Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

2011. évi CVII. törvény

egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról[1]

I. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

1. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 2. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény céljai és alapelvei:]

"a) az információs társadalom elektronikus hírközlési infrastruktúrájának fejlesztését és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, végberendezések és új technológiák elterjedését elősegítő kiszámítható, átlátható, az alkalmazott technológiától független, versenyt, azokon a területeken ahol lehetséges, az infrastruktúra alapú versenyt segítő szabályozás megteremtése;"

(2) Az Eht. 2. § ba) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény céljai és alapelvei:]

[b) a fogyasztók érdekeinek védelme az elektronikus hírközlési piac valamennyi szereplőjével fenntartott kapcsolataikban, így különösen annak biztosítása, hogy a fogyasztók]

"ba) rendelkezésére álljanak azok az elektronikus hírközlési szolgáltatások, amelyek ahhoz szükségesek, hogy - a jogosultságok függvényében - hozzájuthassanak valamennyi, az elektronikus hírközlési eszközön elérhető információhoz és terjeszthessék azokat, illetőleg a szolgáltatók által továbbított médiatartalomhoz, továbbá használhassák az általuk választott alkalmazásokat és szolgáltatásokat,"

(3) Az Eht. 2. § d)-e) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A törvény céljai és alapelvei:]

"d) az azonos földrajzi térséghez tartozó fogyasztók és meghatározott társadalmi csoportok, különösen a fogyatékos személyek az időskorú és szociális szempontból rászoruló felhasználók igényeinek fokozott figyelembevétele, különös tekintettel arra, hogy e személyek elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz való hozzáférését megkönnyítő végberendezéseket biztosítsanak, valamint, hogy választék, az ár és a minőség tekintetében a lehető legnagyobb előnyökhöz jussanak;

e) az egységesülő elektronikus hírközlési piacokon, ideértve a tartalom továbbítását is, a versenyt torzító vagy korlátozó akadályok különösen a különböző földrajzi térségekben speciálisan jellemző, illetve jelentkező akadályok felszámolása, és a hatékony verseny továbbfejlődésének elősegítése;"

(4) Az Eht. 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A törvény céljai és alapelvei:]

"g) az elektronikus hírközlési piac zavartalan és eredményes működésének, valamint az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekeinek védelme, továbbá a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának biztosítása, valamint a hatékony beruházás és innováció előmozdítása;"

2. § Az Eht. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az elektronikus hírközlő hálózatokat olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kell működtetni, hogy azok - jogszabályban, vagy nemzetközi szerződésekben meghatározott esetekben - a szükséges kapcsolat létesítéséhez közvetlenül vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, -elemek, berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkothassanak, és biztosítsák az egyes hálózatok és szolgáltatások együttműködési képességét."

3. § Az Eht. 4. § (1) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kormány]

"a) kialakítja az elektronikus hírközlés-politikát, a rádióspektrum-politikát és információs társadalompolitikát, amely politikák meghatározzák különösen az elektronikus hírközlési és informatikai tevékenységek, szolgáltatások és a frekvencia- és azonosítógazdálkodás alapvető elveit és feltételeit, valamint az információs társadalom infrastruktúrájának fejlesztésére irányuló állami programokat és megalkotja e politikák végrehajtásához szükséges rendeleteket, és gondoskodik az ehhez szükséges jogalkotási feladatok megvalósításáról;

b) a társadalmi esélyegyenlőség előmozdítása érdekében úgy alakítja ki az a) pontban említett politikákat és programokat, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a többi felhasználó számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá az elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz;

c) irányítja az európai uniós tagsággal összefüggő és más nemzetközi feladatok ellátását az elektronikus hírközlés és informatika területén és gondoskodik az ehhez szükséges jogalkotási feladatok megvalósításáról;

d) gondoskodik a fogyasztói érdekek érvényre juttatásáról, önállóan gondoskodik a fogyasztók jogszabályban meghatározott csoportjainak kivételes támogatásáról;"

4. § Az Eht. 5. § (1) bekezdése a következő a)-c) pontokkal egészül ki:

[Az elektronikus hírközlésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) e törvény, továbbá a feladat- és hatáskörét megállapító jogszabály alapján:]

"a) biztosítja, hogy a lakosság megfelelő tájékoztatást kapjon a harmonizált közérdekű szolgáltatásokról és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamokban utazó személyeknek szánt kezdeményezéseken keresztül, valamint hogy a fogyatékos személyek a lehető legnagyobb mértékben hozzá tudjanak férni ezen szolgáltatásokhoz, továbbá ösztönzi a harmonizált közérdekű szolgáltatások nyújtását;

b) biztosítja, hogy a polgárok megfelelő tájékoztatást kapjanak a "112" egységes európai segélyhívó számról és használatáról, különösen a kifejezetten a tagállamok között utazó személyeket célzó kezdeményezéseken keresztül, továbbá hogy a fogyatékos személyek segélyhívó szolgáltatásokhoz való hozzáférése a többi végfelhasználóéval egyenértékű legyen;

c) a feladat- és hatáskörét érintő szakági területen széles társadalmi, iparági érdeket megjelenítő, vagy tudományos tevékenységet végző szervezetekkel kialakítandó közvetlen együttműködésre irányuló partnerségi, együttműködési megállapodásokkal gondoskodik az infokommunikációs stratégiai célkitűzések érvényre jutásáról;"

5. § (1) Az Eht. 10. § (1) bekezdés f)-g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

"f) eljár a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó, illetve számára és a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatóra megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, és megszegésével összefüggésben; g) hivatalból vagy kérelemre eljár a hatáskörében hozott határozatban vagy hatáskörében kötött hatósági szerződésben meghatározottak megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban;"

(2) Az Eht. 10. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

"j) a kormány politikájának megfelelően gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, gazdálkodást folytat a rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában, dönt a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat kiírásáról és lefolytatja a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverési és pályázati eljárásokat;"

(3) Az Eht. 10. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

"m) - a 150/A. §-ban meghatározott kivétellel - a felhasználók és előfizetők érdekeinek védelme körében általános felügyeleti és piacfelügyeleti tevékenység keretében ellenőrzi az f)-g) pontokban nem említett az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályok elektronikus hírközlési szolgáltatók általi betartását, és eljár azok megsértése esetén,"

(4) Az Eht. 10. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

"q) a felhasználók azonos színvonalú ellátása, hozzáférése és választási szabadságának biztosítása érdekében -a hálózat egységes és zavartalan működésének és fenntarthatóságának figyelembevételével - az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára követelményeket határozhat meg,"

(5) Az Eht. 10. § (1) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

"r) közreműködik a Kormány elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi tevékenységének előkészítésében, részt vesz a nemzetközi kötelezettségek végrehajtásában és végrehajtja e kötelezettségből eredő hatáskörét érintő feladatokat, ellátja a Magyar Köztársaság képviseletét az elektronikus hírközléssel kapcsolatos nemzetközi szervezetekben, kapcsolatot tart az Európai Bizottsággal, más tagállami szabályozó hatóságokkal és az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületével (a továbbiakban: BEREC), valamint ennek működésében részt vesz;"

(6) Az Eht. 10. § (1) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság]

"t) a Kormány által 4. § szerint meghatározott politikák és programok alapján biztosítja, hogy a fogyatékos és megváltozott munkaképességű személyek a többi felhasználó számára biztosítottal azonos szinten férhessenek hozzá elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz, különösen a nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatáshoz."

(7) Az Eht. 10. § (1) bekezdés a következő u)-v) ponttal egészül ki:

[A Hatóság]

"u) a szabványosításban érdekeltekkel együttműködve közreműködik az elektronikus hírközlés szabványosítási feladatainak ellátásában;

x) gondoskodik a nemzeti frekvenciafelosztás megállapításáról és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, ennek során a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítése körében biztosítja az észak-atlanti szövetségi tagságot szolgáló frekvenciasávok védelmét;

y) a vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően gondoskodik az azonosítók összességének az egyes tevékenységek és szolgáltatások közötti felosztását, az azonosítók típusát, felépítését és terjedelmét tartalmazó Azonosítók Nemzeti Felosztási Tervének (ANFT) kiadásáról, és szükség esetén, de legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról;

v) vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeknek megfelelően a nemzeti frekvenciafelosztás keretei között rendeletben állapítja meg az egyes polgári, nem polgári és közös célra használható frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályokat, amelyeknek tartalmazniuk kell a rádiórendszerek frekvenciagazdálkodási követelményeit, a rádióberendezések frekvenciagazdálkodási követelményeit, a frekvenciaengedélyezéssel és - használattal kapcsolatos sávhasználati feltételeket, különösen a rádióinterfész követelményeket, és szükség esetén, de legalább háromévenként gondoskodik e szabályok felülvizsgálatáról."

6. § Az Eht. 11. § (1) bekezdés nyitó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rádiótávközlési és rádióspektrum-politika érvényesítése érdekében a Hatóság, mint polgári frekvenciagazdálkodó hatóság, a nem polgári célú frekvenciagazdálkodó, önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége (a továbbiakban: KFGH), mint nem polgári frekvenciagazdálkodó hatóság (a továbbiakban együtt: frekvenciagazdálkodó hatóságok) műszaki tervet készít a szabályozás előkészítése érdekében:"

7. § Az Eht. a következő 11/A. §-sal egészül ki:

"11/A. § (1) Az Elnök a frekvenciasávok felhasználására vonatkozó szabályok megalkotása során a következő szempontok vizsgálatát követően ír elő egyedi engedélyezési kötelezettséget:

a) a káros zavarás elkerülése,

b) a szolgáltatás műszaki színvonalának biztosítása,

c) a hatékony spektrumhasználat biztosítása, vagy

d) a közösségi jogszabályokkal összhangban meghatározott egyéb közérdekű célok elérése.

(2) Egyedi engedélyezési kötelezettség esetén az engedélyek számának korlátozása a spektrum hatékony kihasználásának biztosítása érdekében történik.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltatás céljára felhasználható frekvenciasáv esetén, amennyiben a frekvencia használatához egyedi engedély szükséges és az engedély határozott ideig hatályos, az időtartam meghatározása során a miniszter figyelembe veszi

a) az elérni kívánt célt,

b) a befektetés amortizációs idejét, valamint

c) a nyújtani kívánt szolgáltatást.

(4) A tíz vagy tíz évnél hosszabb ideig hatályos engedélyek esetén, amennyiben a frekvenciahasználati jog nem ruházható át és nem adható haszonbérbe, az Elnök az engedély hatályának ideje alatt folyamatosan figyelemmel kíséri, hogy az (1) bekezdésben foglaltak alapján indokolt-e az egyedi engedélyezési kötelezettség fenntartása vagy az átruházhatóság vagy haszonbérbe adhatóság kizárása. Amennyiben indokolt, a frekvenciahasználati jog szerzésekor fennálló szabályokat az Elnök módosítja."

8. § Az Eht. a következő 12/A. §-sal egészül ki:

"12/A. § (1) A Hatóság kapcsolatot tart az Európai Hírközlési Hivatal (a továbbiakban: ECO) Európai Bizottság által közös hozzáférési pontként kijelölt frekvenciainformációs rendszerével (a továbbiakban: EFIS) abból a célból, hogy az internet segítségével a rádióspektrum használatára vonatkozó összehasonlítható adatokat bocsásson a közvélemény rendelkezésére.

(2) A Hatóság a rádiófrekvenciás tartomány használatáról a következő adatokat köteles az EFIS-be feltölteni:

a) frekvenciasávonként:

aa) a Nemzetközi Rádiószabályzatban meghatározottaknak megfelelően a rádiószolgálati felosztást,

ab) az EFIS-ben érvényes kategóriáknak megfelelő rádióalkalmazásokat,

ac) a (3) bekezdésben meghatározott formátumnak megfelelő rádióinterfész-előírásokat,

ad) a (4) bekezdés szerint az egyedi frekvenciahasználati jogokkal kapcsolatos információkat azon elektronikus hírközlési szolgáltatások céljára igénybe vett frekvenciasávok esetében, amelyekben a frekvenciahasználati jogosultság, vagy jog átruházható, vagy amelyekben a frekvenciahasználati jogosultság megszerzése árverési vagy pályázati eljárás keretében történik;

b) annak a nemzeti kapcsolattartó pontnak az EFIS által igényelt adatait, amely képes megválaszolni a közvélemény kérdéseit az európai spektruminformációs portálon nem elérhető hazai spektruminformációk körében, valamint tájékoztatást adni a frekvenciahasználati jogok kijelölési folyamatának eljárásrendjéről és feltételeiről;

c) amennyiben rendelkezésre áll a nemzeti rádióspektrum-politikát, és a nemzeti spektrumstratégiát tartalmazó jelentést.

(3) A Hatóság a rádióinterfész-előírások feltöltése során - a vonatkozó szabvány megjelölésével vagy szöveges ismertetéssel, az esetleg szükséges megjegyzések kíséretében - a következő paramétereket köteles megadni:

a) csatornaelrendezés;

b) moduláció, elfoglalt sávszélesség;

c) duplex irány, duplex távolság;

d) adási teljesítmény, teljesítménysűrűség;

e) a csatorna-hozzáférés és a csatornafoglalás szabályai;

f) engedélyezési mód;

g) a 80. § (3) bekezdése szerinti további alapvető követelmények;

h) a frekvenciatervezés kiinduló feltételei.

(4) A Hatóság a (2) bekezdés a) pont ad) alpontjában meghatározott frekvenciasávokra vonatkozóan - az adatvédelméről szóló törvény rendelkezéseivel, valamint az üzleti titokra vonatkozó jogszabályi követelményekkel összhangban - köteles megadni:

a) a frekvencia használatára jogosult személyét;

b) a frekvenciahasználati jogosultság vagy jog lejárati napját vagy ennek hiányában a jog fennállásának várható időtartamát;

c) a frekvenciahasználati jogosultság vagy jog területi hatályát legalább annak megjelölésével, hogy helyi (vagyis egy állomásra vonatkozó), regionális vagy országos jogról van-e szó;

d) azt, hogy a jogosultság, illetve a jog átruházható-e.

(5) A Hatóság a nemzeti frekvenciafelosztási és frekvenciafelhasználási információkat tartalmazó táblázatokat a szabályozás hatálybalépését követő három hónapon belül megküldi az ECO-nak az általa meghatározott elektronikus formátumban.

(6) A Hatóság a (2) bekezdésben meghatározott információkat évente legalább kétszer frissíti.

(7) Az Európai Unió rádióspektrum-politikájával összefüggő uniós jogi aktus által előírt ellenőrzési, figyelemmel kísérési, valamint az Európai Bizottság felé történő jelentési, értesítési feladatokat a Hatóság látja el. A Hatóság az Európai Bizottság felé küldendő jelentését a miniszterrel előzetesen egyezteti."

9. § Az Eht. 13. §-át követően "Az Elnök" alcím helyébe a következő alcím lép, és az alábbi 14. §-sal egészül ki:

"Az Elnök és a Hivatal

14. § A Hatóság szervezetéről, az Elnökről, Elnökhelyettesről és a Hivatalról a médiaszolgáltatásokról és tömegkommunikációról szóló törvény rendelkezik."

10. § Az Eht. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § A Hatóság esetében a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 30/A. § (2) bekezdése szerint adományozható szakmai tanácsadói és szakmai főtanácsadói címmel rendelkezők aránya együttesen a Hatóság felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 35%-át nem haladhatja meg."

11. § Az Eht. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, fogyasztókat érintő ügyekben együttműködik.

(2) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködés során köteles biztosítani a 20. § (3) bekezdésében foglaltak érvényesülését.

(3) A Hatóság elektronikus hírközlő berendezés, valamint nagyfrekvenciás jelet, illetve mellékhatást keltő egyéb villamos és elektronikus berendezés forgalomba hozatalának, forgalmazásának megtiltására vonatkozó határozatát közli a fogyasztóvédelmi hatósággal is.

(4) A Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság az együttműködésük részletes szabályaira - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(5) A (4) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és a fogyasztóvédelmi hatóság többek között meghatározza azt a tájékoztatási rendet, amely lehetővé teszi, hogy mindkét hatóság előtt megindított eljárásokban az e törvényben foglaltak szerint a fogyasztóvédelemre vonatkozó hatáskörök megfelelően érvényesülésjenek és gyakorolhatók legyenek."

12. § Az Eht. a 21. §-t követően a következő alcímmel és 22. §-sal egészül ki:

"Együttműködés az Adatvédelmi Biztos Hivatalával

22. § (1) A Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala az elektronikus hírközlési piaccal, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokkal kapcsolatos, a személyes adatok megsértését érintő ügyekben együttműködik.

(2) A Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala az együttműködésük részletes szabályaira - évente felülvizsgálatra kerülő - megállapodást kötnek. A megállapodást a Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.

(3) A (2) bekezdés szerinti megállapodásban a Hatóság és az Adatvédelmi Biztos Hivatala többek között meghatározzák azokat az együttműködési feltételeket, amelyek e törvényben foglaltak szerinti adatvédelemre vonatkozó hatáskörök megfelelő érvényesülését és gyakorolhatóságát biztosítják."

13. § Az Eht. IV-VI. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"IV. FEJEZET

A HATÓSÁG ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

23. § A Hatóság a nem polgári célú frekvenciagazdálkodási hatósági eljárások kivételével, figyelemmel a 44. § (6) bekezdésére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazza.

Eljárási alapelvek

24. § (1) A Hatóság tevékenysége során köteles érvényesíteni: a) a törvényesség,

b) az egyenlő elbánás,

c) a tárgyilagosság,

d) az átláthatóság,

e) az arányosság,

f) a nyilvánosság,

g) a megalapozott és indokolt módon való eljárás,

h) a pártatlanság,

i) a hatékonyság alapelveit.

(2) A Hatóság eljárása során - a jogszabályok keretei között - köteles figyelembe venni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2002/21/EK irányelv) 19. cikkének (1) bekezdése alapján kiadott bizottsági ajánlásokat és a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a kapcsolódó iránymutatásokat. Amennyiben a Hatóság nem követi a vonatkozó ajánlást, erről - álláspontja indokainak megadásával - értesíti az Európai Bizottságot.

(3) A Hatóság a BEREC-nek a nagyobb mértékű szabályozási koordináció és koherencia előmozdítására irányuló céljait támogatja, valamint eljárása során a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a BEREC által kiadott közös álláspontokat, véleményeket és a szabályozással kapcsolatos legjobb gyakorlatot.

Bejelentő

25. § (1) A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással, illetve a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettség megállapítására vagy felülvizsgálatára okot adó jelentős körülmény esetén bárki a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján nem minősülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelentő).

(2) A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő nevét és címét, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetve azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.

(3) A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról - indokolási kötelezettség nélkül - tájékoztatja a bejelentőt.

(4) A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelentő nem válik alanyává, a bejelentő a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik.

(5) A bejelentő kérheti adatainak zárt kezelését.

(6) Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelentő ügyfélnek minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt.

Jogutódlás

26. § (1) A jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet.

(2) A jogerős határozattal kötelezett ügyfél helyébe - amennyiben a kötelezettség célja és jogalapja a jogutóddal szemben is fennmarad - jogutódja lép. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén - indokolt esetben a teljesítési határidő kérelmére egy alkalommal történő meghosszabbításával - a jogutód a kötelezettséget önkéntesen teljesítheti. Erről a Hatóság és a jogutód hatósági szerződésben is megállapodhat.

(3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjának minősül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelőd) kötelezett ügyfél a tevékenysége végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza.

(4) Amennyiben a jogutódlás a hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás jogszabályon alapul, abban az esetben a Hatóság a jogutódlás tényét végzésében megállapítja.

(5) Amennyiben a jogutódlás hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás szerződésen alapul, akkor a Hatóság a hatósági hatáskörének gyakorlásához szükséges jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.

Titoktartás

27. § (1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, vagy állt személyek - a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve - e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, vagy üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Elektronikus kapcsolattartás

28. § (1) A Hatóság e törvényben meghatározott hatásköreiben és eljárásokban a Hatóság Elnöke rendeletében meghatározhatja azon eljárások körét, amelyben kötelező vagy kizárólagos az elektronikus kapcsolattartás.

(2) A kizárólag szolgáltatókat érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan írható elő.

(3) Felhasználókat és fogyasztókat érintő eljárásokban elektronikus kapcsolattartás kizárólagosan nem írható elő.

Az eljárás megindítása

29. § (1) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.

(2) Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában - hatósági döntésének meg hozatala előtt - eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.

(3) Az Elnök rendeletben meghatározza a Hatóság azon eljárásait, amelyekért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

30. § Hatáskör vagy illetékesség hiányában, a 150/A. §-ban foglalt ügyek kivételével a Hatóság jogosult - a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hatáskörének vizsgálata, illetve áttétel nélkül - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani vagy az eljárást megszüntetni.

Ügyintézési határidő

31. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje - amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg - negyvenöt nap, amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(2) Az érdekeltekkel történő egyeztetést igénylő eljárásokban az ügyintézési határidő hatvan nap, amely határidőbe az egyeztetés időtartama nem számít be és amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(3) A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

Kérelem

32. § (1) Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon - kizárólagos elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon - köteles benyújtani.

(2) Amennyiben a fogyasztó kérelmét nem űrlapon nyújtja be a Hatóság nyolc napon belül - megfelelő határidő megjelölése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő felhívás mellett - felhívhatja a kérelem megfelelő űrlapon történő benyújtására. E felhívás nem teljesítése esetén a Hatóság az eljárást megszüntetheti, kivéve, ha az űrlap kitölthető és letölthető változata a hiánypótlás teljesítésére meghatározott határidőn belül nem volt közzétéve.

Iratok megtekintése, törvény által védett titok

33. § (1) Az ügy elintézésében résztvevő, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak a törvény által védett titok megismerésére az ügy elintézéséhez szükséges mértékben, azzal, hogy minősített adat megismerésére a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban jogosultak.

(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői megjelölhetik - a közérdekből nyilvános, vagy jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető adatok, valamint a (3)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - törvény által védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős hírközléspolitikai, vagy hírközlési piaci versennyel összefüggő szempontra hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az esetben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot is készíteni, amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza.

(3) Referenciaajánlattal kapcsolatos eljárásokban nem minősül üzleti titoknak a referenciaajánlat azon része, amelyet a kötelezett szolgáltató harmadik feleknek a szerződéskötés során, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján általában rendelkezésre bocsátana.

(4) A 40. §-ban meghatározott érdekeltekkel történő egyeztetés során a benyújtott észrevételek nem minősülnek, nem minősíthetők üzleti titoknak.

(5) A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges mértékben a zártan kezelt adatokat megismerheti, továbbá - a Hatóság mérlegelése szerint - más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is, amennyiben biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.

(6) Amennyiben a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, vagy a jogérvényesítés, valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására.

(7) Amennyiben az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nyilatkozatával nem oldja fel, a Hatóság végzésében - amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges - elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Kizárás

34. § (1) Az ügy érdemi elintézésében a Ket. kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve az ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy az ügyfél befolyásoló részesedése mellett működő vállalkozással az eljárás kezdetét megelőző egy éven belül állt fenn, illetve akinek hozzátartozója

a) az ügyféllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője,

b) az ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetve annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,

d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél részére valamely támogatást, vagy kizárólagos jogosítványt biztosított, ide nem értve a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alappal vagy a Hatósággal fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt.

(2) A Hivatal eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hivatal eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A Hivatal alkalmazottjának kizárásáról a főigazgató dönt és szükség esetén kijelöli a Hivatal eljáró alkalmazottját.

(3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A főigazgató kizárása tárgyában az Elnök dönt. Amennyiben a főigazgatóval szemben a kizárási ok fennáll, döntésében az Elnök mérlegeli, hogy az adott ügyben a főigazgató jár el azzal, hogy döntését köteles megküldeni az Elnöknek vagy a hatáskör gyakorlására kijelöli a főigazgató-helyettesek valamelyikét.

(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, a kizárást megtagadó végzésben e törvény szerinti eljárási bírsággal sújtható.

(5) Az Elnökkel szemben fennálló kizárási ok esetében az Elnök által kijelölt elnökhelyettes jár el az ügy érdemi elintézésében.

A tényállás tisztázása

35. § (1) A Hatóság jogosult az elektronikus hírközlési tevékenységgel, szolgáltatással kapcsolatos - akár törvény által védett titkot vagy külön jogszabály felhatalmazása alapján minősített adatot is magában foglaló - adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekinteni, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

(2) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, vagy az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban a hatáskörébe utalt feladatok végzéséhez szükséges adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek meg kell felelnie az arányosság követelményének.

(3) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(4) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén alkalmazható, az e törvény 38. §-a szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.

(5) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében - megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett - hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.

(6) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, vagy egyéb bizonyítási eszközeit - kivételesen indokolt esetben - más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.

(7) A Hatóság eljárása során a törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében - az intézkedéssel érintett üzletmenetének lehető legkisebb mértékű zavarása vagy akadályozása mellett - jogosult

a) az e törvény hatálya alá tartozó természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek elektronikus hírközlési tevékenységgel összefüggő telephelyére, székhelyére, kereskedelmi egységeibe, raktáraiba belépni,

b) minta és ellenminta vételére,

c) próbavásárlás végzésére,

d) az ügyfélnél szemlét tartani, bármely helyiségébe belépni, ideértve a járművek átvizsgálását és az üzleti tevékenységhez használt bármilyen területet, vagy a helyszínen más módon tájékozódni,

e) méréseket és műszaki vizsgálatokat végezni,

f) bizonyítási eszközöket lefoglalni, vagy zár alá venni.

(8) A tényállás tisztázása során a Hatóság egyebekben a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait is alkalmazhatja.

36. § A Hatóság a lefoglalásról vagy a zár alá vételről végzést hoz, amely ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz jogorvoslattal fordulhat. E jogorvoslat benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása után, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek helye nincs.

Ideiglenes intézkedés

37. § (1) A Hatóság hatósági eljárás keretében az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság védelme vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető, továbbá más szolgáltatók vagy a felhasználók gazdálkodását vagy működését súlyosan és közvetlenül fenyegető veszély elhárítása érdekében ideiglenes intézkedésként a szolgáltatás nyújtását, rádiófrekvenciák és azonosítók használatát, valamint elektronikus hírközlési berendezés forgalmazását megtilthatja a tevékenység folytatásához használt eszközt, vagy berendezést lepecsételheti.

(2) Az ideiglenes intézkedést a Hatóság visszavonja, ha az elrendelés oka megszűnt, egyéb esetben az ideiglenes intézkedés hatálya az alapeljárás jogerős befejezéséig tart, de legfeljebb kilencven napig maradhat hatályban. Abban az esetben, ha a végrehajtási eljárások nem zárultak le, ez további legfeljebb kilencven nappal meghosszabbítható.

(3) Az ideiglenes intézkedésről szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.

(4) Az élet, az egészség, a testi épség és a környezet, a közbiztonság vagy a felhasználók széles körét érintő, különösen nagy kárral fenyegető veszély elhárítása érdekében, valamint a rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használatának megállapítása kapcsán hozott határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

Eljárási bírság

38. § (1) A Hatóság bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőjét, valamint a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személyt az eljárás szabályainak megsértése esetén, így különösen, ha

a) téves vagy hamis adatot közöl,

b) az ügy elbírálása szempontjából lényeges adatot elhallgat,

c) felvilágosítást nem vagy nem határidőn belül ad meg,

d) az elektronikus hírközlési tevékenységével kapcsolatos iratokba való betekintést, illetve az eljárás lefolytatását egyéb módon akadályozza, vagy

e) az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódását, a valós tényállás feltárásának meghiúsítását eredményezheti.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege a - (3)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel - ötvenezer forint, legmagasabb összege a jogsértő - 49. § (11) bekezdése szerinti - nettó árbevételének 0,1%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb tízmillió forint.

(3) Természetes személy jogsértő esetében az eljárási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege egymillió forint.

(4) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat terhelő kötelezettségek, a referenciaajánlat-tervezet benyújtására, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésével és a hálózati szolgáltatások költségszámításával, valamint a hírközlési ágazati vizsgálattal kapcsolatos adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok megsértése esetén az eljárási bírság legkisebb összege százezer forint, a bírság maximuma a jogsértő 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételének 0,5%-a. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább százezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

Nyilvános meghallgatás

39. § (1) A Hatóság, amennyiben e törvény ezt előírja vagy amennyiben feladatainak ellátásához megítélése szerint egyébként szükséges és indokolt, az elektronikus hírközlést érintő jogszabályok és azok érvényesítésére vonatkozó intézkedések, vagy a jogalkalmazói gyakorlat előkészítésével, kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából - e törvény hatálya alá tartozók, valamint szakmai önszabályozó szervezetek, érintett civil szervezetek és mások meghívása mellett - nyilvános meghallgatást tart.

(2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi.

(3) A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő dokumentumokat - az üzleti titkok kivételével - legalább tíz nappal megelőzően közzéteszi.

(4) A Hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját megelőző nyolc nappal internetes honlapján közzéteszi a nyilvános meghallgatással kapcsolatban elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat.

(5) A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt vagy javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a Hatóság a meghallgatás időpontját követő harminc napon belül közzéteszi.

Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben

40. § (1) A Hatóság

a) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és az azonosításra irányuló eljárásban a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra e törvény szerint kiszabott kötelezettség tárgyában hozott hatósági döntés,

b) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra vonatkozó kötelezettségek határozatban történő előírása,

c) referenciaajánlatokkal kapcsolatos döntés,

d) frekvenciagazdálkodás körében előírható korlátozásról szóló döntés

meghozatalát megelőzően, valamint ha megítélése szerint egyébként szükséges, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztetést kezdeményez az érdekeltekkel (a továbbiakban: egyeztetés). Ennek keretében hatósági döntésének meghozatala előtt legalább harminc nappal közzéteszi a döntés tervezetét, valamint az egyeztetés lefolytatásához szükséges, az adott döntéshez kapcsolódó előkészítő anyagokat.

(2) A hatósági döntés tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított húsz napon belül bárki írásban megküldheti a Hatóság részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel). A beérkezett észrevételek a Hatóságot nem kötik, a Hatóság számára tájékoztató jelleggel bírnak és a hatósági döntés meghozatala során a Hatóság ezeket nem köteles figyelembe venni.

(3) Az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott hatósági ügyek, döntések kivételével a Hatóság hatósági döntésében az egyeztetés szükségességét, vagy amennyiben egyeztetést kezdeményez, a beérkezett észrevételek figyelembevételét vagy figyelmen kívül hagyását sem köteles indokolni.

(4) A (2) bekezdés szerint észrevételt benyújtó érdekelt az észrevétel benyújtásával nem válik az egyeztetés tárgyát képező hatósági döntéssel érintett hatósági eljárási jogviszony alanyává. Az érdekelt az észrevételei körében nem rendelkezik - a hatósági döntés észrevételek által érintett részeiben sem - jogorvoslati jogosultsággal.

Hatósági szerződés

41. § (1) E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság, hatáskörébe tartozó ügyben az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében - a Ket.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel - hatósági szerződést köthet.

(2) A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, vagy amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze jogerős és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.

(3) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.

(4) Amennyiben a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél, az ügy hatósági szerződéssel történő lezárását kezdeményezi, akkor az ügyintézési határidőbe nem számít be a hatósági szerződéskötés időtartama a szerződés megkötéséig, illetve a hatósági szerződéskötés sikertelenségének az ügyfél vagy a Hatóság általi megállapításáig.

42. § (1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi, gazdasági és jogviszonyok, valamint az e törvény szerinti alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(2) Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelő végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a Fővárosi Bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) Ha a Hatóság az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként - az ügyfél szerződésszegése tárgyában - indított hatósági eljárásban a Hatóság e törvényben, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(5) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, és nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

Közlés

43. § (1) A Hatóság a Ket. szerinti nyilvános közzététel szabályait az internetes honlapján történő közzététellel teljesíti. A Hatóság a közzététel időpontját köteles hitelesen tanúsítani.

(2) A Hatóság hatósági döntéseit, illetve a vonatkozó bírósági határozatokat internetes honlapján - a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel - közzéteszi.

(3) Amennyiben jogszabály alapján hirdetményi úton történő közlésnek van helye, a hirdetményt kizárólag a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni.

A Hivatal döntése elleni jogorvoslat

44. § (1) A Hivatal által hozott elsőfokú hatósági döntése ellen az ügyfél az Elnökhöz fellebbezhet, kivéve azon döntéseket, amelyek ellen a Ket. vagy e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.

(2) A Hivatal elsőfokú határozata ellen kizárólag azon - az eljárásról szabályszerűen értesített - ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.

(3) Az Elnök által a Hivatal elsőfokú határozata elleni fellebbezés során másodfokon hozott határozat felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti kereset indításával - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól.

(4) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.

(5) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(6) A KFGH határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Akinek jogát vagy jogos érdekét a KFGH-nak az ügy érdemében hozott határozata sérti, keresettel kérheti a Fővárosi Bíróságtól annak felülvizsgálatát. A bírósági felülvizsgálattal kapcsolatban, egyebekben a 45-46. §-ban foglaltak megfelelően irányadók.

Az Elnök döntése elleni jogorvoslat

45. § (1) Az Elnök elsőfokú hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. Az Elnök elsőfokú határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól az Elnök elleni kereset indításával.

(2) Az Elnök elsőfokú határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult bírósági eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó előírásait az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.

(4) Az Elnök a keresetlevelet - az ügy irataival és nyilatkozatával együtt - annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak.

(5) Az Elnök hatósági döntései tekintetében felügyeleti eljárásnak nincs helye.

46. § (1) A bíróság az e törvényben szabályozott hatósági döntések bírósági felülvizsgálatára irányuló eljárásait soron kívül köteles lefolytatni.

(2) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(3) A bíróság az Elnök határozatát megváltoztathatja.

Adatszolgáltatás

47. § (1) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó elektronikus hírközlési tevékenységet végzőt, elektronikus hírközlési szolgáltatót minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott hatósági hatáskörébe utalt feladatainak ellátásához szükséges, abban az esetben is, ha az - a minősített adatok kivételével - törvény által védett titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.

(3) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat, szolgáltatókat hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.

(4) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat, szolgáltatókat hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.

(5) A piacmeghatározás és piacelemzés érdekében az elektronikus hírközlési szolgáltatók adatszolgáltatásra kötelesek. A Hatóság a 62-66. §-ok szerinti eljárásában a más eljárásában szolgáltatott adatokat is felhasználhatja, amennyiben azokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóság kötelező döntése alapján szolgáltatta. A Hatóság az elektronikus hírközlési szolgáltatót az általa más eljárásban szolgáltatott adatok 62-66. §-ok szerinti eljárásban való lehetséges felhasználására előzetesen figyelmeztetni köteles.

(6) A Hivatal (2)-(5) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) Az Elnök (2)-(5) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(8) A (2)-(5) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.

(9) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (2)-(5) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság bírságot szab ki, amelynek mértéke - a jogsértő előző évben elért 49. § (11) bekezdése szerinti nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve - a jogsértő nettó árbevételének legfeljebb 0,05%-a, de legalább 100 000 Ft. Árbevételi adatok, vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, legfeljebb százmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő szolgáltató vezető tisztségviselőjét is.

(10) A (9) bekezdésben foglalt határozatok ellen e törvény szerinti jogorvoslatnak van helye.

(11) A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát.

(12) Az adatszolgáltatásra - az (1) bekezdésben foglalt felhívás esetében is - megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni.

(13) Az (1)-(5) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

Jogkövetkezmények

48. § (1) A Hatóság az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak megsértőjével (a továbbiakban: jogsértő) szemben jogkövetkezményt alkalmazhat a jelen alcímben meghatározottak szerint.

(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Hatóság az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz, figyelembe véve, hogy a kiszabott bírság alkalmas legyen a jogsértést elkövető vagy más személy további jogsértéstől való visszatartására.

49. § (1) A Hatóság a jogkövetkezményt, valamint annak mértékét - a jogsértés jellegétől függően - a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértő által a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra tekintettel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt mérlegelési szempontok alkalmazása nélkül, amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Hatóság - a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett -megfelelő határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, valamint a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Hatóság - a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül - a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, további jogkövetkezményeket alkalmazhat vagy hatósági szerződést köthet a jogsértővel.

(4) A Hatóság bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben, melynek a felső határa

a) elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, a szolgáltató bejelentésében vagy az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való jogszabályba ütköző eltérés, illetve bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a jogsértő árbevételének 0,25%-a;

b) a szabálytalanul forgalomba hozott, forgalmazott elektronikus hírközlő berendezés minden darabja után a nettó beszerzési érték ötszöröse;

c) szabálytalan vagy jogszerűtlen, engedély nélküli rádiófrekvencia-, illetve azonosítóhasználat esetén a jogsértő árbevételének 1%-a;

d) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára határozatban megállapított kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén a jogsértő árbevételének 0,5%-a;

e) egyéb, az a)-d) pontban nem szereplő piacszabályozási ügyekben, elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály megsértése esetén a jogsértő árbevételének 0,1%-a;

f) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattal kapcsolatos - e törvényben meghatározott - kötelezettségek megsértése esetén a jogsértő szolgáltató árbevételének 0,5%-a;

g) árbevételi adatok vagy árbevétel közlésének hiányában a bírság mértéke legalább ötvenezer forint, de legfeljebb százmillió forint.

(5) Ismételt jogsértés esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, és az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.

(6) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében a Hatóság jogosult - a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(7) A Hatóság

a) kötelezheti a jogsértőt a határozatban foglalt közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán vagy sajtótermékben történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig;

b) a jogsértő költségén a jogszabálysértést megállapító határozatát vagy a határozatban foglalt közleményt országos napilapban is nyilvánosságra hozhatja, különösen, ha ez súlyos érdeksérelem megelőzését, illetve csökkentését szolgálja;

c) a kötelezettségek súlyos és ismétlődő megsértése esetén 10-90 napig terjedő időtartamra felfüggesztheti az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtására vonatkozó jogosultságot, illetve a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó engedélyeket;

d) kiemelten súlyos és ismételt jogsértés esetén megtilthatja az elektronikus hírközlési tevékenység végzését, visszavonhatja a rádiófrekvenciák és azonosítók használatára vonatkozó engedélyeket;

e) elrendelheti a frekvenciahasználati jog kényszerértékesítését vagy haszonbérbe adását;

f) elrendelheti a piacelemzést követően kiszabott kötelezettségek tekintetében a versenyt jelentős mértékben hátráltató szolgáltatás vagy szolgáltatáscsomag nyújtásának beszüntetését vagy késleltetését;

g) a 2 hónapot meghaladó lejárt határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati díjtartozásról a Hatóság értesítést küld, a 3 hónapot meghaladó lejárt határidejű frekvencia-, vagy azonosítóhasználati díjtartozás esetén a jogosított engedélyeit (a frekvenciakijelölést, rádióengedélyt, illetve az azonosítókijelölést) a Hatóság visszavonja;

h) egyéb, jogszabályban meghatározott szankciót alkalmazhat.

(8) A (4)-(7) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.

(9) A bírság ismételt jogsértés esetén ismételten is kiszabható.

(10) Ismételt jogsértésnek minősül, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.

(11) E § alkalmazása szempontjából árbevétel alatt az eljárás résztvevőjének hírközlési tevékenységgel kapcsolatos értékesítésből származó - a határozat meghozatalának időpontjához képest - előző üzleti évi nettó árbevételét kell érteni.

50. § Rádiófrekvencia jogszerűtlen, engedély nélküli használata esetében a Hatóság jogosult a jogsértő tevékenység folytatásához használt vagy jogosultság nélkül használt eszközt, illetve berendezést az Elnök rendeletében meghatározott eljárás szerint lepecsételni, valamint lefoglalni.

V. FEJEZET

A HATÓSÁG EGYES ELJÁRÁSAI

51. § A Hatóság egyes eljárásaiban a Ket. és e törvény szabályait az egyes eljárástípusok keretében meghatározott eltérésekkel alkalmazza.

Nyilvántartások vezetése

52. § (1) A Hatóság hatósági feladatainak ellátása során hatósági nyilvántartásokat vezet.

(2) A Hatóság nyilvántartást vezet különösen:

a) az elektronikus hírközlési szolgáltatókról és az általuk nyújtott szolgáltatásokról;

b) az elektronikus hírközlési tevékenység elektronikus hírközlő hálózaton történő végzéséhez vagy a szolgáltatás nyújtásához szükséges interfész bejelentésekről;

c) az egyetemes hírközlési szolgáltatók ellenőrzéséhez szükséges adatokról;

d) az elektronikus hírközlési építmények több szolgáltató által megvalósuló közös eszközhasználatáról;

e) az Elnök rendeletében meghatározott egyedi engedélyekről;

f) a Hatósághoz benyújtott referenciaajánlatokról és hálózati szerződésekről;

g) a nem azonosítható hívószámokról;

h) a nem harmonizált frekvenciahasználatú rádióalkalmazások rádióberendezéseinek belföldi forgalomba hozataláról.

(3) A hatósági nyilvántartásokban szereplő közérdekű adatokat bárki megismerheti, kivéve, ha jogszabály a hatósági nyilvántartásba való betekintést kifejezetten korlátozza.

(4) A Hatóság jogszabályban hatáskörébe utalt feladatainak körében egyéb nyilvántartásokat vezet a főigazgató által meghatározott egyéb adatokról, az adat- és minősített adatvédelemre, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.

Általános hatósági felügyelet

53. § (1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból - feladat- és hatáskörének keretében - jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, érvényesülését, betartását, valamint az általános szerződési feltételekben foglaltak teljesítését.

(2) Amennyiben a Hatóság, hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntés megsértését, az ügy összes körülményei, az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a hatósági döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

53/A. § (1) Az általános hatósági felügyeleti eljárást megelőzheti hatósági ellenőrzés.

(2) E hatósági ellenőrzésre a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy amennyiben az Elnök vagy a Hivatal a hatósági ellenőrzés eredményeként nem állapít meg jogszabálysértést vagy eljárás megindítására, kezdeményezésére okot adó tényt, körülményt, akkor az Elnök vagy a Hivatal - saját hatásköre keretében - e döntést az ügyiratra feljegyzi és egyéb eljárási cselekményt nem tesz.

(3) A (2) bekezdésben foglalt ügyiratra feljegyzett döntés tartalmáról az Elnök, illetve a Hivatal hivatalos levél formájában értesíti az ellenőrzés alá vont ügyfelet.

(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében az Elnök, illetve a Hivatal felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(5) A (4) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

Piacfelügyelet

54. § (1) Az Elnök és a Hivatal - saját hatósági hatásköre keretében - az elektronikus hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének, az elektronikus hírközlési tevékenységet végzők, az előfizetők és a felhasználók érdekei védelmének, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, valamint e törvény egyéb céljai megvalósítása érdekében hatósági felügyeleti jogkörében piacfelügyeleti tevékenységet végez.

(2) A Hatóság piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac működését, az arra vonatkozó elektronikus hírközlési szabályokban, valamint az előfizetői szerződésben foglaltak érvényesülését és arról - nem hatósági hatáskörben - elemzést, értékelést készít.

(3) A Hatóság az előző év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével - az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti tervét egységesen tartalmazó - éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december 1-jéig, és azt tizenöt napon belül az internetes oldalán közzéteszi. A piacfelügyeleti tervet az Elnök hagyja jóvá. A terv az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálható, és amennyiben szükséges, az Elnök jóváhagyásával módosítható. A módosított piacfelügyeleti tervet a Hatóság a módosítás jóváhagyásától számított tizenöt napon belül internetes oldalán közzéteszi.

(4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.

(5) A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként az Elnök és a Hivatal saját eljárásában valamennyi ügyfélre vonatkozó, egységes, egybefoglalt hatósági döntésében

a) értékeli az eljárás tárgyát képező szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefüggő jogérvényesülést, amelynek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat egyenként és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint meghatározza a jogkövetkezményeket,

b) meghatározza a jogsértések megelőzésével, az önkéntes jogérvényesülés előmozdításával, a piaci folyamatok zavartalan működésével kapcsolatos állami beavatkozás irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, hírközlés-politikai következtetéseit.

(6) Az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti döntésében szükség szerint kötelezettségeket állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja.

(7) A Hatóság évente - az Elnök és a Hivatal piacfelügyeleti tevékenységét egységesen tartalmazó - beszámolót készít a piacfelügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, piacfelügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a piacfelügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Hatóság annak - Elnök általi - elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(8) Az Elnök és Hivatal piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyeleti tevékenységet.

54/A. § (1) A piacfelügyeleti eljárást - ideértve a piacfelügyeleti terv alapján indítandó piacfelügyeleti eljárást is -megelőzheti piacfelügyeleti ellenőrzés.

(2) A piacfelügyeleti ellenőrzésre a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései irányadók azzal, hogy amennyiben az Elnök vagy a Hivatal a piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként nem állapít meg jogszabálysértést vagy eljárás megindítására, kezdeményezésére okot adó tényt, körülményt, akkor az Elnök vagy a Hivatal - saját hatásköre keretében - e döntést az ügyiratra feljegyzi és egyéb eljárási cselekményt nem tesz.

(3) A (2) bekezdésben foglalt ügyiratra feljegyzett döntés tartalmáról az Elnök, illetve a Hivatal hivatalos levél formájában értesíti az ellenőrzés alá vont ügyfelet.

(4) A piacfelügyeleti ellenőrzés eredményeként, hatósági hatásköre keretében az Elnök, illetve Hivatal felhívhatja az ügyfelet - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének pontos megjelölésével - a jogszabály vagy a hatósági határozat megsértésének megszüntetésére és szükség esetén az eredeti állapot helyreállítására.

(5) A (4) bekezdésben foglalt felhívás ellen önálló jogorvoslatnak helye nincs. A felhívást a felhívott ügyfél a felhívás nem teljesítése esetében indított hatósági eljárás eredményeként hozott érdemi hatósági határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslatban támadhatja meg.

Egyedi engedélyek

55. § (1) Rádiófrekvenciák használati jogát - jogszabályban meghatározott esetekben - a Hatóság döntése (frekvenciakijelölés, valamint rádióengedély) alapján lehet megszerezni. Jogszabályban meghatározott esetekben frekvenciakijelölés és rádióengedély, kizárólag versenyeztetési eljárás (árverés, pályázat) eredményeként megszerzett frekvenciahasználati jogosultság alapján kérhető. Az árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságról hatósági szerződés is köthető.

(2) A polgári célú frekvenciák használatára vonatkozó frekvenciakijelölést, és rádióengedélyt, valamint árverés, illetve pályázat esetén frekvenciahasználati jogosultságot a Hatóság, a nem polgári célú frekvenciakijelölést, illetve rádióengedélyt a Hatóság a nem polgári célú frekvenciagazdálkodó, önálló hatáskörrel rendelkező szervezeti egysége, a KFGH útján adja ki.

(3) A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárásban a Hatóság nyílt, tárgyilagos, átlátható és hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályok alapján határoz a frekvenciahasználati jog kiadásáról. A frekvenciahasználati joggal vagy jogosultsággal kapcsolatos hatósági eljárások részletes szabályait az Elnök rendeletben határozza meg.

(4) A frekvenciahasználati joggal kapcsolatos hatósági eljárás határideje 42 nap. Pályázat vagy árverés útján megszerezhető jogosultságok esetén az ügyintézés határideje legfeljebb nyolc hónappal meghosszabbítható.

(5) Az e törvényben szabályozott frekvenciagazdálkodási hatósági eljárás az ügy eldöntéséhez szükséges műszaki vizsgálatok és a nemzetközi koordináció befejeződéséig felfüggeszthető.

(6) A Hatóság a rádióspektrum hatékony és megfelelő használata, a káros zavarások elkerülése érdekében vagy közegészségügyi szempontok alapján a frekvenciahasználatot korlátozhatja vagy megtagadhatja.

(7) A közszolgálati médiaszolgáltatóra rótt közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges frekvenciahasználati jogosultság kiadása során a közszolgálati médiaszolgáltató kérelme elsőbbséget élvez.

(8) A Hatóságnak a frekvenciahasználatra irányuló kérelmet el kell utasítania, ha

a) a kérelem teljesítése műszaki vagy frekvenciagazdálkodási okból nem lehetséges;

b) a frekvencia használata a meglévő vagy tervezett frekvenciafelhasználásokban káros rádiófrekvenciás zavart okozna;

c) a kérelmezőnek lejárt határidejű frekvenciadíj-fizetési kötelezettsége van a Hatósággal szemben.

(9) A frekvenciahasználati jog jogosítottjának kérelmére a frekvenciahasználati jogot a hatóság visszavonja. A visszavonás egyéb feltételeit az Elnök rendeletben állapítja meg.

(10) Amennyiben a médiaszolgáltatási jogosultság műsorszolgáltatási vagy hatósági szerződésen alapul, a műsor szórására vonatkozó rádióengedély a szerződésben foglalt határozott időtartam leteltének napjával vagy a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetében a megszüntetés napjával - külön anyagi jogi visszavonásra irányuló hatósági eljárás és hatósági döntés nélkül - megszűnik.

(11) Amennyiben a médiaszolgáltatási jogosultság műsorszolgáltatási vagy hatósági szerződésen alapul, a műsor szórására vonatkozó rádióengedély a szerződés Médiatanács általi felmondása alapján történő megszűnése napjával - külön anyagi jogi visszavonásra irányuló hatósági eljárás és hatósági döntés nélkül - megszűnik.

(12) A (11) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók a felmondás tárgyában hozott hatósági határozat bírósági felülvizsgálata keretében kért végrehajtás felfüggesztése tekintetében a bíróság által meghozott elsőfokú döntésig, továbbá nem alkalmazhatók - a vonatkozó közigazgatási per jogerős lezárásáig - amennyiben a felmondás tárgyában hozott hatósági határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette.

(13) A rádióengedély tartalmazza az engedély hatályát és a (10)-(12) bekezdések szerinti megszűnésének eseteit.

(14) A műsorszórásra felosztott frekvenciák frekvenciahasználati jogosultságával, kijelölésével és rádióengedélyével kapcsolatos részletes szabályokat a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló törvény, a frekvenciahasználati jogosultság megszerzését szolgáló árverés és pályázat szabályairól szóló Elnök által kiadott rendelet, valamint az Elnök a frekvenciagazdálkodás egyes hatósági eljárásairól szóló rendeletben állapítja meg.

55/A. § (1) Az azonosítókkal való gazdálkodás során biztosítani kell a szolgáltatások zavarmentes, egyértelmű elérhetőségét, a piaci szereplők esélyegyenlőségét, az azonosítók hatékony, a felhasználók és a szolgáltatók érdekeit érvényesítő felhasználását.

(2) A felosztott azonosítók résztartományai kizárólagos használati jogának egy későbbi időpontban történő megszerzését (lekötési engedély), a lekötött azonosítók meghatározott résztartományonkénti vagy egyedi azonosítónkénti használatát (kijelölési engedély) a Hatóság engedélyezi. Az azonosító kijelölésének nem feltétele a lekötés, a kijelölési engedélyt a Hatóság lekötési engedély nélkül is kiadhatja.

(3) A Hatóság határozatát a szolgáltatások megvalósításának erőforrás- és időszükségletére figyelemmel hozza meg.

(4) Az azonosító használatot a Hatóság ellenőrzi. Az engedélyezési és ellenőrzési eljárás szabályait az Elnök rendeletben állapítja meg.

Zavarelhárítás

56. § (1) Elektronikus hírközlő berendezést, nagyfrekvenciás berendezést, valamint minden olyan berendezést amely működése közben nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást kelt, továbbá azokat a villamos vagy elektronikus alkatrészeket tartalmazó berendezéseket (a továbbiakban együtt: villamos vagy elektronikus berendezés), amelyek alkalmasak arra, hogy elektromágneses zavart okozzanak, vagy amelyek működésére ilyen zavar hatással lehet, úgy kell üzemben tartani, hogy az más, zavarérzékenység szempontjából egyébként megfelelő villamos vagy elektronikus berendezés működésében zavart ne okozzon.

(2) A hírközlő berendezés működésében zavart okozó berendezés üzemben tartója köteles a zavart megelőzni, a keletkezett zavart megszüntetni.

(3) A Hatóság köteles a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés üzemben tartóját a zavar megszüntetésére felszólítani. Ha az üzemben tartó a zavart a műszakilag elengedhetetlenül szükséges időtartamon belül a felszólítás ellenére sem szünteti meg, a Hatóság határozattal elrendeli a berendezés zavarszűrését, áthelyezését vagy üzemidejének korlátozását, illetőleg a zavar más módon való megszüntetését.

(4) A (3) bekezdésben foglalt határozat meghozatalának akkor is helye van, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés zavarkibocsátás szempontjából megfelelő és használata jogszerű, kivéve, ha a zavart költség nélkül vagy csekély költséggel - a zavarérzékenység szempontjából megfelelő zavart villamos vagy elektronikus berendezés áthelyezésével vagy tartozékainak megváltoztatásával - meg lehet szüntetni.

(5) A zavar elhárításának költségei, ha a zavart okozó villamos vagy elektronikus berendezés nem megfelelő, vagy használata jogszerűtlen volt, az üzemben tartót, ha a zavart villamos vagy elektronikus berendezés zavarérzékenység szempontjából nem megfelelő, akkor annak üzemben tartóját terhelik.

Eljárás jogvitában

57. § (1) Az a szolgáltató vagy egyéb vállalkozás, akinek egy másik szolgáltató elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, az ez alapján kötött szerződésben, vagy e törvény szerinti hálózati szerződésben meghatározott, elektronikus hírközlést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette (a továbbiakban: jogvita), a Hatósághoz fordulhat.

(2) A Hatóság az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben tanácsban jár el.

(3) A Hatóság eljáró tanácsának (a továbbiakban: eljáró tanács) elnöke és két tagja van.

(4) Az eljáró tanács elnöke az Elnök, vagy - a Szervezeti és Működési Szabályzatban szabályozott módon -az Elnökhelyettes.

(5) Az eljáró tanács két tagját az Elnök jelöli ki a Hatóság vezető beosztású alkalmazottai közül.

(6) Az eljáró tanács eljárására vonatkozó - e törvényben nem szabályozott - rendelkezéseket a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.

58. § (1) A jogvitás eljárást kezdeményező kérelemnek a Ket. kérelemre vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túlmenően tartalmaznia kell az 57. § (1) bekezdésben meghatározottak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kérelmező jogsérelmének alapját képező konkrét jogszabályi, és szerződésbeli rendelkezéseket, valamint jogának vagy jogos érdekének igazolását.

(2) Amennyiben a kérelmező a szerződés létrehozását, tartalmának megállapítását kéri az eljáró tanácstól, köteles szövegszerűen - egyértelműen és világosan - megjelölni a létrehozni, megállapítani kért szerződéses tartalmat.

(3) A kérelemben bizonyítási indítvány is előterjeszthető, valamint abban nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmező kéri-e tárgyalás tartását.

(4) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, az eljáró tanács legfeljebb nyolc napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást - határidőben - a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, az eljáró tanács a kérelmet tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(5) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, abban az esetben az eljáró tanács öt napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást - határidőben - a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, az eljáró tanács a szerződés létrehozása, illetve tartalmának megállapítása körében mellőzi a döntéshozatalt és az ügy tárgya, illetve a jogsértés tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.

(6) A kérelmet az eljáró tanács - amennyiben érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el - megküldi az ellenérdekű ügyfélnek, és legfeljebb tíznapos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére, valamint azok ellenérdekű ügyfél részére történő egyidejű megküldésére.

(7) Az eljárás során az eljáró tanács megkísérli egyezség létrehozását a felek között.

59. § (1) Az eljáró tanács bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A tárgyalás nem nyilvános.

(2) A tárgyalásra szabályszerűen idézettek, értesítettek távolmaradása a tárgyalás megtartását és az ügy elintézését nem gátolja. Távolmaradását azonban az idézett, értesített alapos okkal előzetesen kimentheti, ez esetben az eljáró tanács a tárgyalást elhalaszthatja.

(3) A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. Az eljáró tanács azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel - új tárgyalási határnap kitűzésével - a tárgyalást elhalaszthatja.

(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a kérelemben foglaltak tény- és jogalapját a kérelmező köteles hitelt érdemlően bizonyítani.

(5) Az eljáró tanács az ellenérdekű ügyfelet adatszolgáltatásra, nyilatkozattételre kötelezheti.

(6) Az eljáró tanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedéseket tehet, amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

(7) Ideiglenes intézkedésként az eljáró tanács megtilthatja a tevékenység gyakorlását, meghatározhatja a tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá kötelezettséget határozhat meg.

(8) Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős lezárásáig tart. Az ideiglenes intézkedést az eljáró tanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, megszüntetheti.

(9) Amennyiben az eljáró tanács ideiglenes intézkedést alkalmaz, az intézkedést elrendelő végzés ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz jogorvoslati kérelemmel fordulhat. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. A kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(10) Az ideiglenes intézkedés elutasítása tárgyában az eljáró tanács nem hoz külön végzést, az elutasítás indokait a jogvitás eljárást lezáró érdemi döntésben határozza meg.

60. § (1) Az eljáró tanács jogvitás eljárásban jogosult az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály alapján fennálló szerződéskötési kötelezettség esetén a feleknek a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában - 58. § (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérelem esetén - a szerződés létrehozására, módosítására, és a szerződés tartalmának megállapítására.

(2) Amennyiben az e törvény szerint az elektronikus hírközlési szolgáltatás ellenértékére kiterjedően is indítható jogvitás eljárás, az eljáró tanács megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg e törvény keretei között megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti az elektronikus hírközlési szolgáltatót a jogszerű ár alkalmazására.

(3) A referenciaajánlattal, illetve a kötelezett szolgáltató és a jogosult szolgáltató között referenciaajánlat alapján vagy azon kívül hozzáférés, illetve összekapcsolás tárgyában kötendő szerződéssel kapcsolatos jogvitákban az eljáró tanács külön jogszabályban meghatározott eltérésekkel jár el.

61. § (1) Amennyiben szolgáltatók között felmerült jogvitában a Hatóság mellett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság is érintett, a jogvitában a Hatóság eljárása során köteles kikérni a jogvitában érintett más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságok véleményét.

(2) A jogvita rendezése érdekében a Hatóság köteles együttműködni a Hatóságot megkereső más tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatósággal.

VI. FEJEZET

PIACSZABÁLYOZÁSI ELJÁRÁSOK

Piacmeghatározás, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása és kötelezettségek előírása

62. § (1) Az Elnök azonosítja az érintett piacokat; elemzi az érintett piacokon fennálló versenyt, valamint annak hatékonyságát, és amennyiben azokon a verseny nem hatékony,

a) azonosítja az érintett piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, szolgáltatókat; valamint

b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, szolgáltatókra a XI-XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek közül a piacelemzés alapján feltárt versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos, legalább egy kötelezettséget ír elő vagy a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban, az e bekezdés szerinti piacelemzés első elvégzését megelőzően jogszabályban, vagy azt követően a határozatában megállapított legalább egy kötelezettséget fenntart, illetve módosítja azt.

(2) Az Elnök a piacmeghatározást és a piacelemzést a miniszter által rendeletben meghatározott alapelvek és az Európai Bizottság harmonizált jogalkalmazásra vonatkozó határozatai és ajánlásai alapján, a versenyjog vonatkozó szabályai szerint végzi el figyelembe véve a földrajzi piacon a versenyfeltételekben, és a fogyasztók jellemzőiben megjelenő eltéréseket.

(3) A piacelemzés alapján az Elnök jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosítja azt a szolgáltatót, amelyik valamely olyan érintett piacon, amelyen a gazdasági verseny nem hatékony, egyedül vagy más szolgáltatóval közösen gazdasági erőfölényben van, azaz olyan gazdasági helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy a tevékenységét a versenytársaktól, a vevőktől, és végső soron a fogyasztóktól nagymértékben függetlenül folytassa.

(4) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása során az Elnök figyelembe veszi, hogy egy érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató egy kapcsolódó vagy azzal szoros kapcsolatban lévő piacon is jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülhet, amennyiben az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően a szolgáltató az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti. A kapcsolódó piacon, amennyiben indokolt, az arányosság elvét követve, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára a XI-XIV. fejezetben foglalt kötelezettségek írhatók elő, kivéve a 106. §-ban foglalt kötelezettséget.

(5) Amennyiben az Elnök a piacelemzés alapján egy, a piacelemzés megkezdésének időpontjában jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatónak minősülő szolgáltatót nem határoz meg jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként, határozatában megszünteti az ilyen szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását.

(6) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítását az érintett, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak elektronikus hírközlési szabályozó hatóságaival együttműködve végzi el.

63. § (1) Az Elnök az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra az azon a piacon, amelyen a szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, a piacelemzés által feltárt, versenyt korlátozó akadályok által indokolt, azokkal arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket ír elő a XI-XIV. fejezetben meghatározott kötelezettségfajták közül, vagy hatályában fenntartja, illetve módosítja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra korábban megállapított kötelezettséget.

(2) Az Európai Bizottság határozatában megállapított, a Magyar Köztársaság földrajzi területét is érintő, az Európai Gazdasági Térség tagállamai közötti piac esetében az Elnök a kötelezettségek előírását, hatályban tartását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését az Európai Gazdasági Térség érintett tagállamának elektronikus hírközlési szabályozó hatóságával együttműködve végzi el.

(3) Amennyiben valamely jelentős piaci erejű szolgáltató esetében jogutódlás következik be, a szolgáltató kérelmére az Elnök hatósági szerződés keretében rendezheti, hogy a jogutód szolgáltatót vagy szolgáltatókat a jogelőd szolgáltatókat terhelő kötelezettségek közül melyik milyen tartalommal terheli.

(4) Amennyiben az Elnök megszünteti egy szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítását, határozatában az ilyen szolgáltatót a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként való azonosítására tekintettel terhelő valamennyi kötelezettség alkalmazását megszünteti.

(5) Az Elnök a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót terhelő kötelezettség módosításáról vagy megszüntetéséről rendelkező határozatában a módosításra, illetve megszüntetésre kerülő kötelezettséget a határozatban foglalt átmeneti ideig hatályban tarthatja. A kötelezettség módosítása esetén az Elnök rendelkezik a módosított kötelezettség hatályba lépése időpontjáról.

64. § Amennyiben az Elnök - kivételes és indokolt esetben - a XI-XIV. fejezetben meghatározottaktól eltérő, hozzáféréssel vagy összekapcsolással összefüggő, illetve funkcionális szétválasztásra vonatkozó kötelezettséget kíván előírni egy jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra, az erre vonatkozó határozattervezetét részletes indokolással előzetesen jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak. A határozattervezet megküldésétől az Európai Bizottság 71. § (5) bekezdése szerinti határozatának meghozataláig az Elnök eljárása felfüggesztésre kerül.

65. § (1) A piacelemzést az érintett piacokon az Elnök rendszeresen, de legalább az előző piacelemzési és kötelezettség előírásával kapcsolatos eljárás befejezését követő három éven belül ismételten elvégzi. Ez az időszak azonban legfeljebb három további évvel meghosszabbítható, amennyiben a Hatóság a javasolt meghosszabbításról szóló, indokolással ellátott értesítést küld a Bizottságnak, és ezzel kapcsolatban a Bizottság az értesítéstől számított egy hónapon belül nem emel kifogást.

(2) Az Elnök a Bizottságnak korábban be nem jelentett érintett piacok esetében a piacelemzést a Bizottság által az érintett termékpiacokról és szolgáltatási piacokról kiadott ajánlás felülvizsgálatának elfogadásától számított két éven belül folytatja le.

(3) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut a Hatóság tudomására, az Elnök a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja az adott érintett piacon vagy piacokon.

(4) Amennyiben a lefolytatott piacelemzés eredménye alapján

a) új érintett piac vagy piacok meghatározása,

b) valamely piac vagy piacok érintett piacként való meghatározásának megszüntetése,

c) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása vagy ilyen szolgáltatóként való azonosítás megszüntetése, vagy

d) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kötelezettség előírása, módosítása vagy megszüntetése válik szükségessé, az Elnök a 40. § és a 62. § szerinti eljárásokat lefolytatva soron kívül határozatot hoz.

66. § (1) Ha a Hatóság a 108/A. § szerinti feltételek fennállása esetén funkcionális szétválasztásra irányuló kötelezettséget kíván előírni, határozattervezet formájában javaslatot nyújt be a Bizottsághoz, amely tartalmazza:

a) a Hatóságnak a 108/A. § (1) bekezdés szerinti megállapításait alátámasztó bizonyítékait;

b) az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy ésszerű időn belül nincs vagy nagyon kicsi az esély arra, hogy kialakuljon a hatékony és fenntartható infrastruktúraalapú verseny;

c) a Hatóságra, az érintett szolgáltatóra, különösen a szétválasztott szolgáltató által foglalkoztatott munkaerőre, az elektronikus hírközlési ágazat egészére, valamint - figyelembe véve különösen a társadalmi és területi kohézió biztosításának szükségességét - az ágazati befektetések ösztönzésére, valamint más érdekeltekre gyakorolt várható hatás, így különösen az infrastruktúraalapú versenyre gyakorolt várható hatás, és a fogyasztókkal kapcsolatos esetleges hatások elemzését;

d) azon okoknak az elemzését, amelyek igazolják, hogy ez a kötelezettség lenne az azonosított versenyproblémák, piaci kudarcok kezelését célzó eszközök végrehajtásának leghatékonyabb eszköze.

(2) A Hatóság által a Bizottsághoz benyújtott határozattervezetnek tartalmaznia kell a következőket:

a) a szétválasztás pontos jellegét és mértékét, meghatározva különösen a létrejövő önálló gazdasági egység jogállását;

b) a létrejövő önálló gazdasági egység eszközei, valamint az általa szolgáltatandó termékek vagy szolgáltatások megjelölését;

c) a létrejövő önálló gazdasági egység által foglalkoztatott munkavállalók személyzeti függetlenségét biztosító vezetési szabályokat és a kapcsolódó ösztönző rendszert;

d) a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályokat;

e) a gazdasági tevékenység - különösen más érdekeltekkel szembeni - átláthatóságát biztosító szabályokat; és

f) a kötelezettségek teljesítését biztosító intézkedéseket, beleértve az éves jelentés közzétételét is.

(3) Az Európai Bizottság által a határozattervezetről meghozott döntést követően a Hatóság a 62-66. §-ban foglaltak szerint elvégzi az intézkedéssel érintett piacok összehangolt elemzését. Értékelése alapján a Hatóság a 62-66. § rendelkezéseivel összhangban dönt a kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról. Ha a funkcionális szétválasztásra kötelezett vállalkozás a Hatóság határozata alapján valamely érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a XII. fejezetben meghatározott kötelezettség, és a 62-65. § alapján előírt bármely egyéb kötelezettség.

(4) Ha az egy vagy több érintett piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató előzetesen - a tervezett jogügyletet megelőzően legalább 90 nappal - tájékoztatja a Hatóságot, hogy

a) a helyi hozzáférési hálózati eszközei teljes egészét vagy jelentős részét más tulajdonában lévő, önálló jogi személyre kívánja átruházni, vagy

b) ha önálló gazdasági egységet kíván létrehozni abból a célból, hogy valamennyi kiskereskedelmi szolgáltató részére

- saját kiskereskedelmi részlegét is beleértve - teljes mértékben egyenértékű hozzáférési szolgáltatásokat biztosítson, a Hatóság felméri, hogy a tervezett jogügylet hogyan befolyásolja az e törvény alapján kirótt hatályos szabályozási kötelezettségeket.

(5) Ebből a célból a Hatóság a 62-65. §-ban megállapított eljárással összhangban elvégzi a szétválással érintett piacok összehangolt elemzését.

(6) Értékelése alapján a Hatóság a 62-65. § rendelkezéseivel összhangban dönt a XII. Fejezet szerinti kötelezettségek megállapításáról, fenntartásáról, módosításáról vagy visszavonásáról.

(7) Ha a jogilag vagy működését tekintve önálló gazdasági egység a Hatóság határozata alapján valamely piacon jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősül, akkor vele szemben e piac tekintetében megállapítható bármely, a XII. fejezetben meghatározott kötelezettség, és a 64. § alapján előírt bármely egyéb kötelezettség.

Referenciaajánlat elfogadása

67. § (1) Az Elnök határozata vagy jogszabály alapján referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató (a 67-68. § alkalmazásában: kötelezett szolgáltató) köteles az e törvényben, az Elnök határozatában vagy a referenciaajánlatokra, a hálózati szerződésekre, valamint azok megkötésére vonatkozó részletes szabályokról szóló jogszabályban meghatározott tartalommal összeállított referenciaajánlat-tervezetét jóváhagyásra az Elnökhöz benyújtani.

(2) Az Elnökhöz benyújtott referenciaajánlat-tervezethez csatolni kell:

a) a kötelezett szolgáltató hálózatára és egyéb működési feltételeire vonatkozó, valamint minden egyéb olyan adatot és dokumentumot, amelyek az Elnök számára szükségesek annak megállapításához, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak, így különösen az abban alkalmazott árak megfelelnek-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak,

b) az összekapcsolásról, hozzáférésről szóló mintaszerződést,

c) a szerződéskötés kezdeményezésére, a szükséges adatközlésre vonatkozóan a kötelezett szolgáltató által kialakított adatlapot,

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(3) A (2) bekezdés a) és d) pontja szerint csatolt adatok és dokumentumok nem képezik a referenciaajánlat részét.

(4) A referenciaajánlat-tervezet benyújtásának határidejét az Elnök állapítja meg.

(5) Amennyiben a szolgáltató számviteli szétválasztási kimutatás készítésére köteles, a referenciaajánlat-tervezetet - az Elnök eltérő rendelkezése hiányában - az Elnök által jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatás alapján kell elkészíteni.

67/A. § (1) Az Elnök a kötelezett szolgáltató által jóváhagyásra benyújtott referenciaajánlat-tervezetet megvizsgálja, hogy az megfelel-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályokban foglaltaknak.

(2) Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott referenciaajánlat-tervezet hiányos, és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, vagy ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, határozatában megállapítja a referenciaajánlat tartalmát.

(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaajánlat-tervezetben foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

(4) Az Elnök a jóváhagyás tárgyában hozott határozatot és a referenciaajánlatot a Hatóság internetes oldalán közzéteszi. Az Elnök a jóváhagyás tárgyában hozott határozatában rendelkezik a referenciaajánlat vagy annak egyes részei hatálybalépésének időpontjáról. Az Elnök által jóváhagyott referenciaajánlatot az érintett szolgáltató köteles a határozat kézhezvételét követő 5 napon belül internetes oldalán nyilvánosságra hozni.

(5) Az Elnök indokolt esetben jogosult a jóváhagyott referenciaajánlat módosítását hivatalból előírni.

67/B. § (1) A referenciaajánlat kérelemre történő módosításával kapcsolatos eljárásra a referenciaajánlat jóváhagyásával kapcsolatos eljárás szabályait kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel.

(2) A referenciaajánlat közzétételére kötelezett szolgáltató a referenciaajánlat módosítására irányuló kérelemben köteles meghatározni a referenciaajánlat

a) módosításának indokát,

b) módosuló részeit és a módosítás tartalmát.

(3) A referenciaajánlat módosításának jóváhagyására irányuló kérelemhez csatolni kell a referenciaajánlat módosuló részeivel kapcsolatos adatokat és dokumentumokat, valamint a referenciaajánlatnak a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt változatát.

(4) Nem kell alkalmazni a referenciaajánlat szolgáltató általi módosítására vonatkozó szabályokat a 67/A. § (5) bekezdése szerinti eljárás során.

(5) Az eredeti referenciaajánlat alapján kötött szerződések módosítására vonatkozó eljárásokat csak a referenciaajánlat módosításának hatálybalépését követően lehet megkezdeni. A módosított referenciaajánlatban meghatározott árakat a felek a referenciaajánlat módosításának hatálybalépésétől kötelesek alkalmazni.

67/C. § (1) Ha az Elnök határozatában megállapítja, hogy egy korábban kötelezett szolgáltatónak minősülő szolgáltatót már nem terhel referenciaajánlat közzétételi kötelezettség, e határozat jogerőre emelkedésétől számított naptól az ilyen szolgáltató akkor sem köteles a referenciaajánlat szerinti szerződés megkötésére, ha azt egy másik szolgáltató a jogerőre emelkedést megelőzően kezdeményezte.

(2) A referenciaajánlat alapján kötött szerződéseket a kötelezett szolgáltató az (1) bekezdés szerinti napon, amennyiben az határozatlan időre jött létre, legalább 90 napos felmondási idővel felmondhatja. Amennyiben a határozott idejű szerződésből 6 hónapnál hosszabb idő van hátra, úgy ebben az esetben ugyancsak 90 napos felmondási határidővel gyakorolhatja felmondási jogát a kötelezett szolgáltató.

Számviteli szétválasztási kimutatás jóváhagyása

68. § (1) A számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésére (a továbbiakban: számviteli szétválasztás) kötelezett szolgáltató az e törvényben, a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésének részletes szabályairól szóló jogszabályban, valamint az Elnök határozatában foglalt szerkezetben és tartalom szerint összeállított számviteli szétválasztási kimutatást naptári évenként a számvitelről szóló törvény szerinti éves beszámoló elfogadásától számított 30 napon belül köteles az Elnöknek jóváhagyásra benyújtani.

(2) Ha az Elnök megállapítja, hogy a hozzá benyújtott, számviteli kimutatás hiányos és nem bírálható el, vagy egyébként nem felel meg az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak, illetve ahhoz nem csatolták az előírt adatokat, a kötelezett szolgáltatót megfelelő határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel. A hiánypótlási felhívásban foglaltak késedelmes vagy nem megfelelő teljesítése esetén az Elnök bírságot szabhat ki.

(3) Kétség esetén a szolgáltatót terheli annak bizonyítása, hogy a benyújtott számviteli szétválasztási kimutatásban és a kapcsolódó dokumentumokban foglaltak megfelelnek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak.

(4) Az Elnök jogosult a szolgáltatót a számviteli szétválasztási kimutatásban szereplő adatok alátámasztására szolgáló további adatok szolgáltatására kötelezni.

Hírközlési ágazati vizsgálat

69. § (1) Az Elnök az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének értékelése, és az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének feltárása érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a hírközlési piacok valamelyikén a verseny torzul vagy korlátozódik, - a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából - végzéssel hatósági ellenőrzési eljárást indít.

(2) Az Elnök ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgálat lefolytatására irányuló hatáskörét.

(3) A hatósági ellenőrzés megindításáról az Elnök hirdetmény útján értesíti az elektronikus hírközlési szolgáltatókat, amelynek a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat megindítása. A végzést hirdetményi úton, a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni.

(4) Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként az Elnök megállapítja, hogy a vizsgált piaci folyamatok következtében a hírközlési piac valamelyikén a verseny torzulhat vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörök gyakorlása útján nem orvosolható, akkor kezdeményezheti a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítását.

(5) A Gazdasági Versenyhivatal az Elnök (4) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mellőzi, amennyiben azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve már korábban ágazati vizsgálatot folytatott le. Erről a tényről a Gazdasági Versenyhivatal a Hatóságot tájékoztatja.

(6) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Hatóság saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.

Piaci erőre tekintet nélkül előírható kötelezettségekkel kapcsolatos eljárások

70. § (1) Az Elnök a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra kizárólag a XI. fejezetben meghatározott kötelezettségeket róhatja ki.

(2) Amennyiben az eljárás hivatalból indul, az (1) bekezdés szerinti kötelezettség előírására, módosítására, hatályban tartására, hatályon kívül helyezésére a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra vonatkozó kötelezettségek megállapítására irányadó eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy érintett piac helyett a kötelezettséggel érintett hálózati elemek és kapcsolódó eszközök, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató helyett kötelezett szolgáltató kerülnek meghatározásra.

(3) Amennyiben az eljárás kérelemre indul, a jogvitás eljárás szabályait kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy az Elnök a jogvitás eljárásban résztvevő szolgáltatóval szemben jogosult hivatalból eljárást indítani annak érdekében, hogy a XI. fejezet szerinti kötelezettségek a kötelezett szolgáltatót valamennyi szolgáltatóval szemben terheljék.

Egyeztetés az Európai Bizottsággal, a BEREC-kel és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságokkal

71. § (1) Az érdekeltekkel történő egyeztetés lefolytatását követően az Elnök

a) az érintett piacok meghatározására,

b) a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítására és a kötelezettségek előírására, módosítására, hatályban tartására vagy hatályon kívül helyezésére,

c) a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltató számára kötelezettség előírására vagy hatályon kívül helyezésére vonatkozó határozatának tervezetét részletes indokolással együtt megküldi az Európai Bizottságnak, a BEREC-nek és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak, amennyiben a tervezett határozat a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet.

(2) Amennyiben az Európai Bizottság, a BEREC vagy egy tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóság a Hatóság határozatának tervezetére annak kézhezvételétől számított 30 napon belül észrevételt tesz, a Hatóság a határozatot ezen észrevételek figyelembevételével adja ki, hozza meg. Az elfogadott észrevételekről a Hatóság tájékoztatja a Bizottságot, valamint a meghozott határozatokról tájékoztatja a Bizottságot és a BEREC-et.

(3) Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel az Elnök által megküldött olyan határozattervezettel szemben, amely

a) az Európai Bizottság által meghatározott piacoktól eltérő piacokat határoz meg, vagy érintett piac meghatározást alkalmaz, vagy

b) jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókénti kijelölésre vagy kijelölés megszüntetésére vonatkozik, és

c) ez a tagállamok közötti kereskedelemre hatással lehet,

mivel az véleménye szerint az egységes piac akadálya lehet, vagy annak a közösségi jognak való megfelelése erősen kétséges, az Elnök az Európai Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított 60 napig nem közölheti határozatként a kifogással érintett határozattervezetet.

(4) Amennyiben az Európai Bizottság - a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül - részletesen indokolt döntésében a határozattervezet visszavonására, vagy szövegszerű javaslat megtétele mellett annak módosítására kötelezi az Elnököt, az köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint, az Európai Bizottság határozatának meghozatalától számított fél éven belül eljárni. Módosított határozattervezet esetén az Elnök a 40. § és a jelen § (1)-(2) bekezdése szerinti eljárást ismételten lefolytatja.

(5) Amennyiben az Európai Bizottság kifogást emel az Elnök által megküldött határozattervezetben foglalt, a 100-108/A. §-okkal összefüggésben álló kötelezettségek kiszabására, módosítására vagy visszavonására vonatkozóan, az Elnök a Bizottság kifogásának kézhezvételétől számított 90 napig nem közölheti határozatként a kifogással érintett határozattervezetet.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül az Elnök szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal és a BEREC-kel a szabályozási céloknak leginkább megfelelő kötelezettségek kialakítása érdekében. Az Elnök az Európai Bizottság és a BEREC véleményének legnagyobb mértékű figyelembevétele mellett módosíthatja, visszavonhatja, vagy indokolással ellátva fenntarthatja a határozattervezetet.

(7) Az Elnök az Európai Bizottságnak az (5) bekezdésben meghatározott időszak végét követő egy hónapon belül kiadott ajánlásától vagy kifogásának visszavonásától számított egy hónapon belül - amely időszak meghosszabbítható a 40. § szerinti eljárás lefolytatása érdekében - megküldi az elfogadott végleges határozatot az Európai Bizottságnak és a BEREC-nek.

(8) Kivételesen sürgős esetekben, a verseny és a fogyasztói érdekek védelme érdekében az Elnök ideiglenes határozatot hozhat az (1) bekezdés szerinti ügyekben. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. Ebben az esetben az Elnök az ideiglenes határozatot, annak részletes indokolásával együtt haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak, a BEREC-nek és a tagállami elektronikus hírközlési szabályozó hatóságoknak. Az Elnök az ideiglenes határozat fenntartásáról a (2)-(5) bekezdés szerinti észrevételek, kifogás, illetve határozat alapján az észrevételek, illetve kifogás megérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül határozatban dönt.

(9) Az Elnök ideiglenes határozata ellen külön jogorvoslatnak nincs helye, az ideiglenes határozat a fenntartás tárgyában hozott határozatban támadható."

14. § (1) Az Eht. 76. §-ának (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:]

"e) a szolgáltatásnyújtás megkezdésének tervezett időpontja, amely időpont a bejelentéstől számított 180 napnál nem lehet későbbi időpont."

(2) Az Eht. 76. §-ának (6)-(8) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles tájékoztatni a Hatóságot a szolgáltatás tényleges megkezdésének időpontjáról. A Hatóság törli a szolgáltatást a nyilvántartásból, ha annak nyújtását az elektronikus hírközlési szolgáltató a bejelentetésben megjelölt tervezett kezdési időpontig nem kezdi meg.

(6a) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetését 15 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak. Ha a szolgáltató a bejelentésben közölt adatokban bekövetkezett változásokat vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának megszüntetését határidőn belül nem jelenti be, a Hatóság a mulasztó elektronikus hírközlési szolgáltatóval szemben bírságot alkalmazhat.

(7) A Hatóság által vezetett nyilvántartás közhiteles, azt a Hatóság közzéteszi, és abba bárki betekinthet.

(8) A Hatóság az (1), (6) és (6a) bekezdés szerinti bejelentés egy példányát annak nyilvántartásba vételét követően haladéktalanul megküldi - az elektronikus úton tett bejelentéseket továbbítja - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatnak. A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az elektronikus hírközlési szolgáltatás műszaki jellemzőivel kapcsolatosan a bejelentőtől információt kérhet, amelyet a bejelentő 30 napon belül köteles teljesíteni."

15. § Az Eht. 83. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A Hatóság biztosítja, hogy internetes honlapján az e § szerinti jogokkal összefüggő jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz a minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, és ezen információkat rendszeresen felülvizsgálja."

16. § Az Eht. 84. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Jogszabályban meghatározott esetekben rádióberendezést, rádióállomást, rádiótávközlő hálózatot és rádiórendszert telepíteni frekvenciakijelölés alapján, üzemben tartani rádióengedély alapján lehet az Elnök által rendeletben meghatározott ideig."

17. § Az Eht. 85. § (2) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Azonosítót használni - az (1) bekezdésen meghatározottakon kívül - csak kijelölési engedély alapján lehet. Az Elnök rendeletében meghatározott egyes azonosítók előzetesen leköthetők."

18. § Az Eht. 90. §-a és azt megelőző "Közös eszközhasználat" alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"Helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása

90. § (1) Az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásának biztosítására - beleértve az ehhez szükséges fizikai helymegosztást is - szerződéskötési kötelezettség terheli, ha azt olyan szolgáltató kéri, amelynek a szolgáltatása nyújtásához környezetvédelmi, közegészségügyi, közbiztonsági vagy építésügyi okok miatt megfelelő más eszközhöz való hozzáférésre nincs lehetősége.

(2) A kötelezettség kiterjed különösen az építményre, az építmény bejáratára, az építmény kábelezésére, a tartóoszlopokra, az antennákra, a tornyokra és egyéb támasztószerkezetekre, az alépítményekre, kábelcsatornákra ellenőrzőaknákra és szekrényekre. Nem vonatkozik ez a kötelezettség az ügyfélforgalom számára nyitva álló építmények e funkciót betöltő részére.

(3) A jogosult szolgáltató kérheti a vezetékek építményeken belüli vagy - amennyiben azok az építményen kívül találhatók - az első gyűjtő- vagy elosztási pontig tartó megosztását amennyiben ezen infrastruktúra megkettőzése gazdaságtalan vagy fizikailag kivitelezhetetlen lenne (a továbbiakban: közös eszközhasználat).

(4) Nem terheli szerződéskötési kötelezettség az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót, ha a következő körülmények bármelyike fennáll:

a) az ajánlatban foglaltak teljesítése a biztonságos, és rendeltetésszerű használatot aránytalanul akadályozza;

b) a helymegosztáshoz, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásához és üzemeltetéséhez szükséges igazolt költségeket az ajánlattevő nem vállalja;

c) a helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása más jogviszonyból eredő, méltányolható magánérdeket aránytalanul súlyosan sért;

d) a közös eszközhasználat nyújtására elektronikus hírközlési építmény, illetve elektronikus hírközlő eszközeinek szokásos működtetési módja, illetve az ehhez szükséges fizikai helymegosztás megvalósíthatatlansága miatt nem képes.

(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása érdekében az elektronikus hírközlési építményt át kell alakítani, az átalakítás költségei - az indokolt felújítást szolgáló igazolt költségek kivételével - az új használót terhelik. A helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásának - adott esetben a kockázat figyelembevételével módosított - költségeit a felek érdekeltségük arányában viselik.

(6) Ha az elektronikus hírközlési építmény tulajdon- vagy használati jogával rendelkező szolgáltató a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott mentesülési okból a szerződés megkötésére nem volna köteles, a helymegosztásra, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztására ajánlatot tevő szolgáltató kezdeményezheti az elektronikus hírközlési építmény közös használatra alkalmassá tételét. A közös használat érdekében ráfordított, adott esetben a kockázat figyelembevételével módosított, indokolt költségeik viseléséről a felek érdekeltségük arányában állapodnak meg.

(7) Ha a felek a helymegosztással, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztásával kapcsolatos ajánlatról, a költségekről, a fenntartás terheiről nem tudnak megállapodni, bármelyik fél a Hatósághoz fordulhat. A Hatóság a jogviták rendezésére irányadó eljárás szabályai szerint, a jelen §-ban foglaltaknak megfelelően állapítja meg a helymegosztásra, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztására vonatkozó szabályokat azzal, hogy a Hatóság által hozott döntésnek meg kell felelni az objektivitás, az átláthatóság, az egyenlő elbánás és arányosság követelményeinek.

(8) A Hatóság a helymegosztás, valamint a hálózati elemek és a kapcsolódó eszközök megosztása és közös eszközhasználat érdekében az elektronikus hírközlési építmény tulajdon-, vagy használati jogával rendelkező szolgáltatót az érintett létesítmények tekintetében a létesítmény jellegére, hozzáférhetőségére, földrajzi elhelyezkedésére vonatkozóan adatszolgáltatásra kötelezheti. A Hatóság által e körben szolgáltatni kért adat nem minősíthető üzleti titokká. A Hatóság az adatok beszerzése érdekében más közigazgatási szervet is megkereshet.

(9) A Hatóság biztosítja az érdekelt szolgáltató indokolt kérelmére a (8) bekezdés szerinti adatokba történő betekintést."

19. § Az Eht. 94. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Hatóság biztosítja az internetes honlapján, hogy a használati jogokkal összefüggő jogosultságokra, feltételekre, eljárásokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információhoz minden érdekelt könnyen hozzáférhessen, ezen információkat rendszeresen felülvizsgálja."

20. § Az Eht. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"100. § (1) A Hatóság a jelentős piaci erővel nem rendelkező szolgáltatókra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában -e fejezetben meghatározott kötelezettségeken kívül más kötelezettségeket nem írhat elő, és hatályában nem tarthat fenn.

(2) Az előfizetői hozzáférési pontok közötti összeköttetés biztosítása érdekében a végfelhasználói hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles a Hatóság határozatában foglaltak szerint hálózatát más szolgáltató hálózatával összekapcsolni, és a szolgáltatások közötti átjárhatóság érdekében szolgáltatások együttműködését biztosítani. Ezzel összefüggésben a Hatóság a szolgáltató számára előírhat a 104. §, a 106. §, valamint a 107. § szerinti kötelezettségeket, és e törvényben meghatározott egyéb kötelezettségeket.

(3) A Hatóság a határozatával előírhatja, hogy a szolgáltató a 90. § szerinti közös eszközhasználatra vonatkozó szolgáltatását valamennyi azt igénylő másik szolgáltató számára nyújtsa, amennyiben a szolgáltatás tárgyát képező eszközök megkettőzése gazdaságtalan vagy fizikailag kivitelezhetetlen.

(4) A szolgáltató köteles a Hatóság határozatában meghatározott eszközökhöz tisztességes, ésszerű és az egyenlő elbánás követelményének megfelelő feltételek mellett hozzáférést biztosítani más szolgáltatók számára a digitális rádió- és televízió-műsorok végfelhasználók általi elérése érdekében.

(5) Ha a szolgáltató a Hatóság határozatában foglaltaknak nem tesz eleget, a Hatóság hivatalból a szolgáltatót annak teljesítésére kötelezi."

21. § Az Eht. 102. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság határozatában átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára összekapcsolással, valamint hozzáféréssel kapcsolatban, és előírhatja a szolgáltató számára meghatározott információk, így különösen

a) számviteli és műszaki információk, hálózati jellemzők,

b) a szolgáltatás nyújtásának és igénybevételének feltételei, ideértve a szolgáltatások és alkalmazások használatát vagy az azokhoz történő hozzáférést korlátozó bármilyen feltételt,

c) az árak nyilvánosságra hozatalát, valamint

d) a fogyatékos végfelhasználók egyenértékű hozzáférésének biztosítása érdekében hozott intézkedésekre vonatkozó információk összehasonlítható, megfelelő és naprakész közzétételét."

22. § Az Eht. 103. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben e törvény vagy a Hatóság határozata alapján a szolgáltatót a hálózati infrastruktúrához való nagykereskedelmi hozzáféréssel kapcsolatos kötelezettség terheli, a nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató köteles legalább a Hatóság határozatában meghatározott tartalmú referenciaajánlatot közzétenni."

23. § Az Eht. 104. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában az egyenlő elbánás elvébe ütköző magatartásnak minősülhet különösen, ha a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató:]

"e) a hálózati szolgáltatás igénybevételének feltételeit vagy minőségi jellemzőit úgy határozza meg, hogy azok nem lehetnek rosszabbak, mint az általa vagy ellenőrzése alatt álló szolgáltató által nyújtott ezen alapuló kiskereskedelmi szolgáltatás megvalósításának, igénybevételének feltételei vagy jellemzői."

24. § (1) Az Eht. 106. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdésben foglaltak előírása során különösen arra kötelezheti a szolgáltatót, hogy]

"a) hozzáférést biztosítson a Hatóság által meghatározott hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz, a helyhez kötött hálózat fizikai infrastruktúrájához való nagykereskedelmi hozzáférést és a bitfolyam-hozzáférést, többek között a közvetítőválasztás vagy az előfizetői vonal (helyhez kötött telefonhálózathoz való hozzáférés) viszonteladásának lehetővé tétele érdekében;"

(2) Az Eht. 106. § (3) bekezdés a következő j) és k) pontokkal egészül ki:

[A Hatóság az (1) bekezdésben foglaltak előírása során különösen arra kötelezheti a szolgáltatót, hogy]

"j) hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségek esetén, amennyiben az a hálózat szabályos működésének biztosítása céljából szükséges, meghatározott műszaki vagy üzemeltetési feltételeknek feleljen meg;

k) biztosítson hozzáférést a kapcsolódó szolgáltatásokhoz, beleértve az azonosítási, helymeghatározási és a jelenléti szolgáltatásokat."

(3) Az Eht. 106. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:]

"a) az egymással versengő eszközök használatának vagy telepítésének műszaki megvalósíthatóságát és gazdasági ésszerűségét a piac fejlődési ütemétől függően, figyelembe véve az érintett összekapcsolás és hozzáférés jellegét, valamint típusát, beleértve az egyéb, az adott hozzáférési szolgáltatás alapjául szolgáló eszközökhöz való hozzáférés - például az alépítményekhez való hozzáférés - megvalósíthatóságát;"

(4) Az Eht. 106. § (5) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:]

"c) az eszköz tulajdonosának kezdeti befektetését, figyelembe véve minden, a befektetéshez kapcsolódó állami, önkormányzati és egyéb, nem magánbefektetés kockázatait;

d) a verseny hosszú távú védelmének szükségességét különös figyelmet fordítva a gazdaságilag hatékony, infrastruktúraalapú versenyre;"

(5) Az Eht. 106. § (5) bekezdése a következő g)-h) pontokkal egészül ki:

[A Hatóság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségek előírása során különösen a következő szempontokat veszi figyelembe:]

"g) az új és megújított infrastruktúrákban való hatékony befektetések és újítások előmozdítása érdekében a beruházó szolgáltatók, vállalkozások kockázatát, valamint amennyiben lehetséges, a beruházók és a hozzáférést igénylő felek között a beruházási kockázatok megosztását célzó különféle együttműködési formákat;

h) az innováció ösztönzésének szükségességét."

(6) Az Eht. 106. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az összekapcsolási és hozzáférési szerződés részletes feltételeit, valamint az erre irányuló ajánlattal és tárgyalással kapcsolatos eljárási szabályokat a Hatóság határozza meg."

(7) Az Eht. 106. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Amennyiben a Hatóság e § rendelkezéseivel összhangban hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségeket ír elő az elektronikus hírközlési hálózatot üzemeltető szolgáltató számára, indokolt esetben a hálózat szabályos működésének biztosítása céljából műszaki vagy üzemeltetési feltételeket állapíthat meg e szolgáltató vagy a jogosult szolgáltató terhére összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett nem kötelező szabványok vagy előírások jegyzékével, illetve az európai szabványügyi szervezetek által elfogadott szabványokkal vagy előírásokkal."

25. § (1) Az Eht. 108. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Hatóság az (1) bekezdés szerinti határozatának meghozatala során a befektetések - különösen az újgenerációs hálózatokba történő befektetések - ösztönzése érdekében figyelembe veszi a hatékony szolgáltató befektetését, az ahhoz kapcsolódó kockázatokat, a befektetett tőke méltányos mértékű megtérülését, továbbá figyelembe veheti az összehasonlítható versenypiacokon rendelkezésre álló árakat is, és ennek során mérlegelheti az érintett nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóhoz hasonló helyzetben lévő szolgáltatók által alkalmazott árakat is."

(2) Az Eht. 108. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Hatóság a piacelemzésre és piacmeghatározásra irányuló vagy a kirótt kötelezettség érvényesítésére irányuló eljárásban kötelezheti a szolgáltatót a díjak megváltoztatására, illetve megállapíthatja a szolgáltató által nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékének a szolgáltató által alkalmazott előfizetői díjhoz viszonyított mértékét vagy a hálózati szolgáltatásra alkalmazandó díjat. A Hatóság a mérték valamint a díj megállapítása érdekében általa meghatározott költségszámítási és díjképzési módszert is alkalmazhat."

26. § Az Eht. a 108. § követően a következő alcímmel és 108/A. §-sal egészül ki:

"Funkcionális szétválasztás

108/A. § (1) Amennyiben a Hatóság megállapítja, hogy a valamely érintett piacon jelentős piaci erejűként azonosított szolgáltatóra kirótt 102. §-108. § szerinti kötelezettségek alkalmazásával sem valósult meg a hatékony verseny és egyes nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatások piacain jelentős és tartós versenyproblémák, piaci torzulások állnak fenn, arra kötelezheti a vertikálisan integrált, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót, hogy az érintett nagykereskedelmi hozzáférési szolgáltatásával kapcsolatos tevékenységét önálló gazdasági egység keretében végezze.

(2) Ez az önálló gazdasági egység valamennyi szolgáltatónak - ideértve a felette legalább a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti többségi befolyással rendelkező önálló gazdasági egységnek legalább többségi befolyása alatt álló más önálló gazdasági egységeket is - azonos szerződési feltételekkel - ideértve különösen az árra, a szolgáltatás színvonalára, a teljesítési határidőre vonatkozó feltételeket is - valamint azonos műszaki feltételek és eljárások alkalmazásával köteles nyújtani a hozzáférési szolgáltatásokat.

(3) A Hatóság a határozatában előírja a szétválasztás részletes szabályait, meghatározva különösen:

a) a létrejövő önálló gazdasági egység jogállását;

b) a létrejövő önálló gazdasági egység eszközeit, valamint az általa szolgáltatandó termékeket vagy szolgáltatásokat;

c) a létrejövő önálló gazdasági egység által foglalkoztatott munkavállalók személyzeti függetlenségét biztosító vezetési szabályokat és a kapcsolódó ösztönző rendszert;

d) a kötelezettségek teljesítését biztosító szabályokat;

e) a gazdasági tevékenység - különösen más érdekeltekkel szembeni - átláthatóságát biztosító szabályok;

f) a kötelezettségek teljesítését biztosító intézkedéseket, beleértve az éves jelentés közzétételét is."

27. § Az Eht. XIII. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:

"XIII. FEJEZET

JELENTŐS PIACI ERŐVEL RENDELKEZŐ SZOLGÁLTATÓK EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEI"

28. § Az Eht. 111. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"111. § (1) A helyhez kötött nyilvános elektronikus hírközlő hálózathoz történő előfizetői hozzáféréssel és használattal kapcsolatos, az Elnök által érintett piacként meghatározott piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató számára a Hatóság a közvetítőválasztással kapcsolatos kötelezettségeket írhat elő. A kötelezett szolgáltató köteles az előfizetője számára az elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevétele során alkalmazandó közvetítőválasztásról szóló jogszabályban meghatározott módon lehetővé tenni a közvetítőválasztást a helyhez kötött hálózat valamennyi hívásviszonylatában.

(2) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató a közvetítőválasztással összefüggésben nyújtott hálózati szolgáltatás ellenértékét költségalapon köteles kialakítani.

(3) A szolgáltató a közvetítőválasztást az előfizetői szerződésben rögzített módon, valamint hálózati szerződéseinek megkötése vagy teljesítése során köteles biztosítani.

(4) Közvetítőválasztás esetén az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató a közvetítő szolgáltatóval történő megállapodása esetén a közvetítő szolgáltató által megállapított díjakat az előfizető részére kiszámlázhatja és beszedheti.

(5) A közvetítőválasztás biztosítására köteles szolgáltató előfizetői szerződésben nem zárhatja ki és nem korlátozhatja a közvetítőválasztást.

(6) A közvetítőválasztás megvalósításával kapcsolatban közvetítő szolgáltatónként, vagy előfizetőnként felmerülő költségeket a közvetítő szolgáltató, az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató hálózatának a közvetítőválasztás biztosítására történő alkalmassá tételéhez szükséges költségeket az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltató köteles viselni."

29. § Az Eht. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"112. § (1) Amennyiben valamely érintett nagykereskedelmi piacon a Hatóság határozata alapján jelentős piaci erővel rendelkezőnek minősülő szolgáltató a helyi hozzáférési hálózati eszközei teljes egészét vagy jelentős részét más tulajdonában lévő, önálló jogi személyre kívánja átruházni, vagy ha önálló gazdasági egységet kíván létrehozni abból a célból, hogy valamennyi kiskereskedelmi szolgáltató részére - saját kiskereskedelmi részlegeit is beleértve - teljes mértékben egyenértékű hozzáférési termékeket biztosítson, köteles a tervezett ügylet megvalósulását legalább 90 nappal megelőzően, erről tájékoztatni a Hatóságot.

(2) A szolgáltató szintén köteles tájékoztatni a Hatóságot az (1) bekezdésben foglalt ügylet meg nem valósulásáról, valamint a szétválás folyamatának végeredményéről."

30. § Az Eht. 118. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az egyetemes szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető - a szolgáltatóhoz intézett kéréssel -térítésmentesen letilthasson meghatározott típusú vagy meghatározott típusú számokra kezdeményezett kimenő hívásokat vagy letilthassa az emelt díjas szolgáltatásokat, valamint köteles biztosítani az egyes emelt díjas szolgáltatások előzetes tiltását és a tiltás előfizetők kérésére történő díjmentes feloldását az Elnök által rendeletben meghatározottak szerint."

31. § (1) Az Eht. 127. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az előfizetői szolgáltatás nyújtásáról a szolgáltató, az előfizető, és az előfizetői szolgáltatást igénylő más felhasználók (a továbbiakban együtt: felek) kizárólag előfizetői szerződést köthetnek, amely az általános szerződési feltételekből, valamint egyedi előfizetői szerződésből áll."

(2) Az Eht. 127. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az előfizetői szerződésekre e törvény rendelkezéseit és e törvény felhatalmazása alapján kibocsátott előfizetői szerződésekre vonatkozó elnöki rendeletek rendelkezéseit kell alkalmazni. Az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kibocsátott előfizetői szerződésekre vonatkozó elnöki rendeletekben nem szabályozott esetekre a Ptk. szerződésekre vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadók."

(3) Az Eht. 127. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E törvényben foglaltaktól a szolgáltató az előfizetői szerződésekben és az általános szerződési feltételekben csak akkor térhet el, ha az eltérést a törvény, illetve a felhatalmazása alapján kiadott Elnök által hozott rendelet kifejezetten megengedi. Az Elnök rendeletben meghatározhatja azon előfizető szerződésekre és általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések körét, amelyek alkalmazása üzleti előfizetők esetében nem kötelező. Kis és középvállalkozások az előfizetői szerződés megkötésekor írásbeli nyilatkozattal kérhetik az egyéni előfizetőkre vonatkozó szabályok vonatkozásukban történő alkalmazását, amelyről a szolgáltató köteles részletes - az előnyöket és hátrányokat bemutató - tájékoztatást adni. A tájékoztatás megtörténtét a szolgáltató köteles igazolni. A tájékoztatás elmaradása esetén az előfizetői szerződés semmis."

(4) Az Eht. 127. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Az előfizetői szerződés időtartama a felek megállapodása szerint lehet határozatlan vagy határozott. (4b) A határozott időtartamú előfizetői szerződés legfeljebb 24 hónapra köthető meg azzal, hogy a szerződés megkötését megelőzően fel kell ajánlani a 12 hónapig tartó, valamint a határozatlan időtartalmú előfizetői szerződés megkötésének lehetőségét, és bemutatni azok részletes feltételeit."

(5) Az Eht. 127. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az előfizetői szerződésnek az előfizetők és felhasználók védelmével, a díjazás hitelességével, a felek jogaival és kötelezettségeivel összefüggő további feltételeit az Elnök rendeletben állapítja meg."

32. § Az Eht. 129. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"129. § (1) A felek az előfizetői szerződést írásban, szóban vagy ráutaló magatartással - így különösen az előfizetői szolgáltatás igénybevételével - köthetik meg. A nyilvános előfizetői szolgáltatást nyújtó szolgáltató az előfizetői szerződést az általános szerződési feltételei szerint köti meg.

(2) Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a szolgáltató köteles a szerződés megkötésével egyidejűleg az egyedi előfizetői szerződést írásban, az általános szerződési feltételeket, pedig az előfizető kérése és választása alapján az általa igényelt módon és formában - tartós adathordozón, elektronikus levélben, vagy nyomtatott formában -a rendelkezésére bocsátani. Egyéb módon történő szerződéskötés esetén a szolgáltató köteles tájékoztatni az előfizetőt az általános szerződési feltételek elérhetőségéről.

(3) Ha a felek az előfizetői szerződést írásban kötik meg, a természetes személy előfizetőnek a szerződéskötéskor kell nyilatkoznia arról, hogy az előfizetői szolgáltatást egyéni előfizetőként vagy nem egyéni előfizetőként kívánja igénybe venni. Ha az előfizetői szerződést nem írásban kötik, a szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető egyszerű módon és ingyen megtehesse az egyéni előfizetői minőségre vonatkozó nyilatkozatát. A nyilatkozat megtételének módját, annak határidejét egyebekben a szolgáltatói általános szerződési feltételek határozzák meg.

(4) Az előfizető az előfizetői szerződés hatálya alatt a (3) bekezdésben meghatározott nyilatkozatot az általános szerződési feltételekben meghatározott módon vonhatja vissza vagy módosíthatja.

(5) Az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződésnek, jól látható módon, figyelemfelhívó jelleggel, jól értelmezhető módon tartalmaznia kell az általános szerződési feltételekben foglaltaktól való valamennyi eltérést, továbbá a szolgáltatás sajátosságaira figyelemmel az alábbi fejezetcímek és sorrend szerint legalább a következőket:

a) személyes adatok;

b) szolgáltató adatai;

c) a szerződés tárgyát képező előfizetői szolgáltatás;

d) az előfizetői szerződés időtartama;

e) az általános szerződési feltételek elérhetősége, amennyiben az egyes fejezetek külön-külön is elérhetők a fejezetek elérhetősége;

f) az előfizető adatkezeléssel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának módjai, esetei és határideje (különösen előfizetői névjegyzékhez, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározó adatok nyújtásához, hírközlési szolgáltatások értékesítése, és üzletszerzés céljából történő személyes adatok kezeléséhez, tételes számla igényléséhez, az előválasztással választott közvetítő szolgáltatóra vonatkozó nyilatkozatok, egyéni előfizetői minőségre vonatkozó nyilatkozat);

g) az Elnök által rendeletben meghatározott további fejezetek.

(6) Ha a természetes személy előfizető korlátozottan cselekvőképes, az utólag fizetett díjú szolgáltatásokra vonatkozó előfizetői szerződés személyes adatok pontjában a természetes személy előfizető törvényes képviselőjének adatait is tartalmaznia kell.

(7) Az elektronikus hírközlési szolgáltató - a 159/A. § (1) bekezdésben meghatározott célból - a nem írásban megkötött előfizetői szerződések esetén is köteles rögzíteni az (5) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, amennyiben ezt a szolgáltatás sajátosságai lehetővé teszik.

(8) Az előfizetői szerződés, annak létrejötte, módosítása, megszűnése részletes szabályait az Elnök rendeletben szabályozza.

(9) Fogyasztó esetében semmis az egyéni előfizetői szerződés azon rendelkezése, amely szerint az előfizető az általános szerződési feltételeket átolvasta, és az abban foglaltakat tudomásul vette."

33. § Az Eht. 130-131 §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"130. § (1) Az előfizetői szolgáltatásokat nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozóan általános szerződési feltételeket köteles készíteni. Az általános szerződési feltételeket könnyen hozzáférhetővé kell tenni, a szövegben való kereshetőség biztosításával. A meghatározott fejezetcímek mentén kialakított általános szerződési feltételeknek meg kell felelniük a közérthetőség, ellentmondás-mentesség és áttekinthetőség követelményének.

(2) A szolgáltató köteles az általános szerződési feltételeket az ügyfélszolgálatán, és internetes honlapján könnyen elérhető módon, a nyitóoldalon, tárolható, megjeleníthető és nyomtatható módon ingyenesen közzétenni. A szolgáltató általános szerződési feltételeit tartós adathordozón vagy elektronikus levélben térítésmentesen, illetve az előfizető kérésére nyomtatott formában köteles előfizetői számára rendelkezésre bocsátani.

(3) Az általános szerződési feltételeket - azok minden módosítása esetén a módosítás hatálybalépését 30 nappal megelőzően - egységes szerkezetben a (1)-(2) bekezdés szerint kell közzétenni, valamint a Hatóságnak meg kell küldeni. Amennyiben az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem érinti, a szolgáltató a módosítás hatálybalépését követő 8 napon belül köteles a Hatóságnak megküldeni.

131. § (1) Az általános szerződési feltételek- az adott szolgáltatásra értelmezhetően - az alábbi fejezetcímek és sorrend szerint legalább a következőket tartalmazzák:

a) általános adatok, elérhetőség,

b) az előfizetői szerződés megkötése és feltételei,

c) az előfizetői szolgáltatás tartalma,

d) az előfizetői szolgáltatás minősége, biztonsága,

e) szünetelések, korlátozások,

f) ügyfélkapcsolat, hibaelhárítás, panaszkezelés, jogviták,

g) díjak, díjszabás, díjfizetés, számlázás, kártérítés, kötbér,

h) a számhordozással kapcsolatos eljárás részletes szabályai,

i) szerződések időtartama,

j) adatkezelés, adatbiztonság,

k) az előfizető jogszabályban meghatározott nyilatkozatai megadásának, a nyilatkozatok módosításának, visszavonásának módjai, esetei és határideje, különösen előfizetői névjegyzékhez, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározó adatok nyújtásához, értéknövelt szolgáltatások nyújtásához, hírközlési szolgáltatások értékesítése, és üzletszerzés céljából történő személyes adatok kezeléséhez, tételes számla igényléséhez, az előválasztással választott közvetítő szolgáltatóra vonatkozó nyilatkozatok, egyéni előfizetői minőségre vonatkozó nyilatkozat,

l) az Elnök által rendeletben meghatározott további fejezetek.

(2) A Hatóság az általános szerződési feltételeknek az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályoknak való megfelelőségét a piacfelügyelet keretében rendszeresen vizsgálja.

(3) A szolgáltatók általános szerződési feltételeire vonatkozó részletes szabályokat az Elnök rendeletben állapítja meg."

34. § (1) Az Eht. 132. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szolgáltató az előfizetői szerződést az egyedi előfizetői szerződésre is kiterjedően csak az alábbi esetekben jogosult egyoldalúan módosítani:

a) az egyedi előfizetői szerződésben vagy általános szerződési feltételekben foglalt feltételek bekövetkezése esetén azzal, hogy - amennyiben jogszabály vagy elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály másként nem rendelkezik -a módosítás nem eredményezheti a szerződés feltételeinek lényeges módosítását;

b) jogszabályváltozás vagy hatósági döntés,

c) a körülményekben bekövetkezett, a szerződés megkötésekor előre nem látható lényeges változás,

d) a műsorterjesztési szolgáltatás keretében kínált csatornák összetételében bekövetkezett változás indokolja."

(2) Az Eht. 132. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdés d) pontja alapján a szolgáltató az előfizetői szerződés egyoldalú módosítására az alábbi feltételekkel jogosult:

a) az általános szerződési feltételeiben és internetes honlapján az általa kínált díjcsomagokban feltüntette az adott csatorna szerepeltetésének általa vállalt időpontját és ez az időpont letelt, vagy

b) az adott médiaszolgáltatás kivételét a kínálatból lakossági felméréseken alapuló nézettségi adatok vagy a médiaszolgáltatóval kötött szerződéses jogviszony indokolják."

(3) Az Eht. 132. §-a (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha a szolgáltató az általános szerződési feltételekben meghatározott esetekben jogosult az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítani, köteles a módosításról a hatálybalépését megelőzően legalább 30 nappal az előfizetőket e törvényben foglaltak szerint értesíteni, az előfizetőket megillető felmondás feltételeiről szóló tájékoztatással együtt.

(5) Amennyiben a módosítás az előfizető számára hátrányos rendelkezéseket tartalmaz, az előfizető az értesítéstől számított 15 napon belül további jogkövetkezmények nélkül jogosult felmondani a határozott időtartamú előfizetői szerződést. Nem mondhatja fel az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződést ilyen esetben akkor, ha az előfizetői szerződést a határozott időtartalomból eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a módosítás a kapott kedvezményeket nem érinti. Amennyiben a módosítás a kapott kedvezményeket érinti, és az előfizető felmondja a határozott időtartamú előfizetői szerződést, a szolgáltató az előfizetőtől nem követelheti a szerződés felmondását követő időszakra eső kedvezmény összegét.

(6) A szolgáltató nem köteles a (4) és (5) bekezdésben foglalt értesítési határidőket az általános szerződési feltételek azon módosításaira alkalmazni, amikor az általános szerződési feltételek módosítása új szolgáltatás bevezetése miatt válik szükségessé, és a módosítás a már nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó általános szerződéses feltételeket nem érinti, vagy ha a módosítással kizárólag valamely előfizetői díj csökken."

(4) Az Eht. 132. §-a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) A szolgáltató az előfizető (vagy elhalálozás esetén az örökös) kérésére csak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerint módosíthatja az egyedi előfizetői szerződést, ha az előfizető személyében szerződés, öröklés vagy egyéb jogcímen történő jogutódlás következtében változás következik be (átírás)."

35. § Az Eht. a 132. §-át követően a következő alcímmel egészül ki, valamint a 133. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"Változás a szolgáltató személyében

133. § (1) Amennyiben az elektronikus hírközlési szolgáltató helyébe (a továbbiakban: régi szolgáltató) - a szolgáltató gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti átalakulása, vagy a szolgáltatás nyújtásának adott területen történő megszüntetése vagy szerződés következtében - más szolgáltató (a továbbiakban: új szolgáltató) lép, az érintett előfizetők felé a régi szolgáltató e törvénynek az előfizetői szerződés szolgáltató általi egyoldalú módosítására vagy az előfizetői szerződés szolgáltató általi felmondására vonatkozó szabályai szerint köteles eljárni.

(2) A régi szolgáltató az egyoldalú szerződésmódosítást csak abban az esetben alkalmazhatja, ha

a) a régi szolgáltató általános szerződési feltételei lehetővé teszik az előfizetői szerződés szolgáltató általi egyoldalú módosítását és tartalmazzák a 132. § (2) bekezdésének megfelelő indokot, a szolgáltató érdekkörében felmerült, azaz belső körülményekben bekövetkezett változást;

b) a módosítás nem eredményezi a szerződés feltételeinek lényeges módosítását, mint a szolgáltatás igénybevételének feltételeit, minőségi célértékeket;

c) az új szolgáltató általános szerződési feltételei a régi szolgáltató általános szerződési feltételeihez való közelítés érdekében úgy módosulnak, hogy annak lényeges elemei nem változnak;

d) a régi szolgáltató az alanyváltozásról a 132. § (4) bekezdése szerint értesíti az érintett előfizetőket;

e) az új szolgáltató a módosított általános szerződési feltételeit a 130. § (2a) bekezdése szerint megküldi a Hatóságnak;

f) mind a régi mind az új szolgáltató eleget tesz bejelentési kötelezettségének a 76. §-a szerint."

36. § (1) Az Eht. 134. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az előfizető a határozatlan idejű előfizetői szerződést legfeljebb 8 napos felmondási határidővel bármikor jogosult további jogkövetkezmények nélkül felmondani. Az előfizetői szerződés bármely ezzel ellentétes kikötése semmis."

(2) Az Eht. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A szolgáltató az előfizetői szerződés felmondását írásban, tértivevényes levélben, amennyiben az előfizetői szerződésben az előfizető hozzájárult, olyan elektronikus dokumentumban vagy elektronikus levélben köteles megküldeni, amelynek kézbesítése hitelesen igazolható, kivéve, ha az előfizetőt a felmondásról azért nem tudja így értesíteni, mert a szolgáltatás sajátosságai következtében a szolgáltató nem rendelkezik az előfizető e módon történő értesítéséhez szükséges adatokkal. Ez utóbbi esetben a szolgáltató az előfizetőt a szerződés felmondásáról a 144. § (2) bekezdésében meghatározott egyéb módon is értesítheti."

(3) Az Eht. 134. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(13) A műsorterjesztési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződést a szolgáltató akkor is jogosult 15 napos határidővel felmondani, ha az előfizető a (6) bekezdés szerinti jogkövetkezményekre figyelmeztető értesítését követően is jogosulatlanul vételezi a műsorjelet, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja."

(4) Az Eht. 134. §-a a következő (14)-(16) bekezdéssel egészül ki:

"(14) A határozott időtartamú előfizetői szerződés a meghatározott idő elteltével megszűnik. A szerződés megszűnését megelőzően a szolgáltató köteles az előfizetőt a számlalevél mellékletében, számlalevél hiányában írásban, postai úton vagy a szolgáltatás jellegéhez igazodó elektronikus úton tájékoztatni a határozott idejű szerződésből hátralévő napok számáról és a szerződés megszűnésének időpontjáról. A felek a határozott időtartamú előfizetői szerződésben szabadon megállapodhatnak a határozott időtartamú előfizetői szerződés megszűnését követő új előfizetői szerződés szerződéses feltételeiről, amely esetben a létrejövő új szerződés csak határozatlan időtartamú lehet. A felek a határozott idejű szerződés időtartamának meghosszabbításáról a szerződés megkötésekor és az előfizető kifejezett nyilatkozata esetén a határozott idő elteltét megelőzően szerződésmódosítással dönthetnek. A határozott idejű szerződés rendkívüli felmondásának feltételeit a szolgáltató az általános szerződési feltételekben határozza meg.

(15) Amennyiben az előfizető a határozott időtartamú előfizetői szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy szolgáltatást vagy a hozzá kapcsolódó terméket igénybe veszi, és a szerződést az ebből eredő kedvezmények figyelembevételével kötötte meg, és a szerződést felmondja a határozott időtartam lejárta előtt, a szolgáltató kizárólag az előfizető által igénybe vett kedvezményeket követelheti, a felmondáshoz egyéb hátrányos jogkövetkezményt nem fűzhet.

(16) Az előre fizetett díjú előfizetői mobil rádiótelefon szolgáltatások esetében a (14) és (15) bekezdés nem alkalmazható. E szolgáltatások esetében az előfizető általi egyenlegfeltöltés új határozott idejű szerződés ráutaló magatartással történő megkötésének minősül. Az előfizető általi egyenlegfeltöltéssel az előző határozott idejű szerződés megszűnik azzal, hogy az előfizető hívószáma változatlan marad."

37. § Az Eht. 136. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az előfizetői szolgáltatás szünetelésének egyéb eseteit az Elnök rendeletben állapítja meg."

38. § (1) Az Eht. 137. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az előfizetői szolgáltatás igénybevételének korlátozására, így különösen az előfizető által indított vagy az előfizetőnél végződtetett (az előfizető hozzáférési pontjára irányuló) forgalom korlátozására, az előfizetői szolgáltatás minőségi vagy más jellemzőinek csökkentésére a szolgáltató az előfizető egyidejű értesítésével a következő esetekben jogosult:]

"d) az előfizető fogyasztása túllépte az adott szolgáltatás tekintetében az általános szerződési feltételekben, illetve az egyedi előfizetői szerződésben az igénybevétel felső korlátjaként meghatározott összeget vagy adatmennyiséget."

(2) Az Eht. 137. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A korlátozás a megtévesztést, valamint az (1) bekezdés c) pontjában szabályozott díjtartozás esetét kivéve, a műszakilag kivitelezhető mértékben, csak az előfizetői szerződésszegéssel érintett szolgáltatásra terjedhet ki.

(2b) A szolgáltató a szolgáltatás korlátozásának idejére kizárólag a nyújtott szolgáltatással arányos díjat számíthat fel.

(2c) A műsorterjesztő a szolgáltatás igénybevételének a korlátozására akkor is jogosult, ha az előfizető a műsorjelet jogosulatlanul vételezi, a beérkező műsorjelet harmadik személynek jogellenesen továbbítja, vagy a kódolt műsorjelet jogosulatlanul dekódolja."

(3) Az Eht. 137. §-a a következő (5)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Amennyiben a szolgáltató az (1) bekezdés d) pontja szerint az általános szerződési feltételeiben valamely általa nyújtott elektronikus hírközlési szolgáltatás tekintetében az igénybevétel korlátjaként összeghatárokat, adatmennyiségeket határoz meg, az erre vonatkozó rendelkezéseket az egyedi előfizetői szerződésben meg kell jelenítenie és azt az előfizetőnek, mint az általánostól eltérő szerződési feltételt külön nyilatkozattal el kell fogadnia. A korlátozó feltételektől az előfizető és a szolgáltató az egyedi előfizetői szerződésben egyező akarattal eltérhetnek.

(6) A szolgáltató köteles a korlátozó feltételeket, és az azok bekövetkezéséhez fűződő jogkövetkezményeket átlátható és ellentmondásmentes módon meghatározni.

(7) Amennyiben a szolgáltatás természete lehetővé teszi, a korlátozó feltételt számszerű és egyértelmű mértékben (értékhatár, adatmennyiség stb.) kell meghatározni. A pénzügyi vagy adatforgalmi korlát 80%-ának elérését követően a szolgáltató köteles haladéktalanul SMS üzenet, e-mail, vagy a számítógépen felugró ablak formájában az előfizetőt erről értesíteni és figyelmeztetni a korlát túllépésének következményeire.

(8) A pénzügyi vagy adatforgalmi korlát túllépéséről a szolgáltató a (7) bekezdés szerint köteles értesíteni az előfizetőt és tájékoztatni a teljes körű szolgáltatás további igénybevételéhez szükséges teendőiről, feltüntetve a határértéken felüli igénybevétel költségeit.

(9) Az előfizetői szolgáltatás szünetelésének egyéb eseteit az Elnök rendeletben állapíthatja meg."

39. § Az Eht. 138. §-a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A több mint százezer előfizetővel rendelkező szolgáltató köteles az ügyfélszolgálatra érkező hívások esetén, a hívás megkezdésétől számított legfeljebb száznyolcvan másodpercen belül ügyintéző bejelentkezését biztosítani."

40. § Az Eht. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"139. § A szolgáltató általános szerződési feltételeiben a 130-131. §-okban és az Elnök által rendeletben meghatározott módon köteles meghatározni az előfizetői szolgáltatásokra vonatkozó minőségi célértékeket. A szolgáltató köteles a minőségi célértékek teljesítésére vonatkozó információkat rendszeresen közzétenni a jogszabályban meghatározott tartalommal, formában és módon, hogy az előfizetők - beleértve a fogyatékos személyeket is - átfogó, áttekinthető, összehasonlítható, megbízható, felhasználóbarát, naprakész információhoz juthassanak."

41. § (1) Az Eht. 140. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szolgáltató a nyilvános elektronikus hírközlő hálózaton elérhető ügyfélszolgálat elérését köteles a megfizetendő, legalacsonyabb díjú hívás díjánál nem magasabb díjazású hívhatósággal is biztosítani. E szabályt a belföldi hálózatból indított hívásokra kell alkalmazni."

(2) Az Eht. 140. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az ügyfélszolgálat elérhetőségét biztosító telefonszolgáltatáson keresztül reklámközlemény vagy ajánlat csak abban az esetben továbbítható, ha ezt az előfizető kérte vagy ehhez a hívó fél előzetesen hozzájárul. Az ügyfélszolgálat elérhetősége e hozzájáruláshoz nem köthető."

42. § Az Eht. 141. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szolgáltató a saját érdekkörébe tartozó hiba elhárítását díjfizetéshez nem kötheti, vagy egyéb, az előfizető közreműködését igénylő feltételt nem támaszthat."

43. § Az Eht. 142. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szolgáltató az előfizető kérésére a kiállított számlához köteles az (1) bekezdésben meghatározottaknál részletesebb számlamellékletet csatolni (hívásrészletező), amely magában foglalja a díj kiszámításához szükséges forgalmazási és számlázási adatokat tartalmazó kimutatást. Ilyen számlamellékletet (hívásrészletező) a szolgáltató az előre fizetett díjú előfizetői szolgáltatást igénybe vevő előfizető részére is köteles kiállítani, amennyiben az előfizető azt utólagosan kéri.

(3) Az előfizetői szerződés megszegése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató az Elnök által rendeletben meghatározottak szerint kötbért köteles fizetni."

44. § Az Eht. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"144. § (1) Ha jogszabály vagy a Hatóság valamely általános szerződési feltételnek vagy más tájékoztatásnak (e bekezdésben a továbbiakban: tájékoztatás) a szolgáltató ügyfélszolgálatán történő közzétételét rendeli el, ennek a szolgáltató a következők teljesítésével tesz eleget:

a) a tájékoztatást az ügyfélszolgálati helyiségben, ennek hiányában internetes honlapján közzéteszi, és

b) az abban foglaltakról a telefonszolgáltatás igénybevételével elérhető ügyfélszolgálat szóbeli tájékoztatást ad.

(2) A Hatóság előírhatja az elektronikus hírközlési szolgáltatók számára, hogy az előfizetőik, és felhasználóik tájékoztatása céljából a Hatóság által meghatározott módon közérdekű tájékoztatást állítsanak össze. A közérdekű tájékoztatás kiterjedhet - többek között - az alábbiakra:

a) a szerzői jogok megsértésére, más törvénybe ütköző használatra és az ártalmas tartalom terjesztésével kapcsolatos információkra,

b) a gyermekek és sérülékeny személyek védelmét lehetővé tevő könnyen használható és konfigurálható szoftverekre vagy szoftveropciók elérhetőségére, vagy

c) az elektronikus hírközlési szolgáltatások használata során a személyes biztonságot, a magánéletet és a személyes adatokat fenyegető kockázatokkal szembeni védelem céljából rendelkezésére álló eszközökre.

(3) Ha jogszabály az előfizető értesítését írja elő és amennyiben a szolgáltató számlalevelet is küld, a szolgáltató köteles a számlalevél mellékletében értesíteni az előfizetőt.

(4) Ha jogszabály az előfizető értesítését írja elő és a szolgáltató a szolgáltatás jellegéből adódóan nem köteles számlalevelet küldeni, illetve ha az értesítés számlalevélben történő teljesítésére azért nincs mód, mert az értesítés jogszabály által előírt időpontja a számlalevél előfizetőnek történő, szolgáltató általános szerződési feltételei által meghatározott megküldési időpontját megelőzi, a szolgáltató választása szerint - a 144. § (5) és (6) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - az értesítési kötelezettségének a következő módon tehet eleget:

a) az előfizető közvetlen értesítésével az elektronikus hírközlési szolgáltatás jellegéhez igazodó módon,

b) elektronikus levélben az előfizető által e célra megjelölt e-mail címre;

c) egyéb elektronikus hírközlés útján, az internetes honlapon történő közzétételre utalással, vagy

d) az értesítendő előfizetők körétől függően országos vagy megyei napilapban legalább két alkalommal feladott közlemény útján, amellyel egyidejűleg a szolgáltató köteles az értesítést az ügyfélszolgálatán is hozzáférhetővé tenni.

(5) A (4) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott értesítési módokat a szolgáltató akkor alkalmazhatja, ha maradandó módon rögzíteni tudja, hogy

a) a szóbeli értesítést az előfizető tudomásul vette, vagy

b) az elektronikus dokumentumban vagy az elektronikus levélben foglalt értesítést az elektronikus értesítés elfogadásáról előzetesen nyilatkozó előfizetőnek hitelesen igazolható módon megküldték.

(6) A (4) bekezdés d) pontjában meghatározott értesítési módot a szolgáltató kizárólag e törvény 136. § (1) bekezdése és a 132. § (4) bekezdése szerinti értesítések esetén alkalmazhatja. Nem alkalmazhatja a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott értesítési módot, ha az előfizetői szerződés tárgyát képező szolgáltatásra irányadó az előfizető által fizetendő előfizetési díjak és egyéb kapcsolódó díjak - beleértve a számhordozással kapcsolatos díjakat és a szerződés megszüntetésekor esedékes díjakat, az előfizető számára nyújtott kedvezmények, valamint a költségek mértéke, a díjak megfizetésének ideje, módja változik.

(7) Az előfizető jogai gyakorlására nyitva álló határidőket a legkésőbbi értesítéstől kell számítani.

(8) A Hatóság - annak érdekében, hogy az előfizetők, és felhasználók megfelelő információkkal rendelkezzenek - előírhatja, hogy a hírközlési szolgáltatók tájékoztassák az előfizetőiket:

a) az általuk nyújtott szolgáltatásokról, különös tekintettel azon számokra, vagy szolgáltatásokra alkalmazandó díjakról, amelyre egyedi díjszabási feltételek vonatkoznak,

b) a szolgáltató által az egy hálózati összeköttetésen átmenő forgalom mérésére és alakítására létrehozott bármely eljárásról, valamint arról, hogy ezen eljárások milyen hatással lehetnek a szolgáltatás minőségére,

c) a fogyatékos előfizetőiket a számukra kifejlesztett termékekről és szolgáltatásokról.

(9) A szolgáltatások egyes kategóriái tekintetében a Hatóság megkövetelheti, hogy a tájékoztatásra közvetlenül a hívás kapcsolása előtt kerüljön sor.

(10) A Hatóság annak érdekében, hogy az előfizetők, és felhasználók megfelelő információkkal rendelkezve a szolgáltatások minőségéről, az árakról és díjszabásokról, összehasonlíthassák az egyes szolgáltatásokat és a választási szabadságnak megfelelően ésszerű döntéseket hozzanak, előírhatja, hogy a hírközlési szolgáltatók összehasonlításra alkalmas módon az általuk nyújtott szolgáltatások minőségéről, elérhetőségéről, valamint áráról adatokat szolgáltassanak a Hatóságnak, vagy ilyen adatokat tegyenek közzé.

(11) A Hatóság a hírközlési szolgáltatók által benyújtott információk alapján összehasonlító adatokat tesz közzé, hogy lehetővé tegye a felhasználók és az előfizetők számára, interaktív útmutatók vagy hasonló műszaki megoldások, alkalmazások segítségével a független költségértékelést."

45. § Az Eht. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A belföldi híváskezdeményezés szolgáltatást nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltató köteles ingyenesen - nyilvános telefonállomás esetén fizetőeszköz használata nélkül - biztosítani, hogy végfelhasználója elérhesse a Kormány által rendeletben meghatározott hívószámokon keresztül, ideértve a "112" egységes európai segélyhívószámot is, a segélyhívó szolgálatok elérését."

46. § Az Eht. 146. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"146. § (1) Minden, az előfizetőkhöz telefonszámokat rendelő szolgáltató köteles teljesíteni minden olyan ésszerű kérést, amely a nyilvánosan elérhető tudakozószolgálatok és telefonkönyvek szolgáltatása céljából a megfelelő információk egyeztetett formában, tisztességes, tárgyilagos, költségalapú és megkülönböztetéstől mentes rendelkezésre bocsátására irányul.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a 117. § c) pontja szerinti tudakozó szolgáltató részére minden, az előfizetőkhöz telefonszámokat rendelő szolgáltató az előfizető hozzájárulásától függően - az előfizető nevét, lakcímének a szolgáltatóval nyilvánosságra hozatal céljából közölt részét és kapcsolási számát köteles térítésmentesen átadni. Az így átadott információk csak az egyetemes tudakozó szolgáltatáshoz használhatók fel.

(3) A telefonszolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető igénybe vehessen bármely országos tudakozó szolgáltatást.

(4) A tudakozószolgálatokkal és telefonkönyvekkel, valamint a szolgáltatók ezzel kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat az Elnök rendeletben állapítja meg."

47. § Az Eht. 148. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A telefonszolgáltató köteles lehetővé tenni, hogy az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának végfelhasználói elérhessék a szolgáltatási területen használt nem földrajzi számokat, valamint elérhessék és használhassák a szolgáltatásokat, amennyiben ez műszakilag lehetséges és gazdaságilag nem ésszerűtlen."

48. § Az Eht. "Hangfrekvenciás tárcsázás és hívószám azonosítás" alcíme, valamint a 149. § helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az előfizetők érdekét szolgáló eszközök és szolgáltatások biztosítása

149. § (1) Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előírások sérelme nélkül a telefonszolgáltatást nyújtó szolgáltató köteles lehetővé tenni előfizetője számára a hálózat egészében, amennyiben ez műszakilag lehetséges, és gazdaságilag nem ésszerűtlen

a) előfizetői hozzáférési ponttól - előfizetői hozzáférési pontig történő jelzésátvitel esetében hangfrekvenciás (DTMF) jelzőhang használatát,

b) a hívószám azonosítását biztosító szolgáltatást,

c) a díjmentes szelektív hívásletiltást kimenő hívásokra, kimenő és bejövő emelt díjas szolgáltatásokra (ideértve az "SMS" és "MMS" szolgáltatásokat is) és más hasonló alkalmazásokra, valamint az egyes emelt díjas szolgáltatások előzetes tiltásának beállítását és a tiltás előfizetők kérésére történő díjmentes feloldását az Elnök által rendeletben meghatározottak szerint.

(2) Az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató köteles biztosítani előrefizetési vagy előrefizetéses rendszert, valamint a csatlakozási/bekapcsolási díjak részletekben történő megfizetését, továbbá az alternatív, kedvezményes díjjakkal kapcsolatos tanácsadást, amennyiben ilyen díjakat is alkalmaz.

(3) Az elektronikus hírközlési szolgáltató a számlák meg nem fizetése esetén arányos, az egyenlő elbánás követelményének megfelelő, és megfelelő módon közzétett intézkedéseket tehet. Ezeknek az intézkedéseknek biztosítaniuk kell, hogy az előfizető előzetesen megfelelő figyelmeztetést kapjon a szolgáltatás nemfizetéséből következő bármilyen korlátozásáról vagy megszakításáról.

(4) A szolgáltató az általános szerződési feltételeiben meghatározott módon köteles biztosítani költségellenőrzés szolgáltatást, beleértve az egyéni előfizetők ingyenes figyelmeztetését is rendellenes fogyasztási szokások vagy túlzott fogyasztás észlelése esetén."

49. § Az Eht. a következő 150/A. §-al egészül ki:

"150/A. § (1) A 10. § (1) bekezdés m) pontjától eltérve, az ügyfélszolgálattal, az előfizetői számlapanaszok elektronikus hírközlési szolgáltató általi intézésének rendjével kezelésével, a számla tartalmával kapcsolatban e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban meghatározott rendelkezések fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) A 10. § (1) bekezdés m) pontjától eltérve, az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban az előfizetők elektronikus hírközlési szolgáltató általi tájékoztatására vonatkozóan előírt követelmények - az egyedi előfizetői szerződés és az általános szerződési feltételek tartalmára vonatkozó követelményeket ide nem értve - fogyasztókkal szembeni megsértése esetén a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jár el az ott meghatározott szabályok szerint.

(3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti e törvényben vagy az e törvény végrehajtására kibocsátott jogszabályban meghatározott szabályok a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések."

50. § Az Eht. 155. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Egy előfizetőnek vagy felhasználónak elektronikus hírközlő végberendezésén csak az érintett felhasználó vagy előfizető világos és teljes körű - az adatkezelés céljára is kiterjedő - tájékoztatását követő hozzájárulása alapján lehet adatot tárolni, vagy az ott tárolt adathoz hozzáférni."

51. § Az Eht. 156. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"156. § (1) A szolgáltató - szükség szerint más szolgáltatókkal közösen - műszaki és szervezési intézkedésekkel köteles gondoskodni a szolgáltatás biztonságának, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása során kezelt előfizetői személyes adatok védelméről.

(2) Az előfizetői személyes adatok megsértését jelenti a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával összefüggésben továbbított, tárolt, vagy más egyéb módon kezelt vagy feldolgozott személyes adatok véletlen, vagy jogellenes kezelése vagy feldolgozása, így különösen megsemmisítése, elvesztése, módosítása, jogosulatlan felfedése, nyilvánosságra hozatala, vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférés.

(3) A személyes adatok megsértésének az észlelése esetén az elektronikus hírközlési szolgáltató haladéktalanul köteles azt a Hatóságnak bejelenteni.

(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek olyan nyilvántartást vezetni a személyes adatok megsértésének eseteiről, amely tartalmazza az ilyen esetek lényeges körülményeit, hatásait, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltató által megtett korrekciós intézkedéseket is. A nyilvántartásnak minden olyan tényre és körülményre ki kell terjednie, amely alapján a Hatóság ellenőrizni képes, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató a (5) bekezdés rendelkezéseinek megfelelt-e, vagy sem. A nyilvántartás csak az említett cél eléréséhez szükséges információkat tartalmazza.

(5) Ha a személyes adatok megsértése várhatóan hátrányosan érinti az előfizető vagy más magánszemély személyes adatait vagy magánéletét, akkor az elektronikus hírközlési szolgáltató erről az előfizetőt vagy magánszemélyt is indokolatlan késedelem nélkül köteles értesíteni. Nem kell az érintett előfizetőt vagy magánszemélyt értesíteni a személyes adataival való visszaélésről, ha az elektronikus hírközlési szolgáltató a Hatóságnak kielégítően igazolni tudja, hogy végrehajtotta a megfelelő technikai védelmi intézkedéseket, vagy, hogy ezen intézkedéseket alkalmazták a biztonság sérelmével érintett adatok tekintetében. Az ilyen technológiai védelmi intézkedéseknek értelmezhetetlenné kell tenniük az adatokat az azokhoz való hozzáféréshez engedéllyel nem rendelkező személyek számára.

(6) Az érintett előfizetők vagy magánszemélyek értesítésére irányuló szolgáltatói kötelezettség sérelme nélkül - amennyiben a szolgáltató még nem értesítette az előfizetőt vagy magánszemélyt a személyes adatok megsértéséről - a Hatóság, az Adatvédelmi Biztos véleményének kikérését követően, kötelezheti erre, miután megfontolta a biztonság megsértésének várható hátrányos hatásait.

(7) Az előfizetőnek vagy magánszemélynek szóló értesítés tartalmazza legalább a személyes adatok megsértésének jellegét és azokat az információs pontokat, ahol az előfizető további felvilágosítást kaphat, továbbá intézkedéseket javasol a személyes adatok megsértése lehetséges hátrányos hatásainak enyhítésére. A Hatósághoz intézett értesítés ezen túlmenően leírja a személyes adatok megsértésének következményeit, és az annak orvoslására az elektronikus hírközlési szolgáltató által javasolt, vagy megtett intézkedéseket.

(8) A Hatóság iránymutatást adhat ki a jelen § szerinti bejelentési és értesítési kötelezettség teljesítésének a módjára, és a nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatók személyes adatok kezelésével kapcsolatos elérendő biztonsági szintre vonatkozó legjobb gyakorlatokról.

(9) A műszaki és szervezési intézkedéseknek - figyelembe véve a legjobb gyakorlatot és a meghozandó intézkedések költségeit - a szolgáltatónál, a hálózat egységességével és a szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban jelentkező kockázatoknak megfelelő biztonsági szintet kell nyújtaniuk.

(10) A szolgáltató tájékoztatja az előfizetőt a hálózat egységességével és a szolgáltatás biztonságát veszélyeztető, a szolgáltató által megtett műszaki és szervezési intézkedések ellenére fennmaradó, ismert kockázatokról és a védelem érdekében az előfizető által tehető intézkedésekről.

(11) Ha a hálózat egységességével és a szolgáltatás biztonságát érintő vagy veszélyeztető esemény következtében korábban nem ismert, új biztonsági kockázat jelentkezik, a szolgáltató legalább ügyfélszolgálatán és internetes honlapján haladéktalanul tájékoztatja az előfizetőt a korábban nem ismert, új biztonsági kockázatról, a védelem érdekében az előfizető által tehető intézkedésekről, és azok várható költségeiről. A szolgáltató által nyújtott tájékoztatásért külön díj nem kérhető az előfizetőtől. A szolgáltató által nyújtott tájékoztatás nem mentesíti a szolgáltatót a védelem érdekében teendő, a hálózat egységességével és a szolgáltatás megszokott biztonsági szintjének visszaállítása érdekében szükséges intézkedések megtétele alól.

(12) A szolgáltató a személyes adatok védelmével, a szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések bizalmasságával, valamint a szolgáltatás biztonságával kapcsolatos, e törvényben meghatározott kötelezettségein túlmenően a személyes adatok kezelésének részletes szabályait, a szolgáltatás nyújtása során továbbított közlések és küldemények bizalmasságának védelmére vonatkozó különleges feltételeket, valamint az azonosítókijelzés és hívásátirányítás feltételeit az Elnök rendeletben állapítja meg.

(13) Amennyiben valamely értéknövelt szolgáltatás nyújtásához a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatok szükségesek, a szolgáltató köteles a felhasználót, és előfizetőt tájékoztatni ezen adatok típusáról, az adatfeldolgozás céljáról, időtartamáról, továbbá arról, hogy az adatokat szükséges-e harmadik fél számára továbbítani.

(14) A felhasználóval, előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat - a 159. §-ba foglalt adatfeldolgozás kivételével - az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag a felhasználó vagy az előfizető hozzájárulása esetén dolgozhatja fel és csak olyan mértékben és időtartamig, amely szükséges az értéknövelt szolgáltatás nyújtásához.

(15) A felhasználó, és az előfizető a (14) bekezdésben foglalt hozzájárulását bármikor visszavonhatja.

(16) Az elektronikus hírközlési szolgáltató az adatkérésre külön törvény szerint jogosult nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság, valamint nemzetbiztonsági szolgálat törvényben meghatározott feladatai ellátásának biztosítása céljából, kérelmükre köteles megállapítani és részükre továbbítani a felhasználóval és az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat.

(17) A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (8) bekezdése szerinti esetben, az adatok megismerésére külön törvényben felhatalmazott szerv kérelmére az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles megállapítani és részére továbbítani a felhasználóval, és az előfizetővel kapcsolatos, a forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat."

52. § Az Eht. 157. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az elektronikus hírközlési szolgáltató értéknövelt szolgáltatások nyújtása, vagy saját üzletszerzés céljából - az előfizető vagy a felhasználó kifejezett előzetes hozzájárulásával az ilyen szolgáltatások nyújtásához, illetve értékesítéséhez szükséges mértékig és ideig - feldolgozhatja a (2) bekezdés szerinti adatokat. Az elektronikus hírközlési szolgáltató köteles biztosítani, hogy az előfizető és a felhasználó a hozzájárulását bármikor visszavonhassa."

53. § Az Eht. 159/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az adatkérésre külön törvény szerint jogosult szervezetek évente statisztikát kötelesek készíteni és az Európai Bizottság részére eljuttatni. A statisztikának a következőket kell tartalmaznia:

a) azokat az eseteket, amelyekben a szolgáltató e § alapján az illetékes hatóságok számára adatot szolgáltatott,

b) e § szerinti adatok megőrzése időpontját és azon időpont között eltelt időt, amikor az illetékes hatóság az adatok továbbítását kérte,

c) azokat az esetek, amelyekben a szolgáltató az adatok iránti kérelmeket nem tudta teljesíteni."

54. § Az Eht. 161. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Technikai megoldásokkal kell biztosítani az előfizetői névjegyzékből és a címtárból történő lekérdezés biztonságát és az azzal való visszaélés megakadályozását, különösen az adatok jogosulatlan vagy indokolatlan mértékű letöltését, továbbá más tagállam felhasználóinak hívás vagy SMS útján történő közvetlen hozzáférését."

55. § Az Eht. 163. §-a a következő új, (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az elektronikus hírközlési szolgáltatók általános szerződési feltételeiket, és az előfizetői szerződéseket - külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - 2011. november 1-ig kötelesek e törvény szerint módosítani. Ebben az esetben a hatályban lévő egyedi előfizetői szerződések az általános szerződési feltételek e törvény szerinti módosítása által érintett részek tekintetében a törvény erejénél fogva módosulnak, erről külön értesítést az elektronikus hírközlési szolgáltatók az előfizetőknek nem kötelesek megküldeni. Az újonnan kötött előfizetési szerződésekre 2011. november 1-ig a jelen törvény 2011. július 1. napján hatályos előfizetői szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A 137.§ (7) bekezdésében foglalt értesítést és a 142.§ (2) bekezdésében foglalt, az előre fizetett díjú előfizetői szolgáltatást igénybe vevő előfizető részére történő hívásrészletező kiállítását a szolgáltatók 2012. február 1-től kötelesek biztosítani.

(7) Az Eht. 7. § (4) bekezdése szerinti felülvizsgálatot az egyes elektronikus hírközlési tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CVII. törvény hatálybalépését követő két éven belül kell elvégezni."

56. § Az Eht. 182. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"182. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg:

a) az elektronikus hírközlés-politikát, a rádióspektrum-politikát és információs társadalompolitikát, és e politikák végrehajtásához szükséges intézkedéseket;

b) az elektronikus hírközlés veszélyhelyzeti és minősített időszaki felkészítésének rendszerét, az államigazgatási szervek feladatait, működésük feltételeinek biztosítását;

c) az elektronikus hírközlési feladatokat ellátó szervezetek és a titkos információgyűjtéssel, illetve titkos adatszerzéssel felhatalmazott szervezetek együttműködésének rendjét;

d) a kormányzati célú hálózatokra és az ilyen hálózatokkal kapcsolatos elektronikus hírközlési tevékenységre vonatkozó, e törvénytől eltérő szabályokat;

e) az egyetemes szolgáltatás részletes pénzügyi és műszaki feltételeit, követelményeit,

f) az e törvény szerinti hírközlési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendelettel állapítsa meg:

a) a nettó elkerülhető költség, nettó elkerülhető egységköltség számításának részletes szabályait, valamint az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos pénzügyi terhek megtérítésének részletes szabályait,

b) az egyetemes szolgáltatással kapcsolatos díjcsomagokra vonatkozó szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;

c) a védelmi feladatokban részt vevő elektronikus hírközlési szolgáltatók kijelölését és felkészülési feladataik meghatározását;

d) piacmeghatározás, piacelemzés, a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók kijelölése és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírása során alkalmazandó alapelveket;

e) az informatikai és hírközlési ágazat ügyeleti rendszerének létrehozására, működtetésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat, a szolgáltatók bejelentési és kapcsolattartási kötelezettségeit;

f) az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltató kijelölésére vonatkozó eljárás és az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatóval folytatott szerződéskötési eljárás részletes feltételeit és szabályait;

(3) Felhatalmazást kap az Elnök arra, hogy rendelettel állapítsa meg:

1. a nemzeti frekvenciafelosztást;

2. a frekvenciahasználati jogosultság megszerzésére kiírt árverés és pályázat szabályait,

3. a frekvenciasávok felhasználási szabályait ;

4. a frekvenciakijelöléshez egyes esetekben szükséges műszaki terv elkészítésére vonatkozó jogosultság képesítési feltételeit;

5. frekvenciahasználati jogosultság, illetve jog átruházásának és haszonbérbe adásának elveit és részletes feltételeit;

6. az egyedi használati jog biztosításával kapcsolatos hatósági eljárás rendjét, különösen a frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárás részletes feltételeit, az egyedi használati jogok kiadására, módosítására, visszavonására, meghosszabbítására és kiadásának megtagadására vonatkozó részletes szabályokat, a frekvenciahasználati jog gyakorlásának feltételeit és a frekvenciahasználati engedélyben (frekvenciakijelölésben, rádióengedélyben illetőleg frekvenciahasználati jogosultságban) foglalható feltételek részletes szabályait, valamint a frekvenciahasználati jog érvényességének idejét a polgári célú frekvenciagazdálkodás területén;

7. idegen honosságú rádióengedélyek magyarországi elismerésének feltételeit;

8. a rádióberendezések és elektronikus hírközlő végberendezések megfelelőségigazolásának és elismerésének, valamint forgalomba hozatalának, forgalmazásának, üzembe helyezésének részletes szabályait;

9. a rádióamatőrökre vonatkozó vizsgakövetelményeket, a vizsgáztatás rendjét és a vizsgabizonyítvány kiadásának feltételeit;

10. az ellenőrzés, a mérőszolgálati és a zavarelhárítási tevékenység rendjét;

11. a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó rádióberendezés forgalmazásának feltételeit, e törvény 79. § (1) bekezdésében és az annak alapján alkotott miniszteri rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásának módját, illetve az attól való eltéréseket;

12. a frekvenciakijelölési, rádióengedélyezési eljárás, az ellenőrzés, a mérőszolgálati és zavarelhárítási tevékenység és az adatszolgáltatás rendjét a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás területén;

13. a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás rendjére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a nem polgári célú frekvenciagazdálkodás körébe tartozó szervezeteket;

14. az ANFT-t és az azonosítókkal való gazdálkodás rendjére vonatkozó részletes szabályokat;

15. az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének az előfizetők és felhasználók védelmével összefüggő követelményeit, valamint az emelt díjas szolgáltatások nyújtásának feltételeit;

16. a számhordozhatóság szabályait és a számhordozhatóság megvalósíthatósága érdekében működő központi-referencia adatbázis és a szolgáltatók együttműködésének feltételeit és eljárási szabályait, valamint az adatbázishoz való hozzáférés minőségi követelményeit;

17. a közvetítőválasztás szabályait;

18. az interfészek műszaki leírásának tartalmi követelményeit és az azokhoz való hozzáférés előírását;

19. a távirat-szolgáltatás ellátásának részletes szabályait;

20. az elektronikus hírközlési szolgáltatót, alkalmazottját, tagját, megbízottját terhelő adatvédelmi és titoktartási kötelezettséget, az adatkezelés részletes szabályait, a titokvédelemre vonatkozó különleges feltételeket, a forgalmi és számlázási adatok kezelését, az azonosítókijelzés és a hívásátirányítás feltételeit;

21. a segélyhívások megválaszolása céljából a hívó fél azonosítására, illetve a helymeghatározásra vonatkozó adatok segélyhívó szolgálatok műszaki feltételeit és rendelkezésére bocsátásának módját;

22. a nagyfrekvenciás villamos berendezések és a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezések megfelelőségének igazolását, a megfelelőségi nyilatkozat feltételeit, a megfelelőség alapvető követelményeit, az idegen honosságú megfelelőségtanúsítványok kölcsönös elismerésének feltételeit az iparügyekért felelős miniszter véleményezését követően;

23. az építésügyért és, a feladatkörükbe tartozó sajátos építményfajtára vonatkozó szabályok tekintetében, az elektronikus hírközlési építmények más építményfajtákkal való megközelítését, védelmét, illetve keresztezését a közlekedésért, az energiapolitikáért, illetve a vízgazdálkodásért felelős miniszter véleményezését követően;

24. előfizetői szerződések, azok létrejötte, módosítása, megszűnése, szolgáltatások korlátozásának feltételeit, az egyedi előfizetői szerződések és a szolgáltatók általános szerződési feltételei részletes szabályait, ideértve a tudakozószolgálatokkal és telefonkönyvekkel, valamint a szolgáltatók ezzel kapcsolatos kötelezettségeire vonatkozó részletes szabályokat."

57. § (1) Az Eht. 187. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény]

"c) az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete (2009. november 25.)"

[végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg].

(2) Az Eht. 187. § (2) bekezdése a következő j)- l) ponttal egészül ki:

[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]

"j) az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról,

k) az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról.

l) a Bizottság 2007/344/EK határozata (2007. május 16.) a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról."

58. § (1) Az Eht. 188. §-a a következő 1/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"1/a. Azonosítás szolgáltatás: olyan kapcsolódó szolgáltatás melyet az előfizető vagy felhasználó személyére vonatkozó adatok igénybevételével nyújtanak."

(2) Az Eht. 188. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"19. Elektronikus hírközlő hálózat: átviteli rendszerek és - ahol ez értelmezhető - a hálózatban jelek irányítására szolgáló berendezések, továbbá más erőforrások - beleértve a nem aktív hálózati elemeket is -, amelyek jelek továbbítását teszik lehetővé meghatározott végpontok között vezetéken, rádiós, optikai vagy egyéb elektromágneses úton, beleértve a műholdas hálózatokat, a helyhez kötött és a mobil földfelszíni hálózatokat, az energiaellátó kábelrendszereket, olyan mértékben, amennyiben azt a jelek továbbítására használják, a műsorszórásra használt hálózatokat és a kábeltelevíziós hálózatokat, tekintet nélkül a továbbított információ fajtájára."

(3) Az Eht. 188. §-a a következő 30/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"30/a. Frekvenciafelosztás: egy adott frekvenciasávhoz egy vagy több rádiószolgálat hozzárendelése abból a célból, hogy azok a frekvenciasávot meghatározott feltételek mellett használják."

(4) Az Eht. 188. § 35-36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"35. Hálózati szerződés: a hálózati szolgáltatások igénybevételére, azokhoz való hozzáférésre irányuló, szolgáltatók vagy szolgáltató és valamely vállalkozás közötti szerződés, ideértve a hozzáférésre és összekapcsolásra irányuló szerződést, továbbá a lineáris médiaszolgáltató és a műsorterjesztő közötti, műsorterjesztési szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződést is.

36. Hálózati szolgáltatás: hozzáférési és/vagy összekapcsolási szolgáltatás nyújtása más szolgáltató vagy vállalkozás számára, illetve az ezek nyújtásához szükséges kiegészítő szolgáltatások."

(5) Az Eht. 188. § 41. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"41. Helyhez kötött telefonszolgáltatás: helyhez kötött előfizetői végponton keresztül igénybe vehető nyilvános telefonszolgáltatás, amely nem minősül nyilvánosan elérhető mobil rádiótelefon szolgáltatásnak."

(6) Az Eht. 188. § 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"43. Helyi alhurok: a helyhez kötött nyilvános elektronikus hírközlő hálózatban alkalmazott helyi hurok egy olyan szakasza, amely egy előfizetői hozzáférési pontot összeköt egy koncentrációs ponttal vagy egy meghatározott köztes hozzáférési ponttal."

(7) Az Eht. 188. § 45. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"45. Helyi hurok: a nyilvános helyhez kötött elektronikus hírközlő hálózatban valamely előfizetői hozzáférési pontot egy rendezővel vagy annak megfelelő eszközzel összekapcsoló transzparens fizikai áramkör (így különösen a sodrott rézérpáras, illetve koaxiális kábeles, illetve optikai szálas, vagy más, ezekkel egyenértékű átviteli közegen létesített kapcsolat)."

(8) Az Eht. 188. § 47-49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"47. Helyi hurok részleges átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult szolgáltató számára, amely lehetővé teszi a hálózati infrastruktúra egy meghatározott részének, például a frekvencia egy részének vagy ezzel egyenértékű résznek a használatát.

48. Helyi hurok teljes átengedése: a kötelezett szolgáltató tulajdonában lévő helyi hurokhoz vagy helyi alhurokhoz való hozzáférés biztosítása valamely jogosult számára, amely lehetővé teszi a hálózati infrastruktúra teljes kapacitásának használatát.

49. Helymeghatározási adat: az elektronikus hírközlő hálózatban vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatás során kezelt bármely adat, amely egy elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználója végberendezésének földrajzi helyzetét jelzi."

(9) Az Eht. 188. §-a a következő 49/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"49/a. Helymeghatározási szolgáltatás: olyan kapcsolódó szolgáltatás, amelyet az előfizető vagy felhasználó helymeghatározási adatainak megadásával nyújtanak."

(10) Az Eht. 188. §-a a következő 50/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"50/a. Hívás: nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatás igénybevételével megvalósított, kétirányú hangalapú kommunikációt lehetővé tevő csatlakozás."

(11) Az Eht. 188. § 56. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"56. Hozzáférés: eszközök vagy szolgáltatások rendelkezésre bocsátása más elektronikus hírközlési szolgáltató vagy vállalkozás részére meghatározott feltételek mellett, kizárólagos vagy nem kizárólagos jelleggel, elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása céljából, beleértve azt is, amikor ezeket az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások vagy lineáris médiaszolgáltatás nyújtására használják. A hozzáférés kiterjed többek között a hálózati elemekhez és kapcsolódó eszközökhöz történő hozzáférésre, amely magában foglalhatja

a) a berendezések vezetékes vagy vezeték nélküli módon történő csatlakoztatását (ez tartalmazza különösen a helyi hurokhoz és a helyi hurok révén történő szolgáltatásnyújtáshoz szükséges eszközökhöz és szolgáltatásokhoz történő hozzáférést);

b) az informatikai rendszerekhez vagy adatbázisokhoz való hozzáférést előrendelés, ellátás, rendelés, karbantartás, javítási igények és számlázás céljából;

c) az összekapcsolást;

d) a bitfolyam hozzáférést;

e) a fizikai infrastruktúrához való hozzáférést, beleértve az épületeket, alépítményeket és tornyokat;

f) a megfelelő szoftverrendszerekhez való hozzáférést, beleértve a működéstámogató rendszereket, a számfordításhoz vagy ezzel egyenértékű funkciót kínáló rendszerekhez való hozzáférést;

g) a helyhez kötött és mobil rendszerekhez való hozzáférést, különösen barangolás céljából;

h) digitális televíziós szolgáltatások feltételes hozzáférési rendszereihez való hozzáférést;

i) virtuális hálózati szolgáltatásokhoz való hozzáférést."

(12) Az Eht. 188. §-a a következő 60/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"60/a. Jelenlét- ellenőrző szolgáltatás: olyan kapcsolódó szolgáltatás, amelyet az előfizető vagy felhasználó meghatározott állapotára vonatkozó adatok igénybevételével nyújtanak."

(13) Az Eht. 188. § 61. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"61. Kapcsolódó eszközök: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetéséhez, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásához kötődő, ahhoz igénybe vehető, illetve arra alkalmas kapcsolódó szolgáltatások, fizikai eszközök és egyéb létesítmények vagy elemek, ideértve többek között az épületek vagy az épületek kábelbevezetését, az épületek kábelezését, az antennákat, a tornyokat és egyéb tartószerkezeteket, az alépítményeket, a kábelcsatornákat, a tartóoszlopokat, az ellenőrzőaknákat és a szekrényeket."

(14) Az Eht. 188. §-a a következő 61/a-61/b. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"61/a. Kapcsolódó szolgáltatások: azok az elektronikus hírközlő hálózathoz, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, amelyek lehetővé teszik, illetve támogatják az adott hálózat vagy szolgáltatás útján történő szolgáltatásnyújtást, vagy erre alkalmasak, beleértve a számfordítást, és az azzal egyenértékű funkcióval rendelkező rendszereket, a feltételes hozzáférésű rendszereket és az elektronikus műsortájékoztatókat, valamint egyéb szolgáltatásokat, mint például az azonosítás szolgáltatást, a helymeghatározási és a jelenlét-ellenőrző szolgáltatást.

61/b. Kábelrendező: a helyi hurok értelmezésében olyan csatlakozásra megfelelő szerelvény, amelyben az érintett helyi hurok vagy helyi alhurok egyedi leválasztó eszközei találhatók."

(15) Az Eht. 188. §-a a következő 64/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"64/a. Kis és középvállalkozás: a kis és középvállalkozások támogatásáról szóló törvényben ekként meghatározott vállalkozások."

(16) Az Eht. 188. § 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"68. Közvetítőválasztás: az elektronikus hírközlési szolgáltató előfizetőjének az a lehetősége, hogy a hívott előfizető vagy szolgáltatás eléréséhez megválassza a közvetítő szolgáltatót, amely az előfizetői hozzáférést nyújtó szolgáltatóval összekapcsoláson keresztül nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatást nyújt."

(17) Az Eht. 188. §-a a következő 70/b. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"70/b. MMS: Multimédiás üzenetküldés szolgáltatás."

(18) Az Eht. 188. § 75. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"75. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális médiaszolgáltatásokat a földfelszínen telepített - az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével - rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz vagy felhasználóhoz; műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat (egyidejűleg több frekvenciát használó, több adóval működő hálózat) vagy műsorszóró adó (ugyanazon frekvenciát egyidejűleg, azonos módon használó egy vagy több adó) segítségével végzett műsorterjesztés is."

(19) Az Eht. 188. §-a a következő 83/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"83/a. Nettó árbevétel: a szolgáltató számviteli törvény szerinti nettó árbevétele."

(20) Az Eht. 188. § 85-86. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"85. Nyilvános elektronikus hírközlő hálózat: teljesen vagy elsősorban a nyilvánosan elérhető, a hálózati végpontok közötti információátvitelt támogató elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására használt elektronikus hírközlő hálózat.

86. Nyilvánosan elérhető telefonszolgáltatás (telefonszolgáltatás): olyan, bárki számára rendelkezésre álló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amely belföldi vagy nemzetközi számozási tervben szereplő hívószám vagy hívószámok segítségével közvetlenül vagy közvetve lehetővé teszi belföldi vagy belföldi és nemzetközi hívások kezdeményezését és fogadását."

(21) Az Eht. 188. §-a a következő 88/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"88/a. Önálló gazdasági egység: olyan önálló szervezeti egység egy elektronikus hírközlési szolgáltató társaság társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény és a számvitelről szóló törvény szerinti olyan részlegének összes eszköze és kötelezettsége (ideértve a passzív időbeli elhatárolást is), amely részleg szervezeti szempontból független, a hozzá tartozó vagyonnal működni képes egységet képez."

(22) Az Eht. 188. § 91-94. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"91. Rádióberendezés: olyan termék vagy egy termék olyan alkotórésze, amely földfelszíni rádiótávközlés vagy űrtávközlés céljára szolgáló rádióspektrum felhasználásával képes rádióhullámok adása, vétele vagy adása és vétele útján távközlésre.

92. Rádióhullám: olyan, a térben mesterséges vezető nélkül terjedő elektromágneses hullám, amelynek frekvenciája nem nagyobb, mint 3000 GHz.

93. Rádióspektrum:a rádióhullámok frekvenciatartománya.

94. Rádiószolgálat:a Nemzetközi Rádiószabályzattal összhangban levő jogszabályban meghatározott rádiótávközlési szolgálat, továbbá a rádiócsillagászati szolgálat."

(23) Az Eht. 188. §-a a következő 99/b. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"99/b. SMS: rövid, szöveges üzenetszolgáltatás."

(24) Az Eht. 188. § 100. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"100. Transznacionális piac: az Európai Bizottság által meghatározott, az Európai Gazdasági Térség egészét vagy annak jelentős részét, de legalább két tagállamot érintő piac."

(25) Az Eht. 188. § 103. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"103. Telepítés: rádióállomás, rádiórendszer vagy rádiótávközlő hálózat kiépítése, üzemeltetésre alkalmas állapotba hozatala rádiófrekvenciás jelek adását, illetve vételét megvalósító üzemmódban, üzemben tartás vagy kísérleti üzemeltetés nélkül."

(26) Az Eht. 188. § 107. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"107. Űrszegmens: műholdas távközlési rendszer része, amely magában foglalja a műholdat és a műholdkövetési, távmérési és távvezérlési funkciókat, valamint a műholdak részére logisztikai támogatást nyújtó földi berendezéseket."

(27) Az Eht. 188. §-a a következő 110/a-110/b. pontokkal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"110/a. Végfelhasználó: olyan felhasználó, aki az adott hálózati hozzáférési pontot saját érdekkörében használja, és azon nem nyújt nyilvánosan elérhető elektronikus hírközlési szolgáltatást.

110/b. Végfelhasználói hozzáférés felett rendelkező vállalkozás: azon vállalkozás, amely a végfelhasználó valamely elektronikus hírközlő hálózathoz vagy annak részéhez történő fizikai vagy logikai csatlakoztatása felett rendelkezési jogot gyakorol."

(28) Az Eht. 188. § 111. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában:]

"111. Virtuális helymegosztás: olyan helymegosztás, amelynek során a helymegosztásra jogosult szolgáltató megbízásából a kötelezett szolgáltató birtokolja és üzemelteti a rendezőhöz kapcsolódó azon berendezéseket, amelyek a jogosult szolgáltató igényeit elégítik ki."

59. § Az Eht. 10. § (1) bekezdés nyitó mondatában a "Hatóság" szövegrész helyébe a "Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság)" szöveg, 10. § (1) bekezdés n) pontjában a "zártcélú" szövegrész helyébe a "kormányzati célú" szöveg, a 10. § (2) bekezdésében az "Az Elnök ellátja az (1) bekezdés b), valamint d)-h) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat" szövegrész helyébe "A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke (a továbbiakban: Elnök) ellátja az (1) bekezdés b), d)-g), valamint x)-v) pontjában meghatározott hatáskörökből eredő feladatokat" szöveg, 10. § (2) bekezdésében a "Hivatal eljár az (1) bekezdés a), c), j), és l)-s) pontjaiban meghatározott ügyekben" szövegrész helyébe a "Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) eljár az (1) bekezdés a) c) j), valamint l)-u), pontjaiban meghatározott ügyekben" szöveg, 10. § (2) bekezdésében a "Médiatanács" szövegrész helyébe a "Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács)" szöveg, 10. § (2) bekezdésében a "főigazgató" szövegrész helyébe a "Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója (a továbbiakban: főigazgató)" szöveg, 11. § (4) bekezdésében a "káros zavaroktól" szövegrész helyébe a "káros zavarástól" szöveg, 80. § (3) bekezdés f) pontjában a "fogyatékkal élő" szövegrész helyébe a "fogyatékos" szöveg, 84. § (3) bekezdésében a "frekvenciasávok nemzeti felosztására" szövegrész helyébe a "nemzeti frekvenciafelosztásra" szöveg, 84. § (5) bekezdésében a "frekvenciahasználati jog" szövegrész helyébe a "frekvenciahasználati jogosultság és jog" szöveg, 84. § (8) bekezdésében a "kártérítés" szövegrész helyébe a "kártalanítás" szöveg, 102. § (2) bekezdésében a "jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szövegrész helyébe a "nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szöveg, 104. § (1)-(3) bekezdésében a "jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szövegrész helyébe a "nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szöveg, 105. § (1)-(4) bekezdésében a "jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szövegrész helyébe a "nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szöveg, 106. § (1) és (7) bekezdésében a "jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szövegrész helyébe a "nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szöveg, 106. § (2) bekezdésében "az előfizetők" szövegrész helyébe "a végfelhasználók" szöveg, 107. § (1) bekezdésében a "jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szövegrész helyébe a "nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szöveg, 108. § (1) bekezdésében a "jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szövegrész helyébe a "nagykereskedelmi szolgáltatási piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató" szöveg, a 109. §-t megelőző "előfizetői szolgáltatások díjával kapcsolatos kötelezettségek" alcím helyébe a "Kiskereskedelmi szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségek", a 109. § (1) bekezdésében a "kötelezettségek" szövegrész helyébe a "nagykereskedelmi kötelezettségek" szöveg, 117. § (1) bekezdés a) pontjában a "telefonhálózathoz" szövegrész helyébe a "nyilvános elektronikus hírközlő hálózathoz" szöveg, 117. § (1) bekezdés a) pontjában a "nemzetközi hívások" szövegrész helyébe a "nemzetközi telefonhívások" szöveg, 117. § (1) bekezdés b) pontjában a "telefonállomás" szövegrész helyébe a "telefonállomás vagy más nyilvános telefon-hozzáférési pont" szöveg, 117. § (1) bekezdés b) pontjában a "telefonállomások" szövegrész helyébe a "telefonállomások vagy más nyilvános telefon hozzáférési pontok" szöveg, 118. § (3) bekezdésében az "alacsony jövedelmű, illetve fogyatékkal élő személy" szövegrész helyébe az "alacsony jövedelmű, időskorú, és fogyatékos személy" szöveg, 134. § (7) bekezdésében az "5000 Ft-nál" szövegrész helyébe a "tízezer forintnál", 134. § (7) bekezdésében "az 5000 Ft-ot" szövegrész helyébe "a tízezer forintot" szöveg, 136. § (1) bekezdés c) pontjában a "terroristaelhárítás" szövegrész helyébe a "terrorelhárítás" szöveg, 137. § (1) bekezdés b) pontjában a "támogatott egyetemes szolgáltatást" szövegrész helyébe a "szolgáltatást" szöveg, 157. § (2) bekezdés j) pontjában a "távbeszélő" szövegrész helyébe a "telefon" szöveg, a 188. § 16. pontjában a "valamint a Hatóság határozata" szövegrész helyébe a "Hatóság határozata és a Hatóság által az ügyféllel kötött hatósági szerződés" szöveg, 188. § 62. pontjában a "rádiónavigációs" szövegrész helyébe a "rádiónavigáció" szöveg lép.

60. § (1) Hatályát veszti az Eht. 4. § (2) bekezdésében és 6. §-ban "a 36. §-ban foglaltak értelemszerű alkalmazásával" szövegrész, 10. § (1) bekezdés l) pontjában a "polgári célú" szövegrész, XII. fejezet címében "A NAGYKERESKEDELMI SZOLGÁLTATÁSI PIACOKON" szövegrész, 105. § (2) bekezdésében a "/valamint az árpréstilalom" szövegrész, 109. § (1) bekezdésében az ,"illetve a 111. §" szövegrész, az Eht. 188. § 69. pontjában "a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, az arra vonatkozó eljárás szerint, valamint" szövegrész.

(2) Hatályát veszti az Eht. 4. § (1) bekezdés b), e) és f) pontja, 5. § (1) bekezdés s) pontja és (2) bekezdése, 10. § (1) bekezdés h) pontja, "A Hatóság alkalmazottai" alcímet megelőzően "A Hivatal" alcím, 20. § (1) bekezdés d) pontja, 75. §-a, "A bérelt vonali szolgáltatások minimális készletének biztosítása" alcíme, 110. §-a, 113-116. §-a, az "Árprés alkalmazásának tilalma" alcíme, 151-152. §-a, 188. § 4., 5., 8., 38., 44., 52., 54., 58., 59., 73., 96., 98., 102., és 104. pontja.

(3) Az Elnök az Eht. 182. § (3) bekezdés szerinti jogalkotási hatáskörébe tartozó, e törvény hatálybalépését megelőzően kibocsátott jogszabályok az Elnök által azonos tárgykörben kibocsátott jogszabályok hatálybalépéséig maradnak hatályban.

II. A Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény módosítása

61. § Hatályát veszti a Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló 2004. évi CXXXVII. törvény 4. §-a.

III. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosítása

62. § A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 13. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény rendelkezéseit]

"g) az audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtására és a sajtótermék kiadására irányuló tevékenység felügyeletével, a média- és hírközlési igazgatással, az elektronikus hírközlési szolgáltatások, tevékenységek, az audiovizuális médiaszolgáltatások és a sajtótermékek piaci felügyeletével, piacszabályozásával, ellenőrzésével kapcsolatos eljárásban, "

[csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg.]

IV. A műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosítása

63. § (1) A műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Dtv.) 5. § (1) bekezdése a következő 2/a. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

"2/a. Digitális földfelszíni műsorterjesztés: olyan műsorterjesztés, amely magában foglalja

a) a médiaszolgáltató által előállított egymással szinkronban lévő kép, valamennyi hang és adat jelek összességéből álló digitális rádió-, illetve audiovizuális médiaszolgáltatási jelnek a fizikai kapcsolódási ponton történő átvételét és eljuttatását a multiplex szolgáltatás rendszeréhez;

b) a médiaszolgáltatási jelekből egyetlen szabványos digitális jelfolyam előállítását (multiplex szolgáltatás), és e jelfolyam eljuttatását a műsorszóró adókhoz (műsorszétosztás),

c) e jelfolyam műsorszóró adók adott antennarendszereinek kimenő pontjáról a rádióengedélyekben foglalt paraméterekkel történő kisugárzását, amely kisugárzott jelnek olyan szintűnek és minőségűnek kell lennie, hogy az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban rögzített vagy egyéb módon vállalt minőségi paraméterek szerinti elméleti lefedettséget biztosítsa."

(2) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 13-14. pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[E törvény alkalmazásában:]

"13. Forgalomba hozatal: a terméknek a közösségi piacon első alkalommal történő forgalmazása;

14. Gyártó: az a természetes vagy jogi személy, aki a terméket gyártja, vagy aki saját nevében vagy védjegye alatt a terméket tervezteti, gyártatja vagy forgalmazza;"

(3) A Dtv. 5. § (1) bekezdés 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádió-, illetve audiovizuális műsorokat a földfelszínen telepített - az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével - rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz vagy felhasználóhoz; műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat (egyidejűleg több frekvenciát használó, több adóval működő hálózat) vagy műsorszóró adó (ugyanazon frekvenciát egyidejűleg, azonos módon használó egy vagy több adó) segítségével végzett műsorterjesztés is;"

(4) A Dtv. 6. § (4)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek és egy új (7) bekezdéssel kiegészül:

"(4) Az Mttv. hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások kivételével a bejelentésben meg kell adni azokat az adatokat, illetve be kell nyújtani azokat az okiratokat, amelyek igazolják az adott műsor médiaszolgáltatójának médiaszolgáltatási jogosultságát. Ezen igazolási kötelezettség alá eső médiaszolgáltatások tekintetében a bejelentés nyilvántartásba vétele tárgyában hozott hatósági döntésben feltételként előírható, hogy a műsorterjesztő kizárólag azon médiaszolgáltató műsorát terjesztheti, amelynek médiaszolgáltatási jogosultságát megfelelően igazolta.

(5) A bejelentésben meg kell adni azokat az adatokat, illetve be kell nyújtani azokat az okiratokat, amelyek igazolják, hogy a szerzői jogok és a szerzői jogokhoz kapcsolódó jogok védelméhez a szükséges intézkedéseket a műsorterjesztő megtette. A bejelentéshez csatolni kell a médiaszolgáltatóval kötött szerződés vagy az adott műsor terjesztésére vonatkozó jogosultság igazolását is.

(6) A műsorterjesztő a (3)-(5) bekezdés szerinti adatokban bekövetkezett változást a Hatóságnak három napon belül köteles bejelenteni.

(7) A Hatóság a műsorterjesztés e törvény szerinti jogszerűségét piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi."

(5) A Dtv. 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét az Mttv.-ben, illetve az (1) bekezdés szerinti pályázat során meghatározott továbbítási, illetve szerződéskötési kötelezettség terheli. A digitális műsorszóró adó üzemeltetőjét az (1) bekezdés szerinti pályázat során meghatározott továbbítási és szerződéskötési kötelezettség terheli."

(6) A Dtv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A digitális átállásnak 2012. december 31-ig kell megvalósulnia a digitális audiovizuális médiaszolgáltatások elérhetősége tekintetében a Magyar Köztársaság teljes területén úgy, hogy országosan a lakosság legalább kilencvennégy százalékát elérje a digitális televízió műsorszórási szolgáltatáson keresztül a közszolgálati médiaszolgáltatás, és a lakosság számára a kiskereskedelmi forgalomban elérhetőek legyenek a vételi eszközök (a továbbiakban: digitális átállás). Amennyiben az előzőekben meghatározott feltételek a megjelölt időpontig nem biztosíthatóak, az audiovizuális médiaszolgáltatások terjesztése digitális átállásának határnapja az előzőekben meghatározott feltételek teljesülésével esik egybe, azzal, hogy a digitális átállás határnapja legkésőbb 2014. december 31."

(7) A Dtv. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közszolgálati médiaszolgáltató műsora analóg szórásának leállítására a műsorszóró hálózatban található adónként vagy az adó és átjátszóadói vagy több adó és az átjátszóadók által meghatározott területenként a Hatóság elnöke által rendeletben meghatározott módon és időben kerülhet sor."

(8) A Dtv. 44. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A digitális televízió, illetve rádió műsorszóró hálózat, illetve műsorszóró adó üzemeltetője az Mttv. 74. § (1) bekezdésében meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatásokat ingyenesen köteles a felhasználók számára elérhetővé tenni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az Mttv. 75. § (3) bekezdés alapján továbbított közszolgálati médiaszolgáltatásokra."

(9) A Dtv. 44. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A közszolgálati műsorok digitális vételének biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására a közszolgálati analóg műsorszórás leállítását megelőzően legalább három hónapig, a közszolgálati analóg műsorszórás leállítását követően pedig legalább egy hónapig, versenysemleges módon, a kizárólag analóg földfelszíni műsorszórási vétellel rendelkező rászoruló háztartások részére, indokolt esetben és mértékben, kérelem alapján külön jogszabályban meghatározottak szerint kerülhet sor."

(10) A Dtv. 45. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és kiegészül az alábbi d) ponttal:

[A digitális átállás forrásai kizárólag a következő célok érdekében használhatók fel:]

"c) a digitális átállással kapcsolatos állami kommunikáció az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott forrásból, pályázat útján; vagy

d) egyéb, az 1014/2007. (III. 13.) Korm. határozat mellékletében (Digitális Átállás Stratégia) meghatározott célra."

(11) A Dtv. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"53. § (1) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke arra, hogy rendelettel állapítsa meg

a) a digitális rádió- és televízió-médiszolgáltatások vételére alkalmas készülékek együttműködő képessége érdekében szükséges intézkedések részletes szabályait;

b) a digitális átállás forrásainak részletes felhasználási szabályait az államháztartásért felelős miniszter véleményezését követően;

c) az analóg földfelszíni műsorterjesztés célját szolgáló frekvenciahasználat díjából a digitális átállás forrásaként felhasználható mértékét az államháztartásért felelős miniszter véleményezését követően;

d) digitális műsorszóró hálózatok, illetve műsorszóró adók üzemeltetési jogosultságok pályázati kiírási határidejét,

e) a közszolgálati médiaszolgáltatások analóg műsorszórásának leállítására vonatkozó részletes szabályokat;

f) az analóg és digitális televíziós vételre alkalmas vevőkészülékek forgalomba hozatala műszaki feltételeinek és digitális műsorok vételére való alkalmasságának, az alkalmasság megjelölésének részletes szabályait.

(2) Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy az államháztartásért felelős miniszter véleményezését követően rendeletben állapítsa meg közszolgálati médiaszolgáltatások digitális vételének biztosítása érdekében a digitális vevődekóderek állami támogatására vonatkozó szabályokat.

(3) Az Elnök jelen szakasz szerinti jogalkotási hatáskörébe tartozó, 2011. augusztus 1. napját megelőzően kibocsátott jogszabályok az Elnök által azonos tárgykörben kibocsátott jogszabályok hatálybalépéséig maradnak hatályban."

(12) A Dtv. 34. § (2) bekezdésében a "műsorszolgáltatóra" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatóra" szöveg, 39. §-a (2) bekezdés b) pontjában a "közműsorszolgáltatókkal" szövegrész helyébe a "közösségi médiaszolgáltatókkal" szöveg, 43. § (2) bekezdésében a "közműsorszolgáltató" szövegrész helyébe a "közösségi médiaszolgáltató" szöveg, 43/H. § (1) bekezdés b) pontjában a "műsorszolgáltatási" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatási" szöveg, 45. § (1) bekezdés a) pontjában a "Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap" szövegrész helyébe a "Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap" szöveg, a 45. § (3) bekezdésében a "Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap" szövegrész helyébe a "Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap" szöveg lép.

(13) Hatályát veszti a Dtv. 43/A.§ (1) bekezdése, 46. § (1) bekezdése.

V. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása

64. § (1) A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 2. § (2) bekezdése kiegészül az alábbi új d) ponttal: "d) a kiadványokra."

(2) Az Mttv. 10. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(6) Az (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató vagy a műsorterjesztő csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé vagy amely valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. A hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács - szükség esetén nyilvános meghallgatást követően - ajánlást tesz közzé."

(3) Az Mttv. 11. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának vagy a szolgáltatását terjesztő műsorterjesztőnek - a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 19. § (2) bekezdésével összhangban - hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V-VI. kategóriákba sorolt műsorszámok kiskorúak számára ne legyenek elérhetők."

(4) Az Mttv. 14. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"14. § A vallási, hitbeli vagy más világnézeti meggyőződést sértő, az erőszakos vagy más módon a nyugalom megzavarására alkalmas képi vagy hanghatások médiaszolgáltatásban történő bemutatása előtt a nézők vagy hallgatók figyelmét erre a körülményre fel kell hívni."

(5) Az Mttv. 21. § (1)-(2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"21. § (1) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a zenei művek közzétételére szánt évi teljes műsoridő legalább harmincöt százalékát magyar zenei művek bemutatására kell fordítani.

(2) A lineáris rádiós médiaszolgáltatásban a közzétett magyar zenei műsorszámok éves átlagban legalább huszonöt százaléka öt évnél nem régebben nyilvánosságra került zenei műből, vagy öt évnél nem régebben készült hangfelvételből kell, hogy álljon."

(6) Az Mttv. 22. § (5)-(6) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(5) A 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti európai művek arányának, valamint a 20. § (3) bekezdés a) pontjában és a 21. § (1) bekezdésben meghatározott arányoknak, illetve az e szakasz (2)-(3) bekezdései alapján megkötött hatósági szerződésben - a 20. § (1) bekezdés a) pontja, a 20. § (3) bekezdés a) pontja és a 21. § (1) bekezdés vonatkozásában -meghatározott arányoknak az egyes médiaszolgáltatások 05 és 24 óra közötti műsoridejében is érvényesülniük kell.

(6) Azon médiaszolgáltatók, amelyek több médiaszolgáltatást is nyújtanak, a 20-21. §-ban, illetve a (2)-(3) bekezdés szerinti hatósági szerződésben meghatározott arányokat valamennyi médiaszolgáltatásuk összesített műsoridejének átlagában kötelesek elérni, azzal, hogy a 21. § (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése tekintetében médiaszolgáltatásonként a műsoridő legalább húsz százalékát el kell érnie a magyar zenei művek arányának."

(7) Az Mttv. 35. § (2) bekezdésének h) pontja az alábbiak szerint módosul:

"h) a képújságra, ha helyi médiaszolgáltatásban teszik közzé,"

(8) Az Mttv. 39. § (2) bekezdése kiegészül az alábbi új d) ponttal:

"d) A feliratozott műsorszámok előtt a médiaszolgáltatásban jelezni kell, hogy az érintett műsorszám az említett formában is elérhető a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó teletext szolgáltatáson. A műsorszámok szövege feliratozott változatának pontosnak kell lennie, a képernyő történéseivel szinkronban kell állnia."

(9) A 41.§ (4) bekezdése kiegészül az alábbi j) ponttal:

[A Hivatal nyilvántartást vezet]

"j) a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokról, illetve kiegészítő médiaszolgáltatásokról."

(10) A 42. § (11) bekezdésében a "kapcsolódásának, illetve vételkörzet-bővítésének" szövegrész helyébe a "kapcsolódásának" szövegrész kerül.

(11) Az Mttv. 43. § helyébe a következő rendelkezés lép :

"43. § (1) A lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személyre a Hatóság elnökére, elnökhelyettesére, főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdés a)-c) pontban foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy:

a) a bíró, az ügyész,

b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezető beosztású tisztségviselője, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, főtitkára, vezető beosztású munkavállalója, számvevője, valamint a Gazdasági Versenytanács tagja,

c) a Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Hatósággal munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy,

d) a 118. § (1) bekezdés a)-b) pont, illetve e bekezdés b)-c) pont alá eső személyek közeli hozzátartozója.

(3) Nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult szervezet:

a) párt, a párt által létrehozott vállalkozás,

b) állami és közigazgatási szerv, kivéve, ha rendkívüli vagy szükségállapot esetén alkalmazandó törvény másként rendelkezik,

c) olyan vállalkozás, amelyben a magyar államnak befolyásoló részesedése van,

d) olyan vállalkozás, amelyben az (1)-(2) bekezdésben felsoroltak bármelyike közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, vagy az egyébként tulajdonszerzési korlátozás alá eső személy, szervezet.

(4) Nem lehet jogosult az önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedő vételkörzetű helyi lineáris médiaszolgáltatásra az a vállalkozás, amelynek igazgatóságában, ügyvezetésében vagy felügyelő bizottságában, és azon alapítvány vagy közalapítvány, amelynek kuratóriumában a helyi képviselőtestület tagja, alkalmazottja, a polgármester, alpolgármester, főpolgármester, főpolgármester-helyettes vagy ezek közeli hozzátartozója vesz részt.

(5) A (3) bekezdés d) pontja tekintetében az a vállalkozás, amelyben a főpolgármester, főpolgármester-helyettes, polgármester, alpolgármester valamint a megyei közgyűlés elnöke és alelnöke közeli hozzátartozója közvetlen vagy közvetett befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve döntésének befolyásolására külön megállapodás alapján vagy egyéb módon jogot szerzett, abban az esetben nem lehet lineáris médiaszolgáltatásra jogosult, amennyiben az adott médiaszolgáltatás vételkörzete az érintett önkormányzat területét legalább húsz százalékban lefedi."

(12) Az Mttv. 46. § (2) bekezdés b) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"b) a bejelentett sajtótermék címét"

(13) Hatályukat vesztik az Mttv. 46. § (9) bekezdés b)-c) pontjai, valamint a 48. § (6) bekezdése.

(14) Az Mttv. 48. § (7)-(8) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(7) Nem lehet megújítani a jogosultságot, ha a jogosult

a) a szerződést vagy az e törvényben foglalt rendelkezéseket ismételten vagy súlyosan megszegte,

b) a szerződés megsértése miatt korábban a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 112. § (1) bekezdés b) pontja szerinti szankcióban részesült, vagy

c) a kérelem benyújtásakor médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkezik.

(8) A Médiatanács a III. Fejezet rendelkezéseinek megfelelő alkalmazására és e médiaszolgáltatási lehetőségek természetéből fakadó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőségek pályáztatásának elveit, és azokat a honlapján közzéteszi. Kisközösségi médiaszolgáltatási lehetőség nem pályáztatható és nem üzemeltethető kereskedelmi jelleggel."

(15) Az Mttv. 55. § (1) bekezdése kiegészül az alábbi d) ponttal:

"d) amely nem rendelkezik lejárt tartozással a Médiatanács felé."

(16) Az Mttv. 55. § (2) bekezdésben az "a)-c) pontban" szövegrész helyébe az "a)-d) pontban" szövegrész kerül.

(17) Az Mttv. 57. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Alakilag érvénytelen a pályázati ajánlat, ha]

"e) nem vagy nem megfelelően tartalmazza az 56. §-ban felsoroltakat."

(18) Az Mttv. 57. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az 57. § (2) bekezdésben foglalt alaki érvényességi feltételek körében hiánypótlásnak kizárólag az 56. § b), c), dc), df)-dm), f)-i) pontok tekintetében van helye."

(19) Az Mttv. 62. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(3) Nyertessé kizárólag olyan pályázó nyilvánítható, amely a pályázati ajánlat benyújtásától kezdve folyamatosan megfelelt az e törvényben és a pályázati felhívásban meghatározott részvételi feltételeknek. Helyi médiaszolgáltatásra vonatkozó pályázati eljárás esetén, ha egyetlen pályázó felel meg a törvényi, illetve pályázati követelményeknek, a Médiatanács az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapítja a pályázó nyertességét."

(20) Az Mttv. 63. § (3) bekezdése hatályát veszti.

(21) Az Mttv. 63. §-a kiegészül az alábbi új (14) bekezdéssel:

"(14) A médiaszolgáltató köteles öt napon belül a Médiatanácsnak bejelentenie, ha a médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetében vagy a hatósági szerződésben szereplő adataiban változás következik be."

(22) Az Mttv 64. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem engedélyezhető a hálózatba kapcsolódás,]

"b) ha a médiaszolgáltatók bármelyike médiaszolgáltatási díjtartozással rendelkeznek a Médiatanács felé,

c) ha a médiaszolgáltatók bármelyike a hálózatba kapcsolódás következtében nem felelne meg a 71. §-ban foglaltaknak,"

(23) Az Mttv. 65. § (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(1) A Médiatanács kérelemre - médiapiaci és médiapolitikai szempontok figyelembevételével - ideiglenes, legfeljebb harminc napra szóló hatósági szerződést köthet olyan helyi médiaszolgáltatási lehetőség hasznosítására,

a) amelynek a frekvenciatervét a Hivatal a 49. § (5) bekezdés alapján közzétette, azonban hatósági szerződést még nem kötött,

b) amelyre más már médiaszolgáltatási jogosultságot szerzett, de a jogosult médiaszolgáltatása az ideiglenes médiaszolgáltatás befejezését követő hatvan napon belül nem kezdődik meg, vagy

c) amelyre vonatkozóan a Hatóság igazolja, hogy a médiaszolgáltatás másoknak okozott zavarás és a nemzetközi előírások megsértése nélkül folytatható."

(24) Az Mttv. 65. § (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul:

"(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, lakcímét, székhelyét, telefonszámát,

b) a kérelmező vállalkozás hatályos létesítő okiratát,

c) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás célját,

d) a tervezett műsoridőt napi, heti vagy havi bontásban,

e) a műsortervet,

f) a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás kezdő és befejező napját,

g) az (1) bekezdés b) pont szerinti kérelem esetén a médiaszolgáltató nyilatkozatát a médiaszolgáltatás megkezdésének napjáról,

h) a médiaszolgáltatási lehetőség megnevezését vagy az (1) bekezdés c) pont tekintetében a tervezett ideiglenes médiaszolgáltatás telephelyét."

(25) Az Mttv. 65. §-a kiegészül az alábbi új (13) bekezdéssel:

"(13) A (10)-(11) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács abban az esetben köt ideiglenes hatósági szerződést, amennyiben a médiaszolgáltató nem rendelkezik a Médiatanács felé lejárt tartozással és az ideiglenes jogosultság teljes időtartamára - audiovizuális médiaszolgáltatás esetén fél évre - fizetendő médiaszolgáltatási díj megfizetését legkésőbb a szerződéskötés napján igazolja."

(26) Hatályát veszti az Mttv. 66. § (4) bekezdésének e) pontjában a "beleértve a képújság időtartamát is," szövegrész.

(27) Az Mttv. 66. §-a kiegészül az alábbi (7) bekezdéssel:

"(7) A közösségi médiaszolgáltatásként való elismerés elutasításáról vagy visszavonásáról szóló határozat meghozatala esetén annak közlésétől számított fél éven belül a médiaszolgáltató nem kezdeményezheti az (5) bekezdés szerinti eljárást."

(28) Az Mttv. 70. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A Médiatanács a médiapiaci koncentráció megelőzésére és a JBE médiaszolgáltatók meghatározására irányuló eljárások lefolytatása érdekében a koncentráció fokának megítélése szempontjából jelentős (a továbbiakban: releváns) piaci tényeket és körülményeket - így különösen médiaszolgáltató előző naptári évi átlagos közönségarányát - a Ket. szerinti hatósági ellenőrzési eljárásban a (2)-(6) bekezdés szerinti eltérésekkel vizsgálja."

(29) Az Mttv. 74. § (2)-(4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A továbbítási kötelezettség keretébe tartozó, az (1) bekezdésben meghatározott közszolgálati médiaszolgáltatásokat a műsorterjesztő alapszolgáltatásként úgy köteles továbbítani, hogy azok - az analóg műsorterjesztési hálózatok kivételével - elkülöníthető előfizetői szolgáltatásként is igénybe vehetők legyenek az előfizetők számára. Ezen előfizetői szolgáltatási csomag igénybevételéért a hozzáférés biztosításához kapcsolódó, a hozzáférés költségeit meghaladó mértékű többletdíjat a műsorterjesztő az előfizetőtől nem kérhet. Az analóg műsorterjesztési hálózatok esetében a továbbítási kötelezettség keretébe tartozó közszolgálati médiaszolgáltatásokat valamennyi programcsomagban elérhetővé kell tenni az előfizetők számára.

(3) A közszolgálati médiaszolgáltató (1) bekezdés szerinti, műsorszórással terjesztett médiaszolgáltatásait ingyenesen kell a felhasználók számára hozzáférhetővé tenni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak teljesítését hivatalból vagy kérelemre a Hivatal ellenőrzi."

(30) Az Mttv. 75. § (3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(3) A 74. § (1) bekezdésében, valamint az (1)-(2) bekezdésben meghatározott továbbítási kötelezettség alá eső médiaszolgáltatásokon túl a Médiatanács hivatalból vagy médiaszolgáltató általi kérelemre hatósági határozatában meghatározhat - az e törvényben foglalt közérdekű médiapolitikai célok elérését szolgáló - további legfeljebb két lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást, illetve legfeljebb egy lineáris közösségi médiaszolgáltatást, amelyre vonatkozó műszakilag és gazdaságilag megalapozott szerződéses ajánlatra a műsorterjesztőt szerződéskötési kötelezettség terheli. A határozat meghozatala során a Médiatanács köteles mérlegelni, hogy a döntés mennyiben szolgálja a médiapiac és a tájékoztatás sokszínűségét, az e törvényben meghatározott közszolgálati célok elérését, valamint a kultúra megőrzését és gyarapítását. E hatósági eljárásban a műsorterjesztők ügyféli jogállással nem rendelkeznek."

(31) Az Mttv. 75. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) Az (1)-(2) bekezdés alkalmazásában a médiaszolgáltató azon médiaszolgáltatása tekintetében minősül a továbbítási kötelezettség jogosultjának,

a) amelyre vonatkozóan a műsorterjesztőtől a médiaszolgáltatás terjesztését igényli, és

b) amely a Médiatanács határozata alapján a 66. §-ban foglalt követelmények figyelembevételével közösségi médiaszolgáltatásnak minősül.

A (3) bekezdés alkalmazása során a Médiatanács kizárólag az (1)-(2) bekezdés alapján továbbított lineáris közösségi médiaszolgáltatásokat nyújtó médiaszolgáltatókon kívüli médiaszolgáltató lineáris közösségi médiaszolgáltatását jelölheti ki."

(32) Az Mttv. 75. §-a a következő (15)-(17) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Az (1)-(11) bekezdésben foglaltak megfelelő érvényesülését, a műsorterjesztő általi teljesítését a Médiatanács hivatalból, illetve a 145. § szerinti bejelentés alapján általános hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti.

(16) Amennyiben a Médiatanács a hatósági ellenőrzés eredményeként megállapítja, hogy a műsorterjesztő az (1)-(11) bekezdésben foglalt előírásokat megsértette, és a jogsértés a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával - újabb hatósági eljárás lefolytatása nélkül - orvosolható, a Médiatanács felhívja a műsorterjesztő figyelmét a jogszabálysértésre, és legalább húsznapos határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére.

(17) Amennyiben a (16) bekezdés szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy a (16) bekezdés alkalmazása kizárt, a Médiatanács hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást."

(33) Az Mttv. 75. §-a az alábbi (18) bekezdéssel egészül ki:

"(18) A Médiatanács hatósági határozata által a (3) bekezdés alapján kijelölt közszolgálati médiaszolgáltatásra vonatkozó továbbítási kötelezettség tartalmát és kereteit, valamint a vonatkozó jogokat és kötelezettségeket nem érinti a 74. § (1) bekezdés szerint továbbítandó közszolgálati médiaszolgáltatások számának a kijelölés tárgyában hozott határozat jogerőre emelkedését követő csökkenése."

(34) Az Mttv. 91. § (1) bekezdés d) pontja az alábbiak szerint módosul:

"d) a közszolgálati médiaszolgáltató műsorszerkezetét, továbbá műsorainak, szolgáltatásainak, illetve műsorszámainak tartalmát meghatározni,"

(35) Az Mttv. 97. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) A Közszolgálati Testület titkársági feladatait a Közalapítvány irodája látja el, költségei - beleértve az elnök és a tagok tiszteletdíját - a Közalapítványt terhelik."

(36) Az Mttv. 97. § (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) A Közszolgálati Testület elnökét az államtitkári illetmény negyven százalékának, tagját az államtitkári illetmény huszonöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg. Az elnök és a tagok ezen felül - a Testülethez kötődő feladataik ellátásához szükséges - utazási költségeik megtérítésére tarthatnak igényt. Az elnökre és a tagokra a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok- a 118. § (1) bekezdés e) pontjának kivételével - értelemszerűen irányadók."

(37) Az Mttv. 98. §-a kiegészül az alábbi (4)-(8) bekezdéssel:

"(4) A közszolgálati médiaszolgáltató médiaszolgáltatási díjat nem fizet.

(5) A közszolgálati médiaszolgáltató az ország lakosságának túlnyomó többsége számára nyújt legalább egy rádiós és legalább egy audiovizuális lineáris közszolgálati médiaszolgáltatást. A lakosság túlnyomó többsége számára nyújtott szolgáltatás alatt rádiós médiaszolgáltatás esetén a lakosság nyolcvan százaléka által a 87,5-108,0 MHz frekvenciasávban fogható földfelszíni terjesztésű médiaszolgáltatást, audiovizuális médiaszolgáltatás esetén a lakosság kilencven százaléka által elérhető médiaszolgáltatást kell érteni.

(6) A közszolgálati médiaszolgáltató országos médiaszolgáltatásai mellett helyi, körzeti médiaszolgáltatásokat is nyújthat.

(7) Az egyes közszolgálati médiaszolgáltatások által használt médiaszolgáltatási lehetőségekről - ideértve a külföldre irányuló médiaszolgáltatást is - a Médiatanács műszaki, gazdasági, gazdaságossági és médiapolitikai szempontok vizsgálata után, az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően dönt.

(8) A közszolgálati audiovizuális és rádiós médiaszolgáltatások tekintetében a Médiatanács - az Alap vezérigazgatójával történő konzultációt követően, valamint a gazdaságosság, a következő évi költségvetési tervezés és e törvény 83. §-ában meghatározott közszolgálati célok érvényesülésének szempontjait figyelembe véve - évente felülvizsgálhatja a közszolgálati médiaszolgáltatások rendszerét, és dönthet arról, hogy a közszolgálati médiaszolgáltatók számára fenntartja-e addigi médiaszolgáltatásaikat vagy megváltoztatja azok rendszerét."

(38) Az Mttv. 100. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Az archiválás és az Archívum megőrzésének, kezelésének, felhasználásának részletes szabályait az Alap vezérigazgatója a Médiatanács egyetértésével, szabályzatban állapítja meg."

(39) Az Mttv. 100. § (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(10) Eltérő megállapodás vagy a (6) bekezdésben foglalt vagyonkezelési szerződés eltérő rendelkezése hiányában a közszolgálati médiaszolgáltatóknak a közszolgálati médiavagyon általuk kezelt elemeire vonatkozó felhasználási jogszerzésére, valamint a közszolgálati médiavagyon egyes elemeinek közszolgálati médiaszolgáltatók közötti ingyenes átadására a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 30. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni."

(40) Az Mttv. 108. § (3) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"c) az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált két tag. E tagok tiszteletdíját az Alap vezérigazgatója állapítja meg, rájuk a 104. §-ban és a 118. §-ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak."

(41) Az Mttv. 108. § (6) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(6) Az Alap - a közszolgálati médiaszolgáltatók képviseletében és javára eljárva - a saját költségvetése terhére köti meg a közszolgálati médiaszolgáltatók lineáris médiaszolgáltatásainak terjesztésére vonatkozó szerződéseket. Azon műsorterjesztési szerződésekre, amelyek alapján a közszolgálati médiaszolgáltató a terjesztésre adott engedély ellenében bevételhez jut, a (8) bekezdés szabályai alkalmazandók."

(42) Az Mttv. 108. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(8) A közszolgálati médiaszolgáltató - közszolgálati céljainak elősegítése érdekében - vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. A vállalkozási tevékenységének folytatásához való jogot - tekintettel az Alapnak a közszolgálati média támogatása érdekében végzett tevékenységére, ellenérték nélkül - átengedheti az Alap részére. Az Alap az ebből eredő bevételeit csak a közszolgálati médiaszolgáltatók céljainak elérésére használhatja fel."

(43) Az Mttv. 108. § (9) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(9) A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre. A közszolgálati médiaszolgáltató befolyásoló részesedése alatt álló gazdálkodó szervezet közszolgálati médiaszolgáltatást indíthat, nyújthat."

(44) Az Mttv. 113. §-a a következő (9)-(10) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Tekintettel a (8) bekezdés szerinti működési szektort érintő elhelyezkedési tilalomra, az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnésével egyidejűleg a megelőző 12 havi, a Hatóságtól származó nettó - azaz személyi jövedelemadóval csökkentett - jövedelmének megfelelő mértékű kártalanításra jogosult. A kártalanítást a Hatóság költségvetése terhére kell megfizetni. Az ily módon megállapított kárátalány a károk megtérülése körében adómentes. Ugyanezt a szabályt kell alkalmazni a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatásának megszűnésekor érvényesülő, 129. § (9) bekezdésben foglalt tilalommal összefüggésben is.

(10) Amennyiben az elnökhelyettes megbízatása a (4) bekezdés d) pontja szerint szűnik meg, a megbízatás megszűnésére a közszolgálati jogviszonyban történő vezetői megbízás visszavonása esetére irányadó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni."

(45) Az Mttv. 121. § (2)-(10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az NHIT véleményezi a Kormány számára

a) kormányrendeletek, miniszteri rendeletek tervezeteit,

b) a Kormány, a miniszterelnök, az elektronikus hírközlésért felelős miniszter, vagy az informatikáért felelős miniszter felkérésére valamennyi, a hírközléssel és az informatikával összefüggő előterjesztést, egyedi döntést, jogszabálytervezetet,

c) az információs társadalom infrastruktúrájának szabályozásával kapcsolatos stratégiai előterjesztéseket, az információs társadalom kialakításának programját,

amelyre vonatkozó előterjesztést kizárólag az NHIT észrevételezését követően, az NHIT véleményével együtt lehet a Kormány elé terjeszteni.

(3) Az NHIT Elnöke tanácskozási joggal részt vesz a Kormány ülését megelőző állami vezetői értekezlet, továbbá meghívásra a Kormány, (1)-(2) bekezdés szerinti előterjesztést tárgyaló ülésén.

(4) Az NHIT elnöke a vizsgált frekvenciasávok igénybevételében, az ezekkel végzett szolgáltatásokban érdekelt szervezetek képviselőit tanácskozási joggal meghívhatja.

(5) Összhangban a Kormánynak az informatika, a hírközlés és a média területén megfogalmazott programjával, az NHIT az (1) és (2) bekezdésben foglalt témakörök tekintetében önálló javaslatot, és kezdeményezést tehet a Kormány, vagy valamely miniszter irányítása, illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek felé az e témaköröket érintő közfeladatuk hatékonyabb ellátása érdekében. A szerv vagy szervezet vezetője az NHIT önálló javaslatával, kezdeményezésével kapcsolatos észrevételeiről 30 napon belül tájékoztatja az NHIT elnökét.

(6) A Kormány vagy a miniszterelnök felkérésére az NHIT hírközlési és informatikai tudományos, célszerűségi, valamint gazdaságossági szempontok alapján megvizsgálja a Kormány vagy valamely miniszter irányítása, illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek hírközlést és informatikát érintő uniós és egyéb pályázatait és azok teljesülését, valamint egyéb hírközlési és informatikai tárgyú projektjeit, beszerzéseit. A vizsgálat eredményeként megfogalmazott véleményét az NHIT megküldi a miniszterelnöknek. Az NHIT a vizsgálat alapján az (5) bekezdés szerinti önálló javaslatot, kezdeményezést is tehet. A Kormány valamely miniszter irányítása, illetve felügyelete alatt álló szervek, egyéb szervezetek kötelesek a vizsgálat lefolytatása érdekében az NHIT-vel együttműködni.

(7) Az NHIT akkor határozatképes, ha tagjainak több mint a fele jelen van, és legalább az elnök, vagy az alelnök is jelen van. Határozatait - az összeférhetetlenségről való döntés kivételével - szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

(8) Az NHIT működésének rendjét maga állapítja meg.

(9) Az NHIT működéséhez szükséges forrásokat a Hatóság költségvetésén belül kell biztosítani. A források más célra nem csoportosíthatók át.

(10) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának."

(46) Az Mttv. 132. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"132. § A Médiatanács a 182-184. §-okkal összhangban:

a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között,

b) ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,

c) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat - a műsor vagy műsorszám rögzítése vagy a médiaszolgáltató által rögzített műsor vizsgálata, továbbá hatósági megkeresés útján,

d) a Hivatalon keresztül műsorfigyelő és -elemző szolgálatot működtet,

e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,

f) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását;

g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,

h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,

i) beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,

j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,

k) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében,

l) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait."

(47) Az Mttv. 134. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A Hatóság a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok megfelelő alkalmazásával gazdálkodik, állami vagyon kezelésére a központi költségvetési szervekre vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint jogosult, feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből és költségvetési hozzájárulásból fedezi, számláit a Kincstár vezeti. A Hatóság a (4) bekezdés szerinti saját bevételéből - a bírság kivételével - évente legfeljebb a tényleges adott évi bevétele huszonöt százalékának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években a Hatóság működésének, feladatai ellátásának fedezetére használható fel, más célra nem vonható el."

(48) Az Mttv. 134. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban, illetőleg e törvény alapján a Hatóság határozatában megállapított, a Hatóságnak fizetendő díjak, igazgatási szolgáltatási díjak, valamint az e törvény alapján kiszabott bírságok adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek."

(49) Az Mttv. 136. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"136. § (1) Az Alap olyan elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás, a Közszolgálati Közalapítvány, a közösségi médiaszolgáltatások, a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakításának támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások és a kortárs zeneművek támogatása, az Archívum és egyéb vagyonának gondos kezelése és gyarapítása, valamint az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatása, illetve elvégzése.

(2) Az Alap eszközei kizárólag a törvényben meghatározott célokra használhatók fel.

(3) Az Alap pénzügyi forrásai: a médiaszolgáltatási díj, a pályázati díj, a műsorszolgáltatási szerződésszegési kötbér és kártérítés, a bírság, a közszolgálati hozzájárulás, a frekvencia díjakból a Hatóság által a 134. § (5) bekezdés alapján az Alaphoz utalt összeg, a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltatók által a (8) bekezdés alapján befizetett támogatás, a központi költségvetési céltámogatások, a vagyonhasznosításból, illetve a vállalkozási tevékenységből származó bevételek, a kamatbevételek, továbbá az önkéntes befizetések.

(4) A Magyar Állam évente közszolgálati hozzájárulást fizet a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatások vételére alkalmas készüléket használó háztartások számát alapul véve. A közszolgálati hozzájárulás mértékét e törvény 4. számú melléklete határozza meg. Az Állam a közszolgálati hozzájárulást tizenkét egyenlő részletben előre, minden hónap harmadik napjáig fizeti meg az Alap pénzforgalmi számlájára. Az Alap a Médiatanács hozzájárulásával jogosult a közszolgálati hozzájárulásból származó bevételeinek engedményezésére.

(5) A Magyar Állam képviseletében eljárva az audiovizuális politikáért felelős miniszter legfeljebb hét évre szóló szerződést köthet az Alappal a közszolgálati hozzájárulás megfizetéséről. A szerződés megkötéséhez nem szükséges az államháztartásról szóló törvényben előírt, külön országgyűlési felhatalmazás.

(6) Az Alap jogi személy, gazdálkodó szervezet, kezelője a Médiatanács. Az Alap a Műsorszolgáltatási Alap, valamint a Műsorszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alap jogutódja.

(7) Az Alap köteles a Kincstárban pénzforgalmi számlát vezetni.

(8) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó, jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató éves reklámbevételének két és fél százalékát új, magyar filmalkotás támogatására köteles fordítani. E kötelezettség az Alap részére befizetett pénzösszeggel, vagy az Alap és a médiaszolgáltató közötti megállapodásban meghatározott új filmalkotás pénzbeli támogatásával teljesítendő. A médiaszolgáltató az így befizetett, illetve támogatásra fordított pénzösszeget társasági adóalapjából levonhatja.

(9) Az Alapba történő önkéntes befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak minősül. Amennyiben az Alapba történő önkéntes befizetés a Hatósággal vagy a Médiatanáccsal kötött hatósági szerződésben foglalt vállaláson vagy a Média-és Hírközlési Biztossal kötött megállapodáson alapul, az önkéntes befizetést az e megállapodásokban foglaltaknak megfelelően kell felhasználni.

(10) Az Alap támogatáspolitikáját, üzleti tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el. Az Alap pénzügyi forrásainak és nyilvántartásaiban szereplő eszközeinek a támogatáspolitikában, illetve üzleti tervben nem szereplő felhasználásához, illetve az ezek terhére történő kötelezettségvállaláshoz a Médiatanács által meghatározott összeghatárt meghaladó kifizetéshez a Médiatanács előzetes jóváhagyása szükséges.

(11) Az Alap képviseletére a vezérigazgató jogosult. Az Alap vezérigazgatója feletti teljes munkáltatói jogkört - ideértve a kinevezést, a munkabér és juttatások megállapítását, továbbá a munkáltatói felmondást is - a Médiatanács elnöke gyakorolja.

(12) Az Alap vezérigazgató-helyetteseinek kinevezésére és a munkáltatói felmondásra a vezérigazgató tesz javaslatot a Médiatanács elnökének, aki dönt a kinevezésről, a munkabérről és juttatásokról, továbbá a munkáltatói felmondásról. Egyebekben a vezérigazgató gyakorolja a vezérigazgató-helyettesek feletti munkáltatói jogkört.

(13) Az Alap vezérigazgatójára és vezérigazgató-helyettesére a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1)-(2) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.

(14) Az Alap Felügyelő Bizottságának elnökét és négy tagját a Médiatanács elnöke bízza meg és hívja vissza. Tiszteletdíjukat a Médiatanács elnöke állapítja meg.

(15) Az Alap éves költségvetését - a 134. § (2) bekezdés szerinti önálló törvény mellékleteként - az Országgyűlés hagyja jóvá.

(16) Az Alap kezelésének részletes szabályait a Médiatanács határozza meg.

(17) A 109/2010. (X. 28.) OGY határozat alapján a Magyar Állam tulajdonába adott vagyon vonatkozásában a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét (vagyonkezelői jogokat) az Alap gyakorolja. Az Alap vagyonkezelésébe adott, valamint az Alap által gazdálkodása során egyéb jogcímen szerzett vagyon tulajdonosi jogainak és kötelezettségeinek Alap által történő gyakorlása, a vagyon hasznosítása, megterhelése a vagyonnal történő gazdálkodás nem tartozik az állami vagyonról szóló törvény hatálya alá. Az Alap vagyonkezelésében és tulajdonában álló vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait a Médiatanács határozza meg.

(18) Az Alap személyes illetékmentességre jogosult, és nem alanya a társasági adónak, valamint a helyi adónak."

(50) Az Mttv. 137. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A közszolgálati célú műsorszámok, a közösségi médiaszolgáltatók, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt filmalkotások - ide nem értve a törvény 136. § (8) bekezdésében meghatározott módon támogatott filmalkotásokat -és a kortárs zeneművek támogatását nyilvános pályázat útján kell biztosítani."

(51) Az Mttv. 149. §-a kiegészül az alábbi új (4)-(6) bekezdésekkel:

"(4) A médiatartalommal kapcsolatos jogsértések tárgyában (kérelemmel, bejelentéssel) a hatóság eljárása a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - az első közzétételétől számított három hónapon belül kezdeményezhető.

(5) Amennyiben a kérelmező a jogsértésről csak később szerzett tudomást, vagy a kérelem, bejelentés előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a (4) bekezdésben foglalt határidő a tudomásszerzéstől vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A médiatartalommal kapcsolatos jogsértés tárgyában a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - első közzétételétől számított hat hónapon túl hatósági eljárás nem kezdeményezhető. E határidő jogvesztő.

(6) Az Smtv. 14-20. §, az Mttv. 9-11. §, 12. § (3)-(4) bekezdés, 14. § és 23-36. § megsértésével kapcsolatban a hatóság hivatalból a médiatartalom közzétételétől vagy - folyamatos közzététel esetén - első közzétételétől számított egy éven belül indíthatja meg a hatósági eljárást."

(52) Az Mttv. 156. §-a helyébe a következő a rendelkezés lép:

"156. § (1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.

(2) Az eljárási bírság legmagasabb összege huszonötmillió forint, természetes személy ügyfél esetében legfeljebb egymillió forint.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja - ismételt jogsértés esetén sújtani köteles - a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

(4) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét."

(53) Az Mttv. 167. § (1) bekezdésében a "hatósági döntéseiben" szövegrész helyébe a "hatósági döntéseiben, a műsorszolgáltatási szerződésekben" szövegrész kerül.

(54) Az Mttv. 172. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az a médiaszolgáltató, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó, sajtóterméket kiadó vagy műsorterjesztő, amelynek egy másik médiaszolgáltató, műsorterjesztő médiaigazgatásra vonatkozó szabályban foglalt vagy az alapján kötött szerződésében meghatározott médiaigazgatást érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Médiatanácshoz fordulhat jogvitás eljárás lefolytatása érdekében (a továbbiakban: jogvitás eljárás). A jogvitás eljárás a sérelem bekövetkezésétől számított hat hónapon belül kezdeményezhető. Amennyiben a kérelmező a sérelemről később szerzett tudomást, vagy a kérelem előterjesztésében akadályoztatva volt, úgy a hat hónapos időtartam a tudomásszerzéssel vagy az akadály megszűnésével veszi kezdetét. A jogvitás eljárás alapjául szolgáló sérelem bekövetkezésétől számított egy éven túl jogvitás eljárás nem kezdeményezhető. E határidő jogvesztő."

(55) Az Mttv. 184. § (1) bekezdés cd) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1)A Hivatal hatósági hatásköreiben

[c) felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését:]

"cd) a médiaszolgáltató, a sajtótermék kiadója és a kiegészítő szolgáltatást nyújtó tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkezett változásokkal, azok bejelentésével és az egyes adatok közzétételével kapcsolatos szabályok,"

(56) Az Mttv. 184. § (1) bekezdés a következő ci) ponttal egészül ki:

[(1) A Hivatal hatósági hatásköreiben

[c) felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését:]

"ci) a 175. § (12) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségek,"

(57) Az Mttv. 187. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben, háromszázhatvanöt napon belül legalább kétszer valósítja meg, ide nem értve a csekély súlyú törvénysértéseket."

(58) Az Mttv. 188-189. §-ai helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:

"188. § (1) A műsorterjesztő a 189. § szerint a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben kibocsátott hatósági határozatában.

(2) A közvetítő szolgáltató a 189. § szerint a médiaszolgáltatás és az internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben kibocsátott hatósági határozatában.

(3) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, valamint az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményben, és kiegészítő Jegyzőkönyvében részes valamely állam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató műsorának tartalmáért a műsorterjesztő nem felelős. A 189. § alapján - figyelembe véve a 176-180. §-ban foglalt előírásokat - azonban a médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhető a Médiatanács hatósági hatáskörben kibocsátott hatósági határozatában.

189. § (1) Amennyiben a Médiatanács a 187. § (3) bekezdés e) pontban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles - a határozat jogerőre emelkedését követően a Médiatanács által hivatalbóli hatósági eljárásban kibocsátott hatósági határozat alapján - a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését megszüntetni.

(2) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal a 187. § (3) bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a műsorterjesztő a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhető.

(3) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal lineáris, lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás esetén a 187. § (3) bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező lineáris, lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető.

(4) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal internetes sajtótermék esetén a 187. § (3) bekezdés b)-c) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a sajtótermék kiadójával szemben, és a kiadó a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felhívására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató a Médiatanács hivatalbóli hatósági eljárásában kibocsátott hatósági határozatával a jogkövetkezményt tartalmazó határozat tárgyát képező internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti határozatnak tartalmaznia kell a megszüntetés, felfüggesztés módját, feltételeit, megfelelő teljesítési határidejét, a megszüntetés, felfüggesztés időtartamát, valamint a műsorterjesztőnek, közvetítő szolgáltatónak a médiaszolgáltatás terjesztésének, közvetítésének megszüntetésével, felfüggesztésével, illetve a sajtótermék közvetítésének felfüggesztésével kapcsolatosan felmerült költségeinek viselését, megtérítését.

(6) A (2)-(4) bekezdésben meghatározott terjesztés, közvetítés felfüggesztése időtartamának arányban kell állnia az alapjául szolgáló jogkövetkezmény súlyával, mértékével és nem haladhatja meg a médiaszolgáltató, internetes sajtótermék kiadója általi - a vonatkozó jogerős és végrehajtható határozatban megállapított - teljesítés időpontját, hozzászámítva a felfüggesztés megszüntetéséhez szükséges időtartamot. A felfüggesztés műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató általi megszüntetésének időtartama - ideértve a műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató Médiatanács általi értesítését is - nem haladhatja meg a tizenöt napot.

(7) A műsorterjesztés, közvetítés megszüntetésével, felfüggesztésével kapcsolatosan a műsorterjesztő, közvetítő szolgáltató felmerült költségeit a jogkövetkezménnyel sújtott médiaszolgáltató, sajtótermék kiadója köteles viselni.

(8) A Médiatanács (1)-(4) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti - jogszabálysértésre hivatkozással - a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A kérelemmel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól nem kérhető, a bíróság által nem függeszthető fel. A határozat a nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásától függetlenül azonnal végrehajtható. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(9) Amennyiben a műsorterjesztő, illetve a közvetítő szolgáltató nem teljesíti az (1)-(4) bekezdés szerinti határozatban foglaltakat, a Médiatanács műsorterjesztővel vagy közvetítő szolgáltatóval szemben hatósági eljárást indít, és a 187. § (3) bekezdés bg) vagy bh) pontban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(10) A 188. és jelen §-ban foglaltak nem alkalmazhatók a jelen §-ban foglalt jogkövetkezményt tartalmazó határozat bírósági felülvizsgálata keretében kért végrehajtás felfüggesztése tárgyában a bíróság által meghozott elsőfokú döntésig, továbbá nem alkalmazhatók - a vonatkozó közigazgatási per jogerős lezárásáig - amennyiben a jogkövetkezményt tartalmazó határozat végrehajtását a bíróság felfüggesztette."

(59) Az Mttv. 192. § (2) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"c) az Smtv. 14-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében,"

(60) Az Mttv. 203. § 1. pontjában a "mozgóképeket" szövegrész helyébe a "mozgóképeket, állóképeket" szövegrész kerül.

(61) Az Mttv. 203. § 4. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"4. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre."

(62) Az Mttv. 203. § 21. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"21. Képújság: lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétett olyan műsorszám, amely elsősorban szöveges információközlésre szolgál, illetőleg emellett állóképet, mozgóképet, hangot, vagy számítógépes grafikát is tartalmazhat."

(63) Az Mttv. 203. § 32. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"32. Közszolgálati médiaszolgáltató: kizárólag - a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósítására - e törvény 84. § (1) bekezdésében nevesített médiaszolgáltató, valamint a 84. § (1) bekezdésben nevesített közszolgálati médiaszolgáltató által létrehozott médiaszolgáltató, illetve a 84. § (1) bekezdésben nevesített közszolgálati médiaszolgáltató befolyásoló részesedése alatt álló gazdálkodó szervezet által létrehozott médiaszolgáltató."

(64) Az Mttv. 203. § 39. pontjában az "európai uniós aktus," szövegrész helyébe az "európai uniós aktus, műsorszolgáltatási szerződés," szöveg lép.

(65) Az Mttv. 203. § 47. pontjában a "mozgóképek" szövegrész helyébe a "mozgóképek, állóképek" szöveg lép.

(66) Az Mttv. 203. § 63. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"63. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely vállalkozás nyújt valamely médiaszolgáltató vagy műsorszám finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit."

(67) Az Mttv. 203. § 70. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"70. Vállalkozás: természetes személy, egyéni vállalkozó, gazdasági társaság, más jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság."

(68) Az Mttv. 207. § (1) bekezdésében hatályát veszti a "A hatósági szerződéskötési eljárás határideje jelen eljárásban ötven nap." szövegrész.

(69) Az Mttv. 207. § (4) bekezdésében az "e törvény 44. §-ában és annak (6) bekezdésében meghatározott iránymutatásban foglaltak" szövegrész helyébe az "e törvény 44. § (5)-(6) bekezdésében meghatározott szempontok" szöveg lép.

(70) Az Mttv. 207. §-a az alábbi (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A műsorszolgáltatási szerződés hatósági szerződéssé történő átalakításáig a médiaszolgáltató köteles betartani a műsorszolgáltatási szerződésében foglalt kötelezettségeket, abban az esetben is, ha az adott szerződéses kötelezettség az Rttv. egyes olyan rendelkezéseit tartalmazza, amely e törvény értelmében már nem vonatkozik vagy más tartalommal vonatkozik az adott médiaszolgáltatóra.

(9) Az Smtv., illetve e törvény II. Rész I. Fejezete körébe tartozó, a műsorszolgáltatási szerződésben nevesített tárgyköröket érintő jogsértéseket a műsorszolgáltatási szerződésben foglalt rendelkezésekkel szemben az Smtv., illetve e törvény vonatkozó rendelkezései szerint kell elbírálni."

(71) Az Mttv. 208. § (4) bekezdésében az "internetes és sajtótermékeket" szövegrész helyébe az "internetes sajtótermékeket" szöveg lép.

(72) Az Mttv. 209. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Az Rttv. alapján műsorszolgáltatási szerződéssel közműsor-szolgáltatást nyújtó, vagy nem nyereségérdekelt médiaszolgáltató e médiaszolgáltatása tekintetében 2011. június 30-ig köteles kezdeményezni szerződése hatósági szerződéssé történő átalakítását. Az ilyen hatósági szerződéssel működő médiaszolgáltatásoktól a közösségi médiaszolgáltatásként való elismerését a Médiatanács nem tagadhatja meg arra hivatkozva, hogy a médiaszolgáltatás nem felelt meg a közösségi médiaszolgáltatás feltételeinek, feltéve, hogy a médiaszolgáltató a közműsor-szolgáltatói vagy nem nyereségérdekelti minőségéből eredő kötelezettségeinek a szerződés átalakításáig eleget tett. Amennyiben a Médiatanács nem ismeri el közösségi médiaszolgáltatásként, akkor a médiaszolgáltatás - ha ezzel a törvény egyéb rendelkezéseibe nem ütközik - kereskedelmi médiaszolgáltatásként működhet tovább. A hatósági eljárásra - a határidő kivételével - a 207. § rendelkezései alkalmazandók."

(73) Az Mttv. 214. § (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben a felek a szerződés felülvizsgálata és módosítása iránti ajánlat másik féllel való közlésétől számított három hónapon belül nem tudnak megállapodni, akkor a szerződés tartalmának megállapítása érdekében bármelyik fél jogvitás eljárást kezdeményezhet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályai szerint."

(74) Az Mttv. 216. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) A 129. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Médiatanács elnöke és tagjai megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök és tagok megbízatásának kezdetét kell tekinteni. A 113. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a Hatóság elnöke megbízatása megszűnése időpontjának az újonnan megválasztott elnök megbízatásának kezdetét kell tekinteni."

(75) Az Mttv. 1. § (2) bekezdése a) pontjában a "médiaszolgáltatás terjesztése" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatás analóg terjesztése" szöveg, a 9. § (3) és (4) bekezdésében az "éven aluli nézőben" szövegrész helyébe az "éven aluliakban" szöveg, 9. § (5) bekezdésében a "hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra" szövegrész helyébe a "hogy erőszakra, illetve szexualitásra utal" szöveg, a 10. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában "műsorszámként" szöveg helyébe a "műsorszámok között" szöveg, a 22. § (8) bekezdésében a "minden év május 31-ig" szöveg helyébe a "havonta" szöveg, a 31. § (2) bekezdésében "nézőket" szövegrész helyébe a "nézőket és hallgatókat" szöveg, a 31. § (3) bekezdésében "Az (1)-(2) bekezdésben" szövegrész helyébe "A (2) bekezdésben" szöveg, a 33. § (4) bekezdésben a "vásárlás" szövegrész helyébe a "vásárlás és a műsorelőzetes" szöveg, a 35. § (1) bekezdésében a "virtuális reklámot, a reklámtartalmú képújságot," szövegrész helyébe a "virtuális reklámot" szöveg, 52. § (3) bekezdés b) pontjában "közszolgálati" szövegrész helyébe a "83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló" szöveg, az 54. §-ban a "minimális médiaszolgáltatási díj" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatási alapdíj" szöveg, az 55. § (4) bekezdésében az "Amennyiben egy" szövegrész helyébe az "Amennyiben a" szöveg, az 56. § ab) pontjában a "székhelyét" szövegrész helyébe a "lakcímét vagy székhelyét" szöveg, az 56. § dk) pontjában "közszolgálati műsorszámok" szövegrész helyébe a "83. §-ban foglalt közszolgálati célokat szolgáló műsorszámok" szöveg, a 61. § (2) bekezdésében a "döntését a pályázókkal öt napon belül közli, valamint" szövegrész helyébe "döntését" szöveg, a 62. § (4) bekezdésében a "döntését a pályázati nyilvántartásban szereplő pályázókkal öt napon belül közli, valamint" szövegrész helyébe a "döntését" szöveg, a 63. § (11) bekezdésében "A hatósági szerződésben meg kell határozni a szerződésszegés következményeit, továbbá a szolgáltatás legfeljebb harminc napig terjedő felfüggesztésének feltételeit" szövegrész helyébe "A hatósági szerződésben meg kell határozni a szerződésszegés következményeit" szöveg, 65. § (3) bekezdésében a "tíz napon belül" szövegrész helyébe a "húsz napon belül" szöveg, a 65. § (6) bekezdésében a "médiaszolgáltatóval hálózatba nem kapcsolódhat" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatóval hálózatba kapcsolódást, vagy" szöveg, a 66. § (4) bekezdés g) és h) pontjában a "műsoridejének" szövegrész helyébe a "heti műsoridejének" szöveg, a 134. § (6) bekezdésében a "Kormány" szövegrész helyébe a " a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke" szöveg, a 175. § (12) bekezdésben a "Hatóságnak" szövegrész helyébe a "Hivatalnak" szöveg lép.

(76) Hatályát veszti az Mttv. 145. § (1) bekezdésében a "vagy a jogszabályok alapján nem minősülne" szövegrész, a 145. § (6) bekezdése, a 175. § (8) bekezdésében a "legalább ötvenezer forint, de" szövegrész, valamint a 217. § és a 229. §.

VI. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény módosítása

65. § (1) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 1. § 3. pontjában a "műsorszolgáltatáséhoz" szövegrész helyébe a "médiaszolgáltatáséhoz" szöveg lép.

(2) Az Smtv. 1. § 10. pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"10. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve megtéveszti a közönséget. Burkolt reklámnak minősülhet a kereskedelmi közlemény céljait szolgáló közlemény abban az esetben is, ha nem ellenszolgáltatás fejében került közzétételre."

(3) Az Smtv. 1. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely vállalkozás nyújt médiatartalom-szolgáltatók vagy médiatartalmak finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse saját vagy más nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit."

(4) Az Smtv. 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha:]

"a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás analóg terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,"

(5) Az Smtv. 5. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Törvény a médiaszolgáltatások megkezdésének vagy végzésének, illetve a sajtótermékek közzétételének feltételéül szabhatja a hatósági nyilvántartásba vételt. A nyilvántartásba vétel feltételei nem korlátozhatják a sajtó szabadságát."

(6) Az Smtv. 6. § (2)-(3) bekezdései helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy jogosult információforrásai titokban tartására a bírósági és hatósági eljárások során is, feltéve, hogy a számára átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött.

(3) Bíróság vagy nyomozó hatóság - a nemzetbiztonság és a közrend védelme vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében - kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót, valamint a vele munkaviszonyban vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyt."

(7) Az Smtv. 17. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"17. § (1) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére.

(2) A médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport kirekesztésére."

(8) Az Smtv. 20. § (8) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(8) A médiatartalom támogatóját a közzététellel egyidejűleg, illetve azt közvetlenül megelőzően vagy azt követően meg kell nevezni. Audiovizuális médiaszolgáltatás vagy annak műsorszáma más audiovizuális médiaszolgáltatást végző, illetve audiovizuális műsorszámok vagy filmalkotások készítésével foglalkozó vállalkozás által nem támogatható."

VII. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

66. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 342. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Helyreigazításának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény szerinti közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől."

(2) A Pp. 343. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Ha a médiaszolgáltató, a sajtótermék szerkesztősége vagy a hírügynökség a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél ellene keresetet indíthat."

(3) A Pp. 344. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) A perre az a bíróság illetékes, amelynek területén a sajtótermék szerkesztősége, a hírügynökség vagy a médiaszolgáltató székhelye, illetve lakhelye található. A bíróság illetékességét a médiaszolgáltató helyi stúdiójának székhelye is megalapozza."

VIII. A postáról szóló 2003. évi CI. törvény módosítása

67. § A postáról szóló 2003. évi CI. törvény ( a továbbiakban: Posta tv.) 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. Integrált posta: olyan postai szolgáltatás, amely a postai küldeménynek a feladó által is nyomon követhető kezelése és személyes kézbesítése mellett kiegészül az igénybe vevő választása esetén és választása szerint a következő postai különszolgáltatások legalább egyikével: a küldeménynek a feladó által megjelölt helyen történő felvétele; garantált kézbesítési idejű szolgáltatás; a címzett megváltoztatása esetén a küldemény új címre történő kézbesítése; a kézbesítés igazolása; személyre szabott szolgáltatás."

68. § A Posta tv. 3. §-a az alábbi új, 39. ponttal egészül ki:

"39. Nyomon követhető kezelés: a postai szolgáltató a postai küldemény egyedi azonosító jelzése alapján internetes honlapján lekérdezhető információként küldeményenként tájékoztatást ad a küldemény felvételének helyéről és dátumáról, a kézbesítésének dátumáról, az átvevő státuszáról, illetve sikertelen kézbesítési kísérlet esetén a küldemény további kezeléséről."

69. § A Posta tv. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A hírközlési hatóságra, valamint annak az (1) bekezdésben felsorolt eljárásaira az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 10. §-ában, 14-49. § (1)-(5), és 49. § (7)-(11) bekezdéseiben, 51-54/A. §-aiban, valamint 57-61. §-aiban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni."

70. § A Posta tv. 53. § (2) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi szöveg lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg]

"e) a számviteli nyilvántartások elkülönített vezetésének, és a számviteli elkülönítési rendszer ellenőrzésének részletes szabályait;"

IX. Záró rendelkezések

71. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetést követő napon lép hatályba.

(2) E törvény 1. §-63. §-ai, a 64. § (1)-(37) bekezdései, a 64. § (41)-(76) bekezdései, a 65. §-69. §-ai, a 71. § (3) bekezdése, valamint a 72. § a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(3) E törvény rendelkezéseit - figyelemmel e törvény 55. §-ára is - a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy e rendelkezések hatályba lépése előtt elkövetett jogsértésekre a jogsértés elkövetésekor hatályos anyagi jogi rendelkezések alkalmazandók.

72. § (1) Ez a törvény az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületének (BEREC) és Hivatalának létrehozásáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 1211/2009/EK rendelete (2009. november 25.) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2009/136/EK irányelve (2009. november 25.) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló 2002/22/EK irányelv, az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló 2002/58/EK irányelv és a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK rendelet módosításáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2009/140/EK irányelve (2009. november 25.) az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelv, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről, valamint azok összekapcsolásáról szóló 2002/19/EK irányelv és az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről szóló 2002/20/EK irányelv módosításáról,

c) a Bizottság 2007/344/EK határozata (2007. május 16.) a spektrumhasználatra vonatkozó információk Közösségen belüli harmonizált rendelkezésre állásáról.

Dr. Schmitt Pál s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Lábjegyzetek:

[1] A törvényt az Országgyűlés a 2011. július 11-i ülésnapján fogadta el.

Tartalomjegyzék