8/2007. (I. 24.) GKM rendelet

a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 24. § (9) bekezdésében és 49. § o) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) VIII. Fejezetével összhangban - a pénzügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium fejezetéhez tartozó Beruházásösztönzési Célelőirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki.

(2) Az e rendeletben szabályozott célelőirányzat felhasználására, kezelésére, működtetésére és ellenőrzésére a rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Áht.-ban és az Ámr.-ben, valamint az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Korm. rendelet) foglaltak az irányadók.

(3)[1] A támogatási szerződés tartalmát a Kormány egyedi döntésében meghatározott feltételek szerint kell megállapítani.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §

E rendelet alkalmazásában

1. Állami támogatás: az Európai Közösséget létrehozó Szerződés (a továbbiakban: EK Szerződés) 87. cikkének (1) bekezdése szerinti támogatás és a Korm. rendelet 1. § 5. pontja szerinti csekély összegű (de minimis) támogatás.

2. A beruházás megkezdésének napja: az építési munkálatok megkezdése, azaz az építési naplóba történő első bejegyzés időpontja, vagy a tárgyi eszközöknek és imma-teriális javaknak a vállalkozás által első alkalommal, visszavonhatatlan kötelezettségvállalással történő megrendelése közül amelyikre korábban kerül sor, az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok kivételével.

3.[2] Nagyberuházás: az a beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg; ennek meghatározásakor egyetlen beruházásnak kell tekinteni az egy vagy több adózó által egy hároméves időszakon belül kivitelezett, gazdaságilag oszthatatlan beruházásokat; annak megállapításakor, hogy a beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, figyelembe kell venni a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget; ezt úgy kell meghatározni, hogy a bejelentésben szereplő beruházás elszámolható költségéhez hozzá kell adni és együttesen kell figyelembe venni az e beruházás megkezdése napját megelőző hároméves időszakon belül elszámolt, gazdaságilag oszthatatlan beruházások jelenértékét, függetlenül attól, hogy az adózó az említett hároméves időszakon belül elszámolt beruházásaihoz igénybe vett-e állami támogatást.

4. Referenciaráta: a referenciaráta tekintetében a Korm. rendelet 1. § 20. pontjában foglaltak az irányadók.

5. Saját forrás: a kedvezményezett által a beruházáshoz igénybe vett állami támogatásnak nem minősülő forrás.

6. Támogatási intenzitás: a támogatási intenzitás tekintetében a Korm. rendelet 1. § 24. pontjában foglaltak az irányadók.

7. Támogatástartalom: a Kedvezményezett számára nyújtott állami támogatásnak a Korm. rendelet 2. számú mellékletében foglalt módszer alapján kiszámolt értéke.

8. Kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás (a továbbiakban: KKV) .

9. Létesítmény vásárlása: a termék előállításához és/vagy a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül kapcsolódó tárgyi eszközök és immateriális javak (a továbbiakban együtt: létesítmény) megvásárlása, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy - amennyiben nem vásárolják meg - bezárásra került volna, és a felvásárló adózó nem kapcsolt vállalkozása a létesítmény tulajdonosának.

10. Induló beruházás: tárgyi eszközbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény felállításával, meglévő létesítmény bővítésével, egy létesítmény termelésének további, új termékkel történő diverzifikációjával, egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásával kapcsolatos.

11.[3] Újonnan létesített munkahelyek száma: egy meghatározott létesítményben közvetlenül alkalmazottak számának nettó növekménye a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagával összehasonlítva. Az újonnan létrehozott munkakörök számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottakat a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészeként kell figyelembe venni.

12.[4] Nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a társaság, amelynek a saját tőkéje a bejelentés benyújtásakor rendelkezésre álló utolsó beszámoló adatai szerint, veszteség folytán nem éri el a jegyzett tőke felét.

13. Ipari kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatásokjelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az ipari kutatáshoz - főként a generikus technológia-ellenőrzéshez - szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a kísérleti fejlesztés alá tartozó prototípusok kivételével.

14. Kísérleti fejlesztés: a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb, vonatkozó ismeretek és szakértelemmegszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megszerzése céljából. Idetartozhatnak például az új termékek, eljárások és szolgáltatások konceptuális meghatározását, megtervezését és dokumentálását célzó egyéb tevékenységek is. A tevékenységek magukban foglalhatják tervezetek, tervrajzok, tervek és egyéb dokumentációk előállítását is, feltéve, hogy azokat nem kereskedelmi felhasználásra szánják;

15. Szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén.

Az előirányzat felhasználásának általános céljai

3. §

(1) Az Áht. és az Ámr. rendelkezéseivel összhangban a gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) által felügyelt Beruházás-ösztönzési célelőirányzat céljai az alábbiak:

a) a nemzetközi versenyképesség javítása, az ipar szerkezet-átalakításának gyorsítása, a magas hozzáadott értékű beruházások ösztönzése;

b) a nagynövekedési potenciállal rendelkező, fejlődőképes vállalkozások piaci pozícióinak megerősítése, termelékenységük növelése, illetve versenyképességük javítása technológiai korszerűsítésük révén;

c) a nagy hozzáadott érték tartalmú versenyképes, magas minőségű feldolgozóipari termékek gyártására alkalmas új és nagy termelékenységű termelőkapacitások létrehozása, vagy azok bővítése;

d) a magyar gazdaság a szakképzett munkaerő, az innováció és a tőkebevonás hármasára támaszkodó innováció vezérelte gazdaságfejlődési modell továbbfejlesztése;

e) új munkahelyek megteremtése, meglévő munkahelyek megőrzése;

f) Magyarországnak a kelet-közép-európai térség regionális szolgáltató központjává fejlesztése, középponti

helyének és súlyának erősítése, fokozottabb bekapcsolása a világ hálózataiba;

g) Magyarország regionális turisztikai vonzerejének fejlesztése.

(2) Az EK Szerződés 87. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, jelen rendelet által szabályozott támogatások a 3-14. § alapján nyújthatóak.

A támogatások jogcímei

4. §

A Beruházás-ösztönzési célelőirányzat forrásai az alábbi jogcímeken használhatók fel:

a) vállalkozások technológiai korszerűsítése;

b) a működő tőke befektetések ösztönzése, különösen a 3. § (1) bekezdésében megfogalmazott célokra tekintettel;

c) a regionális vállalati központok kialakítása;

d) logisztikai központok kialakítása és szolgáltatásainak fejlesztése, a vállalkozások - így különösen a kis- és középvállalkozások, egyéb beszállítók - logisztikai tevékenységét segítő logisztikai szolgáltató központok és kapacitások létrehozása;

e) az ipari kutatást és kísérleti fejlesztést magába foglaló kutatás-fejlesztési célú beruházások létrehozása;

f) turisztikai nagyberuházások megvalósításának elősegítése.

Támogatási kategória

5. §

(1) A rendelet alapján beruházási támogatás nyújtható, amelyre jelen rendeletben, illetve a Korm. rendeletben, valamint a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásról szóló 2006/C 54/08 számú iránymutatásban (a továbbiakban: iránymutatás), illetve a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L sorozat 302/29. 2006. 11.1.) foglaltak az irányadók.

(2) A beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmány és tanácsadás címen nyújtott támogatás az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatásokra való alkalmazásáról szóló, az 1976/2006/EK bizottsági rendelettel módosított 2001. január 12-i 70/200 1/EK bizottsági rendelet - HL L sorozat 10/33 2001. 01. 13. - (a továbbiakban: 70/200 1/EK bizottsági rendelet) hatálya alá tartozó tanácsadáshoz kapcsolódó támogatásnak minősül. E támogatási program keretében támogatást a 70/2001/EK bizottsági rendelet szabályai alapján 2008. június 30-ig lehet odaítélni.

A támogatás célja

6. §

(1) Jelen rendelet alapján beruházási támogatás induló beruházáshoz nyújtható.

(2) A beruházási támogatások átláthatóságának növelése céljából jelen rendelet beruházási támogatásokra vonatkozó előírásai a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapján is közzétételre kerülnek.

A támogatások formája

7. §

Az előirányzat forrásaiból a 4. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére működési támogatásnak nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás) nyújtható.

A támogatás mértéke

8. §

(1) Az egyes projektekhez nyújtható, bármely államháztartási forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása a Korm. Rendelet alapján nem haladhatja meg az e §-ban meghatározott mértékeket. A támogatás összege a tárgyi vagy immateriális beruházási költségek alapján kiszámított támogatásnak a bérköltségek alapján kiszámított támogatással történő kombinálása esetén sem haladhatja meg a régió számára megállapított felső határból eredő legkedvezőbb összeget. A támogatási intenzitás tekintetében a Korm. rendelet 30. §-ában foglaltak alkalmazandók.[5]

(2) Ha a támogatott a bejelentés megtételekor - szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével -[6]

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b)[7] középvállalkozásnak minősül, akkor 10 százalékponttal növelt értéke az (1) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(3) Nagyberuházás esetén a támogatási intenzitás az (1) bekezdés alapján meghatározott támogatási intenzitás[8]

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegig;

b) 50 százaléka, jelenértéken 50 és 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg közötti részre;

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeg feletti részre.

(4) Amennyiben egy kis- és középvállalkozás részesül állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban, a tőkejuttatástól számított három éven belül - a nyújtott tőke összegéig - az adott vállalkozásnak e rendelet alapján megítélt beruházási támogatási intenzitását 20 százalékkal csökkenteni kell.

(5) A beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmány és tanácsadás címen elszámolható költség esetén a támogatási intenzitás 50 százalék, függetlenül az (1)-(4) bekezdésben foglaltaktól. A beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmányhoz és tanácsadáshoz támogatás kizárólag KKV-k részére nyújtható.

A támogatásban részesíthetők köre

9. §

A rendelet hatálya alá tartozó előirányzatokból támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, valamint az európai szövetkezet részére nyújtható (a továbbiakban: gazdasági társaság) .

A támogatás igénybevételének alapvető feltételei

10. §

(1) A miniszter a Kormány részére támogatási javaslatot tehet beruházási támogatás nyújtására:

a) nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő nagyberuházásokhoz - beleértve a turisztikai célú nagyberuházásokat is -, amennyiben azok elszámolható költségeinek összege legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 100, illetve az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban legalább 50;

b) beruházásokhoz - kivéve a turisztikai célú beruházásokat -, amennyiben azok elszámolható költségeinek összege legalább 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 50, illetve az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban legalább 25;

c) logisztikai beruházásokhoz, amennyiben azok elszámolható költségeinek összege legalább 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 10;

d)[9] kutatás-fejlesztési célú beruházásokhoz, ha a beruházás költségeinek a 14. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján kumuláltan számított összege legalább 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 10;

e) regionális szolgáltató központok létesítésére irányuló beruházásokhoz, ahol az elszámolható költség - azaz az újonnan felvett munkavállalók - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 79. §-a szerint elszámolható, személyi jellegű ráfordításainak első 24 havi összege legalább 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 100, illetve az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Közép-Dunántúl vagy Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban legalább 50. Újonnan felvett munkavállalónak minősül a munkahelyek számának nettó növekedése az érintett vállalkozásban.

(2) Az újonnan létrehozott munkahelyeket a beruházó öt, a KKV beruházó három éven keresztül köteles fenntartani.

(3)[10] A 10 millió eurónak megfelelő forintösszegnél nagyobb, de 25 millió eurónak - logisztikai beruházások esetében 20 millió eurónak - megfelelő forintösszeget meg nem haladó elszámolható költségű beruházások részére kizárólag abban az esetben lehet egyedi döntés alapján támogatást megítélni, amennyiben a döntéshozó megállapítja, hogy azok az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokból nem részesülhetnek támogatásban.

(4)[11] A 25 millió eurónak - logisztikai beruházások esetében 20 millió eurónak - megfelelő forintösszegnél nagyobb, de 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél kisebb elszámolható költségű beruházások részére kizárólag abban az esetben lehet egyedi döntés alapján támogatást megítélni, amennyiben a döntéshozó megállapítja, hogy azok az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokból nem részesülhetnek olyan mértékű beruházásösztönző támogatásban, amely alapján a beruházásnak Magyarország területén történő megvalósítása biztosított.

11. §

(1) A támogatás akkor vehető igénybe és tartható meg, amennyiben a kedvezményezett a beruházást annak befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított öt évig - kis- és középvállalkozások esetében három évig - az érintett régióban fenntartja (kötelező üzemeltetési időszak) .

(2)[12] Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott fenntartási időszak alatt korszerűtlenné vált üzemnek, illetve fejlesztésnek a támogató előzetes hozzájárulása melletti cseréjét, amennyiben a fenntartási időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált üzem, illetve fejlesztés cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett az üzem vagy a fejlesztés cseréjére támogatásban nem részesülhet.

(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a tárgyi eszközök beszerzésekor az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(4) A támogatott projekt kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban. Felvásárlás, illetve KKV által vásárolt használt eszköz támogatása esetén az ügylet vagy az eszköz vásárlása kizárólag piaci értéken történhet.

(5) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a kedvezményezett a támogatásban részesíthető immateriális javakat a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban használja fel.

(6) A támogatás igénybevételének munkahelyteremtést szolgáló beruházás esetén feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban fenntartja.

(7)[13] E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a beruházás megkezdése előtt a kedvezményezett a beruházást bejelenti, és a miniszter írásban megerősíti, hogy a - további részletes vizsgálat tárgyát képező - projekt elvben megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(8)[14] A (7) bekezdésben meghatározott írásos megerősítésre vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni, ha a bejelentés benyújtására a Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet Beruházás-ösztönzési célelőirányzata alapján 2006. december 31-e előtt kerül sor, azonban a bejelentés benyújtása előtt felmerült költségek ebben az esetben sem számolhatóak el.

12. §

Nem nyújtható támogatás

a) acélipari tevékenységhez, kivéve, ha a kedvezményezett kis- és középvállalkozás, és a Bizottság 70/2001/EK rendeletében vagy ennek helyébe lépő jogszabályban foglaltak szerint részesül állami támogatásban;

b) a hajóépítő ipar fejlesztéshez;

c) a szénipar fejlesztéséhez;

d) a szintetikusszál-ipari tevékenységhez;

e) az EK Szerződés I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, feldolgozásához és forgalomba hozatalához kapcsolódó tevékenységre; mezőgazdasági terméknek minősül továbbá a parafatermék (a 4502, a 4503 és a 4504 KN-kód alá tartozó termékek), valamint az 1898/87/EGK rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, tejet és tejtermékeket utánzó vagy helyettesítő termékek;

f) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló 104/2000/EK tanácsi rendelet (HL L 17., 2000. 1. 21., 22-52. o.) szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz;

g) a nehéz helyzetben lévő, vagy bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás alatt álló vállalkozásnak, illetve annak a vállalkozásnak, amely végelszámolását bejelentette a bírósághoz;

h) azon gazdasági társaság részére, akinek vagy amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- és vámtartozása van, kivéve, ha a hatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;

i)[15]

j)[16] annak a gazdasági társaságnak, amelyik a beruházást, illetve a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatás odaítélésének időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve ha a gazdasági társaság az igény jogosultja, illetőleg bérelt ingatlan esetében a bérleti szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább az előírt üzemeltetési kötelezettség idejére;

k)[17] azon gazdasági társaság részére, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok jogszabályban megállapított feltételeinek.

l) a 11. § (8) bekezdésben foglaltak kivételével azon projektekhez, amelyek esetében a program Interneten történő, a 6. § (2) bekezdése szerinti közzététele előtt merültek fel költségek.

A beruházás bejelentése[18]

13. §

(1)[19] A beruházás bejelentése cégszerűen aláírt okirat vagy közigazgatási használatra alkalmas, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus okirat benyújtásával történik. A bejelentést a beruházónak a kijelölt közreműködő szervezethez kell benyújtania.

(2)[20]

(3)[21] Támogatás nem ítélhető meg és nem folyósítható, ha a bejelentés vagy a beruházás nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek.

(4)[22] A támogató és a kedvezményezett között kötendő támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatások lehívásának ütemezéséről, valamint a támogatások késedelmes igénybevétele esetén a jogkövetkezményekről, beleértve jelentős mértékű késedelem esetén a támogató elállási jogát.

A támogatott beruházások elszámolható költségei

14. §

(1) A beruházás bejelentésének miniszter által történő visszaigazolását követően az alábbi költségek számolhatóak el:[23]

a) a beruházási költségek alapján számított támogatás esetén a beruházás célját szolgáló

aa) tárgyi eszköznek az Sztv. szerinti bekerülési értéke,

ab) immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a szoftver tulajdonjogának vagy felhasználói jogának megszerzése, a licenc és a know-how Sztv. szerinti bekerülési értéke, nagyvállalkozásnál legfeljebb az elszámolható költség 50 százalékáig (a továbbiakban: támogatható immateriális javak);

b) bérköltség alapján számított támogatás esetén a beruházás üzembe helyezését követő harmadik adóév végéig újonnan létrehozott munkakörökben foglalkoztatott munkavállalók - az Sztv. 79. §-a szerint elszámolható - személyi jellegű ráfordításának 24 havi összege, a munkakör létrehozásának napjától számítva;

c) a beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmány és tanácsadás költsége, ha a támogatott kis- és középvállalkozás;

d) a vasúti jármű bekerülési értéke kis- és középvállalkozásnak minősülő támogatottnál, feltéve, hogy megfelel az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben foglaltaknak.

(2) Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.

(3)[24] A földterület és az épületek kivételével az eszközök bérletével kapcsolatos költségeket csak akkor lehet figyelembe venni, ha pénzügyi lízing formájában valósul meg, a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a futamidő lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettséget, továbbá az eszköz a beruházás kötelező fenntartásának (monitoring időszak) végéig a kedvezményezett tulajdonába kerül.

(4) Földterület és épületek bérlése esetén a beruházási projekt befejezésének várható időpontját követően a bérletnek nagyvállalatok esetében még legalább öt évig, KKV-k esetében legalább három évig kell folytatódnia.

(5) Nem nyújtható támogatás az alábbi költségekre:

a) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszközök bekerülési értéke, illetve vételára létesítmény vásárlásakor;

b) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelynek alapján a kedvezményezett, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;

c) olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a kedvezményezett csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól szerzett be;

d) szállítási ágazatban a járművek bekerülési értéke;

e)[25] a 11. § (7) bekezdése alapján tett bejelentés megtételének napja előtt felmerült költség, ráfordítás, kiadás;

f) személygépkocsi bekerülési értéke;

g) nagyvállalkozásnál a korábban már bárki által használatba vett eszköz bekerülési értéke, kivéve létesítmény felvásárlása esetén a beszerzett tárgyi eszköz vételárát, valamint a földterület és a telek bekerülési értékét;

h) pénzügyi lízing formájában beszerzett tárgyi eszköz bekerülési értéke, ha a lízingszerződés nem tartalmazza a tárgyi eszköznek a bérleti időtartam lejáratakor történő megvásárlására vonatkozó kötelezettséget.

(6) Munkahelyteremtést szolgáló beruházás [14. § (1) bekezdés b) pont] esetén a támogatás igénybevételének feltétele, hogy a kedvezményezett azokat az új munkahelyeket, amelyekhez kapcsolódóan az elszámolható költséget a támogatási intenzitás számítása során figyelembe vette, a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban fenntartja.

(7) Az immateriális eszközök az alábbi feltételek teljesülése esetén számolhatóak el:

a) amortizálható eszközöknek kell minősülniük;

b) piaci feltételek szerint kell őket beszerezni olyan társaságtól, amely felett a beszerzőnek sem közvetlen, sem közvetett befolyása nincs;

c) a kedvezményezett eszközei közé kell tartozniuk, és a kedvezményezett használatában maradniuk legalább öt éven keresztül. Ez a feltétel nem vonatkozik a technikailag elavult immateriális javakra. Ha ilyeneket az említett öt éven belül értékesítenek, az értékesítésükből származó bevételt le kell vonni az elszámolható költségekből, és a támogatás egészét vagy részét vissza kell téríteni.

(8) Az e §-ban foglalt költségek esetében - a közvetlenül az eszközök beszerzéséhez kapcsolódó, a bekerülési érték részét képező általános forgalmi adó kivételével - az általános forgalmi adó támogatásban részesülő költségként nem vehető figyelembe.

(9)[26] A 10. § (1) bekezdésének d) pontjában szabályozott beruházásokhoz támogatás - a támogatást igénylő választása szerint - a 14. § (1) bekezdésének a) és c) pontjában vagy a 14. § (1) bekezdésének b) és c) pontjában foglalt elszámolható költségekhez folyósítható.

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. §

(1) A rendelet a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2)[27]

(3)[28]

(4) E rendeletben szabályozott támogatási forma a Kormány egyedi döntésével megítélhető, a nemzetgazdaság szempontjából kiemelkedő beruházások ösztönzését célzó támogatási program helyébe lép.

(5) A Gazdasági Minisztérium vállalkozási célelőirányzatainak szabályozásáról szóló 1/2001. (I. 5.) GM rendelet Beruházás-ösztönzési célelőirányzata alapján 2006. december 31-én megelőzően beérkezett támogatási kérelmeket 2006. december 31-ét követően e rendelet alapján kell elbírálni.

(6) E rendelet alapján támogatási döntést a beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmány és tanácsadás kivételével 2013. december 31-ig lehet hozni.

(7)[29] E rendelet alapján támogatási döntést a beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmány és tanácsadás címen nyújtott támogatás tekintetében 2008. december 31-ig lehet hozni.

(8)[30] A kutatás-fejlesztési projekttámogatásokra a Kormány egyedi döntésével a nemzetgazdasági szempontból kiemelkedő kutatás-fejlesztéshez nyújtott projekttámogatások szabályairól szóló 18/2009. (VIII. 5.) NFGM rendeletet kell alkalmazni.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 8/2007. (I. 24.) GKM rendelethez[31]