10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. §-a (4) bekezdésének a)-d) és f)-g) pontjában, (5) bekezdésének b)-c) pontjában kapott felhatalmazás alapján - a Kjt. 85. § (4) bekezdésének d) pontja alapján a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az igazságügyi és rendészeti miniszter feladat- és hatásköréről szóló 164/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e), g), h) és n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed

a) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervre,

a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervre és a a terrorizmust elhárító szervre (a továbbiakban együtt: rendőrség),

b) a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára, a büntetés-végrehajtási intézetekre és intézményekre (a továbbiakban együtt: büntetés-végrehajtási szerv),

c) a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal befogadó állomására (a továbbiakban: BÁHBÁ),

d) a Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központra (a továbbiakban: NOPVK),

e) Rendészeti Vezetőképző és Kutatóintézet (a továbbiakban: RVKI), valamint az a)-e) pontban meghatározott szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra.

(A Kjt. 20. §-ának (3) bekezdéséhez)

2. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóknál a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltétele:

a) a magyar nyelvtudás,

b)[2] a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá tartozó munkakörök esetében a magyar állampolgárság.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakon felül a büntetés-végrehajtási szervnél - a büfés, a felszolgáló, a szakács, a konyhalány, a gondnok és a takarító munkakörök kivételével valamint a BÁHBÁ-nál - a fizikai munkakörök kivételével - a közalkalmazotti jogviszony létesítésének feltétele valamennyi munkakörben a magyar állampolgárság.

(A Kjt. 22. és 54. §-ához)

3. §

(1)[3] A rendőrség szerveinél a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban a munkáltató alaptevékenysége ellátásával összefüggő munkakörnek - kizárólag a bűnügyi és a rendészeti szakterületen meglévő - csoportvezető, főelőadó, főrevizor, jogtanácsos, kiemelt főelőadó és revizor munkakörök minősülnek.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően - a (3)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - a rendelet hatálya alá tartozó szerveknél a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban a munkáltató alaptevékenysége ellátásával összefüggő munkakörnek minősülnek a 1. mellékletben meghatározott ügyintézői munkakörök.

(3) A büntetés-végrehajtási szervnél gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban a munkáltató alaptevékenysége ellátásával összefüggő munkakörnek a 2. mellékletben meghatározott munkakörök közül a jogtanácsos, a csoportvezető, az ellenőr, a főelőadó, a referens, a főreferens, a tanár, a főtanár és az osztályvezetőhelyettes minősülnek.

(4)[4]

(5) A BÁHBÁ esetében a gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban a munkáltató alaptevékenysége ellátásával összefüggő munkakörnek minősülnek a gondnoki, a szociális munkás, valamint a pénzügyi ügyintéző munkakörök.

3/A. §[5]

Nem kell gyakornoki időt kikötni, ha a közalkalmazott az 1. és 2. mellékletben felsorolt olyan munkakört tölt be, amelyben a besorolás alapjául figyelembe vehető a jogi szakvizsga, a mérlegképes könyvelői szakképesítés vagy ezzel egyenértékű képesítés, az okleveles könyvvizsgálói képesítés, az adó- vagy társadalombiztosítási ügyintéző (tanácsadói) képesítés, doktori fokozat (Doctor of Philosophy, Doctor of Liberal Arts), a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított, vagy elismert, tudományos fokozat és azzal a közalkalmazott rendelkezik.

(A Kjt. 23. §-ához)

4. §

(1) Magasabb vezető:

a)[6] a rendőrségnél: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes,

b) a büntetés-végrehajtási szervnél: a főosztályvezető-helyettes,

c)[7]

d) a BÁHBÁ-nál: az igazgató,

e)[8]

f)[9]

(2) Vezető:

a)[10] a rendőrségnél: az osztályvezető, az osztályvezetőhelyettes,

b) a büntetés-végrehajtási szervnél: az osztályvezető,

c)[11]

d) a BÁHBÁ-nál: a gazdasági osztályvezető,

e)[12]

f)[13] az NOPVK-nál: az osztályvezető-helyettes.

(3) Önálló munkakörben (vezetői munkakörre szóló kinevezéssel) kell foglalkoztatni:

a) a magasabb vezetők közül:

aa)[14] a rendőrségnél: a főosztályvezetőt, az igazgatót,

ab) a büntetés-végrehajtási szervnél: a főosztályvezető-helyettes,

ac) BÁHBÁ-nál: az igazgatót,

ad)[15]

b) a vezetők közül:

ba) a Rendőrségnél: az osztályvezetőt,

bb) a büntetés-végrehajtási szervnél: az osztályvezetőt,

bc) BÁHBÁ-nál: a gazdasági osztályvezetőt,

bd)[16]

(4) Vezetői megbízás keretében látja el a vezetői feladatokat:

a) a magasabb vezetők közül:

aa)[17] a rendőrségnél: a főosztályvezető-helyettes, az igazgatóhelyettes,

ab)[18]

ac)[19]

ad)[20]

b) a vezetők közül:

ba)[21] a rendőrségnél: az osztályvezető-helyettes,

bb)[22] NOPVK-nál: az osztályvezető-helyettes

bc)[23]

(5)[24] A magasabb vezetői, vezetői (a továbbiakban együtt: vezetői) kinevezés, vagy megbízás feltétele a szakirányú felsőfokú végzettség és szakképzettség és legalább öt év szakmai gyakorlat.

(6) Ha a közalkalmazott az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű szakképesítéssel rendelkezik, besorolásakor, valamint a második és további szakképesítés figyelembevételével a felsőfokú szakképesítésekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(A Kjt. 61. § és 20/A. §-ához)

5. §

(1)[25] A rendelet 1. és 2. melléklete tartalmazza a vezetői közalkalmazotti munkaköröket, vezetői megbízásokat, valamint a beosztotti közalkalmazotti munkaköröket, a munkakörökhöz kapcsolódó fizetési osztályokat, képesítési és más többletkövetelményeket, a vezetői pótlék mértékét, továbbá azokat a munkaköröket, melyekben nem kötelező pályázat kiírása.

(2) A munkakörök betöltéséhez szükséges iskolai végzettség, szakképesítés, szakképzettség (a továbbiakban együtt: képesítés) minden esetben szakirányú képesítést jelent.

(3)[26] A munkaköri jegyzék és az állománytábla kizárólag e rendelet 1. és 2. melléklete szerinti munkaköri megnevezéseket tartalmazhat.

5/A. §[27]

(1) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítés megszerzése alól felmentés akkor adható, ha

a) az érintett személy a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy

b) nincs olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő - személy, aki az adott munkakörben kinevezhető lenne.

(2) A közalkalmazott kinevezési okmányában fel kell tüntetni az (1) bekezdés szerinti felmentés időtartamát.

(3) A munkáltató a képesítési követelmények alól véglegesen mentesítheti

a) a határozott időre kinevezett közalkalmazottat;

b) az 50. életévét betöltött és a munkakörében legalább tizenöt év gyakorlattal rendelkező, határozatlan időre kinevezett közalkalmazottat.

(A Kjt. 75. §-ához)

6. §

(1) A büntetés-végrehajtási szerveknél a közalkalmazott a munkaköri feladat fokozott veszélyessége miatt illetménypótlékra jogosult, ha feladatait a HIV-pozitív fogvatartottak körletén látja el.

(2) A pótlék mértéke havi folyamatos munkavégzés esetén a pótlékalap 100%-a.

(3) A pótlék napi mértéke a (2) bekezdés szerinti pótlék egy munkanapra eső összege.

7. §[28]

A rendőrségnél, az NOPVK-nál és az RVKI-nál foglalkoztatott közalkalmazottak felett a munkáltatói jogkört a 4. mellékletben felsorolt vezetők gyakorolják.

8. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba

(2) A büntetés-végrehajtási szervnél e rendelet hatálybalépését megelőzően vezetői pótlékra jogosult jogtanácsos, belső ellenőr, energetikai vezető, főkönyvelő, környezetvédelmi vezető, lelkész, munkavédelmi vezető, referens, tűzvédelmi vezető részére a rendelet hatálybalépését követően vezetői pótlék nem fizethető. A korábbi vezetői pótlék összegét az érintettek illetményébe be kell építeni.

(3) A munkakör betöltéséhez szükséges képesítési követelmény alól 1992. december 31. napja előtt adott mentesítés mindaddig érvényes, ameddig a közalkalmazottat változatlan munkakörben foglalkoztatják.

(4) A rendelet hatálybalépése előtt, a képesítési követelmények alól adott felmentés és mentesítés érvényességét a jelen rendelet hatálybalépése nem érinti.

(5) Hatályát veszti

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szóló 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet 1. §-ának (2)-(4) bekezdése, 2. §-ának (2) bekezdése, 2/A. §-a, 3-3/B. §-a, 9. §-ának (2) bekezdése 1. számú melléklete, 2. számú melléklete, 4. számú melléklete és 5. számú mellékletének 1-5. pontja,

b) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a büntetés-végrehajtás szerveinél történő végrehajtásáról szóló 7/1993. (III. 9.) IM rendelet.

Dr. Draskovics Tibor s. k.,

igazságügyi és rendészeti miniszter

1. melléklet a 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelethez

I.

A) A rendőrségnél, a BÁHBÁ-nál, a NOPVK-nál, az RVKI-nál a közalkalmazottak által ellátható egyes beosztások, munkakörök megnevezése, fizetési osztálya, valamint a vezetői pótlék mértéke[29]

B) A melléklet A. része szerinti munkáltatóknál közalkalmazottak által ellátható egyes beosztások, munkakörök képesítési követelménye

1. Az "A", "B", "C", "D", "E", "G", "I" közalkalmazotti fizetési osztályokba tartozó munkaköröknél a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény előírásainak megfelelő, az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendeletben (OKJ) szereplő vagy az ott megjelölt szakképesítésekkel egyenértékű - ha jogszabály másként nem rendelkezik -, a szakképesítés megszerzésének időpontjában államilag elismert szakképesítések fogadhatók el.

2. Az "E" közalkalmazotti fizetési osztályba tartozó munkaköröknél az OKJ-ben szereplő szakképesítések mellett különösen az alábbi felsőfokú, illetve emeltszintű szakvizsgák is elfogadhatók:

adóügyi szakvizsga,

felsőfokú államháztartási,

felsőfokú energetikus,

felsőfokú iparjogvédelmi,

felsőfokú munkaügyi,

felsőfokú munkavédelmi,

felsőfokú raktározási szaktanfolyam, felsőfokú személyzeti,

felsőfokú társadalombiztosítási,

folyamatszervezői,

képesített fővállalkozói,

mérlegképes könyvelői,

közép- és felsőfokú tervgazdasági és beruházási,

okleveles árszakértői,

okleveles ügyvitelszervező,

programtervezői,

rendszerszervezői,

szabványkiadvány-szerkesztői,

szabványosítási vezetői,

számítógép-műszaki,

számítógép-programozó,

ügyvitelgépesítés-szervező.

3. A "B", "C" és "D" közalkalmazotti fizetési osztályba tartozó munkaköröknél az OKJ-ben szereplő szakképesítések mellett különösen az alábbi középfokúnak minősülő szakvizsgák fogadhatók el:

alapfokú statisztikai,

alapfokú tervgazdasági és beruházási,

képesített könyvelő,

középfokú iparjogvédelmi,

középfokú munkaügyi,

középfokú munkavédelmi,

középfokú műszaki ellenőri,

középfokú személyzeti,

szabványszerkesztői,

középfokú szociálpolitikai,

társadalombiztosítási ügyintézői,

ügyvitelszervezői szakvizsga.

4. Azokban az "F" és "H" közalkalmazotti fizetési osztályba tartozó vezetői beosztásokban, munkakörökben, amelyekben többféle oktatási intézmény is biztosítja a szakirányú végzettséget:

a) a jogi szakismereteket igénylő, igazgatási és jogi feladatokkal járó, valamint szervezési és titkársági feladatokat ellátó vezetői beosztásokban, munkakörökben:

- egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakirányú felsőfokú végzettség,

- főiskolai szintű államigazgatási vagy rendvédelmi felsőoktatásban szerzett szakirányú felsőfokú végzettség;

b) közgazdasági, pénzügyi, számviteli vezetői beosztásokban, munkakörökben:

- egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakirányú felsőfokú végzettség;

c) műszaki munkakörökben:

- egyetemi vagy főiskolai szintű műszaki felsőoktatásban (a megfelelő szakképesítést biztosító karon),

- katonai felsőoktatási intézményben fegyvertechnikusi, híradó, vegyvédelmi, műszaki vagy gépjármű-üzemeltetési tagozaton

szerzett szakképzettség.

5. A BÁHBÁ-n:

Az "F" és "H" közalkalmazotti fizetési osztályba tartozó vezetői beosztásokban, munkakörökben:

a) a jogi szakismereteket igénylő, igazgatási és jogi feladatokkal járó, valamint szervezési és titkársági feladatokat ellátó vezetői beosztásokban, munkakörökben:

- egyetemi szintű jogász vagy közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség,

- egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógus, szociális munkás, hittudományi, bölcsészettudományi vagy műszaki felsőoktatásba szerzett szakképzettség,

- főiskolai szintű államigazgatási és szociális igazgatási, vagy rendvédelmi felsőoktatásban szerzett szakképzettség, katonai felsőoktatási intézményben (jogelőd intézményben) szerzett szakképzettség,

b) közgazdasági, pénzügyi, számviteli vezetői beosztásokban, munkakörökben:

- egyetemi vagy főiskolai szintű közgazdasági felsőoktatásban szerzett szakképzettség.

6. Ha a rendelet nem tartalmazza a munkáltató által alkalmazni kívánt munkakörre vonatkozóan a megfelelő munkaköri megnevezést, akkor a munkakör ellátására alkalmazni kívánt közalkalmazottat a hasonló munkaköri feladatokat igénylő, a rendeletben szereplő munkakörbe kell besorolni.

2. melléklet a 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelethez[30]

A büntetés-végrehajtási szervezetnél közalkalmazottak által ellátható egyes beosztások, munkakörök megnevezése, fizetési osztálya

A) Általános munkaköri megnevezések

* Azon munkakörök, melyek nem tartoznak a 19/2008. (IX. 18.) IRM rendeletben meghatározott szolgálati tevékenységek közé.

3. melléklet a 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelethez[31]

4. melléklet a 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelethez[32]

A rendőrségnél, az NOPVK-nál és az RVKI-nál foglalkoztatott közalkalmazottak feletti munkáltatói jogkör gyakorlók:

1. Országos rendőrfőkapitány

2. ORFK Bűnügyi Főigazgatóság főigazgatója

3. ORFK Rendészeti Főigazgatóság főigazgatója

4. ORFK Gazdasági Főigazgatóság főigazgatója

5. ORFK GF GEI igazgatója

6. Nemzeti Nyomozó Iroda igazgatója

7. Készenléti Rendőrség parancsnoka

8. Repülőtéri Rendőr Igazgatóság igazgatója

9. Köztársasági Őrezred parancsnoka

10. ORFK Oktatási Igazgatóság igazgatója

11. Budapesti és megyei rendőrfőkapitány

12. Nemzeti Védelmi Szolgálat főigazgatója

13. Terrorelhárítási Központ főigazgatója

14. Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet igazgatója

15. Nemzetközi Oktatási és Polgári Válságkezelési Központ főigazgatója

16. Rendészeti Vezetőképző és Kutatóintézet