16/2010. (XII. 28.) NGM rendelet

a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítésére vonatkozó eljárási szabályokról és a rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól és fajtáiról

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 82. § d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a kormányhivatalokat felügyelő miniszterek kijelöléséről szóló 5/2010. (XII. 23.) ME rendelet 1. § e) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontban meghatározott feladatkörében eljáró rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el.

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

a) alkalmazhatóság: a kényszerítő eszköz és az alkalmazásához szükséges anyag (a továbbiakban együtt: kényszerítő eszköz) Nemzeti Adó- és Vámhivatali felhasználásra való megfelelősége;

b)[1] beszerzési eljárás: a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti közbeszerzési és koncessziós beszerzési eljárás, a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény, valamint a központi beszerző szerv kijelöléséről, a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések körének meghatározásáról és a védelmi és biztonsági feladatokkal összefüggő beszerzések központosított rendszeréről szóló kormányrendelet szerinti védelmi és biztonsági beszerzési eljárás;

c) EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam;

d) próbahasználat: az alkalmazhatóság megállapításának azon módszere, amely során a rendszeresítésre tervezett kényszerítő eszköz mintapéldányait - a szolgálati feladatok végrehajtását utánzó körülmények között - az ellátásra tervezett állomány kipróbálja;

e) rendszeresítés: a Nemzeti Adó- és Vámhivatali feladatok ellátásához szükséges kényszerítő eszközök felvétele a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerébe;

f) rendszerből történő kivonás: a kényszerítő eszköz Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszerében történő használatának befejezése és a rendszerből való törlése, a tárgyi eszközgazdálkodás utolsó fázisa;

g)[2] társszervek: a büntetés-végrehajtási szervezet, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendőrség, az Országgyűlési Őrség, valamint az Európai Unió tagállamának olyan hatósága, amely nemzeti joga alapján bűncselekmények felderítését és megelőzését végzi.

2. Általános rendelkezések

2. § E rendelet hatálya a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál (a továbbiakban: NAV) alkalmazásra kerülő kényszerítő eszközök rendszeresítését vagy - az e rendeletben meghatározott esetekben - a rendszeresítést követő alkalmazásba vételét megelőző eljárásra (a továbbiakban együtt: rendszeresítési eljárás) terjed ki. A NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusait és fajtáit e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

3. § (1) A NAV rendszerébe kényszerítő eszköz - az e rendeletben foglalt kivételekkel - rendszeresítési eljárás lefolytatását követően kerülhet.

(2) Rendszeresítési eljárás lefolytatása nélkül kényszerítő eszközt szolgálati feladat ellátására használni nem lehet, kivéve, ha más jogszabály lehetőséget ad nem rendszeresített kényszerítő eszköz alkalmazására.

(3) A kényszerítő eszközök - a 19. § szerint - csak a rendszerből történő kivonás útján kerülhetnek ki a NAV kényszerítő eszközeinek köréből.

4. § (1) A kényszerítő eszköznek meg kell felelnie a használatával összefüggő általános és speciális jogszabályi előírásoknak, továbbá a korábban rendszeresített kényszerítő eszközökkel, valamint a hozzájuk szükséges egyéb felszerelésekkel való együtthasználhatósági, valamint az alkalmazhatósági követelményeknek.

(2) Az alkalmazhatóságot a korábban rendszeresített kényszerítő eszközökkel, valamint a hozzájuk szükséges egyéb felszerelésekkel való együtthasználhatóság megállapítását minősítő, összehasonlító, ellenőrző vizsgálatok és a próbahasználatok eljárásai szolgálják.

5. § A NAV külföldi feladat-végrehajtásra szervezett ideiglenes alakulataiban szolgálatot teljesítő, nemzetközi szakmai képzésen részt vevő, vagy Európai Uniós misszióba delegált állomány részére a NAV felügyeletére kijelölt miniszter (a továbbiakban: miniszter) eseti engedélye alapján - a képzés vagy feladat-végrehajtás idejére - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál nem rendszeresített eszköz is biztosítható.

3. A rendszeresítési eljárás

6. § (1)[3] A rendszeresítési eljárást a NAV Központi Irányítás - Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti - fegyverzeti szakmai szakterületet közvetlenül felügyelő szervezeti egység (a továbbiakban: rendszeresítést előkészítő szervezet) vezetője kezdeményezi.

(2)[4] A rendszeresítést kezdeményező vezető javaslatára az állami adó- és vámhatóság vezetője egyetértése esetén a nem rendszeresített kényszerítő eszköz beszerzésének szükségességéről - a beszerzési eljárás megindítását megelőzően - írásban tájékoztatja a rendszeresítésre jogosult minisztert, valamint értesítést küldhet a társszervek részére.

(3)[5] Ha nem rendszeresített kényszerítő eszköz beszerzése válik szükségessé, a rendszeresítési eljárás megindítását követően, annak lefolytatásával párhuzamosan a beszerzési eljárás lefolytatását is meg kell kezdeni, kivéve, ha a beszerzési eljáráson kívül lefolytatott próbahasználat során a próbahasználatot végrehajtó NAV szerv azt állapítja meg, hogy a rendszeresítésre tervezett kényszerítő eszköz a NAV általi alkalmazásra nem felel meg.

(4) A beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés hatályának beállta a szerződéssel érintett kényszerítő eszköz rendszeresítésétől vagy alkalmazásba vételétől függ. E feltételt a beszerzési eljárást megindító felhívásban közölni kell.

7. § (1) Az engedélyezési eljárások, valamint a beszerzési eljárás során elvégzett vizsgálatok megállapításait a rendszeresítési eljárás során figyelembe kell venni.

(2) A beszerzési eljárás, illetve a rendszeresítési eljárás szabályainak betartása mellett törekedni kell az egységesítésre, a rendszerben tartott azonos rendeltetésű és funkciójú kényszerítő eszközök típusválasztékának csökkentésére, annak érdekében, hogy a NAV szerveinek ugyanazon szakmai feladatokat végrehajtó állománya azonos típusú és fajtájú kényszerítő eszközzel kerüljenek ellátásra.

(3) A beszerzési eljárás eredményeként létrejött szerződés megkötését követően haladéktalanul

a)[6] az állami adó- és vámhatóság vezetője rendszeresítési javaslatot terjeszt fel a miniszternek, vagy

b)[7] a rendszeresítést előkészítő szervezet - az e rendelet szerint meghatározott esetekben - a (4) bekezdés szerinti tartalmi előírás alapján alkalmazásba vételi javaslatot terjeszt fel az állami adó- és vámhatóság vezetőjének.

(4) A rendszeresítési és az alkalmazásba vételi javaslat tartalma:

1. a rendszeresítési eljárást, illetve az alkalmazásba vételi eljárást kezdeményező szerv megnevezése, iktatószáma;

2. a rendszeresítési javaslat, illetve az alkalmazásba vételi javaslat minősítése;

3. a rendszeresítésre, illetve alkalmazásba vételre javasolt kényszerítő eszköz megnevezése, rövid leírása;

4. a kényszerítő eszköz korszerűségi szintjének megítélése;

5. a rendszerben tartás tervezett ideje;

6. a szolgálati szükségesség rövid indoklása (a kiváltásra kerülő kényszerítő eszköz itt kerül megnevezésre, illetve itt kell jelezni azt is, ha nincs kiváltandó kényszerítő eszköz);

7. az ellátandó szervek megnevezése, az ellátásra tervezett mennyiség (alapellátás és az arra számított tartalékok);

8. az ellátás, mennyiségi bővítés, pótlás szükséges költségeinek, tervezett forrásainak, a beszerzési eljárásra vonatkozó információknak, a költségek viselőjének megjelölése;

9. a kényszerítő eszközt használó állomány kiképzésére vonatkozó javaslatok;

10. az állagmegóvásra, műszaki kiszolgálásra, javításra tett javaslatok;

11. a pótlásra, illetve a mennyiségi bővítésére vonatkozó feladatok megjelölése.

8. § (1) A rendszeresítési eljárás során a rendszeresítési javaslatot a rendszeresítési bizottság készíti el a rendszeresítést előkészítő szervezet javaslata alapján. A rendszeresítési bizottság a rendszeresítési javaslat egy példányát, valamint a rendszeresítésre tervezett eszköz részletes műszaki leírását felterjeszti a rendszeresítést kezdeményező vezető részére.

(2) A rendszeresítési javaslathoz csatolni kell:

a) a rendszeresítésre tervezett kényszerítő eszköz műszaki leírását (mellékletként fényképeket vagy ábrákat, rajzokat),

b) szükség esetén a jogszabályokban meghatározott, a kényszerítő eszköz gyártására, forgalmazására vonatkozó engedélyeket, igazolásokat, adatlapokat és tanúsítványokat,

c) a kényszerítő eszköz minősítésére vonatkozó, a 18. § (2) bekezdése szerinti meghatározott szerv vagy személy által kiállított dokumentumokat, valamint összehasonlító vizsgálat elvégzése esetén az erről készített jegyzőkönyvet,

d) próbahasználat elvégzése esetén az erről készített jegyzőkönyvet,

e) az élet-, egészség-, baleset-, munka-, környezet- és tűzvédelmi szakvéleményeket, amennyiben ezek meglétét a rendszeresítendő kényszerítő eszköz alaprendeltetése, illetve hatásmechanizmusa indokolja,

f) a kényszerítő eszköz alkalmazási szabályait, a kezelésre, a tárolásra, a karbantartásra és a javításra vonatkozó információkat tartalmazó üzemeltetési dokumentációt.

(3) A rendszeresítési javaslatban szerepeltetni kell a beszerzéshez szükséges költségeket, annak tervezett forrásait, a beszerzési eljárásra vonatkozó információkat, továbbá indokolt esetben a pótlásra, illetve a mennyiségi bővítésére vonatkozó feladatokat, a rendszerben tartás tervezett idejét, a kényszerítő eszközt használó állomány kiképzésére vonatkozó javaslatokat.

(4)[8] A rendszeresítési eljárás lefolytatásának időtartama a rendszeresítést előkészítő szervezet javaslatának a rendszeresítési bizottsághoz való megküldésétől számított legfeljebb egy év. Az állami adó- és vámhatóság vezetőjének engedélyével a rendszeresítési eljárás időtartama az adott eszközre vonatkozóan egy alkalommal, hat hónappal meghosszabbítható.

(5)[9] A rendszeresítési eljárás időtartamába nem számít bele a beszerzési igénynek a NAV gazdasági szakterülete részére történő átadásától a beszerzési eljárást megindító felhívásban szereplő ajánlattételi határidő lejártáig terjedő időszak.

4. A rendszeresítési bizottság

9. § (1)[10] A rendszeresítési eljárás megindítását követően a rendszeresítési eljárás során szükséges szakértői feladatok ellátására, a rendszeresítési javaslat, illetve az alkalmazásba vételi javaslat előkészítésére az állami adó- és vámhatóság vezetője szakértői bizottságot (a továbbiakban: rendszeresítési bizottság) hoz létre. A rendszeresítési bizottság feladata a rendszeresítési bizottsági jegyzőkönyvben meghatározott összegzések (elemzések) elkészítése, a rendszeresítésre tervezett eszközök amortizációjának meghatározása, értékelések, javaslatok összeállítása, illetve a koordinációs feladatok ellátása.

(2) A rendszeresítési bizottság a NAV rendszeresítési eljárást kezdeményező szakterületének, a NAV rendészeti szakterületének, a NAV gazdasági szakterületének, a NAV jogi szakterületének, illetve a NAV bevetési feladatokért felelős szervezeti egységének képviselőiből áll.

(3) A rendszeresítési bizottsági jegyzőkönyvet a 2. mellékletben meghatározott formanyomtatvány felhasználásával 4 példányban kell kiállítani, melyet a rendszeresítési bizottság vezetője és annak tagjai írnak alá.

(4)[11] A jegyzőkönyvet és annak mellékleteit a rendszeresítési javaslattal együtt az állami adó- és vámhatóság vezetője - amennyiben egyetért - felterjeszti a miniszter részére.

(5)[12] Ha az eljárás tárgyát képező eszközzel kapcsolatban a rendszeresítési bizottság az összes körülmény vizsgálata során rendszeresítésre való alkalmatlanságot állapít meg, vagy az eljárás a beszerzés indokolatlansága miatt megszűnik, az eljárás lezárásáról - a rendszeresítési bizottság javaslata alapján - az állami adó- és vámhatóság vezetője dönt.

5. Rendszeresítés és alkalmazásba vétel

10. § (1) Rendszeresítési határozattal kerül a NAV alkalmazásába

a) a még nem rendszeresített kényszerítő eszköz,

b) a korábban rendszeresítési határozattal rendszeresített kényszerítő eszköz, amelyen olyan mértékű műszaki fejlesztés, módosítás, korszerűsítés került végrehajtásra, ami alapvetően megváltoztatta e kényszerítő eszköz paramétereit, ezáltal alkalmazhatóságának lehetőségeit.

(2) A rendszeresítésről a 3. számú melléklet szerinti határozattal a miniszter dönt.

(3)[13] A rendszeresítési határozat meghozatalát követő 5 naptári napon belül az állami adó- és vámhatóság vezetője gondoskodik a rendszeresítés tényének a NAV honlapján való közzétételéről. A közzétételnek tartalmaznia kell a rendszeresítési határozat számát, a rendszeresített kényszerítő eszköz megnevezését, rövid leírását, és a rendszeresítés szükségességének rövid indoklását.

11. § (1) Teljes körű rendszeresítési eljárást kell lefolytatni abban az esetben, ha a rendszeresítésre tervezett eszközt még nem használja (nem rendszeresítette) egyetlen hazai rendvédelmi szerv sem.

(2) Részleges rendszeresítési eljárásnak abban az esetben van helye, ha a rendszeresítésre tervezett eszköz a társszerveknél már rendszeresített. A részleges rendszeresítési eljárásban próbahasználat nem szükséges, ha a 17. § (1) bekezdés szerinti iratok rendelkezésre állnak. A részleges rendszeresítési eljárás során az e rendeletben szabályozott próbahasználat kivételével a teljes körű rendszeresítési eljárás szabályait kell alkalmazni.

(3)[14] A rendszeresítési eljárás fokozatai tekintetében az állami adó- és vámhatóság vezetője dönt.

12. § (1) Alkalmazásba vételi határozattal kerül a NAV alkalmazásába a már rendszeresített kényszerítő eszköz azon típusváltozata, amely paramétereiben - különösen méretére, tömegére, színére, űrtartalmára, anyagminőségére, illetve a kényszerítő hatás kiváltására vonatkozóan - kismértékű eltérést mutat a már rendszeresített kényszerítő eszköz típusához képest, és ezáltal alkalmazástaktikájában nincs változás.

(2)[15] Az alkalmazásba vételről a 4. melléklet szerinti alkalmazásba vételi határozattal az állami adó- és vámhatóság vezetője dönt. Az alkalmazásba vételi határozatot - annak meghozatalát követően - haladéktalanul meg kell küldeni a miniszternek.

(3)[16] Az alkalmazásba vételi határozat meghozatalát követő 5 naptári napon belül az állami adó- és vámhatóság vezetője gondoskodik az alkalmazásba vétel tényének a NAV honlapján való közzétételéről. A közzétételnek tartalmaznia kell az alkalmazásba vételi határozat számát, a rendszeresített kényszerítő eszköz megnevezését, rövid leírását, és az alkalmazásba vétel szükségességének rövid indoklását.

13. § (1) A rendszeresítés folyamán biztosítani kell a kényszerítő eszközzel szemben előírt alkalmazhatósági követelmények teljesítését biztosító szervezeti, kiképzési, műszaki, munka-, egészségügyi-, tűz-, környezetvédelmi, üzemeltetési és állagmegóvási feltételeket a rendszerben tartás teljes időtartamára.

(2) A rendszeresítés során figyelembe kell venni minden olyan objektív információt (hiteles vizsgálati eredményeket, minősítéseket, dokumentumokat, más EGT-állam dokumentált tapasztalatait, referenciáit, a társszervek által elvégzett vizsgálati, illetve az alkalmazás során szerzett tapasztalati megállapításait), amellyel az alkalmazhatóság megítélési folyamata gazdaságosabbá tehető.

6. Próbahasználat

14. § (1)[17] A próbahasználatot - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - valamennyi rendszeresítésre tervezett kényszerítő eszköz esetében el kell végezni. A próbahasználatot az állami adó- és vámhatóság vezetője írásban rendeli el, és egyidejűleg jóváhagyja a rendszeresítésre tervezett kényszerítő eszköz próbahasználati tervét.

(2) A próbahasználat elvégzésétől - a miniszter eseti engedélye alapján - kizárólag nagy értékű kényszerítő eszköz kis mennyiségben történő beszerzése esetén, valamint a 11. § (2) bekezdésben írtak esetében lehet eltekinteni, ha a próbahasználat elvégzése - a kényszerítő eszköz beszerzésének költségéhez képest - aránytalanul magas költséggel járna, vagy az ajánlattevő nem tud mintapéldányt biztosítani.

15. § (1)[18] A próbahasználatot az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt NAV szervnek kell lefolytatnia, amelynek vezetője a próbahasználat tapasztalatairól jegyzőkönyvet készít.

(2) A próbahasználat elvégzéséhez szükséges mintapéldányok mennyiségét, a végrehajtás terjedelmét, helyét és idejét, menetét, feltételeit, a vizsgálat szempontjait, a próbahasználat értékelését végzőket, valamint az értékelés módját - az összes körülményre tekintettel - a próbahasználat tervében a rendszeresítést előkészítő szervezet vezetője határozza meg.

(3) A próbahasználat megkezdése előtt - szükség esetén - végre kell hajtani a próbahasználatra kiválasztott állománycsoport kiképzését. A próbahasználat lefolytatása csak abban az esetben kezdhető meg, ha az arra kiválasztott állománycsoport az eszközök kezelését, valamint annak biztonsági előírásait ismeri.

(4)[19] Próbahasználatra csak kifogástalan műszaki állapotban lévő eszközök kerülhetnek, amelyet a próbahasználat megkezdése előtt az állami adó- és vámhatóság vezetője által kijelölt NAV szervnek kell végrehajtania. A próbahasználat teljes idejére biztosítani kell a lebonyolításhoz szükséges feltételeket.

16. § (1) A próbahasználat elrendelése esetén meg kell győződni a rendszeresítésre tervezett kényszerítő eszköz alkalmazhatósága mellett a korábban rendszeresített, illetve beszerzett felszerelésekkel való együtthasználhatóságáról, a gazdaságos üzemeltetésére, technikai kiszolgálására, javítására, tárolására, szállíthatóságára, kezelhetőségére vonatkozó feltételrendszer megteremtésének lehetőségeiről.

(2)[20] A próbahasználat a beszerzési eljárásnak az ajánlatok értékelése szakaszában is végrehajtható. A próbahasználat elvégzése elrendelhető beszerzési eljáráson kívül. Ha a rendszeresítési eljárás és a beszerzési eljárás lefolytatására párhuzamosan kerül sor, a próbahasználat - a közbeszerzésekről szóló törvény, illetve a védelmi és biztonsági beszerzésekről szóló törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - kivételesen rendelhető el a beszerzési eljáráson kívül. A próbahasználat végrehajtható szervezett gyakorlatok és gyakorlások alkalmával is.

17. § (1) Próbahasználatként el lehet fogadni a társszervek által végrehajtott próbahasználat, csapatpróba eredményeit, illetve a kényszerítő eszköz alkalmazása során szerzett tapasztalatokat is, ha az erről készült iratokat a NAV rendelkezésére bocsátják, és azok alapján a kényszerítő eszköz alkalmazhatósága megítélhető.

(2) A NAV által végrehajtott próbahasználat tapasztalatait, eredményeit írásban a NAV is átadhatja a társszervek részére.

(3) A próbahasználatot végrehajtó NAV szerv a kényszerítő eszköz próbahasználatát követően, az arról készült jegyzőkönyvben - indokolással együtt - az alábbi megállapításokat teheti:

a) NAV általi alkalmazásra megfelel,

b) NAV általi alkalmazásra a megfelelő módosítások elvégzését követően megfelel,

c) NAV általi alkalmazásra nem felel meg.

(4) A próbahasználat költségeit a NAV viseli.

7. Minősítő, összehasonlító és ellenőrző vizsgálatok

18. § (1) A kényszerítő eszköz alaprendeltetéséhez, hatásmechanizmusához mért élet-, egészség-, baleset-, munka-, tűz- és környezetvédelmi megfelelőség, az alkalmazhatóság, ezen belül a korábban rendszeresített kényszerítő eszközökkel, valamint a hozzájuk szükséges egyéb felszerelésekkel való együtthasználhatóság megállapítását a próbahasználat mellett a minősítő, az összehasonlító és az ellenőrző vizsgálatok eljárásai szolgálják.

(2)[21] Minősítő, összehasonlító és ellenőrző vizsgálat olyan hazai vagy más EGT-állambeli szervezettől fogadható el, amelyet a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 11. pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület e tevékenység elvégzésére akkreditált, valamint olyan szervezettől vagy személytől, amely vagy aki rendelkezik a feladat jellegéhez igazodó személyi és műszaki-technikai feltételekkel.

(3) Az (2) bekezdésben említett akkreditált szervezet vizsgálati eredményeit a rendszeresítési eljárás során figyelembe kell venni.

(4) A minősítő, az összehasonlító és az ellenőrző vizsgálatok elvégeztetése során figyelembe lehet venni minden olyan objektív információt (hiteles vizsgálati eredményeket, dokumentumokat, más EGT-állam dokumentált tapasztalatait, referenciáit, illetve a társszervek általi használat vizsgálati és tapasztalati megállapításait), amellyel a megfelelőség és az alkalmazhatóság megítélési folyamata gazdaságosabbá tehető.

8. A rendszerből történő kivonás

19. § (1) Kényszerítő eszköz csak rendszerből történő kivonási eljárás útján kerülhet törlésre a NAV rendszeresített kényszerítő eszközeinek köréből.

(2) Rendszerből történő kivonási eljárás kezdeményezhető, ha a rendszeresített kényszerítő eszköz

a) technikai-műszaki paramétereik nem érik el a megkövetelt szintet,

b) tervezett rendszerben tartási, szavatossági, illetve műszaki használhatósági ideje lejárt és ennek meghosszabbítására intézkedés nem történt,

c) teljes kiváltása és pótlása a kényszerítő eszköz más típusváltozatával történik, vagy

d) rendeltetés szerinti alkalmazása bármely okból megszűnik.

(3)[22] A kényszerítő eszköz rendszerből történő kivonását a rendszeresítést előkészítő szervezet javaslata alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője kezdeményezi az 5. melléklet szerinti formanyomtatványon a miniszternél.

(4) A kényszerítő eszköz rendszerből történő kivonásáról a miniszter a 6. melléklet szerinti határozattal dönt.

9. Záró rendelkezések

20. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendeletben foglaltak alapján a rendelet hatálybalépését követő 180 napon belül felül kell vizsgálni a rendelet hatálybalépése előtt használatba vett kényszerítő eszközöket és annak eredményétől függően a rendszeresítés, vagy a rendszerből való kivonás iránt kell intézkedni.

21. §[23] E rendeletnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló törvény hatálybalépésével, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységével összefüggő rendeletek módosításáról szóló 1/2022. (I. 12.) PM rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított módosításait a Módr1. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Dr. Matolcsy György s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

1. melléklet a 16/2010. (XII. 28.) NGM rendelethez[24]

A NAV-nál rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusai és fajtái:

1. LŐFEGYVEREK

1.1. 7,65 mm Browning kaliberű lőszerrel működő pisztolyok

1.2. 9x18 mm lőszerrel működő pisztolyok

1.3. 9 mm Luger kaliberű lőszerrel működő pisztolyok

1.4. 9 mm Luger kaliberű lőszerrel működő géppisztolyok

1.5. 7,62x39 kaliberű lőszerrel működő gépkarabélyok

1.6. 7,62x53R kaliberű lőszerrel működő ismétlő vagy öntöltő puskák

1.7. 308 Win kaliberű lőszerrel működő ismétlő vagy öntöltő puskák

1.8. 12-es kaliberű lőszerrel működő előágytáras ismétlő vagy öntöltő (félautomata) sörétes puskák

1.9. 223 Rem kaliberű lőszerrel működő ismétlő vagy öntöltő puskák, gépkarabélyok

2. LŐSZEREK

2.1. 7,65 mm Browning kaliberű lőszer különféle változatai

2.2. 9x18 mm kaliberű lőszer különféle változatai

2.3. 9 mm Luger kaliberű lőszer különféle változatai

2.4. 7,62x39 mm kaliberű lőszer különféle változatai

2.5. 7,62x53 mm kaliberű lőszer különféle változatai

2.6. 308 Win kaliberű lőszer különféle változatai

2.7. 12-es kaliberű lőszer különféle változatai

2.8. 223 Rem kaliberű lőszer különféle változatai

2.9. 22 Long Rifle kaliberű lőszer különféle változatai

3. MOZGÁSSZABADSÁGOT KORLÁTOZÓ ESZKÖZÖK

3.1. kéz-, lábbilincsek

3.2. vezetőszáras bilincsek

3.3. személy- és gépjárműelfogó hálók

3.4. útzárak

4. PIROTECHNIKAI ESZKÖZÖK

4.1. hang-gránátok

4.2. fénygránátok

4.3. kombinált hang-fény gránátok

4.4. villanó gránátok

5. EGYÉB ESZKÖZÖK

5.1 rendőrbotok (gumibot, taktikai bot, tonfa)

5.2. vegyi sokkoló eszközök (könnyfakasztó spray)

5.3. elektromos sokkolók

5.4. elektromos sokkoló lövedék

5.5. sűrített levegővel vagy szén-dioxiddal működő fegyver, illetve annak lövedékei

2. melléklet a 16/2010. (XII. 28.) NGM rendelethez

3. melléklet a 16/2010. (XII. 28.) NGM rendelethez

4. melléklet a 16/2010. (XII. 28.) NGM rendelethez

5. melléklet a 16/2010. (XII. 28.) NGM rendelethez

6. melléklet a 16/2010. (XII. 28.) NGM rendelethez