169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelet

a befektetési vállalkozás működési kockázatának tőkekövetelményéről

A Kormány a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §

(1) E rendelet hatálya a befektetési vállalkozásra terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

1. működési kockázat: a nem megfelelő vagy rosszul működő belső folyamatokból, személyekből és rendszerekből vagy külső eseményekből eredő veszteség kockázata, amely magába foglalja a jogszabályban, szerződésben vagy belső szabályzatban foglaltak megsértése vagy nem teljesítése miatt lehetséges veszteség kockázatát is,

2.[1] Felügyelet: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank.

2. §

(1)[2] A befektetési vállalkozás - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a működési kockázat tőkekövetelményét

a) az alapvető mutató módszer,

b) a sztenderd módszer,

c) a fejlett mérési módszer,

d) az alapvető mutató módszer és a sztenderd módszer együttes,

e) a fejlett mérési módszer és az alapvető mutató módszer együttes vagy

f) a fejlett mérési módszer és a sztenderd módszer együttes

alkalmazásával számítja ki. A b)-f) pont szerinti módszer a Felügyelet engedélye alapján alkalmazható.

(2) Ha a befektetési vállalkozás nem rendelkezik a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 5. §-a (1) bekezdésének c) és f) pontjában meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenység végzésére engedéllyel, akkor a működési kockázat tőkekövetelményének összege nem lehet kevesebb az előző évben felmerült működési költség összegének huszonöt százalékánál.

(3) A sztenderd módszert alkalmazó befektetési vállalkozás a mérlegfőösszegének legalább 20%-os csökkenése esetén, a Felügyelet engedélyével térhet át az alapvető mutató módszer alkalmazására.

(4) A fejlett mérési módszert alkalmazó befektetési vállalkozás a mérlegfőösszegének legalább 20%-os csökkenése esetén, a Felügyelet engedélyével térhet át az alapvető mutató módszer vagy a sztenderd módszer alkalmazására.

(5) Az alapvető mutató módszer esetén a működési kockázat tőkekövetelménye a 3. § szerint meghatározott irányadó mutató 15%-a.

(6) A sztenderd módszer esetén a működési kockázat tőkekövetelménye a 4. § szerint meghatározott irányadó mutató értéke.

Alapvető mutató módszer

3. §

(1) Az irányadó mutató a nettó kamatbevétel és nettó nem kamatjellegű bevétel összegének hároméves átlaga.

(2) Az átlagot a megelőző három év könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolója alapján kell kiszámítani. Ha könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámoló nem áll rendelkezésre, akkor a befektetési vállalkozás üzleti tervében szereplő becsült érték is alkalmazható.

(3) Ha a nettó kamatbevétel és a nettó nem kamatjellegű bevétel összege negatív vagy nulla, a hároméves átlag számítása során ezt az értéket nem lehet figyelembe venni. Az irányadó mutató számítása során a pozitív értékek összegét kell elosztani a pozitív értékek számával.

(4) A befektetési vállalkozásnak

a) a nettó kamatbevétel számításakor

aa) a kapott kamat és kamatjellegű bevételek,

ab) a fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítások,

b) a nettó nem kamatjellegű bevétel számításakor

ba) a részvényekből és egyéb rögzített kamatozású, változó hozamú értékpapírokból származó bevételek,

bb) a kapott jutalék- és díjbevételek,

bc) a fizetett jutalék- és díjráfordítások,

bd) a pénzügyi műveletek nettó eredménye,

be) az egyéb üzleti tevékenységből származó bevételek összegét kell figyelembe venni.

(5) A (4) bekezdés szerinti bevételek, ráfordítások és eredmény a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerinti eredménykimutatás következő tételeit foglalják magukban:

a) a kapott kamat és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni a kereskedelmi tevékenység bevételei között a forgatási célú értékpapírokkal összefüggésben kimutatott kamatbevételek és kamatbevételt csökkentő tételek összegét, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletek bevételei között kimutatott kapott kamatok és kamatjellegű bevételek összegét,

b) a fizetett kamat és kamatjellegű ráfordítások között kell figyelembe venni a kereskedelmi tevékenység ráfordításai között kimutatott kamatráfordítások összegét, valamint a nem forgalmazási pénzügyi műveletek ráfordításai között kimutatott fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések összegét,

c) a részvényekből és egyéb rögzített kamatozású, változó hozamú értékpapírokból származó bevételek között kell figyelembe venni a kereskedelmi tevékenység bevételei között szereplő, a forgatási célú részvények, részesedések, befektetési jegyek után kapott, járó osztalék, részesedés, hozam összegét,

d) a kapott jutalék- és díjbevételek között kell figyelembe venni a bizományosi tevékenység bevételeit, az értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételeit, a letétkezelési, letéti őrzési, portfólió-kezelési tevékenység bevételeit, az egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeit, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételei díjbevétel jellegű tételeinek összegét,

e) a fizetett jutalék- és díjráfordítások között kell figyelembe venni a bizományosi tevékenység ráfordításait, az értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység ráfordításait, a letétkezelési, letéti őrzési, portfólió-kezelési tevékenység ráfordításait, az egyéb befektetési szolgáltatási tevékenység ráfordításait, valamint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai díjráfordítás jellegű tételeinek összegét,

f) a pénzügyi műveletek eredménye között kell figyelembe venni a kereskedelmi tevékenység bevételei és ráfordításai a)-c) pontban nem szereplő tételeinek összegét, valamint a pénzügyi műveletek egyéb bevételei és ráfordításai eredmény jellegű tételeinek összegét,

g) az egyéb üzleti tevékenységből származó bevételek között kell figyelembe venni az egyéb bevételek és a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeinek összegét.

(6) Az irányadó mutatót a jutalékok és működési költségek levonása előtt kell kiszámítani. A fizetett jutalék- és díjráfordításoknak tartalmaznia kell a kiszervezett tevékenységet végző részére fizetett díjat. A kiszervezett tevékenységet végző részére fizetett díj akkor csökkentheti az irányadó mutatót, ha a kiszervezett tevékenységet végző a befektetési vállalkozással egyenértékű prudenciális felügyelet alá tartozik.

(7) Az irányadó mutató számításakor nem vehető figyelembe

a) a kereskedési könyvben nem szereplő eszközök eladásából származó realizált eredmény,

b) a rendkívüli vagy nem rendszeres bevétel,

c) a biztosítási eseménnyel összefüggően kapott bevétel,

d) a kiszervezett tevékenységért

da) a befektetési vállalkozás anyavállalata,

db) a befektetési vállalkozás leányvállalata,

dc) a befektetési vállalkozás anyavállalatának másik leányvállalata részére fizetett díj.

Sztenderd módszer

4. §

(1) A működési kockázat tőkekövetelményének meghatározása során évente ki kell számítani az 1. mellékletben meghatározott üzletágak kockázattal súlyozott irányadó mutatóját, és ezt követően a kockázattal súlyozott irányadó mutatók hároméves átlagát. Minden évben egy üzletág negatív irányadó mutatójából származó negatív tőkekövetelmény figyelembe vehető a számítás során. A hároméves átlag számítása során ha egy adott évben az összes üzletág összevont tőkekövetelménye negatív, akkor abban az évben a számlálóban nulla értéket kell feltüntetni.

(2) Az átlagot a megelőző három év könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámolója alapján kell kiszámítani. Ha könyvvizsgálói záradékkal ellátott éves beszámoló nem áll rendelkezésre, akkor a befektetési vállalkozás üzleti tervében szereplő becsült érték is alkalmazható.

(3) A sztenderd módszer abban az esetben alkalmazható, ha

a) a befektetési vállalkozás jól kidolgozott, dokumentált és rendszeresen a működési kockázat kezeléséért felelős szervezeti egységtől független szervezeti egység által felülvizsgált szervezeti és felelősségi rendszerrel rendelkezik a működési kockázat mérésére és kezelésére,

b) a működési kockázat miatt felmerülő kitettséget a rendszer jól azonosítja és meghatározza, a működési kockázathoz kapcsolódó adatok - ideértve a kötelező jelleggel gyűjtendő veszteségadatokat is - nyomon követhetőek,

c) a működési kockázat értékelésére szolgáló rendszer teljes mértékben integrált a befektetési vállalkozás általános vezetői információs rendszerébe és kockázatkezelési folyamatába,

d) a rendszer által biztosított adatok lehetővé teszik a befektetési vállalkozás működési kockázatának ellenőrzését,

e) a befektetési vállalkozás működési kockázattal kapcsolatos jelentése az igazgatóság, illetve az ügyvezetés részére történő belső jelentési rendszer lényeges részét képezi, valamint

f) a befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg az igazgatóság vagy az ügyvezetés részére történő belső jelentési rendszert.

(4) A befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg az egyes üzletágakhoz kapcsolódó irányadó mutató sztenderd módszer szerinti meghatározásának módszerét és feltételeit. A szabályzatot a befektetési vállalkozás az új vagy megváltozó üzletágra és az ahhoz kapcsolódó kockázatra tekintettel rendszeresen felülvizsgálja.

(5) Az 1. melléklet szerinti üzletágak meghatározása során

a) az egyes tevékenységeket kizárólag egy üzletágba lehet besorolni és a besorolást a besorolást végző szervezeti egységtől független személynek vagy szervezeti egységnek is felül kell vizsgálnia,

b) azt a tevékenységet, amely nem tartozik az adott üzletágba, de az adott üzletágba tartozó tevékenységhez kapcsolódó, kiegészítő jellegű tevékenység, akkor a támogatott üzletágba kell besorolni,

c) ha a b) pont szerinti kiegészítő jellegű tevékenység több olyan tevékenységhez kapcsolódik, amelyeket különböző üzletágakba soroltak, akkor a kiegészítő jellegű tevékenység besorolásához szabályzatban rögzített szempontokat kell figyelembe venni,

d) ha egy tevékenységet és az ehhez kapcsolódó kiegészítő jellegű tevékenységet nem lehet egyik üzletágba sem besorolni, akkor ezeket abba az üzletágba kell sorolni, amelyhez a legmagasabb kockázati súly tartozik,

e) a befektetési vállalkozás belső árképzést alkalmazhat az alapmutató üzletágak közötti megosztásához, így az egyik üzletágnál felmerült, de másik üzletágat terhelő költséget át lehet csoportosítani a megfelelő üzletághoz, amelynek egyik módszere a két üzletág közti transzferáron alapuló módszer, valamint

f) a tevékenységeket következetesen, a hitelkockázat és a piaci kockázat esetében alkalmazott kategóriáknak megfelelően kell besorolni.

(6) A (4) és (5) bekezdésben foglaltak alkalmazásáért a befektetési vállalkozás igazgatósága a felelős.

5. §

(1) A befektetési vállalkozás - a Felügyelet engedélyével - a 4. §-ban foglaltaktól eltérően a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározása során a lakossági banki tevékenységhez és a kereskedelmi banki tevékenységhez a (3) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén alternatív mutatót alkalmazhat.

(2) Az alternatív mutató a nyújtott kölcsönök szerződés szerint fennálló - hitelkeretből lehívott és még vissza nem fizetett - értéke összegének hároméves átlaga 0,035-del szorozva. A lakossági banki és kereskedelmi banki üzletági tőkekövetelmény az így kapott üzletági mutatók és az 1. melléklet szerinti súlyok alkalmazásából következik. A kereskedelmi banki üzletágban a nyújtott kölcsönök mellett a nem kereskedési könyvben nyilvántartott értékpapírt is figyelembe kell venni.

(3) A befektetési vállalkozás számára a Felügyelet akkor engedélyezi az alternatív mutató alkalmazását, ha

a) a befektetési vállalkozás a lakossági banki üzletágban vagy a kereskedelmi banki üzletágban aktív és bevételének legalább kilencven százaléka innen származik, és

b) a lakossági banki tevékenységének vagy a kereskedelmi banki tevékenységének legalább ötven százaléka olyan kölcsönökből áll, amelyeknek a nemteljesítési valószínűség értéke átlagosan eléri a három százalékos mértéket és a kölcsönök árazása a magas hitelkockázathoz igazodik.

(4) A befektetési vállalkozás a Felügyelet engedélyével alkalmazhat a nemteljesítési valószínűség helyett veszteségráta becslést vagy tényleges veszteség adatokat is a (3) bekezdés b) pontja szerinti feltétellel egyenértékű szint igazolására.

Fejlett mérési módszer

6. §

(1) A Felügyelet akkor engedélyezi a fejlett mérési módszer alkalmazását, ha a befektetési vállalkozás eleget tesz a 6-9. §-ban meghatározott feltételeknek.

(2) A befektetési vállalkozás működési kockázat értékelésére és mérésére szolgáló rendszerének teljes mértékben integráltnak kell lennie a napi kockázatkezelési folyamatba. A működési kockázat értékeléséért, méréséért és a kockázat kezeléséért felelős részlegnek funkcionálisan függetlennek kell lennie a befektetési vállalkozás többi részlegétől.

(3) A befektetési vállalkozás rendelkezik olyan szabályzattal, amely biztosítja, hogy a befektetési vállalkozás

a) rendszeresen jelentést készítsen a működési kockázatból származó kitettségre és a 2. melléklet szerinti veszteség kategóriákhoz kapcsolódó működési kockázati veszteségre vonatkozóan az igazgatóság részére, és

b) szükség szerint korrigáló lépéseket tegyen.

(4) A befektetési vállalkozás működési kockázat kezelésének megfelelően kidolgozottnak és dokumentáltnak kell lennie. A befektetési vállalkozás szabályzatainak és eljárásainak biztosítaniuk kell a szabályzatoknak, stratégiának való megfelelést, a megfelelés hiányában pedig az annak eléréséhez szükséges intézkedések megtételének kötelezettségét.

(5) A befektetési vállalkozás működési kockázatának kezelésére és mérési rendszerére vonatkozó szabályzatait belső ellenőrnek vagy külső könyvvizsgálónak kell rendszeresen felülvizsgálni.

(6) A befektetési vállalkozás működési kockázat kezelésére vonatkozó szabályzatait, eljárását és rendszerét a Felügyelet akkor hagyja jóvá, ha

a) a befektetési vállalkozás belső döntéshozatali szabályzatai megfelelőek, átláthatóak, teljes körűek és a felülvizsgálati eljárások az ismert hiányosságokból adódó potenciális hibákat azonosítják, mérséklik, és

b) a kockázatkezelési rendszer átlátható, ellenőrizhető és adatai pontosak.

(7) A befektetési vállalkozásnak a működési kockázat fejlett mérési módszerrel történő meghatározása során a várható és a nem várt veszteségeket is figyelembe kell vennie. A befektetési vállalkozás abban az esetben tekinthet el a várható veszteség figyelembevételétől, ha a Felügyelet által jóváhagyott szabályzatban határozza meg a várható veszteség mérséklésére vonatkozó eljárásokat.

(8) A befektetési vállalkozás működési kockázat mérési rendszerének a potenciálisan súlyos veszteséggel járó és kis valószínűségű eseményeket oly módon kell meghatároznia, hogy a működési kockázat tőkekövetelménye egy egyéves időszak során bekövetkező működési kockázati veszteségekre 99,9%-os valószínűséggel fedezetet nyújtson. Ennek teljesülése érdekében a befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg az üzleti környezetet tükröző belső és külső veszteségadatokat, a forgatókönyv-elemzést, egyéb meghatározó tényezőket és a 7. § szerinti belső ellenőrzési rendszerek működésére vonatkozó szabályokat.

(9) A befektetési vállalkozás kockázatmérési rendszerének alkalmasnak kell lennie arra, hogy kimutassa a kockázat olyan elemeit és összefüggéseit, amelyek a súlyos veszteséggel járó és kis valószínűségű események bekövetkezését befolyásoló tényezők.

(10) A befektetési vállalkozás számára a Felügyelet akkor engedélyezi a veszteségadatok közötti korrelációs feltételezések alkalmazását, ha a befektetési vállalkozásnak a korreláció mérésére alkalmazott rendszerei megbízhatóak, pontosak, következesek és a korrelációs becslés ismert hiányosságaiból adódó potenciális hibákat azonosítják és mérséklik.

(11) A befektetési vállalkozás működési kockázatra vonatkozó kockázatmérési rendszerének következetesnek kell lennie, biztosítania kell a tőkemegfelelési számításokhoz kapcsolódó minőségi értékelés és a kockázatmérséklő módszerek többszörös figyelembevételének elkerülését.

7. §

(1) A működési kockázat tőkekövetelményének fejlett mérési módszerrel való meghatározása során a kockázatmérésnek egy legalább ötéves múltbeli belső veszteségadatokon kell alapulnia. A fejlett mérési módszer bevezetésekor a befektetési vállalkozás három évre vonatkozó adatokat alkalmazhat, amely hároméves időszakot minden évben egy évvel meg kell hosszabbítania az ötéves időtartam eléréséig.

(2)[3] A befektetési vállalkozás objektív kritériumok figyelembevételével a múltbeli veszteségadatait az 1. melléklet szerinti üzletágaknak és 2. melléklet szerinti veszteségkategóriáknak megfelelteti úgy, hogy a kritériumokat és a megfeleltetés folyamatát dokumentumokkal teljeskörűen alátámasztja. A befektetési vállalkozás egészét érintő veszteségeket kivételesen egy kiegészítő, társasági szintű tételek üzletághoz lehet rendelni. Arra a veszteségre, amelyet a hitelkockázat tőkekövetelményének számítása során figyelembe vettek, a működési kockázat vonatkozásában nem kell tőkekövetelményt számolni, de azt a befektetési vállalkozásnak a nyilvántartásaiban elkülönítetten kell szerepeltetnie. Az olyan működési kockázatból eredő veszteségre, amely a piaci kockázathoz is kapcsolódik, a működési kockázat tőkekövetelményét is számítani kell.

(3) A befektetési vállalkozás belső veszteségadatainak átfogóan és következetesen kell meghatározniuk a különböző tevékenységeket és kitettségeket üzletágak és földrajzi régiók szerinti bontásban. A figyelembe nem vett tevékenység és kitettség nem lehet jelentős, így nem befolyásolhatja jelentősen a működési kockázat tőkekövetelményét. Jelentősnek minősül egy tevékenység vagy kitettség, ha a figyelembevételükkel számított működési kockázat tőkekövetelménye öt százalékkal meghaladja azt a tőkekövetelményt, amelyet a figyelembe nem vételükkel számol a befektetési vállalkozás.

(4) A veszteségre vonatkozó belső adatok gyűjtésénél a befektetési vállalkozásnak alsó határértéket kell meghatároznia.

(5) A befektetési vállalkozás adatgyűjtése kiterjed

a) a bruttó veszteség összegére,

b) a veszteséget okozó esemény dátumára,

c) a bruttó veszteség összegének megtérülésére, és

d) a veszteséget okozó esemény okaira és bekövetkezését befolyásoló tényezőire.

(6) A központosított funkcióból vagy legalább két üzletágat érintő tevékenységből eredő, vagy az egy eseményhez kapcsolódó, de több időpontban felmerülő veszteségadatok üzletágakba és a 2. melléklet szerinti veszteségkategóriákba sorolásának módját a befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg.

(7) A befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg a veszteségadatok folyamatos értékelésére, valamint az értékelés felülvizsgálatára vonatkozó szabályokat. A szabályzat tartalmazza az értékelések rendszeres felülvizsgálatát végző és jóváhagyó személyek nyilvántartásának rendszerét is. A felülvizsgálat bármely eleméért felelős személynek legalább kétéves, befektetési vállalkozásnál vagy pénzügyi intézménynél szerzett szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(8) A befektetési vállalkozás működési kockázata mérését szolgáló rendszerhez - ha az az alacsony valószínűséggel előforduló és potenciálisan súlyos veszteség figyelembevételének biztosításához szükséges - külső adatokat használhat. A befektetési vállalkozás szabályzatban határozza meg a külső adatok alkalmazása lehetséges eseteinek meghatározására és a működési kockázat mérésében való figyelembevételére vonatkozó eljárásokat, ideértve a külső adatok alkalmazására vonatkozó feltételek és eljárások dokumentálásának rendjét. A szabályzatot a befektetési vállalkozás rendszeresen felülvizsgálja.

(9) A befektetési vállalkozás a forgatókönyv-elemzés és a külső adatok együttes alkalmazásával értékeli a súlyos veszteséggel járó eseménnyel szembeni kitettségét. A befektetési vállalkozás az értékelési módszertant rendszeresen felülvizsgálja, és azt a tényleges veszteségnek megfelelően korrigálja.

(10) A befektetési vállalkozás kockázatértékelési módszerének biztosítania kell a működési kockázat mértékét és jellemzőjét módosító üzleti környezet és belső ellenőrzés tényezőinek figyelembevételét.

(11) A befektetési vállalkozás a működési kockázatának számítására vonatkozó szabályzatait a Felügyeletnek benyújtja. A kockázat mértékében a kockázatellenőrzés javítása által eredményezett változáson kívül a működési kockázat mérését szolgáló rendszernek biztosítania kell a tevékenység összetettségéből vagy az üzleti forgalom növekedéséből adódó működési kockázat növekedés figyelembevételét is.

(12) A befektetési vállalkozás a működési kockázat tőkekövetelményének meghatározását biztosító eljárást és rendszert részletesen dokumentálja, rendszeresen felülvizsgálja. A befektetési vállalkozás a folyamatot és az eredményeket a tényleges belső veszteségadatokkal és a vonatkozó külső adatokkal összehasonlítva rendszeresen felülvizsgálja.

8. §

(1) A befektetési vállalkozás biztosítást vagy kockázatot csökkentő más jogügyletet is figyelembe vehet a működési kockázat tőkekövetelményének csökkentése céljából, ha teljesülnek a (2)-(6) bekezdésben foglaltak.

(2) A biztosítást olyan biztosító nyújthatja, amelyet egy elismert külső hitelminősítő szervezet minősített és legalább 3. hitelminősítési besorolású.

(3) A biztosítási szerződésnek és a befektetési vállalkozás biztosítási keretrendszerének együttesen eleget kell tennie a következő feltételeknek

a) a biztosítási szerződés időtartama a szerződés megkötésekor legalább egy év azzal, hogy ha a működési kockázat tőkekövetelmény csökkentésének érvényesítésekor a hátralévő időtartam nem éri el az egy évet, akkor a befektetési vállalkozás a hátralévő időtartamhoz növekvő vola-tilitási korrekciós tényezőt alkalmaz, a kilencven napos vagy annál rövidebb hátralévő időtartam esetén a volatili-tási korrekciós tényező száz százalék,

b) a biztosítási szerződés felmondási ideje legalább kilencven nap,

c) a biztosítási szerződés nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely

ca) a d) pontban foglalt kivétellel felügyeleti intézkedéshez kapcsolódik, vagy

cb) a befektetési vállalkozással szembeni csőd- vagy felszámolási eljárás esetén megakadályozza a befektetési vállalkozás, a vagyonfelügyelő vagy a felszámoló számára a befektetési vállalkozást ért károk, költségek behajtását, kivéve ha a károkozás a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdő időpontját követően következik be,

d) a biztosítási szerződés tartalmazhat olyan rendelkezést, amely kizárja a felügyeleti bírság biztosító általi megtérítését,

e) a működési kockázat tőkekövetelménye csökkentésének hatására vonatkozó számítási módszertan következetes és átlátható, valamint összhangban van a működési kockázat tőkekövetelmény meghatározásának módszertanával, az ott figyelembe vett veszteségadatok jellemzőivel, és

f) a biztosítást harmadik fél - a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban nem álló vállalkozás - bocsátja rendelkezésre, vagy a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban álló vállalkozással kötött biztosítási szerződés esetén az e §-ban foglaltaknak megfelelő viszontbiztosítási szerződés útján viszontbiztosításba kell adni egy olyan, a befektetési vállalkozással szoros kapcsolatban nem álló vállalkozásnak, amely megfelel a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek.

(4) A (3) bekezdésben rögzített feltételeknek megfelelő biztosítás működési kockázat tőkekövetelménye csökkentő hatásának számításokkal és dokumentumokkal alátámasztottnak kell lennie.

(5) A befektetési vállalkozás működési kockázata tőkekövetelményének a biztosításra tekintettel történő csökkentése tekintetében - a biztosítási visszavásárlási érték meghatározása vagy a volatilitási korrekciós tényező alkalmazása által - figyelembe kell venni a számítások során

a) a biztosítási szerződés hátralévő időtartamát a (3) bekezdés szerint, ha az nem éri el az egy évet,

b) a biztosítási szerződés felmondási idejét, ha az nem éri el az egy évet, és

c) a kifizetés bizonytalanságát és a biztosítási kötvények fedezet-eltérését.

(6) A működési kockázat tőkekövetelmény csökkentésének mértéke nem haladhatja meg a kockázatcsökkentés nélkül vett működési kockázat tőkekövetelményének húsz százalékát.

9. §[4]

(1) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat és leányvállalatai, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatai egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer alkalmazására vonatkozó együttes kérelme esetén a Felügyelet akkor tekinthet el a követelmények egyedi alapon történő teljesítésétől, ha ezáltal nem sérül az átláthatóság, a kockázatok kezelése és megfelelő a kockázatok megoszlása (diverzifikálása).

(2) Az EU-szintű befektetési vállalkozás anyavállalat, az EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat az egységes rendszerre alapított fejlett mérési módszer bevezetésére vonatkozó engedélykérelemben és az alkalmazás során legalább negyedévente részletesen bemutatja a Felügyeletnek a működési kockázat tőkekövetelményének az anyavállalat és leányvállalatai közötti eloszlását.

Különböző módszerek együttes alkalmazása

10. §

(1) A befektetési vállalkozás a fejlett mérési módszert az alapvető mutató módszerrel vagy a sztenderd módszerrel együttesen is alkalmazhatja a Felügyelet engedélyével, ha

a) az alkalmazni kívánt módszerek együttes alkalmazásával a befektetési vállalkozás a működési kockázatát teljes mértékben figyelembe veszi,

b) az alkalmazni kívánt módszerek együttes alkalmazása biztosítja a különböző tevékenységekhez, a földrajzi régiókhoz, a jogi szerkezethez és a belső szabályzatokban meghatározott felosztáshoz való teljes illeszkedést, és

c) megfelel a 4-9. §-ban foglaltaknak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az engedélyező határozatban a Felügyelet előírhatja a fejlett mérési módszert az alapvető mutató módszerrel vagy a sztenderd módszerrel együtt alkalmazni kívánó befektetési vállalkozás számára, hogy

a) a fejlett mérési módszer alkalmazásának kezdő napjától a működési kockázatának legalább ötven százalékát a fejlett mérési módszerrel számítsa ki, és

b) készítsen megalapozott és részletes ütemtervet, amely előre meghatározott határidőket rögzít a fejlett mérési módszer alkalmazásának további kiterjesztésére.

11. §

Egyesülés esetén a befektetési vállalkozás a Felügyelet engedélyével az alapvető mutató módszert és a sztenderd módszert együttesen is alkalmazhatja, ha a befektetési vállalkozás az engedélyezési kérelemhez megalapozott és részletes ütemtervet mellékel, amely előre meghatározott határidőket tartalmaz a sztenderd módszer alkalmazásának teljes körű bevezetésére.

12. §

Ez a rendelet 2008. július 1-jén lép hatályba.

13. §

A rendelet 1. mellékletében foglaltaktól eltérően 2012. december 31-ig a kereskedés és értékesítés üzletághoz tizenöt százalékos súlyt lehet rendelni, ha a befektetési vállalkozás kereskedés és értékesítés üzletághoz kapcsolódó irányadó mutatója eléri az üzletági irányadó mutatók összegének ötven százalékát.

14. §[5]

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkekövetelményéről (átdolgozott szöveg),

b) a Bizottság 2009. július 27-i 2009/83/EK irányelve a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv egyes mellékleteinek a kockázatkezelésre vonatkozó technikai rendelkezések tekintetében történő módosításáról,

c) az Európai Parlament és a Tanács 2011. november 16-i 2011/89/EU irányelve a 98/78/EK, a 2002/87/EK, a 2006/48/EK és a 2009/138/EK irányelvnek a pénzügyi konglomerátumhoz tartozó pénzügyi vállalkozások kiegészítő felügyelete tekintetében történő módosításáról (3. cikk 13. pont, III. melléklet).

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelethez

2. melléklet a 169/2008. (VI. 28.) Korm. rendelethez