243/2009. (X. 29.) Korm. rendelet

az "Életmentő Emlékérem" adományozásáról

A Kormány a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény 6/A. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében a következőket rendeli el:

1. § (1) Az életmentés során tanúsított hősies magatartás elismerésére 1965-ben alapított "Életmentő Emlékérem" (a továbbiakban: Emlékérem) annak a természetes személynek adományozható, aki más, életveszélyben lévő személy megmentése érdekében saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek tette ki.

(2)[1] Az Emlékérem adományozásával 400 000 forint összegű pénzjutalom jár.

2. §[2] Az Emlékérem 40 mm átmérőjű, 6 mm vastagságú, bronzból készült érem, amelynek felső harmadában Magyarország 13 mm átmérőjű domború címere, alatta 6 mm széles szalagban az "ÉLETMENTÉSÉRT" felirat helyezkedik el. Az Emlékérem alsó részéről felfelé futó, középen kettéágazó babérág látható, amely a szalag alatt a címer oldaláig ér. Az Emlékérem 15 mm széles, 26 mm hosszú nemzeti színűre zománcozott fémszalagon függ.

3. § Az Emlékérem adományozását nem zárja ki, ha az életveszélybe került, vagy a mentés céljából beavatkozó személy a mentés során, illetve az életveszélyt okozó helyzetben elszenvedett hatások következtében utóbb életét veszti (posztumusz adományozás).

4. § Nem adományozható az Emlékérem annak,

a) akinek az életveszély vállalása hivatásbeli kötelezettsége és az életmentés szolgálatteljesítés közben történt;

b) aki az életveszélyes helyzetet szándékos vagy gondatlan magatartásával maga idézte elő vagy tette súlyosabbá;

c) aki az életmentés érdekében harmadik személyt életveszélyes helyzetbe sodort;

d) aki a mentett személy állapotát kihasználva jogellenes vagy a közerkölcsbe ütköző magatartást tanúsított.

5. § (1)[3] Az Emlékérem adományozására az életmentés helye szerint illetékes polgármester, vármegyei közgyűlés elnöke, országgyűlési képviselő (a továbbiakban együtt: javaslattevő) írásban tehet ajánlást a fővárosi és vármegyei kormányhivatal vezetőjének (a továbbiakban: főispán) az életmentés napjától számított három hónapon belül.

(2) Az ajánlás megtételét a javaslattevőnél kezdeményezheti[4]

a) bármely helyi közösség vagy társadalmi szervezet;

b) az életveszélybe került személy, annak hozzátartozója vagy törvényes képviselője;

c) az életmentésben közreműködő vagy azt tanúsítani képes személy;

d) a mentésben, a sürgősségi ellátásban vagy a veszély elhárításában az esemény helyszínén közreműködő szervezet, illetőleg az igazgatási vagy rendészeti feladatkörében eljáró szerv vezetője.

(3) Az ajánlás érdemben akkor vizsgálható, ha tartalmazza

a) az életveszélybe került személy családi és utónevét, születési helyét és időpontját, valamint lakcímadatát;

b) a mentési célból beavatkozó személy családi és utónevét, születési helyét és időpontját, valamint lakcímadatát, posztumusz adományozás esetén az utolsó bejelentett lakóhelyét;

c) a mentés helyét és időpontját, az életveszélyes helyzet és a mentés leírását, továbbá a mentési célból beavatkozó személy hősies magatartását megalapozó körülményeket;

d) a (2) bekezdés c) és d) pontjában említett személy vagy szervezet azonosításához szükséges adatokat;

e) a mentés helye szerint illetékes rendőrkapitányság véleményét;

f) posztumusz adományozás esetén az Emlékérem átvételére jogosult személy családi és utónevét, valamint lakcímadatát;

g)[5] az érintettnek vagy törvényes képviselőjének a javaslattevőnél írásban tett, vagy jegyzőkönyvbe foglalt hozzájáruló nyilatkozatát az a), illetőleg az f) pontban foglalt személyes adatoknak a kitüntetettre vonatkozó szabályok szerinti kezeléséhez.

6. § (1)[6] A főispán a körülmények tisztázása érdekében az 5. § (2) bekezdésben említett személyeket, és az érintett szervezetek képviselőit meghallgathatja, tőlük tájékoztatást kérhet.

(2)[7] A főispán az időben benyújtott, tartalmilag kifogástalan ajánlást érdemben megvizsgálja, és egyezteti a mentés helye szerint illetékes vármegyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysággal (a továbbiakban: rendőr-főkapitányság).

(3) A főispán a feltételek hiányáról a javaslattevőt - az ajánlás visszaküldésével - írásban tájékoztatja, ha[8]

a) az ajánlás elkésett, hiányos vagy

b) a tényállás megnyugtatóan nem rekonstruálható, vagy

c) kizáró ok gyanúja merül fel, vagy

d) a rendőr-főkapitányság nem támogatja az ajánlást.

7. § (1)[9] A főispán az Emlékérem adományozását a helyi önkormányzatokért felelős miniszternél (a továbbiakban: miniszter) írásban indítványozza.

(2) Az indítvány tartalmazza

a) az 5. § (3) bekezdés b) pontjában, posztumusz adományozás esetén az 5. § (3) bekezdés f) pontjában foglalt adatokat, valamint az 5. § (3) bekezdés g) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozatot;

b) a kitüntetési javaslat indokolását, és

c) a rendőr-főkapitányság vezetőjének egyetértő nyilatkozatát.

(3)[10] A miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) kitüntetési ügyekért felelős szervezeti egysége az indítványt megvizsgálja. Ha az indítványt nem támogatja, erről a főispánt - az indítvány egyidejű visszaküldésével - értesíti. A főispán e döntésről a javaslattevőt és a kitüntetésre javasolt személyt írásban tájékoztatja.

(4) A miniszter az Emlékérem adományozására a Kormánynak előterjesztésben tesz javaslatot.

8. §[11] Az Emlékérmet a miniszter vagy az általa kijelölt állami vezető adja át állami vagy nemzeti ünnepi rendezvény keretében.

9. § Az adományozással járó költségeket a Minisztérium költségvetésében kell tervezni.

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap 1. napján lép hatályba.

(2)[12] Az "Életmentő Emlékérem" alapításáról és adományozásának szabályairól szóló 1018/1965. (VI. 20.) Korm. határozat alapján a kormánymegbízottnál megindított, de a kormányhatározat hatályon kívül helyezése miatt félbeszakadt, továbbá a 2008. január 1-je és az e rendelet hatálybalépése közötti időszakban történt életmentés alapján kezdeményezett kitüntetési ügyekben az eljárást - az e rendeletben foglalt feltételek figyelembevételével és a 6-8. § eljárási szabályainak megfelelő alkalmazásával - 2010. június 30-áig le kell zárni.

Bajnai Gordon s. k.,

miniszterelnök