149/2009. (XI. 6.) FVM rendelet

a Nemzeti Diverzifikációs Program keretében a vidéki örökség védelméhez igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

A támogatás célja

1. § A támogatás célja a cukorgyárak bezárásával érintett településeken a kulturális örökség fenntartása, helyreállítása, korszerűsítése, a településkép és a környezet állapotának javítása, az épített, a természeti és kulturális örökség, valamint a helyi identitás megőrzése, megújítása.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. nonprofit szervezet:

a) társadalmi szervezet - a biztosító egyesület, a politikai párt, a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet kivételével -,

b) alapítvány,

c) közalapítvány,

d) nonprofit gazdasági társaság,

e) közhasznú tevékenységet ellátó szociális szövetkezet,

amelyet a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként nyilvántartásba vettek, továbbá az egyesülési jogról szóló törvény alapján létrehozott egyesület,

2.[1]

3. kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés: a 3. melléklet szerinti fejlesztés,

4. ügyfél: a 4. melléklet szerinti településen működő települési önkormányzat, települési kisebbségi önkormányzat, olyan önkormányzati társulás, többcélú kistérségi társulás, amelynek a fejlesztéssel érintett - 4. melléklet szerinti -település a tagja, továbbá a nonprofit szervezet vagy az egyházi jogi személy,

5. építmény: építési tevékenységgel létrehozott, illetve késztermékként az építési helyszínre szállított, - rendeltetésére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fokára és kiterjedésére tekintet nélkül - minden olyan helyhez kötött műszaki alkotás, amely a terepszint, a víz vagy az azok alatti talaj, illetve azok feletti légtér megváltoztatásával, beépítésével jön létre; az építményhez tartoznak annak rendeltetésszerű és biztonságos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges alapvető műszaki és technológiai berendezések is (az építmény az épület és műtárgy gyűjtőfogalma),

6. épület: jellemzően emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeletetés vagy rendeltetésével összefüggő tevékenység, rendszeres munkavégzés, illetve tárolás céljából,

7. helyi védelem alatt álló építmény: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 57. § (3) bekezdése alapján önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított építészeti örökség,

8. országos védelem alatt álló építmény: a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 7. § 8. és 10. pontja szerinti kulturális örökség,

9. tematikus út: egy közös témához kapcsolódó, különböző helyszínen található látványosságok, turisztikai szolgáltatások, programok összekapcsolását biztosító út,

10. használati térelem: kilátó, pad, asztal, hulladékgyűjtő és -tároló, esőbeálló, kültéri kemence, egyéb kültéri bútorok, kerítés, tanösvény, túraútvonal és tematikus útvonal berendezési, felszerelési tárgyai, térvilágító elemek,

11. telek zöldfelülete: az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 1. számú melléklet 92. pontjában ekként meghatározott fogalom,

12. önkormányzati bérlakás: az ingatlan-nyilvántartásban lakásként bejegyzett, önkormányzat tulajdonában lévő lakóépület,

13. hátrányos helyzetű terület: a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendelet 2. melléklete által meghatározott leghátrányosabb helyzetű kistérség, valamint a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet melléklete által meghatározott település,

14. beruházás befejezése:a beruházással megvalósított létesítmény üzembe helyezésének időpontja,

15. teljes akadálymentesítés: ha az építmény mindenki számára önállóan, biztonságosan és kényelmesen, korlátozás nélkül használható,

16. részleges akadálymentesítés: ha a meglévő építmény, építményrész utólagos akadálymentessé történő átalakítása kisebb területre, építményrészre terjed ki, mint az az építmény rendeltetése alapján elvárható volna, vagy az építmény egyes részletei nem felelnek meg az akadálymentesség követelményéhez előírt méreteknek, szabályoknak, az építményben lévő szolgáltatások azonban így is hozzáférhetőek mindenki számára,

17. önkormányzati társulás: a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 16. §-ában meghatározott önálló jogi személyiséggel rendelkező társulás,

18. többcélú kistérségi társulás: a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló törvény szerint létrejött társulás,

19. kastély: az ingatlan-nyilvántartásban kastély megnevezéssel nyilvántartott ingatlan,

20. vár: az ingatlan-nyilvántartásban vár megnevezéssel nyilvántartott ingatlan.

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat a Nemzeti Diverzifikációs Program társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 144/2009. (XI. 6.) FVM rendelet (a továbbiakban: NDP Vhr.) 3. §-a szerint kell értelmezni.

A támogatott célterületek, a támogatás jellege

3. § (1) E rendelet alapján a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. február 20-i 320/2006/EK tanácsi rendelet 6. cikkében meghatározott diverzifikációs intézkedések megvalósítására vehető igénybe támogatás az alábbi célterületeken:

a) helyi vagy országos védelem alatt álló építmény

aa) külső felújítása,

ab) rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az érintett épület vagy épületrész belső felújítása, korszerűsítése,

ac) rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén az épület közvetlen megközelítését szolgáló gyalogutak kialakítása,

ad) rendszeres látogathatóságának biztosítása esetén parkoló kialakítása,

ae) kapcsolódó zöldfelületeinek rendezése, létrehozása, felújítása,

af) kapcsolódó kerítésének kialakítása, felújítása;

b) a természeti és a történelmi tájkép, valamint az azt alkotó táji elemek állapotának javítása, kialakítása, ezen belül

ba) természeti és történelmi látnivalók bemutatását elősegítő, már meglévő útvonal mentén új pihenőhelyek létesítése, meglévők felújítása,

bb) természeti és történelmi látnivalók közvetlen környezetének rehabilitációja;

c) az a) és b) pontban meghatározott építményekkel és látnivalókkal összefüggésben helyi identitás fejlesztését és megőrzését, környezeti tudatosságot elősegítő intézkedések megvalósítása érdekében

ca) tanösvény, tematikus út, túraútvonalak kialakítása,

cb) tájékoztató kiadványok készítése a helyi természeti és történelmi értékekről, a környezet védelméről,

cc) helyi természeti, történelmi és kulturális értékekről, környezet védelméről táblák készítése és elhelyezése.

(2) Támogatás nem vehető igénybe

a) önálló települési alapinfrastruktúra-fejlesztésre, így különösen gázhálózat, elektromos hálózat, ivóvízhálózat, szennyvízhálózat, csapadékvíz-elvezető rendszer, tűzi-víz vezetékek, tűzi-víz tárolók, utak, járdák, vasutak, átereszek, vízi létesítmények, hulladékgyűjtés kivételével hulladékkezelő, egyedi szennyvízelhelyezés, hírközlési, informatikai hálózat fejlesztésére,

b) az ingatlan azon belső részének felújítására, átalakítására, illetve ezen ingatlanokban található eszközök beszerzésére, amely a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (4) bekezdésében meghatározott, az önkormányzat által kötelezően ellátandó közoktatási, egészségügyi és szociális feladatok, valamint közigazgatási funkciók ellátására szolgál,

c) lakóépület belső részének felújítására, korszerűsítésére,

d) kastély felújítására, korszerűsítésére,

e) vár felújítására, korszerűsítésére,

f) kizárólag gazdasági funkciót ellátó épületek belső részének felújítására, korszerűsítésére,

g) lakóépület, valamint kastély, vár kertjének, parkjának fejlesztésére,

h) az Integrált Közösségi és Szolgáltatói Tér címmel rendelkező épületen megvalósuló fejlesztésre,

i) hordalékok takarítására (mederkotrás, -tisztítás, iszaptalanítás),

j) élő állat vásárlására,

k) önkormányzati bérlakás felújítására, korszerűsítésére.

A támogatás igénybevételének feltételei

4. § (1) Támogatás igénybevételére azon ügyfél jogosult, amely megfelel az NDP Vhr. 7. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

(2) Ha a fejlesztéssel érintett építmény nem az ügyfél tulajdonában van, akkor a támogatás igénybevételének feltétele a beruházást megvalósító ügyfél és az ingatlan tulajdonosa között a beruházás megvalósításáról szóló megállapodás megkötése, amely igazolja, hogy az ügyfél jogosult a beruházást megvalósítani, és az ingatlanon az ingatlan tulajdonosa az üzemeltetési kötelezettség lejártáig az egységes arculatot meghatározó elemeken változtatásokat nem végez.

(3) A 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célterület alapján megvalósuló fejlesztés vonatkozásában az üzemeltetési kötelezettség időtartama alatt a beruházás tárgya a fenntarthatóságának biztosítása érdekében és az üzemeltetési kötelezettség fenntartása mellett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH) előzetes hozzájárulása esetén bérbe adható.

(4) Az ügyfél köteles az üzemeltetési kötelezettség végéig

a) a 3. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott célterületre irányuló beruházás megvalósítása esetén biztosítani a fejlesztés eredményének legalább heti 3 napon való látogathatóságát,

b) a 3. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában meghatározott célterületre irányuló beruházás megvalósítása esetén biztosítani az építmény legalább heti öt napon való rendszeres látogathatóságát.

(5) Kizárólag a 4. melléklet szerinti településen megvalósuló fejlesztésre nyújtható támogatás.

(6) Ha az ügyfél nonprofit szervezet vagy egyházi jogi személy, legkésőbb a hiánypótlás benyújtásakor a művelet megvalósulási helye szerinti településen székhellyel vagy telephellyel kell rendelkeznie. Ha a művelet több települést is érint, az ügyfélnek valamennyi településen székhellyel vagy telephellyel kell rendelkeznie.

A támogatás mértéke, elszámolható kiadások

5. § (1) Ha az ügyfél által megvalósítandó fejlesztés a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet hatálya alá esik, akkor a támogatás mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

(2) Ha a támogatás mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, akkor a támogatás ügyfelenként egymást követő három pénzügyi évben nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) Ha a támogatás nem minősül mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak, akkor a támogatás ügyfelenként nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(4) A támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 100%-a.

(5) Ha az ingatlan tulajdonosa természetes személy, a (4) bekezdéstől eltérően az ingatlant érintő fejlesztésre vonatkozóan a támogatás mértéke az összes elszámolható kiadás 70%-a. Az ügyfélen kívül - a magyar állam és a megyei önkormányzat kivételével - az egyéb jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság tulajdonában lévő ingatlanon végrehajtott fejlesztés nem támogatható.

(6) A jóváhagyott elszámolható kiadások összege nem haladhatja meg

a) az építési normagyűjteményben beazonosítható tételekre az építési normagyűjtemény szerinti referenciaárat,

b) ha az a) pont szerint a referenciaár nem állapítható meg, akkor az NDP Vhr. 8. § (1) bekezdés h) pontja alapján benyújtott és kiválasztott ajánlat értékét.

(7) E rendelet alapján elszámolható kiadásnak minősül

a) a 2. mellékletben meghatározott kiadás,

b) az NDP Vhr. 22. §-ában meghatározott egyéb elszámolható kiadások.

A támogatási kérelem benyújtása

6. § A támogatási kérelemhez mellékelni kell - az NDP Vhr.-ben meghatározottakon túl -

a) az értékelési szempontokhoz az 1. mellékletben meghatározott értékelési szempontokat alátámasztó igazolásokat, dokumentumokat,

b) ha az ügyfél települési önkormányzat, kisebbségi önkormányzat, önkormányzati társulás, illetve többcélú kistérségi társulás, az érintett önkormányzat képviselő-testületének vagy az érintett társulási tanácsnak a beruházás megvalósításáról szóló határozata kivonatát,

c) ha az ügyfél nonprofit szervezet, a bejegyzést igazoló okirat hiteles másolatát,

d)[2] bevett egyház és annak nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személye esetén a nyilvántartásba vételéről szóló igazolást, nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy esetén a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 16. § (2) bekezdése szerinti igazolást;

e) az MVH által rendszeresített, az MVH honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti működtetési és fenntarthatósági tervet,

f) a 4. § (2) bekezdése szerinti, teljes bizonyító erejű okiratba foglalt megállapodást,

g) ha a támogatás mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, az ügyfél által az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi évben igénybe vett mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásról szóló nyilatkozatot.

A támogatásra vonatkozó speciális jogkövetkezmények

7. § Ha a 4. § (4) bekezdés b) pontjában megjelölt látogathatósági kötelezettséget az ügyfél nem teljesíti, akkor az ügyfél a nem teljesített napok után naponként 10 000 forint visszafizetésére kötelezett.

Záró rendelkezés

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

9. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:

a) a Tanács 320/2006/EK rendelete (2006. február 20.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról és a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló 1290/2005/EK rendelet módosításáról,

b) a Bizottság 968/2006/EK rendelete (2006. június 27.) a Közösségen belül a cukoripar szerkezetátalakítására szolgáló ideiglenes rendszer megállapításáról szóló 320/2006/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról,

c) a Bizottság 1998/2006/EK rendelete (2006. december 15.) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 149/2009. (XI. 6.) FVM rendelethez

Értékelési szempontok

2. melléklet a 149/2009. (XI. 6.) FVM rendelethez

Elszámolható kiadások

1. A 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célterületen elszámolható kiadások:

1.1. épület, építmény külső és belső felújításához kapcsolódó, alapterület-növekedéssel nem járó építési munkák,

1.2. fás szárú, lágy szárú növények beszerzése és telepítése, parkosítás,

1.3. tereprendezéshez kapcsolódó építési munkák,

1.4. a 3. melléklet szerinti kisléptékű infrastruktúra-fejlesztések.

2. A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott célterületen elszámolható kiadások:

2.1. használati térelemek beszerzése, kialakítása, meglévők fejlesztésére,

2.2. fás szárú, lágy szárú növények beszerzése és telepítése, parkosítás, öntözőrendszer kiépítése, fejlesztése,

2.3. tereprendezéshez kapcsolódó építési munkák,

2.4. látvány térelemek beszerzése, meglévők fejlesztése.

3. A 3. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott célterületen elszámolható kiadások:

3.1. használati térelemek beszerzése, kialakítása meglévők fejlesztése,

3.2. nyomtatott kiadványok elkészítése és sokszorosítása,

3.3. tájékoztató táblák készítése és elhelyezése,

3.4. tereprendezéshez kapcsolódó építési munkák,

3.5. látvány térelemek beszerzése, meglévők fejlesztése.

3.melléklet a 149/2009. (XI. 6.) FVM rendelethez

Kiadásként elszámolható, az ingatlanhoz kapcsolódó kisléptékű infrastruktúra-fejlesztés

A 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott célterület esetében telekhatáron belüli, illetve a fejlesztéssel érintett telekkel szervesen összefüggő, a fejlesztés céljához kapcsolódó infrastrukturális beruházások a következők:

1. ivó- és ipari vízellátás saját kúttal vagy hálózatra csatlakozással, továbbá a hozzá kapcsolódó elosztó, valamint egyéb berendezések kiépítése,

2. eső- és szennyvízelvezetés saját derítővel vagy hálózatra csatlakozással, eső- és szennyvízgyűjtők kiépítése,

3. földgáz, távhővezeték, geotermál energiavezeték bevezetése, továbbá a hozzá kapcsolódó elosztó, valamint és egyéb berendezések kiépítése,

4. elektromos hálózatra csatlakozás kiépítése,

5. szelektív hulladékgyűjtők és -tárolók kiépítése,

6. belső út, sétány, parkolóhelyek, tárolóhelyek és kerítés kiépítése, felújítása,

7. vagyonvédelmi elektronikai rendszer kiépítése,

8. fenntartható, környezetbarát, megújuló energiaforrásokat hasznosító gépek és berendezések kiépítése (melegvíz, fűtés és elektromos áram előállítása és felhasználása céljából),

9. a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006. (V. 9.) NKÖM rendelet 3. § g) pontjában meghatározott restaurálási feladatok ellátása.

4.melléklet a 149/2009. (XI. 6.) FVM rendelethez

A) A petőházi cukorgyár bezárásával érintett települések

Abda

Ács

Acsád

Adony

Agyagosszergény

Ásványráró

Bábolna

Babót

Bágyogszovát

Bakonygyirót

Bakonypéterd

Balatonfenyves

Beled

Besnyő

Bezenye

Bicsérd

Boda

Bogyoszló

Bóly

Botykapeterd

Bő

Bőny

Börcs

Bősárkány

Buzsák

Bük

Büssü

Celldömölk

Chernelházadamonya

Csém

Csepreg

Csorna

Dalmand

Darnózseli

Dénesfa

Dombóvár

Dunakiliti

Dunaszeg

Dunaújváros

Edve

Enese

Enying

Ete

Farád

Fertőd

Fertőszentmiklós

Fertőszéplak

Fonó

Gölle

Gyóró

Győr

Győrújbarát

Győrzámoly

Hédervár

Hetes

Horvátzsidány

Iklanberény

Iregszemcse

Iván

Iváncsa

Jánossomorja

Kapospula

Kaposvár

Kapuvár

Karád

Kercseliget

Kimle

Kocs

Komárom

Kóny

Kópháza

Koroncó

Kőszeg

Kőszegszerdahely

Kunsziget

Lajoskomárom

Lápafő

Lázi

Lébény

Lipót

Magyarkeresztúr

Máriakálnok

Martonvásár

Mátyásdomb

Mesterháza

Mezőfalva

Mezőlak

Mezőörs

Mihályi

Mocsa

Mosonmagyaróvár

Mosonszentmiklós

Nagygeresd

Nagyigmánd

Nagylózs

Nagyszentjános

Nemesbőd

Nemesgörzsöny

Osli

Ostffyasszonyfa

Öttevény

Paks

Páli

Pápa

Pér

Pereszteg

Petőháza

Pincehely

Pinnye

Polgárdi

Porpác

Pusztaszabolcs

Püski

Rábacsanak

Rábakecöl

Rábapordány

Rábaszentandrás

Rajka

Ráksi

Ravazd

Regöly

Répcelak

Rétalap

Románd

Röjtökmuzsaj

Rum

Sarród

Sárvár

Sikátor

Somodor

Somogyaszaló

Somogyjád

Somogyszil

Sopron

Sopronhorpács

Sopronkövesd

Sopronnémeti

Sorkifalud

Söpte

Szakcs

Szákszend

Szany

Szárföld

Szentgáloskér

Szigetvár

Szil

Szilsárkány

Szombathely

Táp

Táplánszentkereszt

Tárkány

Taszár

Tata

Tevel

Tokorcs

Tömörd

Újkér

Und

Vadosfa

Vág

Várbalog

Vásárosfalu

Vasegerszeg

Vasszécsény

Vasszilvágy

Vép

Veszkény

Veszprémvarsány

Zók

Zsebeháza

Zsira

B) A szerencsi cukorgyár bezárásával érintett települések

Abaújszántó

Alsódobsza

Apc

Bekecs

Bodrogkeresztúr

Bodrogkisfalud

Csobaj

Dombrád

Egerlövő

Encs

Erdőbénye

Felsődobsza

Felsővadász

Füzesabony

Gesztely

Golop

Hajdúböszörmény

Hajdúdorog

Hajdúnánás

Halmaj

Hatvan

Heréd

Hernádcéce

Hernádkak

Heves

Hort

Jászágó

Jászapáti

Jászárokszállás

Jászivány

Jászjákóhalma

Jászkisér

Kunmadaras

Legyesbénye

Mád

Megyaszó

Mezőkeresztes

Mezőzombor

Miskolc

Monok

Nagycserkesz

Nagyhalász

Nagykökényes

Nyíregyháza

Poroszló

Prügy

Rátka

Sajóhidvég

Sárospatak

Sóstófalva

Szegi

Szegilong

Szerencs

Szikszó

Taktabáj

Taktaharkány

Taktakenéz

Taktaszada

Tállya

Tarcal

Timár

Tiszadada

Tiszakarád

Tiszaladány

Tiszalök

Tiszalúc

Tiszatardos

Tiszavasvári

Tokaj

Újcsanálos

C) A szolnoki cukorgyár bezárásával érintett települések

Abony

Apaj

Apátfalva

Bácsalmás

Bácsbokod

Békésszentandrás

Bugyi

Cegléd

Csanádpalota

Csárdaszállás

Csongrád

Dabas

Derekegyház

Deszk

Dömsöd

Dunavecse

Elek

Fábiánsebestyén

Fegyvernek

Felsőszentiván

Gádoros

Hódmezővásárhely

Hunya

Jánoshalma

Jászberény

Jászboldogháza

Jászfelsőszentgyörgy

Kamut

Kenderes

Kétegyháza

Kiskunfélegyháza

Kiskunlacháza

Kisújszállás

Kondoros

Köröstarcsa

Kunhegyes

Kunszentmárton

Makó

Mátételke

Mezőberény

Mezőtúr

Mindszent

Murony

Nagybaracska

Nagykőrös

Nagyszénás

Örményes

Pitvaros

Pusztamonostor

Ráckeve

Röszke

Solt

Szabadszállás

Szalkszentmárton

Szeged

Székkutas

Szentes

Szigetbecse

Szolnok

Tápiógyörgye

Tápiószentmárton

Tiszaföldvár

Tiszafüred

Tiszavárkony

Tószeg

Törökszentmiklós

Törtel

Újszász

Újszilvás