174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról

A Kormány a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A KÖZIGAZGATÁSI, VALAMINT AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGÁRA VONATKOZÓAN

1. § (1)[1] A közigazgatási alapvizsgára, illetve az ügykezelői alapvizsgára kötelezett kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő, köztisztviselő, közszolgálati ügykezelő, valamint a (4)-(6) bekezdésben meghatározott személyek (a továbbiakban: vizsgázók) az e rendeletben foglalt szabályok szerint tesznek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.

(2)[2] A közigazgatási szerv (a továbbiakban: munkáltató) a vizsgázóval egyetértésben határozza meg, hogy a vizsgázónak a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 118. § (3) bekezdésében és 122. § (2) bekezdésében, illetve a 210. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül mikor kell a közigazgatási, illetve az ügykezelői alapvizsgát letennie.

(3)[3] A központi közigazgatási, valamint a Kttv. 2. §-a szerinti szerveknél alkalmazott vizsgázó a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnél (a továbbiakban: NKE), egyéb esetben a munkáltató székhelye, illetve működési területe szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalnál tesz vizsgát.

(4) A foglalkoztatási jogviszonyban álló főpolgármester, főpolgármester-helyettes, megyei közgyűlés elnöke és helyettese, a polgármester és alpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester), valamint a helyi önkormányzati képviselő és a kisebbségi helyi önkormányzati képviselő (a továbbiakban együtt: önkormányzati képviselő) e rendelet 18. §-ában foglalt feltételek megléte esetén tehet közigazgatási alapvizsgát.

(5)[4] A honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó hivatásos és szerződéses állományú katonai jogviszonyban állók az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKE-nél tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát.

(6)[5] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 128. alcíme alá tartozó szervezetek hivatásos állományú tagjai az e rendeletben foglalt szabályok szerint az NKE-nél tehetnek közigazgatási alapvizsgát, illetve ügykezelői alapvizsgát azzal, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv és az NKE megállapodást köt az érintettek adatainak védelméről, így különösen arról, hogy melyek azok az adatok, amelyek nem kerülnek az NKE-nek az e rendeletben meghatározott adatkezelésébe és ezért nem kerülnek az országos közigazgatási alapvizsga nyilvántartásba (a továbbiakban: közigazgatási alapvizsga nyilvántartás) sem.

(7) A vizsgakötelezettséget és teljesítésének határidejét a kinevezési okmányon fel kell tüntetni.

(8) A közigazgatási alapvizsga vizsgaszabályzatát az 1. melléklet, az ügykezelői alapvizsga vizsgaszabályzatát a 2. melléklet tartalmazza.

1. Az alapvizsga rendszerének felügyelete

2. §[6] A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga rendszer felügyeletét a személyügyi központról és a Közszolgálati Személyügyi Szolgáltatási Keretrendszerről, valamint ezzel összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 716/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti személyügyi központ (a továbbiakban: személyügyi központ) vezetője látja el. E jogkörében eljárva különösen:[7]

a) ellenőrzi a vizsgaszervezők működését, a vizsgaszervezők által a vizsga lebonyolításához biztosított feltételeket, a vizsgáztatás színvonalát,

b) ellenőrzi a vizsgáztatás lebonyolítását,

c) vizsgálja és ellenőrzi a vizsgarendszer működésével kapcsolatos szakmai-módszertani, minőségügyi, fejlesztési, koordinációs feladatok ellátását, valamint

d)[8] a kormányzati személyzetpolitikáért való összhang megteremtése érdekében hivatalos adatszolgáltatást kérhet a közigazgatási alapvizsga nyilvántartásból,

e) jóváhagyja a minőségirányítás eljárásait.

2. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem alapvizsgához kapcsolódó feladatai[9]

3. § (1) A közigazgatási, valamint az ügykezelői alapvizsga működtetésével kapcsolatos feladatokat az NKE látja el.

(2) Az NKE-nek a közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladatai különösen:[10]

a)[11] kifejleszti, valamint szükség szerint - különösen amennyiben a jogszabályi változások indokolják - aktualizálja a közigazgatási alapvizsga és az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerét, országosan egységes oktatási programját, tananyagát és a követelményrendszeren alapuló írásbeli vizsgakérdéseit;

b) kifejleszti a vizsgára felkészítő konzultáción való közreműködéshez előírt oktatói felkészítő programot;

c)[12] elvégzi a közigazgatási alapvizsgára és az ügykezelői alapvizsgára vonatkozó statisztikai adatokkal kapcsolatos adatgyűjtési, feldolgozási feladatokat;

d)[13] vezeti a közigazgatási alapvizsga és az ügykezelői alapvizsga nyilvántartását.

e)[14] fejleszti és működteti a központi oktatás-informatikai rendszert;

f)[15] kidolgozza és működteti a közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó minőségirányítási rendszert;

g)[16] tárgyévet követő év március 31-ig összefoglaló-értékelő beszámolót készít a közigazgatási alapvizsgák és az ügykezelői alapvizsgák tapasztalatairól;

h)[17] kezeli a munkáltatói regisztrációkat;

i)[18] a központi oktatás-informatikai rendszer működtetéshez technikai támogatást nyújt;

j)[19] módszertani felkészítést szervez a vizsgaszervezők és vizsgabiztosok részére.

k)[20] az eredményesen vizsgázók részére minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott bizonyítványt állít ki;

l)[21] a kiállított bizonyítványokról a Kttv. 183. § (2) bekezdésben meghatározott tartalommal elektronikus nyilvántartást vezet, továbbá gondoskodik az elektronikus nyilvántartás archiválásáról.

(3) Az NKE-nek az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, országosan egységes oktatási programjának, tananyagának, valamint a követelményrendszerén alapuló vizsgatételeinek a kifejlesztése és szükség szerinti - különösen a jogszabályi változásokra figyelemmel történő - aktualizálása.

3/A. § (1)[22] A közigazgatási alapvizsgához és az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó módszertani, minőségbiztosítási feladatokat az NKE látja el.

(2)[23]

(3) Az NKE az alapvizsgára vonatkozó minőségügyi követelményeket minőségirányítási folyamatleírásban határozza meg. A minőségirányítás eljárásait az NKE adja ki. Az alapvizsga minőségirányítási eljárása előírja:[24]

a) képzésszervezés folyamatát;

b) a képzés megvalósítás folyamatát;

c) a vizsgáztatás folyamatát;

d) az értékelési folyamatokat, résztvevői, oktatói elégedettség mérését;

e) a képzésszervezésben és vizsgáztatásban közreműködők módszertani felkészítését;

f) az alapvizsga felkészítés és vizsgáztatás megvalósításához szükséges infrastruktúra, a megfelelő oktatási környezet kialakítását;

g) a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárását;

h) a panaszkezelési eljárásokat;

i) nem megfelelőség kezelését;

j) dokumentumok és minőségügyi feljegyzések kezelését.

(4) Az alapvizsga rendszerének felülvizsgálatát a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárásban meghatározott időszakonkénti ellenőrzés biztosítja.

(5)[25] Az éves ellenőrzési tervet két féléves ütemezéssel az NKE készíti el. A helyszíni ellenőrzés a minőségügyi helyszíni ellenőrzés eljárása alapján folytatható le.

(6)[26] A helyszíni ellenőrzést az NKE által megbízott és felkészített minőségügyi auditor végezheti.

(7) A helyszíni ellenőrzés lefolytatását és dokumentálását az ellenőrzést végző minőségügyi auditor végzi.

(8) Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során a minőségügyi auditor eltérést tapasztal a minőségirányítási eljárásban meghatározott követelményektől, akkor a helyszíni ellenőrzés nem megfelelőséget állapít meg. Nem megfelelőség esetén az erre vonatkozó eljárást kell alkalmazni.

(9)[27] Az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését az NKE az éves helyszíni ellenőrzés befejezését követő harmincadik napig készíti el. Az NKE az éves helyszíni minőségügyi ellenőrzések összefoglaló jelentését a személyügyi központ vezetőjének megküldi jóváhagyásra.

3. Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság és a Közigazgatási Továbbképzési Kollégium alapvizsgához kapcsolódó feladatai[28]

4. §[29] (1) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) biztosítja a közigazgatási vizsgarendszer egységes működését.

(2) A Közigazgatási Továbbképzési Kollégium (a továbbiakban: KTK) közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint - a tananyag hatályosítása esetén - az írásbeli vizsgakérdéseinek jóváhagyása.

(3) A KTK-nak az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó feladata különösen az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, tananyagának, valamint - a tananyag hatályosítása esetén - vizsgatételeinek a jóváhagyása.

4. A vizsgaszervező

5. § (1)[30] Közigazgatási alapvizsgát, valamint ügykezelői alapvizsgát az NKE, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal szervez (a továbbiakban együtt: vizsgaszervező).

(2) A közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga szervezésével, lebonyolításával és a nyilvántartással kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el. E feladatai keretében a vizsgaszervező különösen a következőket látja el:

a) meghirdeti az alapvizsgák vizsgaidőpontjait;

b) fogadja a vizsgákra történő jelentkezéseket;

c) felkészítő konzultációkat szervez;

d) biztosítja a vizsgák lebonyolításához szükséges technikai feltételeket;

e) megteremti a vizsgákhoz szükséges ellenőrzött körülményeket;

f) a vizsgákról jegyzőkönyvet vezet;

g)[31]

h)[32] a vizsgákról statisztikai célú összesítést készít, melyet az NKE rendelkezésére bocsát tárgyévet követő év február 1-ig az összefoglaló-értékelő beszámoló elkészítéséhez.

(3)[33] A fővárosi, valamint a megyei kormányhivatal, mint adatfeldolgozó közreműködik az NKE által vezetett közigazgatási alapvizsga nyilvántartással összefüggő helyi feladatok ellátásában.

(4) A vizsgaszervező vezetője felelős a közigazgatási alapvizsga, valamint az ügykezelői alapvizsga jogszabályokban, szabályzatokban foglaltak szerinti lebonyolításáért.

5. Közzététel

6. § (1) A Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni

a) a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, valamint

b)[34] az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerét.

(2)[35] A központi oktatás-informatikai rendszerben és a vizsgaszervező hivatalos honlapján közzé kell tenni[36]

a) a közigazgatási alapvizsga tananyagát

b) az ügykezelői alapvizsga tananyagát.

(3)[37]

II. FEJEZET

A KÖZIGAZGATÁSI ALAPVIZSGA

6. Vizsgakövetelmények

7. § (1)[38] A közigazgatási alapvizsga tárgykörei:

a) alkotmányos és jogi alapismeretek,

b) közigazgatási alapismeretek,

c) európai uniós alapismeretek,

d) gazdálkodási és pénzügyi alapismeretek,

e) információbiztonsági és adatvédelmi alapismeretek,

f) közigazgatási szervezetek működése, valamint

g) nemzetpolitika.

(2) A vizsgázónak a közigazgatási alapvizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.

7. A vizsga, a vizsgáztatás rendje, értékelése, halasztott vizsga, ismétlővizsga

8. § (1) A közigazgatási alapvizsga írásbeli vizsgából áll, melynek során a vizsgázónak egy, a számítógép által véletlenszerűen generált feladatsort kell megoldania. A közigazgatási alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.

(2) A feladatsor megoldása ellenőrzött körülmények között, számítógépen történik.

(3) A feladatsor megoldására negyvenöt perc áll a vizsgázó rendelkezésre. A vizsga akkor eredményes, ha azon a vizsgázó a megszerezhető maximális 50 pontból legalább 26 pontot szerzett.

(4)[39] Eredményes vizsga esetén az NKE a vizsgázó számára - a vizsgajegyzőkönyv alapján - "megfelelt" minősítésű bizonyítványt állít ki, legkésőbb a vizsgát követő munkanapon. A bizonyítványt a vizsgázó és a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül töltheti le. A vizsgaszervező - erre kijelölt vagy felhatalmazott személy útján - a kinyomtatott bizonyítványt a vizsgázó kérésére záradékkal látja el az irattárban (személyi anyagban) való elhelyezés előtt. A hitelesítési záradéknak tartalmaznia kell a vizsgaszervező bélyegző lenyomatát, a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú bizonyítvány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített okirattal megegyezik.

(5)[40]

(6) A vizsgáról - az 1. melléklet 1. függelékében meghatározott tartalommal - a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.

(7) Ha a vizsgázó a vizsgán "nem megfelelt" minősítést kap, ismétlővizsgát tehet.

(8) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította vagy a vizsgabiztos a vizsgáját felfüggesztette.

(8a)[41] A vizsgáról való igazolatlan távolmaradás következménye az ismétlővizsgára utasítás.

(9) A vizsgázó - munkáltatója egyetértésével - elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.

(10) A halasztott és ismétlővizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával.

8. A vizsgabiztos

9. § (1) A közigazgatási alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgabiztos feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgabiztos ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(2) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgabiztos figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a felfüggesztés jogkövetkezményeire is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgabiztos a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit az (1) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.

(3) A vizsgabiztosnak a felfüggesztéssel kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a felfüggesztés ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(4)[42] Vizsgabiztos a vizsgaszervező által megbízott, és az NKE által felkészített, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozójának a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.

9. A fogyatékkal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok

10. § (1) E rendelet alkalmazásában fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy.

(2) A fogyatékkal élő vizsgázóra e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A fogyatékkal élő vizsgázó a fogyatékosság fajtájától és súlyosságától függően egyszerűsített vizsgát tesz. Az egyszerűsített vizsga letételének a lehetőségét a vizsgaszervezők kötelesek biztosítani.

(4) A munkáltató a jelentkezés jóváhagyásakor köteles a vizsgaszervezőtől kérni az egyszerűsített vizsgát.

(5) A fogyatékkal élő vizsgázó részére biztosítani kell a fogyatékosságához igazodó vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. Az egyszerűsített vizsgán, amennyiben a fogyatékosság jellege ezt indokolja, biztosítani kell a vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltását. A felváltás megadásáról a vizsgaszervező dönt és döntését írásban közli a munkáltatóval, aki a döntéséről tájékoztatja a fogyatékkal élő vizsgázót. A felváltás kizárólag annak alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, amelyet a fogyatékkal élő vizsgázó orvosi igazolással támaszt alá. A felváltás nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított közigazgatási alapvizsga megszerzéséhez szükséges követelmények teljesítése alóli felmentéshez.

(6) A vizsga szóbeli beszámolóval történő felváltása esetén az egyszerűsített vizsga keretében a vizsgabiztos az elektronikus rendszer által véletlenszerűen generált feladatsort, a vizsgaszervező vezetője által kijelölt két tanú jelenlétében felolvassa és a vizsgázó által válaszként megadott megoldást megjelöli. A két tanú a vizsgajegyzőkönyvet hitelesíti.

(7) Az egyszerűsített vizsga eredménye megfelel az e rendeletben foglalt eljárásrend szerint tett alapvizsga eredményének.

10. Mentességek

11. §[43] (1)[44] Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki

a) jogi képzési területen, valamint az államtudományi képzési területen belül az államtudományi és közigazgatási felsőoktatás, a rendészeti felsőoktatás, vagy e szakoknak megfeleltethető, korábban létesített szakokon alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett,

b) 2012. szeptember 1-jét követően

ba) katonai felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett, vagy

bb) nemzetbiztonsági felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett, vagy

bc) nemzetközi és európai közszolgálati felsőoktatási területen alap- vagy mesterképzésben, vagy e szakoknak megfeleltethető alap- vagy mesterképzésben felsőfokú végzettséget szerzett.

(2) Nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie annak, aki a Magyar Közigazgatási Ösztöndíj Program keretében sikeres záróvizsgát tesz.

11. A közigazgatási alapvizsga díja

12. § (1)[45] A közigazgatási alapvizsga díja a mindenkori illetményalappal megegyező összeg, melyet a munkáltatónak a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. A közigazgatási alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő konzultáción és a vizsgán való egyszeri részvételt.

(2)[46] A közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a az informatikai rendszer fenntartásához és működtetéséhez és a minőségirányítási rendszer működtetéséhez és fenntartásához, 10%-a a tananyag fejlesztéséhez, hatályosításához szükséges költségeket tartalmazza.

(3)[47] A vizsgaszervező a (2) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgán ténylegesen megjelent vizsgázók számának alapul vételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKE-nek, melyet az NKE elkülönítetten kezel.

(4) A közigazgatási alapvizsga díja a munkáltatót terheli.

(5) A közigazgatási alapvizsga díját a munkáltató a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével fizeti meg, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján.

(6)[48] Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Kttv. 118. § (3) bekezdésében, illetve a Kttv. 122. § (2) bekezdésében meghatározott időpontig.

(7) Az ismétlővizsga díja a közigazgatási alapvizsga díjának 10%-a, amelyet a vizsgázó munkáltatója térít meg a vizsgaszervező számára. Az ismétlővizsga díját a munkáltató - döntésétől függően - átháríthatja a vizsgázóra.

(8) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a közigazgatási alapvizsga díjának 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki - döntésétől függően - átháríthatja azt a vizsgázóra.

(9) A (8) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgázó első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.

12. Adatvédelem és adatkezelés

13. § (1)[49] Az NKE működteti a központi oktatás-informatikai rendszert, amelynek segítségével a vizsgaszervező számára biztosítja a közigazgatási alapvizsga szervezéséhez, lebonyolításához szükséges feltételeket.

(2)[50] A központi oktatás-informatikai rendszerbe a vizsgázó és a munkáltató regisztrál. A vizsgázó regisztrációja során rögzített személyes adatainak, valamint a munkáltató által rögzített adatoknak a jogszerű kezelését az NKE biztosítja.

(3)[51] A vizsga során egyedileg generált, a vizsgázó által kitöltött feladatlapokat a 17. §-ban meghatározott jogorvoslati határidő lejártáig őrzik a nyilvántartásban.

(4) A közigazgatási alapvizsga nyilvántartás kizárólag a vizsgajegyzőkönyvekben foglalt adatokat tartalmazza.

(5)[52] A közigazgatási alapvizsga nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelés jogszerűségéért az NKE vezetője felelős. Az NKE vezetője adatvédelmi szabályzatban határozza meg az iratok, adatok kezelésének adatvédelmi, adatbiztonsági szabályait.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott személyes adatok kizárólag a közigazgatási alapvizsgáról készített vizsgajegyzőkönyv és vizsgabizonyítvány előállítására használhatóak fel.

13. Vizsgaidőpontok

14. § (1) Közigazgatási alapvizsga az év során bármikor szervezhető. A vizsgaidőpontokat a vizsgaszervező határozza meg. A vizsgaszervezőnek a költségvetési évre szóló továbbképzési és vizsgatervek, valamint a munkáltatói igények figyelembe vételével kell meghirdetnie a közigazgatási alapvizsgákat és a felkészítő konzultációkat. Közigazgatási alapvizsgát és felkészítő konzultációt általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.

(2) A vizsgaszervező köteles közzétenni az egyes vizsgák kijelölt időpontjait a vizsgát megelőzően 60 naptári nappal. A vizsgaszervező köteles vizsgaidőpontot biztosítani a vizsgázó számára a vizsgázó által megjelölt első vizsgaidőpontra való jelentkezéstől számított 90 naptári napon belül.

(3) A vizsgaszervező indokolt esetben módosíthatja az előzetesen közzétett időpontokat. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a vizsga lebonyolításához szükséges feltételek biztosítása veszélybe kerül. A módosításról a vizsgaszervező köteles tájékoztatni a vizsgaidőpontra bejelentkezett vizsgázót és a vizsgázó munkáltatóját.

(4) A vizsgaidőpont a vizsgázó kérelmére a 8. § (9) bekezdése, valamint a 12. § (8) és (9) bekezdése szerint módosítható.

14. Jelentkezés a vizsgára

15. § (1)[53] A vizsgázó a közigazgatási alapvizsgára a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül regisztrál és jelentkezik. Regisztrációjához és a vizsgára való jelentkezéséhez munkáltatójának előzetesen regisztrálnia szükséges a központi oktatás-informatikai rendszeren.

(2)[54] A munkáltatónak a központi oktatás-informatikai rendszerben való regisztrációja során ki kell kijelölnie a munkáltató képviseletében a közigazgatási alapvizsgával kapcsolatban nyilatkozattételre jogosult személyt vagy személyeket. A regisztrációs folyamat végén a rögzített adatok hitelesítése érdekében a munkáltató írásban tájékoztatja az NKE-t a regisztráció megtörténtéről. Az NKE az írásos tájékoztatás beérkezését követően 3 munkanapon belül aktiválja a munkáltatót a rendszerben.

(3) A vizsgázó regisztrációja során

a) rögzíti

aa) családi és utónevét, születési családi és utónevét,

ab) születési helyét és idejét,

ac) anyja születési családi és utónevét,

b) kiválasztja a munkáltató intézményét.

(4)[55] A vizsgázó az illetékes vizsgaszervező által meghirdetett vizsgaidőpontokra a központi oktatás-informatikai rendszeren jelentkezik be. A vizsgajelentkezés során jeleznie kell a felkészítő konzultáción való részvétel szándékát.

(5)[56]

(6) A munkáltató hozzájárulása szükséges a vizsgázó

a) vizsgára történő jelentkezéséhez, valamint

b) a felkészítő konzultáción való részvételéhez.

(7) Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulást megadja, ezzel azt is igazolja, hogy a vizsgázó a közigazgatási alapvizsga letételéhez szükséges törvényi feltételekkel rendelkezik. Ha a munkáltató a (6) bekezdés a) pontjában írt hozzájárulását nem adja meg, a vizsgázó jelentkezését érvénytelen jelentkezésnek kell tekinteni.

(8)[57] A központi oktatás-informatikai rendszer a jelentkezésekről, azok befogadásáról, továbbá elutasításáról azonnal automatikus értesítést küld a vizsgázó, valamint a munkáltató részére.

(9)[58] A meghirdetett vizsgaidőpontokra történő jelentkezés határideje a központi oktatás-informatikai rendszeren meghirdetett vizsganap előtt 5 munkanappal zárul le (jelentkezési határidő).

(10) A (9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vizsgaidőpontra történő bejelentkezés a jelentkezési határidő előtt lezárul abban az esetben, ha a vizsgára bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport maximális létszámát.

(11) Amennyiben a vizsgaidőpontra a jelentkezési határidő lejártáig bejelentkezők száma eléri a vizsgacsoport minimális létszámát, de nem éri el a vizsgacsoport maximális létszámát, úgy a vizsgaszervező határidőn túli jelentkezéseket is elfogadhat. A határidőn túli jelentkezést legkésőbb a vizsgát megelőző munkanap 12 óráig (pótjelentkezési határidő) lehet tenni.

(12) A végleges jelentkezési határidőt követően (pótjelentkezés lejárta után) már nem lehet jelentkezni a vizsgára.

(13)[59]

(14)[60] Egy vizsgacsoportba legalább 5 főt és legfeljebb 25 főt lehet beosztani. A vizsgaszervező dönti el, hogy ha a vizsgaidőpontra 5 főnél kevesebb vizsgázó jelentkezik, megtartja-e a vizsgát.

(15) Indokolt esetben a vizsgaszervező - a vizsgázóval egyeztetve - átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz a közigazgatási alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha a közigazgatási alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.

15. A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés

16. § (1)[61] A közigazgatási alapvizsgára való felkészülés önállóan történik, amelyhez - a vizsgázó választásától függően és munkáltatója hozzájárulásával - igénybe vehető felkészítő konzultáció. A vizsgázó első alkalommal a felkészítő konzultáció kezdő napját megelőző öt munkanapig díjmentesen elhalaszthatja a felkészítő konzultációt, feltéve, hogy a halasztásra a vizsgázó önhibáján kívüli okból kerül sor. Amennyiben a vizsgázó jelezte a részvételi igényét a felkészítő konzultáción és azon nem jelenik meg, úgy nem jogosult felkészítő konzultáción egy másik időpontban részt venni.

(2) Ha a munkáltató a 15. § (6) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint hozzájárult a felkészítő konzultáción való részvételhez, a felkészítő konzultáció időtartamára köteles mentesíteni a vizsgázót a munkavégzés alól, aki erre az időre illetményére jogosult.

(3)[62] Felkészítő konzultációt kizárólag a vizsgaszervezők szervezhetnek az NKE által kifejlesztett országosan egységes oktatási program alapján.

(4)[63] A felkészítő konzultációkon oktatásra jogosultak körét - a fővárosi és megyei kormányhivatalok javaslataira figyelemmel - a KTK határozza meg.

(5) Abban az esetben, ha a vizsgázó nem veszi igénybe a felkészítő konzultációt, a munkáltató a felkészítő konzultáció időtartamával megegyező időtartamban mentesíti a vizsgázót a munkavégzési kötelezettsége alól. A vizsgázót a közigazgatási alapvizsga időpontját megelőző, általa előzetesen bejelentett munkanapokon kell a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni. A vizsgázó a mentesítés idejére illetményére jogosult.

16. Jogorvoslat

17. § (1)[64] A vizsgaszervező a vizsgázó kérésére a vizsga eredményének közzétételét követő öt munkanapon belül lehetőséget biztosít a kitöltött és kijavított feladatsor megtekintésére. A vizsgaszervező a vizsgázó feladatsor megtekintésre irányuló kérelmét haladéktalanul továbbítja az NKE-hez, amely három munkanapon belül megküldi a kijavított feladatsort a vizsgaszervezőnek.

(2) A közigazgatási alapvizsga lebonyolítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozva a vizsgázó írásban panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél a panaszra okot adó esemény, vagy cselekmény bekövetkeztéről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A panaszt 15 naptári napon belül kell elbírálni. A panaszra okot adó esemény vagy cselekmény bekövetkeztétől számított három hónapon túl a panasz nem nyújtható be.

17. A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre vonatkozó szabályok

18. § (1) A polgármesterre és az önkormányzati képviselőre e rendelet szabályait az e szakaszban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő önkéntes jelentkezés alapján, saját költségére tehet közigazgatási alapvizsgát - polgármesteri tisztségének, illetve önkormányzati képviselői megbízatása megszűnéséig - a munkahelye szerint illetékes vizsgaszervezőnél, ha felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 1 év közigazgatási gyakorlat után, ha középfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, akkor legalább 2 év közigazgatási gyakorlat után.

(3) A polgármester, illetve az önkormányzati képviselő jelentkezéséhez a munkáltatónak nem kell hozzájárulnia, de a vizsgára bocsátás feltételeinek meglétét a vizsgázónak igazolnia kell.

(4)[65] A (2) bekezdés alkalmazásában közigazgatási gyakorlat szempontjából a Kttv. 6. § 16. pontja az irányadó, illetve közigazgatási gyakorlatnak minősül a polgármesteri jogviszonyban, valamint az önkormányzati képviselői megbízatásban töltött idő is.

III. FEJEZET

AZ ÜGYKEZELŐI ALAPVIZSGA

18. Vizsgakövetelmények

19. § (1)[66] Az ügykezelői alapvizsga tárgykörei:

a) a közigazgatás felépítése és működése,

b) a közszolgálati jogviszony,

c) a közigazgatási hatósági eljárás szabályai,

d) a közigazgatás informatikai támogatása,

e) ügyvitel, ügykezelés,

f) adatvédelmi és titkos ügykezelési ismeretek.

(2) A vizsgázónak a gyakorlati és szóbeli részvizsgán a vizsga időpontjában közzétett vizsgakövetelmények által meghatározott tárgykörökben kell számot adnia tudásáról.

19. A vizsga, a vizsgáztatás rendje, a vizsga minősítése, halasztott vizsga, javítóvizsga, ismétlővizsga

20. § (1) Az ügykezelői alapvizsga gyakorlati (írásbeli) és szóbeli részből áll (részvizsga). Az ügykezelői alapvizsgát a vizsgaszabályzatban meghatározottak betartásával kell teljesíteni.

(2) A vizsgázó háromtagú vizsgáztató bizottság előtt tesz ügykezelői alapvizsgát.

(3) A gyakorlati írásbeli és a szóbeli részvizsgát úgy kell megszervezni, hogy az egy munkanapon belül teljesíthető legyen olyan módon, hogy a vizsgázó a gyakorlati részvizsgát követően - annak eredményessége esetén - kezdheti meg a szóbeli részvizsgát.

(4)[67] Ha a vizsgázó 2010. április 1-jét követően titkos ügykezelői vizsgát tett és az arról szóló bizonyítvány másolatát a vizsga napján a vizsgabizottság részére bemutatja, a gyakorlati és a szóbeli részvizsgán mentesül a titkos ügykezelési és a minősített adatok kezelése témakörből történő számonkérés alól. A titkos ügykezelői vizsga sorszámát a vizsgabiztos a jegyzőkönyvbe felvezeti.

(5) A vizsgáztató bizottság a gyakorlati és szóbeli részvizsgát egy-egy érdemjeggyel - jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) - értékeli és a minősítést a két osztályzat számtani átlaga adja meg.

(6) Ha a vizsgázó a vizsgán az egyik részvizsgából elégtelen osztályzatot kap, vizsgája eredménytelennek minősül és ezért ismétlővizsgát tehet. Ismétlővizsga esetén mind a gyakorlati mind pedig a szóbeli részvizsgát meg kell ismételnie a vizsgázónak.

(7) Ismétlővizsgát tehet a vizsgázó akkor is, ha a vizsgáját alapos ok nélkül megszakította, vagy a vizsgáztató bizottság a vizsgáját felfüggesztette.

(8) Az ügykezelő - munkáltatója egyetértésével - elhalaszthatja a vizsgáját. A vizsgahalasztás bejelentését a munkáltató küldi meg a vizsgaszervező részére.

(9) Amennyiben az ügykezelő vizsgája eredményes, de a minősítésen javítani kíván - munkáltatója hozzájárulásával - javítóvizsgát tehet. A javítóvizsgára való jelentkezésre a 24. § szabályai megfelelően alkalmazandóak.

(10) Az ismétlő-, a javító- és a halasztott vizsgát a vizsga időpontjában érvényes vizsgakövetelmények alapján lehet tenni az alapvizsgára vonatkozó általános szabályok alkalmazásával.

20. A vizsgáztató bizottság és a vizsgabiztos

21. § (1) A vizsgáztató bizottság a vizsgaszervezőnél működik.

(2)[68] A vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait - a vizsgaszervező javaslatára - az OKV titkára kéri fel az OKV tagjai közül. A felkéréseket a vizsgaszervező küldi meg a vizsgáztató bizottság részére.

(3)[69] A vizsgaszervező a vizsgáztató bizottság elnökének és tagjainak felkérésére vonatkozó javaslatát legkésőbb a vizsga időpontját megelőző 15 munkanapig megküldi az OKV titkárának. A vizsgabizottság tagjának akadályoztatása esetén a vizsgaszervező haladéktalanul javaslatot tesz az OKV titkára részére az új tag felkérésére.

(4) A vizsgáztató bizottság felkérésének előkészítésével, működésével, a vizsgák és szakmai konzultációk szervezésével, lebonyolításával, nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat a vizsgaszervező látja el.

(5) A vizsgáztató bizottság elnöke és tagja nem lehet

a)[70] a vizsgázó Ptk. szerinti hozzátartozója,

b) aki a vizsgázót foglalkoztató közigazgatási szervnél dolgozik, továbbá

c) akitől egyébként az elfogulatlan vizsgáztatás nem várható el.

Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell az OKV titkárának.

(6) Az ügykezelői alapvizsgán a rendfenntartás a vizsgaelnök feladata. Bármely rendzavarás, illetve szabályszegés tényét és a vizsgaelnök vagy a vizsgáztató bizottság ezzel kapcsolatos intézkedését a vizsgajegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(7) Ha a vizsgázó a vizsgára vonatkozó szabályokat megszegi, a vizsgaelnök figyelmezteti. A figyelmeztetésnek a vizsga felfüggesztésének a jogkövetkezményére is ki kell terjednie. Súlyos szabálytalanság esetén vagy ismételt figyelmeztetés után a vizsgáztató bizottság a vizsgázó vizsgáját felfüggeszti, melynek tényét és körülményeit a (6) bekezdés szerint a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti. Súlyos szabálytalanságnak minősül különösen a vizsgán nem megengedett segédeszköz igénybe vétele, valamint beszélgetés a többi vizsgázóval. A vizsga felfüggesztése esetében az alapvizsga érvénytelen.

(8) A vizsgáztató bizottságnak a vizsga felfüggesztésével kapcsolatos döntésével szemben a vizsgázó 3 munkanapon belül panasszal élhet a vizsgaszervező vezetőjénél. A panasz benyújtásának a vizsga felfüggesztésére nincs halasztó hatálya. A vizsgaszervező vezetője a panaszról 15 naptári napon belül dönt. Ha a vizsgaszervező vezetője a panasznak helyt ad, akkor az ismétlővizsga díját nem kell megfizetni, és a vizsgaszervező köteles új időpontot biztosítani. A vizsgaszervező vezetője által, a vizsga felfüggesztése ügyében hozott döntés ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

(9) A vizsgáról - a 2. melléklet 2. függelékében meghatározott tartalommal - a vizsgabiztosnak vizsgázónként vizsgajegyzőkönyvet kell vezetnie. A vizsgázó a vizsga lezárását követően hiteles vizsgajegyzőkönyv másodlatot kap, melyet a munkáltató részére köteles átadni.

(10)[71] A vizsgabiztos a vizsgaszervező által megbízott, legalább középfokú végzettségű személy lehet. A vizsgabiztos nem működhet közre a Ptk. szerinti hozzátartozójának a vizsgáztatásában, továbbá olyan esetekben, amelyekben tőle az elfogulatlan vizsgáztatás egyébként nem várható el. Az összeférhetetlenséget haladéktalanul jelenteni kell a vizsgaszervezőnek.

(11)[72] Az NKE az eredményesen vizsgázók részére minősített tanúsítványon alapuló, legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott bizonyítványt állít ki. Az elektronikus formában kiállított bizonyítványt a vizsgaszervező elektronikus úton bocsátja a vizsgázó rendelkezésére legkésőbb a vizsgát követő munkanapon. A bizonyítványt a vizsgázó és a munkáltató a központi oktatás-informatikai rendszeren keresztül töltheti le.

21. Az ügykezelői alapvizsga díja

22. § (1)[73] Az ügykezelői alapvizsga díja a mindenkori illetményalap 70%-a, amelyet a munkáltatónak a vizsgára jelentkezők számának alapulvételével a vizsgaszervező Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie, a vizsgaszervező által kiállított számla alapján. Az ügykezelői alapvizsga díja magában foglalja a vizsgázónak a tananyagokhoz és egyéb oktatási segédanyagokhoz biztosított hozzáférést, valamint a felkészítő tanfolyamon és a vizsgán való egyszeri részvételt.

(2) Az ügykezelői alapvizsga díja a munkáltatót terheli.

(3)[74] Az ügykezelői alapvizsga díjának 12,5%-a a tananyag fejlesztéséhez szükséges költségeket tartalmazza, melyet a vizsgaszervező elkülönítetten köteles kezelni.

(4)[75] A vizsgaszervező a (3) bekezdésben meghatározott összeget a vizsgán ténylegesen megjelent vizsgázók számának alapulvételével minden év július 15-ig (I. félév) és január 15-ig (II. félév) átutalja az NKE-nek, melyet az NKE elkülönítetten kezel.

(5) A vizsga elhalasztása esetén halasztási díjat kell fizetni. A halasztás díja megegyezik a köztisztviselői illetményalap 10 %-ával. A halasztási díj a munkáltatót terheli, aki - döntésétől függően - átháríthatja azt a vizsgázóra.

(6) A (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az ügykezelő első alkalommal díjmentesen elhalaszthatja a vizsgát, feltéve, hogy a halasztásra az ügykezelő önhibáján kívüli okból kerül sor. Önhibáján kívüli oknak minősül különösen a vizsgázó betegsége miatti keresőképtelensége.

(7)[76] Az eredménytelen vizsga korlátlan számban megismételhető a Kttv. 210. § (1) bekezdésében vagy 244. § (1) bekezdésében meghatározott időpontig. Az ismétlővizsga, valamint a javítóvizsga díja a köztisztviselői illetményalap 10%-a, melyet a munkáltató térít meg a vizsgaszervező számára. A javítóvizsga és az ismétlővizsga díját a munkáltató - döntésétől függően - átháríthatja az ügykezelőre.

(8) Az (5)-(7) bekezdések esetén a vizsgaszervező dönt - a vizsgázó kérését figyelembe véve - az újabb vizsgaidőpontról.

22. Vizsgaidőszakok

23. §[77] A vizsgákat és vizsgára felkészítő konzultációkat az év folyamán bármikor lehet szervezni, a felmerült igényeknek megfelelően. A vizsgaidőszakon belül a felkészítő tanfolyam és a vizsga időpontjait a vizsgázók számának figyelembevételével a vizsgaszervező állapítja meg. Ügykezelői alapvizsgát és felkészítő tanfolyamot általános munkarend szerinti munkanapra lehet csak szervezni.

23. Jelentkezés a vizsgára

24. §[78] (1) A 15. §-ban meghatározott közigazgatási alapvizsgára vonatkozó jelentkezési szabályok megfelelően alkalmazandók az ügykezelői alapvizsga esetében is.

(2) A vizsgaszervező indokolt esetben - a vizsgázóval egyeztetve - átirányíthatja a vizsgázót egy másik vizsgaszervezőhöz az ügykezelői alapvizsga letétele érdekében. Indokolt esetnek minősül különösen, ha az ügykezelői alapvizsga letételére nyitva álló határidő lejár és a vizsgáztatásra illetékes vizsgaszervező nem szervez vizsgát e határidő lejártáig.

24. Egyéb szabályok

25. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a fogyatékkal élő vizsgázókra vonatkozó speciális szabályok (10. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a vizsgajegyzőkönyvet a vizsgabizottság tagjai hitelesítik.

26. §[79] A közigazgatási alapvizsga tekintetében a közigazgatási alapvizsgára való felkészülés szabályait (16. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsgára való felkészülés tekintetében is, azzal, hogy a vizsgázók az NKE honlapján férnek hozzá a tananyagokhoz.

26/A. §[80] A közigazgatási alapvizsgára vonatkozó adatvédelmi és adatkezelési szabályok - a 13. § (3) bekezdésének kivételével - megfelelően alkalmazandók az ügykezelői alapvizsga esetében is.

27. § A közigazgatási alapvizsga tekintetében a jogorvoslatra vonatkozó szabályok (17. §) megfelelően alkalmazandóak az ügykezelői alapvizsga tekintetében is.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. § (1) Ez a rendelet 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Hatályát veszti a közigazgatási és ügykezelői alapvizsgáról szóló 51/1993. (III. 31.) Korm. rendelet.

(3) Az Országos Közigazgatási Vizsgabizottságról szóló 153/2010. (V. 4.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontjában az "a közigazgatási, illetve" szövegrész helyébe az "az" szöveg lép.

(4)[81]

(5)[82]

(6)[83]

(7)[84]

(8)[85]

(9)[86]

29. §[87] Az eredményes közigazgatási vagy ügykezelői alapvizsgáról az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított, de elveszett vagy megsemmisült bizonyítvány pótlására - a vizsgajegyzőkönyv alapján - a vizsgaszervező kérelemre hiteles bizonyítvány másodlatot állít ki. A hiteles bizonyítvány másodlat tartalma megegyezik a bizonyítványéval.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelethez

Közigazgatási alapvizsga vizsgaszabályzata

1. A vizsgázó köteles a vizsga meghirdetett időpontját megelőzően, a vizsga meghirdetett helyszínén, a vizsga megkezdése előtt legalább egy órával megjelenni az azonosítás zavartalan lebonyolítása érdekében. Ha a vizsgázó a vizsga megkezdését követően érkezik a vizsgahelyszínre, a vizsgázó nem vehet részt a vizsgán, így igazolatlan távollétnek kell tekinteni.

2. A vizsgázónak a vizsga megkezdése előtt, a vizsga helyszínén igazolnia kell személyazonosságát. Ha a vizsgázó ezt elmulasztja vagy személyazonosságát igazolni nem tudja, nem vehet részt a vizsgán.

3. A vizsgázó a közigazgatási alapvizsga teljesítéséhez segédeszközt nem használhat.

4. Vis maior esetén a teljes vizsgát meg kell ismételni.

5. Vis maiornak minősül különösen: a számítógépes vizsgarendszer meghibásodása, a vizsgán használt számítógép meghibásodása, a vizsgahelyszínt érintő olyan események, körülmények, amelyek gátolják a vizsga lebonyolítását.

6. A vizsgabiztos feladatainak ellátásához szükséges felkészítéséről a vizsgaszervező gondoskodik.

7. A vizsgabiztos feladatai különösen: a vizsgán tájékoztatja a vizsgázót a vizsga menetéről és a vizsgáztatás rendjéről; felel a vizsgarend fenntartásáért; ellenőrzi a vizsgázó személyazonosságát; tájékoztatja a vizsgázót a vizsga eredményéről; gondoskodik a vizsgajegyzőkönyvek kiállításáról, ellenőrzi az adatok pontosságát és valódiságát; dönt a vizsgázó vizsgájának a felfüggesztéséről.[88]

8. A vizsgabiztost vizsgázónként a közigazgatási alapvizsga díj 3%-a illeti meg, amely magában foglalja a munkáltató által fizetendő járulékokat is.

9. A közigazgatási alapvizsga vizsgajegyzőkönyve nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgaszervező gondoskodik.

10. A vizsgakérdések a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerén alapulnak.

11. Az iratok kézbesítésére a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok az irányadók.

12. A vizsgabiztosnak a vizsgán előforduló rendkívüli eseményeket a vizsgajegyzőkönyvre kell felvezetnie (például: igazolatlan távollét, személyazonosság igazolásának elmulasztása, vis maior, vizsgáról történő felfüggesztés).

1. függelék

2. függelék[89]

3. függelék[90]

2. melléklet a 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelethez

Az ügykezelői alapvizsga vizsgaszabályzata

1. A vizsgáztató bizottság munkáját az elnök vezeti, aki gondoskodik a vizsga jogszerűségéről és zavartalanságáról.

2. A vizsgáztató bizottság mellett vizsgabiztos működik, aki a vizsgáról jegyzőkönyvet készít, s egyben elvégzi a vizsgával járó egyéb adminisztrációs feladatokat.

3. A szóbeli vizsgán a vizsgázó részére a felkészüléshez legalább 20 percet biztosítani kell.

4. A vizsgázónak a szóbeli vizsgán két tételt kell húznia. Egy tételt az általános ügyiratkezelési ismeretek témakörből kell húznia, amely tétel két kérdést tartalmaz. A titkos ügykezelés és titokvédelem témakörből egy tételt kell húznia. Felkészültségéről írásban is számot kell adnia.[91]

5. A bizonyítvány minősítése:[92]

6. A vizsgabizonyítványok kiállításáról az NKE gondoskodik.[93]

7. Az ügykezelői alapvizsga vizsgajegyzőkönyve és az egyes közszolgálati tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 108/2016. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően kiállított vizsganyilvántartó könyv nem selejtezhető. Megőrzésükről a vizsgaszervező gondoskodik.[94]

8. Az ügykezelői alapvizsga díjából a vizsgáztató bizottság elnökét és tagjait, valamint a vizsgabiztost tiszteletdíj illeti meg. A vizsga díjából a vizsgáztató bizottság elnökét 4%, tagjait 2,5-2,5%, a vizsgabiztost 1,5% illeti meg, amely magában foglalja a munkáltató által fizetendő járulékokat is.

9. A jegyzőkönyv, a bizonyítvány mintáját a függelékek tartalmazzák.[95]

10. A vizsgaszervező az NKE által rendelkezésére bocsátott írásbeli feladatokat - zárt borítékban - a vizsgaelnök rendelkezésére bocsátja a hozzájuk tartozó helyes megoldással együtt.[96]

1. függelék[97]

2. függelék

3. függelék[98]

4. függelék[99]