409/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet
az úti okmánnyal, a jármű származásellenőrzésével, a hatósági okmányokkal, az idegenrendészettel összefüggő eljárások egyszerűsítéséről, valamint a rendészeti tárgyú joganyagot érintő módosításokról, továbbá egyes kormányrendeleteknek a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításával összefüggésben szükséges módosításáról
A Kormány a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés a)-c) pontjában,
a 2. alcím tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdés a) és b) pontjában,
a 3. alcím tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés a)-c), valamint e)-q) pontjában,
a 4. alcím és a 39. § (2) bekezdése tekintetében a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)-i) pontjában és (2) bekezdésében,
az 5. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában,
a 6. alcím tekintetében a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása
1. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR1.) 4. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) A konzuli tisztviselő és a tiszteletbeli konzuli tisztviselő hatáskörébe is tartozik az Utv. 20. § (1) bekezdése alapján érvénytelenné vált úti okmány elvétele."
2. § A KR1. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A konzuli tisztviselő a magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadásával összefüggő közreműködői feladatai körében:
a) átveszi a magánútlevél, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél kiadására irányuló kérelmet,
b) ellenőrzi a kérelmező személyi adatait és magyar állampolgárságát,
c) a kérelemnek megfelelő adattartalmú, elektronikus úton továbbítandó kérelmet állít elő,
d) a kinyomtatott, valamint a formanyomtatványon benyújtott kérelmet és csatolt mellékleteit magánútlevél esetében a Hivatalnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminiszternek küldi meg,
e) gondoskodik az úti okmánynak az ügyfél részére történő átadásáról, és az átadás tényéről magánútlevél esetében a Hivatalt, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminisztert értesíti,
f) gondoskodik az át nem vett okmányok megőrzéséről, majd magánútlevél esetében a Hivatalnak, a diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél esetében a külügyminiszternek selejtezés céljából történő megküldéséről,
g) gondoskodik az úti okmány érvénytelenítéséről, valamint
h) kérelem esetén lehetővé teszi a tároló elem adattartalmának ellenőrzését."
3. § A KR1. 13. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A konzuli tisztviselő
a) a rendes eljárásban külföldön benyújtott magánútlevél iránti kérelem formanyomtatványát és a kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket a külügyminiszteren keresztül megküldi, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a Hivatalnak,
b) a külföldön benyújtott diplomata- és külügyi szolgálati útlevél iránti kérelem formanyomtatványát és a kinyomtatott és aláírt kérelmet, valamint a csatolt mellékleteket megküldi a külügyminiszternek, az elektronikus kérelmet elektronikus úton továbbítja a külügyminiszternek."
4. § A KR1. 15. §-a a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
"(5) Ha a kérelmező korábbi úti okmányának kiállítása iránti kérelem benyújtásakor az Utv. 32/A. § (1) bekezdés a) pontja alapján a biometrikus adatok tárolásához hozzájárult, a tároló elemet tartalmazó úti okmány elvesztése, eltulajdonítása, megsemmisülése esetén az új úti okmány kiállítása, valamint a második magánútlevél kiállítása iránti kérelem személyes megjelenés és a biometrikus adatok rendelkezésre bocsátása nélkül, elektronikus úton benyújtható, az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült úti okmány vagy az első magánútlevél érvényességi idején belül. Ebben az esetben az útlevélhatóság által korábban rögzített és kezelt biometrikus adatok felhasználásával kell az útlevelet kiállítani.
(6) Az (5) bekezdés alapján az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült úti okmány helyett kiállított új úti okmány érvényességi ideje az eredeti úti okmány érvényességének idejével megegyezik.
(7) Az (5) bekezdés alapján kiállított második magánútlevél érvényességi ideje az Utv. 9. § (3) bekezdésében meghatározott időtartamig, legfeljebb azonban az első magánútlevél érvényességi idejéig tart."
5. § A KR1. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"16. § (1) A kérelmező az eljárás során
a) a magyar állampolgárságát a magyar állampolgárságról szóló törvényben meghatározottak szerint igazolja vagy
b) kérheti, hogy az eljáró hatóság keresse meg a Hivatalt, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban a kérelmező magyar állampolgárként szerepel-e.
(2) Ha a kérelmezőt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása magyar állampolgárként nem tartalmazza és a kérelmező nem rendelkezik az állampolgárság igazolására alkalmas okmánnyal, az eljáró útlevélhatóság vagy az eljárásban közreműködő hatóság az állampolgárság megállapítása érdekében megkeresi a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt."
6. § (1) A KR1. 17. §-a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
"(2a) A 15. § (2)-(5) bekezdésében meghatározott esetben, ha a kérelmező nem személyesen jár el, a kérelemhez csatolni kell a kérelmező arcképmását (igazolványképét) is."
(2) A KR1. 17. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(2) Az úti okmány iránti kérelemhez csatolni kell a kérelmező birtokában lévő előző, le nem járt érvényességi idejű úti okmányát, valamint illetékekről szóló törvényben meghatározott illeték, illetve a külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetését igazolni kell. Mellőzhető a kérelmező előző úti okmányának a kérelemhez történő csatolása, ha az érvényes és az állampolgár utazási szándékkal kéri annak visszahagyását. A visszahagyott úti okmányt az új úti okmány személyes átvételekor kell leadni, illetve a 25. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az új magánútlevél átvételekor a konzuli tisztviselőnél személyesen kell leadni vagy postai úton eljuttatni.
(3) Kiskorú vagy gondnokság alatt álló személy kérelméhez csatolni kell a szülőknek (törvényes képviselőnek) a közjegyző, a járási (fővárosi kerületi) gyámhivatal, a büntetés-végrehajtási intézet vezetője, a konzuli tisztviselő, az útlevélhatóság vagy a járási hivatal előtt tett, vagy a szülő által kiállított, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, az úti okmány kiadásához hozzájáruló nyilatkozatát vagy a szülői felügyelet megszűnését, illetőleg szünetelését igazoló okiratot."
(3) A KR1. 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A hajón teljesítendő szolgálat a gazdálkodó szervezet hajózási engedély kivonatának vagy cégkivonatának bemutatásával igazolható. A gazdálkodó szervezet cégkivonatát az útlevélhatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg."
7. § A KR1. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
"(3) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, ha a születési vagy a házassági anyakönyvi kivonat nem áll a kérelmező rendelkezésére, akkor az útlevélhatóság, vagy az eljárásban közreműködő hatóság hivatalból intézkedik a személyazonosság megállapítása érdekében."
8. § A KR1. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A(z)
a) európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, annak házastársa, gyermeke diplomata-útlevelét az Országgyűlés Hivatalánál,
b) Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott személy szolgálati útlevelét a kiadásra javaslatot tevő szervnél,
c) hajós szolgálati útlevelet a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezetnél,
d) a)-c) pontban meghatározott hivatalos útlevelek kivételével a hivatalos útlevelet az utazást elrendelő szervnél,
e) a)-d) pontban meghatározott útlevelek kivételével egyéb okmányt az útlevélhatóságnál, vagy a járási hivatalnál tizenöt napon belül le kell adni, ha megszűnt az arra való jogosultság."
9. § A KR1. 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"26. § A hivatalos útlevél rendeltetésszerű használatával összefüggésben az utazást elrendelő szerv - az európai parlamenti vagy országgyűlési képviselő, továbbá házastársa, gyermeke diplomata-útlevele esetében az Országgyűlés Hivatala, az Utv. 14. § (4) bekezdésében meghatározott szolgálati útlevél esetében a javaslatot tevő szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet - ellenőrzi, hogy a hivatalos útlevél
a) jogszerűen került-e felhasználásra, valamint
b) a jogszabályban meghatározott határidőn belül került-e leadásra."
10. § (1) A KR1.
a) 7. § (1) bekezdésében és 19. § (6) bekezdésében a "magánútlevél" szövegrész helyébe a "magánútlevél, diplomata- és a külügyi szolgálati útlevél",
b) 7. § (2) bekezdésében, 13. § (2) és (4) bekezdésében és 23. § (6) bekezdésében a "körzetközponti jegyző" szövegrész helyébe a "járási hivatal",
c) 14. § (1) bekezdés a) és b) pontjában, 23. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a (3) és (6) bekezdésében a "körzetközponti jegyzőnél" szövegrész helyébe a "járási hivatalnál",
d) 14. § (1) bekezdés d) pontjában a "külügyminiszternél" szövegrész helyébe a "külügyminiszternél vagy a konzuli tisztviselőnél",
e) 15. § (1) bekezdésében a "(2)-(4) bekezdésben" szövegrész helyébe a "(2)-(8) bekezdésben",
f) 18. § (1) bekezdés b) pontjában a "19. § (7)-(8) bekezdésében" szövegrész helyébe a "16. § (2) bekezdésében és a 19. § (7) bekezdésében",
g) 19. § (4) bekezdésében az "A helyesbítést magyar állampolgár esetén kizárólag a magyar anyakönyvi okirat alapján - szükséges esetén az illetékes anyakönyvvezető megkeresésével - lehet elvégezni. Az anyakönyvvezető a megkeresésnek soron kívül köteles eleget tenni." szövegrész helyébe az "A helyesbítést magyar állampolgár esetén kizárólag az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás adatai alapján lehet elvégezni."
h) 21. § (1) bekezdésében a "soron kívül" szövegrész helyébe a "haladéktalanul",
i) 23. § (2) bekezdés a) pontjában és 23. § (2a) bekezdésében a "személyesen vagy törvényes képviselője" szövegrész helyébe a "személyesen, törvényes képviselője vagy meghatalmazottja",
j) 25. § (2a) bekezdésében a "szerv" szövegrész helyébe a "szerv, hajós szolgálati útlevél esetében a hajón teljesítendő szolgálatot igazoló gazdálkodó szervezet",
k) 25. § (2), (2a) és (2b) bekezdésében a "b) pontja" szövegrész helyébe az "e) pontja", valamint
l) 25. § (3) bekezdésében a "magánútlevelét (ideiglenes magánútlevelét) az új magánútlevél átvételével" szövegrész helyébe a "magánútlevelét, ideiglenes magánútlevelét, diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevelét az új úti okmány átvételével"
szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a KR1. 19. § (8) bekezdése.
2. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása
11. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 113/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmvhr.) 31. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
"(2) A Tv. 19. § (2) bekezdése alkalmazásában eljáró hatóság az EGT állampolgár vagy családtag lakóhelye szerint illetékes regionális igazgatóság."
12. § Az Szmvhr. 68. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"68. § A Tv. 64. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt az EGT-állampolgárral vagy a családtaggal szembeni büntetőjogi büntetés vagy intézkedés, büntetőeljárási kényszerintézkedés illetve egyéb korlátozás elrendelésének helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik
a) a külföldre utazási tilalom nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése, valamint
b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása
érdekében."
3. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása
13. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Harmvhr.) 47. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A konzuli tisztviselő a tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet, a kérelem benyújtását követően haladéktalanul felterjeszti - az (5a) bekezdésben meghatározott kivétellel - a harmadik országbeli állampolgár jövőbeni magyarországi szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságnak."
(2) A Harmvhr. 47. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A harmadik országbeli állampolgár a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét -a 46. §-ban és az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - a szálláshelye szerint illetékes regionális igazgatóságon terjesztheti elő."
(3) A Harmvhr. 47. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
"(5a) A Tv. 28. § (3) bekezdésében meghatározott célból, nemzetgazdasági érdekre tekintettel benyújtott tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet a konzuli tisztviselő haladéktalanul felterjeszti az ezen kérelem elbírálására jogosult Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósághoz. A harmadik országbeli állampolgára Tv. 28. § (3) bekezdésében meghatározott célból benyújtott tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét az ezen kérelem elbírálására jogosult Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságon terjesztheti elő."
14. § A Harmvhr. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A regionális igazgatóság a tartózkodási engedély iránti kérelemről - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - huszonegy napon belül dönt."
15. § A Harmvhr. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) A fellebbezést a Hivatal huszonegy napon belül bírálja el."
16. § A Harmvhr. a következő 69/A. §-sal egészül ki:
"69/A. § Ha a beutazás és tartózkodás céljához a Tv. 28. § (4) bekezdése szerinti nemzetgazdasági érdek fűződik, a Tv. 13. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltétel fennállása a Tv. 28. § (4) bekezdés a) pontja szerinti értékpapír tulajdonjogának a kérelmező harmadik országbeli állampolgár vagy a többségi tulajdonában álló gazdasági társaság általi megszerzését tanúsító hitelt érdemlő okirattal és a Tv. 28. § (4) bekezdés b) pontjában előírt okirattal igazolható."
17. § A Harmvhr. 97. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az e § szerinti szakhatóság eljárásának időtartama az ügyintézési határidőbe beleszámít."
18. § A Harmvhr. 97/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) Az e § szerinti szakhatóság eljárásának időtartama az ügyintézési határidőbe beleszámít."
19. § A Harmvhr. 103. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
"(6) A Tv. 35. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt nemzetgazdasági érdek fennállását a harmadik országbeli állampolgárnak okirattal kell igazolnia."
20. § A Harmvhr. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmet a regionális igazgatóság három hónapon belül, az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal egy hónapon belül bírálja el."
21. § A Harmvhr. 108. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Az EK letelepedési engedély iránti kérelmet a regionális igazgatóság három hónapon belül, az első fokú döntés ellen benyújtott fellebbezést a Hivatal egy hónapon belül bírálja el."
22. § A Harmvhr. 113. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
"113. § (1) A harmadik országbeli állampolgár tartózkodása jogszerűségét az önkéntes távozásra nyitva álló határidő leteltéig
a) a tartózkodási engedély iránti kérelmet elutasító határozattal,
b) a tartózkodásra jogosító okmányát visszavonó határozattal,
c) a kiutasítást elrendelő határozattal,
d) a bírósági kiutasítás végrehajtására hozott végzéssel, vagy
e) a teljesítési határidő meghosszabbításáról hozott végzéssel igazolja.
(2) Az idegenrendészeti hatóság a Tv. 42. § (8) bekezdésének alkalmazása során az önkéntes távozás határidejének megállapítása során vizsgálni köteles, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.
(3) Kétség esetén az idegenrendészeti hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy a kiutasított különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető.
(4) Az idegenrendészeti hatóság köteles a kiutasítottat - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának - az (5) bekezdésben meghatározott - következményeiről.
(5) Ha a kiutasított a vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók."
23. § A Harmvhr. 114. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(3) Önálló beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésére
a) a Tv. 43. § (1) bekezdés a)-b) pontja alapján a Hivatal,
b) a Tv. 43. § (1) bekezdés c)-d) pontja alapján - a c) pontban foglalt kivétellel - a regionális igazgatóság,
c) a Tv. 43. § (1) bekezdés d) pontja alapján, amennyiben a harmadik országbeli állampolgár a Rendőrség által elrendelt idegenrendészeti kiutasítás végrehajtásának költségeit nem térítette meg, a Rendőrség,
d) a Tv. 43. § (1) bekezdés e) pontja alapján az országos illetékességgel rendelkező Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság
jogosult."
24. § A Harmvhr. 124. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A befogadott státusz felülvizsgálatára irányuló eljárás során az illetékes regionális igazgatóság a non-refoulment tilalom fennállása tekintetében a menekültügyi hatóságtól véleményt kér, amely a megkeresést soron kívül teljesíti."
25. § A Harmvhr. 126. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(6) A Tv. 54. § (6) bekezdés b) pontja alkalmazásának akkor van helye, ha valószínűsíthető, hogy a kiutasítást az őrizet elrendelésétől számított tizenkét hónap, illetve a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetén harminc nap elteltével sem lehetne végrehajtani, így különösen, ha az őrizetes
a) kiutazásának feltételei nem biztosíthatók, vagy
b) egészségi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel."
26. § A Harmvhr. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) Közösségi szállás az idegenrendészeti eljárás alatt álló külföldiek elhelyezésére szolgáló, a Hivatal által fenntartott szálláshely."
27. § A Harmvhr. 135. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A napirendet a közösségi szállás fenntartója határozza meg, attól eltérni csak az engedélyével lehet. A napirendben meg kell határozni az elhelyezett jogai gyakorlásának és kötelezettségei teljesítésének rendjét, így különösen
a) a pihenőidő időtartamát,
b) az étkezések időpontját, valamint
c) az orvosi rendelési időt."
28. § A Harmvhr. 141. §-a a következő (3a)-(3e) bekezdéssel egészül ki:
"(3a) Az idegenrendészeti hatóság a Tv. 65. § (10) bekezdésének alkalmazása során a kitoloncolás foganatosítása előtt vizsgálni köteles, hogy a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.
(3b) Kétség esetén az idegenrendészeti hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy a kiutasított különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető.
(3c) Az idegenrendészeti hatóság köteles a kiutasítottat - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának - a (3d) bekezdésben meghatározott - következményeiről.
(3d) Ha a kiutasított a vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.
(3e) Különleges bánásmódot igénylő személy esetén a kitoloncolás foganatosítása során az egyéni körülményeknek megfelelő asszisztenciát kell biztosítani."
29. § A Harmvhr. 145. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
"Külföldre utazási korlátozás
145. § A Tv. 66. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott értesítést és úti okmányt a harmadik országbeli állampolgárral szembeni büntetőjogi büntetés vagy intézkedés, büntetőeljárási kényszerintézkedés, illetve egyéb korlátozás elrendelésének helye szerint illetékes regionális igazgatóságnak kell megküldeni, amely intézkedik
a) a külföldre utazási korlátozás nyilvántartásba történő bejegyzése, illetve törlése,
b) az úti okmány visszatartása, illetve visszaadása, valamint
c) a Tv. 86. §-ban meghatározott esetben az úti okmány visszavonása
érdekében."
30. § A Harmvhr. V. melléklete a következő 12. ponttal egészül ki:
"12. Az elhelyezett a szálláshelyről történő 24 órát meg nem haladó eltávozás esetén köteles a szállás rendjének fenntartása, mások nyugalmának biztosítása érdekében a napirendben foglaltakat betartani."
31. § Hatályát veszti a Harmvhr.
a) 76. § (3) bekezdése, valamint
b) VII. melléklete.
4. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosítása
32. § A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Metvhr.) 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A menekült, az oltalmazott és a menedékes - a 37. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ingyenes magyar nyelvoktatás, továbbá a 37. § (4) bekezdés d) pontjában meghatározott lakáscélú támogatás kivételével - az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha a menekült, az oltalmazott és a menedékes, vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg
a) egyedülálló személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át;
b) családos személy esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét."
33. § A Metvhr. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(1) A nagykorú menekült, illetve oltalmazott részére - a befogadó állomás végleges elhagyását követően, kérelmére-az elismerésétől számított tíz éven belül egy alkalommal a menekültügyi hatóság lakáscélú támogatást adhat, feltéve, hogy
a) a menekült vagy az oltalmazott, vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik magyarországi lakóingatlannal,
b) a kérelem tárgyát képező ingatlan nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott, a magyar állampolgárok által igénybe vehető méltányolható lakásigény mértékét,
c) az ingatlan vételára nem haladja meg új lakás esetében a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályban meghatározott mértéket, használt lakás esetében a 15 millió forintot, továbbá
d) a menekült illetve oltalmazott jövedelmi viszonyai lehetővé teszik a támogatás visszafizetését."
34. § (1) A Metvhr. 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
"(2) A kérelemhez mellékelni kell
a) az ingatlan adásvételére vonatkozó megállapodást (előszerződést, vételre történő kijelölést), építkezés esetén a jogerős építési engedélyt,
b) a menekült, az oltalmazott, valamint a közeli hozzátartozó büntetőjogi felelőssége tudatában tett, vagyoni helyzetére vonatkozó nyilatkozatát,
c) a menekült, illetve az oltalmazott és közeli hozzátartozójuk keresetének vagy jövedelmének igazolását,
d) a kérelem benyújtását megelőző háromhavi pénzforgalmat kimutató bankszámla-kivonat hitelesített másolatát, a kérelem benyújtását megelőző három hónapra szóló közüzemi számlákat, vagy azok befizetési bizonylatait,
e) értékbecslést az ingatlanról, illetve hiteles költségvetési főösszesítőt, valamint
f) a különös méltánylást érdemlő körülmények mérlegeléséhez szükséges igazolásokat."
(2) A Metvhr. 58. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
"(4) A lakáscélú támogatás megítéléséről a menekültügyi hatóság dönt. A menekültügyi hatóság a kérelem elbírálása során megvizsgálja a menekült, illetve oltalmazott vagyoni, jövedelmi viszonyait, egyéni életkörülményeit. Ennek keretében a menekültügyi hatóság vizsgálja, hogy a háztartás tényleges havi bevétele fedezi-e a tényleges havi kiadások kamatmentes kölcsön tervezett havi törlesztő részletével megnövelt összegét úgy, hogy a kiadások teljesítését követően a tényleges bevétel legalább 30%-ának lekötetlenül kell maradnia.
A menekültügyi hatóság a megállapított kamatmentes kölcsön összegét a járási hivatalnak átutalja.
(5) A menekültügyi hatóság döntése alapján a járási hivatal
a) a támogatásra szerződést köt a menekülttel, illetve az oltalmazottal,
b) gondoskodik a támogatás menekült, illetve oltalmazott részére történő folyósításáról,
c) intézkedik az ingatlanra jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom menekültügyi hatóság javára történő bejegyeztetése iránt,
d) havonta tájékoztatja a menekültügyi hatóságot a törlesztésről, a beérkezett törlesztő részletet haladéktalanul átutalja a menekültügyi hatóságnak,
e) a kölcsönösszeg maradéktalan visszafizetése esetén a menekültügyi hatóság engedélye alapján intézkedik az ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, valamint elidegenítési és terhelési tilalom törléséről, a megtett intézkedésekről a menekültügyi hatóságot tájékoztatja, valamint
f) a törlesztésnek a járási hivatal írásbeli felszólítása ellenére történő elmulasztása esetén intézkedik a lejárt követelés bírósági úton történő érvényesítése iránt, a végrehajtási eljárás során befolyt összeget haladéktalanul átutalja a menekültügyi hatóságnak."
35. § A Metvhr.
a) II. Fejezetének címében a "menekültre és" szövegrész helyébe a "menekültre, az oltalmazottra és",
b) 39. § (2) és (5) bekezdésében és 3. melléklet E) pont f) alpontjában a "jegyzőnek" szövegrész helyébe a "járási hivatalnak", valamint
c) 39. § (3) és (4) bekezdésében, 46. § (3) és (4) bekezdésében, 47. § (8) bekezdésében, 52. § (7) bekezdésében, 54. § (1), (3) és (8) bekezdésében,57. § (3) bekezdésében és 58. § (3) és (6) bekezdésében,60. § (1) és (5) bekezdésében, 60/A. § (1)-(3) bekezdésében és 3. melléklet E) pont a)-d) alpontjában a "jegyző" szövegrészek helyébe a "járási hivatal"
szöveg lép.
5. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása
36. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR2.) 43. § (5) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
"(5) A Hivatal a származás-ellenőrzés elvégzése során a külföldi és nemzetközi körözési nyilvántartásokban és - a 42. § (4) bekezdésében meghatározott esetben, valamint ha a rendelkezésre álló adatok alapján a jármű származását illetően gyanús körülmények merültek fel - a külföldi hatóság nyilvántartásaiban történő ellenőrzés adatai alapján tisztázza a jármű származását, és ennek eredményéről a közlekedési igazgatási hatóságot elektronikus úton tájékoztatja."
(2) A KR2. 43. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
"(7) A származás-ellenőrzés során gyanúra okot adó körülmény különösen, ha:
a) a külföldi vagy a nemzetközi körözési nyilvántartásban a jármű vagy annak hatósági jelzése, okmányai körözés alatt állnak,
b) az ügyfél által benyújtott külföldi okiratok megrongálódottak, azokban bármilyen javítás, elírás látható,
c) gyanú van arra, hogy a jármű rendszámtábláját, forgalmi engedélyét meghamisították,
d) a jármű forgalmi engedélybe bejegyzett alvázszáma a jármű típusára jellemzőtől eltérő karaktereket tartalmaz."
6. A rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységéről szóló 16/1999. (II. 5.) Korm. rendelet módosítása
37. § A rendőrség ellenérték fejében végezhető szolgáltató tevékenységétől szóló 16/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. §-a a következő új g) ponttal egészül ki:
(A rendőrség - mint közhatalmi jogosítványokkal és kötelezettségekkel felruházott fegyveres rendvédelmi szerv - jogszabályban meghatározott feladatai kivételével - az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 96. §-ában foglaltakra figyelemmel - kizárólag az alábbi szolgáltatások nyújtására, írásban szerződhet:)
"g) a sportrendezvénnyel közvetlenül össze nem függő esetekben a nemzetközi sportági szakszövetség vezetőinek, illetve a külföldi válogatott sportolók és csapatok kísérése, az útvonal biztosítása."
7. Záró rendelkezések
38. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba a 10. § (1) bekezdés e) pontja.
(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2012. évi CCXX. törvény hatálybalépésének napján lép hatályba
a) a 13. §,
b) a 16. §, valamint
c) a 19. §.
(4) 2013. január 1-jén lép hatályba
b) a 10. § (1) bekezdés a)-d), f) és h)-l) pontja,
c) a 10. § (2) bekezdése,
39. § (1) Nem lép hatályba a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 174/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 16. § b) és c) pontja, az 50. § b) és c) pontja.
(2) Nem lép hatályba a járási (fővárosi kerületi) hivatalok kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 296/2012. (X. 17.) Korm. rendelet 7. alcíme.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök