvalósításának bemutatása tartalmazza

a) a támogatási konstrukciók felsorolását;

b) az egyes támogatási konstrukciók tervezett kötelezettségvállalásának éves ütemezését.

(2) Az akciótervben a támogatási konstrukció részletes bemutatása tartalmazza:

a) a támogatás indokoltságát és célját;

b) a támogatható tevékenységeket;

c) a támogatásra jogosultak körét;

d)[48] a támogatásra rendelkezésre álló forrás mértékét; amennyiben adott konstrukció többféle eljárással valósul meg, a forrás eljárások közti indikatív megosztását;

e) a támogatás formáját (vissza nem térítendő támogatás, hitel, tőke, garancia);

f) a számszerűsített célokat (indikátorokat);

g)[49] a projekt kiválasztás eljárását (kiemelt projekt, kétfordulós pályázat, egyfordulós pályázat) és szempontjait;

h)[50] amennyiben a támogatási konstrukció kiemelt projektek megvalósítását támogatja, a megvalósítandó kiemelt projektek indikatív listáját.

(3)[51] A projekt kiválasztás minden támogatási konstrukció esetében a következő eljárások közül egy vagy - a (2) bekezdés a), b), e), f) pontjai szerintiek azonossága mellett - több szerint történhet:

a) kiemelt projekt;

b) kétfordulós pályázat;

c) egyfordulós pályázat.

d)[52] kistérségi programban meghatározott projekt.

(4) Az eljárások alkalmazásának együttes feltételei:

a)[53]

b) kiemelt projekt esetén:

ba)[54] a projektgazda költségvetési szerv, illetve 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, Kormány által alapított közalapítvány, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház,

bb) a projektet az akcióterv tartalmazza;

bc)[55] a fejlesztés országos vagy regionális jelentőségű;

bd)[56] az akcióterv nem tartalmaz olyan pályázati kiírást, amelynek keretében az adott projekt támogatható;

c) kétfordulós pályázat esetén:

ca) a projektgazda költségvetési szerv, 100%-os állami tulajdonban lévő szervezet, önkormányzat, önkormányzati társulás vagy önkormányzati intézmény, illetve egyház,

cb) a támogatási konstrukció keretében adott évben támogatandó projektek várható száma nem több mint 25,

cc) az egyes projektek támogatási igénye meghaladja a 250 millió forintot,

cd) a projektek fejlesztéséhez a közreműködő szervezet - a projekt javaslat kidolgozására nem kiterjedő - ingyenes szakmai iránymutatást ad,

ce) a projekt kiválasztás időigénye nem veszélyezteti a program határidők szerinti megvalósítását;

d)[57] egyfordulós pályázat: nem állnak fenn a kiemelt projekt vagy a kétfordulós pályázat feltételei.

(5)[58] A fejlesztéspolitikáért felelős miniszter előterjesztése alapján a Kormány a (4) bekezdés ba), illetve ca)-cc) pontjaiban meghatározott alkalmazási feltételektől indokolt esetben eltérhet, az eltérést az akciótervben megjeleníti.

17. §

(1) Kiemelt projektnek az akciótervben történő előzetes nevesítésére javaslatot tehet[59]

a)[60] a Kormány bármely tagja,

b) az érintett regionális fejlesztési tanács,

c) az NFÜ.

(2) A nevesítésre javaslatot tevő szervezet, illetve testület előzetesen meggyőződik róla, hogy a javasolt kiemelt projekt[61]

a)[62] megvalósulása hozzájárul az operatív program társadalmi-gazdasági céljaihoz és - a technikai segítségnyújtás kivételével - illeszkedik a megfelelő területi vagy ágazati stratégiához;

b) egyértelmű, mérhető és elérhető célokkal rendelkezik;

c) költséghatékony;

d) megfelelően előkészített, így gyors megvalósításának feltételei biztosítottak.

(3)[63] Az NFÜ értesítést küld az érintett miniszternek és regionális fejlesztési tanácsoknak, akik az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül véleményt küldenek azokról a javasolt kiemelt projektekről, amelyek előzetes nevesítésére nem maguk tettek javaslatot.

(4)[64] Az NFÜ a (2) bekezdésben meghatározott szempontokra kiterjedő értékelést készít a javasolt kiemelt projektekről.

(5)[65] A kapott véleményeket, valamint a javasolt kiemelt projektek, illetve nagyprojektek - a (2) bekezdésben meghatározott szempontok szerinti - tartalmi módosítására tett javaslatokat be kell mutatni az akciótervre vonatkozó előterjesztésben.

(6)[66] A kiemelt projekt nevesítése nem eredményezi a támogatási szerződés megkötésének kötelezettségét.

(7)[67] A kiemelt projekt, illetve nagyprojekt fejlesztéséhez, az esetleges közbeszerzési eljárások lefolytatásához a közreműködő szervezet szakmai iránymutatást ad.

(8)[68] Az akciótervben nevesített kiemelt projektek előrehaladásáról a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter évente jelentést készít a Kormány részére.

A PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

Összeférhetetlenség

18. §

(1)[69] A támogatásra vonatkozó döntés előkészítésében vagy meghozatalában nem vehet részt az a személy vagy szervezet, aki (amely) az adott támogatási konstrukcióra projekt javaslatot nyújtott be, a projekt javaslat elkészítésében részt vett, vagy a projekt megvalósítója (a továbbiakban: érdekelt szervezet), valamint az olyan személy, aki

a) az érdekelt szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;

b) az érdekelt szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottságának tagja;

c) az érdekelt szervezet tagja, vagy abban közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

d) az értékelésre, minőség-ellenőrzésre vagy bírálatra benyújtott dokumentumok előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett;

e) az a)-d) pont szerinti személynek a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója;

f) elfogultságát a bíráló bizottság megállapítja.

(2)[70] Az egyfordulós és kétfordulós pályázatok esetében a döntés előkészítésében vagy meghozatalában értékelőként vagy bíráló bizottsági tagként nem vehet részt politikai párt vezető tisztségviselője vagy alkalmazottja, helyi önkormányzati képviselő, vagy országgyűlési képviselő.

(3)[71] A támogatásra vonatkozó döntést megelőző értékelésben és bírálatban részt vevő személy vagy szervezet képviseletére jogosult személy a döntés-előkészítési vagy döntéshozatali eljárás megkezdésekor teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tesz arról, hogy az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlensége nem áll fenn, az értékelés, illetve bírálat során tudomására jutott állam-, szolgálati, üzleti vagy fizetési titkot megőrzi, és a nyilatkozatot átadja a bíráló bizottság elnökének, illetve bíráló bizottság hiányában a közreműködő szervezetnek, közreműködő szervezet bevonása híján az NFÜ-nek.

(4) Amennyiben a döntés előkészítése vagy meghozatala során olyan tény merül fel, amely alapján az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség fennáll, az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet ezt a bíráló bizottság elnökének, illetve bíráló bizottság hiányában a közreműködő szervezetnek, közreműködő szervezet bevonása híján az NFÜ-nek haladéktalanul írásban bejelenti. Az összeférhetetlenséggel érintett személy vagy szervezet azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni.

(5) Amennyiben az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenséggel érintett személy nem jelenti be, a bíráló bizottság bármely tagja jogosult az összeférhetetlenség megállapítását a bíráló bizottságnál kezdeményezni. Amennyiben a bíráló bizottság az összeférhetetlenséget megállapítja, az összeférhetetlenséggel érintett személy (vagy szervezet) azon dokumentum tekintetében, amellyel kapcsolatban az összeférhetetlenség felmerült, a továbbiakban nem járhat el, és az erre a dokumentumra vonatkozó addigi eljárását érvénytelennek kell tekinteni.

(6)[72] A projektek folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenőrzését, illetve kifizetése engedélyezését nem végezheti olyan személy, akivel szemben az (1) bekezdés szerinti kizáró ok fennáll. A folyamatba épített (dokumentum alapú, illetve helyszíni) ellenőrzést ellátó személy, illetve a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem vehet részt sem ugyanazon projektre vonatkozó projekt javaslat elbírálásában, sem a kifizetés engedélyezésében.

(7)[73] Az (1 )-(6) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az NFÜ által benyújtott és megvalósított, valamint az NFÜ vagy minisztérium által benyújtott, de más szervezet által megvalósított projektek esetében.

(8) Kutatás-fejlesztési projektek támogatására irányuló támogatási konstrukciók esetében az (1) bekezdés a) pontját nem kell alkalmazni.

(9)[74] A döntéshozó az értékelő, bíráló bizottság felállítása esetén a bíráló bizottság javaslatának jóváhagyásakor kizárhatja az adott támogatási konstrukció támogatásából azt a projekt javaslatot benyújtó személyt vagy szervezetet, aki az adott támogatási konstrukcióról a többi lehetséges projekt javaslatot benyújtó személy vagy szervezet rendelkezésére bocsátott adatkört meghaladó információt, vagy aki az adott támogatási konstrukcióról a többi lehetséges projekt javaslatot benyújtó személyt vagy szervezetet megelőzően információt szerzett.

Panasz lehetősége

19. §[75]

(1) A projektgazda a projekt javaslat elutasítása, csökkentett összköltséggel történő támogatása vagy feltételekkel történő támogatása ellen, jogszabálysértés vagy a pályázati kiírás szerinti tájékoztatásban foglaltak megsértése esetén a döntés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül, egy alkalommal, az indokok megjelölésével panasszal élhet az NFÜ-nél. Az NFÜ döntése elleni panaszt a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, a közreműködő szervezet döntése elleni panaszt az NFÜ bírálja el.

(2) A közreműködő szervezet döntése elleni panaszokat az NFÜ haladéktalanul továbbítja a közreműködő szervezetnek.

(3) A közreműködő szervezet a döntése ellen benyújtott panasz esetén:

a) a panaszban foglaltaknak 5 napon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, erről haladéktalanul értesíti a projektgazdát, vagy

b) a panaszt és az abban foglaltakkal kapcsolatos szakmai álláspontját 5 napon belül az NFÜ-höz visszaküldi elbírálásra.

(4) Az NFÜ a döntése ellen benyújtott panasz esetén:

a) a panaszban foglaltaknak 5 napon belül helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, erről haladéktalanul értesíti a projektgazdát, vagy

b) a panaszt és az abban foglaltakkal kapcsolatos szakmai álláspontját 5 napon belül megküldi a fejlesztéspolitikáért felelős miniszternek elbírálásra.

(5) A panaszokat érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani, amennyiben:

a) a panaszt az (1) bekezdés szerinti határidőn túl terjesztették elő;

b) a panaszt nem az arra jogosult terjeszti elő;

c) korábbival azonos tartalmú, ismételt panaszt terjesztenek elő;

d) a panasz a megsértett jogszabályi vagy kiírás szerinti rendelkezésekre történő hivatkozást nem tartalmazza.

(6) Amennyiben érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, az (1) bekezdésben foglalt döntések ellen benyújtott panaszokat a panasz beérkezésétől számított 30 napon belül kell elbírálni. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, erről a panasz beérkezésétől számított 10 munkanapon belül tájékoztatni kell a projektgazdát.

(7) Az NFÜ, illetve a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a panasszal kapcsolatosan az alábbi döntéseket hozhatja:

a) a panaszban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról;

b) a panaszt indokolt döntésével elutasítja.

(8) Az NFÜ, illetve a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter a panasz tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a projektgazdát és a közreműködő szervezetet.

(9) A panasz kivizsgálásában, illetve elbírálásában nem vehet részt az, aki a panasz által érintett projekt elbírálási eljárásában részt vett.

Átmeneti és záró rendelkezések

20. §

E rendelet hatálybalépésekor még folyamatban lévő, a 2004-2006 programozási időszak támogatásaival kapcsolatos ügyekben az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben foglaltakat kell alkalmazni.

21. §

(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba.

(2)[76] Ahol e rendelet regionális operatív programot említ, ez alatt az ágazati és regionális prioritásokat egyaránt tartalmazó Közép-Magyarország operatív program regionális prioritását, illetve támogatási konstrukcióját is érteni kell.

(3)[77] Felhatalmazást kap

a)[78] a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, hogy a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályait - a projekt kiválasztás, a támogatási szerződések megkötése, illetve módosítása, a projektek megvalósítása, a közvetett támogatásra, a pénzügyi eszközök keretében nyújtható támogatások felhasználására, valamint a forráskezelő szervezetre vonatkozó speciális szabályok tekintetében - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza;

b)[79] a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter, hogy - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a közreműködő szervezetet és a közreműködő szervezet számára biztosított kizárólagos jogot rendeletben megállapítsa.

(4)[80] A Kormány a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 4. Pénzügyi eszközök prioritásának, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program Pénzügyi eszközök intézkedésének végrehajtása érdekében a 2. § (1) bekezdés t) pontjában és a 12/A. § (1) bekezdésében meghatározott forráskezelő szervezetként a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli.

(4a)[81] A Kormány a Regionális Operatív Programok Akcióterveiben nevesített Regionális Tőkebefektetési Alap komponensek vonatkozásában alapkezelő szervezetként a Regionális Tőkealap-kezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot kizárólagos joggal kijelöli.

(5)[82] Ez a rendelet a következő közösségi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

b) az Európai Parlament és a Tanács 1080/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és az 1783/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

c) az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről;

d) a Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.

e)[83] a Bizottság 1828/2006/EK rendelete az 1083/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól.

22. §[84]

E rendeletnek az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 6. §-ával megállapított a 18. § (7) bekezdését az egyes fejlesztéspolitikai tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

Az egészségügyi miniszter

Lábjegyzetek:

[1] Hatályon kívül helyezte a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.10.07.

[2] Hatályon kívül helyezte a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.05.01.

[3] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[4] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[5] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[6] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[7] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[8] Beiktatta a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[9] Beiktatta a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[10] Beiktatta a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[11] Beiktatta a 202/2008. (VIII. 14.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2008.08.17.

[12] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2007.10.07.

[13] A §-t, és a megelőző alcímet hatályon kívül helyezte a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.05.01.

[14] Módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[15] Hatályon kívül helyezte a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (8) bekezdése. Hatálytalan 2009.01.03.

[16] Beiktatta a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[17] Beiktatta a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[18] Beiktatta a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[19] Beiktatta a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[20] Beiktatta a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[21] Hatályon kívül helyezte a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.05.01.

[22] Módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[23] Hatályon kívül helyezte a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.05.01.

[24] Módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[25] Módosította a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 41. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[26] Beiktatta a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2007.10.07.

[27] Módosította a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[28] Megállapította a 202/2008. (VIII. 14.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2008.08.17.

[29] Hatályon kívül helyezte a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.05.01.

[30] Hatályon kívül helyezte a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.05.01.

[31] Hatályon kívül helyezte a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.05.01.

[32] Megállapította a 105/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2007.05.17.

[33] Beiktatta a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (5) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[34] Hatályon kívül helyezte a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatálytalan 2008.05.01.

[35] Módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[36] Módosította a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[37] Módosította a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[38] Megállapította a 105/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.05.17.

[39] Megállapította a 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2008.04.01.

[40] Beiktatta a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2007.10.07.

[41] Beiktatta a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2007.10.07.

[42] Megállapította a 202/2008. (VIII. 14.) Korm. rendelet 3. §-a. Hatályos 2008.08.17.

[43] Hatályon kívül helyezte a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.10.07.

[44] Megállapította a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[45] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2007.10.07.

[46] Hatályon kívül helyezte a 105/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatálytalan 2007.05.17.

[47] Módosította a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[48] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[49] Módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[50] Módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[51] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 7. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[52] Beiktatta a 202/2008. (VIII. 14.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2008.08.17.

[53] Hatályon kívül helyezte a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2007.10.07.

[54] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 7. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[55] Beiktatta a 105/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2007.05.17.

[56] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 7. § (4) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[57] Módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[58] Módosította a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[59] Módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[60] Megállapította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[61] Módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[62] Megállapította a 105/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2007.05.17.

[63] Módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 11. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[64] Beiktatta a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[65] Módosította a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[66] Számozását módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése, szövegét megállapította a 8. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[67] Számozását módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[68] Módosította a 104/2008. (IV. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2008.05.01.

[69] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.09.07.

[70] Megállapította a 359/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 34. § (6) bekezdése. Hatályos 2009.01.03.

[71] Módosította a 314/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet 41. §-a. Hatályos 2009.12.31.

[72] Megállapította a 179/2009. (IX. 4.) Korm. rendelet 14. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.09.07.

[73] Megállapította a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[74] Beiktatta a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 9. §-a. Hatályos 2007.10.07.

[75] Megállapította a 202/2008. (VIII. 14.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2008.08.29.

[76] Beiktatta a 105/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.05.17.

[77] Számozását módosította a 105/2007. (V. 9.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése. Hatályos 2007.05.17.

[78] Módosította a 300/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (4) bekezdése, valamint a 4. § a) pontja. Hatályos 2011.01.01.

[79] Megállapította a 67/2008. (III. 29.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2008.04.01.

[80] Beiktatta a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[81] Beiktatta a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2010.05.16.

[82] Számozását módosította a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[83] Beiktatta a 262/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.10.07.

[84] Beiktatta a 181/2010. (V. 13.) Korm. rendelet 8. §-a. Hatályos 2010.05.16.

Tartalomjegyzék