38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelet

a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről

A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény 31. § (7) bekezdés c) és d) pontjában, valamint (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § m) pontjában foglalt feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12. § h) pontjában foglalt feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel, valamint a 4. alcím tekintetében a 73. § c) pontjában foglalt feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. A jelnyelvi tolmácsolás folytatásának feltételei

1. §[1] A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Jtv.) 8. § (1) bekezdése szerinti jelnyelvi tolmácsolási tevékenység (a továbbiakban: jelnyelvi tolmácsolás) folytatásához a következő szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel vagy bizonyítvánnyal kell rendelkezni:

a) a szakértő és a fordító jeltolmács képzésről szóló 8/1983. (VI. 15.) MM-EÜM együttes rendelet alapján kiállított szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács bizonyítvány,

b) az egyes szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló 28/2003. (X. 18.) OM rendelet alapján kiadott 52 8999 01 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés,

c) a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet alapján kiadott 52 223 01 0000 00 00 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés, 52 223 01 0100 31 01 azonosító számú relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés vagy 52 223 01 0100 31 02 azonosító számú társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés,

d) a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet alapján kiadott 52 223 01 0000 00 00 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés, 52 223 01 0100 31 01 azonosító számú relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés vagy 52 223 01 0100 52 01 azonosító számú társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés,

e) az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet alapján kiadott 53 223 01 azonosító számú jelnyelvi szaktolmács szakképesítés-ráépülés, 52 223 01 azonosító számú jelnyelvi tolmács szakképesítés vagy 51 223 01 azonosító számú relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés, vagy

f) az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendelet alapján kiadott 53 223 01 Jelnyelvi szaktolmács szakképesítés-ráépülés, 52 223 01 Jelnyelvi tolmács szakképesítés vagy 51 223 01 Relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítés.

2. § (1)[2] A jelnyelvi tolmácsolás folytatásához a jelnyelvi tolmácsnak rendelkeznie kell - az 5. § szerinti bejelentés benyújtását megelőző három év során szerzett - legalább 300 tolmácsolt óra gyakorlattal (a továbbiakban: tolmácsolási gyakorlat). A tolmácsolási gyakorlatba az 1. § d), e) vagy f) pontja szerinti szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel, szakképesítés-ráépüléssel rendelkező személy esetében a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként teljesített gyakorlatot is be kell számítani.

(2) A tolmácsolási gyakorlatot az igazolja, aki, vagy akinek jogelődje a bejelentőt foglalkoztatja vagy foglalkoztatta. Ha a foglalkoztató jogutód nélkül megszűnt, vagy a tolmácsolási gyakorlatot a bejelentő nem foglalkoztatottként teljesítette, a gyakorlatot a tolmácsolásra irányuló szerződéssel és az annak teljesítését igazoló dokumentummal kell igazolni.

(3)[3] Az 1. § d), e) vagy f) pontja szerinti szakképesítéssel, rész-szakképesítéssel, szakképesítés-ráépüléssel rendelkező személy esetében a képzés keretében, az 5. § szerinti bejelentés benyújtását megelőző három év során a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként teljesített gyakorlatot a képzőhely igazolja.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti igazolásnak tartalmaznia kell kiállítójának nevét, székhelyét, a bejelentő nevét, lakcímét és a tolmácsolási gyakorlat időtartamát.

3. § (1) A jelnyelvi tolmács az 5. § szerinti bejelentés benyújtásakor nyilatkozik az általa vállalt tolmácsolási típusokról.

(2) A jelnyelvi tolmács szakképesítéssel, jelnyelvi szaktolmács szakképesítés-ráépüléssel, a szakértő jeltolmács, továbbá a fordító jeltolmács bizonyítvánnyal rendelkező jelnyelvi tolmács a következő tolmácsolási típusokat láthatja el:[4]

a) bíróság, hatóság vagy egyéb közhatalmat gyakorló szerv eljárása során végzett tolmácsolás,

b) közoktatás, szakképzés, felsőoktatás során a tanulói, hallgatói jogviszonnyal, továbbá felnőttképzés során a képzéssel összefüggésben végzett tolmácsolás,

c) egészségügyi ellátás igénybevételekor végzett tolmácsolás,

d) foglalkoztatási célú és munkahelyen igénybe vett tolmácsolás,

e) a jogosult választott tisztségének ellátásához igénybe vett személyi tolmácsolás,

f) a jogosult önálló életvitelének elősegítése céljából végzett személyi tolmácsolás,

g) nagyobb hallgatóság előtt végzett tolmácsolás,

h) média-tolmácsolás.

(3) A társalgási jelnyelvi tolmács rész-szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmács a (2) bekezdés c)-f) pontja szerinti tolmácsolási típusokat láthatja el.

(4) A relé jelnyelvi tolmács rész-szakképesítéssel rendelkező jelnyelvi tolmács - az adott tolmácsolási típus önálló ellátására jogosult jelnyelvi tolmáccsal együttesen - a (2) bekezdés a) és c)-g) pontja szerinti tolmácsolási típusokat láthatja el.

4. §[5]

2. A bejelentéssel összefüggő eljárás

5. § (1)[6] A jelnyelvi tolmácsolás folytatásáról szóló bejelentést a Budapest Főváros Kormányhivatalánál (a továbbiakban: Hivatal) kell megtenni.

(2) A bejelentést a Hivatal honlapján közzétett, 1. melléklet szerinti adattartalommal kell benyújtani.

(3)[7] A bejelentéshez mellékelni kell a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény szerinti dokumentumokat.

(4)[8] Ha a bejelentés nem felel meg a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános feltételeiről szóló 2009. évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.), a Jtv. -ben és az e rendeletben foglalt követelményeknek, a Hivatal a Szolgtv. 23. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazásával visszaküldi a bejelentő számára az általa mellékelt dokumentumokat.

(5) Ha a bejelentés alapján folytatott ellenőrzési eljárás keretében a Hivatal megállapította, hogy a bejelentő nem felel meg a jelnyelvi tolmácsolás folytatásához szükséges - a Jtv. -ben és az e rendeletben meghatározott - feltételeknek, ennek közlésével egyidejűleg visszaküldi számára az általa mellékelt dokumentumokat.

(6) A Hivatal a bejelentést tett, jelnyelvi tolmácsolás folytatására jogosult személyekről a - Jtv. 8. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásként - a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékét (a továbbiakban: Névjegyzék) vezeti.

3. A Névjegyzék vezetése, változások bejelentése

6. §[9] (1) A jelnyelvi tolmács köteles bejelenteni a Hivatalnak az e rendeletben előírt továbbképzés és szakmai gyakorlat teljesítését.

(2) A továbbképzés teljesítésének bejelentéséhez mellékelni kell a továbbképzést szervező személy vagy szervezet által kiállított igazolást. A szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása tekintetében a 2. § (2) és (4) bekezdését kell alkalmazni.

(3) Ha a bejelentést a jelnyelvi tolmács nem teljesíti, vagy az általa benyújtott igazolások hiányosak, a Hivatal határidő tűzésével és a jogkövetkezmények megjelölésével felhívja a jelnyelvi tolmácsot a továbbképzés, illetve a szakmai gyakorlat teljesítésének igazolására.

7. § (1) A jelnyelvi tolmács a Hivatalnál - legfeljebb három évre - kérheti tevékenységének szüneteltetését a kezdőnap és az időtartam megjelölésével. Visszamenőleges szüneteltetésnek nincs helye. A szüneteltetés időtartama a szüneteltetés ideje alatt módosítható.

(2) A szüneteltetés időtartama a jelnyelvi tolmács továbbképzésen történő részvételi kötelezettségét nem érinti. A szüneteltetés időtartama a szakmai gyakorlat végzéséhez előírt időtartamba nem számít bele.

8. § (1) A Hivatal a Névjegyzékben szereplő adatokban folyamatosan átvezeti a változásokat, és az aktuális adatokat teszi közzé.

(2) A Hivatal a jelnyelvi tolmács Névjegyzékből való törléséről - a Névjegyzék módosulásával egyidejűleg - közleményt jelentet meg saját honlapján.

4. Továbbképzés és szakmai gyakorlat[10]

9. §[11] (1) A jelnyelvi tolmács köteles továbbképzési időszakonként

a) legalább 60 órában a jelnyelvi tolmácsok szakmai konzultációja, tapasztalatcseréje, illetve képzése érdekében szervezett továbbképzésen részt venni, és

b) legalább 300 tolmácsolt óra gyakorlatot végezni.

(2) Az első továbbképzési időszak a Névjegyzékbe történő felvétellel kezdődik. A további továbbképzési időszakok az előző továbbképzési időszak leteltét követő napon kezdődnek.

(3) Az egyes továbbképzési időszakok tartama három év akkor is, ha a jelnyelvi tolmács az előírt továbbképzést és szakmai gyakorlatot korábban teljesíti.

(4) A jelnyelvi tolmácsszolgálat fenntartója éves továbbképzési tervet készít, amely tartalmazza

a) a továbbképzésen részt vevők helyettesítésére vonatkozó tervet,

b) a továbbképzésre fordítható összeg megjelölését,

c) a továbbképzési kötelezettségüket teljesítők számát és

d) a tervezett továbbképzéseket, valamint azok óraszámát.

9/A. §[12] (1) Továbbképzést a Hivatal által pályázati úton hároméves időtartamra kijelölt személyek vagy szervezetek (a továbbiakban: továbbképző szervezet) a kijelölésben meghatározottak szerint szervezhetnek.

(2) Az a személy vagy szervezet,

a) amelyik a 9/B. § (7) bekezdése szerinti beszámolót határidőre nem nyújtja be, vagy

b) amelynek kijelölését a Hivatal a 9/C. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint visszavonta,

a beszámolási határidő lejártától, illetve a kijelölés visszavonásától számított egy évig nem nyújthat be pályázatot.

(3) A pályázati kiírást a Hivatal a honlapján közzéteszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közzétételéről.

(4) A Hivatal a kijelölésben meghatározza, hogy a továbbképző szervezet által szervezett és a pályázatban feltüntetett programok közül melyeket ismer el a 9. § (1) bekezdés a) pontja szerinti továbbképzésnek. A Hivatal a kijelölésről szóló döntését a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közhasznú Nonprofit Kft. Jelnyelvi Programirodája szakmai véleményének figyelembevételével hozza meg.

(5) A kijelölés feltétele, hogy a továbbképző szervezet a pályázat benyújtásával egyidejűleg írásban hozzájáruljon - kijelölése esetén - a nevének és elérhetőségének, a továbbképzések címének, óraszámának, valamint a továbbképzések időpontjával, helyszínével, díjával és tervezett létszámával kapcsolatos adatoknak a Hivatal honlapján és a Szociális Ágazati Portálon történő közzétételéhez. A Hivatal az adatokat a honlapján közzéteszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közzétételükről.

9/B. §[13] (1) A továbbképző szervezet a továbbképzéseket a pályázati kiírásban és a pályázatában foglaltak szerint köteles megszervezni.

(2) A továbbképző szervezet - a továbbképzés megindítását megelőzően legalább tíz nappal - köteles a Hivatalnak elektronikus levélben bejelenteni

a) a képzés tényleges időpontját, helyszínét,

b) a képzés díját,

c) előzetes hozzájárulása esetén a szakmai felelős nevét, elérhetőségét és

d) a képzésben részt vevők tervezett létszámát.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokban bekövetkező változást haladéktalanul be kell jelenteni a Hivatalnak. A Hivatal a bejelentett adatokat a honlapján közzéteszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közzétételükről.

(4) A továbbképző szervezet köteles a Hivatalnak elektronikus levélben bejelenteni, ha a pályázatában vagy a kijelölésben foglaltaktól el kíván térni. A tervezett módosításokat a Hivatal - a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározottak kivételével - tíz napon belül elutasíthatja.

(5) A továbbképző szervezet a pályázati kiírásban meghatározott formában köteles

a) a továbbképzés lebonyolításáról nyilvántartást vezetni, és

b) a továbbképzés elvégzéséről szóló igazolást kiadni.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) előzetes hozzájárulásuk esetén a továbbképzésen részt vevők természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét,

b) a továbbképzés engedélyszámát és címét,

c) a továbbképzés helyszínét, időpontját, időtartamát, a jelenléti ívet és a részvételi díjat, tanfolyami naplót,

d) a számonkérésről készült jegyzőkönyveket,

e) a továbbképzés elvégzéséről szóló igazolásokat és

f) az értékelő kérdőíveket.

(7) A továbbképző szervezet a továbbképzés befejezését követő tizenöt napon belül - a pályázati kiírásban meghatározott formában - beszámolót készít a továbbképzés megvalósításáról.

9/C. §[14] (1) A Hivatal nyomon követi a továbbképzések megvalósítását.

(2) Ha a továbbképzés eltér a pályázati kiírásban, a pályázatban vagy a kijelölésben foglaltaktól - kivéve, ha a 9/B. § (4) bekezdésében foglaltak szerint bejelentett módosításokat a Hivatal tudomásul vette -, a Hivatal határidő tűzése mellett felhívja a továbbképző szervezetet a pályázati kiírásban, a pályázatban és a kijelölésben foglaltak betartására.

(3) Ha a továbbképző szervezet a (2) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a Hivatal a kijelölést visszavonhatja.

(4) A Hivatal a kijelölés visszavonásának tényét a honlapján közzéteszi, továbbá intézkedik a Szociális Ágazati Portálon való közzétételéről.

5. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet 2012. március 1-jén lép hatályba.

10/A. §[15] (1) 2017. január 1-jétől a továbbképzési kötelezettség csak az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő módosításáról, valamint a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelet módosításáról szóló 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelettel megállapított 4. alcímben foglaltak szerinti továbbképzéssel teljesíthető.

(2) A Névjegyzékben szereplő jelnyelvi tolmácsok számára a továbbképzési időszak - az egyes szociális és gyermekvédelmi tárgyú miniszteri rendeleteknek a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő módosításáról, valamint a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékéről szóló 38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelet módosításáról szóló 43/2016. (XII. 27.) EMMI rendelettel megállapított 9. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően - 2017. január 1-jétől újraindul a (3) bekezdésben meghatározottak kivételével.

(3) Ha a jelnyelvi tolmács a 2016. december 31-én folyamatban lévő továbbképzési időszakra előírt továbbképzési kötelezettségét 2016. december 31-éig teljesítette, és a továbbképzési kötelezettség teljesítését - a 2016. december 31-én hatályos rendelkezéseknek megfelelően - 2017. január 31-éig a Hivatalnál igazolja, a továbbképzési időszak a 2016. december 31-én hatályos szabályok szerinti időpontban zárul le.

(4) Ha a jelnyelvi tolmács a 2016. december 31-én folyamatban lévő továbbképzési időszakra előírt továbbképzési kötelezettségét 2016. december 31-éig részben teljesítette, annak beszámítását - a továbbképzés elvégzéséről szóló igazolás csatolásával - 2017. január 31-éig kérheti a Hivataltól.

11. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Dr. Réthelyi Miklós s. k.,

nemzeti erőforrás miniszter

1. melléklet a 38/2011. (VI. 29.) NEFMI rendelethez

A Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékébe történő bejelentés adattartalma

1 A bejelentő családi neve és utóneve, születési neve, születési helye és ideje, anyja születési neve, lakcíme, értesítési címe.

2. A bejelentő egyéb elérhetősége (telefonszám, e-mail cím), valamint egyéb elérhetőség megadása esetén nyilatkozata arról, hogy hozzájárul-e annak a Budapest Főváros Kormányhivatala honlapján való közzétételéhez.[16]

3. A szakképesítés, rész-szakképesítés vagy bizonyítvány megnevezése, száma, kiállításának helye, időpontja, a kiállító intézmény megnevezése.

4. A bejelentő nyilatkozata az általa vállalt tolmácsolási típus(ok)ról.

5. A bejelentő nyilatkozata annak tudomásulvételéről, hogy a Névjegyzékben nyilvántartott adataiban történt változásokat haladéktalanul köteles bejelenteni a Budapest Főváros Kormányhivatalának.[17]

6. A bejelentő nyilatkozata annak tudomásulvételéről, hogy a Névjegyzékbe történő felvétel időpontjától számítva háromévenként köteles igazolás benyújtásával bejelenteni a továbbképzés, valamint a szakmai gyakorlat teljesítését a Budapest Főváros Kormányhivatalának.[18]

7. A bejelentés kiállításának helye, ideje.

8. A bejelentő aláírása.