39/2012. (VII. 4.) NFM rendelet

egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában megállapított feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] E rendelet hatálya a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. címe alatti fejezeti kezelésű előirányzatok közül a következő előirányzatokra terjed ki:

a) 17-20-31-2 Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások (ÁHT: 302679),

b) 17-20-31-3 Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés (ÁHT: 302680),

c) 17-20-31-6 Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása (ÁHT: 297379),

d) 17-20-33-6 Ferenciek tere és Kossuth Lajos utca rekonstrukciója (ÁHT: 331151),

e) 17-20-32-1 A közösségi közlekedés összehangolása (ÁHT: 295735),

f) 17-20-32-5 TEN-T projektek (ÁHT: 257201),

g) 17-20-32-7 Ferihegyi út meghosszabbítása (ÁHT: 331140),

h) 17-20-32-8 Győri útfejlesztési beruházáshoz kapcsolódó kompenzációs intézkedések (ÁHT: 331640),

i) 17-20-32-10 Velencei tó körüli kerékpárút fejújítása, építése (ÁHT: 335728),

j) 17-20-33-4 Területfejlesztési célelőirányzat (ÁHT: 302735),

k) 17-20-34-2 Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok (ÁHT: 295757),

l) 17-20-35-1 Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás (ÁHT: 249467),

m) 17-20-35-3 Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat (ÁHT: 302791),

n) 17-20-36-3 PPP-konstrukcióban létrehozott beruházások megvásárlásával és befejezésével kapcsolatos kiadások(ÁHT: 335139)

o) 17-20-37-1 ESZA Nonprofit Kft. támogatása (ÁHT: 271223),

p) 17-20-37-2 Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása (ÁHT: 233365),

q) 17-20-37-3 ÉMI Nonprofit Kft. támogatása (ÁHT: 302835),

r) 17-20-37-4 Puskás Tivadar Közalapítvány támogatása (ÁHT: 300624),

s) 17-20-38-3 Kormányzati szakpolitikai feladatok (ÁHT: 301624).

(2) A TEN-T projektek fejezeti kezelésű előirányzat vonatkozásában a 3-8. §-ban foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

2. § Az előirányzatok terhére több év, vagy a költségvetési éven túli év kiadási előirányzatait terhelő kötelezettség (a továbbiakban: éven túli kötelezettségvállalás) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott költségvetési fejezet fejezetet irányító szervének vezetője (a továbbiakban: miniszter) előzetes engedélyével vállalható.

3. § (1) Ha az előirányzatok felhasználása költségvetési támogatás (a továbbiakban: támogatás) nyújtásával valósul meg, a támogatás biztosítása pályázati úton, vagy a Kvtv.-ben és az e rendeletben nevesített kedvezményezettek részére egyedi döntéssel történik.

(2) A pályázati úton biztosított támogatás nyílt pályázati eljárás keretében folyósítható.

(3) Pályázati eljárás lefolytatása esetén a támogató pályázati kiírást tesz közzé a Hivatalos Értesítőben, valamint a pályázat kiírásáról olyan közleményt tesz közzé legalább egy országos napilapban, amely tartalmazza, hogy a pályázati kiírás teljes szövege a Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján megtekinthető.

4. § A támogatási szerződésben rendelkezni kell

a) ha a teljesítményarányos finanszírozás a támogatási cél megvalósítását nem teszi lehetővé és e rendelet előleg folyósításának lehetőségét biztosítja, annak összegéről és kifizetés feltételéről,

b) az elszámolható működési és felhalmozási költségekről azzal, hogy a működési költségeket költségnemenkénti bontásban kell feltüntetni,

c) a könyvvizsgálói záradék kikötéséről, vagy mellőzéséről.

5. § (1) Könyvvizsgálói záradék alkalmazása esetén könyvvizsgálói záradékkal ellátott pénzügyi elszámolást és elszámoló lapot kell benyújtani. Könyvvizsgálói záradék nélküli pénzügyi elszámolás esetén elszámoló lapot és annak mellékleteként a számviteli előírásoknak megfelelő, kifizetést igazoló dokumentumok eredeti vagy hiteles másolati példányát, a személyi jellegű költségekre vonatkozóan személyenként nem beazonosítható módon készített kimutatást kell csatolni. Az elszámolás alá eső valamennyi, a számviteli előírásoknak megfelelő számla, illetve egyéb számviteli bizonylat eredeti példányára záradékként fel kell vezetni a támogatásból elszámolni kívánt összeget, a támogatási szerződés kötelezettségvállalási azonosító számát és iktatószámát.

(2) Az elszámoló lapnak tartalmaznia kell a támogatott nevét, székhelyét (lakóhelyét), adószámát (adóazonosító jelét), a szerződés iktatószámát, kötelezettségvállalási azonosítóját, a beszerzett eszközök és igénybevett szolgáltatások megjelölését, könyvvizsgálói záradék nélküli pénzügyi elszámolás esetén egy számlaösszesítőt, amelynek tartalmaznia kell az elszámolni kívánt számlák főbb azonosító adatait, nettó és bruttó összegét.

(3) A támogatott a szakmai beszámoló részeként - a támogatási szerződés iktatószámára való hivatkozással - bemutatja a támogatási szerződés céljának megvalósulását, a feladatok megvalósításához szükséges, támogatásból beszerzett eszközök használatbavételét, valamint szolgáltatások igénybevételét.

6. § (1) A támogatás felhasználását - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - a miniszter, az általa megbízott személy vagy szervezet és a támogatási szerződésben a teljesítés igazolására kijelölt személy jogosult ellenőrizni.

(2) Az ellenőrzés során vizsgálni kell a támogatási cél megvalósulását, a megvalósítással összefüggő kiadások megalapozottságát, a megvalósítás és a benyújtott beszámolóban foglaltak összhangját, a beszámolás keretében benyújtott dokumentumokkal alátámasztott gazdasági események valódiságát, ezek hatályos jogszabályok szerinti nyilvántartásba vételét.

7. § Ha e rendelet vagy a támogatási szerződés eltérően nem rendelkezik, a támogatás visszafizetésére és annak kamata, illetve késedelmi kamata megfizetésére irányuló követelését a támogató felhatalmazó levél alapján beszedési megbízás alkalmazásával érvényesíti. A beszedési megbízás benyújtására vonatkozó, kizárólag a támogató hozzájárulásával visszavonható - az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 77. § (2) bekezdése szerinti - támogatott nyilatkozatát, mint biztosítékot legkésőbb az első utalást megelőzően támogató rendelkezésére kell bocsátani.

8. § (1) Csekély összegű (de minimis) támogatás a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet) alapján nyújtható.

(2) Nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(3) A csekély összegű támogatás nyújtásának feltétele, hogy a kedvezményezett a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 3. cikk 1. pontja szerinti nyilatkozata szerinti és jelen rendelet alapján igénybevett támogatás támogatástartalma nem lépi túl a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletben meghatározott felső határt.

2. Egyedi kormánydöntésen alapuló közlekedési beruházások

9. § (1) Az előirányzat fedezetet biztosít a Győr, keleti iparterület körüljárását biztosító közút kormányzati beruházás keretében történő előkészítése és megépítése kapcsán az állami megrendelői (építtetői) feladatok - ideértve az előkészítést, a területbiztosítást, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) feladatkörébe nem utalt terveztetést, az előirányzat terhére megvalósuló projektek tanulmányterveinek előkészítését, a közbeszerzési eljárások lefolytatását, annak eredményeként a szerződéskötést, valamint a szerződések teljesítésének igazolását - ellátására.

(2) Az előirányzat felhasználása az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (a továbbiakban: NIF Zrt.), mint a kormányzati beruházás megvalósítójával kötött megállapodás alapján történik.

(3) Éven túli kötelezettségvállalás esetén a pénzügyi finanszírozás ütemezését évenként is meg kell határozni.

(4) Az előirányzatból kifizetés a NIF Zrt., vagy a beruházás előkészítése, megvalósítása érdekében a NIF Zrt. által kötött szerződés alapján harmadik fél részére teljesíthető.

10. § Az előirányzat kezelő szerve a KKK. Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számla felett a KKK rendelkezési joggal rendelkezik, ellátja az előirányzat tekintetében az érvényesítést és az utalványozást, végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat, részt vesz a 9. § (2) bekezdés szerinti megállapodás előkészítésében, a forrás felhasználásának a megállapodásban rögzítettekkel való összhangjának ellenőrzésében.

3. Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés

11. § (1) Az előirányzat az országos, illetve az adott beruházással érintett helyi közúthálózat fejlesztési feladatainak finanszírozására szolgál. Az előirányzat felhasználható a nem költségvetési forrásból megvalósuló országos, illetve az adott beruházással érintett helyi közúti beruházások előkészítéséhez, valamint a projektek lezárásához szükséges feladatok finanszírozására is a miniszter által jóváhagyott felhasználási terv szerint.

(2) Az előirányzat felhasználása a NIF Zrt.-vel, mint a kormányzati beruházás megvalósítójával kötött megállapodás alapján történik.

(2a)[2] Az előirányzat felhasználása során a Kétvölgy-Felsőszölnök közötti közút építésének műszaki ellenőrzési és beruházás-lebonyolítási feladatait a Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Magyar Közút Nonprofit Zrt.) látja el. A feladatok ellátására a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel a NIF Zrt. megállapodást köt.

(3) Az előirányzat felhasználására a 9. §-t és a 10. §-t alkalmazni kell.

4. Vasúti hidak és acélszerkezetek felújítása

12. § (1) Az előirányzat célja a Magyar Államvasutak Zrt. (a továbbiakban: MÁV Zrt.) pályahálózatán lévő, rendkívül leromlott állapotú vasúti hidak, műtárgyak felújítási programjának beindítása, a legsürgetőbb hídrekonstrukciós munkák elvégzése. A vasúti hidak, műtárgyak felújítása eredményeképpen a vasúti közlekedés biztonságának és versenyképességének javítása, tengelyterhelés korlátozások feloldása, sebességkorlátozások felszámolása, további állapotromlás megelőzése.

(2) Az előirányzat felhasználása a MÁV Zrt.-vel, mint a kormányzati beruházás megvalósítójával az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása érdekében, a MÁV Zrt. által elkészített, az előirányzat terhére elvégzendő feladatok tételes - felhasználási ütemezéssel és indoklással ellátott - felhasználási javaslatát tartalmazó intézkedési terv alapján, a miniszter által támogatásra kijelölt projektekről kötött megállapodás szerint történik.

(3) Az előirányzatból kifizetés a MÁV Zrt., vagy a beruházás előkészítése, megvalósítása érdekében a MÁV Zrt. által kötött szerződés alapján harmadik fél részére teljesíthető.

(4) Az előirányzat kezelő szerve a KKK. Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására szolgáló számla felett a KKK rendelkezési joggal rendelkezik, ellátja az előirányzat tekintetében az érvényesítést és az utalványozást, végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat, részt vesz a (2) bekezdés szerinti megállapodás előkészítésében, a forrás felhasználásának a megállapodásban rögzítettekkel való összhangjának ellenőrzésében.

5. Ferenciek tere és Kossuth Lajos utca rekonstrukciója

13. § (1)[3] Az előirányzat célja Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzata mint projektgazda által kiemelt projekt keretében benyújtott, "Belváros új főutcájának kiépítése - II. ütem - Ferenciek tere és környéke rehabilitációja" elnevezésű projektre (a továbbiakban: projekt) vonatkozó támogatási szerződés megkötése esetén, a projekttel egyidejűleg megvalósításra kerülő alábbi kapcsolódó fejlesztések támogatása a keretösszeg erejéig, a projektgazda döntésének megfelelően:

a) a Ferenciek terén a közúti "Y" aluljáró gyalogos aluljáróvá alakítása, rekonstrukciója,

b) a Ferenciek terén a metrókapcsolattal rendelkező gyalogos aluljáró felújítása és egybenyitása, összekapcsolása az a) pont szerinti, átalakított "Y" aluljáróval,

c) az Erzsébet-híd budai oldali felhajtó, a Döbrentei tér és környékétől a Ferenciek teréig terjedő szakaszon pesti irányba középen vezetett buszsáv kialakítása,

d) a Molnár utca járda és úttest rekonstrukciója,

e) a támogatott projektterületen belüli, de a támogatott projekt részét nem képező fejlesztési elemek,

f) a támogatott projektterületen kívüli kapcsolódó kivitelezési munkák költségei,

g) Pilvax-köz (Petőfi Sándor utca-Városház utca között) alatt húzódó pincefödém és szigetelés-útburkolat megerősítése, helyreállítása,

h) a Váci utca (Vörösmarty tér-Kígyó utca között) és a díszburkolattal ellátott csatlakozó utcák felújítása.

(2) Ha a kiemelt projektre vonatkozó támogatási szerződés megkötésre kerül, az előirányzat felhasználására Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. kerület Önkormányzatával, mint kedvezményezettel az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor. Egyéb esetben az előirányzatból támogatás nem biztosítható.

(3) A támogatásból előleg folyósítható.

6. A közösségi közlekedés összehangolása

14. § (1) Az előirányzatból támogatás biztosítása részben pályázati úton kiválasztott kedvezményezettekkel, részben a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-vel (a továbbiakban: KTI Nonprofit Kft.) kötött támogatási szerződés alapján történik.

(2) A támogatás rendelkezésre bocsátására vissza nem térítendő támogatás útján a kedvezményezett részére történő elő-, vagy utófinanszírozás formájában, közvetlen kifizetéssel kerül sor.

(3) A kedvezményezett részére nyújtott támogatásból előleg folyósítható.

15. § (1) Az előirányzat finanszírozza a KTI Nonprofit Kft. ágazatfinanszírozási rendszer továbbfejlesztési, kontrolling és monitoring rendszer működtetési feladatait, valamint a személyszállítási közszolgáltatási szerződésekben előírt szakmai feladatainak végrehajtását, különösen az SLA rendszer kidolgozását, fejlesztését, továbbá a KTI Nonprofit Kft.

(2) bekezdésben meghatározott feladatait. (2) Az előirányzat fedezetet biztosít az adott régió, térség utazási igényeinek folyamatos figyelemmel kíséréséhez, a közlekedési alágazatok közötti összhang biztosításához, a közforgalmú közlekedés igényeihez igazodó menetrendi szerkezet kialakításához, továbbá a menetrendek jóváhagyására vonatkozó döntések előkészítéséhez, és az adott térségben az ügyfélszolgálati tevékenység támogatásával kapcsolatos feladatok ellátásához és az ahhoz szükséges működési kiadásokhoz.

16. § (1) Az előirányzat fedezetet biztosít

a) a közösségi közlekedés összehangolása előirányzat vonatkozásában a KTI Nonprofit Kft. kutatási részfeladataira és koordinációs feladataira,

b) a KTI Nonprofit Kft. regionális közlekedésszervezési feladataira, ezen belül

ba) a közforgalmú közlekedés területének szakmai irányításához szükséges információbázis kezelésére,

bb) a közlekedéspolitika megvalósításához szükséges, országos hatáskörű, szabályozást megalapozó kutatások, mérések és vizsgálatok végzésére,

bc) a közforgalmú közlekedés fejlesztését szolgáló kutatástechnológiai szakterületen végzett monitoring és koordináló tevékenységére,

bd) a közösségi közlekedés szervezésével és összehangolásával összefüggő feladatokban a szakmai döntések előkészítésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatai ellátására a miniszter a KTI Nonprofit Kft.-vel mint kedvezményezettel támogatási szerződést köt.

17. § (1) Az előirányzat felhasználható a személyszállítási közszolgáltatások egységes, átjárható, összehangolt, együttműködésre képes, központilag koordinált ajánlások, szabványok és eljárások mentén történő működtetésével összefüggésben

a) az intelligens forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerek kialakításához és adatcseréjének biztosításához,

b) az átjárható elektronikus jegy- és bérletrendszer kialakításához,

c) az intelligens közlekedési rendszerek (ITS) kialakításához,

d) a személyszállítási szolgáltatásokhoz kapcsolódó közlekedési adatok átjárhatóságának biztosításához szükséges feladatok ellátásához.

(2) Az előirányzat felhasználható az (1) bekezdés a)-d) pontban meghatározott feladatok ellátásához szükséges

a) stratégiai és módszertani előkészítés,

b) a központi koordinációs és a tranzakciók központi feldolgozását végző szervezet kialakításának és működtetésének, ideértve az elszámolási funkció kialakítását, a kártya- és eszközmenedzsment feladatok végzését és a központi háttérrendszer szoftver funkciók kiépítését és működtetését, valamint

c) a kapcsolódó technológiai ajánlások és szabványokra vonatkozó nyomonkövetési, hazai és külföldi kapcsolattartási és koordinációs feladatok

finanszírozására.

(3) Az előirányzat, illetve egyéb források terhére megvalósuló, az (1) bekezdés a), b), és d) pontjában meghatározott feladatokat a KTI Nonprofit Kft., mint kedvezményezett látja el, a miniszterrel kötött támogatási szerződés alapján. Az előirányzat, illetve egyéb források terhére megvalósuló, az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok ellátását a KKK a KTI Nonprofit Kft. bevonásával végzi.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatokkal összefüggő megfelelőségi nyilatkozatok és tanúsítványok kiadását - különös tekintettel a vonatkozó szabványoknak és a miniszter által előírt szakmai előírásoknak való megfelelés igazolására -, valamint a központi szolgáltatásként nyújtandó feladatokat a KTI Nonprofit Kft. látja el, a miniszterrel kötött támogatási szerződés alapján.

(5) A KTI Nonprofit Kft., mint kedvezményezett az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott feladatokat valamennyi közlekedési szolgáltató számára igénybe vehető módon, az egyenlő elbánás, az átláthatóság elve és a miniszter által a támogatási szerződésben meghatározott feltételek mellett látja el.

(6) A támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2012/21/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: Határozat) alapján nyújtható.

(7) A támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, ideértve az ésszerű nyereséget. A támogatás mértékét a Határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(8) Ha a kedvezményezett a Határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, a túlkompenzációt a Határozat 6. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján köteles visszafizetni.

(9) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (7)-(8) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

18. § (1) Az előirányzat felhasználható meghatározott, a Tisza és a Bodrog folyókon, valamint a Kőrös, a Sajó és a Szamos folyókon a köteles kompok közlekedésbiztonságot fokozó átalakítására.

(2) Az átalakítási feladat finanszírozása pályázati úton történik. A pályázat meghirdetéséről - a pályázati dokumentáció jóváhagyásával - a miniszter dönt.

(3) A támogatásra vonatkozó döntés a közlekedésbiztonsági és szakmapolitikai, valamint a pályázati kiírásban szereplő szempontok figyelembevételével történik. A beérkezett pályázatok a rendelkezésre álló keret mértékéig kaphatnak támogatást.

(4) A beérkező pályázatok és a rendelkezésre álló forrás figyelembevételével prioritást élvez a Tiszán üzemeltetett kompok átalakítása és az önkormányzatok által üzemeltetett kompok átalakítása.

(5) A pályázaton való részvétel feltétele, hogy a pályázó a beruházás bekerülési összegének a pályázati kiírásban meghatározott részét saját forrás terhére biztosítsa.

(6) A pályázó kizárólag olyan beruházásra igényelhet támogatást, amely

a) műszakilag megfelel

aa) a hajózásra alkalmas, illetőleg hajózásra alkalmassá tehető természetes és mesterséges felszíni vizek víziúttá nyilvánításáról szóló 17/2002. (III. 7.) KöViM rendeletben (a továbbiakban: KöViM rendelet) 7. § (1) bekezdés e) pontjának, és

ab) a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet 1. számú mellékletében a kikötőre, valamint a komp- és révátkelőhelyre vonatkozó részletes szabályoknak, és

b) használata megfelel

ba) a kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmények általános üzemeltetési szabályairól, valamint az üzemeltetési szabályok alkalmazásáról szóló 49/2002. (XII. 28.) GKM rendelet III. fejezetben 12. §-ában a komp- és révátkelőhelyek üzemeltetési rendjére vonatkozó általános előírásoknak, és

bb) a kompok és a révek alkalmasságának és megfelelőségének vizsgálata szempontjából a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet rendelkezéseinek.

(7) A támogatás csak abban az esetben biztosítható, ha a pályázó vállalja, hogy a támogatási szerződés hatálybalépésétől számított legalább 5 éven át biztosítja a komp üzemszerű működését.

(8) A pályázat eredményéről - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével - a miniszter dönt. A támogató döntésről szóló értesítéssel a miniszter a kedvezményezettnek megküldi a támogatási szerződés tervezetét és a kapcsolódó dokumentációt.

(9) Az (1) bekezdésében meghatározott célra nyújtott támogatás a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, és a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelettel összhangban nyújtható.

7. TEN-T projektek

19. § (1) Az előirányzat célja az Európai Unió transz-európai közlekedési hálózatok (a továbbiakban: TEN-T) alapjából támogatott közlekedésfejlesztési projektek, valamint az azokhoz tartozó kiegészítő munkák finanszírozása. Az előirányzat terhére vasúti megvalósíthatósági tanulmányok, engedélyezési és kiviteli tervek elkészítése, a szárazföldi és a folyami közlekedést érintő projektek végrehajtása, valamint forgalomszabályozó és információs rendszerhez kapcsolódó projektek kivitelezése támogatható.

(2) A TEN-T projektek előirányzat kezelő szerve a KKK.

(3) Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására nyitott fizetési számla felett a KKK rendelkezik, ellátja az előirányzat tekintetében az érvényesítést és az utalványozást. A KKK végzi az előirányzattal kapcsolatos könyvvezetési feladatokat.

(4) A megvalósítók által harmadik féllel kötött szerződésekben rögzített módon a szerződésekből fakadó pénzügyi kötelezettségek teljesítése érdekében a KKK az előirányzathoz rendelt számlán (finanszírozási terv alapján) rendelkezésre álló forrás erejéig a bejelentett kötelezettségvállalásokra pénzügyi teljesítést kezdeményez a Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: kincstár). A KKK szükség szerint intézkedik az Európai Uniótól származó bevételekre megnyitott és a KKK által kezelt devizaszámlán és fizetési számlán rendelkezésre álló pénzeszközökből teljesítendő kifizetésekhez szükséges pénzeszközök technikai lebonyolítási számlára történő átvezetéséről és harmadik félnek történő átutalásáról.

(5) A KKK felelős az előirányzat felhasználásához kapcsolódó szerződések, megrendelések, pénzügyi teljesítések, követelések nyilvántartásáért és archiválásáért, az előirányzat eszközeivel és forrásaival kapcsolatos leltározási és leltárkészítési teendők elvégzéséért. A KKK felelős a kincstárral való folyamatos kapcsolattartás keretében a napi és a havi kincstári adatszolgáltatások ellenőrzéséért és egyeztetéséért.

20. § A "TEN-T projektek" előirányzat vonatkozásában az "IRIS Europe II" és az "IRIS Europe III" TEN-T projekt megvalósításában a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület megvalósító szervezetként vesz részt, és ellátja a miniszterrel kötött támogatási szerződésben meghatározott feladatokat.

20/A. §[4] A "TEN-T projektek" előirányzat vonatkozásában a "Tanulmányok a 22. számú kiemelt fontosságú vasúti projekt kidolgozásához" TEN-T projekt megvalósításában a MÁV Zrt. megvalósító szervezetként vesz részt, és ellátja a miniszterrel kötött támogatási szerződésben meghatározott feladatokat.

8. Ferihegyi út meghosszabbítása

21. § (1) Az előirányzat fedezetet nyújt a budapesti Ferihegyi út és Bélatelepi út összekötés megépítéséhez.

(2) Az előirányzat felhasználására Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzatával, mint kedvezményezettel az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor.

(3) A támogatásból előleg folyósítható.

9. Győri útfejlesztési beruházáshoz kapcsolódó kompenzációs intézkedések

22. § (1) Az előirányzat célja az Audi Motor Hungária Kft. kiemelt jelentőségű nagyberuházáshoz kapcsolódó terület-előkészítő munkák (lőszermentesítés, Natura 2000 kármérséklő, kompenzációs, valamint régészeti feltárás) koordinációjáról szóló 1041/2011. (III. 9.) Korm. határozat alapján a győri nagyberuházással kapcsolatban felmerülő Natura 2000 terület kármérséklése, kompenzációja.

(2) Az előirányzat felhasználására a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-vel, mint kedvezményezettel az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor.

(3) A támogatásból előleg folyósítható.

9/A. Velencei tó körüli kerékpárút felújítása, építése[5]

22/A. § (1) Az előirányzat fedezetet nyújt a Velencei-tó körüli kerékpárúttal kapcsolatos előkészítő, megvalósítási, valamint felújítási munkálatok ellátásához.

(2) Az előirányzat felhasználható a (3) bekezdés szerinti kedvezményezett (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásával összefüggő - nem működtetési típusú - költségeinek megtérítésére.

(3) Az előirányzat felhasználására a Velencei-tó és Térsége, Váli-völgy, Vértes Térségi Fejlesztési Tanáccsal, mint kedvezményezettel az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátására kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor.

(4) A támogatásból előleg folyósítható.

10. Területfejlesztési célelőirányzat

23. § (1) A területfejlesztési célelőirányzat terhére a miniszter forrást biztosíthat

a) területfejlesztési intézményrendszeri feladatok vonatkozásában

aa) a megyei önkormányzatok,

ab) a regionális fejlesztési ügynökségek,

ac) a Balaton Fejlesztési Tanács (a továbbiakban: BFT) részére,

a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó tevékenységeikhez és egyes szakmai projektjeik végrehajtásához;

b) területfejlesztési, fejlesztéspolitikai szakmai háttérfeladatok vonatkozásában

ba) a Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft. működéséhez és szakmai programjainak megvalósításához,

bb) a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. által működtetett Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer 2012. évi működéséhez és szakmai feladatok ellátásához,

bc) a területfejlesztési, fejlesztéspolitikai szakmai feladatok ellátásához.

(2) A miniszter az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti kedvezményezettekkel egyedi döntés alapján támogatási szerződésben állapodik meg. A támogatás rendelkezésre bocsátására a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor. A kedvezményezett részére nyújtott támogatás előfinanszírozás keretében utólagos elszámolással folyósítható.

(3) Az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti feladatokra a közbeszerzésekről szóló törvény alapján kiválasztott szervezettel megbízási vagy vállalkozási szerződés is köthető.

24. § (1) A célelőirányzatot illetik

a) a Budapest Agglomerációs Fejlesztési Tanács támogatása előirányzat,

b) az Egyéb területfejlesztési intézmények működésének támogatása előirányzat,

c) a Kiemelt térségek területfejlesztése (Velencei-tó, Tisza-tó, Dunakanyar, M8, natúrparkok) előirányzat,

d) a Vidékfejlesztési menedzserek foglalkoztatásának támogatása előirányzat,

e) az Üzletre hangolva előirányzat,

f) a Nemzetközi jelentőségű, kiemelt KFI programok előirányzat

terhére megítélt, de visszavont támogatásokból, azok visszatérüléssel összefüggő esetleges járulékaiból származó bevételek, amelyek a 23. §-ban rögzített célokkal összhangban és az a)-f) pontban megjelölt előirányzatokhoz kapcsolódó közreműködői feladatok ellátásához használhatók fel.

(2) A célelőirányzatot terhelik az (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott előirányzatok kapcsán felmerülő fizetési kötelezettségek.

11. Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok

25. § (1) Az előirányzat forrást biztosít

a) az információs társadalom fejlődését akadályozó tényezők felszámolása és a digitális írástudás szintjének emelése érdekében a közösségi terek működtetésének és fejlesztésének biztosítására,

b) a miniszter felelősségi körébe tartozó információbiztonsági és információvédelmi feladatok ellátására,

c) az infokommunikációs és hírközlési ágazatot érintő stratégiai megalapozó, műszaki, gazdasági és jogi elemző tevékenység ellátására,

d) a miniszter felelősségi körébe tartozó informatikai és hírközlési ágazati szakképzési feladatok ellátására,

e) a c) pontban meghatározott stratégiai irányvonalakat követő legjobb gyakorlatok kialakítására, az infokommunikációs ágazatot érintő alkalmazások fejlesztésére, népszerűsítésére és elterjesztésére,

f) a közadatvagyon hasznosításával kapcsolatos feladatok ellátására,

g) az ágazattal összefüggő speciális szakfordítási, hitelesítési feladatok ellátásának biztosítására, valamint

h) az információs és kommunikációs technológia helyi közösségek számára történő befogadásának erősítését, a lakossági életminőség javítását célzó tájékoztatók, konferenciák, motivációs programok megvalósítására.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott célok teljesítése érdekében a miniszter az NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit Közhasznú Kft.-vel, mint kedvezményezettel támogatási szerződést, a Nemzeti Munkaügyi Hivatallal vállalkozási szerződést köt.

(3) Az előirányzat felhasználása részben pályázati úton, részben a (2) bekezdés szerinti kedvezményezettel kötött támogatási szerződés alapján vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel, részben vállalkozási szerződés útján kerül sor. A kedvezményezett részére nyújtott támogatásból előleg folyósítható.

26. § (1) A hazai közösségi terek részére kiírt pályázatok kezelési feladatait az NT Nemzetközi Technológiai Nonprofit Közhasznú Kft. látja el.

(2) A pályázati kiírás a miniszter szakmai felügyelete mellett készül el. A pályázat meghirdetéséről - a pályázati kiírás jóváhagyásával - a miniszter dönt.

(3) Pályázati döntés általános kritériumai:

a) a közösségi térben nyújtott szolgáltatások száma;

b) a projekt helyszínét biztosító település lélekszáma;

c) a közösségi tér nyitva tartása;

d) a projektterv támogatási célokkal való összhangja;

e) a pályázatból megvalósítandó projekt hosszú távú működésének finanszírozása, fenntarthatósága - akár más alvállalkozói tevékenység révén;

f) a tervezett feladatok, szolgáltatások hozzájárulása a településen az e-közszolgáltatások és az internet használatának elterjedéséhez.

(4) A pályázati kiírás a (3) bekezdésben felsoroltakon kívül további kritériumokat is meghatározhat.

(5) A támogatásra a miniszter által felkért 3 főből álló bíráló bizottság tesz javaslatot. A pályázati bíráló bizottság a munkájába tanácskozási és véleményezési joggal a kincstár és az érdekelt szervek képviselőit is bevonhatja. A pályázati bíráló bizottság elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki. A pályázati bíráló bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(6) A támogatásról a bíráló bizottság döntési javaslata alapján a miniszter dönt.

(7) A támogató döntésről szóló értesítéssel a miniszter a támogatást elnyert pályázónak megküldi a támogatási szerződés tervezetét és a kapcsolódó dokumentációt.

(8) A miniszter a pályázatok hatékonyságát, szakmai eredményességét és a támogatási összeg felhasználását az (1) bekezdésben meghatározott szerven keresztül és önállóan is jogosult ellenőrizni.

12. Uránércbánya hosszú távú környezeti kárelhárítás

27. § (1) Az előirányzat célja a mecseki uránércbányászat befejezését követően támogatás biztosítása az uránércbányászati károk felszámolásához kapcsolódó környezetvédelmi munkálatok és a hosszú távú kiépített megfigyelő rendszerek működtetésére, vízbázis védelemre, ideértve Pécs ivóvízbázisának védelme érdekében egységes vízelvezető rendszer üzemeltetését, a radioaktívan szennyezett vizek uránmentesítését, zagytéri kármentesítő rendszer és a kémiai vízkezelő üzemeltetését. Az előirányzat felhasználható továbbá a bányászatról szóló törvényben előírt használaton kívüli bányászati célú mélyfúrásokkal kapcsolatos tájrendezési feladatok elvégzésére, valamint a rekultivált területek egy része karbantartási feladatainak ellátására.

(2) Az előirányzat fedezetet biztosít a beruházási program megvalósításához, a környezeti rekultiváció elvégzéséhez, a kiépített megfigyelő rendszerek működtetéséhez.

(3) Az előirányzat terhére elvégzendő feladatokról a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt. (a továbbiakban: MECSEK-ÖKO Zrt.) tételes intézkedési tervet készít, amelyet a miniszter hagy jóvá.

(4) Az előirányzat felhasználása a (3) bekezdés szerinti intézkedési terv elfogadását követően a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a MECSEK-ÖKO Zrt.-vel, mint kedvezményezettel kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor.

(5) A támogatásból előleg folyósítható.

13. Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat

28. § (1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása egy- vagy többlakásos lakóépületeken, lakásokon, családi házakon, egyéb lakóingatlanokon és középületeken történő energiahatékonyságot növelő beruházásokra, alacsony energiafelhasználású lakóépületek, lakások építésének ösztönzésére, illetve további energiahatékonyságot növelő, energia-megtakarítást eredményező beruházásokra, mintaprojektek támogatására.

(2) Az előirányzatból a következő tevékenységek finanszírozhatók:

a) épületenergia-hatékonyság növelése,

b) alacsony energiafelhasználású lakóépületek, lakások, középületek építésének támogatása,

c) lakóépületek, lakások, középületek utólagos hőszigetelési feladatai, homlokzatok és födémek utólagos hőszigetelése, épületgépészeti rendszerei, épület-villamos rendszerei korszerűsítésének, felújításának támogatása,

d) nyílászárók energiatakarékos felújítása, vagy cseréje,

e) megújuló energia felhasználásának növelése lakóépületen, középületek történő beruházással,

f) megújuló energiafelhasználás növelése, hagyományos energiahordozók megújuló energiaforrásokkal való helyettesítésére irányuló beruházások az energiatermelésre, a tárolásra, az energia szállítására és a hálózatba való esetleges visszatáplálására,

g) hőleadók egyedi szabályozásához szükséges berendezések, termosztatikus szelepek lakásonkénti beszerelése, ennek keretében

ga) a lakások egyedi hőfogyasztásának mérésére vagy az épület hőfogyasztásának lakásonkénti költségmegosztására alkalmas mérőeszközök lakásonkénti beszerelése,

gb) a lakóépület közös tulajdonban álló fűtési rendszerének, középület fűtési rendszerének az átalakítása a strangszabályozók beépítésével vagy cseréjével, egycsöves fűtési rendszer átalakításával a hőleadók elé beépített átkötő szakaszokkal, egycsöves fűtési rendszer helyett új, kétcsöves fűtési rendszer kialakításával,

h) energia-megtakarítással járó beruházások és azok előkészítésének támogatása,

i) energiatakarékossági szemlélet kialakításának támogatása,

j) európai uniós zöldgazdaság-fejlesztési és energetikai mintaprojekt megvalósításának támogatása a következő témakörökben:

ja) regionális energiakoncepciók, stratégiák kialakítása,összehasonlítása,

jb) klímapolitikai, zöldgazdasági, energiatudatossági társadalmi szemléletformálás,

jc) Magyarországon megvalósuló környezetbarát technológiai fejlesztés, innováció, megújuló és alternatív energia hasznosítása, energiahatékonyság növelése,

jd) zöldgazdaság-fejlesztéssel, energetikával összefüggő tudásmegosztás, legjobb nemzetközi gyakorlatok átvétele, standardok kialakítása.

(3) Az előirányzatból támogatás elő- vagy utófinanszírozással kizárólag pályázat útján

a) visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás), ezen belül támogatás, illetve kamattámogatás, vagy

b) visszatérítendő támogatás formájában nyújtható.

(4) Az előirányzatból - a (2) bekezdés j) pontjában foglaltak kivételével - kizárólag természetes személy, társasház, lakásszövetkezet, települési önkormányzat vagy költségvetési szerv részére nyújtható támogatás.

(5) A lakóépületben elhelyezkedő nem lakáscélú helyiségek, a jogi személyiséggel rendelkező vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság tulajdonában álló ingatlanok tulajdonosaira jutó költségek fedezetére - kivéve a települési önkormányzat vagy költségvetési szerv tulajdonában álló lakáscélú vagy közcélt szolgáló ingatlanon történő beruházást - támogatás nem vehető igénybe.

(6) A pályázat benyújtása előtt megkezdett beruházásra támogatás nem nyújtható. A beruházás megkezdése időpontjának - ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik - építési beruházás esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját, egyéb beruházás esetében az első pénzügyi teljesítés időpontját kell tekinteni.

29. § (1) Támogatásra jogosult az e rendeletben meghatározott olyan pályázó, aki megfelel a pályázati kiírásban szereplő műszaki, pénzügyi, valamint az egyéb tartalmi és formai követelményeknek.

(2) A pályázatok a rendelkezésre álló forráskeret erejéig benyújtásuk sorrendjében részesülnek támogatásban.

(3) A pályázati kiírást a pályázatkezeléssel megbízott szervezet honlapján is közzé kell tenni.

(4) Ha a pályázó társasház vagy lakásszövetkezet, egy pályázati kiírás esetén egy lakóépületre egy pályázat nyújtható be.

30. § (1) A támogatás nyújtásáról a miniszter dönt.

(2) A szerződéskötéshez szükséges valamennyi feltétel teljesülése esetén a kedvezményezettel a támogatási szerződést a miniszter, vagy a miniszter nevében a 33. § szerinti kezelő szerv köti meg.

(3) A kedvezményezettnek a támogatási szerződés aláírására legfeljebb a döntés kézhezvételétől számított 120 nap áll a rendelkezésére. Ha a pályázó a szerződéskötésre az Ávr. 71. § (1) és (2) bekezdése alapján rendelkezésre álló határidőt elmulasztja, a támogatási szerződés megkötéséhez kapcsolódóan méltányosság semmilyen jogcímen nem gyakorolható.

31. § A támogatás folyósítása a támogatási szerződésben meghatározott forrásösszetétel szerinti pénzügyi és időbeli ütemezésben, a készültségi fokkal arányosan és utólagosan, a pályázó által benyújtott számlák és teljesítést igazoló dokumentumok, valamint ezek ellenőrzése alapján történik. A teljesítést igazoló dokumentumban a pályázó nyilatkozik arról, hogy a támogatás feltételéül vállalt kötelezettségek a támogatási szerződésnek megfelelően teljesültek, a forrásokat rendeltetésszerűen és maradéktalanul a támogatási szerződésben meghatározott feladatra használták fel.

32. § (1) A támogatási szerződés módosítására irányuló kérelmet a 33. § szerinti kezelő szervhez kell benyújtani.

(2) A támogatási szerződés módosítása nem irányulhat a támogatás mértékéhez képest felmerülő többletköltségek támogatásból való finanszírozására.

(3) A kezelő szerv a szerződésmódosításra irányuló kérelmet megvizsgálja. Ha a módosítás kezdeményezésére a kedvezményezettnek fel nem róható körülmény bekövetkezése, vis maior, illetve adatváltozás miatt kerül sor, vagy ha olyan új tény merül fel, amely a pályázat elbírálásakor nem volt ismert és a támogatást alapjaiban érinti, a támogatási szerződés módosításáról a kezelő szerv, egyéb esetben a kezelő szerv javaslatára a miniszter 10 napon belül dönt.

(4) A támogatási szerződés eltérő rendelkezése hiányában a támogatási szerződésben meghatározott befejezési határidő annak letelte előtt egyszeri alkalommal legfeljebb 120 nappal meghosszabbítható a kedvezményezett kérelmére. A kérelem benyújtásának határideje a beruházás befejezési határidejének utolsó napját megelőző 30. nap.

(5) A támogatási szerződés módosításával kapcsolatos további szabályokat a támogatási szerződésben kell meghatározni.

33. § Az előirányzat kezelő szerve az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. (a továbbiakban: ÉMI NKft.). Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására nyitott elkülönített számla felett az ÉMI Nkft. rendelkezik, ellátja az előirányzat tekintetében a kötelezettségvállalások teljesítésigazolását, az érvényesítést, az utalványozást, végzi a számviteli és ellenőrzési feladatokat és közreműködik a költségvetési beszámolók, mérlegjelentések elkészítésében.

34. § (1) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti vállalkozás tulajdonában lévő lakóingatlanon végrehajtott beruházáshoz a 28. § (2) bekezdés a)-h) pontja és a 28. § (2) bekezdés i) pontja szerinti célra nyújtott támogatás a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.

(2) Az európai uniós zöldgazdaság-fejlesztési és energetikai mintaprojekt megvalósítása esetén a 28. § (5)-(6) bekezdését és a 29-32. §-t nem kell alkalmazni.

13/A. PPP-konstrukcióban létrehozott beruházások megvásárlásával és befejezésével kapcsolatos kiadások[6]

34/A. § (1) Az előirányzat célja

a) a törökbálinti Bálint Márton Iskola és Sportközpont beruházás befejezéséről és egyéb, PPP konstrukcióban létesült sportlétesítményekről szóló 1219/2012. (VI. 26.) Korm. határozat alapján a törökbálinti Bálint Márton Iskola és Sportközpont jelenlegi PPP konstrukciójának megszüntetése, a beruházás befejezése és az elkészült létesítmény Törökbálint Város Önkormányzata részére a közcélú hasznosítás érdekében történő átadása, továbbá a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében létrejött tornaterem és tanuszoda PPP projektek magánbefektetőivel szemben fennálló, a PPP projekthez kapcsolódó lejárt pénzintézeti követelések megvásárlása, vagy amennyiben ez az eljárás nem alkalmazható, a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében létrejött egyes tornaterem és tanuszoda létesítményekhez kapcsolódó PPP szerződések megszüntetése és ennek során a létesítmények állami tulajdonba vétele;

b) a Kormány határozatában megjelölt egyes oktatási létesítmények PPP-konstrukciójának megszüntetése és a be nem fejezett létesítmények befejezése.

(2) Az előirányzat fedezetet biztosít a PPP szerződések megszüntetéséhez kapcsolódó tanácsadói és egyéb díjak finanszírozására.

(3) Az előirányzat felhasználható az (1) bekezdés a) pontja szerinti PPP szerződések megszüntetése érdekében - azzal egyidejűleg - a PPP konstrukcióban résztvevő helyi önkormányzatok PPP projektekből eredő, magánbefektető felé fennálló tartozásai kiegyenlítésének támogatására. A támogatás rendelkezésre bocsátására vissza nem térítendő támogatás útján a kedvezményezett által megjelölt engedményes fizetési számlájára történő elő- vagy utófinanszírozás formájában, közvetlen kifizetéssel kerül sor. A támogatásból előleg folyósítható.

(4) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti PPP projektek megszüntetésére nem kerül sor, a (3) bekezdés szerinti tartozások kiegyenlítésére támogatás nem nyújtható.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti célok megvalósítása érdekében az előirányzat felhasználása a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe történő átcsoportosítást követően az MNV Zrt. vagy az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján történik.

14. ESZA Nonprofit Kft. támogatása

35. § (1) Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: ESZA Nonprofit Kft.) a közhasznú feladatai ellátására, így különösen a hazai költségvetési forrásokból, illetve az Európai Unió által társfinanszírozott munkaerőpiaci integrációs, ifjúsági, képzési, szociális, kábítószerügyi, gyermek és ifjúsági célú, gyermekjóléti, hátrányos helyzetű csoportok lakhatási és szociális integrációját elősegítő programok, támogatási konstrukciók tárgyévi feladatellátásával összefüggő teendők (pályázati értékelés, szerződéskötés, támogatás lehívás biztosítása, beszámoltatás, ellenőrzés, lezárás, tájékoztatás, honlap és adatbázis frissítés) finanszírozása, ide nem értve a közreműködő szervezeti tevékenység kapcsán a szolgáltatási szint szerződések (a továbbiakban: SLA) keretében elszámolt feladatok díját. Az előirányzat felhasználható továbbá a Phare programokhoz kapcsolódó utánkövetési feladatok ellátásának támogatására.

(2) A miniszter a támogatás felhasználásáról az ESZA Nonprofit Kft.-vel támogatási szerződésben állapodik meg. A támogatás rendelkezésre bocsátására a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor. A kedvezményezett részére nyújtott támogatás előfinanszírozás keretében utólagos elszámolással folyósítható.

15. Energia Központ Nonprofit Kft. támogatása

36. § (1)[7] Az előirányzat célja vissza nem térítendő támogatás nyújtása a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak (a továbbiakban: Energia Központ Nonprofit Kft.) a (2) bekezdésben meghatározott feladatai ellátására.

(2) A támogatási szerződés alapján a támogatás az alábbi tevékenységeket finanszírozhatja:

a) a korábbi években meghirdetett Energiafelhasználási hatékonyság javítása célelőirányzatból finanszírozott Nemzeti Energiatakarékossági Program működtetése, ennek keretében az Energia Központ Nonprofit Kft. ellátja a célelőirányzattal kapcsolatos ügyfélszolgálati, panasz ügyintézési, pályázatkezelési, pénzügyi, számviteli valamint ellenőrzési teendőket;

b) a Kohéziós Alap és a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) támogatási konstrukciók közreműködő szervezeti és KIOP Irányító Hatóság tevékenysége (delegált feladatok) kapcsán felmerült költségeket, melyek a támogatási, illetve az SLA keretében nem kerülhetnek elszámolásra;

c) nemzetközi projektekben való részvételt, projektek előkészítését, menedzselését, stratégiai partnerségek ellátását;

d) nemzetközi, uniós pályázati rendszerek hazai kapcsolattartói feladatainak ellátását;

e) nonprofit alapú tájékoztatási tevékenységet;

f) az Energia Központ Nonprofit Kft. honlapjának és adatbázisának folyamatos frissítését.

(3) A miniszter a támogatás felhasználásáról az Energia Központ Nonprofit Kft.-vel támogatási szerződésben állapodik meg. A támogatás rendelkezésre bocsátására a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor. A kedvezményezett részére nyújtott támogatás előfinanszírozás keretében utólagos elszámolással folyósítható.

16. ÉMI Nonprofit Kft. támogatása

37. § (1) Az előirányzat forrást biztosít az ÉMI Nkft.-nek az Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzattal kapcsolatos, a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kezelő szervi feladatai ellátásához, valamint a "Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása" előirányzatból indított pályázatokkal összefüggő egyes fenntartási, működtetési feladatok ellátására.

(2) Az előirányzat finanszírozza az "Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat" terhére kiírt pályázati rendszerek tekintetében az ÉMI NKft. 33. § szerinti pályázatkezelési és egyéb támogatásokkal összefüggő feladatait. Ennek keretében az előirányzat fedezetet biztosít az e rendeletnek és a pályázati kiírásnak megfelelő támogatási döntések előkészítésével, a támogatási döntések előkészítésének dokumentációjával, a pályázatok nyilvántartásának egyes személyi és tárgyi feltételeivel, a támogatási szerződések és az azokhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések megkötésével, azok módosításával, megszüntetésével, jogi és földhivatali ügyintézésével, a pályázatok ellenőrzésével, a monitoringgal, a támogatási szerződések ellenőrzésével - ideértve a folyamatba épített előzetes és közbenső, valamint utólagos és helyszíni ellenőrzést - és a támogatási program lezárásával kapcsolatos teendők ellátásához.

(3) Az előirányzat biztosítja az ÉMI NKft. pályázói (ügyfél) tájékoztatással, valamint az "Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzattal" kapcsolatos 33. §-ban meghatározott pénzügyi számviteli és ellenőrzési feladatok forrását.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek mellett az előirányzat forrást biztosít az Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzatból indított pályázati rendszer megismertetésének, közzétételének, a pályázati rendszert érintő döntéseket megalapozó és azok eredményeit értékelő kutatások, tanulmányok költségeire is.

(5) Az energiamenedzsment eszközök közigazgatásba történő bevezetése érdekében az előirányzat forrást biztosít az energiatakarékosságra ösztönző rendszerek kialakításának, épületek energiatakarékos üzemeltetését szolgáló gyakorlati eljárásrendek kidolgozásának, oktatásának, az azokkal összefüggő nemzetközi példák felmérésének, valamint mintaprojektek eredményei vizsgálatának költségeire is.

(6) Az előirányzat felhasználásának, ideértve a pályázatok lebonyolításának részletes szabályait a miniszter és az ÉMI Nkft. között létrejött támogatási szerződés tartalmazza. A támogatás rendelkezésre bocsátására a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor. A kedvezményezett részére nyújtott támogatásból előleg folyósítható.

17. Puskás Tivadar Közalapítvány támogatása

38. § (1) Az előirányzat fedezetet biztosít

a) a Puskás Tivadar Közalapítvány (a továbbiakban: Közalapítvány) Alapító Okiratában meghatározott, közhasznú tevékenységével összefüggő feladatainak támogatására,

b) a Közalapítvány által a Nemzeti Hálózatbiztonsági Központ (a továbbiakban: NHBK), mint nemzeti CERT üzemeltetésére,

c) a Közalapítvány

ca) elektronikus kormányzással és a közigazgatási informatikával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában történő közreműködésére, és

cb) közigazgatási informatikai biztonsági politika, az ellenőrzési rendszer és a megvalósításához szükséges alapfeltételek, valamint szabályozás kidolgozásában történő részvételére,

d) a központi költségvetési szervek informatikai rendszerei szolgáltatásainak és biztonságos üzemeltetésének Közalapítvány általi fejlesztésére, és az ehhez kapcsolódó információs társadalmi szolgáltatások technikai támogatására,

e) az NHBK működtetése körében a Közalapítvány

ea) technikai védelmi, megelőző és felvilágosító tevékenységére,

eb) részvételére és Magyarország képviseletére a nemzetközi hálózatbiztonsági és kritikus információs infrastruktúrák védelmére szakosodott együttműködési fórumokon és szervezetekben, és

ec) részvételére az informatikai és a hálózatbiztonságra, valamint a kritikus információs infrastruktúrák védelmére vonatkozó stratégiák és szabályozások előkészítésében,

f) a Központi Rendszer hálózatbiztonsági feladatainak ellátására.

(2) Az előirányzat felhasználása a Közalapítvánnyal, mint kedvezményezettel az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel történik. A támogatásból előleg folyósítható.

18. Kormányzati szakpolitikai feladatok

39. § (1) Az előirányzat forrást biztosít a kormányzati döntés-előkészítést megalapozó tanulmánykészítési, valamint kommunikációs stratégiai tanácsadási feladatok elvégzése tárgyú közbeszerzési eljárás eredményeképpen, a vonatkozó szerződések, továbbá médiafigyelési, médiaelemzési, média-hatásvizsgálati szolgáltatás nyújtása tárgyában megkötött szerződés teljesítéséhez. Az előirányzat fedezetet nyújt továbbá a kormányzati döntés-előkészítés és kommunikációs stratégiai feladat ellátásába bevont minisztériumokkal és azok irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervekkel e feladattal összefüggésben ellátandó feladatai finanszírozásához.

(2) A miniszter az előirányzat terhére megvalósuló feladatok körében a szakmai tartalom vonatkozásában feladatot, vagy annak módosítására utasítást kizárólag a Miniszterelnökség előzetes szakmai javaslata és egyetértése esetén adhat, továbbá - a kormányzati döntés-előkészítést megalapozó tanulmánykészítési, valamint kommunikációs stratégiai tanácsadási feladatok elvégzése tárgyában megkötött szerződések vonatkozásában - a teljesítés igazolása csak a Miniszterelnökség előzetes szakmai jóváhagyását követően történhet meg.

(3) A miniszter a Miniszterelnökséget vezető államtitkárral az előirányzat felhasználása érdekében a következő tárgykörökre kiterjedő megállapodást köt:

a) az előirányzat terhére megvalósuló szolgáltatások címzetti köre,

b) a feladat tartalmának meghatározása, módosítása és kiegészítése körében az utasítási jog gyakorlása,

c) célszerűtlen, szakszerűtlen teljesítés esetén a visszautasítási jog gyakorlása,

d) a teljesítés igazolás kibocsátásával összefüggő határidők, felelősségi körök, hatáskörök meghatározása.

19. Záró rendelkezések

40. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 41. § (2) bekezdése a Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatás szabályairól és a Beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályairól szóló kormányrendelet hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

41. § (1) Hatályát veszti az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 9/2011. (IV. 7.) NFM rendelet 1-16. alcíme, 16/B. alcíme, 16/C. alcíme és 32. § (3) és (4) bekezdése.

(2) Hatályát veszti

a) az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló 9/2011. (IV. 7.) NFM rendelet, és

b) a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendelet.

42. § E rendelet

a) 18. § (1) bekezdése és 28. § (2) bekezdés a)-i) pontjai a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12.28., 5-10. o.),

b) 17. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3-10. o.),

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Németh Lászlóné s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter