44/2011. (XII. 5.) BM rendelet

a tűzesetek vizsgálatára vonatkozó szabályokról

A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (2) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva

a 2. § (3) bekezdése és a 11. § tekintetében a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel egyetértésben -

a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § A tűzvizsgálati eljárás során a tűzvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) vizsgálja

a) a tűz keletkezésének, terjedésének körülményeit; a tűz keletkezésének helyét, idejét; a tűz keletkezéséhez vezető folyamatot; továbbá a tűzesettel kapcsolatos személyi felelősséget,

b) a tűz keletkezésének megelőzésére, továbbterjedésének megakadályozására vonatkozó tűzvédelmi előírások érvényesülését, valamint

c) a tűzoltás alapvető feltételeinek meglétét.

2. § (1) A tűzoltóságok minden tudomásukra jutott tűzesettel kapcsolatban - a (2) bekezdésben meghatározott, személyes adatokat nem tartalmazó adatkörben - adatgyűjtésre és adatszolgáltatásra kötelezettek.

(2) Kötelezően gyűjtendő adatok:

a) a jelzés ideje,

b) a tűzeset helye (pontos cím, helyrajzi szám, földrajzi koordináták, vagy egyéb a helyszín beazonosítására alkalmas meghatározás),

c) a keletkezés ideje (amennyiben nem ismert a pontos keletkezési idő, úgy vélelmezett időt kell megjelölni),

d) a tűzre utaló tények, adatok,

e) a tűzeset jellege, kiterjedése, valamint

f) a személyi sérülés jellege, mértéke.

(3)[1] A beavatkozó tűzoltóság a (2) bekezdés szerinti adatokat a tűzeset keletkezési helye szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséggel - a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingó és ingatlan vagyontárgyak (a továbbiakban: MH létesítménye) esetén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Központi Főügyelete útján a Magyar Honvédség központi ügyeletével - távközlési eszköz útján vagy elektronikus úton haladéktalanul közli.

(4)[2] A beavatkozó tűzoltóság köteles a (2) bekezdés szerinti adatokat az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben keletkezett tűzeset esetében az Országgyűlési Őrséggel is haladéktalanul közölni, távközlési eszköz útján vagy elektronikus úton.

3. § (1) Hivatalból tűzvizsgálati eljárást kell lefolytatni ha:

a) a tűzesettel összefüggésben bűncselekmény gyanúja merül fel,

b) a tűzeset következtében haláleset történt,

c)[3] A tűzeset minősített fokozata III-as vagy magasabb volt.

d) a hatóság vezetője szakmai szempontból indokoltnak tartja.

(2)[4] A tűzeset minősített fokozatának megállapításakor a ténylegesen beavatkozó erőket kell figyelembe venni.

2. A tűzvizsgálatot biztosító cselekmények

4. § A tűzvizsgálati eljárás eredményességének érdekében - amennyiben a tűzvizsgáló nincs a helyszínen - a tűzoltás vezetője:

a) intézkedik a terület és a bizonyítékok biztonságos, változatlan állapotban történő megőrzéséről, valamint

b) jelentésben rögzíti a helyszínre vonatkozó adatokat, információkat, helyszínrajzot és lehetőség szerint kép- és filmfelvételeket készít.

5. § A tűzesettel érintett személyek kötelesek változatlanul hagyni és változatlan formában megőrizni a tűzeset helyszínét a kötelező adatgyűjtés elvégzéséig vagy a tűzvizsgálat helyszíni szemléjének befejezéséig, ettől eltérni csak közvetlen életveszély, az építmény helyrehozhatatlan károsodásának veszélye, vagy a tűzeset helyszínén jelen lévő tűzvizsgáló vagy a tűzoltás vezetője engedélyével lehet.

3. A tűzvizsgálati eljárás lefolytatásának szabályai

6. § (1) A hatóság vezetője szolgálatszervezéssel biztosítja a tűzvizsgálati eljárás azonnali megkezdésének személyi, tárgyi feltételeit.

(2) A hatóság vezetője a tűzvizsgálati eljárás lefolytatására olyan személyt jelölhet, aki a hatóság hivatásos állományának tagja és

a) felsőfokú tűzvédelmi szakmai képzettséggel, tűzvizsgálói tanfolyami végzettséggel és legalább 3 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, vagy

b) hatályos tűzvizsgálati szakértői engedéllyel rendelkezik.

7. § (1) A tűzvizsgálati eljárás során a hatóság haladéktalanul tűzvizsgálati helyszíni szemlét tart. A helyszíni szemléről készített jegyzőkönyv tartalmazza a helyszín bemutatását; a helyszínrajzot; a károsodott terület leírását; a tűzkeletkezés helyére és terjedésére utaló állapotokat és elváltozásokat, a tűz terjedését elősegítő és akadályozó tényezőket; személyek, anyagi javak, természeti környezet veszélyeztetettségére vonatkozó körülményeket; a vizsgálat szempontjából lényeges tényezők leírását és rögzítését; a szükség szerinti mintavételezés körülményeit; a lefoglalt tárgyak, maradványok megnevezését.

(2)[5]

4. A tűzvizsgálat megállapításainak összegzésére vonatkozó szabályok

8. § (1) Az összegyűjtött bizonyítékok felhasználásával összefoglaló jelentést kell készíteni. Az összefoglaló jelentés a tűzvizsgálati eljárásról készült - tűzvizsgálati jelentés tervezetének minősülő - olyan szakmai dokumentum, melyet a tűzvizsgáló a (2) bekezdésben foglalt szakmai szempontok szerint állít össze.

(2) Az összefoglaló jelentésnek tartalmaznia kell:

a) a károsultak, a sérültek, az elhunytak adatait,

b) a tűz helyszínének általános leírását,

c) a tűz keletkezési helyére, idejére vonatkozó megállapításokat,

d) a tűz keletkezéséhez vezető folyamat leírását, a terjedéssel kapcsolatos megállapításokat, valamint mindezek alapján a tűz okára, a gyújtóforrásra és a felelősségre vonatkozó megállapításokat a bizonyítékok figyelembevételével,

e) a személyek, anyagi javak, és a természeti környezet veszélyeztetettségére vonatkozó megállapításokat,

f)[6]

g)[7]

h)[8]

i)[9]

9. § (1) Az összefoglaló jelentés alapján a hatóság vezetője dönt a tűzvizsgálat kiegészítéséről, vagy záradékolja az összefoglaló jelentést.

(2) Az összefoglaló jelentés megállapításaitól függően a hatóság vezetője, amennyiben annak feltételei fennállnak:

a) szóban vagy írásban felhívja az ügyfél figyelmét a követendő szabályok betartására,

b) szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez,

c) egyéb hatósági intézkedést kezdeményez más hatóságnál a tapasztalt jogszabálysértés megszüntetésére (különösen építésügyi, környezetvédelmi vagy egyéb az ügyben érintett hatóság).

10. § (1) A tűzvizsgálati eljárás a tűzvizsgálati jelentés kiadásával zárul.

(2)[10]

(3) A tűzvizsgálati jelentés kiadására az összefoglaló jelentés záradékolását követően kerül sor.

(4)[11] Ha a tűz keletkezéséhez vezető folyamat nem állapítható meg vagy nem bizonyítható, akkor azt a tűzvizsgálati jelentésben ismeretlenként kell megjelölni.

5. A hatóság és a rendőrség együttműködése a tűzvizsgálati eljárásban

11. §[12] Az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv (a továbbiakban: rendőrség) az ügyelete útján minden tudomására jutott tűzesetről haladéktalanul értesíti a hivatásos katasztrófavédelmi szerv ügyeletét, az MH létesítményében keletkezett tűz esetén a Magyar Honvédség központi ügyeletét.

11/A. §[13] A rendőrség az ügyelete útján az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületben keletkezett, a tudomására jutott tűzesetről az Országgyűlési Őrség ügyeletét is értesíti.

12. § (1) A hatóság az ügyelete útján a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben haladéktalanul köteles a rendőrséget értesíteni.

(2) A hatóság a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetekben, a tűzvizsgálati eljárás megindításáról, az első eljárási cselekmények elvégzéséről írásban értesíti a rendőrséget.

(3) A hatóság a tűzvizsgálati eljárás lezárását követően a tűzvizsgálati jelentést és az összefoglaló jelentést a bizonyítékokkal együtt

a) az eljárást folytató rendőri szervnek a 3. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben hivatalból,

b) egyéb esetben a rendőrség erre irányuló kérése esetén a rendőrségnek

haladéktalanul megküldi.

(4)[14] A rendőrség a tűzesettel összefüggésben megtett intézkedéseiről és a tűzeset miatt folytatott eljárásának lezárásáról írásban tájékoztatja a hatóságot.

13. § A tűzvizsgáló segítséget kérhet a rendőrségtől a tűzeset helyszínének biztosítása, a nyomok megőrzése, rögzítése, valamint a tűzeset helyszínén az ügyfelek, tanúk felkutatása, azonosítása, helyszínen tartása céljából.

6.[15]

14. §[16]

15. §[17]

6/A.[18]

15/A. §[19]

7. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2)[20]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 44/2011. (XII. 5.) BM rendelethez[21]