312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól, továbbá az egyes szabálytalanságokért kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatok általános szabályairól

A Kormány a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (1) bekezdés n) pontjában, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (1) bekezdés m) pontjában, a 26. § tekintetében a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 166. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed Magyarország területén

a) a veszélyes áru vasúti továbbítása során a veszélyesáru-szállítás szabályai betartásának

aa) vasúti pályán;

ab) üzemváltó állomáson, határállomáson, vasúti üzemi létesítményen;

ac) telephelyen;

b) a veszélyes áru vízi szállítása során a veszélyesáru-szállítás szabályai betartásának

ba) nemzetközi és nemzeti vízi úton;

bb) kikötő területén vagy azon kívül;

bc) veszteglő (lekötő) helyen

történő, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv (a továbbiakban: katasztrófavédelmi hatóság) által lefolytatott ellenőrzésére.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. hajóokmány: tengeri, valamint belvízi úszólétesítményre jogszabályokban előírt, az úszólétesítmény hajózásra való alkalmasságához szükséges okmány;

2. hajó üzemben tartója: a hajó tulajdonosa, vagy az a jogi vagy természetes személy, aki a tulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és e felelősség átvállalásával egyidejűleg vállalta a veszélyes áru szállításával összefüggésben, az ADN-ben a hajótulajdonosokra hárulóként meghatározott kötelességet és felelősséget;

3. hajóvezető: az üzemben tartó által megbízott, jogszabályban előírt képesítéssel rendelkező személy;

4. ideiglenes tárolás: a veszélyes áru tárolása a feladási eljárás előtt a csomagoló-, szállítóeszközbe történő csomagolást, töltést, berakást követően, valamint a szállítási művelet utáni kirakásig;

5. POS-terminál: olyan mobil készülék (Electronic Funds Transfer at Point Of Sale, röviden POS terminál), melynek segítségével a bankkártyás fizetés a helyszínen lebonyolítható;

6. RIS: a folyami információs szolgáltatásokról szóló rendelet szerint meghatározott folyami információs szolgáltatások;

7. úszólétesítmény: a víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott, víziközlekedésre alkalmas úszóképes eszköz, ide nem értve a csak személyszállításra vagy sport, kedvtelési célra használt vízi járművet;

8. üzemváltó állomás: olyan állomás, ahol a veszélyes áruk vasúti továbbítása során az áruk átadásával és átvételével kapcsolatos eljárás történik;

9.[1] veszélyes áru:

a) a vasúti szállítás tekintetében: a Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv C Függeléke (a továbbiakban: RID) hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak vagy a Nemzetközi Vasúti Árufuvarozásról szóló Megállapodás (SzMGSz) - a Veszélyes Áruk Fuvarozásáról szóló Szabályzat (SZMGSZ 2. melléklet) - hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak,

b) a vízi szállítás tekintetében: a Genfben, 2000. május 26. napján kelt, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Belvízi Szállításáról szóló Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADN) hatálya alá tartozó anyagok és tárgyak;

10. veszélyes áru vízi szállítása: a veszélyes áru továbbítása, ideiglenes tárolása, az áru be-, vagy átcsomagolása, továbbá be- és kirakodása (beleértve a töltést és ürítést is) abban az esetben is, ha ezeket a műveleteket nem a fuvarozó (szállító) végzi, függetlenül attól, hogy ezt a tevékenységet kikötőben vagy azon kívül hajtják végre;

11. veszélyesáru-szállító: azon vállalkozás, amely a veszélyes áru továbbítását végzi;

12. veszélyes áru vízi továbbítása: a veszélyes áru úszólétesítménnyel - szállítás céljából - történő tényleges mozgatása;

13.[2] veszélyes áru vasúti továbbítása: minden olyan, vasúti járművel végzett veszélyesáru-szállítási, fuvarozási és intermodális fuvarozási tevékenység, ideértve az államhatáron történő átszállítást is, amelyet vasúton hajtanak végre; e rendelet értelmében az árutovábbítás része a szállítás, fuvarozás során történő megállás, várakozás, ideiglenes tárolás, az áru becsomagolása, továbbá be-, ki- és átrakodása, beleértve a töltést és ürítést is, abban az esetben is, ha ezeket a műveleteket nem a szállító végzi;

14. vízi utak: a víziúttá nyilvánításról szóló jogszabályban meghatározott természetes vagy mesterséges felszíni vizek.

15.[3] VPSZ: a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezet.

3. Hatáskör és illetékesség

3. §[4] (1) Az ellenőrzés lefolytatására - az 5. §-ban foglalt eltéréssel - a katasztrófavédelmi hatóság helyi és területi szerve önállóan jogosult. A katasztrófavédelmi hatóság helyi és területi szerve illetékességi területén kívül is önálló ellenőrzési tevékenységet végezhet a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzés helye szerint illetékes területi szervének előzetes értesítése mellett.

(2) A veszélyes áru szállításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó helyi szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerve jogosult.

(3) Ha az ellenőrzést a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve végezte, első fokon a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve által kijelölt, a katasztrófavédelmi hatóság más területi szerve irányítása alá tartozó helyi szerv, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság első fokon eljárt helyi szervét irányító területi szerv jogosult a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére.

(4)[5] Ha az ellenőrzést a katasztrófavédelmi hatóság területi szerve végezte és az ellenőrzés során azonnali eljárási cselekményre van szükség, első fokon a katasztrófavédelmi hatóságnak az ellenőrzést végrehajtó területi szerve, másodfokon a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve jár el.

(5) A veszélyes áru szállítását a katasztrófavédelmi hatóság azon területi szervéhez kell bejelenteni, amely a bejelentéskor belföldi rakodás esetében a berakás, külföldi rakodás esetében a határátlépés helye szerint illetékes.

(6) A veszélyes áru szállításának bejelentésével kapcsolatos szabályok megsértése esetén a bírság kiszabására és jogszabályban meghatározott egyéb hatósági intézkedés megtételére első fokon az (5) bekezdés szerinti katasztrófavédelmi hatóság által kijelölt és az irányítása alá tartozó helyi szerv, másodfokon az (5) bekezdés szerinti katasztrófavédelmi hatóság jár el.

(7)[6] A katasztrófavédelmi hatóság az illetékességi területén lakóhellyel nem rendelkező személyt vagy székhellyel nem rendelkező szervezet törvényes képviselőjét idézheti a székhelyére.

(8)[7] A katasztrófavédelmi hatósági eljárás, illetve döntés tekintetében általános - az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti - felügyeleti szervként a hivatásos katasztrófavédelem központi szerve jogosult eljárni.

4. §[8] A veszélyes áru vízi úton végzett szállításakor a katasztrófavédelmi hatóság illetékessége a folyó határ menti, szomszédos állammal közös szakaszán az államhatárig terjed.

5. § Az ellenőrzést az 1. § a) pont aa) alpontja tekintetében a vasúti közlekedési hatósággal közösen, az ab)-ac) alpontok esetében a katasztrófavédelmi hatóság önállóan is végzi.

4. Veszélyes áru szállításának bejelentése

6. § (1)[9] A vasúti társaság a veszélyes áru vasúti továbbítását az árutovábbítás megkezdése előtt bejelenti a katasztrófavédelmi hatóságnak magyar, angol, német vagy francia nyelven, az 1. melléklet A. részében foglalt adattartalommal,

a) a katasztrófavédelmi hatóság informatikai alkalmazásába a VPSZ által működtetett informatikai rendszeren keresztül történő automatikus adatfeltöltéssel, vagy

b) ha az a) pont szerinti bejelentési mód a VPSZ informatikai rendszerében jelentkező technikai ok miatt nem alkalmazható, a 3. § (5) bekezdése szerinti területi szerv ügyeletének - a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve honlapján közzétett formanyomtatványon és elérhetőségen keresztül - elektronikus úton, másolatként.

(2)[10] A bejelentésnek

a) belföldről továbbítandó veszélyes áru esetén az árutovábbítás megkezdését megelőzően legalább egy órával kell

aa) az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés esetén a VPSZ által működtetett informatikai rendszerben rögzítésre kerülnie,

ab) az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentés esetén a katasztrófavédelmi hatósághoz beérkeznie;

b) külföldről érkező veszélyes áru szállítmány esetén legkésőbb a vonatnak az államhatár menetrend szerint tervezett átlépését megelőzően egy órával kell beérkeznie, és a bejelentésben indulási állomásnak az államhatár átlépési pontját kell megjelölni; vagy

c) a Magyarország területén - a határállomáson történő vasútitársaság-váltás kivételével - a továbbító vasúti társaságot váltó és megállás nélküli technológiával, változatlan vonatazonosítóval közlekedő vonatok esetében a tényleges váltás időpontjáig kell megtörténnie.

(3) A (2) bekezdés szerint bejelentett időpontnál korábban Magyarország területén a veszélyes áru vasúti továbbítása nem kezdhető meg.

(4)[11] Az (1) bekezdés szerinti bejelentő a már bejelentett, de meghiúsult árutovábbítást vagy a bejelentett adatokban történő változást a katasztrófavédelmi hatóságnak az (1) bekezdés szerinti módon az információ tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb a vonat indulásáig bejelenti. A már bejelentett indulási és érkezési időpontok változását akkor kell bejelenteni, ha az új időpont a korábban bejelentett időponttól egy órát meghaladó mértékben eltér.

(5)[12] Az e § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik

a) azon veszélyes áru továbbítására, amelyet a RID 1.1.3 szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek,

b) a nukleáris anyagok vasúton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatokat tartalmaz, valamint

c) az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállítóeszközök továbbítására.

(6)[13] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés, illetve a (4) bekezdés szerinti jelzés esetén az 1. melléklet A. részében előírt adatok közül nem szükséges a 3., és a 14-16. pontban foglalt adatokat megadni.

(7)[14] Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés, illetve a (4) bekezdés szerinti jelzés adatait a VPSZ megfelelő informatikai kapcsolat útján közvetlenül a hivatásos katasztrófavédelmi szerv informatikai alkalmazásába haladéktalanul feltölti.

(8)[15] Az (1) bekezdés szerinti bejelentés feltételeiről a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve a honlapján kihelyezett hirdetmény útján tájékoztatja a vasúti szállításban érintett gazdálkodó szervezeteket.

7. § (1)[16] A veszélyesáru-szállító a veszélyes áru vízi szállítását az árutovábbítás megkezdése előtt bejelenti a katasztrófavédelmi hatóságnak magyar, német vagy angol nyelven az 1. melléklet B. részében foglalt adattartalommal,

a) a katasztrófavédelmi hatóság informatikai alkalmazásába - a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve honlapján keresztül vagy közvetlenül automatikus adatfeltöltéssel - vagy

b) a 3. § (5) bekezdése szerinti területi szerv ügyeletének - a katasztrófavédelmi hatóság központi szerve honlapján közzétett formanyomtatványon és elérhetőségen keresztül - elektronikus úton, másolatként.

(1a)[17] Külföldről érkező veszélyes áru szállítmány esetében a bejelentést legkésőbb az államhatár átlépésekor kell megtenni.

(1b)[18] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési mód akkor alkalmazható, ha a bejelentés az (1) bekezdés a) pontja szerinti módon a szolgáltatónál jelentkező technikai ok miatt nem lehetséges.

(2)[19] Az (1) bekezdés szerinti bejelentő a már bejelentett, de meghiúsult árutovábbítást vagy a bejelentett adatokban történő változást a katasztrófavédelmi hatóságnak az (1) bekezdés szerinti módon az információ tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentett szállítás előre jelzett időpontjáig bejelenti. A már bejelentett indulási és érkezési időpontok változását akkor kell bejelenteni, ha az új időpont a korábban bejelentett időponttól egy órát meghaladó mértékben eltér.

(3)[20] Az e § szerinti bejelentési kötelezettség nem vonatkozik

a) azon veszélyes áru szállítására, amelyet az ADN 1.1.3 szakaszában szereplő mentesség alapján végeznek,

b) a nukleáris anyagok vízi úton történő szállítására, ha a szállítással kapcsolatos dokumentáció a minősített adat védelméről szóló törvény szerinti minősített adatokat tartalmaz, valamint

c) az üres, tisztítatlan csomagoló- és szállítóeszközök szállítására.

(4)[21] Az (1) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem kell teljesíteni, ha

a) a RIS-rendszerben a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott adatok között - az 1. melléklet B. rész 10. és 12. pontja szerinti adatok kivételével - az 1. melléklet B. részében foglalt adatokat is, és

b) a már bejelentett árutovábbítás adatmódosítását vagy meghiúsulását a (2) bekezdés szerint

rögzítették.

(5)[22] A (4) bekezdés szerinti adatokhoz a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott RIS-működtető - a RIS-üzemeltető közreműködésével - a katasztrófavédelmi hatóságnak hozzáférést biztosít, valamint a rögzített adatokat haladéktalanul továbbítja a katasztrófavédelmi hatóság informatikai alkalmazásába.

5. Ellenőrzés végrehajtása

8. § (1) Az ellenőrzéseket a 2. mellékletben foglalt ellenőrzési szempontok alapján kell végezni.

(2) Az ellenőrzés helyét úgy kell megválasztani és az ellenőrzést végrehajtani, hogy az a biztonságot a legkisebb mértékben se veszélyeztesse.

(3) Amennyiben szükséges és a biztonságot nem veszélyezteti, az áruból laboratóriumi megvizsgálás céljából a katasztrófavédelmi hatóság, illetve az általa kijelölt szerv vagy személy mintát vehet. A mintavételt az ellenőrzött, illetve a tulajdonos köteles tűrni és a szükséges mértékben elősegíteni. A mintavétel biztonságáért, a mintavétellel kapcsolatos környezetszennyeződés elkerüléséért a mintavétel végzője a felelős.

(4) Az ellenőrzés indokolatlanul nem befolyásolhatja a veszélyes áru továbbítását. Szabálytalanság feltárása esetén a katasztrófavédelmi hatóságnak a legkisebb kockázattal járó intézkedést kell megtennie a szabálytalanság megszüntetésére.

(5)[23]

9. § Veszélyes áru szállításának, továbbításának, illetve a veszélyesáru-szállítás, -továbbítás telephelyi előkészítésének ellenőrzésekor az ellenőrzött, valamint az ellenőrzésben érintett résztvevő köteles a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrének a helyiségekbe történő belépését, az ellenőrzött járműhöz, a veszélyes áruhoz való hozzáférését, a veszélyes áru szállítására, továbbítására vonatkozó iratokba való betekintést lehetővé tenni és a szükséges felvilágosítást megadni.

9/A. §[24]

10. § Vasúti veszélyesáru-továbbítás ellenőrzése esetén, a 9. § szerinti ellenőrzést kizárólag a vasúti közlekedésről szóló törvény szerinti vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság irányítójának értesítése mellett lehet megkezdeni.

11. § Veszélyes áru vízi szállításának ellenőrzése a víziközlekedést a lehető legkisebb mértékben zavarhatja meg. Menetben lévő hajó ellenőrzését annak feltartóztatása nélkül kell végezni.

6. Szankcionálás

12. § A katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áru szállításával vagy továbbításával kapcsolatos szabályok megsértése esetén

a) elrendeli a szállított vagy továbbított veszélyes áru átfejtését, átrakását, átcsomagolását, vagy a feladóhoz történő visszafordítását, más szállítási mód alkalmazását, továbbá az üzemben tartót vagy üzemeltetőt vizsgálat vagy javítás elvégzésére kötelezi,

b)[25] elrendeli a veszélyes áru környezetbe jutásának megakadályozását, illetve veszély elhárítása érdekében szükséges intézkedések megtételét, valamint

c)[26] bírságot szab ki.

13. §[27] A 3. melléklet A. táblázata szerinti I. kockázati kategóriába sorolt, valamint a II. kockázati kategóriába sorolt és helyszínen megszüntethető szabálytalanság esetében annak megszüntetéséig, a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes árut a biztonság veszélyeztetése nélkül visszatarthatja.

14. § (1)[28] Veszélyes áru vasúti továbbítása esetén, ha az ellenőrzés alá vont veszélyes árut szállító vasúti jármű a berakható össztömegre, a méretre, a veszélyes áru vasúti továbbítására vonatkozó előírásoknak nem felelt meg vagy a lakosság védelme érdekében egyébként indokolt - a vasúti közlekedési hatóság és a veszélyes áru szállítójának értesítése mellett - a katasztrófavédelmi hatóság megtilthatja az érintett vasúti jármű közlekedtetését és kötelezheti a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaságot az ehhez szükséges intézkedések megtételére. Ezen intézkedéssel kapcsolatba hozható többletköltségek és károk a 3. melléklet szerint megállapított kötelezettet terhelik. A 3. melléklet A. táblázata szerinti I. kockázati kategóriába tartozó, valamint a II. kockázati kategóriába tartozó és helyszínen megszüntethető szabálytalanság esetében a visszatartott vasúti jármű kizárólag a szabálytalanság megszüntetését követően haladhat tovább.

(2) A katasztrófavédelmi hatóság indokolt esetben az ellenőrzés során elrendeli a veszélyes áru vasúti továbbítási útvonalának megváltoztatását és a veszélyes áru szállítóját biztonságosabb útvonal választására kötelezi.

(3) A katasztrófavédelmi hatóság az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedéseiről egyeztet a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társasággal, az egyeztetésbe bevonja a veszélyes áru szállítóját.

(4)[29] Az államhatáron történő belépés alkalmával, ha az üzemváltó állomás Magyarország területén van, az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott előírások megsértése esetén a katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul megtiltja a veszélyes árut átvevő szállítónak az áru továbbközlekedtetését az előírások teljesítéséig. A katasztrófavédelmi hatóság által végzett ellenőrzés befejezése előtt a vonat továbbközlekedtetése nem történhet meg.

(5)[30] Az államhatáron történő belépés alkalmával, ha az üzemváltó állomás Magyarország területén kívül volt, az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott előírások megsértése esetén a katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul intézkedik a szabálytalanságok megszüntetése iránt. A 3. melléklet A. részében foglalt táblázat alapján I. vagy II. kockázati kategóriába tartozó és a helyszínen megszüntethető szabálytalanság esetén a visszatartott vasúti jármű kizárólag a szabálytalanság megszüntetését követően haladhat tovább. A Magyarország területén megállás nélküli technológiával, változatlan vonatazonosítóval közlekedő vonatok esetében az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott előírások megsértése miatt szükséges teendők a 3. mellékletben meghatározott kötelezettet terhelik.

15. §[31] Ha a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk vízi szállításának ellenőrzése során a 3. melléklet B. táblázata szerinti I. vagy II. kockázati kategóriába tartozó és a helyszínen megszüntethető szabálytalanságot állapít meg, a szabálytalanság megszüntetéséig a menetben lévő úszólétesítményt veszteglésre kötelezi. A veszteglés - vonatkozó előírásoknak megfelelő - legközelebbi helyét és módját az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányság helyszínen jelen lévő képviselőjének javaslata, valamint a hajóvezető észrevétele alapján a katasztrófavédelmi hatóság ellenőre határozza meg.

16. § (1) A bírságot a 3. mellékletben meghatározott kötelezett köteles megfizetni. Amennyiben valamely rendelkezés megsértése miatt többen is bírság megfizetésére kötelezhetőek, a bírság összegét a jogsértésben való felelősségük arányában fizetik meg. Ha a kötelezettek felelősségi aránya nem állapítható meg, a bírságfizetési kötelezettség őket egyenlő arányban terheli.

(2)[32] Ha egy eljárásban egy ügyfél több, különböző előírás megsértése miatt is bírság megfizetésére kötelezhető, a katasztrófavédelmi hatóság a részére a megsértett előírásonként megállapított bírságtételek egyesített összegét szabja ki.

(3) Az ellenőrzés során feltárt minden egyes szabálytalanságot a 3. mellékletben nevesített mulasztások szerint kell egyenként besorolni és megállapítani a besoroláshoz tartozó bírságtételt. A 3. mellékletben nevesített mulasztások kockázati besorolása a bírság kiszabása során nem módosítható. A kockázati kategóriákban tételesen nem szereplő mulasztást az egyéb mulasztások körébe kell besorolni az alábbiakban szereplő általános leírások alapján. A szabálytalanságok három, csökkenő súlyosságú kockázati kategóriába tartoznak a következő meghatározások szerint:

a)[33] I. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADN, RID) betartásának olyan elmulasztása, amely haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezetkárosodás okozásának nagyfokú kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali eljárási cselekmények történnek, így többek között a jármű feltartóztatása, a továbbhaladás megakadályozása;

b) II. kockázati kategória: a veszélyes áruk szállításáról szóló előírások (ADN, RID) betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár; az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, így többek között a hiba elhárítására való kötelezés - ha lehetséges és célszerű - az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor;

c) III. kockázati kategória: a vonatkozó előírások betartásának olyan elmulasztása, amely személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat az ellenőrzés helyén kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni.

(4)[34] A (3) bekezdés szerint besorolt mulasztások tekintetében a bírság összegét a 3. melléklet A. és B. táblázata tartalmazza. A 3. melléklet C. és D. táblázata tartalmazza azon szabálytalanságokat, amelyek kockázati kategóriákba nem tartoznak. A tényleges bírság összegét 1000 forintra kerekítve kell megállapítani a kerekítési szabályok figyelembevételével. Ha az ellenőrző hatóság ugyanazon ellenőrzés keretében több jogsértő cselekményt, mulasztást állapít meg, a kiszabott bírság összege egy ügyfél tekintetében legfeljebb 2 200 000 forint lehet.

(5) Nem állapítható meg a bírságfizetési kötelezettség a veszélyes áru szállítását vagy továbbítását végző működési körén kívül eső olyan elháríthatatlan ok esetében, amelyet az nem látott és ésszerű elvárhatóság mellett nem is láthatott előre.

(6) A 12. § a) és b) pontjában foglalt intézkedésekkel kapcsolatban felmerült többletköltségek és károk a bírság megfizetésére kötelezettet terhelik.

16/A. §[35] (1) A 3. melléklet A. részében foglalt táblázatban meghatározott bírságösszeg

a) tíz százalékát kell megállapítani a RID 1.1.3. szakaszában, valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Vasúti Fuvarozásáról szóló Szabályzat (RID) belföldi alkalmazásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a további vonatkozó előírások betartása alól részben mentesülő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén, kivéve a b) pont szerinti szállításokat,

b) harminc százalékát kell megállapítani a RID 1.1.3.6. bekezdésében foglalt mennyiséggel történő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetek kivételével, a 3. melléklet A. részében foglalt táblázatban meghatározott bírságösszeg ötven százalékát kell megállapítani, ha

a) a szállított veszélyes áru fizikai és kémiai veszélyeztető hatását, mennyiségét és a szállítás körülményeit, módját figyelembe véve a megállapított szabálytalanság a vasúti közlekedés biztonságát nem veszélyezteti, és

b) a veszélyes áru kiszabadulása nem következett be, vagy a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye nem áll fenn.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott bírságcsökkentő tényező nem alkalmazható

a) a RID 3.2 fejezet "A" táblázat 15 oszlopa szerinti "0" és "1" szállítási kategóriába tartozó veszélyes áruk szállítása esetén,

b) a szállításból kizárt veszélyes áruk szállítása esetén, vagy

c) az olyan veszélyes áru szállítmány esetén, amelyre a RID nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukra vonatkozó 1.10.3. szakasza előírásait kell alkalmazni.

(4) A 3. melléklet B. részében foglalt táblázatban meghatározott bírságösszeg

a) tíz százalékát kell megállapítani az ADN 1.1.3 szakaszában meghatározottak szerint a további vonatkozó előírások betartása alól részben mentesülő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén, kivéve a b) pont szerinti szállításokat,

b) harminc százalékát kell megállapítani az ADN 1.1.3.6 bekezdésében foglalt mentességgel történő veszélyes áru szállítás során megállapított szabálytalanság esetén.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetek kivételével a 3. melléklet B. részében foglalt táblázatban meghatározott bírságösszeg ötven százalékát kell megállapítani, ha

a) a szállított veszélyes áru fizikai és kémiai veszélyeztető hatását, mennyiségét és a szállítás körülményeit, módját figyelembe véve a megállapított szabálytalanság a vízi közlekedés biztonságát és a vízi környezet biztonságát nem veszélyezteti, és

b) a veszélyes áru kiszabadulása nem következett be, vagy a veszélyes áru kiszabadulásának közvetlen veszélye nem áll fenn.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott bírságcsökkentő tényező nem alkalmazható,

a) ha az ADN 3.2 fejezet "A" táblázat 12 oszlopa vagy az ADN 3.2 fejezet "C" táblázat 19 oszlopa szerint a hajót jelölő kék fények, kék kúpok száma 2 vagy 3,

b) a szállításból kizárt veszélyes áruk szállítása esetén, vagy

c) az olyan veszélyes áru szállítmány esetén, amelyre az ADN nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukra vonatkozó 1.10.3 szakasza előírásait kell alkalmazni.

(7) Az (1), (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározott bírságcsökkentő tényezők nem alkalmazhatóak, ha a veszélyesáru-szállítás szabályainak megsértése következtében a RID vagy az ADN 1.8.5 szakasza szerinti esemény következett be.

17. §[36] A bírságot kiszabó döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül a bírságot a határozatban megjelölt, a Magyar Államkincstár által e célra létrehozott központosított beszedési számlára kell befizetni.

18. § (1) A kiszabott bírságot vagy a fennálló bírságtartozást a helyszínen - amennyiben annak lebonyolításához a katasztrófavédelmi hatóság részéről a technikai feltételek fennállnak - bankkártyával is meg lehet fizetni.

(2) Amennyiben a helyszínen a bírságnak bankkártyával történő megfizetésére nem került sor, a katasztrófavédelmi hatóság eljáró tagja a 17. § szerinti bírság letéti számlára történő készpénzbefizetést szolgáló készpénz-átutalási megbízással (a továbbiakban: csekkszelvény) együtt adja át a bírságot kiszabó határozat egy példányát a szabályszegőnek vagy a jelen lévő képviselőjének. Az átadott csekkszelvény tartalmazza az ügyazonosítót, a számlatulajdonos megnevezését, a nemzetközi fizetési számlaszámát, a nemzetközi banki azonosító kódját és a kiszabott bírság összegét.

(3) Amennyiben a bírság, vagy a pénzkövetelés-biztosítás megfizetésére a helyszínen bankkártyával került sor, a hatóság a POS-terminál által nyomtatott bizonylat másodlati példányát átadja az ügyfélnek.

18/A. §[37] (1) A kiszabott bírság megfizetésére az első fokon eljárt katasztrófavédelmi hatóság részletekben történő teljesítést is megállapíthat.

(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében, annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(3) A határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem indították meg - a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a hatóság elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg rendelkezik a végrehajtás foganatosításáról.

(4) A hatóság meghallgathatja az ellenérdekű ügyfelet, illetve a jogosultat a fizetési kedvezmény engedélyezésével kapcsolatos álláspontjukról.

(5) Az eljárás során az ügyfelet az eljáró hatóság legfeljebb két alkalommal hívhatja fel hiánypótlásra.

7. Adatkezelés

19. § (1) A katasztrófavédelmi hatóság jogosult a veszélyes áru szállításában és továbbításában érintett vállalkozásra vonatkozó adatok kezelésére és nyilvántartására.

(2) A katasztrófavédelmi hatóság a szállítás vagy továbbítás bejelentésével, az ellenőrzésekkel és a bírság beszedésével kapcsolatos adatokat külön központi nyilvántartásban vezeti.

(3) A katasztrófavédelmi hatóság

a) a szállítás vagy továbbítás bejelentése vonatkozásában az 1. mellékletben szereplő,

b) a szállítás ellenőrzése és az események kivizsgálása tekintetében a jármű üzemben tartójára, a veszélyes áru továbbítójára, feladójára, címzettjére, csomagolójára, be- vagy kirakójára, töltőjére, ürítőjére, a tartály tisztítójára, a konténer üzemben tartójára vonatkozó,

c) a bírság beszedése tekintetében a bírságot kiszabó hatósági döntés azonosítójára, a bírsággal sújtott vállalkozásra, a kiszabott és befizetett bírság összegére, a befizetés határidejére vonatkozó

adatokat nyilvántartja.

(4) A bírságnyilvántartásban szereplő adatokat a bírság befizetését, vagy a végrehajthatóság elévülését követően egy évig, a szállítások bejelentésének adatait, valamint az ellenőrzések során keletkezett adatokat három évig őrzi meg.

8. A tájékoztatás rendje

20. § (1)[38] A katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási hatóságot a 3. melléklet "A" táblázat I. kockázati kategória 2. pontjában, valamint "B" táblázat I. kockázati kategória 16. pontjában foglalt, valamint minden veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó szabálytalanság esetében.

(2) A vasúti társaságok kötelesek a veszélyes árut továbbító vonatok elektronikus nyomon követéséhez való hozzáférést - amennyiben ilyen rendszerrel rendelkeznek - a katasztrófavédelmi hatóság részére biztosítani. A katasztrófavédelmi hatóság az így nyert adatokat felhasználja a szükséges beavatkozáshoz, valamint a veszélyes áru vasúti továbbításának ellenőrzéséhez.

21. § (1)[39] A hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve a vasúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott, a veszélyes áru szállításának katasztrófavédelmi ellenőrzésére vonatkozó éves, országos kimutatást a vasúti hatóság részére - vasúti társaságonkénti bontásban - a 4. melléklet szerinti adattartalommal a tárgyévet követő év június 30-ig átadja. A katasztrófavédelmi ellenőrzésekkel kapcsolatos adatokat vasúti társaságonként a forgalom típusa (belföldi, kilépő, belépő) szerint, ezen belül az államhatárt átlépő vonatok esetében államhatáronkénti bontásban kell megadni.

(2)[40] A katasztrófavédelmi hatóság a hozzá e rendelet alapján bejelentett, országhatárt átlépő veszélyeshulladék-szállításokról tájékoztatja az országos hulladékgazdálkodási hatóságot.

22. § Az ellenőrzött úszólétesítmény feltartóztatásáról a katasztrófavédelmi hatóság haladéktalanul értesíti a hajózási hatóságot, valamint a rendőrség területileg illetékes vízirendészeti szervét.

23. § A folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló rendelet alapján a keletkező RIS-adatokat - a vonatkozó nemzetközi előírások figyelembevételével - a katasztrófavédelmi hatóság az ügyeletei útján figyelemmel kíséri. A katasztrófavédelmi hatóság a RIS-adatokat felhasználja a veszélyes áru belvízi szállításának ellenőrzéséhez, valamint a szükséges beavatkozáshoz.

9. Záró rendelkezések

24. § Ez a rendelet 2012. január 1. napján lép hatályba.

25. § A 6. § szerinti bejelentést 2012. június 30-ig a vasúti társaság az 1. mellékletből a rendelkezésére álló adatok alapján teszi meg.

26. §[41] E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 372/2016. (XI. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépését követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján indult eljárásokban kell alkalmazni.

27. §[42] E rendeletnek a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével és szankcionálásával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 66/2021. (II. 16.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr1.) megállapított rendelkezéseit a Módr1. hatálybalépését követően végzett ellenőrzésekre és az azok alapján lefolytatott hatósági eljárásokban kell alkalmazni.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez[43]

Veszélyes áru szállítás bejelentésének tartalmi követelményei

A. Veszélyes áru vasúti továbbítása esetén

1. A veszélyes áru szállítását végző neve, azonosító kódja, címe.

2. A kapcsolattartó neve, elérhetősége (telefon, e-mail).

3. A bejelentő személy neve.

4. A bejelentés verziója [első: E-1, módosító: M-(2-...)].

5. Menetvonal száma és tulajdonosa.

6. Vonatazonosító-szám a szállítás során.

7. Veszélyes árut szállító jármű pályaszáma és vonatban elfoglalt helye (vonatterhelési kimutatás szerinti sorszám).

8. A szállítandó veszélyes áru UN-száma, RID szerinti helyes szállítási megnevezése, bárcaszáma, csomagolási csoportja, mennyisége, szállítási módja (ömlesztett, küldeménydarabos, tartányos, tartálykocsi, ömlesztett konténer, küldeménydarabos konténer, Huckepack, küldeménydarabos Huckepack, Ro-La, küldeménydarabos Ro-La).

9. A veszélyes áru feladójának neve, küldeményazonosítója (a feladási ország és állomás azonosító kódszáma, a feladáskor közreműködő fuvarozó, illetve fuvarozásteljesítési segéd kódszáma, amennyiben rendelkezik vele /SzMGSz szerint: Fuvarozó/, a feladási szám), és a küldemény átvételének dátuma [év, hó, nap] (SzMGSz szerint: a fuvarozási szerződés megkötésének időpontja).

10. Veszélyes árut szállító jármű be- és kisorolási helye és azok azonosító kódszáma. Ha a be-, kisorolás nem Magyarországon történik, a be-, kisorolás helyeként a határátlépés szerinti államhatárt kell megjelölni.[44]

11. A szállítási útvonal részletes leírása (érintett állomások neve és azok azonosító kódszáma vagy a 6. § (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentés esetén az érintett vonalszám).[45]

12. A vonat indulásának helye és annak azonosító kódszáma, valamint tervezett időpontja (év, hó, nap, óra, perc).

13. A vonat tervezett megállási helye és azok azonosító kódja, tervezett érkezési és indulási idővel (év, hó, nap, óra, perc).

14. Nyilatkozat az adatok valódiságáról.

15. A bejelentés dátuma.

16. Bejelentő aláírása és cégbélyegző lenyomata.

B. Veszélyes áru vízi szállítása esetén[46]

1. Bejelentő személy neve, elérhetősége.

2. A szállítás tervezett időpontja.

3. A géphajó lajstromszáma, úszólétesítmények azonosítója.

4. A szállítandó veszélyes áru UN-száma, ADN szerinti helyes szállítási megnevezése, csomagolási csoportja, bárcaszáma, mennyisége, szállítási módja úszólétesítményenként megadva.

5. A veszélyes áru fuvarozójának neve, címe, elérhetősége, kapcsolattartójának neve, elérhetősége (telefon).

6. A veszélyes áru feladójának neve, címe, elérhetősége, kapcsolattartójának neve, elérhetősége (telefon).

7. A veszélyes áru berakását, töltését végző neve, címe, elérhetősége, kapcsolattartójának neve, elérhetősége (telefon).

8. A veszélyes áru címzettjének neve, elérhetősége.

9. A veszélyes áru berakásának helye, tervezett várakozási helyek (kikötési, veszteglési helyek felsorolása, ha a bejelentéskor ismert), a kirakás helye.

10. Nyilatkozat az adatok valódiságáról.

11. A bejelentés dátuma.

12. Bejelentő aláírása és cégbélyegző-lenyomata.

2. melléklet a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Veszélyes áruk szállításának ellenőrzési területei

A. Veszélyes áruk vasúti szállítása esetén

1. A szállított áru megnevezése, UN száma, tömege.

2. Veszélyes áru besorolása.

3. Szállítás módja.

4. A RID 1.1.3. szakasza szerint alkalmazott mentességek.

5. Fuvarokmány.

6. Kiegészítő okmányok.

7. Kétoldalú/többoldalú megállapodásban foglaltak, egyéb hatósági engedélyek.

8. Jelölésre, bárcázásra vonatkozó előírások.

9. Szállítóeszközre, csomagolóeszközre vonatkozó előírások.

10. A feladásra, szállításra, csomagolásra, töltésre, berakásra, kirakásra, ürítésre vonatkozó előírások.

11. Rakodásra, árukezelésre vonatkozó előírások.

12. Felszerelések.

13. A veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó előírások betartása.

14. A RID 1.8.3 szakaszában előírt, szerződéssel dokumentált biztonsági tanácsadó alkalmazása.

15. A biztonsági tanácsadó által készített éves jelentések.

16. A biztonsági tanácsadó által készített baleseti jelentés.

17. A RID 1.3 fejezetében előírt oktatások.

18. A RID 1.10 fejezetében előírt közbiztonsági terv.

19. A RID 1.11 fejezetében előírt belső veszély-elhárítási terv.

20. Bejelentési kötelezettség teljesítése.

20.1. A bejelentés adattartalmának ellenőrzése[47]

21. A szállítási útvonalra vonatkozó korlátozások, biztonsági előírások betartása.

22. A veszélyes árukkal kapcsolatos vasúti esemény bejelentése.

23. Egybecsomagolás.

24. Konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek, mobiltartányok és azok jelölése.

B. Veszélyes áruk vízi szállítása esetén

1. A veszélyes áruk belvízi szállítását végző hajó vezetőjére vonatkozó általános adatok.

2. A szállított áru megnevezése, UN száma, tömege.

3. Veszélyes áru besorolása.

4. Szállítás módja.

5. Az ADN 1.1.3 szakasza szerint alkalmazott mentességek.

6. Hajóokmányok:[48]

6.1. Hajónapló.

6.2. ADN megállapodás és a csatolt Szabályzat hatályos változatának megléte.

6.3. Jóváhagyási (ideiglenes jóváhagyási) bizonyítvány.

6.4. Villamos berendezések ellenőrzési bizonyítványa.

7. A veszélyes áruk szállításához kapcsolódó okmányok:

7.1. Írásbeli utasítás(ok).

7.2. Fuvarokmány(ok).

7.3. Veszélyes áruk rakodási terve.

7.4. Tűzoltó készülékek és tűzoltó tömlők ellenőrzési bizonyítványa.

7.5. Vegyianyag-szállítási szakértői bizonyítvány.

7.6. Hajóosztályozási bizonyítvány.

7.7. Gyúlékonygáz-detektor ellenőrzési bizonyítvány.

8. Képzéseket igazoló okmányok:

8.1. A személyzet munkakörre szakosodott képzését igazoló bizonyítvány.

8.2. Gáz-szállítási szakértői bizonyítvány.

8.3. Cseppfolyósított gázok ömlesztett szállítására való alkalmasságot tanúsító bizonyítvány.

8.4. Minimális biztonságos személyzet létszámát igazoló okmány.

8.5. A veszélyesáru-szállítási szakértő és a képzését igazoló bizonyítvány megléte.

9. Jelölésre, bárcázásra vonatkozó előírások:

9.1. Küldeménydarabok, egyesítő csomagolás jelölése (UN szám, bárca, stb.).

9.2. Kiegészítő jelölésekre vonatkozó előírások.

9.3. Konténerek, MEG-konténerek, tankkonténerek, mobil tartányok jelölése (nagybárca, narancssárga tábla).

10. Szállításra, berakásra vonatkozó előírások:

10.1. Szivárgó vagy sérült küldeménydarab.

10.2. Szivárgó vagy sérült tartály.

10.3. Rakomány, küldeménydarab elrendezettsége.

11. Rakodásra, árukezelésre vonatkozó előírások:

11.1. Együvé rakási tilalom.

11.2. Áru kezelése és tárolása.

12. Csomagolásra és tartányokra vonatkozó előírások:

12.1. Tartányok megfelelőségére és vizsgálatára vonatkozó előírások.

12.2. Csomagolóeszközök, nagyméretű csomagolóeszközök, nagycsomagolások megfelelőségére és vizsgálatára vonatkozó előírások.

12.3. Ömlesztettáru-konténerek megfelelőségére és vizsgálatára vonatkozó előírások.

12.4. Egybecsomagolásra vonatkozó előírások.

13. Felszerelések:

13.1. Kék kúp (kék lámpa).

13.2. Tűzoltó készülék(ek).

13.3. Tűzoltó berendezés.

13.4. Vízpermet-rendszer.

13.5. Hajókötelek (acélsodrony).

13.6. Különleges felszerelések.

13.7. Egyéni védőfelszerelések.

13.8. Veszélyes hulladék tárolására, gyűjtésére alkalmas edény(ek).

13.9. Anyagspecifikus felitató-, mentesítő anyag.

14. A veszélyeshulladék-szállításra vonatkozó előírások betartása.

15. Az ADN 1.8.3 szakaszában előírt, szerződéssel dokumentált biztonsági tanácsadó alkalmazása.

16. A biztonsági tanácsadó által készített éves jelentések.

17. A biztonsági tanácsadó által készített baleseti jelentés.

18. Az ADN 1.3 fejezetében előírt oktatás.

19. Az ADN 1.10 fejezetében előírt közbiztonsági terv.

20. A RIS rendszerbe való adatrögzítési kötelezettség teljesítése.[49]

20.1. Bejelentési kötelezettség teljesítése.[50]

20.2. A bejelentés adattartalmának ellenőrzése.[51]

21. A veszélyes áruk belvízi szállítása során történt vízi közlekedési baleset, esemény bejelentése.

22. Kétoldalú/többoldalú megállapodásban foglaltak, egyéb hatósági engedélyek.

3. melléklet a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez[52]

Bírságolással érintett cselekmények

A. Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások a veszélyes áruk vasúti fuvarozásában (szállításában)

B. Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások a veszélyes áruk belvízi szállításában

C. Az I. II. vagy III. kockázati kategóriájába nem tartozó egyéb szabálytalanságok a veszélyes áru vasúti fuvarozásában (szállításában)

D. Az I. II. és III. kockázati kategóriájába nem tartozó egyéb szabálytalanságok a veszélyes áruk belvízi szállításában

4. melléklet a 312/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez[59]

A vasúti közlekedési hatóság tájékoztatásának tartalmi követelményei

A. Katasztrófavédelmi ellenőrzések

1. Az összesen ellenőrzött vonatok száma;

2. A veszélyes árut továbbító vonatok száma;

3. A veszélyes árut szabálytalanul továbbító vonatok száma;

4. Az összesen ellenőrzött vasúti járművek száma;

5. A veszélyes árut továbbító vasúti járművek száma;

6. A veszélyes árut szabálytalanul továbbító vasúti járművek száma;

7. Szabálytalanságok száma (összesen);

8. Szabálytalanságok száma a szabálytalanság tárgya szerint

a) Fuvarokmány,

b) Jelölésre és bárcázásra vonatkozó előírások,

c) Csomagolásra és tartányokra vonatkozó előírások,

d) Szállításra, berakásra, kirakásra vonatkozó előírások,

e) Felszerelés.

B. Katasztrófavédelmi beavatkozást igénylő események

1. Az esemény helyszíne, időpontja;

2. A szállított veszélyes áru UN-száma, megnevezése, mennyisége, szállítás módja (az 1. melléklet A. rész 8. pontjában foglaltaknak megfelelően);

3. A forgalom típusa (belföldi, kilépő, belépő);

4. Az esemény oka;

5. Veszélyes áru kiszabadulás mennyisége (a RID 1.8.5.3 bekezdése alapján) - kilogrammban kifejezve;

6. Személyi sérülés (a RID 1.8.5.3 bekezdése alapján) - sérültek száma szerint kifejezve;

7. Anyagi kár vagy környezet károsodása (a RID 1.8.5.3 bekezdése alapján);

8. Hatósági beavatkozás (a RID 1.8.5.3 bekezdése alapján);

9. Az esemény baleseti jelentési kötelezettség alá tartozik a RID 1.8.5.1 bekezdése alapján: igen/nem;

10. Az esemény vizsgálatának alapja (bejelentés, hatósági ellenőrzés);

11. Az esemény vizsgálatának azonosítója;

12. Az esemény vizsgálatának megállapítása.