Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

35/1998. (II. 27.) Korm. rendelet

a közigazgatási szakvizsgáról

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló, többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 80. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §[1] (1)[2] A közigazgatási szakvizsgára kötelezettnek az e rendeletben szabályozott közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: szakvizsga) kell számot adnia elméleti és gyakorlati ismereteiről.

(2)[3] A közigazgatási szerv - a szakvizsgára kötelezettel egyetértésben - határozza meg, hogy a köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, illetve a külön jogszabályban közigazgatási szakvizsga letételére jogosultnak vagy arra kötelezettnek (a továbbiakban együtt: vizsgázó) a rendelkezésre álló határidőn belül, melyik év melyik vizsgaidőszakában kell a szakvizsgát letennie. A vizsgaidőszakokat a szakvizsgát szervező Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: szakvizsgaszervező) a központi oktatás-informatikai rendszeren hirdeti meg legkésőbb tárgyév január 15-ig. A szakvizsgaszervező a kijelölt vizsgaidőszakokban köteles gondoskodni a vizsgák megszervezéséről. A közigazgatási szerv a szakvizsgára beiskolázandó személyek számát a választott vizsgatárgy feltüntetésével minden évben a tárgyévet megelőző év november 15-éig megküldi az illetékes szakvizsgaszervezőnek.

(3)[4] A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó számára a szakvizsga teljesítése 30 tanulmányi pontot ér.

2. § (1)[5] A szakvizsga célja, hogy a felsőfokú végzettségű vizsgázó olyan általános közigazgatási ismeretekre tegyen szert, amelyek birtokában a közigazgatási szervek széles körében és minden szintjén alkalmassá válik a közhatalmi típusú döntések törvényes - a közigazgatás céljaival összhangban álló, a közigazgatás eszközrendszerét hatékonyan felhasználó - előkészítésére, illetve meghozatalára.

(2)[6] A szakvizsga a kötelező és egy választható vizsgatárgy írásbeli és szóbeli vizsgarészének teljesítéséből áll. A vizsgázó egy vizsganapon tesz írásbeli és szóbeli vizsgát egy szakvizsgatárgyból. A szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyait a 3. számú melléklet tartalmazza.

(3)[7] A szakvizsga keretében a vizsgázó számot ad általános elméleti és gyakorlati ismereteiről, továbbá konkrét feladat(ok) kapcsán elemző, problémamegoldó, szervezési, jogalkalmazási, döntéshozatali készségéről.

(4)[8] A választható vizsgatárgy kiválasztásához - a foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a főjegyző, jegyző, körjegyző, megyei jogú város kerületi hivatalvezetője kivételével - a közigazgatási szerv hivatali szervezete vezetőjének egyetértése szükséges.

(5)[9]

(6)[10] A tudományos fokozata alapján a KTK által a szakvizsga alól részlegesen mentesített vizsgázónak csak a mentesítéssel nem érintett vizsgatárgyból kell írásbeli és szóbeli szakvizsgát tennie. A vizsga értékelése során a mentesítéssel érintett vizsgatárgyat "kiváló eredménnyel" teljesítettnek kell tekinteni.

3. §[11] (1)[12] A szakvizsga kötelező tárgyának vizsgakövetelményeit a KTK hagyja jóvá.

(2)[13] A szakvizsga választható tárgyának vizsgakövetelményeit a KTK hagyja jóvá.

(3)[14] A szakvizsga tananyaga, írásbeli részének vizsgakérdései és szóbeli részének vizsgatételei a vizsgakövetelményeken alapulnak. A tananyagot a NKE - különösen a jogszabályi változásokra tekintettel - rendszeresen, de legalább évente felülvizsgálja, és szükség esetén aktualizálja.

(4)[15]

(5)[16] A vizsgakövetelményeket és a szóbeli vizsgatételeket a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a tananyagot az NKE hivatalos honlapján közzé kell tenni.

4. §[17] (1)[18] A 6/A. § szerinti felkészítő tanfolyamon oktatásra jogosultak felkérését a felkészítő tanfolyam kezdő időpontját megelőző tizenötödik munkanapig a szakvizsgaszervező előzetes jóváhagyásra felterjeszti az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) titkárához. Az OKV titkára az oktatásra jogosultak jóváhagyása során érvényesíti, hogy[19]

a) a tárgyévben arányosak legyenek az oktatói felkérések,

b)[20] érvényesüljenek az oktatással kapcsolatos, a KTK által meghatározott minőségi követelmények.

(2)[21] A szakvizsgát az OKV tagjaiból alakított 3 tagú bizottság előtt kell letenni, amelynek elnökét és tagjait a szakvizsgaszervező javaslatára az OKV titkára kéri fel. A felkéréseket a szakvizsgaszervező küldi meg a vizsgabizottság részére. A szakvizsgaszervező a vizsga időpontját megelőző 15 munkanappal korábban javaslatot tesz a vizsgabizottság elnökére és tagjaira az OKV titkárának. A vizsgabizottság tagjának akadályoztatása esetén a szakvizsgaszervező haladéktalanul javaslatot tesz az OKV titkára részére az új tag felkérésére. Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat a vizsgabizottság felkérésekor is alkalmazni kell.

(3)[22] A bizottságok felkérésének előkészítésével, működésével, a szakvizsgák, valamint a szakvizsgára felkészítő tanfolyam szervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatokat a szakvizsgaszervezők látják el.

(4)[23] Az NKE a szakvizsgák szervezéséhez, a bizottságok munkájához, a vizsgakövetelmények egységes érvényesítéséhez módszertani útmutatást ad, továbbá módszertani felkészítőt szervez a szakvizsgaszervezők és a vizsgabiztosok részére.

(5)[24]

(6)[25] A központi államigazgatási, valamint a Kttv. 2. §-a szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó az NKE-nél, a többi közigazgatási szervnél alkalmazott vizsgázó, valamint a polgármester a közigazgatási szerv székhelye, illetőleg működési területe szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél működő bizottság előtt - a szakvizsga e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott vizsgaszabályzatának figyelembevételével - tesz szakvizsgát. A szakvizsgaszervezők szükség szerint közösen is szervezhetnek szakvizsgát, felkészítő tanfolyamot.

(6a)[26] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. alcíme alá tartozó szervek hivatásos állományú tagja - a Kttv. 118. § (10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - az NKE-n tehet szakvizsgát azzal, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és az NKE megállapodást köt a hivatásos állomány adatainak védelméről.

(7)[27] A szakvizsgaszervezőt a (3) bekezdésben meghatározott feladatainak végrehajtása során a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központ vezetője irányítja.

5. § (1)[28] Szakvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsganapokat, a szakvizsgák helyszínét és kezdési időpontját a jelentkezők száma és a választott szakmai vizsgatárgy figyelembevételével a szakvizsgaszervező határozza meg.

(2)[29]

(3)[30] A szakvizsga mindaddig ismételhető, amíg a vizsgázó eredményes szakvizsgát nem tesz. Ismétlővizsgát csak az eredménytelen szakvizsgarészből kell tenni. Ha az első eredménytelen szakvizsgarésztől számított két éven belül az ismétlővizsga nem eredményes, akkor a vizsgát mindkét tárgyból meg kell ismételni. Az ismétlővizsgáról külön jegyzőkönyvet kell kiállítani.

(4)[31] Az eredményes szakvizsgáról a vizsgázó e rendelet 2. számú mellékletében meghatározott formában kiállított bizonyítványt kap.

(5)[32] Az eredményes szakvizsgát tett vizsgázónak más közigazgatási munkaterületen, valamint a nem közszolgálati jogviszonyban állónak közigazgatási munkaterületen történő alkalmazása esetén nem kell ismételten szakvizsgát vagy különbözeti vizsgát tennie, ideértve a főjegyzőt, a jegyzőt, a körjegyzőt, a megyei jogú város kerületi hivatal vezetőjét és az aljegyzőt is.

6. §[33] (1)[34] A szakvizsga díja az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg. A szakvizsga díja magában foglalja a kötelező és a választott vizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvétel lehetőségét egyszeri alkalommal, valamint a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz történő hozzáférést.

(2)[35] A szakvizsga díját - a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében - a munkáltató közigazgatási szerv a szakvizsgaszervező által a jelentkezettek számának alapulvételével kiállított számla alapján utólag fizeti meg.

(3)[36] A szakvizsga díját a közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a munkáltató a továbbképzési hozzájárulás keretében, a továbbképzési hozzájárulásra vonatkozó szabályok szerint fizeti meg az NKE részére. Az NKE a továbbképzési hozzájárulásból a szakvizsga díját a jelentkezők számának alapulvételével évi két alkalommal, tárgyév június 30-ig (I. félév) és november 30-ig (II. félév) fizeti meg a szakvizsgaszervező fővárosi és megyei kormányhivatalok részére.

(4)[37] A szakvizsga díját a központi költségvetés részben vagy egészben átvállalhatja. Ha a szakvizsga díját a központi költségvetés biztosítja, az összegek átutalása a teljesítést követően történik.

(5)[38] A vizsgázó - munkáltatója egyetértésével - elhalaszthatja a szakvizsgarészt, az érintett szakvizsgarész vizsganapját megelőző napig. A halasztásért halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja elhalasztott szakvizsgarészenként a szakvizsga díjának tíz százaléka. A halasztási díj a munkáltatót terheli.

(6)[39] Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal egy szakvizsgarész vizsgáját díjmentesen elhalaszthatja, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. A vizsgázó a vizsgahalasztás bejelentésével egyidejűleg tájékoztatja munkáltatóját is.

(7)[40] Az ismétlővizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával. Az ismétlővizsga díja a munkáltatót terheli. A munkáltató az ismétlővizsga díját - döntésétől függően - átháríthatja a vizsgázóra.

(8)[41] Amennyiben a vizsgázó vizsgája eredményes, de minősítésén javítani kíván - munkáltatója hozzájárulásával - javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga díja megegyezik a szakvizsga díjának tíz százalékával, amelyet a javítóvizsgára jelentkező vizsgázó visel.

6/A. §[42] (1)[43] A szakvizsgaszervező a szakvizsgára jelentkezők számára - az eredményes felkészülés céljából - a kötelező és a választott vizsgatárgyból az NKE által kidolgozott program szerint az OKV tagjai által tartott felkészítő tanfolyamot szervez.

(2) A programban meg kell határozni a tanfolyam összóraszámát, az alkalmazott módszereket, az egy-egy vizsgatárgyra eső óraszámot, az ismeret-ellenőrzés módját, az egy felkészítő tanfolyamra beiskolázhatók létszámát.

(3)[44] A vizsgázó a felkészítő tanfolyamon történő részvételi szándékát munkáltatója jelzi a jelentkezés rögzítése alkalmával. A felkészítő tanfolyamon történő részvétel nem feltétele a szakvizsga letételének. Ha adott vizsgatárgyból húsz vagy annál több vizsgázó jelezte felkészítő tanfolyamon való részvételét, a szakvizsgaszervező köteles a felkészítő tanfolyamot megszervezni.

(4)[45] Ha az adott vizsgatárgyból a vizsgára jelentkezettek száma nem éri el a húsz főt és a szakvizsgaszervező úgy dönt, hogy nem szervezi meg a felkészítő tanfolyamot, akkor a szakvizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgázó munkahelyéhez legközelebbi, adott tárgyból induló felkészítő tanfolyamokról az azon való részvételi szándékukat jelző vizsgázókat.

(5)[46] A szakvizsgaszervező a felkészítő tanfolyam zárónapját követő munkanapon rögzíti a részvétel tényét, amelyet a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszerben ellenőrizhet.

(6)[47] A munkáltató a felkészítő tanfolyamon résztvevő vizsgázót a felkészítő tanfolyam időtartamára köteles mentesíteni a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult. A munkavégzés alól mentesítés idejére járó illetményét a munkáltató levonja annak vizsgázónak az illetményéből, aki önhibájából nem vesz részt a felkészítő tanfolyamon.

(7)[48] A munkáltató a felkészítő tanfolyam időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól, feltéve, hogy a vizsgázó jelezte a felkészítő tanfolyamon való részvételi szándékát és a munkáltatója ahhoz nem járult hozzá. A vizsgázót a szakvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult.

6/B. §[49] (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó vizsgázó esetében a szakvizsgára történő jelentkezést az NKE által működtetett központi oktatás-informatikai felületen munkáltatója rögzíti a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy

a) a vizsgázó megfelel-e a szakvizsga letételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek,

b) a vizsgázó szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételéhez hozzájárul-e.

(2) A vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítését megelőzően a munkáltató gondoskodik a szakvizsgának a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervébe való felvételéről. Ha a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervében a "közigazgatási szakvizsga" nem szerepel, akkor a vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítésére nem kerülhet sor.

(3) Év közben felmerülő igény esetén a munkáltató legalább negyvenöt munkanappal a vizsgaidőszak kezdete előtt gondoskodik a szakvizsgának a vizsgázó tárgyévi egyéni továbbképzési tervébe való felvételéről és a vizsgázó jelentkezésének a központi oktatás-informatikai felületen a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő rögzítéséről.

6/C. §[50] (1) A közszolgálati tisztviselők továbbképzéséről szóló 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet hatálya alá nem tartozó vizsgázó esetében a 6/B. § (1) bekezdésében meghatározott központi oktatás-informatikai felületen keresztül munkáltatója rögzíti a szakvizsgára történő jelentkezést a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy

a) a vizsgázó megfelel-e a szakvizsga letételéhez szükséges jogszabályi feltételeknek,

b) a vizsgázó szakvizsgára felkészítő tanfolyamon történő részvételéhez hozzájárul-e.

(2) A vizsgaidőszakra való jelentkezés rögzítéséhez a munkáltató előzetes regisztrációja szükséges. A munkáltatónak a központi oktatás-informatikai felületen történő regisztrációja során ki kell jelölnie a munkáltató képviseletében a szakvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyt vagy személyeket.

(3) A szakvizsgára történő jelentkezés rögzítéséhez a vizsgázónak is regisztrálnia kell a központi oktatás-informatikai felületen.

(4) Év közben felmerülő igény esetén a munkáltató legalább negyvenöt munkanappal a vizsgaidőszak kezdete előtt gondoskodik a központi oktatás-informatikai felületen a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra történő jelentkezés rögzítéséről.

7. § (1)[51] E rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)[52]

(3)[53]

(4)[54] A felsőfokú iskolai végzettségű polgármester önkéntes jelentkezés alapján a 6/C. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, saját költségére tehet szakvizsgát - polgármesteri tisztségének megszűnéséig - a munkahelye szerint illetékes szakvizsgaszervezőnél, ha legalább három év közigazgatási gyakorlattal és közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, vagy az alól mentesül. A vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a polgármesternek igazolnia kell. E rendelkezés alkalmazásában közigazgatási gyakorlatnak minősül a Kttv. 6. § 16. pontja szerinti időtartam, valamint a polgármesteri jogviszonyban töltött idő is.

8. §[55] Az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt keletkezett, de elveszett vagy megsemmisült bizonyítványról - kérelemre - a szakvizsgaszervező a kormányrendelet hatálybalépéséig vezetett vizsganyilvántartó könyv alapján másolatot állít ki.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez[56]

A közigazgatási szakvizsga vizsgaszabályzata

1. A közigazgatási szakvizsgán (a továbbiakban: vizsga) a vizsgázó a kötelező és a választott szakmai vizsgatárgyból írásbeli feladat(ok) megoldásával, valamint egy-egy általa húzott szóbeli vizsgatétel és a bizottság által feltett kérdések alapján ad számot felkészültségéről.[57]

2. A vizsgán vizsgatárgyanként külön-külön írásbeli és szóbeli számonkérés van. A vizsgatárgyak írásbeli részében a vizsgázó arról ad számot, hogy a kötelező és a választott tantárgyon belül mennyire képes egy közigazgatási probléma komplex gyakorlati elemzésére, a megoldásához szükséges intézkedések, eljárások kiválasztására, a végrehajtás menetének megtervezésére. Emellett a vizsgatárgyakhoz kapcsolódó konkrét feladatok megoldása is része a tantárgy írásbeli vizsgarészének.[58]

3. A vizsga szóbeli részében a vizsgázó bizonyítja szakmai, közigazgatási tájékozottságát, felkészültségét.[59]

4. A vizsgára történő jelentkezés rögzítésére a vizsgaidőszakot megelőző negyvenötödik napig van lehetőség.[60]

5. A szakvizsgaszervező a jelentkezést nyilvántartásba veszi, és a felkészítő tanfolyam, illetve az első vizsgatárgyból tett vizsga időpontja előtt legalább harminc nappal - a központi oktatás-informatikai felületen történt regisztráció során megadott elektronikus levelezési címen - tájékoztatja a vizsgázót és a munkáltatót a felkészítő tanfolyam, illetve a vizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.[61]

6. A szakvizsgaszervező a vizsgáról készített jegyzőkönyv egyszerű másolatának átadásával a vizsgát követően tájékoztatja a vizsgázót a vizsga adott vizsgatárgyából vizsgarészenként elért eredményéről. Ha a vizsga bármely vizsgarészből eredménytelen, külön értesítésben a vizsgázó tájékoztatást kap az ismétlővizsga napjáról, kezdési időpontjáról és helyéről.[62]

7. A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás következménye az ismétlővizsgára utasítás. A távolmaradás igazolására az elmulasztott vizsga napját követő öt munkanapon belül van lehetőség, ami ilyen esetben vizsgahalasztásnak minősül. Az igazolt távollétet a vizsgaszervező rögzíti a központi oktatás-informatikai rendszerben. Vizsgahalasztás vagy ismétlővizsga esetén a vizsgázó munkáltatója a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.[63]

8. A vizsgázó munkáltatója az elmulasztott vagy eredménytelen vizsgarész miatt elrendelt ismétlővizsga esetén a szakvizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőszakra rögzítheti a jelentkezést.[64]

9. A szakvizsgaszervező az NKE által rendelkezésére bocsátott írásbeli feladatokat - zárt borítékban - átadja a vizsgaelnöknek a hozzájuk tartozó helyes megoldással együtt.[65]

10. A bizottság munkáját a vizsga rendjéért, szabályosságáért felelős elnök vezeti és a szakvizsgaszervező által megbízott vizsgabiztos segíti. A háromtagú vizsgabizottságnak jelen kell lennie a vizsgák írásbeli vizsgarészén is, s a vizsgarészt követően helyben azonnal ki kell javítaniuk és minősíteniük az írásbeli dolgozatokat. Vizsgabiztos a szakvizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú iskolai végzettségű személy lehet. A vizsgabiztosok felkészítéséről az NKE gondoskodik.[66]

11. A vizsgabiztos feladatai:[67]

a) gondoskodik a vizsga lebonyolításához szükséges technikai feltételekről;

b) az írásbeli vizsgához szükséges feladatokat a vizsgázók rendelkezésére bocsátja;

c) az írásbeli vizsgán felügyelőként segíti a bizottságot a rend fenntartásában, a visszaélések megakadályozásában;

d) gondoskodik a 2. függelék szerinti vizsgajegyzőkönyvek elkészítéséről.

12. A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet a vizsgázó hozzátartozója vagy, aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá, akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.[68]

13.[69]

14. A szakvizsgaszervező az írásbeli vizsgához megfelelő körülményeket biztosít. Az írásbeli vizsga időtartama vizsgatárgyanként 120 perc.[70]

15. A vizsga szóbeli részén a vizsgázó egy tételt húz. A felkészüléshez legalább 20 percet kell számára biztosítani. A bizottság a tételhez nem tartozó, de a vizsgatárgyon belüli további kérdések feltevésével is tájékozódhat a vizsgázó felkészültségéről.[71]

16. A bizottság a vizsgát öt fokozattal minősíti: A vizsgáztató bizottság az írásbeli és szóbeli vizsgarészt mindkét vizsgatárgynál külön-külön egy-egy érdemjeggyel - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) - értékeli, és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg. Ha bármelyik vizsgatárgy írásbeli vagy szóbeli részéből a vizsgarész minősítése eredménytelen, akkor nem kerülhet sor átlagolásra, az adott vizsgarészből a vizsgát meg kell ismételni.[72]

A bizonyítvány minősítése:

kiválóan megfelelt, ha az átlag 5,00

jól megfelelt, ha az átlag 4,50-4,00

közepesen megfelelt, ha az átlag 3,50-3,00

megfelelt, ha az átlag 2,50-2,00

Az eredménytelen vizsgát csak a vizsgajegyzőkönyvben kell szerepeltetni. A jegyzőkönyvben meg kell jelölni azt is, hogy a két vizsgatárgy közül melyikből, mikor tett eredménytelen, illetve eredményes vizsgát. Az írásbeli és szóbeli vizsgaeredményt vizsgatárgyanként külön-külön kell megállapítani.

"Kiválóan megfelelt" minősítést csak az a vizsgázó kaphat a bizonyítványban, aki az írásbelin és a szóbelin mindkét vizsgatárgyból "kiválóan megfelelt" minősítést kapott.[73]

17. Szakvizsga-bizonyítvány csak akkor állítható ki, ha a vizsgázó a vizsga kötelező és választott vizsgatárgyát egyaránt eredményesen teljesítette.[74]

18. Az eredményes vizsgáról a 2. számú melléklet szerint az NKE - a vizsgajegyzőkönyv alapján - bizonyítványt állít ki. A kiállított bizonyítvány elektronikus hitelesítésének legalább fokozott biztonságú aláírásra szolgáló elektronikus tanúsítvánnyal kell történnie. A bizonyítvány a központi oktatás-informatikai felületről a vizsgázó és a munkáltató részéről tölthető le a vizsga napját követően.[75]

19. A kiállított bizonyítványokról az NKE elektronikus nyilvántartást vezet. A vizsgákról kiállított jegyzőkönyv nem selejtezhető, megőrzéséről a szakvizsgaszervező gondoskodik.[76]

20.[77]

21. A vizsga díját - mindkét vizsgatárgynál egyaránt - a következők szerint kell megosztani: a vizsga díjának 2%-a a bizottság elnökét, 1,5-1,5%-a a bizottság tagjait, 0,5%-a a vizsgabiztost, a fennmaradó rész pedig a szakvizsgaszervezőt illeti meg.[78]

22. Egy-egy vizsgacsoportba legfeljebb 25 főt lehet beosztani.[79]

1. számú függelék[80]

2. függelék[81]

JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási szakvizsga kötelező vizsgatárgy részéből
1. A vizsgázó neve (születési neve):
anyja születési neve:
születési helye, időpontja:
munkáltatójának neve, címe:
2. A kötelező tárgyi vizsga (ismétlővizsga, javítóvizsga) időpontja:.......év....................hó........nap
3. Az írásbeli vizsgarész minősítése:
A szóbeli vizsgarész minősítése:
A kötelező vizsgatárgy minősítése:
4. Megjegyzés:
Kelt:....................,.........év.................hó.......nap
P. H.
………………………………………
vizsgáztató bizottság tagja
………………………………………
vizsgáztató bizottság tagja
………………………………………
vizsgáztató bizottság elnöke
JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási szakvizsga választott vizsgatárgy részéből
1. A vizsgázó neve (születési neve):
anyja születési neve:
születési helye, időpontja:
munkáltatójának neve, címe:
2. A választott tárgyi vizsga (ismétlővizsga, javítóvizsga) időpontja:.......év....................hó........nap
3. Az írásbeli vizsgarész minősítése:
A szóbeli vizsgarész minősítése:
A választott vizsgatárgy minősítése:
4. Megjegyzés:
Kelt:....................,.........év.................hó.......nap
P. H.
………………………………………
vizsgáztató bizottság tagja
………………………………………
vizsgáztató bizottság tagja
………………………………………
vizsgáztató bizottság elnöke"

3. függelék[82]

2. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez[83]

3. számú melléklet a 35/1998. (II. 27.) Korm. rendelethez[84]

A közigazgatási szakvizsga kötelező és választható vizsgatárgyai

1. A szakvizsga kötelező vizsgatárgya: Általános közigazgatási ismeretek, amely a központi állami szervek rendszerének ismerete (a Magyarország alkotmányos berendezkedésének és működésének átfogó, részletes ismerete, az államszervezet - ideértve az önkormányzati rendszert is - tagozódása, az egyes állami szervek funkciója és működésük jellemzői, az államigazgatás szervezetrendszere és működése, az államigazgatás feladatai); az államháztartás általános szabályainak ismerete (az államháztartási jog alapvető rendelkezése, a költségvetési szervek gazdálkodásának főbb jellemzői); a közigazgatás-szervezési és vezetési ismeretek (közigazgatási menedzsment és közszolgálati ismeretek); valamint jogalkalmazási (eljárásjogi) és jogalkotási (jogalkotási eljárási és szakmai kodifikációs) ismeretek; az Európai Unió szervezeti rendszere, jogrendszere, az Európai Unió és a nemzeti közigazgatások viszonya témakörökre terjed ki.[85]

2. Választható szakmai vizsgatárgyak:[86]

- kül- és biztonságpolitikai ágazat (így különösen az állam külügyi tevékenysége, szervezete, a konzuli igazgatás, a honvédelmi és biztonságpolitikai igazgatási területek);

- gazdasági igazgatás (így különösen az áruk, szolgáltatások szabad mozgását felölelő területek, munkaerőpiac);

- pénzügyi és költségvetési igazgatás (így különösen a költségvetés és az állami pénzügyek);

-[87]

- államigazgatás (így különösen az általános igazgatás, a hatósági igazgatás);

- önkormányzati igazgatás (így különösen az önkormányzatok feladatrendszere - ideértve államigazgatási feladataikat is - a testületek működtetése, a helyi közszolgáltatások igazgatása, a helyi jogalkotás, az önkormányzati költségvetés és gazdálkodás).[88]

Lábjegyzetek:

[1] Megállapította a 107/2001. (VI. 21.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2001.06.29.

[2] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.06.01.

[3] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2016.06.01.

[4] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[5] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[6] Módosította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdése b) pontja. Hatályos 2012.08.16.

[7] Módosította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdése b) pontja. Hatályos 2012.08.16.

[8] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § b) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[9] Hatályon kívül helyezte a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 10. § (2) bekezdése. Hatálytalan 2001.12.18.

[10] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § c) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[11] Megállapította a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.05.15.

[12] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[13] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[14] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) és d) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[15] Hatályon kívül helyezte a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2011.07.26.

[16] Módosította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (10) bekezdése d) pontja. Hatályos 2012.08.16.

[17] Megállapította a 252/2008. (X. 14.) Korm. rendelet 3. § - a. Hatályos 2008.10.17.

[18] Módosította a 318/2008. (XII. 23.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdése 46. pontja. Hatályos 2009.01.01.

[19] A nyitó szövegrészt módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § e) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[20] Módosította a 415/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 5. § (5) bekezdése e) pontja. Hatályos 2013.01.01.

[21] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § f) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[22] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 10. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[23] Módosította a 273/2012. (IX. 28.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése a) pontja. Hatályos 2012.09.29.

[24] Hatályon kívül helyezte a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.05.15.

[25] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[26] Beiktatta a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2016.06.01.

[27] Módosította a 243/2022. (VII. 4.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2022.07.05.

[28] Megállapította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (3) bekezdése. Hatályos 2012.08.16.

[29] Hatályon kívül helyezte a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2011.07.26.

[30] Megállapította a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.02.28.

[31] Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése a) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[32] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § g) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[33] Megállapította a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2011.07.26.

[34] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése. Hatályos 2016.06.01.

[35] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § h) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[36] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § a) és h) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[37] Megállapította a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.02.28.

[38] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.06.01.

[39] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.06.01.

[40] Beiktatta a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.02.28.

[41] Beiktatta a 43/2014. (II. 25.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.02.28.

[42] Megállapította a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2011.07.26.

[43] Megállapította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (6) bekezdése. Hatályos 2012.08.16.

[44] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § i) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[45] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 9. § f) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[46] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 4. §-a. Hatályos 2016.06.01.

[47] Megállapította a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (8) bekezdése. Hatályos 2012.08.16.

[48] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 10. § b) pontja. Hatályos 2016.06.01.

[49] Beiktatta a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2016.06.01.

[50] Beiktatta a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 5. §-a. Hatályos 2016.06.01.

[51] Módosította a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1292. pontja. Hatályos 2008.05.16.

[52] Hatályon kívül helyezte a 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése. Hatálytalan 2010.05.15.

[53] Hatályon kívül helyezte a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (11) bekezdése a) pontja. Hatálytalan 2012.08.16.

[54] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 6. §-a. Hatályos 2016.06.01.

[55] Beiktatta a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 7. §-a. Hatályos 2016.06.01.

[56] Megállapította a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 8. § -a. Hatályos 2001.12.18.

[57] Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[58] Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[59] Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[60] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.

[61] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.

[62] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.

[63] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.

[64] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.

[65] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.

[66] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.

[67] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 1. pont). Hatályos 2016.06.01.

[68] Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d)-e) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[69] Hatályon kívül helyezte a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 5.a) pont]. Hatálytalan 2016.06.01.

[70] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 4.a) pont]. Hatályos 2016.06.01.

[71] Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[72] Számozását módosította a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdése alapján a rendelet 3. mellékletének 3. pontja. Hatályos 2011.07.26.

[73] Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése d) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[74] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 4.b) pont]. Hatályos 2016.06.01.

[75] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2016.06.01.

[76] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 2. pont). Hatályos 2016.06.01.

[77] Hatályon kívül helyezte a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 5.b) pont]. Hatálytalan 2016.06.01.

[78] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 4.c)-d) pont]. Hatályos 2016.06.01.

[79] Módosította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 4.e) pont]. Hatályos 2016.06.01.

[80] Hatályon kívül helyezte a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 5.c) pont]. Hatálytalan 2016.06.01.

[81] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése (ld. 1. melléklet 3. pont). Hatályos 2016.06.01.

[82] Hatályon kívül helyezte a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése [ld. 1. melléklet 5.d) pont]. Hatálytalan 2016.06.01.

[83] Megállapította a 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet 8. § (2) bekezdése. Hatályos 2016.06.01.

[84] Megállapította a 235/2001. (XII. 10.) Korm. rendelet 8. § -a. Hatályos 2001.12.18.

[85] Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése g) pontja. Hatályos 2013.08.01.

[86] Megállapította a 126/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése alapján a rendelet 4. melléklete. Hatályos 2011.07.26.

[87] Hatályon kívül helyezte a 178/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 14. § (11) bekezdése b) pontja. Hatálytalan 2012.08.16.

[88] Módosította a 298/2013. (VII. 29.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdése h) pontja. Hatályos 2013.08.01.

Tartalomjegyzék