203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelet

a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről és az egészségügyi vizsgálat rendjéről

Egyes veszélyhelyzeti II./járványügyi normák:

559/2020. (XII. 4.) Korm. rendelet (különösen: 1. §)

Egyes veszélyhelyzeti I. normák:

284/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet (különösen: 27. §)

A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed:

a) a vasúti társaságra [vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 2. § (3) bekezdés 1. pont] és a b) pontban meghatározott munkavállalót foglalkoztató gazdasági társaságra (a továbbiakban együtt: munkáltató),

b) a vasúti társaság munkavállalójára, a vasúti társasággal egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyban lévő személyre, továbbá más gazdasági társaság azon munkavállalójára, aki:

ba) a vonatközlekedés irányítását, a vonatok mozgásának engedélyezését és lebonyolítását vagy a vonatok előkészítését végzi,

bb) a vasúti kocsik, szerelvények tolatását, a vonatok továbbítását végzi,

bc) a közlekedő vonatokon forgalomszabályozási tevékenységet végez,

bd) a vasúti pályán és tartozékain, a vasúti üzemi létesítményeken munkát végez,

c) azon személyre, aki a b) pontban felsorolt tevékenységi körök valamelyikében a vasúti társasággal, vagy egyéb érintett gazdasági társasággal munkaviszonyt vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszonyt kíván létesíteni,

d) az iskolai rendszerű vasúti oktatási intézmény és az iskolai rendszeren kívül jóváhagyott vasúti szakképzés tanulójára és hallgatójára a szakmai alkalmasság megítélésében (a továbbiakban együttesen: munkavállaló),

e) az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző orvosra és szervezetre,

f) a közlekedési hatóságra.

(2) A rendelet hatálya nem érinti a külön jogszabály által előírt munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmassági orvosi vizsgálatokat.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) egészségi alkalmassági vizsgálat: az 1. mellékletben megállapított, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakör betöltését megelőző, a betöltéséhez szükséges egészségi és pszichés követelményeknek való megfelelés vizsgálata, annak megállapítása érdekében, hogy a meghatározott munkakörben végzett tevékenység a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és képes-e a tevékenységet megfelelően ellátni,

b) szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátítását, vagy a gyakorlati oktatás megkezdését megelőző, az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat,

c)[1]

d)[2] vasúti járművezető: az a személy, aki önállóan és biztonságos módon képes és jogosult

da) vonatokat - ideértve a mozdonyokat, tolató mozdonyokat, munkaszerelvényeket, a vasúti pályahálózat fejlesztését, üzemeltetését, karbantartását, felújítását és korszerűsítését végző vasúti járműveket, vagy vasúti személy és áruszállításra szolgáló vonatokat, szerelvényeket -,

db) metró motorkocsit, HÉV járművet, földalatti vasúti járművet, közúti vasúti járművet, fogaskerekű vasúti járművet, vasút-villamos járművet, vagy

dc) a rádiós távirányítással mozdonyt

vezetni.

e) egyéb vasúti járművezető:

ea)[3]

eb)[4] a saját célú vasúti pályahálózaton és iparvágányon járművet vezető személy, valamint a nem saját célú vasút üzemi területén (telephelyén, járműtelepén), de legfeljebb a kiágazási állomás vagy szolgálati hely kiágazási váltójáig terjedő pályaszakaszon, a vasúti járművek tolatását végző járművezető.

f)[5] szakértő: a vizsgálatot vagy kiértékelést végző orvos, valamint a közreműködő pszichológus.

Az egészségi alkalmassági vizsgálat célja és a felek kötelezettségei

3. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat célja annak megállapítása, hogy a munkavállaló vasúti munkavégzésből eredő megterhelés által okozott igénybevétele egészségét, testi vagy lelki épségét nem veszélyezteti-e, esetleges idült betegsége, fogyatékossága a szakma elsajátítása, begyakorlása, illetve a munkakör ellátása során nem idéz-e elő baleseti veszélyt, és a munkakörnek képes-e megfelelni.

(2)[6] A munkáltató - a vasúti járművezetők előzetes egészségi alkalmassági vizsgálata kivételével - az 5. melléklet A. pontja szerinti beutalóval kezdeményezi az alkalmasság megállapítását.

(2a)[7] A munkáltató az előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatot elektronikus úton kezdeményezi.

(2b)[8] Az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet végző munkavállaló munkakörét az 1. mellékletben felsorolt elnevezéssel kell jelölni.

(2c)[9] A vasúti járművezetői munkakörre vonatkozó egészségi alkalmasság előzetes megállapítására hatáskörrel rendelkező hatóság a kérelem beérkezését követően elektronikus úton értesíti a kijelölt tanúsító szervezetet a tanúsítvány kiállításához szükséges adatokról. A kijelölt tanúsító szervezet a tanúsítvány kiállítását követően elektronikus úton értesíti a közlekedési hatóságot a 28. § (4) bekezdésében meghatározott adatokról.

(3) Ha az egészségi alkalmassági vizsgálatot véleményező orvos vagy bizottság döntése alapján a munkavállaló a megjelölt munkakörre alkalmatlanná válik, az adott munkakörben nem foglalkoztatható.

4. § Az egészségi alkalmassági vizsgálatra jelentkező személy köteles:

a) keresőképes állapotban, kipihenten, az előjegyzett időpontban, alkohol és a vizsgálat eredményét befolyásoló gyógyszerek, valamint kábítószer hatása alól mentes állapotban megjelenni,

b) személyazonosságát kérésre igazolni,

c) a munkáltató által kitöltött beutalóval jelentkezni,

d) egészségi állapotáról a valóságnak megfelelő adatokat közölni,

e) pszichológiai vizsgálatra az 5. melléklet D. pontja szerinti beutalóval jelentkezni, mellyel igazolja, hogy a megjelölt munkakörre orvosi szempontból egyébként alkalmas.

5. § Az egészségi alkalmassági vizsgálat lehet előzetes, időszakos és soron kívüli. Az egészségi alkalmasság vizsgálata és véleményezése a 15. §-ban meghatározott esetekben záró vizsgálattal egészül ki.

Előzetes vizsgálat és előzetes szakmai alkalmassági vizsgálat

6. § (1) Előzetes vizsgálatot kell végezni:

a)[10] a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatni kívánt személynél a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (a továbbiakban együtt: munkaviszony) létesítését megelőzően, kivéve, ha az új munkáltató a munkavállalót a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő azonos munkakörben foglalkoztatja,

b)[11] fennálló munkaviszony esetében, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörből eltérő kockázati tényezőket, megterhelést jelentő, vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörbe történő áthelyezés előtt,

c) egyéb munkakörből, a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörbe történő áthelyezés előtt,

d)[12] a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben hat hónapot meghaladó keresőképtelenség után ismételten foglalkoztatni kívánt személynél a munkavégzés megkezdését megelőzően.

(2)[13] Előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni:

a)[14] a szakképzési munkaszerződés megkötése előtt,

b) az iskolai rendszeren kívül jóváhagyott szakképzésben résztvevő munkavállaló esetében a gyakorlati képzés megkezdése előtt,

c) a közép- és felsőfokú oktatásban részt vevő tanuló vagy hallgató esetében a tanulmányi ösztöndíjszerződés megkötése előtt.

7. § (1)[15] Az 1. mellékletben fel nem sorolt munkakört betöltő munkavállaló, amennyiben tevékenysége ellátása során - ideiglenesen vagy tartósan - elsodrási határon belül, üzemi közlekedési téren balesetveszélyes körülmények között munkát végez, az előírt érzékszervi és pszichés követelményeknek kell megfelelnie. Az érintett munkaköröket a munkáltató - a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével - belső szabályzatában állapítja meg.

(2)[16]

(3)[17]

(4) A fizikai, kémiai és biológiai expozíciónak kitett munkakörök esetében - az egészségi állapot meghatározása érdekében - az előzetes vizsgálatnak ki kell egészülnie a külön jogszabályban előírt vizsgálatokkal.

8. § (1) Az előzetes vizsgálat kiterjed:

a) az általános orvosi vizsgálatra,

b) az érzékszervek működésének vizsgálatára (látás, hallás, színérzékelés),

c) diabetes mellitus (cukorbetegség), vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálatra,

d) nyugalmi EKG-ra,

e) drogszűrésre.

(2)[18] Az (1) bekezdésben foglaltakon túl, a vasúti járművezetők előzetes vizsgálata során, a munkavégzés megkezdése előtt

a) általános labor (vérkép, vércukor, máj- és vesefunkciók, vizelet),

b) szemészeti (Ishihara teszt, anomaloscopos vizsgálat, ha annak szükségessége orvosi szempontból indokolt),

c) audiológiai és

d) neurológiai

szakorvosi vizsgálatok elvégzése kötelező.

(3)[19] A munkakör ellátására csak látásjavító eszközzel alkalmas munkavállaló, munkavégzése időtartama alatt köteles tartalék látásjavító eszközét magánál tartani, és ellenőrzés esetén felmutatni. Látásjavító eszköznek minősül

a) a szemüveg (távollátó, olvasó, képernyőhöz alkalmas) és

b) a kontaktlencse (távollátó, közellátó), amelyhez pótszemüveg tartása kötelező.

(4) Az előzetes vizsgálat a 4. mellékletben felsorolt munkakörök betöltése esetén, a 16-18. §-okban meghatározott pszichológiai vizsgálattal egészül ki.

9. § (1) Az előzetes vizsgálat alapján a munkavállaló - a rendelet 3. melléklet A. pontjában meghatározott feltételrendszer figyelembevételével - általános egészségi, érzékszervi és pszichés állapota alapján, valamint a fizikai, kémiai, biológiai, pszichés, pszichoszociális kóroki tényezők megítélésénél e rendelet és a vonatkozó külön jogszabályok figyelembevételével kerül minősítésre.

(2) Nem minősíthető az adott munkakör ellátására alkalmasnak az a munkavállaló, aki a rendelet 2. mellékletében felsorolt, olyan egészségi alkalmasságot kizáró betegségben vagy fogyatékosságban szenved, amely az adott munkakör egészséget nem veszélyeztető és biztonságos ellátását nem teszi lehetővé.

(3) Tizennyolc évet be nem töltött személy egészségi alkalmasság szempontjából nem minősíthető.

Időszakos vizsgálat és időszakos szakmai alkalmassági vizsgálat

10. § Az időszakos vizsgálat célja a munkavállaló egészségi állapotában bekövetkezett olyan esetleges változások megállapítása és figyelemmel kísérése, melyek befolyásolhatják az adott munkakörben történő további foglalkoztatást.

11. § (1)[20] Időszakos vizsgálatra köteles a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott, az 1. mellékletben felsorolt tevékenységet végző munkavállaló:

a) negyvenedik életév betöltését megelőzően ötévente,

b) negyvenedik életév betöltését követően, de a hatvankettedik életév betöltését megelőzően háromévente,

c) hatvankettedik életév betöltését követően évente.

(2) Az időszakos vizsgálat hatályát a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos, illetve a felülvizsgálatot végző orvosi bizottság rövidebb időtartamban is megállapíthatja, amennyiben a munkavállaló egészségi vagy pszichés állapota ezt indokolja.

(3)[21] Időszakos szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni az e rendelet hatálya alá tartozó tevékenységet érintően szakmai oktatásban vagy szakmai képzésben való részvétel megkezdése előtt.

12. § (1) Az időszakos egészségi és az időszakos szakmai alkalmassági vizsgálat kiterjed:

a) általános orvosi vizsgálatra,

b) az érzékszervek működésének vizsgálatára,

c) diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálatra,

d) drogszűrésre, amennyiben az klinikailag javasolt.

e)[22] látásjavító műtét utáni szemész szakorvosi vizsgálatra évente.

(2) Vasúti járművezető és egyéb vasúti járművezető időszakos vizsgálata során:[23]

a) nyugalmi EKG vizsgálatot minden esetben,

b) vizeletvizsgálatot minden esetben,

c)[24] látásjavító eszköz használata esetén vagy látásjavító műtét után szemész szakorvosi vizsgálatot évente

végezni kell.

(3) Az időszakos vizsgálat mellett további, meghatározott orvosi vagy pszichológiai vizsgálat elvégzése is elrendelhető, amennyiben az orvosi vizsgálatok eredményei alapján a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos azt indokoltnak tartja.

(4) Az időszakos vizsgálat során a 3. melléklet B. pontjában foglalt követelmények az irányadók.

Soron kívüli vizsgálat

13. § (1) A munkavállaló soron kívüli vizsgálatra kötelezett, ha az egészségi alkalmasságát kizáró vagy korlátozó körülmény fennállása alapos okkal feltételezhető, különösen ha:

a) az egészségi állapotában vagy magatartásában olyan érzékelhető változás következett be, amely feltehetően alkalmatlanná teszi az adott munkakör biztonságos ellátására,

b) a forgalom biztonságát veszélyeztető helyzetet idéz elő, balesetet okoz, illetve munkaköre vagy feladatköre ellátásával összefüggésben munkabalesetet szenved,

c) heveny foglalkozási betegség gyanúja, fokozott káros expozíciója, eszméletvesztése, vagy betegsége, rosszulléte következett be,

d)[25] egészségkárosodás mértékének megállapítása céljából orvosi vizsgálaton vett részt.

(2)[26] A vasúti járművezető a meghatározott időnél korábban, soron kívül egészségi alkalmassági vizsgálatra köteles jelentkezni, ha az utolsó egészségi alkalmassági vizsgálata óta

a) a munkavégzés során eszméletvesztéssel járó rosszulléte vagy sérülése volt,

b) látásélességében látásjavító eszközzel nem javítható rosszabbodás, vagy hallásában a forgalom menetének észlelését zavaró csökkenés állt be,

c) orvosilag igazolt súlyos hipoglikémia fordult elő, vagy

d) egészségi állapotában egyéb olyan állapotromlást észlel, amely a vasúti járművezetésre átmenetileg vagy véglegesen egészségi szempontból alkalmatlanná teheti.

(3)[27] Ha a munkavállaló kezdeményezi a soron kívüli egészségügyi alkalmassági vizsgálatot, azt a munkáltató a foglalkozás- egészségügyi orvos egyetértésével rendeli el.

14. § (1) A soron kívüli vizsgálatot kezdeményezheti:

a) a munkavállaló háziorvosa, kezelőorvosa minden olyan heveny vagy idült betegség után, amely a munkavállaló munkaalkalmasságát befolyásolhatja,

b) a munkavállaló,

c) a munkáltató,

d) a foglalkozás-egészségügyi orvos saját hatáskörében.

(2) A soron kívüli vizsgálat során a rendelet 3. melléklet B. pontjában foglalt követelmények az irányadók.

Záró vizsgálat

15. § (1) Záró vizsgálatot kell végezni:

a) a külön jogszabályban meghatározott, emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol vagy ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően, a tevékenység vagy a munkaviszony megszűnésekor,

b) idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés vagy munkakörnyezet megszűnésekor, továbbá

c) ha a munkavállaló korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott, a tevékenység vagy a munkaviszony megszűnésekor.

(2) A záró vizsgálatnak ki kell terjednie:

a) általános orvosi vizsgálatra,

b) az érzékszervek működésének vizsgálatára,

c) diabetes mellitus vagy a klinikai vizsgálat által jelzett egyéb állapot kimutatására szolgáló vizelet- vagy vérvizsgálatra,

d) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott expozíciókra vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott vizsgálatra.

Pszichológiai vizsgálat

16. § (1) A pszichológiai vizsgálat célja:

a) annak egyértelmű megállapítása, hogy a munkavállaló:

aa) rendelkezik-e a feladata ellátásához elengedhetetlenül szükséges egyéni pszichológiai jellemzőkkel (adottságokkal, képességekkel, különböző körülmények között várható munkamagatartással, alkalmazkodó képességgel), amelyek alkalmassá tehetik az adott munkakör biztonságos ellátására,

ab) van-e a munkaköre ellátásához elegendő észlelési, döntési és cselekvési képessége,

b) fennálló klinikai kórkép esetében a kivizsgálás szükségességére felhívni a figyelmet.

(2) Pszichológiai vizsgálatot kötelezően csak előzetes vizsgálatnál kell végezni, a rendelet 4. mellékletében felsorolt munkakörökben. Az időszakos és soron kívüli vizsgálat esetében pszichológiai vizsgálat abban az esetben kötelező, ha azt a foglalkozás-egészségügyi szakorvos a munkavállaló magatartásában, reakciókészségében észlelt változások alapján indokoltnak tartja.

(3) A vizsgálat során az egyéni adottságok figyelembevételével kell minden esetben egyedi elbírálás alapján véleményt alkotni és minősíteni, amelynek során mérlegelni kell, hogy a munkavállaló képes-e kellő biztonsággal és felelősséggel részt venni a vasúti tevékenység lebonyolításában.

17. § (1) A pszichológiai vizsgálat tartalmát és értékelési eljárását a vizsgálatot végző pszichológus határozza meg, figyelembe véve a végzett tevékenységet és a vasúti közlekedés sajátosságait, jellemzőit.

(2)[28] A vizsgálat legalább az egyes biztonsági funkciók követelményeivel kapcsolatos alábbi feltételek vizsgálatára terjed ki:

a) kognitív feltételek

aa) figyelem és koncentrálás,

ab) memória,

ac) felfogóképesség,

ad) logikai képesség és

ae) kommunikáció,

b) pszichomotoros feltételek

ba) reakciósebesség és

bb) mozgáskoordináció,

c) viselkedési és személyiségi feltételek

ca) érzelmi önkontroll,

cb) viselkedési megbízhatóság,

cc) önálló feladatvégzés és

cd) a tevékenység szempontjából jelentős személyiségvonások (különösen a lelkiismeretesség).

18. § (1) A pszichológiai vizsgálat során feltárt:

a) személyiségzavarok, elmebetegség,

b) feladatellátáshoz szükséges felismerési, döntési és cselekvési képességek nem kielégítő szintje,

c) figyelmi teljesítmények (figyelemkoncentráció, megosztott figyelem, megfigyelőkészség, összpontosítási készség) elégtelensége,

d) balesetveszélyes magatartásra utaló személyiségjegyek,

e) gyorsan bekövetkező pszichés elfáradás,

f) alkoholizmus, narkománia

az egészségi alkalmasságot korlátozó vagy kizáró oknak minősül.

(2) A korlátozó vagy kizáró okok megállapítása az e célra kifejlesztett műszeres vizsgálatokkal és személyiségvizsgálattal történik.

19. § (1) A pszichológiai vizsgálatot az egészségi alkalmassági vizsgálat részeként, a 22. §-ban, illetve a külön jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, valamint működési engedéllyel rendelkező munkapszichológus végzi és véleményezi.

(2) A véleményezés során a műszeres és személyiségvizsgálati eredményeket együttesen kell figyelembe venni.

(3) A pszichológus a vizsgálat során:

a)[29] vasúti járművezető és egyéb vasúti járművezető esetében a vizsgálatok eredményeit a közlekedési magatartásra gyakorolt befolyásuk jellege és mértéke alapján értékeli,

b) szélsőséges vagy ellentmondásos esetben a részvizsgálatokat megismételheti, illetőleg kiegészítő vizsgálatokat végezhet,

c) elmekórra, személyiségzavarokra utaló adat, valamint alkoholizmus és narkománia gyanúja esetén javasolhatja a vizsgált személy pszichiátriai szakrendelésre történő beutalását.

20. § (1) A vizsgálat eredményét - amely lehet az adott munkakörre "javasolt" vagy "nem javasolt" - és annak okát a pszichológus közli a munkavállalóval, egyidejűleg írásban megküldi az alkalmassági vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvosnak.

(2)[30] A munkavállalónak tudomására kell hozni a pszichés állapotával kapcsolatos minden olyan tudnivalót, amely a továbbiakban a megelőzés vagy a gyógykezelés céljából számára szükséges. Amennyiben a munkavállaló nem ért egyet a vizsgálat eredményével, egyszeri alkalommal kérheti másik pszichológus vagy pszichiáter, neurológus szakorvos szakvéleményét.

(3) A foglalkozás-egészségügyi orvos a pszichológiai (pszichiátriai, neurológiai) vizsgálat eredményének figyelembevételével alakítja ki az egészségi alkalmassági véleményt.

A vizsgálatot végző szervezetek és személyek

21. § (1)[31][32] A Kormány a vasúti járművezetői munkakörre irányuló előzetes egészségi alkalmassági vizsgálat tekintetében tanúsító szervezetként a Vasútegészségügyi Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot (a továbbiakban: tanúsító szervezet) jelöli ki.

(1a)[33] A vasúti járművezetői munkakörre irányuló előzetes egészségi alkalmassági vizsgálati eljárás során a közlekedési hatóság a tanúsító szervezet által kibocsátott tanúsítványt a tényállás tisztázása során köteles elfogadni.

(2) A tanúsító szervezet köteles tevékenységét[34]

a) diszkriminációtól mentesen,

b) az esélyegyenlőséget és az azonos feltételekkel történő hozzáférhetőséget biztosítva,

c) valamennyi kérelmező számára egységes árképzést és nyilvános szolgáltatási díjakat alkalmazva

végezni.

(3)[35] A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a külön jogszabályban meghatározott, egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó alkalmassági feltételekkel.

22. §[36] (1) Az egészségi alkalmasság vizsgálatát és véleményezését - a tanúsító szervezet nevében eljáró - a 22/A. §-ban meghatározott feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság által nyilvántartásba vett szakértő folytatja le. A közlekedési hatóság által történő nyilvántartásba vétel a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 20. cikk (2) bekezdése szerinti elismerésnek minősül, és nem tagadható meg, ha a szakértő a 22/A. §-ban meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) A szakértő nyilvántartásba vételét a tanúsító szervezet elektronikus úton kezdeményezi a közlekedési hatóságnál.

22/A. §[37] (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző vagy véleményező orvosnak

a) rendelkeznie kell üzemorvostan vagy foglalkozás-orvostan szakvizsgával, és

b) - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - ismernie kell az 1. mellékletben meghatározott munkakörökre és a vasúti közlekedésre jellemző veszélyeket, az e veszélyekből eredő kockázatok következményeit, azok kiküszöbölésének vagy csökkentésének módjait, melyhez legalább 1 éves szakmai gyakorlatot kell igazolnia.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában előírt gyakorlattal nem rendelkező orvos az önálló munkavégzéshez szükséges szakmai gyakorlat megszerzése céljából a vizsgálat véleményezését az előírt feltételeket teljesítő, a közlekedési hatóság nyilvántartásában szereplő orvos szakmai felügyelete mellett végezheti.

(3) Az egészségi alkalmassági vizsgálatban közreműködő pszichológusnak

a) rendelkeznie kell munka és szervezet pszichológusi vagy klinikai pszichológusi diplomával és működési engedéllyel, és

b) ismernie kell a vasúti munkavégzés pszichés és mentális követelményeit, az esetleges kockázatok következményeit, azok kiküszöbölésének vagy csökkentésének módjait, melyhez legalább 1 éves szakmai gyakorlatot kell igazolnia.

(4) A szakértő

a) nem lehet a vizsgált személy Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója,

b) nem állhat a közlekedési hatósággal kormányzati szolgálati jogviszonyban, vasúti társasággal munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,

c) nem lehet vasúti társaságnak vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja.

(5) A szakértő munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogait és kötelezettségeit, valamint a munkavégzésének feltételeit úgy kell meghatározni, hogy az e rendelet szerinti feladatai ellátása során a befolyásmentesség és a független döntéshozatal biztosított legyen.

22/B. §[38] (1)[39] A szakértő a hatósági nyilvántartásba történő bekerülését megelőzően írásban nyilatkozik arról, hogy vele szemben összeférhetetlenségi ok nem áll fenn. A szakértő írásban haladéktalanul bejelenti a tanúsító szervezet részére, ha vele szemben a 22/A. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok keletkezett.

(2) A tanúsító szervezet a szakértőt írásban szólítja fel az összeférhetetlenség megszüntetésére.

(3) A szakértő az (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától kezdve az e rendelet szerinti feladatokat mindaddig nem láthatja el, míg a 22/A. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok fennáll.

(4) Ha az összeférhetetlenség a felszólítás kézbesítésétől számított harminc napon belül nem szűnik meg, a tanúsító szervezet írásban haladéktalanul kezdeményezi a közlekedési hatóságnál a szakértő nyilvántartásból történő törlését.

(5) Ha a tanúsító szervezet megállapítja, hogy a szakértővel szemben fennáll valamely, a 22/A. § (4) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi ok, és ezt az (1) bekezdés szerint nem jelentette a tanúsító szervezetnek, a tanúsító szervezet írásban haladéktalanul kezdeményezi a közlekedési hatóságnál a szakértő nyilvántartásból történő törlését, és felfüggeszti a szakértő e rendelet szerinti tevékenységét.

(6) Az a szakértő, aki az (5) bekezdésben szereplő okból kerül a közlekedési hatóság által vezetett nyilvántartásból törlésre, a 22/A. § (4) bekezdésében szereplő összeférhetetlenségi követelményeknek történő megfelelését követően 2 évig önálló szakértői tevékenységet nem végezhet, és a szakértői nyilvántartásba sem vehető fel.

23. § (1) A közlekedési hatóság a nyilvántartásból honlapján a következő adatokat teszi közzé:

a) név, születési név;

b) szakvizsga száma, kelte;

c)[40] orvos esetén orvosi pecsét száma;

d) nyilvántartásba vétel dátuma, száma;

e) nyilvántartásból való törlés oka és időpontja.

f)[41] rendelési hely címe.

(2)[42] A szakértőt a közlekedési hatóság a nyilvántartásából törli, amennyiben:

a) a nyilvántartásba vett személy ezt kérelmezi,

b) a nyilvántartásba vett személy elhalálozott,

c) a nyilvántartásba vett személy a tevékenység végzésére vonatkozó, külön jogszabályban előírt jogosultságát elveszti,

d) a 22/B. § (4) és (5) bekezdése szerinti esetekben, vagy

e) a nyilvántartásba vett személyt a foglalkozástól jogerősen eltiltották.

(3)[43]

Az egészségi alkalmasság tanúsítása, a minősítés szempontjai

24. § (1) Az előzetes vizsgálat során az 5. melléklet B. pontja szerinti egészségi alkalmassági tanúsítványban kell meghatározni, hogy a vizsgált személy az adott munkakörre "alkalmas", "ideiglenesen nem alkalmas" vagy "nem alkalmas". Az "ideiglenesen nem alkalmas" tanúsítvány esetében meg kell jelölni a következő vizsgálat időpontját.

(2) Az előzetes vizsgálat tanúsítása során "ideiglenesen nem alkalmas" minősítést kell adni - ha a vizsgálatot végző orvos keresőképtelenséget okozó megbetegedést észlel - a felgyógyulás időtartamáig.

(3)[44]

(4) A vizsgálatot végző orvos az egészségi alkalmassági tanúsítvány közlésén túl a foglalkoztatással kapcsolatos korlátozásokat is előírhat, amennyiben a vizsgált személy vagy más személy egészségének védelme érdekében az szükséges.

(5) Az egészségi alkalmassági tanúsítványt kialakító orvosnak vagy a felülvizsgálati orvosi bizottságnak a vizsgált személlyel közölni kell azt az okot, amely miatt a megjelölt munkakör betöltésére "nem alkalmas" vagy "ideiglenesen nem alkalmas". Amennyiben az "alkalmas" minősítés korlátozás előírásával történik, a korlátozás okáról és mértékéről, továbbá minden olyan információról, amely az esetleges gyógykezelés céljából szükséges, a vizsgált személyt tájékoztatni kell.

(6)[45] A vasúti járművezetőknél és egyéb vasúti járművezetőknél patológiás állapot esetében a várandós állapot ideiglenesen kizáró oknak minősül. A munkáltatónak biztosítania kell a várandós alkalmazottakat védő jogszabályi rendelkezések alkalmazását.

(7) A foglalkozás-egészségügyi orvos tanúsítványának kialakításához az előírt szakorvosi vizsgálatok mellett egyéb járóbeteg-szakorvosi vizsgálatot is igénybe vehet.

25. § (1) Ha az időszakos vagy soron kívüli vizsgálat során a vizsgálatot végző orvos olyan idült szervi elváltozást észlel, mely a munkavállalót további foglalkoztatásában nem gátolja ugyan, de betegségének súlyosbodása az egészségkárosodás veszélyével járhat, az egészségügyi dokumentációban a "gondozandó" megjelölést feltünteti, a betegséget diagnózissal megjelöli és a munkavállalót a háziorvoshoz irányítja. A betegség miatt gondozott munkavállaló időszakos vizsgálata során a betegségével kapcsolatos gondozási leleteket a vizsgálatot végző orvosnak köteles bemutatni.

(2) Ha a vizsgálatot végző orvos foglalkozási megbetegedés gyanúját észleli, a külön jogszabályban foglaltak szerint jár el.

(3)[46] Azon időszakos vagy soron kívüli vizsgálatra jelentkező vasúti dolgozó, aki 2. típusú cukorbetegsége esetén diétával és/vagy tablettás kezeléssel megfelelő egészségi állapotban van, eredeti foglalkozásában, gondozással tovább foglalkoztatható az évente - a vonatkozó szakmai irányelveknek megfelelően - végzett egészségi alkalmassági vizsgálat alapján.

(4) Amennyiben a munkavállaló a megjelölt munkakör betöltésére látásjavító eszköz használata esetén alkalmas, e körülményt, valamint a látásjavító eszköz szolgálatban történő rendelkezésre állásának szükségességét az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni.

26. § (1)[47] Amennyiben az előzetes, időszakos vagy soron kívüli vizsgálat alapján hozott határozattal a munkáltató vagy a munkavállaló nem ért egyet, a határozat ellen jogorvoslattal élhet és kérheti az alkalmassági felülvizsgálat lefolytatását. A vasúti járművezetői munkakörre való előzetes egészségügyi alkalmassággal kapcsolatos döntéssel szemben bírósági felülvizsgálat kezdeményezhető. Az egyéb, e rendelet hatálya alá tartozó előzetes, illetve az időszakos és soron kívüli egészségügyi alkalmasság tárgyában hozott határozat ellen fellebbezés nyújtható be. A munkáltató és a munkavállaló a jogorvoslati eljárás kezdeményezésének tényéről egymást kölcsönösen tájékoztatja.

(2)[48] Az (1) bekezdés szerinti egészségi alkalmassági vizsgálatok esetében a felülvizsgálatot a közlekedési hatóság végzi, amely az eljárásba közreműködőként bevonhatja - a felülvizsgálat tárgya szerint - a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv orvosát.

27. § A felülvizsgálati eljárási költsége a kérelmezőt terheli. Amennyiben a másodfokú határozat az első fokon hozott határozattól eltér, az első fokon eljáró szervezet a felülvizsgálati eljárás költségeit a kérelmezőnek nyolc napon belül megtéríti.

Az egészségügyi dokumentáció

28. § (1)[49] Az egészségi alkalmassági vizsgálatot és annak megállapításait a tanúsítást végző foglalkozás-egészségügyi orvos az 5. melléklet B. pontja szerinti "Alkalmassági tanúsítvány vasúti szolgálatra" elnevezésű nyomtatványon köteles rögzíteni. Az adatrögzítés az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3. § e) pontja szerint feltüntetett bármilyen formában történhet és a törvény szerinti egészségügyi dokumentációnak minősül.

(2) A nyilvántartás munkáltatói példányát a foglalkozás-egészségügyi orvos, a bejegyzést követően a munkáltató részére megküldi, aki köteles azt a foglalkoztatás teljes tartama alatt megőrizni, a munkavállaló újabb egészségi alkalmassági vizsgálata előtt az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvosnak átadni.

(3) Az 5. melléklet E. pontjában meghatározott egészségügyi törzslapot a foglalkozás-egészségügyi orvos az egészségügyi dokumentációra vonatkozó külön jogszabályban előírt időtartamban őrzi meg.

(4)[50] Az egészségi alkalmassági vizsgálatot végző szervezet a vizsgálat elvégzésének napján az elvégzett vizsgálatokról és azok eredményéről a közlekedési hatóság felé elektronikus úton adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatás tartalmazza:

a) a vizsgált személy természetes személyazonosító adatait,

b) a vizsgálat alapján kialakított egészségi alkalmassággal, tanúsítvánnyal összefüggő adatokat az esetleges korlátozásokkal,

c) a tanúsítvány alapján betölthető munkakört,

d) az alkalmasság időbeli hatályát és

e) a vizsgált személy munkáltatójának adatait.

(5) Ha a vizsgált személy pszichológiai alkalmassági vizsgálatra kötelezett, a foglalkozás-egészségügyi orvos az érintett személy egészségi állapotáról a vizsgálatot végző pszichológust tájékoztatja.

(6) A munkaviszony megszűnésekor az alkalmasságot megállapító foglalkozás-egészségügyi orvos kiállítja az egészségügyi törzslap kivonatát, melyet a munkavállaló részére átad azzal, hogy új munkahelyén a vizsgálatot végző orvosnak azt bemutassa.

A munkáltató feladatai

29. § (1) A munkáltatónak belső szabályzatában kell meghatároznia:

a)[51] az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében a munkavédelemről szóló törvény szerint készített kockázatértékelés felhasználásával - a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével - az egészségi alkalmassági és szakmai alkalmassági vizsgálatok rendjét, irányát, gyakoriságát, valamint ezekkel a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatokat,

b) azokat a munkaköröket, munkakörülményeket, amelyekben a sérülékeny csoportba tartozók (nők és 18. életévüket be nem töltők) nem vagy csak korlátozással foglalkoztathatók.

(2) A szabályzat kidolgozásához a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szervezet véleményét ki kell kérni.

(3) A munkáltató köteles

a) a munkába lépés előtt valamennyi munkavállalót, a munkakör megváltoztatása előtt a 6. § (1) bekezdésben meghatározott munkavállalót előzetes vizsgálatra,

b) a 11. § (1) bekezdésben meghatározott munkavállalót időszakos vizsgálatra,

c) a 13. §-ban meghatározott munkavállalót soron kívüli vizsgálatra,

d) a 15. §-ban meghatározott munkavállalót záró vizsgálatra

küldeni.

(3a)[52] A munkáltató köteles a közlekedési hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a vasúti járművezető munkavállalója keresőképtelenségének ideje a három hónapot meghaladta.

(3b)[53] A munkáltató és a foglalkozás-egészségügyi szolgáltató közösen határozzák meg azon azonos kockázattal, megterheléssel, igénybevétellel járó tevékenységek, munkakörök jegyzékét, és az ezekben történő alkalmassági vizsgálat jellegét és gyakoriságát, amelyek a vasút-technológiai folyamatban ugyanarra a tevékenység ellátására irányulnak.

(4) A munkáltató köteles az egészségi alkalmasságot vizsgáló és véleményező foglalkozás-egészségügyi orvos részére megküldeni:

a) a meghatározott, egyedi munkakörre vonatkozó munkaköri leírást,

b) az 5. melléklet A. pontja szerinti, a munkakör (munkahely) egészségkárosító kockázatait tartalmazó adatlapot, valamint

c) mindazokat a munkaköri és munkahelyi adatokat, amelyek a véleményezéshez szükségesnek tart, illetve amely adatokat a véleményező orvos kér.

(5) A munkáltató a soron kívüli vizsgálat kezdeményezésének indokáról a munkavállalót és a foglalkozás-egészségügyi orvost vagy szervezetet írásban köteles tájékoztatni.

(6)[54]

Záró és átmeneti rendelkezések

30. §[55]

31. § (1) Ez a rendelet 2009. október 1-jén lép hatályba.

(2)[56]

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes egészségügyi alkalmasság az "Alkalmassági igazolvány vasúti szolgálatra nyomtatványban" feltüntetett időtartamon belül jogosít az adott tevékenység végzésére.

(4) 2010. január 1-jét követően a vizsgálatokat végző és véleményező foglalkozás-egészségügyi orvosok tevékenységüket csak az e rendelet 22. §-ában előírt feltételek teljesítése esetén folytathatják.

(5) A munkáltató az e rendelet hatálybalépésekor érvényes egészségügyi alkalmassági vélemények nyilvántartását legkésőbb 2010. január 1-jéig a hatóságnak átadja, a 28. § (4) bekezdésben meghatározott tartalommal.

(6)[57] Az egyes vasúti tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 193/2016. (VII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

32. §[58] (1) Ez a rendelet

a) a közösségi vasúti rendszereken mozdonyokat és vonatokat működtető mozdonyvezetők minősítéséről szóló, 2007. október 23-i 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikk (2) és (3) bekezdésének, 16. cikk (1) bekezdésének, 18. cikk (2) bekezdésének, 20-22. cikkeinek, II. mellékletének, valamint

b) a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az általános szakmai ismeretekkel, az egészségi állapottal, valamint az engedélyekkel kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2014. június 24-i 2014/82/EU bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet az Európai Unió vasúti rendszerének forgalomüzemeltetés és -irányítás alrendszerére vonatkozó átjárhatósági műszaki előírásokról és a 2012/757/EU határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 16-i (EU) 2019/773 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelethez[59]

Vasúti közlekedési biztonságával összefüggő munkakörök

A) Országos, térségi, saját célú vasúti pályahálózat és iparvágány

B) Elővárosi, városi és helyi vasúti pályahálózat

C) Bányavasúti pályahálózat

D) Mozgólépcső, tolópad és fordítókorong

E) Különleges kötöttpálya-hálózat

F) Minden vasúti pályahálózat, kivéve a különleges kötöttpálya-hálózat

2. melléklet a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelethez[60]

Egészségi alkalmasságot kizáró, korlátozó állapotok, fogyatékosságok és betegségek előzetes egészségi alkalmassági vizsgálatok során (BNO X.)

Abban az esetben tekintendő alkalmasságot kizáró vagy korlátozó oknak az e mellékletben szereplő állapot, fogyatékosság vagy betegség, ha annak stádiuma közvetett vagy közvetlen következményeként a vizsgált személy munkavégzése a vasúti közlekedés biztonságát, saját életét vagy testi épségét veszélyezteti.

(1) Rosszindulatú daganatok

a) bármely rosszindulatú daganat (C0000-C9700)

(2) Vér- és vérképzőrendszeri betegségek

a) kóros vérzékenység; alvadási zavarok (D6600-D6890)

b) primer anemiák és a vörösvértestképzés zavarai (D5000-D6490)

(3) Endokrin, táplálkozási és anyagcsere-betegségek

a) a belső elválasztású mirigyrendszernek az adott munkakör ellátását akadályozó betegségei (E0000-E0090; E0500-E0590; E1600-E1690; E2000-E2150; E2200-E2790; E3430-E3510; E3490)

b) anyagcsere- és rendszerbetegségek (E4100; E7000-E9000)

c) cukorbetegség (E1000-E1400)

d) munkakör ellátását akadályozó allergiás eredetű kórképek (J4500; J4580; J4590; L2300-L2390; L5000-L5090)

e) testtömegindex (BMI) >35 és <17 (E4000-E6800)

(4) Mentális és viselkedészavarok

a) pszichoaktív szer használata által okozott mentális és viselkedészavarok (F1000-F1990)

b) psychopathia vagy elmebetegség minden formája (F2000-F3190; F3400-F3900; F4210-F4290; F4400-F4590; F6000-F6390; F6800-F6900)

c) szorongás (F4000-F4190)

d) Depresszió (F3220-F3390)

e) Skizofrénia és paranoid pszichózis (F2000-F2690)

f) szellemi fogyatékosság (F7000-F7900)

(5) Az idegrendszer betegségei

a) a központi és perifériás idegrendszer idült gyulladásai (G0000-G0900; G6100-G6290; G6400)

b) daganatai, elfajulása (C7000-C7290; D4200-D4390; G1000-G3790; G7000-G7370)

c) a központi és perifériás idegrendszer maradványtünetekkel járó, sérülés utáni állapota (G8000-G9980; I6000-I6980; S0200-S0990; G4500-G4680; G4740)

d) Narkolepsia (G4740)

e) Ovstruktiv alvási apnoe (OSA) (G4730)

f) Syncope (R55H0)

g) Myasthenia gravis (G4700)

h) Alzheimer kór (F0000-F0020)

i) Demencia (F0100-F03H0)

j) eszméletvesztéssel járó kórképek (G4000-G4190)

k) TIA (G4500-G4590)

l) Stroke (G4630; I6300-I6690)

m) Parkinson kór (G20H0-G2190)

n) Meinere betegség (H8100-H8320)

o) Sclerosis multiplex (G35H0-G3790)

(6) A szem és függelékeinek betegségei

a) a retina és látóideg idült gyulladása és elfajulása (H3000-H3680)

b) cataracta (H2500-H2880)

c) látászavarok (farkasvakság, kettőslátás, színlátászavar - H5310-H5330; H5350-H5390)

d) glaucoma (H4010-H4090)

e) lagophthalmus (Q1000)

f) nystagmus (H5500)

g) tompalátás (H5300)

h) astigmia, anisometriopia, ha annak mértéke meghaladja a 2,0 dioptriát

i) beszűkült látótér (H5340)

(7) A fül és csecsnyúlvány betegségei

a) a közép- és belsőfül idült gyulladásos betegségei (H6520-H6690; H7010-H7290; H7310-H7580; H8300-H8310)

b) vestibuláris funkciózavarok (H8110-H8390)

c) a beszéd, illetve hangképzés jelentős zavara (J3700-J3890)

d) halláscsökkenés (H9000-H9190)

(8) A keringési rendszer betegségei

a) cardiorespiratoricus elégtelenséggel járó kórképek [szív és tüdő transzplantáció] (I3400-I3790; I4200-I4990; I5000-I5090)

b) koszorúér betegségek [tüneteket okozó koszorúér betegség] (I2000-I2380) rheumás carditis utáni állapot [reumás eredetű billentyűbetegségek] (I0000-I0990)

c) ingerképzési, ingervezetési vagy repolarizációs zavar [komplett jobb- vagy balszárblokk; széles és/vagy keskeny QRS komplexusokkal járó tachycardia, endocardiális pacemaker, tartós vagy időnként jelentkező, klinikai tünetekkel járó szupraventrikuláris tachycardia, sinoatrialis diszfunkció, anamnézisben szereplő malignus vasovagalis syncope] (I4400-I4990) pitvarfibrilláció tartósan >100 feletti frekvenciával, Pacemaker beültetés;

d) egyéb eredetű következményes szívizom bántalom [a bal kamra ischaemiás károsodása (EF<50%; MET<7); koszorúér-műtét, angioplastica, illetve koszorúér stenting utáni állapot; a szívburok vagy az endokardium minden betegsége] (I5100-I5280)

e) nem kezelt, vagy nem kellően kezelt magas vérnyomás betegség, másodlagos szervi károsodásokkal (I10H0-I1590)

f) postthromboticus syndroma, kiújuló thrombophlebitisek [szisztémás alvadásgátló kezelés] (I8000-I8090; I8210; I8290; I8700-I8790; Z9210)

g) perifériás verőerek szűkülete [a mellkasi vagy hasi aorta aneurisma] (I7000-I7790)

h) szív- és a nagyerek szájadékának szűkülete vagy elégtelensége [szívbillentyű átültetés vagy plasztika utáni állapot; a szív veleszületett rendellenessége - műtét előtt vagy után; bármilyen klinikai tüneteket okozó szívbillentyűhiba; mitralis prolapsus syndroma] (I3400-I3790)

(9) A légzőrendszer betegségei

a) idült légzőszervi betegségek jelentős légzésfunkciós károsodással [COPD, asthma bronchiale] (J4200-J6400)

b) sarcoidosis (D8600-D8690)

c) spontán ptx utáni állapot, 1/2 éven belül (J9300-J9390)

d) egyik oldali tüdő eltávolítása [nagy mellkasi műtétek után 3 hónapig]

(10) Az emésztőrendszer betegségei

a) a tápcsatorna idült betegségei [visszatérő dyspepsiás panaszok, pankreatitissel; krónikus bélgyulladások - M.Crohn, diverticulitis, colitis ulcerosa] (K2000-K3190; K5000-K5290; K8600-K8690)

b) máj, epehólyag betegségek (K7000-K8190)

c) az emésztőszerven végzett műtétek utáni állapot 3 hónapig

d) sérv [olyan nagyságú, mely a cselekvőképesség beszűkülésének veszélyével járhat] (K4000-K4690)

(11) A bőr- és bőralatti szövetek betegségei, a kültakaró olyan idült betegsége, amely a munkakör ellátását akadályozza

a) collagenosisok (L9300; L9490)

b) vasculitisek (L9500-L9700)

c) psoriasis (L4000-L4190)

d) bőrgyulladás, ekcéma, uricaria (L2300-L2390; L5000-L5090)

(12) A csont-izomrendszer és kötőszövet betegségei

a) a csontrendszer, ízületek, izmok, inak idült gyulladásos, degeneratív funkciózavarral járó betegségei (M8000-M9490; M0000-M1990; M6000-M6380; M6500-M7990)

b) a gerincoszlop mozgáskorlátozást okozó ferdülése, törése (M4000-M5490; M9610-M9690)

(13) Az urogenitális rendszer betegségei

a) kimutatott vesekövesség (N2000-N2300)

b) a here, mellékhere és dülmirigy idült gyulladásai (N4100-N5180)

c) a méh és függelékei idült gyulladásai (N7000-N7780)

d) súlyos, gyógyszeres kezelésre nem reagáló menstruációs panaszok (N9400-N9490)

e) kiterjedt nőgyógyászati műtét után 3 hónapig

f) a vese és húgyivarszervek idült gyulladásai, funkciózavart okozó szűkületei, tágulatai (N1110-N1900; N2500-N2980)

g) nephrosis (N0300-N0500; N0700-N0800)

h) húgyúti szervek kiterjedt műtéte után vagy azok részleges - teljes - csonkolása, áthelyezése után 3 hónapig (veseátültetés után 12 hónapig)

(14) Veleszületett rendellenességek, deformitások

a) a munkavégzéshez nélkülözhetetlen végtagok vagy azok egyes részeinek hiánya vagy hiányos használhatósága

b) fejlődési rendellenesség, amely az adott munkakör ellátását akadályozza

(15) Máshová nem osztályozott panaszok, tünetek

a) az utazóközönséggel kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottaknál, a ruházat által szabadon hagyott testrészeken látható bőrbetegség nyomai, seb, elváltozás

b) a megérthetőséget zavaró beszédhiba

c) sérülés utáni - a munkakör ellátását akadályozó funkciózavart okozó - csont, ízületi, ín- és izom elváltozások

(16) Fertőző betegségek (B2000-B2400; B1500-B1990; A5100-A5390; D8000-D8990)

3. melléklet a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelethez[61]

Egészségi alkalmassági vizsgálatnál megkívánt érzékszervi alkalmassági követelmények

1. Látási követelmények:

a) látásélesség segédeszközzel vagy anélkül minimum: 0,8 (jobb szem) legalább 0,3 a rosszabb szem esetében,

b) a korrekciós lencse maximális dioptriája: távollátás: +5, rövidlátás: -8,

c) közepes távolságú és közeli látás: segédeszközzel vagy anélkül megfelelő,

d) kontaktlencse használata engedélyezett,

e) normális színlátás: Ishihara teszt, szükség esetén anomaloscopos vizsgálat,

f) látómező: normális,

g) kétoldali látás: megfelelő,

h) kontrasztérzékenység: jó,

i) progresszív szembetegség hiánya,

j) beültetett szemlencse, a lézer nélküli vagy lézeres látóélesség-javító műtét után évente szemész szakorvosi ellenőrzés szükséges.

2. Hallási követelmények: audiológiai vizsgálattal (audiogram) kell igazolni, hogy megfelelő a hallás a telefonbeszélgetések lefolytatásához, valamint a figyelmeztető hangjelzések és rádióüzenetek meghallásához. Hallókészülék használata megengedett.

4. melléklet a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelethez

Pszichológiai vizsgálatra kötelezett munkakörök és követelményszintek

A vizsgálatra kötelezett a jó minősítésű követelményszintnek eleget tesz, ha:

a) rendelkezik a munkaköre ellátásához szükséges egyéni pszichológiai jellemzőkkel (adottságokkal, képességekkel),

b) rendelkezik a munkaköre ellátásához észlelési, döntési és cselekvési képességekkel,

c) az elvégzett vizsgálatok (személyiség, képesség vizsgálat) eredménye alapján a pszichológiai összteljesítmény minimum átlagon felülinek értékelhető, a vizsgálóhelyek által alkalmazott standardok figyelembevételével.

A vizsgálatra kötelezett az átlagos minősítésű követelményszintnek eleget tesz, ha:

a) rendelkezik a munkaköre ellátásához szükséges egyéni pszichológiai jellemzőkkel (adottságokkal, képességekkel),

b) rendelkezik a munkaköre ellátásához észlelési, döntési és cselekvési képességekkel,

c) az elvégzett vizsgálatok (személyiség, képesség vizsgálat) eredménye alapján a pszichológiai összteljesítmény minimum átlagosnak értékelhető, a vizsgálóhelyek által alkalmazott standardok figyelembevételével.

5. melléklet a 203/2009. (IX. 18.) Korm. rendelethez