303/2007. (XI. 14.) Korm. rendelet

a magyarországi hivatalos földrajzi nevek megállapításáról és nyilvántartásáról

A Kormány az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében, valamint a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 29. § (5) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következő rendeletet alkotja:

A rendelet hatálya

1. §

A rendelet hatálya kiterjed egyes hivatalos földrajzi nevek megállapítására, véleményezésére és a földrajzi nevek nyilvántartására.

A földrajzi nevek és típusaik

2. §

(1) Földrajzi név: a földfelszín természetes vagy mesterséges részleteinek azonosítására szolgáló, kisebb vagy nagyobb közösségek által használt tulajdonnév.

(2) Hivatalos földrajzi név: a hivatalos célra megállapított, esetenként ugyanazon részlet több neve közül kiválasztott földrajzi név.

(3) A hivatalos földrajzi nevek típusai a következők:

a) országos jelentőségű domborzat- és tájnév: a földfelszín függőleges tagoltságának jelentős kiterjedésű részleteit (hegységeket, völgyeket, medencéket stb.), illetve a jelentős kiterjedésű földrajzi, néprajzi és etnikai körzeteket, vidékeket, jogszabályban meghatározott gazdasági körzeteket jelölő, rendszerint az 1:200 000 és ennél kisebb méretarányú térképeken feltüntetett név;

b)[1] területnév: a külterületi mező- és erdőgazdasági művelési egységeket, azok részleteit és egyéb földrészlettel vagy más jellegzetes felszíni képződménnyel elhatárolt területet jelölő név, több ilyen terület összefoglaló neve, illetve a földfelszín függőleges tagoltságát (hegyeket, völgyeket stb.) jelölő helyi jelentőségű, rendszerint az 1:200 000 és ennél nagyobb méretarányú térképeken feltüntetett név;

c) természetvédelmi név: a nemzeti park, a tájvédelmi körzet, a természetvédelmi terület, Natura 2000 terület, natúrpark védettségére, illetve kijelölésére utaló utótago(ka)t tartalmazó neve, továbbá a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 23. § (2) bekezdésében foglalt alakulatok (barlang, láp, kunhalom stb.) neve;

d)[2] víznév: a vízgazdálkodást érintő minden név, így a természetes vizek (vízfolyások, állóvizek, mocsarak), a mesterséges létesítményekben szállított, tárolt vizek (csatornák, tározók), az ezekhez kapcsolódó sajátos tájegységek és a létesítmények (duzzasztók, zsilipek), továbbá a víznyelők, források, kutak stb. neve;

e)[3] országos jelentőségű közlekedési és hírközlési név: a vasúti közlekedéssel és szállítással kapcsolatos létesítmények (pályaudvar, állomás stb.), a távolsági autóbusz-közlekedéssel, hajózással, légi közlekedéssel kapcsolatos létesítmények (megállóhely, kikötő, repülőtér stb.), a 10 méternél nagyobb szerkezeti hosszúságú hidak, valamint a hírközlési létesítmények (postahivatal stb.) neve;

f)[4] országnév: az ország Alaptörvényben meghatározott neve (Magyarország);

g)[5] igazgatásiterület-név: az ország közigazgatási, illetve statisztikai, tervezési és területfejlesztési célokra kialakított területi egységeinek (vármegye, régió, járás, kistérség stb.) neve;

h)[6] helységnév: a község, nagyközség, város, megyei jogú város, főváros utótagot tartalmazó vagy utótag nélküli rövid neve, a kerületek teljes, a helység nevét is tartalmazó, illetve rövid, csak a római számot és a kerület utótagot tartalmazó neve;

i) településrésznév (helységrésznév): a helység központi belterülete (átfedések nélkül, pontosan körülhatárolt) részeinek (községrész, városrész), továbbá a központi belterülettől elkülönülő - lakott vagy lakatlan - egyéb belterületnek, valamint külterületnek a neve;

j)[7] közterületnév: az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartott közterületnek a központi címregiszterről és a címkezelésről szóló kormányrendeletben meghatározott közterület jelleget is tartalmazó neve;

k) helyi jelentőségű közlekedési név: a helyi és helyközi tömegközlekedéssel kapcsolatos létesítmények (megállóhely stb.) és a 10 m-nél kisebb nyílású hidak neve.

(4)[8] Nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi név: a helységeknek és az országban található földfelszíni részleteknek az ott élő nemzetiség által használt történelmileg kialakult földrajzi neve.

(5)[9] Külföldi földrajzi név magyar megfelelője: az ország határán kívül található földfelszíni részleteknek a külföldi hivatalos nyelvtől eltérő magyar nyelvű földrajzi neve és a más írásrendszerből történt átírás esetén a használt rendszertől eltérő magyaros átírású név.

(6)[10] Földrajzi megjelölés: a földfelszín mesterséges részleteinek azonosítására szolgáló, kisebb vagy nagyobb közösségek által használt, intézményeket, intézményszerű mesterséges létesítményeket jelölő tulajdonnév vagy tulajdonnévnek nem tekinthető megjelölés.

A Földrajzinév-bizottság szervezete és működése

3. §

(1)[11] A földrajzi nevek megállapításával összefüggő feladatok ellátására a térképészetért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) mellett Földrajzinév-bizottság (a továbbiakban: Bizottság) működik. Ügyrendjét a Bizottság maga határozza meg, és azt a miniszter hagyja jóvá.

(2)[12] A Bizottságba képviselőt jelöl

a)[13] a miniszter a nagy méretarányú állami térképekkel és térképi adatbázisokkal összefüggő földrajzi nevekkel, valamint a földrajzi nevek nyilvántartásával,

b) a Kormány nemzetpolitikáért felelős tagja a külhoni magyar földrajzi nevekkel,

c) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a területszervezéssel és az önkormányzatok hatáskörébe tartozó földrajzi nevekkel,

d) a honvédelemért felelős miniszter a közepes és kis méretarányú állami topográfiai térképi adatbázisokkal és térképekkel, illetve a honvédelmi célú térképészettel,

e)[14] a közlekedésért felelős miniszter, a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter és az elektronikus hírközlésért felelős miniszter a vasúti közlekedéssel, a közúti közlekedéssel, a légi közlekedéssel, a víziközlekedéssel, az úthálózattal, a területfejlesztéssel, valamint a hírközlési ügyekkel összefüggő földrajzi nevekkel,

f)[15] a külpolitikáért felelős miniszter a külföldi államok magyar nevével és a nemzetközi kapcsolatokat érintő földrajzi nevekkel,

g)[16] a köznevelésért felelős miniszter, a kultúráért felelős miniszter, továbbá a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter a közneveléssel és a kulturális értékek védelmével, valamint a nemzetiségi nyelvű földrajzi nevekkel,

h) a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) elnöke Magyarország Helységnévtára és Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve szerkesztésével összefüggő földrajzi nevekkel, valamint a népszámlálással és a településstatisztikával

i)[17] a postaügyért felelős miniszter a postai ügyekkel összefüggő földrajzi nevekkel,

j)[18] a vízgazdálkodásért felelős miniszter a vízgazdálkodással összefüggő földrajzi nevekkel

k)[19] a természetvédelemért felelős miniszter a természetvédelemmel összefüggő földrajzi nevekkel,

l)[20] a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképészetért felelős miniszter a földügyi és agrár-vidékfejlesztési szakigazgatáshoz kapcsolódó térképekkel és térképi adatbázisokkal összefüggő földrajzi nevekkel

m)[21] a nemzeti vagyon kezeléséért felelős miniszter a nemzeti vagyonnal összefüggő földrajzi nevekkel

kapcsolatos bizottsági képviselet ellátására.

(3)[22] A miniszter egy-egy tag jelölésére kéri fel

a) a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottságát a földrajzi nevek helyesírásával,

b) a Nyelvtudományi Intézetet a földrajzi nevek névtani, nyelvjárási kérdéseivel,

c) a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetét a földrajzi nevek történeti hátterével,

d) a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földrajztudományi Intézetét a földrajzi tájbeosztásokkal összefüggő földrajzi nevekkel,

e) az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékét a térképtudománnyal, geoinformatikával összefüggő földrajzi nevekkel

kapcsolatos bizottsági képviselet ellátására.

(4) A miniszter további, intézményektől független és a földrajzi nevek tekintetében elismert szakembereket is felkérhet a bizottsági munkában való részvételre.

(5)[23] A miniszter

a) kijelöli a Bizottság elnökét;

b) gondoskodik a Bizottság működési feltételeiről;

c)[24] biztosítja a Bizottság döntéseinek, irányelveinek és közérdekű tájékoztatásainak közzétételét a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, illetve a honlapján;

d)[25] kijelöli az ENSZ Földrajzi nevek szakértői csoportjába (UNGEGN) a magyar képviselőket, illetve képviseli a Kormányt - a külpolitikáért felelős miniszterrel együttműködve - az ENSZ földrajzinév egységesítési konferenciáin és szakértői csoportülésein.

A Földrajzinév-bizottság feladatai

4. §

(1)[26] A Bizottság - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - megállapítja a 2. § (3) bekezdés a)-e) pontjában foglalt hivatalos földrajzi neveket.

(1a)[27] A 2. § (3) bekezdés a)-e) pontjában foglalt hivatalos földrajzi neveket - ha ahhoz kiemelt közérdek fűződik - a Kormány egyedi határozatban állapítja meg. A Kormány döntésére az 5. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2)[28] A Bizottság véleményezi a 2. § (3) bekezdés f)-k) pontjaiban meghatározott hivatalos földrajzi nevekre vonatkozó javaslatokat.

(3) A Bizottság megkeresésre állást foglal

a) a 2. § (4) bekezdésében meghatározott hivatalos földrajzi nevek helyességéről;

b) a hozzá forduló szervezet vagy magánszemély kérésére a hivatalos földrajzi nevek megállapításának és használatának jogszabályban nem szabályozott kérdéseiről és a külföldi földrajzi nevek magyar megfelelője hazai használatáról.

(4)[29] A Bizottság hatáskörébe tartozó hivatalos földrajzi nevek megállapítására, a megállapított hivatalos földrajzi nevek megváltoztatására javaslatot tehet:

a) a 2. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a miniszter;

b) a 2. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a miniszter vagy az érintett települési önkormányzat;

c)[30] a 2. § (3) bekezdés c) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a miniszter;

d)[31] a 2. § (3) bekezdés e) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a közlekedésért felelős miniszter, az elektronikus hírközlésért felelős miniszter vagy a postaügyért felelős miniszter, regionális jelentőségű létesítmény esetében az üzemeltető gazdasági szervezet.

e)[32] a 2. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott hivatalos földrajzi nevek esetében a vízgazdálkodásért felelős miniszter.

(4a)[33] A Bizottság a feladatkörébe tartozó hivatalos földrajzi neveket illetően a javaslat benyújtásától számított kilencven napon belül hoz döntést, formál véleményt vagy foglal állást.

(5) A 2. § (3) bekezdésének a)-e) pontjaiba tartozó, megállapított hivatalos földrajzi nevekről a Bizottság értesíti a javaslattevőket.

(6)[34] A Bizottság 2. § (4) bekezdésében meghatározott hivatalos földrajzi nevekre vonatkozóan - szükség szerint - a települési, illetve az országos nemzetiségi önkormányzattól véleményt kérhet.

(7) A Bizottság - az érdekeltekkel egyetértésben - szakmai ajánlásokat tehet közzé a 2. §-ban felsorolt típusú nevek megállapításának és megváltoztatásának módszertanáról.

(8) A Bizottság vezetője évente beszámol a miniszternek a Bizottság munkájáról.

A névmegállapítás, névváltoztatás és véleményezés követelményei

5. §

(1)[35] A hivatalos földrajzi nevek megállapításakor figyelemmel kell lenni a helyi lakosság élő névhasználatára, a települési önkormányzat és a nemzetiségi önkormányzat, az egyéb szervezetek véleményére, továbbá a természet- és társadalomtudományok eredményeire, a történelmi hagyományokra, különösen a helytörténeti kutatásokra, az elpusztult települések nevére, ezen kívül a földrajzi környezetre, a mező- és erdőgazdasági művelési szerkezetre, a nemzetiségi viszonyokra, a nyelvi és nyelvhelyességi követelményekre. A nyelvhelyességi követelmények magukba foglalják a mindenkori akadémiai helyesírás követését és az arra épülő szabályok betartását.

(2)[36] A 2. § (3) bekezdés a)-i) és k) pontjában, valamint a (4) bekezdésben felsorolt földfelszíni részletek élő személyről - a tanyák kivételével - nem nevezhetők el. A közterületek elnevezésére e kérdésben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)[37] Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a hivatalos földrajzi nevek - a közterületnév kivételével - megváltoztatására akkor kerülhet sor, ha az azonos hangzású hivatalos földrajzi nevek zavart keltőek és a névazonosság másként nem kezelhető, ha a névhasználatban kimutatható változás következett be, ha a névvel jelölt mesterséges létesítményt megváltoztatták vagy átalakították, vagy ha a névhasználat a közérdek szempontjából nem megfelelő. A történelmi hagyományokat őrző nevek nem változtathatóak meg. A közterületek elnevezésére e kérdésben a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3a)[38] A közterület elnevezése - a közterületjelleg nélkül, de a szóközöket beleszámítva - ötven betűhelynél hosszabb nem lehet.

(3b)[39] Két közterületnevet összetéveszthetőnek kell tekinteni, ha

a) csak a birtokos eset jelének meglétében vagy hiányában különböznek,

b) csak ragozásban különböznek,

c) ugyanannak a névnek egybe- és különírott formájú változatai,

d) ugyanannak a szónak rövidített és teljes kiírású változatai és másban nem különböznek,

e) ugyanannak a szónak másféle írásmódú változatai és másban nem különböznek.

(4)[40] Az (1) bekezdés követelményeinek betartásával a 2. § (3) bekezdésében meghatározott névtípusokban nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi név is megállapítható. A 2. § (3) bekezdésének a), c) és e)-j) pontjaiban felsorolt hivatalos földrajzi nevek nemzetiségi nyelvű alakja csak a magyar nyelvű névvel együtt állapítható meg. A latin betűt használó nemzetiségi nyelvű hivatalos földrajzi nevet az adott nyelv helyesírása szerint kell írni. A nem latin betűt használó nemzetiségi nyelvű földrajzi név megállapításakor a magyar ábécén alapuló átírás és az adott nemzetiségi nyelv írásmódja egyaránt hivatalos.

(5) A hivatalos földrajzi név helyett vagy a hivatalos földrajzi névben a földrajzi köznévi utótag előtt számot helyettesítő betű vagy számjegy - kivéve a (6) bekezdésben foglalt eseteket - nem használható.

(6) Egyes regionális jelentőségű, vízrendezést, belvízelvezetést, öntözést szolgáló csatornák, kisebb állóvizek (tározók), fővárosi kerületek nevében, továbbá korábban megállapított közterületnevekben és külterületi településrészek nevében megtartható a földrajzi köznévi utótag előtt arab vagy római számjegy.

(7) A 4. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti szakmai véleményezés során gondot kell fordítani arra, hogy

a) új helységnév adása esetén - figyelemmel a mai és a történelmi magyar helységnevekre is - névazonosság ne álljon elő;

b) a településrésznevek megállapításakor a megszűnt (egyesített) helységek nevét meg kell tartani, egyéb esetekben pedig előnyt kell élveznie a korábban használt, más követelményekkel összhangban álló egyéb névnek, továbbá el kell kerülni a településnév előtagként való használatát;

c) a közterületek elnevezésének lehetőleg a közvetlen környezet hagyományait, sajátosságait kell tükröznie, vagy a helyhez kötődő személyekkel kell kapcsolatosnak lennie.

A hivatalos földrajzi nevek nyilvántartása és a Földrajzinév-tár

6. §[41]

(1) Magyarország hivatalos földrajzi neveit a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény (a továbbiakban: Fttv.) rendelkezése alapján - az állami alapadatok és térképi adatbázisainak vonatkoztatási és vetületi rendszeréről, alapadat-tartalmáról, létrehozásának, felújításának, kezelésének és fenntartásának módjáról és az állami átvétel rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti vetületi rendszerben meghatározott koordinátákkal ellátva - a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a Földrajzinév-tárban nyilvántartja, és azt folyamatosan vezeti.

(2) A Földrajzinév-tár az Fttv. rendelkezése szerinti hivatalos földrajzi neveket tartalmazza. Ezek közül az igazgatásiterület- és helységneveket a KSH által kiadott Magyarország Közigazgatási Helynévkönyve szerint, a településrészneveket Magyarország Helységnévtára adatainak felhasználásával kell feltüntetni. A Földrajzinév-tár a (felsorolt típusokban) megállapított nemzetiségi nyelvű földrajzi neveket is tartalmazza.

(3) A Földrajzinév-tár tartalmazza az Fttv. 21. § (4) bekezdés rendelkezése szerinti földrajzi neveket, továbbá földrajzi megjelöléseket az illetékes települési önkormányzat közlése szerint.

(4) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a helységenként helyszínen egyeztetett és nyilvántartásba vett földrajzi nevekről az illetékes települési önkormányzat jegyzőjét névjegyzék és térképvázlat megküldésével tájékoztatja.

(5) A Földrajzinév-tár adatai nyilvánosak és a földmérési és térképészeti állami alapadatok kezeléséről, szolgáltatásáról és egyes igazgatási szolgáltatási díjakról szóló miniszteri rendelet által meghatározott térítés ellenében mindenki számára hozzáférhetők.

Záró rendelkezés

7. §

Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

8. §[42]

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter