377/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet

egyes környezetvédelmi és vízügyi tárgyú jogszabályok módosításáról

A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 48. §-ának (4) bekezdésében, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-ának (7) bekezdésének c) és q) pontjában, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdésének b) és e) pontjában, valamint a 14. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra figyelemmel a 45. § (7) bekezdésének a) pontjában, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. § (1) bekezdésének b), c), d), f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

I. A felszámolási eljárás és végelszámolás környezetvédelmi és természetvédelmi követelményekről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet módosításáról

1. §

A felszámolási eljárás és a végelszámolás környezet- és természetvédelmi követelményeiről szóló 106/1995. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. § (1)-(2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője (a továbbiakban: nyilatkozó) a gazdálkodó szervezet telephelyére, valamint székhelyére vonatkozó, a Cstv. 31. § (1) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatát (a továbbiakban: nyilatkozat) a telephely és a székhely (a továbbiakban együtt: telephely) szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) számára adja meg. A nyilatkozat formai és tartalmai követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza.

(2) A nyilatkozó az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattétellel együtt tájékoztatja a felügyelőséget, hogy mely további felügyelőségeknek tett nyilatkozatot az (1) bekezdés alapján. "

2. §

(1) Az R. 4. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A felügyelőség a nyilatkozat alapján vizsgálja, hogy mennyiben állnak fenn, illetve mennyiben állapíthatók meg környezethasználattal járó olyan környezeti hatások, környezeti terhek, amelyek megszüntetéséhez, rendezéséhez a felszámolás során jogok és kötelezettségek kapcsolódnak. "

(2) Az R. 4. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nyilatkozatot elbíráló felügyelőség a gazdálkodó szervezetet környezeti állapotvizsgálatra kötelezheti, ha

a) a telephelyén legalább 20 évre visszamenőleg olyan tevékenység folyt, amelyhez a felszámolás kezdő időpontjában hatályos jogszabályok szerint környezetvédelmi engedély, egységes környezethasználati engedély, vagy hulladékkezelési engedély szükséges,

b) a nyilatkozatból, illetve egyéb iratból jelentős környezetkárosodás vagy környezetveszélyeztetés állapítható meg. "

(3) Az R. 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Amennyiben a felügyelőség a nyilatkozat alapján 60 napon belül intézkedést nem tesz, illetőleg nem kezdeményez, a felszámoló mentesül a 8. § (6) bekezdése, valamint 10. § szerinti kötelezettsége alól. "

3. §

Az R. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § A felügyelőség az állapotvizsgálat eredményének elbírálásáról 45 napon belül dönt. "

4. §

Az R. 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"14. § Amennyiben a végelszámoló a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 102. § (3) bekezdés e) pontja szerint értesíti a felügyelőséget, az értesítést az 1. számú melléklet szerint kell elkészíteni. A végelszámolás során a 3-9. §, valamint a 12. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. "

5. §

(1) Az R. 1. számú mellékletben az 1/A. pont előtti felvezető szövegrész helyébe a következő rendelkezés lép:

"Nyilatkozat

a felszámolási eljárás, illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet telephelyén fennálló vagy telephelyéről, származott (származó) környezeti károsodásokról, környezeti terhekről, amelyekből bírságfizetési vagy egyéb fizetési kötelezettség, károsodások, terhek rendezéséhez szükséges kiadás származhat. "

II. A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról

6. §

A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: HR.) 3. § (12) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(12) A felügyelőség engedélye szükséges - a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével - a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. A felügyelőségtől elvi vízjogi engedély kérhető a létesítmény tervezését megelőzően. "

7. §

A HR. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Vízimunka végzéséhez, vízilétesítmény építéséhez az építtető (tulajdonos) bejelentése és a felügyelőség hozzájárulása szükséges, ha az a külön jogszabályokban meghatározott víziközművek elosztóhálózatának olyan bővítésére irányul, amely nem érinti a víziközmű vízjogi engedélyben meghatározott mértékadó kapacitását.

(2) Mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító és vízjogi engedély alapján üzemelő vízilétesítményből történő vízhasználat gyakorlásához a vízilétesítményt vízjogi engedély alapján üzemeltető engedélyes hozzájárulása szükséges.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a bejelentéshez, a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez egyébként szükséges és külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.

(4) Ha a bejelentésre a felügyelőség az érdemi határozat (vízjogi engedély) meghozatalára egyébként irányadó és a jogszabályban megállapított határidő alatt nem nyilatkozik, a bejelentés alapját képező tevékenységhez a hatósági hozzájárulást megadottnak kell tekinteni. Az építtető kérelmére erről a felügyelőség külön igazolást vagy vízjogi létesítési engedélyt ad.

(5) Amennyiben a bejelentés alapját képező, az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység folytatása - a kérelem elbírálására egyébként irányadó jogszabályok szerint - nem engedélyezhető, vagy a szakhatóság külön előírásokat, feltételeket állapított meg, a felügyelőség a határozathozatalra vonatkozó általános rendelkezések szerint érdemben határoz. "

8. §

A HR. 5. § (9) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Az üzemeltetésre jogosító érvényes vízjogi engedélyeket - ha külön jogszabály másképp nem rendelkezik -az e rendelet szerinti ellenőrzés során felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat eredményétől függően az engedély hivatalból visszavonható vagy a 12. §-ban meghatározott esetben módosítható. "

III. A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet módosításáról

9. §

A veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételéről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VR.) 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"29. § Az e rendelet előírásai alapján engedélyezett tevékenységek végzését a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek 5 évenként felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatot az engedélyes a 26. §-ban meghatározottak benyújtásával kérheti. "

10. §

(1)[1] A VR. 3. számú mellékletében az 1. pontot megelőző felvezető szövegrész az e rendelet 1. számú melléklete szerint módosul.

(2) AVR. 5. számú melléklet 3. pontja helyébe az e rendelet 2. számú melléklete lép.

IV. A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet módosításáról

11. §

A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TR.) 8. § (3) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A hulladékkereskedő telephelyére és tevékenységére vonatkozóan a begyűjtőhelyre, illetve a begyűjtést végzőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, kivéve, ha a hulladék nem kerül a hulladékkereskedő birtokába. "

12. §

A TR. 22. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A települési hulladék kezelésével kapcsolatos, a 20. § (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott tevékenységekre hulladékkezelési engedély határozott időre, de legfeljebb 5 évre adható (érvényességi időtartam), a (4) bekezdésben foglaltak kivételével. Az ártalmatlanítással kapcsolatos tevékenységekre szóló engedély határozott időre, de legalább 10 évre adható".

13. §

A TR. 23/A. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hulladékkezelési engedély érvényességi időtartamát a környezetvédelmi hatóság az engedélyes kérelmére a 22. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamra meghosszabbíthatja. A kérelemhez a 21. §-ban előírtakat kell csatolni. A környezetvédelmi hatóság a hulladékkezelési engedély érvényességi időtartamának meghosszabbítását feltételekhez kötheti. "

V. A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosításáról

14. §

A hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: HgR.) 12. § (3)-(5) bekezdéseinek helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § az alábbi (6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A telephelyre elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervet a telephely szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére (a továbbiakban: felügyelőség) jóváhagyásra kell megküldeni. Több felügyelőség illetékességi területén fekvő telephelyekre együttesen elkészített egyedi hulladékgazdálkodási tervet azon felügyelőség részére kell megküldeni, amelynek illetékességi területén a legtöbb telephely található, amennyiben ez nem állapítható meg, a gazdálkodó szervezet a tervvel érintett telephelyek alapján illetékes felügyelőség valamelyikének küldi meg a tervet.

(4) A megküldött hulladékgazdálkodási tervet a felügyelőség határozatban hagyja jóvá. A jóváhagyott tervet a gazdálkodó szervezetnek meg kell küldenie a telephely szerint illetékes helyi önkormányzat jegyzőjének, illetve több telephelyre együttesen készített terv esetén, amennyiben azok több felügyelőség illetékességi területén fekszenek, a telephelyek szerint illetékes felügyelőségeknek, valamint helyi önkormányzati jegyzőknek.

(5) Amennyiben a gazdálkodó szervezet tárgyévi gazdálkodása során a hulladék mennyisége meghaladja az (1) bekezdés szerinti tervben meghatározott éves mennyiséget, úgy a tárgyévet követő 6 hónapon belül egyedi hulladékgazdálkodási tervet kell készítenie és azt meg kell küldenie a telephely szerint illetékes felügyelőségnek, amely a (4) bekezdés szerint jár el.

(6) A felügyelőség az egyedi hulladékgazdálkodási tervek érvényesülését, végrehajtását hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja. "

VI. Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet módosításáról

15. §

Az elemek és akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 109/2005. (VI. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ER.) 7. § (3) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A Főfelügyelőség a gyártót határozatlan időtartamra, a koordináló szervezetet 5 évre veszi nyilvántartásba. A nyilvántartásba vétel további 5 év időtartamra több alkalommal is meghosszabbítható, amennyiben a koordináló szervezet megfelel e rendeletben foglalt követelményeknek. "

VII. A betétdíj alkalmazásáról szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet módosításáról

16. §

A betétdíj alkalmazásáról szóló 209/2005. (X. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: BR.) 6. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Főfelügyelőség a gyártót, valamint a koordináló szervezetet kérelemre öt éves időtartalomra nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel kérelemre ötévenként meghosszabbítható, amennyiben a gyártó, valamint a koordináló szervezet megfelel az e rendeletben foglalt követelményeknek. "

17. §

A BR. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) A gyártó, valamint a koordináló szervezet bejelentési kötelezettségének teljesítését a Főfelügyelőség a gyártó vagy a koordináló szervezet székhelye szerint illetékes felügyelőség bevonásával ellenőrzi. A gyártó, valamint a koordináló szervezet köteles az ellenőrzéshez szükséges adatokat rendelkezésre bocsátani.

(2) A fogyasztókat érintő kötelezettségek teljesítését a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, továbbá a jegyző külön jogszabályok alapján ellenőrzi, illetve az ellenőrzés eredményétől függően az ott meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza. "

VIII. A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet módosításáról

18. §

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: VBR.) 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § A határozatot megalapozó dokumentációt a létesítés során szerzett információk, adatok, továbbá az üzemeltetési engedélyben foglaltak alapján, de legkésőbb az üzemeltetési engedély kiadását követő 10 éven belül az engedélyesnek felül kell vizsgálni, és a felülvizsgálat eredményét a határozatot kiadó felügyelőségnek meg kell küldeni. A felülvizsgálat eredményétől függően hivatalból vagy kérelemre intézkedni kell a kijelölt védőterület, védőidom, védősáv módosításáról. "

IX. Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet módosításáról

19. §

Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: TPR.) 9. § (4) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a másik ország értesítése alapján vagy egyéb módonfelmerül, hogy egy másik ország kidolgozás alatt álló, a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó - nem EU-tagállam esetén annak megfelelő- tervek, illetve programja megvalósítása következtében Magyarországon jelentős káros környezeti hatás várható, a nemzetközi eljárással kapcsolatos koordinációs feladatokat]

" a) az ország egészét vagy több környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) illetékességi területét érintő tervnél, illetve programnál az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: eljáró szerv) "

[látja el]

20. §

A TPR. 3. számú melléklete I. 1. a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. 1. Mindig részt vesz: ]

" a) a környezet, a természet és a táj védelmére kiterjedően:

az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség; "

X. A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról

21. §

A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KHR.) 4. § (1) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"4. § (1) A felügyelőség az előzetes vizsgálatba a 12. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően

a) az 1. pontban megjelölt szakhatóságokat minden esetben bevonja;

b) a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja;

c) a 3. pontban megjelölt szakhatóságokat akkor vonja be, ha az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelem a 3. pontban meghatározott tevékenységek, építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira irányul. "

22. §

A KHR. 8. § (4) bekezdésének helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárásba a 12. számú mellékletben megjelölt szakterületekre kiterjedően

a) az 1. a) pontban megjelölt szakhatóságot minden esetben bevonja;

b) az 1. b) és a 2. pontban felsorolt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja;

c) a 3. pontban megjelölt szakhatóságokat akkor vonja be, ha a környezeti hatásvizsgálatra vonatkozó kérelem a 3. pontban meghatározott tevékenységek, építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira irányul. "

23. §

A KHR. 12. számú melléklete helyébe az e rendelet 3. számú melléklete lép.

XI. A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról

24. §

A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR.) 5. § (1) bekezdésének a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

[5. § (1) Ha a bekötés nem a víziközmű törzshálózati beruházás részeként, azzal egy időben valósul meg]

" a) a bekötővezeték megépítéséhez, átalakításához és megszüntetéséhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges; "

XII. Záró rendelkezések

25. §

(1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a)[2] az R. 15. §-a

b) a HR. 27. §-ának (7) bekezdése,

c)[3] a VR. 35. §-ának (3)-(7) bekezdése,

d) a TR. 30. §-ának (3) bekezdése és 31. §-a,

e) a BR. 6. §-ának (3) bekezdése,

f) a VBR 22. §-ának (2)-(3) és (5) bekezdése, 6. és 7. számú melléklete, valamint

g) a KR. 20. §-ának (3)-(4) bekezdése.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 377/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

[3. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez]

Szabályzat

a veszélyes hulladékok gyűjtéséről és tárolásáról

E szabályzat előírásait kell alkalmazni a veszélyes hulladékokkal kapcsolatban üzemi gyűjtőhelyeken, valamint hulladékgyűjtő udvarokon, a tárolótelepeken végzendő tevékenységekre és létesítményekre (e létesítmények berendezéseinek tervezésére, megvalósítására és üzemeltetésére) .

A veszélyes hulladékok gyűjtése és tárolása, továbbá a tárolóhely kialakítása során be kell tartani a külön jogszabályokban előírtakat.

A veszélyes hulladékok gyűjtése történhet munkahelyi gyűjtőhelyen, üzemi gyűjtőhelyen és hulladékgyűjtő udvarokon, egyes esetekben speciális gyűjtőhelyeken is.

A veszélyes hulladékot a hulladék kémiai hatásainak ellenálló gyűjtőedényzetben kell gyűjteni. Illékony összetevőket tartalmazó veszélyes hulladékok gyűjtése esetében

meg kell akadályozni, hogy ezek a komponensek a környezetbe kerüljenek.

A hulladék kezelője annyi kezelendő hulladékot tarthat a telephelyén, amennyi a kezelési tevékenysége zavartalan végzése érdekében szükséges. Ezt a hulladékmennyiséget a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a kezelési engedélyben határozza meg.

Az üzemi gyűjtőhely kialakítható nyílt téri vagy fedett módon az e melléklet előírásai szerint.

Az üzemi gyűjtőhely működési szabályzatának 1 példányát a használatbavételi engedélyezési eljárást megelőzően meg kell küldeni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek. A megküldött működési szabályzatra a felügyelőség szükség esetén észrevételt, javaslatot tehet. Amennyiben a felügyelőség a működési szabályzatra 30 napon belül észrevételt nem tesz, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.

A hulladékgyűjtő udvar kialakítható nyílt téri vagy fedett módon az e melléklet előírásai szerint, amelyből a szivárgórendszer elhagyható, ha összefolyóval és nyílt téri megoldásnál övárokkal alakítják ki.

A hulladékgyűjtő udvaron a különböző anyagi minőségű veszélyes hulladékokat szállítható, ütésálló, bélelt vagy kettős falú, illetve kármentővel felszerelt gyűjtőedényzetben vagy gyűjtőkonténerekben kell gyűjteni, amelyek kialakítása összhangban van a bennük gyűjtendő veszélyes hulladékok fizikai és kémiai tulajdonságaival.

A hulladékgyűjtő udvar működési szabályzatának egy példányát - az üzembe helyezési eljárást megelőzően -jóváhagyás végett meg kell küldeni a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek.

Az üzemi gyűjtőhely és a hulladékgyűjtő udvarra vonatkozó műszaki előírások:

2. számú melléklet a 377/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

[5. számú melléklet a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelethez]

3. Az eljárásba a megjelölt környezet- vagy természetvédelmi szakterületet érintő kérdések felmerülése esetén bevonandó

a) helyi környezet- és természetvédelmi szakkérdésekben

első fokon: az érintett települési önkormányzat jegyzője,

másodfokon: az illetékes közigazgatási hivatal;

b) termőföld minőségvédelmi és növényvédelmi szakkérdésekben

első fokon: a megyei (fővárosi) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény -és Talajvédelmi Igazgatósága,

másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Növény-, Talaj- és Agrár-Környezetvédelmi Igazgatóság;

c) építési engedélyezési eljárásra vonatkozó szakkérdésekben

első fokon: a telepítés helye szerinti illetékes építésügyi hatóság,

másodfokon: az illetékes közigazgatási hivatal;

d) bányászati szakkérdésekben, illetve földtani és ásványvagyon-gazdálkodási szakkérdésekben

első fokon: az illetékes bányakapitányság,

másodfokon: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal;

e) földügyi szakkérdésekben (ingatlan-nyilvántartás, földmérés, földvédelem-földminősítés, földhasználat)

első fokon: a körzeti (fővárosi kerületi) földhivatal, másodfokon: a megyei (fővárosi) földhivatal;

f) állat-egészségügyi szakkérdésekben

első fokon: az illetékes megyei/fővárosi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság,

másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság;

g) erdészeti szakkérdésekben

első fokon: illetékes megyei/fővárosi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatósága,

másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Erdészeti Igazgatóság.

3. számú melléklet a 377/2007. (XII. 23.) Korm. rendelethez

[12. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez]

Közreműködő hatóságok

1.

a) A környezet- és település-egészségügyre kiterjedően:

első fokon: az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes megyei (fővárosi) intézete,

másodfokon: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal.

b) A kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően:

első fokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes területi szerve,

másodfokon: a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke.

2.

a) helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően:

első fokon: az érintett települési önkormányzat jegyzője

másodfokon: az illetékes közigazgatási hivatal;

b) erdővédelemre kiterjedően:

első fokon: illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság

másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja Erdészeti Igazgatóság;

c) termőföld talajvédelemre kiterjedően:

első fokon: illetékes megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság

másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Növény-, Talaj- és Agrár-környezetvédelmi Igazgatóság;

d) a termőföld mennyiségi védelmére kiterjedően:

első fokon: az illetékes körzeti földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Kerületek Földhivatala), több körzeti földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal)

másodfokon: a megyei földhivatal (a fővárosban a Fővárosi Földhivatal), ha első fokon a megyei földhivatal járt el, akkor a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium;

e) ásványi nyersanyag és földtani közeg védelmére kiterjedően:

első fokon: az illetékes bányakapitányság

másodfokon: a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal;

f) a természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelmére kiterjedően:

első fokon: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága

másodfokon: Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal;

g) a lakosság életének, életfeltételeinek védelmére kiterjedően:

ga) a külön jogszabály szerinti alsó küszöbértéket el nem érő veszélyes anyagot tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:

első fokon: az illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság

másodfokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság,

gb) a külön jogszabály szerinti alsó küszöbértéket elérő vagy meghaladó veszélyes anyagot tároló, előállító, felhasználó tevékenységnél:

első fokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Hatósági Főigazgató-helyettese

másodfokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója;

h) nukleáris biztonságra kiterjedően:

első fokon: az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága

másodfokon: az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága főigazgatója;

i) a településrendezési és építési előírásokkal való összhang tekintetében:

első fokon: a tevékenység végzésének helye szerint illetékes építésügyi hatóság

másodfokon: az illetékes közigazgatási hivatal.

a) az állati anyagok feldolgozása és a nagy létszámú állattartás tekintetében:

első fokon: az illetékes megyei/fővárosi Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság,

másodfokon: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ; Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság;

b) éghető folyadékok és olvadékok tárolótartályainak létesítése és üzemeltetése tekintetében:

első fokon: a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága

másodfokon: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal központi szerve;

c) a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendeletben meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények esetén a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében:

első fokon: az illetékes állami főépítész

másodfokon: az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium hatáskörrel rendelkező szakállamtitkára;

d) közutak létesítésének műszaki megvalósíthatósága tekintetében:

da) országos közutak (gyorsforgalmi utak kivételével), valamint a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében

első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága

másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala

db) a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében

első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága

másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala dc) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetében

első fokon: a fővárosi főjegyző

másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága;

e) vasutak létesítésének műszaki megvalósíthatósága tekintetében:

első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság illetékes regionális igazgatósága

másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala;

f) vízi út és kikötő műszaki megvalósíthatósága tekintetében:

első fokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Kiemelt Ügyek Igazgatósága

másodfokon: a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatala