45/2011. (VIII. 25.) NFM rendelet

a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés b) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Dunán való hajózás rendjének szabályozása tárgyában Belgrádban 1948. évi augusztus hó 18. napján kelt nemzetközi Egyezmény becikkelyezéséről szóló 1949. évi XIII. törvény (Egyezmény) 4. §-ában, valamint az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya

a) a folyami információs szolgáltatások (a továbbiakban: RIS) működését és hasznosítását szolgáló üzemeltetési tevékenységre, a RIS-üzemeltetőre, a hajózási hatóságra, a RIS-felhasználókra,

b) a RIS működését biztosító parti és hajófedélzeti technikai eszközökre, a RIS keretében nyújtott közlekedésirányítási, rendészeti, vám- és pénzügyőri, meteorológiai, katasztrófavédelmi, vízügyi, környezet- és természetvédelmi szolgáltatásokra,

c) a Duna főágának a folyó 1811. és 1433. folyamkilométere közötti magyarországi szakaszán, valamint a Szentendrei Duna-ágban tartózkodó

ca) hajókra, kompokra és

cb) azokra a kisgéphajókra, amelyek 12 főnél több utas szállítására engedélyezettek, továbbá

cc) az úszó munkagépekre

terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a kötelékben továbbított úszólétesítményekre, és a nem szabadon közlekedő kompokra.

(3)[1] A rendeletet Magyarország határain kívül tartózkodó magyar hajólajstromban nyilvántartott és az (1) bekezdésben említett úszólétesítményre is alkalmazni kell, ha az illetékes parti állam jogszabálya eltérően nem rendelkezik.

2. Értelmező rendelkezések

2. § A rendelet alkalmazásában:

1.[2] AIS-készülék: a hajók helyzetének meghatározására és nyomon követésére szolgáló, műszaki rendszerben működő, a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokról és a 415/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 20-i (EU) 2019/838 bizottsági végrehajtási rendeletben említett, az abban foglalt műszaki előírásoknak megfelelő elektronikus hajóhelyzet-meghatározó és adatközlő készülék,

2. RIS-adat: a folyami információs szolgáltatások körében érintett úszólétesítmény-vezetők, úszólétesítmény-üzemben tartók, gazdálkodó szervezetek és hatósági szervek, valamint a térképészeti, vízügyi és meteorológiai szervezetek által szolgáltatott vagy igényelt, az európai uniós jogi aktusokban a RIS-szel összefüggésben említett adat,

3. RIS-adatszolgáltató: az európai uniós jogi aktusokban a folyami információs szolgáltatások körében adatközlőként említett úszólétesítmény-vezetők, úszólétesítmény-üzemben tartók, gazdálkodó szervezetek és hatósági szervek, valamint a térképészeti, vízügyi és meteorológiai szervezetek.

3. A RIS-üzemeltető feladatai és a RIS működtetése

3. § (1) A RIS-t működtető hajózási hatóság (a továbbiakban: RIS-működtető):

a)[3] az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott adatvédelmi felelőst nevez ki a RIS működésével összefüggő információáramlás felügyeletére,

b) felügyeli a RIS alkalmazását és a RIS-üzemeltető folyami információs szolgáltatások során végzett tevékenységét,

c) ellenőrzi a RIS-adatok jogszerű felhasználását a RIS központja és a RIS-felhasználók kapcsolatában,

d) a RIS-üzemeltető tájékoztatása alapján közzéteszi azt a hajósoknak szóló hirdetményt, amelyben a folyami információs szolgáltatás 24 órát meghaladó kiesése, üzemzavara esetén, a biztonsági és vészhelyzeti szolgáltatás ideiglenesen rádiós üzemmódra történő átállításról tájékoztatja a RIS-felhasználókat,

e) ellenőrzi a RIS-adatok kezelését, és a RIS-adatokhoz a jogszabályokban meghatározott jogosultság szerinti hozzáférést,

f) engedélyezi a jogosult szervezetek, személyek számára a rendszerben kezelt adatokon alapuló, a nautikai forgalmi helyzetek rekonstrukciójához, és visszajátszásához szükséges információkhoz való hozzáférést,

g) gondoskodik a hajósoknak szóló hirdetmények több nyelven történő elérhetőségéről a RIS útján,

h) biztosítja az európai uniós tagállamok közötti és a harmadik államokkal létrehozott, kétoldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott feltételekre figyelemmel a nemzetközi adatcsere feltételeit.

(2) A RIS-üzemeltető:

a) folyamatosan elérhető módon üzemelteti az általa létrehozott és a folyami információs szolgáltatásokról a felhasználók számára tájékoztatást adó honlapot, annak elérhetőségét honlapján megjeleníti;

b) gondoskodik a RIS-ről szóló európai uniós és hazai jogszabályokban meghatározott szolgáltatások működéséről;

c) gondoskodik a RIS informatikai rendszerének az illetéktelen behatolás elleni biztonsági védelméről;

d) biztosítja a folyamatos RIS-üzemeltetés műszaki és humán erőforrásait, és folyamatos üzemmódban végzi a beérkező adatok feldolgozását a RIS-felhasználók számára;

e) az informatikai rendszer üzemzavara esetén a biztonsági és vészhelyzeti szolgáltatást ideiglenesen rádiós üzemmódra állítja át;

f) 24 órás rádiós figyelőszolgálatot biztosít a Duna e rendeletben meghatározott szakaszain, ahol fogadja a hajók bejelentkezését a hajó-hajó közötti kommunikációs csatornán (10) és folyamatosan figyeli a nautikai információs (22) és a segélykérési csatornát (16);

g) végzi a RIS-adatok kezelését, valamint biztosítja az adatokhoz a jogszabályokban meghatározott jogosultság szerinti hozzáférést;

h) a jogosult szervezetek számára biztosítja a RIS-adatokon alapuló, a hajózási forgalmi helyzetek rekonstrukciójához vagy visszajátszásához szükséges szoftver használatát;

i) fogadja és visszaigazolja a RIS-be bekerülő elektronikus üzeneteket, és a fogadott üzenetekhez biztosítja a címzettek hozzáférését;

j) fenntartja a vészhelyzeti és segítségnyújtási információközvetítést;

k) gondoskodik az elektronikus térképmegjelenítő és információs rendszerhez (ECDIS) kapcsolódóan meghatározott adatoknak az ECDIS-be történő integrálásáról, és a víziközlekedés szereplői részére biztosítja a hozzáférést a hajózási térképi anyaghoz;

l) gondoskodik a többnyelvű, az európai uniós belvízi közlekedésben bevezetett, harmonizált folyami információs szolgáltatások részét képező, hajósoknak szóló hirdetmények RIS útján való folyamatos hozzáférhetőségéről.

(3) Az európai uniós vagy hazai szabályozásban meghatározott kötelező szolgáltatásokon túl a RIS-en keresztül nyújtott további szolgáltatásokból - így különösen a jogszabályban vagy hajósoknak szóló hirdetményben előírt adatszolgáltatás körébe nem tartozó, gazdálkodást érintő adattal kapcsolatos szolgáltatásból - származó bevételek a RIS-működtetőt illetik.

(4) A nemzetközi adatcsere műszaki feltételeit a RIS-üzemeltető a folyami információs szolgáltatásoknak az európai uniós tagállamok közötti együttműködése keretében történő végrehajtását szolgáló műszaki együttműködési megállapodásra, és a harmadik államokkal létrehozott kétoldalú nemzetközi szerződésben meghatározott feltételekre tekintettel biztosítja.

4.[4]

4. §[5]

5. Az AIS-készülék használata és a készülékkel továbbított adatok köre

5. §[6] (1) A Duna nemzetközi vízi útján,

a) az 1811 és 1433 folyamkilométer közötti szakaszán, valamint

b) a Szentendrei Duna-ágban

üzemképes nagyhajót, úszómunkagépet, kompot és azt a kisgéphajót, amely nagyhajót vagy nagyhajókból összeállított köteléket továbbíthat, valamint a 12 főnél több utas szállítására engedélyezett kishajót üzemképes AIS-készülékkel kell felszerelni, és azt - az úszólétesítmény kijelölt veszteglőhelyen és kikötőben lehorgonyzott vagy kikötött állapotban történő veszteglése kivételével - működő állapotban kell tartani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott úszólétesítmény vezetője az alábbi adatokat rögzíti az AIS-készülékben, amelyeket az AIS-készülék folyamatosan továbbít:

a) a felhasználó mozgószolgálati azonosító számát (MMSI - Maritime Mobile Service Identity);

b) az úszólétesítmény nevét vagy azonosítóját;

c) az úszólétesítmény hívójelét;

d) az úszólétesítmény típusát;

e) az Egységes Európai Hajószámot (ENI);

f) az úszólétesítmény vagy a kötelék legnagyobb hosszúságát deciméteres pontossággal;

g) az úszólétesítmény vagy a kötelék legnagyobb szélességét deciméteres pontossággal;

h) az úszólétesítmény vagy a kötelék álló helyzetében mért legnagyobb merülését;

i) kötelék esetében a kötelék típusát;

j) a szállított veszélyes árura vonatkozóan, az ADN szabályzat 5.4.1.1 bekezdése alatt meghatározott tájékoztatást és az 5.4.1.2 bekezdése alatt meghatározott információkat;

k) az úszólétesítmény vagy a kötelék helyzetét (WGS 84);

l) az úszólétesítmény vagy a kötelék mederfenékhez viszonyított sebességét (SOG);

m) az úszólétesítmény vagy a kötelék mederfenékhez viszonyított haladási irányát (COG);

n) az úszólétesítménynek a globális műholdas navigációs rendszer segítségével meghatározott helyzetét (GNSS/DGNSS);

o) a navigációs készülék aktuális dátumnak és zónaidőnek megfelelő rendszeridejét;

p) a hajózási állapotot a hajó vezetője kézzel állítja be az AIS-készüléken, és így közli, hogy a úszólétesítmény menetben van-e, vagy azt, hogy álló helyzetben van-e, vagy különös körülmények hátráltatják-e;

q) a rakodási állapotot;

r) a fedélzeten tartózkodó személyek számát;

s) az induló- és célállomást.

(3) Az úszólétesítmény vezetője

a) az úszólétesítmény vagy kötelék legnagyobb hosszúságára;

b) az úszólétesítmény vagy kötelék legnagyobb szélességére;

c) az úszólétesítmény vagy kötelék álló helyzetében mért legnagyobb merülésére;

d) a kötelék típusára;

e) a szállított veszélyes árura vonatkozóan, az ADN szabályzat 5.4.1.1 és az 5.4.1.2 bekezdése alatt meghatározott információkra;

f) a fedélzeten tartózkodó személyek számára;

g) az induló- és célállomásra

vonatkozó adat megváltozása esetén az adatot az aktuális állapotnak megfelelően haladéktalanul frissíti.

6. Adatkezelés és adattovábbítás szabályai

6. § (1) A RIS-adatok kezelésére a RIS-üzemeltető jogosult. A RIS-adatokhoz úszólétesítmény tulajdonosa, üzemben tartója vagy vezetője, a hajózási hatóság, a rendőrség, a vámhatóság, a határőrség, a katasztrófavédelem, a környezetvédelmi és az egészségügyi államigazgatási szerv, továbbá az önálló belügyi szervek és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a jogszabályoknak megfelelően férhetnek hozzá.

(2) A jogszabályban vagy hajósoknak szóló hirdetményben előírt adatszolgáltatás körébe nem tartozó, a RIS-be bekerülő gazdálkodást érintő adat

a) kezelésére kizárólag az adott adatot szolgáltató gazdálkodó szervezet, vagy az általa meghatalmazott jogi vagy természetes személy jogosult;

b) a RIS-üzemeltető által az adat megismerésére és kezelésére jogosult hatóságon túl harmadik szervezetnek, személynek csak akkor adható át, ha ahhoz az adatszolgáltató írásban hozzájárult, az adatszolgáltatásról a RIS-üzemeltető tájékoztatja a RIS-működtetőt.

(3) A hajózási, térképészeti, hidrológiai és meteorológiai adatok frissítésének rendszerességről, valamint az adattartalomról a RIS-működtető állapodik meg az érintett RIS-adatszolgáltatóval.

(4) A RIS fejlesztése során a RIS-üzemeltető a jogszabályi rendelkezések figyelembevételével és a RIS-működtető engedélyével változtathat a RIS-felhasználóknak a RIS-adatokhoz történő hozzáférését meghatározó renden.

(5) A RIS-adatokhoz történő hozzáférés rendjét a RIS-üzemeltető a folyami információs szolgáltatásokról szóló honlapon teszi közzé.

(6) Víziközlekedési balesettel vagy rendkívüli hajózási eseménnyel összefüggő adat megőrzéséről a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló törvény rendelkezései szerint kell gondoskodni.

(7)[7] A RIS üzemeltető a RIS-adatokat - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a keletkezésüktől számított öt évig köteles tárolni.

7. Internetes adatszolgáltatás módja és felelősségi rendje

7. § (1) A RIS-üzemeltető a felhasználók számára a folyami információs szolgáltatásokról szóló honlapon is biztosítja a RIS-be bekerülő hajózási, térképészeti, hidrológiai és meteorológiai adatokhoz történő hozzáférés lehetőségét.

(2) A hajózási, térképészeti, hidrológiai és meteorológiai adatok aktualitását és az adat forrásának azonosíthatóságát biztosítani kell.

(3) Az interneten elérhető adat esetében az adattal együtt elérhetővé kell tenni az adatszolgáltatás pontosságára és az adattal kapcsolatos felelősségvállalásra vonatkozó tájékoztatást.

(4) Az adatnak az interneten való közzétételével összefüggésben az úszólétesítmény azonosítására, az adat pontosságára, az adattal kapcsolatos felelősségre, a közzététel kezdetére, az adat érvényességének határidejére vonatkozó adatkezelési műveletet és az internetes közzététellel kapcsolatos más tájékoztatást számítógépes eljárás útján naplózni kell. A napló gondos vezetését és ellenőrizhetőségét a RIS-üzemeltető biztosítja.

(5) Az internetes adatkezelési műveletről vezetett naplónak a naptári év egésze folyamán végzett tevékenységet kell felölelnie. A naptári év lezárultával a napló archiválásáról, és legfeljebb két éven át történő megőrzéséről gondoskodni kell.

8. A RIS üzemeltetésének ellenőrzése

8. § (1) A RIS-működtető a RIS-üzemeltető tevékenységét kétéves időszakonként legalább egy alkalommal ellenőrzi.

(2) A RIS-működtető számára a RIS-üzemeltető biztosítja a helyszíni, és informatikai vagy elektronikus hírközlési eszközök segítségével végrehajtható távoli ellenőrzés lehetőségét.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésről a RIS-működtető értékelő jelentést készít, amelyet a hajózásban érintett szakmai szervezetekkel és hatósági szervekkel, valamint a közlekedésért felelős miniszter által vezetett minisztérium illetékes szervezeti egységeivel áttekint és a RIS működtetésének további fejlesztéséhez hasznosít.

9. Záró rendelkezések

9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) Az 5. § (1)-(2) bekezdésében foglalt rendelkezést

a) az e rendelet hatálya alá tartozó magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítmények számára 2011. szeptember 1-jét,

b) az e rendelet hatálya alá tartozó nem magyar lajstromban nyilvántartott úszólétesítmények számára 2012. január 1-jét

követően kell alkalmazni.

(3)[8]

10. §[9] Ez a rendelet a hajó-helyzetmegállapító és -nyomonkövető rendszerekre vonatkozó műszaki előírásokról és a 415/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. február 20-i (EU) 2019/838 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Dr. Fellegi Tamás s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter