29/2014. (V. 5.) NFM rendelet

egyes víziközlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 2. pontjában,

a 3. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 19. pontjában,

a 4. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 18. pontjában,

az 5. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 11. pontjában,

a 6. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 6. pontjában,

a 7. alcím tekintetében a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés 16. pontjában

kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

a 3. alcím tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben,

a 4. alcím tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben

a következőket rendelem el:

1. A kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet módosítása

1. § A kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A piacfelügyeleti hatóság a harmonizált szabványokkal szembeni kifogásokról az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke alapján köteles értesíteni az Európai Bizottságot."

2. § Az R1. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § (1) Ez a rendelet a 2003/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

3. § Az R1.

a) 6. § (5) bekezdésében a "Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelmi hatóságot" szöveg,

b) 6. § (6) bekezdésében a "Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség" szövegrész helyébe a "fogyasztóvédelmi hatóság" szöveg

lép.

4. § Hatályát veszti az R1. 1. számú melléklet A Rész 1. Fejezet 1.1. pont 1.1.1.-1.1.3. alpontja.

2. A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet módosítása

5. § (1) A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R2.) 4. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell benyújtani

a kishajó építési (átépítési) tervét, kivéve, ha]

"bc) a nagyhajók vagy úszómunkagépek vontatására, tolására vagy mellévett alakzatban való továbbítására szolgáló hajókra terjed ki."

(2) Az R2. 4. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A főösszefüggési- és rendszertervek áttekintésének elősegítése céljából az összetett szerkezetű tervrajzokat a megismerést elősegítő részlettervekkel kell alátámasztani. A részlettervek elektronikus adathordozón is benyújthatóak."

6. § Az R2. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Külföldről beszerzett úszólétesítmény bizonyítványát a hajózási hatóság a tulajdonos kérelmére adja ki. A bizonyítvány kiállításához szükséges szemle iránti kérelmet az ellenőrzés kért időpontja előtt legalább 30 nappal kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (3) bekezdésben foglaltakat igazoló rajzokat és számításokat. Ha hajózásbiztonsági okok nem indokolják, a hajózási hatóság a rajzok és számítások benyújtásától részben vagy egészben eltekinthet. Az úszólétesítmény bizonyítványának kiadásával összefüggő ellenőrzésre vonatkozóan egyebekben a 6. §-ban foglaltakat kell alkalmazni."

7. § Az R2. 6. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az R2. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(1) Az úszólétesítmény üzemeltetése során a hajózási hatóság az üzemképességet

a) kompnál és díj ellenében történő személyszállításra szolgáló - de személyhajónak nem minősülő - belvízi kishajónál háromévenként,

b) személyhajónál, veszélyes árut szállító hajónál, valamint kereskedelmi szolgáltató úszóműnél ötévenként,

c) minden egyéb úszólétesítménynél tízévenként vizsgálja meg (időszakos vizsgálat).

(2) Az időszakos vizsgálatot az úszólétesítmény vízből kiemelt, vagy partra húzott állapotában tízévenként kell elvégezni. A kiemelésről, valamint a partra húzásról az úszólétesítmény üzemben tartója köteles gondoskodni.

(3) A hajózási hatóság az úszólétesítmény üzemképességét az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően - az úszólétesítmény műszaki állapotától, korától és üzemeltetési körülményeitől függően, az úszólétesítmény bizonyítványába tett bejegyzésnek megfelelően - gyakrabban is ellenőrizheti.

(4) A hajózási hatóság kizárólag Magyarország belvizein üzemelő, az (1) bekezdés c) pontja szerinti úszólétesítmények parti szemléje közötti időszakot - az úszólétesítmények építési anyagától, szerkezeti kialakításától és az üzemeltetés körülményeitől függően, az úszólétesítmény bizonyítványába tett bejegyzésének megfelelően - legfeljebb 20%-kal növelheti meg.

(5) Kizárólag Magyarország víziútjain vagy víziútnak nem minősülő vízterületein üzemelő úszólétesítmények esetében a parti szemlét a parti ellenőrzéssel egyenértékű, tervjóváhagyásban elfogadott vizsgálati módszer helyettesítheti."

8. § Az R2. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hajózási hatóság, a 7. melléklet szerint elismert hajóosztályozó társaság osztályozási bizonyítványát vagy az osztályozási szemle jegyzőkönyvét is figyelembe véve, - az üzemképesség vizsgálatának eredményeként - az 5. mellékletben foglalt következő hajóokmányokat állítja ki:

a) Közösségi Belvízi Hajóbizonyítvány,

b) Kiegészítő Közösségi Belvízi Hajóbizonyítvány,

c) Ideiglenes Közösségi Hajóbizonyítvány,

d) Úszómunkagép Bizonyítvány,

e) Ideiglenes Úszómunkagép Bizonyítvány,

f) Bizonyítvány Tengeri Hajó Részére,

g) Komp Bizonyítvány,

h) Úszómű Bizonyítvány,

i) Nemzetközi kedvtelési célú kishajóbizonyítvány."

9. § Az R2. 15. §-a a következő h)-j) ponttal egészül ki:

(Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"h) a Bizottság 2012/48/EU irányelve (2012. december 10.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek módosításáról,

i) a Bizottság 2012/49/EU irányelve (2012. december 10.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról,

j) a Tanács 2013/22/EU irányelve (2013. május 13.) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról."

10. § (1) Az R2. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az R2. 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

(3) Az R2. 7. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

(4) Az R2. 9. melléklete helyébe a 4. melléklet

lép.

11. § Az R2.

a) 2. melléklet II. Rész 21. Fejezet 21.02 cikk 2. pont (fb) és (fc) alpontjában a "94/25/EK irányelv" szövegrész helyébe a "kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet" szöveg,

b) 2. melléklet III. Rész 23. Fejezet 23.12.1 cikkében a "Személyhajón, utasok" szövegrész helyébe a "Személyhajón - az átkelésében vagy révközlekedésben részt vevő személyhajók kivételével - utasok" szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti az R2. 2. melléklet II. Rész 11. Fejezet

a) 11. 02 cikk 4., 4a. és 4b. pontja,

b) 11. 04 cikk 2. pontja,

c) 11. 12 cikk 8. pontja.

3. A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet módosítása

13. § A hajózási képesítésekről szóló 15/2001. (IV. 27.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R3.) 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya kiterjed)

"a) Magyarország területén közlekedő úszólétesítményre és személyzetére, a hajózási képesítő vizsgákra felkészítő tanfolyamokra és képzőszervekre, valamint"

14. § Az R3. 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A belvízi hivatásos és szolgálati célú képesítések megszerzéséhez érvényes hajós szolgálati könyvvel, a tengeri hivatásos képesítések megszerzéséhez érvényes tengerész szolgálati könyvvel kell rendelkezni."

15. § Az R3. 5. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A vizsgát a vizsgára való jelentkezés benyújtásától számított 12 hónapon belül meg kell kezdeni. (8) Az iskolarendszerű hajózási szakképzés tanulója a hajózási hatóságtól előrehozott hatósági részvizsgára bocsátását kérheti."

16. § (1) Az R3. 8. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eredményes vizsga alapján a hajózási hatóság a megszerzett képesítést nyilvántartásba veszi és kérelemre, a nyilvántartásában szereplő képesítés igazolására képesítő okmányt ad ki. A képesítő okmányok felsorolását az 1. számú melléklet, tartalmi elemeit a 6. számú melléklet határozza meg. A tengerész képesítéseket a hajózási hatóság az STCW Egyezményben meghatározott követelmények szerint adja ki.

(2) Az úszólétesítményen szolgálatot teljesítő személynek, továbbá a kedvtelési célú hajó vezetőjének a képesítő okmányát magánál kell tartania. A nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány igénylésekor a hajózási hatóság által a kérelmező számára kiadott és hitelesített adatlap Magyarország területén a kiállításától számított 60 napig helyettesíti a kérelmezett képesítő okmányt."

(2) Az R3. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány a kiállításától számított tíz évig érvényes az egészségi alkalmasság hajózási hatóságnál történő igazolása esetén."

17. § (1) Az R3. 9. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"A képesítő okmányok elismerése"

(2) Az R3. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Kedvtelési céllal a magyar víziúton vagy magyar lobogó alatt közlekedő kishajó vezetéséhez az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Belvízi Közlekedési Munkacsoportja 40. számú határozatában foglaltaknak megfelelően kibocsátott nemzetközi kedvtelési célú hajóvezetői bizonyítvány az abban foglalt korlátozások figyelembevételével fogadható el."

18. § (1) Az R3. 1. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(2) Az R3. 2. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

(3) Az R3. 4. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

(4) Az R3. 5. számú melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

(5) Az R3. 6. számú melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

(6) Az R3. 7. számú melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

19. § Az R3.

a) 6. § (1) bekezdésében az "által megbízott" szövegrész helyébe az "által kijelölt tagokból álló" szöveg,

b) 1. számú melléklet IV. Fejezet 9. pontjában a "hajóvezető "A" " szövegrész helyébe a " "B" és "C" kategóriájú hajóvezetői" szöveg,

c) 2. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 1. pont b) alpont ba) pontjában a "szolgálatban kell" szövegrész helyébe a "szolgálatban, belvízi nagyhajón kell" szöveg,

d) 2. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 2. pont ba), bb) és bc) alpontjában a "szolgálatban eltöltött" szövegrész helyébe a "szolgálatban 50%-ban nagyhajón eltöltött" szöveg,

e) 2. számú melléklet A. Rész III. Fejezet 3. pont a) alpont ac) pontjában a "szolgálatban kormányosként eltöltött 4 havi" szövegrész helyébe a "szolgálatban eltöltött 6 havi" szöveg,

f) 2. számú melléklet A. Rész IV. Fejezet 3. pont nyitó szövegrészében a "vizsgatárgyai" szövegrész helyébe a "témakörei" szöveg,

g) 2. számú melléklet A. Rész IV. Fejezet 3. pont f) alpontjában a "tárgyai" szövegrész helyébe a "részei" szöveg,

h) 2. számú melléklet A. Rész IV. Fejezetében lévő 2/IV/1. táblázat címében a "vizsgatárgyai" szövegrész helyébe a "témakörei" szöveg, 2. számú melléklet A. Rész IV. Fejezetében lévő 2/IV/1. táblázat 1. oszlopának címében a "vizsgatárgy" szövegrész helyébe a "témakör" szöveg,

i) 7. számú melléklet 3. pontjában a "vizsgabiztos bármely" szövegrész helyébe a "vizsgabiztos - külön erre vonatkozó megállapodás nélkül - bármely" szöveg,

j) 7. számú melléklet 4. pont 4.7. alpontjában a "megbízási szerződésben" szövegrész helyébe a "kijelölési okiratban" szöveg

lép.

20. § Hatályát veszti az R3.

a) 12. § (7) bekezdés nyitó szövegrészében a " ,valamint hajózási földrajz, vízrajz és meteorológia tantárgyakból" szöveg,

b) 12. § (7) bekezdés b) pontjában a "vitorlázás elmélete tantárgyból tett elméleti, valamint" szöveg,

c) 1. számú melléklet III. Fejezet 3. pontja és IV. Fejezet 8. pontja,

d) 2. számú melléklet A. Rész IV. Fejezet 4. pont b) alpontja, valamint

e) 6. számú melléklet 2. pontja.

4. A hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESZCSM együttes rendelet módosítása

21. § A hajózási egészségi alkalmasság feltételeiről és vizsgálati rendjéről szóló 21/2002. (XI. 8.) GKM-ESZCSM együttes rendelet 7. § (3) bekezdés

a) b) pontjában a "3. számú" szövegrész helyébe a "4. számú" szöveg,

b) c) pontjában a "4. számú" szövegrész helyébe az "5. számú" szöveg

lép.

5. A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet módosítása

22. § A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályzatok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet 2. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A nyilvántartásra nem kötelezett úszóművek esetében az üzemben tartónak üzemeltetési szabályzatot nem kell megállapítani."

6. A folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló 45/2011. (VIII. 25.) NFM rendelet módosítása

23. § A folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályairól szóló 45/2011. (VIII. 25.) NFM rendelet (a továbbiakban: R4.) 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A RIS-t működtető hajózási hatóság (a továbbiakban: RIS-működtető):]

"a) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben meghatározott adatvédelmi felelőst nevez ki a RIS működésével összefüggő információáramlás felügyeletére,"

24. § Az R4. 6. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A RIS üzemeltető a RIS-adatokat - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - a keletkezésüktől számított öt évig köteles tárolni."

7. A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet módosítása

25. § A víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1. melléklet II. Rész II-2. melléklet II. pontjában lévő táblázat 6. sorában az "a személybefogadó-képességnek megfelelő számú" szövegrész helyébe az "a hajón tartózkodó személyek számának megfelelő számú" szöveg lép.

8. Záró rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 12. § a) és b) pontja 2016. december 1-jén lép hatályba.

27. § (1) Ez a rendelet

a) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek módosításáról szóló, 2012. december 10-i 2012/48/EU bizottsági irányelvnek,

b) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv II. mellékletének módosításáról szóló, 2012. december 10-i 2012/49/EU bizottsági irányelvnek,

c) a közlekedéspolitika területén elfogadott egyes irányelveknek a Horvát Köztársaság csatlakozására tekintettel történő kiigazításáról szóló, 2013. május 13-i 2013/22/EU tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 29/2014. (V. 5.) NFM rendelethez

Az R2. 1. mellékletének módosítása

Az R2. 1. melléklet II. és III. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:

"II. FEJEZET

3. zóna

Belga Királyság

Maritime Scheldt (az antwerpeni nyílt horgonyzóhelytől lefele)

Bolgár Köztársaság

Duna: 845,650 fkm - 374,100 fkm

Cseh Köztársaság

Labe: az Ústí nad Labem-Stfekov zsiliptől a Lovosice zsilipig

Duzzasztógáttavak: Baška, Brnénská (Kníničky), Horka (Stráž pod Ralskem), Hracholusky Jesenice, Nechranice, Olešná, Orlík, Pastviny Plumov, Rozkoš, Sec, Skalka, Slapy Térlicko, Žermanice

Máchovo tó

Veiké Žernoseky vízterület

Mesterséges tavak: Oleksovice, Svét, Veiké Dáfko

Kavicsbányatavak: Dolní Benešov, Ostrožná Nová Ves a Tovačov

Németországi Szövetségi Köztársaság

Duna Kelheimtől (km2 414,72)a német-osztrák határig

Rajna A német-svájci határtól a német-holland határig

Elba Az Elba-Seiten csatorna torkolatától a hamburgi kikötő alsó határáig

Müritz

Francia Köztársaság

Rajna

Horvát Köztársaság

Duna: 1 295 + 500 fkm-től 1 433 fkm-ig

Dráva: 0 fkm-től 198 + 600 fkm-ig

Száva: 211 fkm-től 594 fkm-ig

Kupa: 0 fkm-től 5 + 900 fkm-ig

Una: 0 fkm-től 15 fkm-ig

Magyarország Duna: 1 812 fkm - 1 433 fkm

Mosoni-Duna: 14 fkm - 0 fkm

Szentendrei-Duna: 32 fkm - 0 fkm

Ráckevei-Duna: 58 fkm - 0 fkm

Tisza: 685 fkm - 160 fkm

Dráva: 198 fkm - 70 fkm

Bodrog: 51 fkm - 0 fkm

Kettős-Körös: 23 fkm - 0 fkm

Hármas-Körös: 91 fkm - 0 fkm

Sió-csatorna: 23 fkm - 0 fkm

Velencei-tó

Fertő tó

Holland Királyság

Rajna

Sneekermeer, Koevordermeer, Heegermeer, Fluessen, Slotermeer, Tjeukemeer, Beulakkerwijde, Belterwijde, Ramsdiep, Ketel-meer, Zwartemeer, Veluwemeer, Eemmeer, Alkmaardermeer, Gouwzee, Buiten Ij, afgesloten Ij, Noordzeekanaal, Ijmuiden kikötő, Rotterdam kikötői terület, Nieuwe Maas, Noord, Oude Maas, Beneden Merwede, Nieuwe Merwede, Dordische Kil, Boven Merwede, Waal, Bijlandsch Canal, Boven Rijn, Pannersdensch-csatorna, Geldersche Ijssel, Neder Rijn, Lek, Amsterdam-Rajna-csatorna, Veerse Meer, Schelde-Rajna-csatorna egészen a Volkeraknál levő torkolatig, Amer, Bergsche Maas, a Meuse Venlo alatt, Gooimeer, Europort, Calandkanaal (a Benelux kikötőtől keletre), Hartelkanaal

Osztrák Köztársaság

Duna: a német határtól a szlovák határig

Inn: a torkolattól a Passau-Ingling erőműig

Traun: a torkolattól az 1,80 km-ig

Enns: a torkolattól a 2,70 km-ig March: a 6,00 km-ig

Lengyel Köztársaság

- A Biebrza folyó az Augustowski-csatorna torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

- A Brda folyó a bydgoszczi Bydgoski-csatorna összefolyásától a Wisla folyó torkolatig

- A Bug folyó a Muchawiec folyó torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

- A Dabie tó a belső tengervizekkel való határig

- Az Augustowski-csatorna a Biebrza folyóval való összefolyásától az államhatárig, a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal együtt

- A Bartnicki-csatorna a Ruda Woda tótól a Bartezek tóig, a Bartezek tóval együtt

- A Bydgoski-csatorna

- Az Elblaski-csatorna a Druzno tótól a Jeziorak tóig és a Szelag Wielki tó, ezekkel a tavakkal és a csatorna mentén levő tavakkal együtt, valamint egy mellékút Zalewo irányába a Jeziorak tótól az Ewingi tóig, mindkét tavat beleértve

- A Gliwicki-csatorna a Kedzierzynski-csatornával

- A Jagiellonski-csatorna az Elblag folyóval való összefolyástól a Nogat folyóig

- A Laczanski-csatorna

- A Slesinski-csatorna a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal és a Goplo tóval

- A Zeranski-csatorna

- A Martwa Wisla folyó a przegalinai Wisla folyótól a belső tengervizekkel való határig

- A Narew folyó a Biebrza folyó torkolatától a Wisla folyó torkolatáig, a Zegrzynski tóval együtt

- A Nogat folyó a Wisla folyótól a Wisla-lagúnabeli torkolatig

- A (felső) Notec folyó a Goplo tótól a Górnonotecki-csatornával, a Górnonotecki-csatornával és az (alsó) Notec folyóval való összefolyásig, a Bydgoski-csatornától a Warta folyó torkolatig

- A Nysa Luzycka folyó Gubintól az Odera folyó torkolatáig

- Az Odera folyó Racibórz városától a keleti-Odera folyóval való összefolyásig, amely a Regalica folyóba fordul a klucz-ustowói áttöréstől, azzal a folyóval és mellékágaival együtt a Dabie tóig, valamint az Odera folyó egy mellékútja az Opatowice zsiliptől Wroclaw városában

- A nyugati Odera folyó egy widuchowai duzzasztógáttól (az Odera folyó 704,1 km-je) a belső tengervizekkel való határig, mellékágakkal együtt, valamint a klucz-ustowói áttörés, ami a keleti Odera folyót köti össze a nyugati Odera folyóval

- A Parnica folyó és a Parnicki áttörés a nyugati Odera folyótól a belső tengervizekkel való határig

- A Pisa folyó a Ros tótól a Narew folyó torkolatáig

- A Szkarpawa folyó a Wisla folyótól a Wisla-lagúnabeli torkolatig

- A Warta folyó a Slesinski-lagúnától az Odera folyó torkolatáig

- A Wielkie Jeziora Mazurskie rendszere, amely körbeöleli a piszi Ros tótól (azt is beleértve) a wegorzewói Wegor-zewski-csatornáig (azt is beleértve) vezető fő útvonalat alkotó folyókkal és csatornákkal összekötött tavakat, a következő tavakkal együtt: Seksty Mikolajskie, Talty, Taltowisko, Kotek, Szymon, Szymoneckie, Jagodne, Boczne, Tajty Kisajno, Dargin, Labap, Kirsajty és Swiecajty a Gizycki-csatornával és a Niegocinski-csatornával, valamint a Piekna Góra-csatornával együtt, továbbá a ryni Rynskie tó egy mellékútja (beleértendő) Nidzkie tóig (3 km-ig, amely egy határt alkot a "Nidzkie rezervátummal"), a következő tavakkal együtt: Beldany Guzianka Mala és Guzianka Wielka

- A Wisla folyó a Przemsza folyó torkolatától a Laczanski-csatornával való összefolyásig, valamint e csatorna skawinai torkolatától a Wisla folyó Gdanski-öbölbeli torkolatáig, nem tartozik bele a Wloclawski víztározó

Románia

Duna: a szerb-román határtól (1 075 km) a Sulinai-ágon át a Fekete-tengerig

Duna-Fekete-tenger-csatorna (64,410 km hosszú): a Duna 299,300 km-énél Cernavodá-nál található csatornatorkolattól (a csatorna 64,410 km-e) a Constanta Dél-Agigea-i kikötőig (a csatorna "0" km-e)

Poarta Albá-Midia Návodari csatorna (34,600 km hosszú): a Duna-Fekete-tenger-csatorna 29,410 km-énél Poarta Albá-nál található csatornatorkolattól (a csatorna 27,500 km-e) a midiai kikötőig (a csatorna "0" km-e)

Szlovák Köztársaság

Duna: Devíntől (1 880,26 fkm) a szlovák-magyar határig

Egyesült Királyság

SKÓCIA

Leith (Edinburgh) A kikötőgátakon belül

Glasgow Strathclyde Loch

Crinan-csatorna Crinan Ardrishaigig

Kaledóniai-csatorna A csatorna szakaszai

ÉSZAK-ÍRORSZÁG

Lagan folyó A Lagan Weir duzzasztógát Stranmillisig

ANGLIA KELETI PARTJA

Wear folyó (nem árapályos) Régi vasúti híd, Durham a Prebends hídig, Durham

Tees folyó A Tees duzzasztógáttól felfelé a folyón

Grimsby dokk A zsilipeken belül

Immingham dokk A zsilipeken belül

Hull dokkok A zsilipeken belül

Boston dokk A zsilipkapukon belül

Aire és Calder Navigation A Goole dokkok Leedsig, összefolyás a leedsi és liverpooli csatornával; a Bank Dole összefolyása a Selbyvel (az Ouse folyó zsilipje); a Castleford összefolyása a Wake-fielddel (Falling zsilip)

Ancholme folyó A Ferriby zsilip Briggig

Calder és Hebble-csatorna Wakefield (Falling zsilip) a Broadcut felső zsilipig

Foss folyó Az Ouse folyóval való (kék híd) összefolyástól a Monk hídig

Fossdyke-csatorna A Trent folyóval való összefolyás a Brayford tóba

Goole dokk A zsilipkapukon belül

Hornsea Mere Az egész csatorna

Hull folyó A Struncheon Hill zsiliptől a Beverley patakig

Market Weighton-csatorna A Humber folyó zsilipjétől a Sod Houses zsilipig

New Junction-csatorna Az egész csatorna

Ouse folyó ANaburn zsiliptől Nun Monktonig

Sheffield és a Dél-Yorkshire-csatorna A Keadby zsilip a Tinsley zsilipig

Trent folyó A Cromwell zsilip Shardlow-ig

Witham folyó A Boston zsilip a Brayford tóig (Lincoln)

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI RÉSZE

Severn folyó A Llanthony és Maisemore duzzasztógát felett

Wye folyó Monmouth felett

Cardiff Roath Park tó

Port Talbot A körbezárt dokkokon belül

Swansea A körbezárt dokkokon belül

Dee folyó A Barrelwell Hill vízkiemelő pont felett

Mersey folyó A dokkok (a Seaforth dokk nem tartozik bele)

Lune folyó A Glasson dokk felett

Avon folyó (Midland) A Tewkesbury zsilip Eveshamig

Gloucester A Gloucester városi dokkok Gloucester/Sharpness-csatorna

Hollingworth tó Az egész tó

Manchester hajócsatorna Az egész csatorna és a Salford dokkok beleértve az Irwell folyót is

Pickmere tó Az egész tó

Tawe folyó A tengeri duzzasztógát/jachtkikötő és a Morfa atlétikai stadion között Rudyardtó Az egész tó

Weaver folyó Northwich alatt

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Nene folyó Wisbech Cut és a Nene folyó Dog-ig-páros zsilipben

Great Ouse folyó Kings Lynn Cut és a Great Ouse folyó a nyugat-Lynn Road híd alatt

Yarmouth A Yare folyó torkolata az északi és déli bejárati kikötőgátak végpontjain keresztül húzott vonaltól beleértve Breydon Watert

Lowestoft A Lowestoft kikötő a Mutford zsilip alatt a külső kikötő bejárati kikötőgátjain keresztül húzott vonalig

Alde és Ore folyó Az Ore folyó Westrow-foki bejárata felett

Deben folyó A Deben folyó Felixstowe komphoz való bejárata felett

Orwell folyó és Stour folyó A Fagbury-foktól a Shotley-fokig húzott vonaltól az Orwell folyón az Ipswich dokkig; valamint az Erwarton Nessen keresztülhúzott észak-dél irányú vonaltól a Stour folyón Manningtree-ig

Chelmer és Blackwater-csatorna A Beeleigh zsiliptől keletre

Temze és mellékfolyói A Temze az oxfordi Teddington zsilip felett

Adur folyó és Southwick-csatorna Az Adur folyó a Tarmac Wharf nyugati vége felett és a Southwick csatornán belül

Arun folyó Az Arun folyó a Littlehampton jachtkikötő felett

Ouse folyó (Sussex) Newhaven Az Ouse folyó az északi rakpart északi vége felett

Bewl Water Az egész tó

Grafham Water Az egész tó

Rutland Water Az egész tó

Thorpe Parktó Az egész tó

Chichester A Cobnor-fokot és a Chalkdock-fokot összekötő vonaltól keletre

Christchurch A Christchurch kikötőn belül, a Run nem tartozik bele

Exeter-csatorna Az egész csatorna

Avon folyó (Avon) Bristol városi dokkok A Netham gát a Pulteney duzzasztógátig

III. FEJEZET

4. zóna

Belga Királyság

Az egész belga hálózat, kivéve a 3. zónában levő víziutakat

Cseh Köztársaság

Minden, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb víziút

Németországi Szövetségi Köztársaság

Valamennyi, az 1., 2. és 3. zónán kívüli belvízi víziút

Francia Köztársaság

Az összes francia belvízi víziút, az 1., 2. és a 3. zónában levőkön kívül

Horvát Köztársaság

Valamennyi, a 3. zónában fel nem sorolt egyéb víziút;

Olasz Köztársaság

Az összes hajózható nemzeti víziút.

Litván Köztársaság

Az egész litván hálózat

Luxemburgi Nagyhercegség

Moselle

Magyarország

Valamennyi, a 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb víziút

Holland Királyság

Valamennyi, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb folyó, csatorna és beltenger

Osztrák Köztársaság

Thaya: Bernhardsthalig

March: a 6,00 km felett

Lengyel Köztársaság

Valamennyi, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb víziút

Románia

A 3. zónára vonatkozó szakaszban fel nem sorolt valamennyi egyéb víziút

Szlovák Köztársaság

Valamennyi, a 3. zónában fel nem sorolt egyéb víziút

Egyesült Királyság

SKÓCIA

Ratho és Linlithgow Union csatorna Az egész csatorna

Glasgow ForthésClyde csatorna Monkland-csatorna - Faskine és Drumpellier szakaszok Hogganfield Loch

ANGLIA KELETI RÉSZE

Ancholme folyó Brigg a Harram Hill zsilipig

Calder és Hebble csatorna A Broadcut Top zsilip a Sowerby hídig

Chesterfield csatorna Nyugat-Stockwith Worksopig

Cromford csatorna Az egész csatorna

Derwent folyó Az Ouse folyóval való összefolyástól a Stamford hídig

Driffield Navigation A Struncheon Hill zsiliptől Great Driffieldig

Erewash csatorna A Trent zsilip a Langley Mill zsilipig

Huddersfield csatorna A Calderrel és a Hebble-lel való összefolyás a Coopers hídnál a huddersfieldi Hudders-field Narrow csatornáig Ashton-Under-Lyne és Huddersfield között

Leeds és Liverpool csatorna A Leeds folyó zsilipjétől Skipton Wharf-ig

Light Water Valley tó Az egész tó

A Mere, Scarborough Az egész tó

Ouse folyó A Nun Monkton tó felett

Pocklington csatorna A Derwent folyóval való összefolyástól a Melbourne medencéig

Sheffield és a dél-yorkshire-i csatorna A Tinsley zsilip Sheffieldig

Soar folyó A Trent összefolyása Loughborough-ig

Trent és Mersey csatorna Shardlow a Dellow Lane zsilipig

Ure folyó és Ripon-csatorna Az Ouse folyóval való összefolyástól a Ripon-csatornáig (Ripon medence)

Ashton csatorna Az egész csatorna

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI RÉSZE

Avon folyó (Midland) Evesham felett

Birmingham-csatorna Az egész csatorna

Birmingham és Fazeley csatorna Az egész csatorna

Coventry-csatorna Az egész csatorna

Grand Union-csatorna (a Napton összefolyástól Birmingham és Fazeleyig A csatorna egész szakasza

Kennet és Avon-csatorna (Bath Newburyig) A csatorna egész szakasza

Lancaster-csatorna Az egész csatorna

Leeds és Liverpool-csatorna Az egész csatorna

Llangollen-csatorna Az egész csatorna

Caldon-csatorna Az egész csatorna

Peak Forest-csatorna Az egész csatorna

Macclesfield-csatorna Az egész csatorna

Monmouthshire és Brecon-csatorna Az egész csatorna

Montgomery-csatorna Az egész csatorna

Rochdale-csatorna Az egész csatorna

Swansea-csatorna Az egész csatorna

Neath és Tennant-csatorna Az egész csatorna

Shropshire Union-csatorna Az egész csatorna

Staffordshire és Worcester-csatorna Az egész csatorna

Stratford-upon-Avon-csatorna Az egész csatorna

Trent folyó Az egész folyó

Trent és Mersey-csatorna Az egész csatorna

Weaver folyó Northwich felett

Worcester és Birmingham-csatorna Az egész csatorna

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Nene folyó Dog felett-kettős zsilipben

Great Ouse folyó Kings Lynn a nyugat-lynni közúti híd felett. A Great Ouse folyó és minden kapcsolódó fenlandi vízi út, beleértve a Cam folyót és a közepes szintű utat

Norfolki és suffolki tavak Minden hajózható árapály és nem árapály folyó, tó, csatorna és vízi út a norfolki és suffolki tavakon belül, beleértve az Oulton tavat, a Waveney folyókat, Yare-t, Bure-t, Ant-et és Thurne-t, kivéve a Yarmouth és Lowestoft esetében meghatározottakat

Blyth folyó A Blyth folyó bejárata Blythburgh-ig

Alde és Ore folyó Az Alde folyó a Westrow-fok felett

Deben folyó A Deben folyó a Felixstowe komp felett

Orwell folyó Stour folyó Minden vízi út a Stour folyón Manningtree felett

Chelmer és Blackwater-csatorna A Beeleigh zsiliptől nyugatra

Temze és mellékfolyói A Stort és a Lee folyó a Bow patak felett. A Grand Union-csatorna a Brentford zsilip felett és a Regents-csatorna a Limehouse medence felett, továbbá valamennyi kapcsolódó csatorna. A Wey folyó a Temze zsilip felett. A Kennet és Avon-csatorna. A Temze Oxford felett. Az Oxford-csatorna

Medway folyó és a Swale A Medway folyó az Allington zsilip felett

Stour folyó (Kent) A Stour folyó a Flagstaff Reach-nél levő kikötőhely felett

Doveri kikötő Az egész kikötő

Rother folyó A Rother folyó és a Royal Military-csatorna a Scots Float zsilip felett és a Brede folyó a bejárati zsilip felett

Brighton A Brighton belső jachtkikötő a zsilip felett

Wickstead Parktó Az egész tó

Kennet és Avon-csatorna Az egész csatorna

Grand Union-csatorna Az egész csatorna

Avon folyó (Avon) A Pulteney duzzasztógát felett

Bridgewater-csatorna Az egész csatorna"

2. melléklet a 29/2014. (V. 5.) NFM rendelethez

Az R2. 2. mellékletének módosítása

1. Az R2. 2. melléklet 1. Fejezet 1.01 cikk 22. és 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"22. Gyorsjáratú hajó - 40 km/h-t meghaladó holtvízi sebességgel közlekedni képes géphajó a kishajók kivételével;

23. Úszómunkagép - munkagépekkel felszerelt, műveletezésre képes úszólétesítmény, mint például úszódaru, úszókotró berendezés, cölöpverő, elevátor; "

2. Az R2. 2. melléklet 1. Fejezet 1.01 cikk 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. Kedvtelési célú hajó - olyan sport- és kedvtelési célra szolgáló kishajó, amely nem személyhajó;"

3. Az R2. 2. melléklet 1. Fejezet 1.01 cikk 97-97b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"97. Hajóosztályozó társaság - olyan hajóosztályozó társaság, amelyet a 7. mellékletben foglaltak szerint jóváhagytak;

97a. Navigációs fények - a jelzőlámpák által kibocsátott, hajók jelzésére szolgáló fények;

97b. Fényjelzések - a vizuális vagy hangjelzéseket kiegészítő fények;"

4. Az R2. 2. melléklet 1. Fejezet 1.01 cikke a következő 106. és 107. ponttal egészül ki:

"106. szakértő - illetékes hatóság, valamint jogszabályban vagy hatóság által felhatalmazott szervezet képviseletében eljáró személy, aki a vonatkozó jogszabályokat és szabványokat ismeri és jogosult rendszereket, berendezéseket megvizsgálni és azokról szakvéleményt, szakértői jelentést készíteni;

107. hozzáértő személy - olyan személy, aki szakképesítése és szakmai gyakorlata alapján ismeri a vonatkozó jogszabályokat és szabványokat, és fel tudja mérni a rendszerek és berendezések üzembiztonságát."

5. Az R2. 2. melléklet 2. Fejezet 2.01 cikk 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A szemlebizottság elnöke egy a hajózási hatóság kormánytisztviselői közül kijelölt szakember, tagjai a hajózási hatóság által felkért

(a) a belvízi hajók és gépészeti berendezéseik tervezésében jártas szakértő és

(b) az ellenőrizendő hajó vezetésére feljogosító képesítő okmánnyal rendelkező személy."

6. Az R2. 2. melléklet 2. Fejezet 2.05 cikk 1. pont (f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(f) azoknak az úszólétesítményeknek, amelyekre vonatkozóan a víziközlekedés rendjéről szóló 57/2011. (XI. 22.) NFM rendelet 1. mellékleteként kiadott Hajózási Szabályzat (a továbbiakban: Hajózási Szabályzat) I. Rész 1.21 cikk 1. pontja alapján a hajózási hatóság a különleges szállítási engedélyt az ideiglenes közösségi hajóbizonyítvány meglététől teszi függővé,"

7. Az R2. 2. melléklet 2. Fejezet 2.06 cikk 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Új úszólétesítményre kiállított bizonyítvány

(a) személyhajónál öt évig,

(b) minden egyéb úszólétesítménynél tíz évig

hatályos."

8. Az R2. 2. melléklet 3. Fejezet 3.02 cikk 1. pont (b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"(b) Ha a 2.09 cikkben említett szemlét végeznek, az acélból készült hajók fenéklemezelésének, medersori lemezelésének ("fenékvíz-elvezető rendszer lemezei") és oldallemezelésének minimális vastagsága a következő képletek eredményeként létrejövő magasabb értékeknél nem lehet kevesebb:

9. Az R2. 2. melléklet 6. Fejezet 6.09 cikk címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Szemle"

10. Az R2. 2. melléklet 7. Fejezet 7.05 cikk 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A jelzőfényeket, azok burkolatát és tartozékait a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelőség feltételeiről és tanúsításáról szóló rendeletben előírt jóváhagyási jelöléssel kell ellátni."

11. Az R2. 2. melléklet 7. Fejezet 7.06 cikk 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A hajózási radarberendezéseknek és a fordulási szögsebességjelző készülékeknek meg kell felelniük a rendelet 9. mellékletében meghatározott követelményeknek. E követelmények teljesítését az illetékes hatóság által kiadott típusjóváhagyás állapítja meg. A navigációs üzemmódban működtethető belvízi elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszer (a továbbiakban: ECDIS) hajózási radarberendezésnek tekintendő."

12. Az R2. 2. melléklet 8. Fejezet 8.01 cikk 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. A hajó üzemeltetését szolgáló nyomástartó edényeket szakértőnek kell megvizsgálnia annak igazolására, hogy azok üzemeltetése biztonságos:

(a) az első használatbavétel előtt;

(b) a módosítást vagy javítást követően, újbóli üzembe helyezés előtt; valamint

(c) rendszeresen legalább ötévente.

A vizsgálat belső és külső ellenőrzést foglal magában. Azokat a sűrített levegőt használó edényeket, amelyek belsejét nem lehet megfelelően megvizsgálni, vagy amelyek állapotát nem lehet egyértelműen megállapítani a belső ellenőrzés során, további roncsolásmentes vizsgálatnak vagy hidraulikus nyomáspróbának kell alávetni.

Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő aláírását és az ellenőrzés dátumát. A rendszeres felülvizsgálatot igénylő egyéb berendezéseknek, különösen a gőzkazánoknak, egyéb nyomástartó edényeknek és tartozékaiknak, valamint az emelőknek meg kell felelniük a rájuk vonatkozó követelményeknek."

13. Az R2. 2. melléklet 10. Fejezet 10.02 cikk 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A fedélzeten legalább a következő felszereléseket és tartályokat kell tartani:

(a) rádiótelefon-berendezés;

(b) a vizuális és hangjelzések kibocsátására és a hajó helyzetjelölésére szolgáló berendezések és készülékek;

(c) különálló vészvilágítás az előírt veszteglési fények pótlására;

(d) háztartási hulladék tárolására szolgáló, megjelölt tartály;

(e) acélból vagy egyéb ellenálló, nem gyúlékony anyagból készült, megfelelő méretű, de legalább 10 liter űrtartalmú, zárófedéllel ellátott, különálló, megjelölt tartályok

ea) olajos tisztítórongyok;

eb) veszélyes vagy szennyező szilárd hulladékok;

ec) veszélyes vagy szennyező folyékony hulladékok;

ed) szennyvíz;

ee) egyéb olajos vagy zsíros hulladék

gyűjtésére."

14. Az R2. 2. melléklet 10. Fejezet 10.03 cikk 1. pont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A következő helyeken legalább egy, az MSZ EN 3-7:2004-A1:2008 és az MSZ EN 3-8:2007 nemzeti szabványoknak megfelelő hordozható tűzoltó készüléknek kell lennie:"

15. Az R2. 2. melléklet 10. Fejezet 10.03 cikk 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Az 1. pontban előírt hordozható tűzoltó készülékekhez csak legalább 6 kg töltőtömegű poroltót, vagy ugyanilyen tűzoltó kapacitású hordozható tűzoltó készüléket lehet használni. Ezeknek alkalmasnak kell lennie A, B és C osztályú tüzek oltására. Ettől eltérően a cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezésekkel nem rendelkező hajókon a mínusz (-) 20 °C hőmérsékletig fagyálló, vízbázisú filmképző habot használó, habbal oltó tűzoltó készülékek abban az esetben is elfogadhatók, ha nem alkalmasak C osztályú tüzek oltására. E tűzoltó készülékek űrtartalmának legalább 9 liternek kell lennie. Minden tűzoltó készüléknek alkalmasnak kell lennie 1000 V-ig terjedő elektromos rendszerek tüzeinek oltására."

16. Az R2. 2. melléklet 10. Fejezet 10.03 cikk 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. A hordozható készülékek karbantartását legalább az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló BM rendeletben meghatározott módon és időközönként a tűzvédelmi hatósághoz bejelentett tűzoltókészülék-karbantartónak kell elvégeznie. A vizsgálatot végző személy által aláírt és a vizsgálat időpontját feltüntető bizonylatot a hajón kell tartani."

17. Az R2. 2. melléklet 11. Fejezet 11.02 cikk 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A fedélzetek és oldalfedélzetek külső szélét legalább 0,90 m magas mellvédekkel vagy az EN 711:1995 európai szabványnak megfelelő folyamatos védőkorláttal kell felszerelni. Az olyan munkaállomásokat, ahol fennáll az 1 m-t meghaladó magasságból való leesés veszélye, legalább 0,90 m magas mellvédekkel vagy nyíláskeretekkel vagy az EN 711:1995 európai szabványnak megfelelő folyamatos védőkorláttal kell felszerelni. Ha az oldalfedélzetek védőkorlátai leengedhetők:

(a) a nyíláskerethez 0,7-1,1 m magasságban további, 0,02-0,04 m átmérőjű, folyamatos fogódzót kell rögzíteni; valamint

(b) ott, ahol az oldalfedélzet kezdődik, jól látható helyre az 1. függelék 10. ábrájának megfelelő, legalább 15 cm átmérőjű jelzéseket kell felhelyezni.

Nyíláskeret hiányában rögzített védőkorlátot kell elhelyezni."

18. Az R2. 2. melléklet 11. Fejezet 11.02 cikke a következő 4a. és 4b. ponttal egészül ki:

"4a. A 4. ponttól eltérően a lakótérrel nem rendelkező bárkákat és uszályokat nem kötelező mellvéddel vagy védőkorláttal ellátni, amennyiben:

(a) a fedélzetek és az oldalfedélzetek külső széleit lábvédő korláttal látták el;

(b) a nyíláskereteket a 4. pont (a) alpontjának megfelelően fogódzókkal látták el; valamint

(c) a fedélzeten jól látható helyre az 1. függelék 10. ábrájának megfelelő, legalább 15 cm átmérőjű jelzéseket helyeztek el.

4b. A 4. ponttól eltérően a süllyesztett vagy emelt rakományfedélzettel rendelkező hajók esetében nem kötelező védőkorláttal ellátni a fedélzetek külső széleit vagy az oldalfedélzeteket, amennyiben:

(a) a folyosó a süllyesztett fedélzetek felett halad át és az EN 711:1995 szabványnak megfelelően rögzített védőkorlátok szegélyezik; valamint

(b) a védőkorlát nélküli helyekre vezető utaknál jól látható helyre az 1. függelék 10. ábrájának megfelelő, legalább 15 cm átmérőjű jelzéseket helyeztek el."

19. Az R2. 2. melléklet 11. Fejezet 11.04 cikk 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Az oldalfedélzet felett mért 0,9 m magasságig az oldalfedélzet tiszta szélessége 0,50 m-re csökkenthető, ha a fenti tiszta szélesség a hajótest külső széle és a raktér belső széle között nem kisebb 0,65 m-nél."

20. Az R2. 2. melléklet 11. Fejezet 11.12 cikk 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. A daru gyártójának kezelési utasításait a fedélzeten kell tartani. E kezelési utasításoknak legalább a következő adatokat kell tartalmazniuk:

(a) működési tartomány és a vezérlés funkciói;

(b) a legnagyobb megengedhető biztonságos üzemi terhelés a kinyúlás függvényében;

(c) a daru legnagyobb megengedhető dőlése;

(d) szerelési és karbantartási utasítások;

(e) általános műszaki adatok."

21. Az R2. 2. melléklet 14. Fejezet 14.13 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"14.13 cikk

Szemle

A cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések vizsgálata során szakértőnek kell ellenőriznie, hogy a berendezés megfelel-e e fejezet követelményeinek:

(a) az első használatbavétel előtt;

(b) jelentős módosítást vagy javítást követően az újbóli üzembe helyezés előtt;

(c) a 14.15 cikk szerinti igazolás megújításakor minden alkalommal.

A szakértőknek ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő aláírását és az ellenőrzés dátumát. Az ellenőrzési igazolás másolatát be kell nyújtani a felügyeleti szervhez."

22. Az R2. 2. melléklet 14. Fejezet 14.14 cikk címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Tesztelési feltételek"

23. Az R2. 2. melléklet 14. Fejezet 14.14 cikkében az "A gázberendezést az alábbi feltételeknek megfelelően kell próbálni:" szövegrész helyébe az "A gázberendezést a következő feltételek szerint kell tesztelni:" szöveg lép.

24. Az R2. 2. melléklet 14. Fejezet 14.15 cikk 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. A tanúsítás érvényességének időtartama gyúlékony, mérgező gázok esetében 1 év, egyéb gázok esetében legfeljebb 3 év. Megújítására a 14.13 cikk szerint van mód. Kivételesen, a tulajdonosnak vagy meghatalmazottjának megalapozott kérelmére, a felügyeleti szerv a tanúsítás érvényességét a 14.13 cikk szerinti szemle nélkül legfeljebb 3 hónappal meghosszabbíthatja. Ezt a meghosszabbítást be kell jegyezni a közösségi hajóbizonyítványba."

25. Az R2. 2. melléklete a következő 14a. Fejezettel egészül ki:

"14a. Fejezet

SZEMÉLYHAJÓK FEDÉLZETI SZENNYVÍZKEZELŐ MŰVEI

14a.01 cikk

Fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1. adatközlő lap: a 6. függelék II. részében meghatározott, a típusjóváhagyás iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőtől megkövetelt adatokat tartalmazó dokumentum;

2. adatközlő mappa: azon adatok, rajzok és fényképek vagy egyéb dokumentumok összessége, amelyeket a kérelmező az adatközlő lapnak megfelelően a típusjóváhagyás iránti kérelme mellékleteként benyújt;

3. fedélzeti szennyvízkezelő mű: olyan egységes kialakítású szennyvízkezelő mű, amely alkalmas a hajókon keletkező mennyiségben lakossági szennyvíz kezelésére;

4. fedélzeti szennyvízkezelő mű paraméterjegyzéke: a 6. függelék VIII. részének megfelelően kiállított okmány és annak módosításai, amely tartalmazza mindazokat a paramétereket, beleértve a fedélzeti szennyvízkezelő mű komponenseire és a rajta elvégzett átalakításokra vonatkozókat is, amelyek befolyásolják a szennyvízkezelés szintjét;

5. gyártó: az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a hajózási hatósággal szemben felel a típusjóváhagyási eljárás valamennyi szempontjának teljesüléséért és a gyártás megfelelő voltának biztosításáért; ennek a személynek vagy szervezetnek nem kell szükségképpen részt vennie a fedélzeti szennyvízkezelő mű gyártásának valamennyi szakaszában; ha a fedélzeti szennyvízkezelő művet az eredeti gyártást követően módosítás vagy felújítás útján átalakítják annak érdekében, hogy e fejezet alkalmazásában egy hajón kerüljön felhasználásra, akkor a módosítást vagy felújítást végző személyt vagy szervezetet kell gyártónak tekinteni;

6. gyártói útmutató a szennyvízkezelés szempontjából lényeges komponensek és paraméterek ellenőrzéséhez: a 14a.11 cikk 4. pontjával összhangban a rendkívüli szemléhez összeállított dokumentum;

7. információs mappa: az adatközlő mappa és minden olyan vizsgálati jegyzőkönyv vagy más dokumentum együttese, amelyet a típusjóváhagyási eljárás során az engedélyező feladatellátása keretében az adatközlő mappához csatolt;

8. lakossági szennyvíz: a hajókonyhán, az étkezőkben, a mosdó- és a mosóhelyiségekben keletkező, valamint a fekáliát tartalmazó szennyvíz;

9. rendkívüli szemle: a hajózási hatóság 14a.11 cikknek megfelelően lefolytatott vizsgálata, arra vonatkozóan, hogy az adott hajón üzemeltetett fedélzeti szennyvízkezelő mű kielégíti-e e fejezet követelményeit;

10. szennyvíziszap: a szennyvízkezelő mű hajófedélzeti üzeme során visszamaradó anyag;

11. típusjóváhagyás: a hajózási hatóság tanúsítványa, amely igazolja, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő mű kielégíti az e fejezetben foglalt műszaki követelményeket;

12. típusjóváhagyási tanúsítvány: a 6. függelék III. részének megfelelően kiállított okmány, amelyben a hajózási hatóság a típusjóváhagyást tanúsítja.

14a.02 cikk

Általános rendelkezések

1. Ezt a fejezetet a személyhajókon rendszerbe állított valamennyi fedélzeti szennyvízkezelő műre alkalmazni kell.

2. (a) A fedélzeti szennyvízkezelő műnek a típusvizsgálat során teljesítenie kell az ezen alpont szerinti táblázatban található határértékeket.

A típusvizsgálat során az üzemelő fedélzeti szennyvízkezelő mű kifolyási oldalán teljesítendő határértékek

(1) Más, ezzel egyenértékű eljárás is megállapítható.

(2) Az ellenőrzés keretében a kémiai oxigénigény (KOI) helyett vizsgálható az összes szerves széntartalom (TOC).

(b) Üzem közben teljesülniük kell az ezen alpont szerinti táblázatban meghatározott ellenőrzési értékeknek.

A fedélzeti szennyvízkezelő mű által a kifolyási oldalon a személyhajón való üzem közben teljesítendő ellenőrzési értékek

(1) Az ellenőrzés keretében a kémiai oxigénigény (KOI) helyett vizsgálható az összes szerves széntartalom (TOC).

(c) A szúrópróbaszerű mintavétel során az egyedi minta nem mutathat az (a) és a (b) alpont táblázatában megadott értékeknél nagyobb értékeket.

3. Tilos klórtartalmú termékeket igénybe vevő eljárásokat alkalmazni.

Hasonlóképpen tilos a lakossági szennyvizet oly módon hígítani, hogy csökkenjen a fajlagos terhelés, és ezáltal a szennyvíz alkalmassá váljék az elvezetésre.

4. Megfelelő intézkedéseket kell tenni a szennyvíziszap tárolásával, állagának megóvásával (ha szükséges), valamint a környezetbe való kibocsátásával összefüggésben. Ennek keretében szennyvíziszap-kezelési tervet kell készíteni.

5. A 2. pont (a) alpontjának táblázatában előírt határértékek teljesüléséről típusvizsgálat keretében kell meggyőződni, és a megállapításokat típusjóváhagyásba kell foglalni. A típusjóváhagyásról típusjóváhagyási tanúsítványt kell kiállítani. A tulajdonos vagy meghatalmazottja köteles a típusjóváhagyási tanúsítvány egy példányát csatolni akkor, amikor a 2.02 cikk alkalmazásában kérelmezi szemle lefolytatását. A típusjóváhagyási tanúsítvány és a fedélzeti szennyvízkezelő mű paraméterjegyzéke egy-egy példányát mindenkor a fedélzeten kell tartani.

6. A fedélzeti szennyvízkezelő mű fedélzeti rendszerbe állítását követően, még a rendeltetésszerű üzem megkezdése előtt a gyártó köteles üzemképességi vizsgálatot végrehajtani. A fedélzeti szennyvízkezelő művet a hajóbizonyítvány 52. pontjában a következő adatok megadásával kell feltüntetni:

(a) név;

(b) a típusjóváhagyás száma;

(c) gyártási szám;

(d) a gyártás éve.

7. A fedélzeti szennyvízkezelő mű minden olyan jelentős módosítását követően, amely befolyásolja a szennyvízkezelést, el kell végezni a 14a.11 cikk 3. pontja szerinti rendkívüli szemlét.

8. A hajózási hatóság az e fejezetben előírt feladatait vizsgáló és tanúsító szervezet bevonásával is elláthatja.

9. A fedélzeti szennyvízkezelő művet a tökéletes üzemi állapot fenntartásának biztosítása érdekében a gyártó utasításainak megfelelően rendszeresen karban kell tartani. A karbantartás elvégzését igazoló karbantartási naplót mindenkor a fedélzeten kell tartani.

14a.03 cikk

A típusjóváhagyás kérelmezése

1. A fedélzeti szennyvízkezelő művek egy meghatározott típusának típusjóváhagyását a gyártó kérelmezi a hajózási hatóságtól. A kérelemnek tartalmaznia kell a 14a.01 cikk 2. pontja szerinti adatközlő mappát, a 14a.01 cikk 4. pontja szerinti "fedélzeti szennyvízkezelő mű paraméterjegyzéke" elnevezésű okmány tervezetét, valamint a 14a.01 cikk 6. pontja szerinti, a fedélzeti szennyvízkezelő művek adott típusára vonatkozó "gyártói útmutató a szennyvízkezelés szempontjából lényeges komponensek és paraméterek ellenőrzéséhez" elnevezésű dokumentumot. A típusvizsgálat elvégzéséhez a gyártó köteles bemutatni a fedélzeti szennyvízkezelő mű prototípusát.

2. Ha a hajózási hatóság megállapítja, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő művek egy adott típusának típusjóváhagyására vonatkozó kérelem kapcsán bemutatott prototípus a fedélzeti szennyvízkezelő műveknek a 6. függelék II. része kiegészítésének megfelelően leírt adott típusának jellemzői szempontjából nem reprezentatív, akkor az 1. pontnak megfelelően másik, szükség esetén további, a hajózási hatóság által kijelölt prototípust kell jóváhagyásra átadni.

3. A fedélzeti szennyvízkezelő művek egy adott típusának típusjóváhagyása csak egy EGT-tagállambeli illetékes hatóságnál kérelmezhető. A típusjóváhagyást a fedélzeti szennyvízkezelő művek minden egyes típusa esetében külön kell kérelmezni.

14a.04 cikk

A típusjóváhagyás eljárása

1. A hajózási hatóság a fedélzeti szennyvízkezelő művek egy meghatározott típusára vonatkozóan akkor bocsát ki típusjóváhagyást, ha a típus megfelel az adatközlő mappában található leírásoknak, és teljesíti e fejezet követelményeit. A követelmények teljesülését a 7. függeléknek megfelelően kell megvizsgálni.

2. A fedélzeti szennyvízkezelő művek minden olyan típusára vonatkozóan, amelyre típusjóváhagyást bocsát ki, a hajózási hatóság a 6. függelék III. részében található mintának megfelelően kitölti a típusjóváhagyási tanúsítvány valamennyi vonatkozó részét, és összeállítja az információs mappa tartalomjegyzékét vagy megvizsgálja annak tartalmát. A típusjóváhagyási tanúsítvány azonosító számát a 6. függelék IV. részében előírt módszerrel kell meghatározni. Az elkészült típusjóváhagyási tanúsítványt és függelékeit át kell adni a kérelmezőnek.

3. Ha a jóváhagyandó fedélzeti szennyvízkezelő mű csak azon hajó más komponenseivel együtt képes betölteni rendeltetését, vagy rendelkezik meghatározott jellemzőkkel, amely rendszerbe fogják állítani, és ezért egy vagy több követelmény teljesülése csak akkor ellenőrizhető, ha a jóváhagyandó fedélzeti szennyvízkezelő mű a hajó más valóságos vagy modellezett komponenseivel együtt üzemel, akkor az adott fedélzeti szennyvízkezelő mű típusjóváhagyásának hatályát megfelelő módon korlátozni kell. Ilyenkor a használatra vonatkozó korlátozásokat és a rendszerbe állításra vonatkozó követelményeket teljes körűen és részletesen fel kell tüntetni az adott típus típusjóváhagyási tanúsítványán.

4. A hajózási hatóság megküldi:

(a) a tagállamok illetékes hatóságának - a 6. függelék V. részében meghatározott adatok megadásával, minden alkalommal, amikor ez a jegyzék változik - a fedélzeti szennyvízkezelő művek azon típusainak jegyzékét, amelyekre az adott időszakban típusjóváhagyást bocsátott ki, tagadott meg vagy vont vissza;

(b) ha azt a tagállamok illetékes hatósága kéri:

(ba) a fedélzeti szennyvízkezelő művek adott típusára vonatkozó típusjóváhagyási tanúsítvány másolatát az információs csomaggal együtt vagy anélkül, a fedélzeti szennyvízkezelő művek minden olyan típusára vonatkozóan, amelyre típusjóváhagyást bocsátott ki, tagadott meg vagy vont vissza;

(bb) a kibocsátott típusjóváhagyásoknak megfelelően legyártott fedélzeti szennyvízkezelő művek jegyzékét a 14a.06 cikk 3. pontja szerint a 6. függelék VI. részében meghatározott adatok megadásával.

5. A hajózási hatóság - évente egyszer, továbbá minden olyan alkalommal, amikor erre felkérést kap - megküldi a Bizottságnak a 6. függelék VII. része szerinti adatlap egy példányát a fedélzeti szennyvízkezelő művek azon típusairól, amelyekre a legutóbbi adatszolgáltatás óta típusjóváhagyást bocsátott ki.

14a.05 cikk

A típusjóváhagyás módosítása

1. A típusjóváhagyást kibocsátó hajózási hatóságot az információs mappa adatainak változásáról tájékoztatni kell.

2. A típusjóváhagyás módosítására vagy meghosszabbítására vonatkozó kérelem kizárólag ahhoz a hatósághoz nyújtható be, amely az eredeti típusjóváhagyást kibocsátotta.

3. Ha a fedélzeti szennyvízkezelő műnek az információs mappában megadott jellemzői módosultak, a hajózási hatóság:

(a) szükség szerint módosított formában ismételten kibocsátja az információs mappa érintett részeit, a módosított lapokon egyértelműen megjelölve a módosítás jellegét és az ismételt kibocsátás időpontját. A lapok módosított formában történő ismételt kibocsátásával egyidejűleg a típusjóváhagyási tanúsítványhoz csatolt információs mappa tartalomjegyzékét is megfelelő módon módosítani kell;

(b) kiegészítő számmal azonosított módosított típusjóváhagyási tanúsítványt bocsát ki, ha az eredeti tanúsítványon szereplő információk bármelyike (a mellékleteket nem ideértve) megváltozott, vagy ha az e fejezetben előírt minimumkövetelmények a jóváhagyás időpontja óta megváltoztak. A módosított típusjóváhagyási tanúsítványban egyértelműen meg kell jelölni a módosítás okát és az ismételt kibocsátás időpontját.

Ha a hatóság, amely a típusjóváhagyást kibocsátotta, megállapítja, hogy az információs mappa módosulása nyomán új próbákat vagy vizsgálatokat indokolt elvégezni, akkor erről értesíti a gyártót, és a fentiekben meghatározott okmányokat csak akkor bocsátja ki, ha az új próbák vagy vizsgálatok kielégítő eredménnyel lezárultak.

14a.06 cikk

Megfelelés

1. A gyártó minden, a típusjóváhagyásnak megfelelően legyártott fedélzeti szennyvízkezelő művön köteles elhelyezni a 6. függelék I. részében meghatározott jelöléseket, köztük a típusjóváhagyás számát.

2. Ha a típusjóváhagyás a 14a.04 cikk 3. pontja értelmében korlátozásokat tartalmaz, akkor a gyártó minden egyes legyártott szennyvízkezelő műhöz köteles részletes tájékoztatást mellékelni ezekről a korlátozásokról és a rendszerbe állításra vonatkozó követelményekről.

3. Ha a típusjóváhagyást kibocsátó hatóság kéri, a gyártó - minden naptári év vége után 45 napon belül, továbbá a hatóság által meghatározott további időpontokban - köteles átadni egy jegyzéket azon fedélzeti szennyvízkezelő művek gyártási számáról, amelyeket a legutóbbi adatszolgáltatása vagy e rendelkezések első hatálybalépése óta e fejezet követelményeinek megfelelően legyártott. A jegyzéken meg kell jelölni, hogy az egyes gyártási számokhoz a fedélzeti szennyvízkezelő művek melyik típusa és melyik típusjóváhagyási szám tartozik. A jegyzékben tájékoztatást kell adni arról is, ha a gyártó felhagyott egy típusjóváhagyás keretében jóváhagyott típusú fedélzeti szennyvízkezelő mű gyártásával. Ha a hatóság ilyen jegyzék rendszeres átadását nem kéri, a gyártó köteles a feljegyzett adatokat legalább 40 évig megőrizni.

14a.07 cikk

Egyenértékű jóváhagyások elfogadása

A hajózási hatóság a fedélzeti szennyvízkezelő művek körében kizárólag a nemzeti víziutakon közlekedő úszólétesítmények vonatkozásában más előírások alapján kibocsátott típusjóváhagyásokat is elismerhet. Ezekről a típusjóváhagyásokról a hajózási hatóság értesíti a Bizottságot.

14a.08 cikk

A gyártási szám ellenőrzése

1. A típusjóváhagyást kibocsátó hajózási hatóság, - szükség esetén a többi illetékes hatósággal együttműködve - az e fejezet követelményeinek megfelelően legyártott fedélzeti szennyvízkezelő művek gyártási számait nyilvántartja és ellenőrzi.

2. A gyártási számok a gyártás megfelelőségének a 14a.09 cikk szerinti ellenőrzése kapcsán is ellenőrizhetők.

3. A gyártási számok ellenőrzése céljából a gyártó vagy a tagállamokban működő meghatalmazottja köteles kérésre haladéktalanul átadni a hajózási hatóságnak a 14a.06 cikk 3. pontja alapján legyártottként bejelentett fedélzeti szennyvízkezelő művek közvetlen vásárlóira és gyártási számaira vonatkozó valamennyi szükséges információt.

4. Ha a gyártó nem képes eleget tenni a 14a.06 cikkben foglalt követelményeknek, akkor a fedélzeti szennyvízkezelő művek adott típusának jóváhagyása visszavonható. Ilyen esetekben a 14a.10 cikk 4. pontjában előírt értesítési eljárást is alkalmazni kell.

14a.09 cikk

A gyártás megfelelősége

1. A hajózási hatóság ellenőrzi - szükség esetén a többi illetékes hatósággal együttműködve -, hogy megtörténtek azok az intézkedések, amelyek a 6. függelék I. részében foglalt követelmények teljesülésével összefüggésben biztosítják a gyártás megfelelő voltának ellenőrizhetőségét.

2. A hajózási hatóság ellenőrzi - szükség esetén a többi illetékes hatósággal együttműködve -, hogy az 1. pont szerinti intézkedések a 6. függelék I. részének rendelkezései vonatkozásában folyamatosan elegendőek, és az e fejezet követelményeinek megfelelően típusjóváhagyási számmal ellátott fedélzeti szennyvízkezelő művek mindegyike folyamatosan megfelel a fedélzeti szennyvízkezelő műveknek a típusjóváhagyás keretében jóváhagyott típusához tartozó típusjóváhagyási tanúsítványban és mellékleteiben található leírásnak.

A hajózási hatóság más illetékes hatóság ellenőrzéseit az 1. és a 2. pontban foglalt ellenőrzésekkel egyenértékűnek ismerheti el.

14a.10 cikk

A típusjóváhagyás keretében jóváhagyott típusú fedélzeti szennyvízkezelő mű eltérései

1. A típusjóváhagyás keretében jóváhagyott típusú fedélzeti szennyvízkezelő művet nem megfelelőnek kell tekinteni akkor, ha eltéréseket mutat a típusjóváhagyási tanúsítványban meghatározott jellemzőktől vagy attól az információs mappától, amely a 14a.05 cikk 3. pontja szerint a típusjóváhagyás módosítása alatt áll.

2. Ha a hajózási hatóság megállapítja, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő mű nem felel meg a fedélzeti szennyvízkezelő művek azon típusának, amelyre a jóváhagyást kibocsátotta, akkor megteszi az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a gyártás alatt álló fedélzeti szennyvízkezelő művek újból megfeleljenek a fedélzeti szennyvízkezelő műveknek a típusjóváhagyás keretében jóváhagyott típusának. Az eltérést megállapító hajózási hatóság értesíti a tagállamok illetékes hatóságait és a Bizottságot a megtett intézkedésekről, amelyek akár a típusjóváhagyás visszavonását is magukban foglalhatják.

3. Ha egy EGT-tagállam illetékes hatósága megállapítja, hogy a típusjóváhagyási számmal ellátott fedélzeti szennyvízkezelő mű nem felel meg a fedélzeti szennyvízkezelő műveknek a típusjóváhagyás keretében jóváhagyott típusának, és felkéri a hajózási hatóságot, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő műveknek a típusjóváhagyás keretében jóváhagyott típusának való megfelelés szempontjából ellenőriztesse a fedélzeti szennyvízkezelő művek gyártás alatt álló típusát, akkor a hajózási hatóságnak az ellenőrzést a felkérés időpontja után hat hónapon belül le kell folytatnia.

4. A hajózási hatóság a típusjóváhagyások visszavonásáról és a visszavonás indokairól egy hónapon belül értesíti az EGT-tagállamok illetékes hatóságait és a Bizottságot.

14a.11 cikk

Szúrópróbaszerű vizsgálatok, rendkívüli szemle

1. A személyhajó üzembe helyezése után legkésőbb 3 hónappal, felújított fedélzeti szennyvízkezelő mű esetében a rendszerbe állítás és a megfelelő üzemképességi vizsgálat elvégzése után legkésőbb 3 hónappal a hajózási hatóság a 14a.02 cikk 2. pont (b) alpontjában található táblázatban meghatározott értékek ellenőrzése céljából a személyhajó üzeme közben szúrópróbaszerűen mintát vesz.

A hajózási hatóság a 14a.02 cikk 2. pont (b) alpontjában található táblázatban meghatározott értékek ellenőrzése céljából szúrópróbaszerűen vett mintákon végrehajtott mérések útján rendszeres időközönként üzemképességi ellenőrzésnek veti alá a fedélzeti szennyvízkezelő művet.

Ha a hajózási hatóság a szúrópróbaszerű mintavétel keretében végrehajtott mérések során azt állapítja meg, hogy a mért értékek nem teljesítik a 14a.02 cikk 2. pont (b) alpontjában található táblázat követelményeit, akkor elrendelheti:

(a) a fedélzeti szennyvízkezelő mű hibáinak kijavítását, és a fedélzeti szennyvízkezelő mű megfelelő üzemének ezáltal történő biztosítását;

(b) a fedélzeti szennyvízkezelő mű típusjóváhagyásnak való megfelelésének újbóli biztosítását; vagy

(c) a 3. pontban előírt rendkívüli szemle lefolytatását.

A típusjóváhagyásnak való megfeleltetését követően a fedélzeti szennyvízkezelő művet a hajózási hatóság szúrópróbaszerűen ellenőrizheti.

Ha a hibák javítása vagy a fedélzeti szennyvízkezelő mű típusjóváhagyásnak való megfeleltetése nem történt meg, a hajózási hatóság lezárja és lepecsételi a fedélzeti szennyvízkezelő művet, és a 14a.02 cikk 6. pontjában szereplő adattartalommal tett vonatkozó bejegyzést törli a közösségi hajóbizonyítványban.

2. A szúrópróbaszerű mintavétel során végrehajtott méréseket a 14a.02 cikk 2. pont (b) alpontjában található táblázatnak megfelelően kell elvégezni.

3. Ha a hajózási hatóság a fedélzeti szennyvízkezelő művön olyan rendellenességet észlel, amely a típusjóváhagyástól való eltérésre utal, akkor rendkívüli szemlét rendel el, amelynek során - a fedélzeti szennyvízkezelő mű paraméterjegyzékében foglalt komponensekre, valamint a fedélzeti szennyvízkezelő mű paramétereinek kalibrálására és beállítására való tekintettel - felméri a fedélzeti szennyvízkezelő mű állapotát.

Ha a hajózási hatóság megállapítja, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő mű nem felel meg a fedélzeti szennyvízkezelő műveknek a típusjóváhagyás keretében jóváhagyott típusának, akkor a következők szerint járhat el:

(a) felszólíthat:

aa) a fedélzeti szennyvízkezelő mű megfelelő voltának helyreállítására; vagy

ab) a típusjóváhagyás megfelelő, a 14a.05 cikk szerint történő módosítására; vagy

(b) elrendelheti a 7. függelék szerinti vizsgálat elvégzését.

Ha nem történik meg a megfelelőség helyreállítása vagy a típusjóváhagyás megfelelő módosítása, valamint, ha a b) pont szerinti vizsgálat alapján egyértelművé válik, hogy a 14a.02 cikk 2. pont (a) alpontjában található táblázatban foglalt határértékek nem teljesülnek, akkor a hajózási hatóság lezárja és lepecsételi a fedélzeti szennyvízkezelő művet, és a 14a.02 cikk 6. pontjában szereplő adattartalommal tett vonatkozó bejegyzést törli a közösségi hajóbizonyítványban.

4. A 3. pontban előírt vizsgálatokat az adott fedélzeti szennyvízkezelő műre vonatkozó "gyártói útmutató a szennyvízkezelés szempontjából lényeges komponensek és paraméterek ellenőrzéséhez" elnevezésű dokumentumban foglaltak szerint kell végrehajtani. Ebben az útmutatóban, melyet a gyártó készít el és a hajózási hatóság hagy jóvá, meg kell határozni a szennyvízkezelés szempontjából lényeges komponenseket, valamint azokat a beállításokat, méretezési kritériumokat és paramétereket, amelyeket alkalmazni kell annak biztosításához, hogy a 14a.02 cikk 2. pont (a) és (b) alpontjában található táblázatban foglalt értékek folyamatosan teljesüljenek. Az útmutatónak tartalmaznia kell legalább:

(a) a fedélzeti szennyvízkezelő mű műszaki leírását, amelynek ki kell terjednie a műszaki folyamat leírására, valamint annak jelzésére, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő mű befolyó oldalán kell-e felszerelni szennyvízgyűjtő tartályokat;

(b) a szennyvízkezelés szempontjából lényeges komponensek jegyzékét;

(c) az alkalmazott tervezési és méretezési kritériumokat, méretezési eljárásokat és szabályzatokat;

(d) egy, a fedélzeti szennyvízkezelő műről készült, a szennyvízkezelés szempontjából lényeges jóváhagyott komponensek azonosítását szolgáló jelzéseket (például a komponensek alkatrészszámait) is tartalmazó, vázlatos rajzot.

5. A korábban üzemen kívül helyezett fedélzeti szennyvízkezelő mű ismételten csak a 3. pont első mondatában előírt rendkívüli szemle elvégzése után helyezhető üzembe.

14a.12 cikk

A közlekedésért felelős miniszter feladata

A közlekedésért felelős miniszter a Bizottságnak megküldi az e fejezetben előírt feladatok ellátásáért felelős hatóság nevét és címét. A hajózási hatóság által igénybe vett vizsgáló és tanúsító szervezeteknek teljesíteniük kell a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok felkészültségének általános követelményeire vonatkozó európai szabvány (EN ISO/IEC 17025:2005-8) követelményeit, továbbá:

(a) a fedélzeti szennyvízkezelő művek gyártói vizsgáló és tanúsító szervezeteknek nem ismerhetőek el,

(b) e fejezet alkalmazásában a vizsgáló és tanúsító szervezet a hajózási hatóság beleegyezésével saját laboratóriumán kívüli berendezéseket is igénybe vehet. "

26. Az R2. 2. melléklet 15. Fejezet 15.02 cikk 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. A géptereket az utastértől vagy legénységi, valamint személyzeti hálóhelyiségektől elválasztó vízhatlan válaszfalakon nem lehet ajtó."

27. Az R2. 2. melléklet 15. Fejezet 15.03 cikk 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. A szélnyomás okozta billenőnyomatékot (MW) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

MW = pW*AW*(lW +T/2) [kNm],

ahol:

pW = a fajlagos szélnyomás, amelynek értéke 0,25 kN/m2;

AW = a szélnek kitett oldalfelület a vizsgált terhelési esetnek megfelelő merülési sík felett [m2]-ben;

lW = az AW szélnek kitett oldalfelület súlypontjának távolsága a vizsgált terhelési esetnek megfelelő merülési síktól [m]-ben.

A szélnek kitett oldalfelület kiszámításakor figyelembe kell venni a fedélzet ponyvával és hasonló mobil felszerelésekkel történő tervezett zárását."

28. Az R2. 2. melléklet 15. Fejezet 15.03 cikk 9. pont (a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyhajóknak meg kell felelniük az egy- és kétteres elárasztási állapotnak. Lékesedés esetére a következő normákat kell figyelembe venni:)

"(a) Az 1-rekeszállapot (egyteres elárasztás) esetén a vízhatlan válaszfalakat épnek lehet tekinteni, ha két egymás melletti válaszfal közötti távolság nagyobb, mint a sérülés hossza. Azokat a hosszanti vízhatlan válaszfalakat, amelyek a legnagyobb merülés vonalában a hajó középvonalára merőlegesen mérve B/3-nál kisebb távolságra vannak a külhéj lemezelésétől, számítási célokra nem lehet figyelembe venni. A keresztirányú válaszfalban elhelyezett, 2,50 m-nél hosszabb válaszfalrekesz hosszanti vízhatlan válaszfalnak tekintendő."

29. Az R2. 2. melléklet 15. Fejezet 15.06 cikk 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az utastereknek:

(a) minden fedélzeten az ütközési válaszfal mögött kell elhelyezkedniük, és amennyiben a válaszfalfedélzet alatt vannak, a leghátsó vízhatlan válaszfal (farválaszfal) előtt kell lenniük;

(b) a gép- és a kazántértől gázzáró módon kell elválasztva lenniük;

(c) olyan elrendezésűnek kell lenniük, hogy a 7.02 cikk szerinti látómezők ne haladjanak rajtuk keresztül.

A ponyvákkal vagy hasonló mobil felszerelésekkel nemcsak felülről, hanem teljesen vagy részben oldalról is zárt fedélzeti területeknek ugyanazon követelményeknek kell megfelelniük, mint a zárt utastereknek."

30. Az R2. 2. melléklet 15. Fejezet 15.06 cikk 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"15. A teljes egészében panorámaüvegből álló felépítményeket vagy felépítménytetőket és a ponyvákkal vagy hasonló mobil felszerelésekkel létrehozott zárt tereket, valamint azok alapozását olyan módon kell megtervezni, és csak olyan anyagból lehet készíteni, amely baleset esetén a fedélzeten tartózkodók sérülésének veszélyét a lehető legkisebbre csökkenti."

31. Az R2. 2. melléklet 15. Fejezet 15.11 cikk 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. Válaszfalak

a) A helyiségek közötti válaszfalakat az alábbi táblázatok szerint kell megtervezni:

aa) Azon helyiségek közötti válaszfalak táblázata, amelyekben nincsenek felszerelve a 10.03a cikk szerinti túlnyomásos sprinkler berendezések

(1) A vezérlőközpontok és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A0 típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak a B15 típusnak.

(2) A társalgók és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A30 típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak a B15 típusnak.

(3) A kabinok közötti válaszfalaknak, a kabinok és a folyosók közötti válaszfalaknak, valamint a társalgókat elválasztó, 10. pont szerinti függőleges válaszfalaknak a B15 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinkler berendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig a B0 típusnak. A kabinok és a szaunák közötti válaszfalaknak az A0 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinkler berendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig a B15 típusnak.

(4) A 15.07 cikk és a 15.10 cikk 6. pontja szerinti gépterek közötti válaszfalaknak az A60 típusnak kell megfelelniük; egyéb esetekben az A0 típusnak.

(5) A gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló tárolóhelyiségek, a vezérlőközpontok és a gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A60 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinkler berendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig az A30 típusnak.

(6) A B15 típus megfelelő egyrészről a hajókonyhák, másrészről pedig a hűtőraktárak és élelmiszer-tároló helyiségek közötti válaszfalakhoz.

ab) Azon helyiségek közötti válaszfalak táblázata, amelyekben fel vannak szerelve a 10.03a cikk szerinti túlnyomásos sprinkler berendezések

(1) A vezérlőközpontok és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A0 típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak a B15 típusnak.

(2) A társalgók és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A30 típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak a B15 típusnak.

(3) A kabinok közötti válaszfalaknak, a kabinok és a folyosók közötti válaszfalaknak, valamint a társalgókat elválasztó, 10. pont szerinti függőleges válaszfalaknak a B15 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinkler berendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig a B0 típusnak. A kabinok és a szaunák közötti válaszfalaknak az A0 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinkler berendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig a B15 típusnak.

(4) A 15.07 cikk és a 15.10 cikk 6. pontja szerinti gépterek közötti válaszfalaknak az A60 típusnak kell megfelelniük; egyéb esetekben az A0 típusnak.

(5) A gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló tárolóhelyiségek, a vezérlőközpontok és a gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A60 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinkler berendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig az A30 típusnak.

(6) A B15 típus megfelelő egyrészről a hajókonyhák, másrészről pedig a hűtőraktárak és élelmiszer-tároló helyiségek közötti válaszfalakhoz."

32. Az R2. 2. melléklet 15. Fejezet 15.11 cikk 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A társalgók mennyezeteinek és falburkolatuknak, beleértve alapozásukat is, éghetetlen anyagokból kell készülniük, kivéve a felületüket, amelynek legalább lángkésleltetőnek kell lennie, azokban a helyiségekben, amelyek nincsenek felszerelve a 10.03a cikk szerinti, túlnyomásos sprinkler berendezéssel. Az első mondatot nem kell alkalmazni a szaunákra."

33. Az R2. 2. melléklet 15. Fejezet 15.11 cikke a következő 7a. ponttal egészül ki:

"7a. A fedélzeti területek teljes vagy részleges zárására szolgáló ponyváknak és hasonló mobil felszereléseknek, valamint azok alapozásának legalább lángkésleltetőnek kell lennie."

34. Az R2. 2. melléklet 15. Fejezet 15.14 cikk 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. A személyhajókat fel kell szerelni a 2. pontnak megfelelően szennyvízgyűjtő tartályokkal vagy a 14a. Fejezetnek megfelelően fedélzeti szennyvízkezelő művekkel."

35. Az R2. 2. melléklet 21. Fejezet 21.02 cikk 2. pont nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"A kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet hatálya alá tartozó kedvtelési célú kishajók első szemléje és időszakos szemléi csak az alábbiakra terjednek ki:"

36. Az R2. 2. melléklet 22a. Fejezet 22a.04 cikke helyébe a következő rendelkezés lép:

"22a.04 cikk

Úszóképesség és stabilitás

1. A 2-10. pontban foglaltakat a 110 m-nél hosszabb hajókra kell alkalmazni, a személyhajók kivételével.

2. A stabilitási számítás alapvető értékeit, a hajó üres tömegét és a rendszersúlypont helyét a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC.267(85) sz. határozatának I. melléklete szerint elvégzett döntéspróbával kell meghatározni.

3. A kérelmezőnek az úszóképesség-csökkenés módszerén alapuló számítással igazolnia kell, hogy a hajó úszóképessége és stabilitása elárasztás esetén megfelelő. Minden számítást szabad süllyedés és hosszirányú billenés feltételezésével kell elvégezni.

A hajó elárasztás során fennálló megfelelő úszóképességét és stabilitását a hajó legnagyobb merülési síkjának megfelelő és a rakodóterek között egyenletesen elosztott rakomány, teljes felszerelés és teli üzemanyagtartály esetére kell igazolni.

Többféle rakomány esetén a stabilitási számítást a legkedvezőtlenebb teherelrendezésre kell igazolni. A stabilitási számítást a hajón kell tartani.

E célból a kielégítő stabilitás matematikai igazolását az elárasztás három közbenső fázisára (az elárasztás kialakulásának 25, 50 és 75 %-a, valamint adott esetben a keresztirányú egyensúlyi helyzetet közvetlenül megelőző fázisra is) és az elárasztás végső fázisára kell elvégezni, a fent meghatározott terhelési körülményeknek megfelelően.

4. A sérült állapotra vonatkozóan az alábbi feltételezésekkel kell élni.

(a) Oldalsó sérülés mértéke:

hosszirányban: legalább 0,10 L,

keresztirányban: 0,59 m,

függőleges irányban: a hajófenéktől felfelé, korlátozás nélkül.

(b) A hajófenék sérülésének mértéke:

hosszirányban: legalább 0,10 L,

keresztirányban: 3,00 m,

függőleges irányban: az alapvonaltól 0,39 m hosszban felfelé, a fenékárok kivételével.

(c) A sérült területen belül minden vízhatlan válaszfalat sérültnek kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy a térbeosztást úgy kell megválasztani, hogy a hajó még azt követően is úszóképes maradjon, hogy hosszanti irányban két vagy több egymás melletti tér elárasztásra került. A fő géptérre vonatkozóan csak az 1-rekeszállapotot (egyterest elárasztást) kell figyelembe venni, azaz a géptér záró válaszfalait sértetlennek kell tekinteni.

A hajó fenéksérülése esetén haránt irányban egymással szomszédos rekeszeket is elárasztottnak kell tekinteni.

(d) Elárasztási tényező

Minden tér esetében 95 %-os elárasztási tényezőt kell feltételezni.

Ha számítás igazolja, hogy bármely tér átlagos elárasztási tényezője 95 %-nál kisebb, akkor a számított érték alkalmazható.

A figyelembe vett értékek nem lehetnek kisebbek a következő értékeknél:

1. géptér és kiszolgáló helyiségek: 85 %,

2. raktér: 70 %,

3. kettősfenék, tüzelőanyag-tartályok, ballaszttartályok stb. attól függően, hogy funkciójuk szerint telinek vagy üresnek tekintendők a hajó legnagyobb megengedett merülésénél: 0 % vagy 95 %.

(e) Az elárasztás közbenső fázisaiban a szabad folyadékfelszín hatásának számításakor a sérült rekeszek teljes felületét kell figyelembe venni.

5. A 3. pont szerinti minden közbenső elárasztási fázisra vonatkozóan teljesülniük kell az alábbi követelményeknek:

(a) a szóban forgó közbenső fázis egyensúlyi helyzetének 9 dőlésszöge nem lépheti túl a 15°-ot (5°-ot, amennyiben a tartályok nincsenek rögzítve);

(b) a szóban forgó közbenső fázis dőlt egyensúlyi helyzetéhez tartozó dőlésen túl a stabilizáló kar görbéje GZ pozitív szakaszának legalább 0,02 m-nek (0,03 m-nek, amennyiben a tartályok nincsenek rögzítve) kell lennie, mielőtt az első nem vízmentes nyílás víz alá kerül, vagy a hajó dőlése a 27°-os (15°-os, amennyiben a tartályok nincsenek rögzítve) 9 dőlésszöget eléri;

(c) a nem vízmentes nyílások a szóban forgó közbenső fázis egyensúlyi helyzetéhez tartozó dőlésszög eléréséig nem kerülhetnek víz alá.

6. Az elárasztás végső fázisában a következő követelményeknek kell teljesülniük:

(a) a nem vízmentes nyílások (például ajtók, ablakok, bejárati nyílások) alsó szélének a sérült vízvonal felett legalább 0,10 m-rel kell lennie;

(b) az egyensúlyi helyzet 9 dőlésszöge nem lépheti túl a 12°-ot (5°-ot, amennyiben a tartályok nincsenek rögzítve);

(c) a szóban forgó közbenső dőlt fázis egyensúlyi helyzetében a dőlésen túl a stabilizáló kar görbéje GZ pozitív szakaszának legalább 0,05 m-nek, a görbe alatti területnek pedig legalább 0,0065 m.rad-nak kell lennie, mielőtt az első nem vízmentes nyílás víz alá kerül, vagy a hajó dőlése a 27°-os (10°-os, amennyiben a tartályok nincsenek rögzítve) 9 dőlésszöget eléri;

(d) ha a nem vízmentes nyílások az egyensúlyi helyzet elérése előtt víz alá kerülnek, akkor a sérült hajó stabilitásának számítása céljából az átjárást biztosító helyiségeket elárasztottnak kell tekinteni.

7. Ha vannak aszimmetrikus elárasztást csökkentő átfolyónyílások, akkor a következő követelményeket kell teljesíteni:

(a) az átfolyás számítását az A.266 (VIII). sz. IMO-határozat szerint kell végezni;

(b) az átfolyónyílásoknak önműködőnek kell lenniük;

(c) az átfolyónyílásokon nem lehet elzárószerkezet;

(d) a kiegyenlítődés megengedett időtartama nem lehet nagyobb 15 percnél.

8. Ha az olyan nyílásokat, amelyeken keresztül ép rekeszek további elárasztásra kerülhetnek, vízmentesen be lehet zárni, akkor az elzárószerkezetek mindkét oldalára az alábbi, jól olvasható utasítást kell elhelyezni:

"Használat után azonnal bezárandó."

9. A 3-7. pont szerinti számításoktól el lehet tekinteni, ha a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodáshoz (a továbbiakban: ADN) mellékelt előírások 9. része szerinti sérült stabilitásra vonatkozó számítások megfelelő eredményt adnak.

10. Ha a 3. pontban foglalt követelmények teljesüléséhez szükséges, akkor a legnagyobb bemerülés síkját újból meg kell határozni."

37. Az R2. 2. melléklet 22a. Fejezet 22a.05 cikk 2. pont (c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 110 m-nél hosszabb hajók esetében - kivéve a személyhajókat - az 1. pontban foglaltakon túlmenően:)

"(c) ADN-nel összhangban duplahéjazatú hajóként kerülnek megépítésre, ahol az ADN 9. részének 9.1.0.91-9.1.0.95. pontja vonatkozik a szárazáru-szállító hajókra, 9.3.2.11.7. pontja és 9.3.2.13-9.3.2.15. pontja vagy 9.3.3.11.7. pontja és 9.3.3.13-9.3.3.15. pontja a tartályhajókra;"

38. Az R2. 2. melléklet 24. Fejezet 24.02 cikk 2. pontjában lévő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

39. Az R2. 2. melléklet 24. Fejezet 24.06. cikk 5. pontjában lévő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

40. Az R2. 2. melléklet 24a. fejezet 24a.02. cikk 2. pontjában lévő táblázat helyébe a következő táblázat lép:

41. Az R2. 2. melléklet 1. függeléke a következő 10. ábrával egészül ki:

42. Az R2. 2. melléklet 2. függelék 4. utasítása helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. UTASÍTÁS

Az átmeneti rendelkezések alkalmazása

(a 2. melléklet 15-22b., 24. és 24a. fejezete)

1. AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA A VÍZIJÁRMŰVEK RÉSZEINEK ÖSSZEÉPÍTÉSEKOR

1.1. Alapelvek

Különböző hajók részeinek összeépítésekor csak azok a részek kaphatnak a fennálló állapotra vonatkozó felmentést, amelyek a közösségi bizonyítványát megőrző hajóhoz tartoznak. Az átmeneti rendelkezéseket ezért csak e részekre lehet érvényesíteni. A többi részt újonnan épített hajónak kell tekinteni.

1.2. Az átmeneti rendelkezések alkalmazásának részletei

1.2.1. Különböző hajók részeinek összeépítésekor csak azokra a részekre lehet érvényesíteni az átmeneti rendelkezéseket, amelyek a közösségi bizonyítványát megőrző hajóhoz tartoznak.

1.2.2. A hajóbizonyítványát meg nem őrző hajóhoz tartozó részeket újonnan épített vízijárműnek kell tekinteni.

1.2.3. Miután egy hajóba egy másik hajó részét beépítették, az előbbi megkapja annak a vízijárműnek az európai hajóazonosító számát, amely átalakított vízijárműként megőrzi a közösségi bizonyítványát.

1.2.4. Amennyiben a vízijármű az átalakítás után megőrzi meglévő közösségi bizonyítványát, vagy új közösségi bizonyítványt kap, akkor a közösségi bizonyítvány kiegészül a vízijármű legrégebbi részének gyártási évével.

1.2.5. Amennyiben a vízijárműhöz új orr-részt illesztenek, akkor az orr-részbe beépített orrsugár-kormányberendezés motorjának meg kell felelnie a jelenlegi követelményeknek.

1.2.6. Amennyiben a hajóhoz új farrészt illesztenek, akkor a farrészbe szerelt motoroknak meg kell felelniük a jelenlegi követelményeknek.

1.3. Szemléltető példák

1.3.1. A hajót két régebbi hajóból állítják össze (az egyik hajó építésének éve 1968., a másik hajóé 1972.). Az egyik hajót az előrésztől eltekintve teljesen felhasználják, míg a másik hajóból csak az előrészt használják fel. Az összeállított hajó megkapja az első hajó közösségi bizonyítványát. Az összeállított hajó előrészét ekkor el lehet látni többek között horgonyfészekkel.

1.3.2. A hajót két régebbi hajóból állítják össze (az egyik hajó építésének éve 1975., a másik hajóé 1958., a legrégebbi alkatrész pedig 1952-ben készült). Az egyik hajót az előrésztől eltekintve teljesen felhasználják, míg a másik hajóból csak az előrészt használják fel. Az összeállított hajó megkapja az első hajó közösségi bizonyítványát. Az összeállított hajó előrészét ekkor el lehet látni többek között horgonyfészekkel. Az eredetileg a második hajóból származó, 1952-ben gyártott, legrégebbi alkatrészt be kell jegyezni a közösségi bizonyítványba.

1.3.3. Egy 2001-ben gyártott hajó farrészét egy 1988-ban gyártott hajóhoz illesztik. Az 1988-ban gyártott hajó motorja a hajóban marad. Ebben az esetben a motort típusjóváhagyással kell ellátni. A motort abban az esetben is típusjóváhagyással kellene ellátni, ha a 2001-ben gyártott farrészből származna.

2. AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA A VÍZIJÁRMŰ TÍPUSÁNAK (RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATÁNAK) MEGVÁLTOZÁSA ESETÉN

2.1. Alapelvek

2.1.1. A vízijármű típusának (hajótípusnak, a hajó rendeltetésszerű használatának) megváltozása esetében az átmeneti rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos határozatok meghozatalakor a biztonsági megfontolások kulcsszerepet játszanak e melléklet tekintetében.

2.1.2. A vízijármű-típus megváltozásának minősül, ha az új vízijármű-típusra vonatkozó biztonsági követelmények eltérnek a régi típusétól; ez abban az esetben fordul elő, ha a 2. melléklet 15-22b. fejezetének különös rendelkezései az új típusra vonatkoznak, a régire azonban nem.

2.1.3. A vízijármű típusának megváltozása esetén az adott vízijármű-típusra vonatkozó összes különös rendelkezést és minden követelményt teljes mértékben teljesíteni kell; e követelmények tekintetében az átmeneti rendelkezéseket nem lehet érvényesíteni. Ez az előírás a meglévő vízijárműből átvett és e különleges előírások hatálya alá tartozó részekre is vonatkozik.

2.1.4. A tartályhajó szárazáru-szállító hajóvá történő átalakítása nem minősül a vízijármű-típus 2.1.2. pont szerinti megváltozásának.

2.1.5. A kabinos személyhajó termes személyhajóvá történő átalakítása esetén minden új résznek teljes mértékben meg kell felelnie a jelenlegi követelményeknek.

2.2. Az átmeneti rendelkezések alkalmazásának részletei

2.2.1. A 2. melléklet 24.02 cikk 2. pontja (Ú.CS.Á.), illetve 24a.02. cikk 2. pontja a vízijármű felújított részeire vonatkozik, következésképpen a vízijármű új részei nem tartozhatnak az átmeneti rendelkezések hatálya alá.

2.2.2. A vízijármű át nem alakított részei továbbra is az átmeneti rendelkezések hatálya alá tartoznak a 2.1.3. pont második mondatában említett részek kivételével.

2.2.3. A vízijármű méreteinek megváltozása esetén az átmeneti rendelkezések a továbbiakban nem vonatkoznak azokra a részekre, amelyekre e változtatás kiterjed (például az ütközési válaszfal, a szabadoldal és a horgony távolsága).

2.2.4. A vízijármű típusának megváltozása esetén a 2. melléklet II. és III. részének azon különös előírásait kell alkalmazni, amelyek kizárólag az új vízijármű-típusra vonatkoznak. A vízijármű átalakításában érintett összes résznek és felszerelésnek meg kell felelnie e melléklet hatályos előírásainak.

2.2.5. A vízijárművet ezt követően új vagy módosított közösségi bizonyítvánnyal kell ellátni, a bizonyítvány 7. és 8. mezőjében pedig az eredeti építésre és az átalakításra vonatkozóan megjegyzést kell tenni.

2.3. Szemléltető példák

2.3.1. Egy (1996-ban épített) teherszállító hajót személyszállító hajóvá alakítanak át. Ebben az esetben a 15. fejezet átmeneti rendelkezések érvényesítése nélkül a teljes hajóra vonatkozik. Amennyiben az előrészt nem az átalakítási terveknek vagy a 2. melléklet 15. Fejezetének megfelelően módosítják, akkor a hajót nem kell a 2. melléklet 3.03 cikke szerint horgonyfészekkel ellátni.

2.3.2. Egy (1970-ben épített) vontatóhajót tolóhajóvá alakítanak. A fizikai átalakítás kizárólag a fedélzeti felszerelések lecseréléséből és a tolóberendezés beszereléséből áll. Az 1970-es hajóra vonatkozó összes átmeneti rendelkezés továbbra is alkalmazandó lesz a 2. melléklet 5. Fejezete, (részben) 7. Fejezete, 10.01 és 16.01 cikkének kivételével.

2.3.3. Egy (1970-ben épített) tartálymotorhajót tolóhajóvá alakítanak. A fizikai átalakítás az előrész és a rakománytér elválasztásából, a fedélzeti felszerelések lecseréléséből és a tolóberendezés beszereléséből áll. Az 1970-es hajóra vonatkozó összes átmeneti rendelkezés továbbra is alkalmazandó lesz a 2. melléklet 5. Fejezete, (részben) 7. Fejezete, 10.01 és 16.01 cikke rendelkezései kivételével.

2.3.4. Egy tartályhajót szárazáru-szállító hajóvá alakítanak. A szárazáru-szállító hajónak meg kell felelnie a hatályos munkahelyi biztonsági követelményeknek, különös tekintettel a 2. melléklet 11. Fejezet 11.04 cikkében említett előírásoknak.

3. AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ HAJÓK ÁTALAKÍTÁSA ESETÉBEN

3.1. Az átmeneti rendelkezések alkalmazása

3.1.1. A 2. melléklet 15. Fejezete követelményeinek teljesítése érdekében szükséges átalakítási intézkedések, függetlenül attól, hogy mikor hajtják őket végre, nem minősülhetnek átalakításnak (C) a 2. melléklet 24.02 cikk 2. pontja, 24.03 cikk 1. pontja vagy 24.06. cikk 5. pontja, illetve 24a.02. és 24a.03. cikke értelmében.

3.1.2. A kabinos személyhajó termes személyhajóvá történő átalakítása esetén minden új résznek teljes mértékben meg kell felelnie a jelenlegi követelményeknek.

3.2. Szemléltető példák

3.2.1. Egy (1995-ben épített) személyszállító hajót legkésőbb 2015. január 1-jéig második független propulziós rendszerrel kell ellátni. Amennyiben egyéb önkéntes átalakítást nem hajtanak végre ezen a személyszállító hajón, akkor nem szükséges stabilitási számítást végezni az új követelményeknek megfelelően, ha azonban objektív igény mutatkozik az elvégzésére, akkor a stabilitási számítást valamely tagállam eredeti stabilitási követelményeivel összhangban kell elvégezni.

3.2.2. Egy (1994-ben épített és legutóbb 2012-ben megújított hajóbizonyítvánnyal rendelkező) személyszállító hajót 2016-ban 10 méterrel meghosszabbítanak. A vízijárművet továbbá második független propulziós rendszerrel is el kell látni. Emellett szükséges új stabilitási számítást végezni a 2. melléklet 15. Fejezete szerint, az 1-rekeszállapot és a 2-rekeszállapot (egyteres és kétteres elárasztás) esetére.

3.2.3. Egy (1988-ban épített) személyszállító hajót nagyobb teljesítményű propulziós rendszerrel látnak el, beleértve a hajócsavart is. Ez olyan jelentős átalakítás, amely stabilitási számítás elvégzését teszi szükségessé. A számítást a jelenlegi követelmények szerint kell elvégezni."

43. Az R2. 2. melléklet 2. függelék 6. utasítása helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. UTASÍTÁS

A 2. melléklet 15. Fejezete előírásainak alkalmazása Helyi vízmentes terek A ponyvákkal vagy hasonló mobil felszerelésekkel létrehozott zárt terekre vonatkozó átmeneti követelmények

(E rendelet 2. melléklet 15.02 cikk 5. pontja, valamint 15.03 cikk 4. és 9. pontja)

1. HELYI TÉRFELOSZTÁSOK (15.02 CIKK 5. PONT)

A 2. melléklet 15.02 cikk 5. pontja értelmében elképzelhető, hogy az értékelés nem terjed ki a helyi vízmentes terekre, például a vizsgálandó sérüléshosszt meghaladó hosszúságú, keresztirányban felosztott kettős fenéktartályok az értékelésben nem vesznek részt. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nem lehet figyelembe venni a keresztirányú térfelosztást, ha az nem terjed ki a válaszfalfedélzetig. Ez a válaszfalak helytelen felosztásához vezethet.

A követelmény értelmezése:

Amennyiben a vízmentes tér hosszabb a 2. melléklet 15.03 cikk 9. pontjában előírtaknál, és olyan helyi vízzáró térfelosztásokat tartalmaz, amelyek között a sérülés minimális hossza elfér, akkor ezeket figyelembe lehet venni a sérült stabilitás kiszámításához.

2. A PONYVÁKKAL VAGY HASONLÓ MOBIL FELSZERELÉSEKKEL LÉTREHOZOTT ZÁRT TEREKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI KÖVETELMÉNYEK A STABILITÁSRA VALÓ TEKINTETTEL (15.03 CIKK 5. PONTJA)

A ponyvákkal vagy hasonló mobil felszerelésekkel létrehozott zárt terek a hajó stabilitása szempontjából gondot okozhatnak, mivel - amennyiben ehhez elegendő nagyságúak - befolyásolhatják a szél nyomása miatti billenőnyomatékot.

A követelmény értelmezése:

Olyan személyszállító hajók tekintetében, amelyek hajóbizonyítványát 2006. január 1-je előtt adták ki először, vagy amelyekre érvényes a 24.06. cikk 2. pontja, a ponyvákból vagy hasonló mobil felszerelésekből álló zárt terek létrehozását követően új stabilitási számítást kell végezni ezen rendelet szerint, amennyiben A wz laterális síkja meghaladja annak a teljes A w laterális síknak az 5 %-át, amelyet minden esetben figyelembe kell venni."

44. Az R2. 2. melléklet 2. függelék 7. UTASÍTÁS 1. RÉSZE helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. RÉSZ

Engedélyezett különleges horgonyok

Az illetékes hatóságok által a 2. melléklet 10.01 cikk 5. pont szerint engedélyezett csökkentett tömegű különleges horgonyokat az alábbi táblázat ismerteti.

45. Az R2. 2. melléklet 2. függelék 11. UTASÍTÁS 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. AZ EGYES ROVATOK MAGYARÁZATA

A magától értetődő rovatokat az alábbiakban nem említjük.

4.1. A 2. rovathoz:

Adott esetben illessze be a 2. melléklet 1.01 cikkében megadott feltételeket. Az egyéb hajótípusokat az általánosan elfogadott megjelölés szerint kell bejegyezni.

4.2. A 10. rovathoz: Tekintettel a Rajnán való közlekedésre vonatkozó engedéllyel rendelkező hajókra, vagyis azokra,

(a) amelyek teljesen megfelelnek e melléklet követelményeinek, ideértve a 24. Fejezet átmeneti rendelkezéseit is; valamint

(b) amelyek nem élnek a 24a. fejezet átmeneti rendelkezései vagy a 4. mellékletben megállapított csökkentések adta lehetőségekkel,

a "- közösségi vízi utakon, az alábbi zónában/zónákban" szövegű francia bekezdésbe a következő szöveget kell írni:

(a) Rajna; vagy

(b) R zóna.

4.3. A 15. rovathoz:

Ezt a szakaszt csak olyan hajók esetében kell kitölteni, amelyek esetében a 14. rovat 1.1., 1.2. vagy 3. pontjában foglalt adatoknak legalább az egyike nem került törlésre, ellenkező esetben az egész rovatot át kell húzni.

4.4. A 15.1 rovathoz:

A táblázat "Alakzat formája" oszlopába az ábrázolt alakzatok számozását kell beírni. A bejegyzést nem tartalmazó sorokat át kell húzni.

Az "Egyéb alakzatok" címszó alatt további alakzatok ábrázolhatók, 18., 19., 20. stb. számozással.

Ha a korábbi hajóbizonyítvány "alkalmas tolásra-vontatásra" bejegyzése alapján nem egyértelmű, hogy melyik alakzatok vannak engedélyezve, akkor a korábbi hajóbizonyítvány bejegyzése átvezethető az 52. rovatba. A táblázat "jóváhagyott alakzatok" 1. sorába be kell írni a "Lásd az 52. rovatban" bejegyzést.

4.5. A 15.2 Csatoló-berendezések rovathoz:

Kizárólag a tolóhajó és a kötelék tolt része közötti csatoló-berendezés adatait kell bejegyezni.

4.6. A 17-20. rovathoz:

A köbözési bizonyítvány 17-19. pontjában szereplő adatokat két tizedesjegy pontossággal, a 20. pont adatait pedig tizedesjegy nélkül kell megadni. A teljes hosszúság és a teljes szélesség megadja a hajó legnagyobb méreteit az összes kinyúló rész figyelembevételével. Az L hosszúság és a B szélesség megadja a hajótest maximális méreteit (lásd a 2. melléklet 1.01 cikkét: Meghatározások).

4.7. A 21. rovathoz:

A teherszállító hajó tonnában megadott hordképessége a köbözési bizonyítvány szerint, a 19. pontban megadott maximális merüléshez.

Más hajók esetében a vízkiszorítást m3-ben kell megadni. Köbözési bizonyítvány hiányában a vízkiszorítást a teltségi tényező, valamint a vízvonalon mért L hosszúság, valamint B szélesség és a legnagyobb merülésnél adódó átlagos merülés eredményeként kell kiszámítani.

4.8. A 23. rovathoz:

A utasok számára rendelkezésre álló ágyak száma (ideszámítva a lehajtható ágyakat és a hasonló berendezési tárgyakat is).

4.9. A 24. rovathoz:

Csak a hajó teljes szélességében átnyúló, vízmentes, keresztirányú válaszfalakat kell figyelembe venni.

4.10. A 26. rovathoz:

Adott esetben a következő kifejezéseket kell használni:

(a) kézi működtetésű nyílásfedelek,

(b) kézi működtetésű görgős nyílásfedelek,

(c) kézi működtetésű eltolható nyílásfedelek,

(d) mechanikus működtetésű eltolható nyílásfedelek,

(e) mechanikus működtetésű nyílásfedelek.

Az egyéb nyílásfedél-típusokat az általánosan elfogadott megjelölés szerint kell bejegyezni.

A nyílásfedéllel nem rendelkező rakodótereket fel kell sorolni, például az 52. pont alatt.

4.11. A 28. rovathoz:

Tizedesjegy nélkül kell kiszámítani.

4.12. A 30., 31. és 33. rovathoz:

A közös burkolatba beépített csörlők egy csörlőnek számítanak, függetlenül a hozzájuk csatlakoztatott horgonyok vagy vontatókötelek számától.

4.13. A 34. rovathoz:

Az "Egyéb felszerelések" alatt kell bejegyezni a kormánylapátot nem használó rendszereket (például kormánypropeller, cikloidál-propeller, orr-sugárkormány).

Valamennyi a kézi működtetést segítő elektromos segédmotort be kell írni.

Orr-sugárkormány esetén a "távirányítású" kifejezés kizárólag azokra az orrsugárkormányokra vonatkozik, amelyek a kormányállásból vezérelhetők.

4.14. A 35. rovathoz:

Csak a 2. melléklet 8.08 cikk 2. és 3. pontja, 15.01 cikk 1. pont (c) alpontja és 15.08 cikk 5. pontja szerinti elméleti értékeket kell bejegyezni, és csak azoknál a hajóknál, amelyeknek hajógerincét 1984. december 31. után fektették le.

4.15. A 36. rovathoz:

Az egyértelműség érdekében vázlatra lehet szükség.

4.16. A 37. rovathoz:

Csak a 2. melléklet 10.01 cikk 1-4. pontja szerinti csökkentés nélküli elméleti értékeket kell bejegyezni.

4.17. A 38. rovathoz:

Csak a 2. melléklet 10.01 cikk 10. pontja szerinti minimális hosszúságokat és a 2. melléklet 10.01 cikk 11. pontja szerinti minimális szakítószilárdságot kell bejegyezni.

4.18. A 39., 40. rovathoz:

Csak a 2. melléklet 10.02 cikk 2. pontja szerint újraszámított minimális hosszúságokat és minimális szakítószilárdsági értékeket kell bejegyezni.

4.19. A 42. rovathoz:

A szemlebizottság további tételeket is felvehet a szükséges felszerelések listájára. Ez esetben igazolni kell nélkülözhetetlenségüket a hajó biztonsága szempontjából, az adott hajótípus vagy annak működési körzete esetében. A kiegészítéseket be kell jegyezni az 52. rovatba.

4.20. A 42. rovat bal oldali oszlopának 3. és 4. sorához:

A személyszállító hajó esetében az előbbi helyen szereplő szöveget át kell húzni, az utóbbi helyre pedig a lépcsőnek szemlebizottság által megállapított hosszát kell beírni. Minden egyéb hajó esetében a második helyen szereplő szöveget át kell húzni, illetve - ha a szemlebizottság a 2. melléklet 10.02 cikk 2. pont (d) alpontjában előírtnál kisebb hosszúságot engedélyezett - félig át kell húzni és a lépcső hosszát be kell írni.

4.21. A 42. rovat bal oldali oszlopának 6. sorához:

Ide a 2. melléklet 10.02 cikk 2. pont (f) alpontja és a 2. melléklet 15.08 cikk 9. pontja szerinti előírt kötszerdobozok számát kell beírni.

4.22. A 42. rovat bal oldali oszlopának 10. sorához:

Ide a 2. melléklet 10.02 cikk 1. pont (d)-(f) alpontja szerint előírt tűzálló tartályok számát kell beírni.

4.23. A 43. rovathoz:

Az egyéb biztonsági rendeletek, például az ADN által megkövetelt hordozható tűzoltó készülékeket itt nem kell bejegyezni.

4.24. A 44. rovat 3. sorához:

A 2010. január 1. előtt - illetve a 24a. fejezet alkalmazása esetén 2025. január 1. előtt -meghosszabbítandó közösségi engedélyek esetében át kell húzni "az EN 395:1998 vagy 396:1998 szabvánnyal összhangban" szövegrészt, ha nincs a fedélzeten e szabványoknak megfelelő mentőmellény.

4.25. A 44. rovat 4. sorához:

A 2015. január 1. után - illetve a 24a. fejezet alkalmazása esetén 2030. január 1. után -meghosszabbított közösségi engedélyek esetében vagy, ha új csónak kerül felszerelésre, át kell húzni az "egy pár evezővel, egy szapollyal és egy kikötőkötéllel" szövegrészt. "Az EN 1914:1997 szabvány szerint" szövegrészt át kell húzni, ha nincs a fedélzeten e szabványnak megfelelő csónak.

4.26. A 46. rovathoz:

Általános szabály, hogy a folyamatos működtetés nem jegyezhető be, ha nincs elegendő fekhely, vagy ha túl magas a zajszint.

4.27. Az 50. rovathoz:

A szakértő csak akkor írja alá, ha saját maga töltötte ki a 11. oldalt.

4.28. Az 52. rovathoz:

Itt lehet megadni az esetleges kiegészítő korlátozásokat, mentességeket és magyarázatokat vagy más hasonló megjegyzéseket, amelyek az egyes pontok alatt beírt bejegyzésekre vonatkoznak."

46. Az R2. 2. melléklet 2. függelék 17. UTASÍTÁS 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. Szemle

3.1. A tűzjelző rendszereket szakértő vizsgálja meg:

(a) az első használatbavétel előtt;

(b) jelentős módosítást vagy javítást követően az újbóli üzembe helyezés előtt;

(c) rendszeresen legalább évente;

(d) tűzesetet, téves riasztást követően.

A gépterek és a kazánterek esetén ezeket az ellenőrzéseket eltérő gépüzemeltetési körülmények és változó szellőzési feltételek mellett kell elvégezni. A fenti (c)-(d) alpontokban említett vizsgálatokat a tűzoltó rendszerekre szakosodott, hozzáértő céget képviselő hozzáértő személy is elvégezheti.

3.2. Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő vagy a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát."

47. Az R2. 2. melléklet 2. függelék 18. UTASÍTÁS 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. A 2. és 3. pontban megadott követelményeket akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a két rész mindegyikénél teljesültek az ADN 9.1.0.95.2. szakaszában szereplő stabilitási követelmények."

48. Az R2. 2. melléklet 2. függelék 21. UTASÍTÁS 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. Átvételi vizsgálat

8.1. Az LLL-rendszerek fényerejét szakértőnek kell megvizsgálnia:

(a) az első használatbavétel előtt;

(b) jelentős módosítást vagy javítást követően az újbóli üzembe helyezés előtt;

(c) rendszeresen legalább ötévente.

A fenti (c) pontban említett ellenőrzéseket a biztonsági rendszerek területén szakképzett hozzáértő személy is elvégezheti.

8.2. Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő vagy a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát.

8.3. Amennyiben egyetlen mérés azt állapítja meg, hogy a fényerő nem felel meg e közigazgatási utasítás előírásainak, akkor további méréseket kell végezni legalább tíz, egymástól azonos távolságban lévő ponton. Ha a mért értékek több mint 30 %-a nem felel meg e közigazgatási utasítás előírásainak, akkor a biztonsági rendszereket ki kell cserélni. Ha a mért értékek 20-30 %-a nem felel meg e közigazgatási utasítás előírásainak, akkor a biztonsági útmutatórendszereket egy éven belül ismét ellenőrizni kell."

49. Az R2. 2. melléklet 2. függelék 24. UTASÍTÁS 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. Gázszivárgás-érzékelők kalibrálása és ellenőrzése, a korlátozott üzemidejű alkatrészek cseréje

4.1. A gázszivárgás-érzékelőket a gyártó útmutatásainak megfelelően szakértő vagy hozzáértő személy kalibrálja és ellenőrzi:

(a) az első használatbavétel előtt;

(b) jelentős módosítást vagy javítást követően az újbóli üzembe helyezés előtt;

(c) a gyártó által meghatározott időközönként rendszeresen, de legalább évente. Kalibrálási és ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő vagy a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát.

4.2. A gázriasztó berendezések korlátozott üzemidejű alkatrészeit megadott üzemi élettartamuk lejárta előtt ki kell cserélni."

50. Az R2. 2. melléklet 2. függeléke a következő 26. és 27. utasítással egészül ki:

"26. UTASÍTÁS

I. Szakértők és hozzáértő személyek

(2. melléklet 1.01 cikk 106. és 107. pontja)

1. Szakértők

A szakértőknek olyan átvételi vizsgálatokat kell végrehajtaniuk, amelyek a rendszerek összetettsége vagy az előírt biztonsági szint miatt szaktudást igényelnek. Átvételi vizsgálatok végrehajtására jogosultak:

(a) hajóosztályozó társaságok, amelyek kellő belső szakértelemmel rendelkeznek vagy felhatalmazásuk alapján felelősek külső személyek vagy intézmények bevonásáért, továbbá e személyek vagy intézmények kiválasztása során a szükséges minőség-ellenőrzési rendszereket működtetik,

(b) a felügyeleti szervek tagjai vagy a vonatkozó hatóságok alkalmazottai,

(c) hivatalosan jóváhagyott személyek vagy intézmények, amelyek az adott tárgykört érintő szemlék tekintetében elismert szakértelemmel rendelkeznek, továbbá ilyen jóváhagyást állami szervezetként - lehetőleg minőségbiztosítási rendszer alapján - a hajófelügyeleti szervek is adhatnak. Egy személyt vagy intézményt abban az esetben is elfogadottnak kell tekinteni, ha az utóbbi megfelelt egy olyan hivatalos kiválasztási eljáráson, amely kifejezetten a szükséges szaktudás és a tapasztalat meglétét méri fel.

2. Hozzáértő személyek

A hozzáértő személyeknek például rendszeres szemrevételezéssel és üzemi próbával kell ellenőrizniük a biztonsági felszereléseket. Hozzáértő személynek minősülnek:

(a) olyan személyek (például hajóparancsnokok, hajózási társaságok biztonsági felelősei, legénység vonatkozó tapasztalattal rendelkező tagjai), akik szakképesítésük és szakmai tapasztalatuk alapján megfelelő tudással rendelkeznek ahhoz, hogy meghatározott helyzeteket és körülményeket felmérjenek,

(b) társaságok (például hajógyárak vagy berendezéseket gyártó cégek), amelyek elegendő szaktudásra tettek szert rendes tevékenységük folytatása során,

(c) különleges felhasználású rendszerek (például tűzoltó berendezések, vezérlőberendezések) gyártói.

II. Terminológia

III. Szemlék

Az alábbi táblázat összefoglalja a szemlék ütemezését, ideértve azok gyakoriságát és az elvégzésükhöz szükséges ellenőr típusát. Ez a táblázat csupán tájékoztatási célt szolgál.

27. UTASÍTÁS

I. Kedvtelési célú kishajók

(e melléklet 21.02 cikk 2. pontja, figyelembe véve e melléklet 7.02 cikkét, 8.05 cikk 5. pontját, 8.08 cikk 2. pontját és 8.10 cikkét)

1. Általános rendelkezések

A forgalomba hozott, legfeljebb 24 méter hosszúságú kedvtelési célú kishajóknak teljesíteniük kell a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet követelményeit. A legalább 20 méter hosszúságú kedvtelési célú kishajóknak közösségi belvízi hajóbizonyítvánnyal kell rendelkezniük, amely igazolja, hogy megfelelnek az e mellékletben foglalt műszaki követelményeknek. Mivel az újonnan épített kedvtelési célú kishajók felszereléseinek, készülékeinek és berendezéseinek a 2. melléklet 21.02 cikkében megállapított egyes rendelkezésekből fakadó kettős ellenőrzését vagy tanúsítását kerülni kell, ezért e közigazgatási utasítás tájékoztatást nyújt azokról a 2. melléklet 21.02 cikkében felsorolt követelményekről, amelyek a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben már szerepelnek.

2. A 2. melléklet 21.02 cikkének a kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendeletben már szereplő követelményei

A kedvtelési célú vízi járművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet hatálya alá tartozó, kedvtelési célú kishajók esetében a hajózási hatóság a közösségi belvízi hajóbizonyítvány kiadása (első ellenőrzés) tekintetében nem követeli meg a 2. melléklet 21.02 cikk 2. pontjában megállapított alábbi követelmények további ellenőrzését vagy tanúsítását, amennyiben a szemlére bemutatott vízi járművet a hajózási hatóságnak való bemutatása előtt legfeljebb 3 évvel hozták forgalomba, módosítást nem hajtottak végre rajta, a megfelelőségi nyilatkozat pedig a következő harmonizált szabványokra vagy azokkal egyenértékű előírásokra vonatkozik:

- 2. melléklet 7.02 cikke: EN ISO 11591:2000 (Akadálymentes kilátás)

- 2. melléklet 8.05 cikk 5. pontja: EN ISO 10088:2001 (Üzemanyagtartályok és csövek)

- 2. melléklet 8.08 cikk 2. pontja: EN ISO 15083:2003 (Fenékvíz-szivattyúzás)

- 2. melléklet 8.10 cikke: EN ISO 14509 (Zajkibocsátás)"

51. Az R2. 2. melléklete a következő 6. és 7. függelékkel egészül ki:

"6. függelék

Fedélzeti szennyvízkezelő művek - Kiegészítő rendelkezések és okmányminták

Tartalomjegyzék

I. RÉSZ

Kiegészítő rendelkezések

1. A fedélzeti szennyvízkezelő művek jelölése

1.1. A típusjóváhagyás keretében vizsgálatnak alávetett fedélzeti szennyvízkezelő műveken a következő jelöléseket kell feltüntetni:

1.1.1. a gyártó védjegye vagy kereskedelmi neve;

1.1.2. a fedélzeti szennyvízkezelő mű típusa és gyártási száma;

1.1.3. a típusjóváhagyás e függelék IV. része szerinti száma;

1.1.4. a fedélzeti szennyvízkezelő mű gyártásának éve.

1.2. Az 1.1. pont szerinti jelölésnek a fedélzeti szennyvízkezelő mű teljes élettartama alatt időállónak, jól olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. Öntapadó címkék vagy táblák alkalmazása esetén a címkét vagy táblát úgy kell felerősíteni, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő mű teljes élettartama alatt a helyén maradjon, és megrongálása vagy olvashatatlanná tétele nélkül ne lehessen onnan eltávolítani.

1.3. A jelölést a fedélzeti szennyvízkezelő mű olyan részén kell elhelyezni, amely szükséges a fedélzeti szennyvízkezelő mű rendes üzeméhez, és amely a fedélzeti szennyvízkezelő mű élettartama során rendesen nem igényel cserét.

1.3.1. A jelölést úgy kell elhelyezni, hogy akkor is jól látható legyen, amikor a fedélzeti szennyvízkezelő művet valamennyi üzemi szempontból szükséges kiegészítő berendezéssel felszerelték.

1.3.2. A fedélzeti szennyvízkezelő műnek szükség esetén egy további, időálló anyagból készült, eltávolítható táblát is viselnie kell, amely tartalmazza az 1.1. pontban meghatározott összes adatot, és amelyet úgy kell elhelyezni, hogy az adatok jól olvashatók és könnyen hozzáférhetők legyenek azt követően is, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő művet a hajón rendszerbe állították.

1.4. A fedélzeti szennyvízkezelő mű mindazon részeit, amelyek befolyásolhatják a szennyvízkezelés folyamatát, egyértelműen meg kell jelölni és azonosítani kell.

1.5. Az 1.1. pontban előírt jelölés pontos helyét meg kell adni a típusjóváhagyási tanúsítvány I. szakaszában.

2. Ellenőrzések

A fedélzeti szennyvízkezelő művek ellenőrzésére vonatkozó szabályokat a 7. függelék ismerteti.

3. A gyártás megfelelőségének értékelése

3.1. A gyártásmegfelelőség ellenőrizhetőségének biztosítását szolgáló kielégítő intézkedések és eljárások meglétére vonatkozóan a típus-jóváhagyás kibocsátása előtt végrehajtandó ellenőrzésekkel összefüggésben a hajózási hatóság a követelmények teljesülésének igazolására elfogadja a gyártónak az EN ISO 9001:2008 harmonizált szabvány (amelynek alkalmazási területe kiterjed az adott fedélzeti szennyvízkezelő művek gyártására) vagy más egyenértékű tanúsítási szabvány szerinti nyilvántartásba vételt. A gyártó köteles rendelkezésre bocsátani a nyilvántartásba vétel részletes adatait, továbbá köteles vállalni, hogy tájékoztatja a hajózási hatóságot minden olyan felülvizsgálatról, amely érinti e nyilvántartásba vétel érvényességét vagy alkalmazási területét. A 2. melléklet 14a.02 cikk 2-5. pontjában foglalt követelmények folyamatos teljesülésének biztosítása érdekében megfelelő gyártásellenőrző vizsgálatokat kell végezni.

3.2. A típusjóváhagyás jogosultjának:

3.2.1. gondoskodnia kell a termék minőségének ellenőrizhetőségét biztosító eljárások meglétéről;

3.2.2. hozzá kell férnie azokhoz a vizsgálóberendezésekhez, amelyek a típusjóváhagyás keretében jóváhagyott típusok megfelelő voltának ellenőrzéséhez szükségesek;

3.2.3. biztosítania kell a vizsgálatok eredményeinek jegyzőkönyvezését, valamint azt, hogy a jegyzőkönyvek és minden lényeges kapcsolódó dokumentum a jogszabályban vagy a típusjóváhagyást kibocsátó hatóság egyetértésével meghatározott időtartamig hozzáférhető legyen;

3.2.4. annak ellenőrzése és biztosítása érdekében, hogy a fedélzeti szennyvízkezelő művek jellemzői - a sorozat gyártása során előforduló rendes eltérések figyelembevételével - megfelelőek legyenek, részletesen elemeznie kell valamennyi vizsgálattípus eredményeit;

3.2.5. biztosítania kell, hogy további mintavételeket és vizsgálatokat vonjon maga után minden olyan, a fedélzeti szennyvízkezelő műből vett minta és minden olyan vizsgálati darab, amely az adott vizsgálattípus elvégzése során a gyártás nem megfelelőségére enged következtetni, és a gyártás megfelelőségének helyreállítása érdekében minden szükséges intézkedésre sor kerüljön.

3.3. A típusjóváhagyás jogosultjának biztosítania kell, hogy a típusjóváhagyást kibocsátó hatóság ellenőrizhesse a gyártás megfelelőségének az egyes gyártóüzemekben alkalmazott ellenőrzési módszereit.

3.3.1. A típusjóváhagyás jogosultjának az ellenőrzéskor a vizsgálati és a gyártási dokumentációt rendelkezésre kell bocsátani.

3.3.2. Ha a vizsgálatok minősége nem tűnik kielégítőnek, a következők szerint kell eljárni:

3.3.2.1. A sorozatból ki kell venni egy fedélzeti szennyvízkezelő művet, és egynapi üzem után, szúrópróbaszerűen vett mintákon végrehajtott mérések útján, a 7. függelék szerinti rendes terhelés alkalmazásával vizsgálatnak kell alávetni. A kezelt szennyvíz által mutatott értékek nem lehetnek nagyobbak a 2. melléklet 14a.02 cikk 2. pont (b) alpontjában található táblázatban foglalt értékeknél.

3.3.2.2. Ha a sorozatból kivett fedélzeti szennyvízkezelő művek valamelyike nem teljesíti a 3.3.2.1. pont követelményeit, akkor a gyártó új mérések elvégzését kérheti, amelyeket az ugyanazon specifikáció alapján legyártott és ugyanabból a sorozatból kivett meghatározott számú fedélzeti szennyvízkezelő műből szúrópróbaszerűen vett egyedi mintán kell végrehajtani. Ennek az új mintának ki kell terjednie az eredetileg kivett fedélzeti szennyvízkezelő műre is. Az n mintanagyságot - a típusjóváhagyást kibocsátó hatósággal egyeztetve - a gyártó határozza meg. A kivett fedélzeti szennyvízkezelő műveket - az eredetileg kivett darab kivételével - szúrópróbaszerűen vett mintákon végrehajtott mérések útján vizsgálatnak kell alávetni. Ezt követően meg kell határozni a fedélzeti szennyvízkezelő művekből szúrópróbaszerűen vett mintán kapott eredmények

számtani közepét. A sorozat gyártását megfelelőnek kell tekinteni, ha teljesül a következő feltétel:

ahol:

k a következő táblázat szerinti, n-től függő statisztikai tényező:

melyben xi az n elemű szúrópróbeszűen vett minta i-edik elemén kapott eredmény;

L az egyes vizsgált szennyező anyagokra vonatkozóan a 14a.02 cikk (2) pont (b) alpontjában található táblázatban meghatározott megengedhető határérték.

3.3.3. Ha a 14a.02 cikk 2. pont (b) alpontjában található táblázat követelményei nem teljesülnek, akkor a 7. függelék szerinti vizsgálati eljárás alkalmazásával a 3.3.2.1. pontnak megfelelően új vizsgálatot kell végrehajtani; ha ez a vizsgálat sem ad kedvező eredményt, akkor a 3.3.2.2. pontnak megfelelően teljes vizsgálatot kell végezni. A 14a.02 cikk 2. pont (a) alpontjában található táblázatban foglalt határértékeket sem az egyesített minta, sem a szúrópróbaszerűen vett minta nem lépheti túl.

3.3.4. A típusjóváhagyást kibocsátó hatóság a részlegesen vagy teljes mértékben üzemképes fedélzeti szennyvízkezelő műveken a vizsgálatokat a gyártó által átadott információk alapján végzi el.

3.3.5. Rendes körülmények között a típusjóváhagyást kibocsátó hatóság a gyártás megfelelőségével kapcsolatban évente egyszer jogosult vizsgálatokat végezni. Ha a 3.3.2. pont követelményei nem teljesülnek, akkor a hatóság intézkedik a gyártás megfelelőségének helyreállítása iránt.

II. RÉSZ

(MINTA)

Mellékletek

1. A fedélzeti szennyvízkezelő művek típusának legfontosabb jellemzői

2. Alkalmazott tervezési és méretezési kritériumok, méretezési eljárások és szabályzatok

3. A fedélzeti szennyvízkezelő mű vázlatos rajza tételjegyzékkel

4. A vizsgálatnak alávetett szennyvízkezelő mű vázlatos rajza tételjegyzékkel

5. Elektromos huzalozási rajz (P/I vázlat)

6. Nyilatkozat a szennyvízkezelő művek mechanikai, villamos és műszaki biztonságára, valamint a hajóbiztonságra vonatkozó előírások maradéktalan betartásáról

7. A hajó azon részeinek jellemzői, amelyekhez a fedélzeti szennyvízkezelő mű kapcsolódik

8. Gyártói útmutató a szennyvízkezelés szempontjából lényeges komponensek és paraméterek ellenőrzéséhez a fedélzeti szennyvízkezelő műre vonatkozóan, a 2. melléklet 14a.01 cikk 10. pontjának megfelelően

9. Fényképek a fedélzeti szennyvízkezelő műről

10. Az üzemeltetés elvei ( 1 )

10.1. Utasítások a fedélzeti szennyvízkezelő mű kézi működtetéséhez

10.2. Észrevételek a felhalmozódott iszap kezeléséhez (ürítési gyakoriságok)

10.3. Észrevételek a karbantartáshoz és a javításhoz

10.4. Észrevételek a fedélzeti szennyvízkezelő mű készenléti üzeme kapcsán megteendő intézkedésekről

10.5. Észrevételek a fedélzeti szennyvízkezelő mű veszélyhelyzeti üzeme kapcsán megteendő intézkedésekről

10.6. Észrevételek a fedélzeti szennyvízkezelő mű leállítási, állási és újraindítási üzeme kapcsán megteendő intézkedésekről

10.7. Észrevételek a konyhai szennyvíz előzetes kezeléséhez

11. További függelékek (itt sorolja fel)

Kelt, a fedélzeti szennyvízkezelő művek gyártójának aláírása

(1) Üzemmódok: A vizsgálatok céljából a következő üzemmódokat kell meghatározni:

a) készenléti üzem: a fedélzeti szennyvízkezelő mű üzemel, de több mint egy napja nem kapott szennyvizet. A fedélzeti szennyvízkezelő mű készenléti üzemben lehet például akkor, amikor a személyhajó hosszabb ideig nem lát el személyszállítási feladatokat, hanem a kikötőben horgonyoz;

b) veszélyhelyzeti üzem: a fedélzeti szennyvízkezelő mű egyes részeinek korábbi rendellenes működése miatt nincs mód a szennyvíz terv szerinti kezelésére;

c) leállítási, állási és újraindítási üzem: a fedélzeti szennyvízkezelő mű üzemét hosszabb időre (például a téli horgonyzás idejére) megszakítják, és az áramellátást kikapcsolják, illetve a fedélzeti szennyvízkezelő művet az idény kezdetén ismét beindítják.

Kiegészítés

A fedélzeti szennyvízkezelő művek típusának legfontosabb jellemzői

(MINTA)

III. RÉSZ

Típusjóváhagyási tanúsítvány

(MINTA)

A típusjóváhagyási vizsgálatok eredményei

(MINTA)

IV. RÉSZ

A típusjóváhagyás számának meghatározása

1. A számozás rendje

A szám négy, egymástól csillaggal elválasztott szakaszból áll.

1. szakasz:

Kis "e" betű, amelyet a típusjóváhagyást kibocsátó állam megkülönböztető száma követ:

1 Németország

2 Franciaország

3 Olaszország

4 Hollandia

5 Svédország

6 Belgium

7 Magyarország

8 Cseh Köztársaság

9 Spanyolország

11 Egyesült Királyság

12 Ausztria

13 Luxemburg

14 Svájc

17 Finnország

18 Dánia

19 Románia

20 Lengyelország

21 Portugália

23 Görögország

24 Írország

25 Horvátország

26 Szlovénia

27 Szlovákia

29 Észtország

32 Lettország

34 Bulgária

36 Litvánia

49 Ciprus

50 Málta

2. A követelményszint jele.

A tisztítási hatékonysággal kapcsolatos követelmények a jövőben várhatóan többszintűek lesznek. A különböző követelményszinteket római számok jelölik, kezdve az I-es számmal.

3. Négyjegyű sorszám (szükség esetén nullákkal kezdve) az alapul szolgáló típusjóváhagyási szám jelölésére. A számozást 0001-gyel kell kezdeni.

4. Kétjegyű sorszám (szükség esetén nullával kezdve) a meghosszabbítás jelölésére. A számozást minden szám esetében 01-gyel kell kezdeni.

5. Példák

a) Hollandia által kiadott, az I. szinthez tartozó harmadik típusjóváhagyás (meghosszabbítás nélkül):

e4*I*0003*00

b) Németország által kiadott, a II. szinthez tartozó negyedik típusjóváhagyás második meghosszabbítása:

e1*II*0004*

V. RÉSZ

Összefoglaló adatok a fedélzeti szennyvízkezelő művek típusaira vonatkozó típusjóváhagyásokról

(MINTA)