301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet

a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról

Veszélyhelyzeti normák

A Kormány a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 93. § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban, valamint (2) bekezdésében, illetve

- a 111. § tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdésében,

- a 113. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174. § (1) bekezdés d) pontjában,

- a 115. § tekintetében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (1) bekezdésében,

- a 116. § tekintetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 111. § (1) bekezdés g), k) és l) pontjában,

- a 114. § tekintetében a fogyasztói árkiegészítésről szóló 2003. évi LXXXVII. törvény 9. § (4) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva, valamint

- a 112. § tekintetében az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A biztonságos származási országra és a biztonságos harmadik országra vonatkozó rendelkezések alkalmazása

1. §

(1) Az Európai Unió Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) a biztonságos származási országnak tekintendő harmadik országokról szóló minimumlistáján (a továbbiakban: minimumlista) szereplő valamely ország nem tekinthető biztonságos származási országnak, ha

a) a Tanács határozattal kezdeményezi az Európai Unió Bizottságánál (a továbbiakban: Bizottság), hogy nyújtson be javaslatot a harmadik ország minimumlistáról való törlése iránt, vagy

b)[4] Magyarország kezdeményezi a Bizottságnál, hogy nyújtson be javaslatot a Tanácshoz a harmadik ország minimumlistáról való törlése iránt.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség kezdő napja

a) az (1) bekezdés a) pont szerinti esetben a Tanács határozatának meghozatalát követő nap;

b)[5] az (1) bekezdés b) pont szerinti esetben azt a napot követő nap, amelyen Magyarország a Bizottsághoz intézett kezdeményezéséről a Tanácsot írásban tájékoztatja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség megszűnik

a) a kezdő naptól számított három hónap elteltével, kivéve, ha a Bizottság ez idő alatt javaslatot tesz a harmadik ország minimumlistáról való törlésére;

b) a Tanácsnak a harmadik ország minimumlistáról való törlésére vonatkozó javaslatot elutasító határozata meghozatalának napján.

(4) A nemzeti szinten biztonságosnak nyilvánított származási országokról a menekültügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) tájékoztatja a Bizottságot.

(5) Valamely ország biztonságos származási országgá nyilvánítása során különös figyelmet kell fordítani az Európai Unió más tagállamától, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságától, az Európa Tanácstól, valamint más nemzetközi szervezetektől származó információkra.

(6) A miniszter rendszeresen tájékoztatja a Bizottságot azokról az országokról, amelyek vonatkozásában a biztonságos harmadik ország elve alkalmazásra kerül.

2. §[6]

A menedékjogot élvező személyt Magyarország visszafogadja.

2/A. §[7]

A Kormány a Tv. III., VII-IX. Fejezete szerinti eljárásokban annak megállapítása érdekében, hogy a Tv. hatálya alá tartozó személynek

a) Magyarország területén való tartózkodása veszélyezteti-e a nemzetbiztonságot szakhatóságként az Alkotmányvédelmi Hivatalt és a Terrorelhárítási Központot,

b)[8] a keresztényüldöztetési ok vizsgálatára - ha a menekültkénti elismerését kérő kérelmében erre hivatkozik - szakhatóságként az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős minisztert

[a továbbiakban a) és b) pont együtt: szakhatóság] jelöli ki.

A különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazása

3. §

(1) A menekültügyi hatóság a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tv.) és e rendelet rendelkezéseinek alkalmazása során vizsgálni köteles, hogy a menekültkénti vagy oltalmazottkénti, valamint a menedékeskénti elismerését kérő (a továbbiakban: elismerését kérő), továbbá a menekült, az oltalmazott és a menedékes tekintetében a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó szabályok alkalmazásának van-e helye.

(2) Kétség esetén a menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértő segítségét veheti igénybe annak megállapítása érdekében, hogy az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes különleges bánásmódot igényel-e. Szakértői vizsgálat csak az érintett személy hozzájárulásával végezhető.

(3) A menekültügyi hatóság köteles az elismerését kérőt, a menekültet, az oltalmazottat, valamint a menedékest - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - közérthető módon tájékoztatni a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának - a (4) bekezdésben meghatározott - következményeiről.

(4) Ha az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes a szakértői vizsgálathoz nem járul hozzá, rá nézve a különleges bánásmódot igénylő személyre vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók.

4. §

(1) Ha az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság köteles intézkedni a kiskorú felügyeletéért felelős személy felkutatása iránt, kivéve, ha a menekültügyi hatóság tudomására jutott információk alapján feltételezhető, hogy

a) a kiskorú felügyeletéért felelős személy és a kiskorú között érdekellentét áll fenn, vagy

b) a kiskorú felügyeletéért felelős személy felkutatása a gyermek mindenek felett álló érdekét szem előtt tartva egyéb okból nem indokolt.

(2) A menekültügyi hatóságnak a kiskorú felügyeletéért felelős személy felkutatása során tett intézkedései nem sérthetik a Tv. 42. § (1) bekezdésében, valamint e rendelet 73. §-ában foglaltakat.

(3)[9] A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti eljárása során nemzetközi jogsegély keretében különösen az Európai Unió más tagállama vagy harmadik ország menekültügyi hatóságához fordulhat, továbbá igénybe veheti az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága, a Vöröskereszt és Vörös Félhold Társaságok Nemzetközi Szövetsége, valamint további - menekültkénti elismerésre, kiegészítő vagy ideiglenes védelemre szorulók, illetve menekültek, kiegészítő vagy ideiglenes védelemben részesített személyek támogatásával foglalkozó - nemzetközi szervezetek segítségét.

4/A. §[10]

A menekültügyi hatóság

a) a Tv. 10. § (3) bekezdése szerinti, a menekült Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányának kiállítását, valamint

b) a Tv. 17. § (2) bekezdése szerinti, az oltalmazott úti okmányának kiállítását

a nemzetbiztonsági szolgálatok, az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv szerveinek, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eseti kezdeményezése alapján tagadhatja meg.

II. Fejezet

AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐRE, A MENEKÜLTRE, AZ OLTALMAZOTTRA, A BEFOGADOTTRA ÉS A MENEDÉKESRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK[11]

Az elismerését kérő okmánya

5. §

Az elismerését kérő személyazonosságát érvényes úti okmánya, személyazonosító igazolványa vagy egyéb, személyazonosításra alkalmas okmánya igazolja.

6. §

(1) Ha az elismerését kérő

a) a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel, és

b)[12] Magyarország területén történő tartózkodása azon a tényen alapul, hogy elismerését kéri,

a menekültügyi hatóság - a külön jogszabály alapján - humanitárius célból tartózkodási engedélyt állít ki a részére.

(2) Ha az elismerését kérő személyazonosításra alkalmas okmánnyal nem rendelkezik, a menekültügyi hatóság a tartózkodási engedély kiállítása során - a tartózkodási engedélyben foglalt adatok tekintetében - az elismerését kérő nyilatkozatát veszi alapul.

A menekültkénti elismerés

7. §

A Tv. 6. § (3) bekezdése akkor alkalmazható, ha az üldöztetés veszélye olyan körülményeken alapul, amelyeket az elismerését kérő szándékos magatartásával rosszhiszeműen maga idézett elő.

7/A. §[13]

(1) A Tv. 7. § (5) bekezdésében foglalt menekültkénti elismerés esetén a genfi egyezmény alkalmazhatóságát a menekültügyi hatóság a külföldi személyes meghallgatása, vagy a rendelkezésre álló iratok alapján állapítja meg.

(2)[14] A menekültügyi hatóság vagy miniszter menekültkénti elismerésről szóló döntést csak akkor hozhat, ha a szakhatóság a külföldi menekültkénti elismerésével szemben kifogást nem emel.

A menedékes okmánya

8. §

(1) A menedékes személyazonosságát, magyarországi tartózkodásának jogszerűségét, valamint a Tv.-ben, e rendeletben és a külön jogszabályban meghatározott ellátásokra és támogatásokra való jogosultságát az e rendelet 1. mellékletében meghatározott formájú és adattartalmú okmány (a továbbiakban: a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány) igazolja.

(2) A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányát - a menedékeskénti elismeréssel egyidejűleg - a menekültügyi hatóság állítja ki.

(3) A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányának érvényességi ideje az ideiglenes védelem időtartamához igazodik, de legfeljebb egy év, amelyet a menekültügyi hatóság - az ideiglenes védelem további időtartamára, alkalmanként legfeljebb egy évvel - hivatalból hosszabbít meg.

(4)[15] A menedékeskénti elismerésre irányuló kérelem átvétele során a Tv. 83. § (6) bekezdésében meghatározott biometrikus azonosítókat a menekültügyi hatóság rögzíti.

(5)[16] A menedékeskénti elismerésre irányuló kérelem benyújtása során a menekültügyi hatóság

a) végzi a menedékes okmánya megszemélyesítését és a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elem (a továbbiakban: tároló elem) adatokkal történő feltöltését;

b) ellátja a nemzeti dokumentum-aláíró hatósági és az országos aláíró hitelesítő hatósági feladatokat;

c) ellátja az országos ellenőrző-hitelesítő hatósági, valamint a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatósági feladatokat.

(6)[17] A menekültügyi hatóság nemzeti dokumentum-aláíró hatóságként létrehozza a dokumentum-aláíró tanúsítványt és elhelyezi azt a tároló elemben.

(7)[18] A menekültügyi hatóság aláíró hitelesítő hatóságként

a) kiadja a (6) bekezdés szerinti tanúsítványt,

b) létrehozza és kezeli - a biometrikus azonosítót tartalmazó tároló elemmel ellátott menedékes okmány céljából - a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: ICAO) összes tagországa nemzeti dokumentum-aláíró hatóságának tanúsítványait és visszavonási listáit tartalmazó tanúsítványt és visszavonási listatárat,

c) az általa kibocsátott tanúsítványokat, valamint az azokhoz kapcsolódó visszavonási listákat elektronikus dokumentum formájában a menekültügyi hatóság a külpolitikáért felelős miniszter útján eljuttatja a többi ICAO tagország országos aláíró hitelesítő hatóságához.

(8)[19] A menekültügyi hatóság országos ellenőrzőhitelesítő hatóságként

a) tanúsítványt bocsát ki a nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóság számára,

b) tanúsítványt ad ki a bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására feljogosított külföldi hatóságok ellenőrző eszközei számára tanúsítványt kibocsátó külföldi dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságok számára.

(9)[20] A menekültügyi hatóság nemzeti dokumentumellenőrző-hitelesítő hatóságként biztosítja a menedékes okmányban elektronikusan tárolt, bővített hozzáférés-ellenőrzéssel védett adatok kiolvasására jogosult magyar hatóságok ellenőrző eszközei számára a hozzáféréshez szükséges tanúsítványok kiállítását.

(10)[21] A menedékes okmánnyal rendelkező harmadik országbeli állampolgár a biometrikus adatokat tartalmazó tároló elem adatainak ellenőrzését az okmány érvényességi ideje alatt bármikor kérheti a menekültügyi hatóságtól.

9. §

A menedékes szálláshelyének megváltozása esetén a menekültügyi hatóság az új szálláshely címét feltüntető, személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányt állít ki a menedékes részére.

10. §

(1) A menedékes köteles a személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányának elvesztését, eltulajdonítását vagy megsemmisülését a menekültügyi hatóságnál haladéktalanul bejelenteni. A bejelentésről a menekültügyi hatóság igazolást állít ki.

(2) Az elveszettnek hitt és az erről szóló bejelentés után megtalált, a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmányról a menekültügyi hatóságot haladéktalanul értesíteni kell.

(3) Az elveszett, eltulajdonított, megsemmisült vagy lejárt, a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány helyett a menekültügyi hatóság a menedékes részére - az ideiglenes védelem fennállásának időtartama alatt - új okmányt állít ki.

11. §

A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmánya érvénytelen, ha

a) érvényességi ideje lejárt;

b) a menedékes jogállás megszűnt;

c) a benne foglalt adatok igazolására alkalmatlanná vált.

SIS-jelzés hatálya alatt álló menekült, oltalmazott, menedékes[22]

11/A. §[23]

Ha a menekültügyi hatóság a menekültként, oltalmazottként, menedékesként elismert külföldire vonatkozóan kiutasítást vagy beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés fennállását észleli, a SIRENE Irodán keresztül egyeztetést kezdeményez a jelzést kibocsátó tagállammal a SIS-jelzés törlésére irányuló intézkedés megtétele céljából.

A befogadott okmánya[24]

11/B. §[25]

A Tv. 25/A. § és a 25/B. § (1) bekezdésében foglaltak fennállása esetén a menekültügyi hatóság a harmadik országbeli állampolgárt befogadottként ismeri el és jogszabályban meghatározott tartalmú humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyt állít ki a részére.

Hatósági igazolvány[26]

11/C. §[27]

A menekültügyi hatóság a Tv. 83/A. § (10) bekezdése szerint a következő hatósági igazolványokat állíthatja ki:

a) az elismerését kérő, valamint a befogadott részére humanitárius célból kiadott tartózkodási engedély,

b) a menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány,

c) a menekült Genfi Egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmánya,

d) az oltalmazott úti okmánya,

e) a menedékes úti okmánya,

f) a menekült, oltalmazott és a menedékes egyszeri visszautazásra jogosító úti okmánya, továbbá

g) a menedékes áttelepülése céljából kiállított okmány.

III. Fejezet

A BEFOGADÁS ANYAGI FELTÉTELEIRE, TOVÁBBÁ AZ ELISMERÉSÉT KÉRŐ, A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, A BEFOGADOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSÁRA ÉS TÁMOGATÁSÁRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK[28]

Általános rendelkezések

12. §

(1)[29] A befogadás során az elismerését kérő testi és szellemi egészségének megfelelő és az alapszükségleteket kielégítő életszínvonalat biztosító feltételeket kell biztosítani. Ugyanezen feltételeket kell biztosítani a menekült, oltalmazott, a befogadott és a menedékes befogadó állomáson történő elhelyezése során.

(2)[30] Az (1) bekezdés szerinti feladatokat a menekültügyi hatóság közvetlenül a befogadó állomás, vagy a menekültügyi őrzött befogadó központ útján látja el.

(3)[31] A befogadó állomás az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, a befogadott, valamint a menedékes elhelyezését és ellátását biztosító, a menekültügyi hatóság által fenntartott létesítmény.

(4)[32] Befogadó állomásnak megfelelő más szálláshely a közösségi szállás és a szerződés alapján működtetett szálláshely (a továbbiakban a befogadó állomással együtt: befogadó állomás).

(5) E rendelet alkalmazásában jövedelemnek, illetve vagyonnak minősül a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 4. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott jövedelem, illetve b) pontjában meghatározott vagyon.

(6)[33]

Az ellátásra és támogatásra fordított költségek megtérítése

13. §

(1)[34] Az e rendelet szerint ellátást vagy támogatást nyújtó szerv vagy személy köteles a támogatást kérő jogosultságának fennállását a menekültügyi hatóság megkeresése útján ellenőrizni, továbbá köteles a menekültügyi hatóság költségvetésének terhére teljesített kiadásait az egyéb kiadásoktól elkülönítve nyilvántartani.

(2) Az e rendelet alapján nyújtott ellátás és támogatás költségeit a menekültügyi hatóság utólagos elszámolás alapján téríti meg. A költségtérítés - az ellátásban, illetve támogatásban részesített családi és utónevének, valamint tartózkodási engedélye, személyazonosító igazolványa vagy személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmánya számának feltüntetésével - az ellátás, illetve a támogatás biztosításától számított egy hónapon belül az e célra rendszeresített nyomtatványon részletezett számla alapján igényelhető a menekültügyi hatóságtól.

(3) A menekültügyi hatóság az ellátáshoz nélkülözhetetlen kiadások fedezetét az ellátást vagy támogatást folyósító szervnek megelőlegezheti.

Szerződés alapján vagy adomány felhasználása útján teljesített ellátások[35]

14. §

(1)[36] A befogadással összefüggő feladatok hatékonyabb végrehajtása érdekében a menekültügyi hatóság az egyes ellátást és támogatást célzó feladatok teljesítésére a (2) bekezdésben felsorolt szervezetekkel szerződést köthet.

(2)[37] A menekültügyi hatóság különösen civil szervezettel, helyi önkormányzattal, egyházi jogi személlyel, alapítvánnyal, ezek intézményével, gazdálkodó szervezettel, valamint egyéb jogi személlyel (a továbbiakban: szolgáltató) szerződést köthet

a) az elismerését kérő számára a befogadás anyagi feltételeinek biztosítására;

b)[38] a menekültet, az oltalmazottat, a befogadottat és a menedékest megillető, a befogadás anyagi feltételei körébe tartozó ellátások biztosítására;

c)[39] az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, a befogadott és a menedékes szociális és mentálhigiénés gondozására;

d)[40] az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, a befogadott és a menedékes jogaira és kötelezettségeire irányuló tájékoztatására; valamint

e) a menedékes magyar nyelvoktatására.

(3)[41] A (2) bekezdésben meghatározott feladatokra - a közbeszerzésekről szóló törvény előírásaira is figyelemmel - pályázat útján kell kiválasztani a szolgáltatót. A pályázati felhívást a menekültügyi hatóság teszi közzé. A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell az ellátásban részesítendők körét és tervezett számát, valamint a nyújtandó ellátás megnevezését és biztosításának időtartamát.

(4) A szerződést írásban kell megkötni. A szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az ellátásban részesítendők körét, a nyújtandó ellátás megnevezését és biztosításának időtartamát;

b) a szerződés tárgyát képező ellátás, illetve feladat teljesítésének módját és ellenértékét;

c) az ellátás, illetve feladat nyilvántartására, valamint teljesítése ellenértékének elszámolására és átutalására vonatkozó kikötéseket;

d) a menekültügyi hatóságnak a szerződés teljesítésének ellenőrzésére vonatkozó jogosultságát és az ellenőrzés módját;

e) a szerződés érvényességi idejét, felmondásának módját, valamint az esetleges jogviták rendezésére vonatkozó kikötéseket.

(5) A szerződéshez - szükség esetén - mellékelni kell a szolgáltató jogállására vonatkozó bírósági határozat, illetve a szerződésben vállalt feladatok ellátásához szükséges hatósági engedély másolatát.

14/A. §[42]

(1)[43] A menekültügyi hatóság bel- és külföldi természetes és jogi személyektől, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetektől pénzbeli, illetve természetbeni adományt fogadhat el hatósági és ellátási tevékenysége feltételeinek javítása, valamint az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, a befogadott és a menedékes ellátása érdekében.

(2) Az adomány felhasználásáról - amennyiben az adományozó a felhasználás feltételeit meghatározta, azok betartásával - a menekültügyi hatóság gondoskodik.

(3)[44] Az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, a befogadott és a menedékes a menekültügyi hatóság döntése alapján részesül a felajánlott adományból.

(4) A menekültügyi hatóság a pénzbeli és a természetbeni adományokról, valamint azok felhasználásáról - személyes adatokat nem tartalmazó - elkülönített nyilvántartást vezet.

IV. Fejezet

A BEFOGADÁS SORÁN NYÚJTOTT ELLÁTÁSOK ÉS TÁMOGATÁSOK RENDSZERE

15. §

(1) Az elismerését kérőt a befogadás során az alábbi ellátások és támogatások illetik meg:

a) a befogadás anyagi feltételeinek biztosítása,

b) egészségügyi ellátás,

c)[45] oktatási-nevelési költségek megtérítése,

d) pénzbeli támogatások.

(2)[46] A befogadás anyagi feltételeinek formái:

a) a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás,

b)[47]

c) az utazási kedvezmények igénybevétele, valamint

d) az elismerését kérők köztemetésének költségei viselése.

(3) Pénzbeli támogatások:

a)[48]

b) az ország végleges elhagyásának támogatása.

A befogadás során nyújtott ellátások és támogatások igénybevételének általános feltételei

16. §[49]

(1)[50]

(2)[51]

(3)[52] A menekültügyi hatóság a 15. §-ban meghatározott ellátásokra és támogatásokra való jogosultságról, a kérelemre történő megítélésükről, illetve a jogosultsági feltételek megszűnése esetén a megszüntetésükről határozattal dönt.

(4)[53] A menekültügyi hatóság az elismerését kérőnek a 15. § (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott, a befogadás anyagi feltételeire és az egészségügyi ellátásra való jogosultságáról a menedékjog iránti kérelem menekültügyi hatóság által történő regisztrálásától számított 30 napon belül határozattal dönt. Ezen határozat meghozataláig az elismerését kérő számára a 15. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti ellátást biztosítani kell.

17. §[54]

(1) Az elismerést kérő az elismerés iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg az e rendelet 2. mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről.

(2) A menekültügyi hatóság az elismerését kérőnek a 15. § szerinti ellátásokra és támogatásokra való rászorultságát az eljárás teljes időtartama alatt hivatalból vizsgálja. Az elismerését kérő nyilatkozhat úgy, hogy a befogadás anyagi feltételei közül egyes ellátásokat, illetve támogatásokat nem kíván igénybe venni.

(3) A menekültügyi hatóság a menedékjog iránti kérelem előterjesztését követően az elismerését kérőt - anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven, írásban - haladéktalanul, de legkésőbb tizenöt napon belül tájékoztatja a Tv., valamint e rendelet alapján őt megillető valamennyi ellátásról és támogatásról, a befogadási feltételekkel kapcsolatban ráháruló kötelezettségekről, valamint a befogadás során egyedi segítséget, illetve jogi segítséget nyújtó szervezetekről.

18. §[55]

Az elismerését kérő a befogadás során nyújtott ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha az elismerést kérő vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg a szociális vetítési alap összegét.

19. §

(1) Ha az elismerését kérő rendelkezik a megélhetését biztosító vagyonnal, vagy jövedelme elérte a 18. §-ban meghatározott mértéket, köteles azt a menekültügyi hatóságnak legkésőbb a vagyon-, illetve jövedelemváltozás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.

(2) A menekültügyi hatóság a befogadás feltételeinek biztosítása során az elismerését kérőt a 17. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozat megtételére, illetve vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek az elismerését kérő tizenöt napon belül köteles eleget tenni.

(3) Ha az elismerését kérő vagyoni, illetve jövedelmi helyzetében olyan változás következett be, amely alapján a befogadási feltételek igénybevételére nem jogosult, azok biztosítását meg kell szüntetni.

(4)[56] A menekültügyi hatóság az elismerését kérőt a Tv. 26. § (4) bekezdése alapján, valamint az (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott kötelezettség késedelmes teljesítése miatt - a jogosulatlanná válás időpontjától - jogtalanul igénybe vett ellátás ellenértékének a megfizetésére, illetve a támogatási összeg visszafizetésére kötelezheti. A menekültügyi hatóság a mérlegelés során figyelembe veszi az elismerését kérő vagyoni helyzetét és az igénybe vett támogatás összegét.

(5)[57]

(6)[58]

(7)[59] A menekültügyi hatóság által elrendelt visszatérítési kötelezettséget az elismerését kérő postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti.

(8)[60] Különös méltánylást érdemlő esetben a menekültügyi hatóság a visszatérítési kötelezettség megállapítása során részletfizetést engedélyezhet.

20. §

(1)[61] Az elismerését kérő az e rendeletben szabályozott befogadás anyagi feltételei körében biztosított ellátásokat abban az esetben veheti igénybe, ha elhelyezéséről és ellátásáról a menekültügyi hatóság befogadó állomáson, vagy menekültügyi őrizetben gondoskodik; e rendelkezés nem érinti a befogadás anyagi feltételei körében jogszabály alapján biztosított egyéb ellátásokat.

(2) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára a 12. § (4) bekezdés szerinti szerződéses szálláshelyen való tartózkodás lehetőségét ajánlhatja fel. Az elismerését kérő személy szerződéses szálláshelyen történő elhelyezéséhez adott hozzájárulását a Tv. 84. § (1) bekezdésében meghatározott adatainak kezelésére adott hozzájárulásnak is kell tekinteni.

A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás

21. §[62]

(1) A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás keretében az elismerését kérő részére a következőket kell biztosítani:

a) szállás,

b) napi háromszori étkezés (reggeli, ebéd, vacsora), vagy ennek megfelelő értékű étkezési hozzájárulás, valamint

c) személyes használatra étkező- és tisztálkodási eszközök, vagy ennek megfelelő értékű higiénés hozzájárulás és ruházat.

(2)[63]

(3)[64] A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás időtartama alatt az elismerését kérő számára a befogadó állomás területén történő munkavégzés keretében munkalehetőséget biztosíthat.

(4)[65]

(5)[66] Az az elismerését kérő, aki a (3) bekezdésben biztosított belső foglalkoztatás keretében a befogadó állomás karbantartásához, állagmegóvásához, az ott elhelyezettek ellátásához munkavégzésével hozzájárul, havonta legfeljebb a szociális vetítési alap összege 85%-ának megfelelő juttatásban részesülhet.

(6) A befogadó állomáson történő elhelyezés során a menekültügyi hatóság - a családtagok esetlegesen eltérő jogállása esetében is - köteles a család egységét fenntartani, a családtagokat - ellenkező kérelem hiányában - együtt elhelyezni és az elhelyezettek családi életének védelmét biztosítani.

(7)[67] Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti étkezési és higiénés hozzájárulás az elismerését kérő külön kérelmére nyújtható, amennyiben a b)-c) pontban meghatározott természetbeni ellátások önellátás keretében történő biztosításának a feltételei a befogadó állomáson fennállnak. Menekültügyi őrizetben étkezési hozzájárulás nem kérelmezhető. Az elismerését kérő ezen igényéről a befogadó állomáson történő elhelyezését követő öt napon belül köteles nyilatkozni, amely nyilatkozata egy hónapra érvényes. A nyilatkozat érvényessége a tárgyhót megelőző hónap tizenötödik napjáig alkalmanként meghosszabbítható.

(8)[68] Az étkezési hozzájárulás egy heti összegét a befogadó állomás a hét első munkanapján folyósítja. A higiénés hozzájárulás havi összegének kifizetése a tárgyhó 5. napjáig esedékes.

[69]

22. §[70]

A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során figyelembe kell venni az elismerést kérő személy nyilvántartott nemétől eltérő nemi identitását.

23. §[71]

Utazási kedvezmények igénybevétele

24. §

(1) A menekültügyi hatóság az elismerését kérő kérelmére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezmény igénybevételéhez igazolást állít ki, ha az elismerését kérő

a) jogállásának rendezésével kapcsolatos hatósági ügyét intézi,

b) a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál a 26-28. §-ban meghatározott egészségügyi ellátást vesz igénybe, illetve

c) állami feladatot átvállaló civil szervezet által működtetett programban vesz részt, vagy ilyen szervezet segítségét veszi igénybe.

(2) Az utazási kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó iratokat.

(3) Az utazási kedvezmény mértékére és igénybevételének módjára egyebekben a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.

A köztemetés költségeinek viselése

25. §[72]

(1) A haláleset helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármestere önkormányzati hatáskörben az elismerését kérő halála esetén - a halálesetről való tudomásszerzést követő harminc napon belül - gondoskodik az elhunyt személy eltemettetéséről, ha

a) nincs vagy nem lelhető fel az eltemettetésre köteles személy, vagy

b) az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik.

(2) A menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti önkormányzatnak a köztemetés költségeit megtéríti. A megtérítés iránti igényt a köztemetés elrendelésétől számított két hónapon belül kell bejelenteni.

Egészségügyi ellátás

26. §

(1) Ha az elismerését kérő nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén az egészségügyi szolgáltatások közül térítésmentesen jogosult

a)[73] külön jogszabály szerinti egészségügyi alapellátásra, a háziorvosi ellátás körébe tartozó vizsgálatokra és gyógykezelésre;

b) a sürgős szükség esetén igénybe vett járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, továbbá az ellátás során felhasznált gyógyszerre és kötszerre;

c) a sürgős szükség esetén igénybe vett fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásra, valamint annak során az orvos előírása szerinti gyógykezelésre - ideértve a műtéti beavatkozásokat, továbbá az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat és protetikai eszközöket -, gyógyászati ellátásra, a gyógykezeléshez szükséges gyógyszerre, kötszerre és étkezésre;

d) a járóbeteg-szakellátást vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést követően a betegségből való gyógyulásig, illetve állapota stabilizálódásáig

da) a szükséges vizsgálatra és gyógykezelésre,

db) a h) pont szerinti gyógyszerek közé nem tartozó, mással nem helyettesíthető gyógyszerre és a gyógyszer beadásához szükséges gyógyászati segédeszközre;

e) a d) pont db) alpontjában foglaltakon kívüli, orvos által rendelt egyéb gyógyászati segédeszközre, valamint annak javítására;

f) sürgősségi fogászati ellátásra és fogmegtartó kezelésre, feltéve, hogy a legalacsonyabb térítési kategóriába tartozó kezelést veszi igénybe;

g) terhesgondozásra és szülészeti ellátásra, illetve a magzati élet védelméről szóló törvényben meghatározott feltételek szerint a terhesség megszakítását célzó beavatkozásra;

h) külön jogszabály szerint a "közgyógyellátásra jogosultak" részére térítésmentesen, illetve "egészségügyi rendelkezés" alapján 90%-os vagy 100%-os társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerre és kötszerre;

i) a b) és c) pont, a d) pont da) alpontja és a g) pont szerinti ellátások esetében betegszállításra, ha egészségügyi állapota miatt a szállítás másként nem oldható meg;

j) az életkorához kötött kötelező védőoltásra.

(2) E rendelet alkalmazásában sürgős szükség az egészségi állapotban bekövetkezett olyan változás, amelynek következtében azonnali egészségügyi ellátás hiányában a beteg közvetlen életveszélybe kerülne, illetve súlyos vagy maradandó egészségkárosodást szenvedne.

27. §

(1)[74] Az elismerését kérő háziorvosi ellátása a befogadó állomáson vagy menekültügyi őrizetben történik.

(2)[75] A magánszálláson tartózkodó elismerését kérő a szálláshelye szerinti - területi ellátási kötelezettséggel egészségügyi szolgáltatást nyújtó - háziorvosnál jogosult ellátásra.

(2a)[76] Az egészségügyi alapellátás körébe tartozó egyéb egészségügyi ellátásokat az elismerését kérő a szálláshelye szerinti települési önkormányzat által biztosított ellátás keretében veheti igénybe.

(3) A 26. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatások igénybevétele akkor térítésmentes, ha háziorvosi ellátást nyújtó orvos beutalására vagy a járóbeteg-szakellátás, illetve fekvőbeteg-gyógyintézet szakorvosa visszarendelésére történt.

(4) Az egészségügyi szakellátást a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál lehet igénybe venni.

(5) A menekültügyi hatóság a külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított, az elismerését kérő humanitárius célú tartózkodási engedélyének számát feltüntető vény alapján kiadott gyógyszer, kötszer, gyógyászati segédeszköz teljes árát, illetve a gyógyászati segédeszköz javításának teljes költségét téríti meg.

28. §

(1)[77] A 26. §-ban felsorolt egészségügyi szolgáltatások díját, illetve a szolgáltatások költségét a menekültügyi hatóság téríti meg az egészségügyi szolgáltatónak, ha annak megfizetését nemzetközi egyezményben Magyarország nem vállalta.

(2) A menekültügyi eljárás során elvégzett egészségügyi vizsgálat és az egészségügyi államigazgatási szerv által elrendelt kötelező védőoltások költségét a menekültügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatónak megtéríti.

(3)[78] Ha a szolgáltatást a jogosult nem a befogadó állomáson vagy a menekültügyi őrizetben működő egészségügyi szolgáltatónál veszi igénybe, a menekültügyi hatóság a 26. §-ban és a (2) bekezdésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások díját - a (4) bekezdésben meghatározott elszámolási rendben - megtéríti az ellátást nyújtó egészségügyi szolgáltatónak. A díj mértéke az egészségügy társadalombiztosítási finanszírozására vonatkozó szabályok alapján, az elvégzett szolgáltatás finanszírozására irányadó rendelkezések alkalmazásával számított adott szolgáltatónak járó díj, azzal, hogy a befogadó állomáson, vagy menekültügyi őrizeten kívül egészségügyi alapellátást nyújtó háziorvos az eseti ellátás díját számolhatja el.

(4)[79] Az egészségügyi szolgáltató az elvégzett szolgáltatást - az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló jogszabály által - az adott ellátás jelentésére és elszámolására előírt nyomtatványon az egészségügyi szolgáltató jelenti a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (a továbbiakban: NEAK) részére. A jelentések alapján történő elszámolást - az egészségügyi szolgáltatások szerinti részletezésben - a NEAK havonta megküldi a menekültügyi hatóságnak.

(5)[80] A 26. § (1) bekezdés d) pont db) alpontja és h) pontja szerinti ellátás költségét az egészségügyi szolgáltató - vényköteles készítmények esetében - az elismerését kérő humanitárius célú tartózkodási engedélyének számát feltüntető vény, valamint a gyógyszerkészítmény megnevezését, árát és mennyiségét tartalmazó, a menekültügyi hatóság mint vevő részére kiállított összesített számla bemutatásával igényelheti vissza. A vényt és a számlát az egészségügyi szolgáltató a NEAK-hoz továbbítja.

(6)[81] A menekültügyi hatóság az egészségügyi szolgáltatások díját az elszámolás, illetve számla kézhezvételétől számított negyven napon belül utalványozza a NEAK részére.

Oktatási, nevelési költségek megtérítése[82]

29. §[83]

(1)[84] A menekültügyi hatóság - kérelemre - az óvodai nevelésben, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó iskolai oktatásban való részvétel elősegítése érdekében - az elismerését kérő 21. életéve betöltéséig - a befogadó állomáson való tartózkodás ideje alatt az elismerését kérő óvodai nevelésével, általános iskolai, középfokú iskolai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézményi (a továbbiakban együtt: nevelési-oktatási intézmény) nevelésével-oktatásával összefüggésben felmerült költségeket, így különösen a nevelési-oktatási intézménybe irányuló helyi vagy helyközi utazáshoz igénybe vett menetjegy vagy bérlet költségét, továbbá a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezés költségét és a kollégiumi elhelyezés díját megtéríti.

(2) A menekültügyi hatóság az intézmény által igazolt költségeket számla alapján utólag téríti meg.

(3) A menekültügyi hatóság a szülő vagy más hozzátartozó kérelmére a 10 év alatti vagy fogyatékos gyermekek nevelési-oktatási intézménybe történő kísérése céljából - amennyiben az más módon nem oldható meg - megtéríti a szülő vagy a hozzátartozó utazáshoz szükséges menetjegy vagy bérlet költségét.

(4)[85] Az (1) bekezdés alapján megtéríthető egyéb költségek esetén a költségtérítés mértéke nem haladhatja meg a szociális vetítési alap összegét. A számlával igazolt költségeket a menekültügyi hatóság utólag téríti meg.

[86]

30. §[87]

Az ország végleges elhagyásának támogatása

31. §

A menekültügyi hatóság az elismerését kérő hazatelepülése vagy harmadik országba történő végleges távozása esetén - az elismerését kérő kérelmére - az érintett ország külképviselete által kiállított igazolás alapján, az igazolásban megjelölt célállomásig egy alkalommal érvényes menetjegyet (repülőjegyet) biztosít, továbbá az utazással összefüggő igazolt költséget egy alkalommal részben vagy egészben megtérítheti.

A különleges bánásmódot igénylő személy ellátása a befogadás során

32. §

A Tv. 2. § k) pontja szerinti különleges bánásmódot igénylő személy befogadására, a számára e körben nyújtott ellátásokra és támogatásokra e fejezet rendelkezéseit a 33-34. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

33. §

(1) Ha a különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő egyéni helyzetére tekintettel indokolt, a menekültügyi hatóság köteles számára a befogadó állomáson elkülönített elhelyezést biztosítani.

(2) A család egységének fenntartását - lehetőség szerint - a különleges bánásmódot igénylő személy elkülönített elhelyezése során is biztosítani kell.

(3)[88] A befogadás során elsődlegesen a kiskorú elismerését kérő érdekeinek szem előtt tartásával kell eljárni. A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését elősegítő, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelő étkeztetéséről, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, neveléséről, kell gondoskodni.

(4)[89] A kísérő nélküli kiskorú elismerését kérő a gyermekvédelmi jogszabályok alapján a gyermekvédelmi intézményrendszer keretében helyezendő el feltéve, hogy az illető kiskorúságát a menekültügyi hatóság megállapította.

(5) A kísérő nélküli kiskorú hozzátartozójánál is elhelyezhető, ha a hozzátartozó a kísérő nélküli kiskorú elszállásolását, ellátását és gondozását írásban vállalja, továbbá a kísérő nélküli kiskorú és a hozzátartozó személyes kapcsolata alapján nyilvánvaló, hogy az elhelyezés a kísérő nélküli kiskorú érdekeit szolgálja.

(6) A kísérő nélküli kiskorú számára kijelölt szálláshelyet csak kivételes esetben és csak a kiskorú érdekeire tekintettel lehet megváltoztatni.

(7) A kísérő nélküli kiskorú elhelyezése során a család egységét a testvérek együttes elhelyezésével kell biztosítani figyelembe véve a testvérek életkorát és érettségük fokát is.

(8)[90] A nemi erőszak, súlyos elhanyagolás, kizsákmányolás, kínzás, vagy kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód áldozatául esett, továbbá fegyveres konfliktus során traumát szenvedett kiskorúak megfelelő rehabilitációs, szükség esetén mentálhigiénés ellátása és szaktanácsadása érdekében a menekültügyi hatóság jelzéssel él az illetékes egészségügyi intézmény, kísérő nélküli kiskorú esetében az illetékes gyermekvédelmi intézmény felé.

34. §

(1)[91] A különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő - amennyiben egyéni helyzetére tekintettel és szakorvosi vélemény alapján is szükséges - a 26-27. §-ban foglaltak mellett térítésmentesen jogosult az egészségi állapotára figyelemmel indokolt egészségügyi szolgáltatások igénybevételére, rehabilitációs, pszichológiai, valamint klinikai szakpszichológiai ellátásra, továbbá pszichoterápiás kezelésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellátások költségeinek megtérítésére a 28. § rendelkezései megfelelően irányadók.

A befogadás anyagi feltételeinek korlátozása és megvonása[92]

35. §[93]

(1) A menekültügyi hatóság a befogadás anyagi feltételeinek korlátozásáról vagy megvonásáról határozott vagy határozatlan időre szólóan rendelkezik.

(2) Kiskorú elismerését kérő esetében elsődlegesen a befogadás anyagi feltételeinek korlátozása alkalmazandó. Megvonás esetén messzemenően figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekeit és az arányosság elvét.

(3) A (2) bekezdésben előírtak nem érintik a kiskorú által elkövetett szabályszegés következményeként bekövetkezett károkozás miatt fennálló kártérítési kötelezettséget.

(4) Különleges bánásmódot igénylő személyek esetében a korlátozó vagy megvonó intézkedések csak különösen indokolt esetben érinthetik a befogadás azon anyagi feltételeit, amelyekben az elismerését kérő egyéni helyzetére tekintettel részesül.

(5) Amennyiben a korlátozás vagy megvonás határozatlan időre szólt, és az annak alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság az elismerését kérő egyedi helyzetének mérlegelését követően a korlátozott vagy megvont befogadás anyagi feltételeit - határozattal - hivatalból vagy az elismerését kérő kérelmére újból biztosíthatja.

(6) A menekültügyi hatóság a Tv. 30. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettsége keretében - a megvonó döntés közlését megelőzően - megkeresi az intézményi elhelyezést nyújtó állami vagy civil fenntartású intézményt a különleges bánásmódot igénylő elismerését kérő megvonó döntés időbeli hatálya alatti, de legfeljebb az elismerését kérő menekültügyi eljárásának idejére szóló elhelyezése céljából. Az elhelyezés más formájának biztosítása érdekében a menekültügyi hatóság vizsgálja az elismerését kérő Magyarország területén legális tartózkodási jogosultsággal rendelkező családtagoknál történő elhelyezése lehetőségét is.

36. §[94]

(1)[95]

(2)[96] A menekültügyi hatóság a befogadás anyagi feltételeinek korlátozása keretében az adott befogadás anyagi feltételére vonatkozó rendelkezések alapján dönthet a korlátozás mértékéről.

(3) A Tv. 30. § (2) bekezdése alapján kiszabott szankció esetén - amennyiben a szankcióval érintett személy tanköteles korú gyermek felügyeletéért felel - az áthelyezés során a tanköteles korú gyermek tanulmányai folytatásának lehetőségét biztosítani kell.

(4) Különleges bánásmódot igénylő személy esetén az elismerését kérő egyéni helyzetére tekintettel megállapított befogadás anyagi feltételeit az áthelyezést követően is biztosítani kell.

A menekültügyi őrizet[97]

36/A. §[98]

(1) A menekültügyi hatóság a menekültügyi őrizet (a továbbiakban: őrizet) végrehajtására szolgáló, a Tv. 31/A. § (10) bekezdése szerinti menekültügyi őrzött befogadó központban hajtja végre az őrizetet.

(2) Az őrizet időtartamát órákban kell számítani. Ha a járásbíróság az őrizetet meghosszabbítja, azt napokban kell számolni. Az őrizet tartamába minden megkezdett nap beleszámít.

(3) A Tv. 31/A. § (5) bekezdésének alkalmazása során a menekültügyi hatóság indoklásában kifejti a Tv. 2. § l) pontja szerinti intézkedések mellőzésének okait.

(4) A menekültügyi hatóságnak arra kell törekednie, hogy az őrizet a lehető legrövidebb ideig tartson.

(5) A menekültügyi hatóság őrizetet meghosszabbító indítványát megküldi a kérelmező jogi képviselőjének, vagy a számára kirendelt ügygondnoknak.

36/B. §[99]

Ha az elismerését kérő az őrizet elrendelését követően úgy nyilatkozik, hogy kísérő nélküli kiskorú, a menekültügyi hatóság az életkor megállapítása érdekében soron kívül megkeresi az őrizet helye szerint illetékes egészségügyi szolgáltatót.

36/C. §[100]

(1) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával, illetve az őrizet elrendelésével szembeni kifogását szóban és írásban is előterjesztheti. A szóban előterjesztett kifogást jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(2) A kifogást a menekültügyi hatóság megküldi az illetékes járásbíróságnak.

Az őrizet végrehajtására szolgáló létesítményekre vonatkozó követelmények[101]

36/D. §[102]

(1) Az őrizet olyan épületben vagy épületrészben létesíthető, ahol

a)[103] az elismerését kérő elhelyezésére szolgáló helyiségekben fejenként lehetőség szerint legalább 15 m3 légtér és 5 m2 mozgástér, a házastársak és a kiskorú gyermekkel rendelkező családok részére különálló - a családtagok számára is figyelemmel - legalább 8 m2 mozgásteret magában foglaló lakótér,

b) az étkezés, a szabadidő eltöltésére, beleértve a kiskorú elismerését kérő korának megfelelő játék- és rekreációs tevékenységet, illetve a látogatók fogadására alkalmas közösségi helyiség,

c) az engedélyezett férőhelyek számának megfelelő számú, nemenként elkülönített, hideg-meleg folyóvízzel ellátott mosdó és zuhanyozó, valamint WC helyiségek,

d) háziorvosi minimumfeltételeknek megfelelő orvosi rendelő,

e) orvosi vizsgálat céljára szolgáló helyiség és egészségügyi elkülönítő helyiség,

f) szabadlevegőn való tartózkodásra alkalmas terület,

g) az országos településrendezési és építési követelmények és a hatósági előírások szerinti megvilágítás,

h) az intézmény szünetmentes áramellátása,

i) látogatók fogadására szolgáló külön helyiség,

j) telefon- és internethasználati lehetőség, továbbá

k) az elismerését kérő és a személyzet elhelyezésére szolgáló helyiségekben, az orvosi szobában, a látogatók fogadására szolgáló helyiségekben, az élelmezést ellátó helyiségekben, valamint a közösségi célú helyiségekben ablak és természetes szellőzés

biztosítható.

(2) Az őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendőrségi fogda vagy büntetés-végrehajtási intézet területén nem létesíthető.

(3) Az őrizetben lévő

a) férfiakat és nőket,

b) a házastársakat, valamint

c) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat

d)[104] őrizet és az előzetes letartóztatás hatálya alatt lévő személyeket

külön épületben vagy épületrészben kell elhelyezni.

(4)[105] Az őrizet végrehajtására szolgáló létesítményben az elhelyezés során figyelembe kell venni az elismerését kérő nyilvántartott nemétől eltérő nemi identitását.

36/E. §[106]

A Tv. 31/A. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a harmadik országbeli állampolgár szökésének veszélye akkor áll fenn, ha a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti eljárás során nem működik együtt a hatósággal, így különösen, ha

a) a nyilatkozattételt, illetve az aláírást megtagadja,

b) a személyes adatainak vonatkozásában valótlan adatot közöl, vagy

c) ismeretlen helyre távozása nyilatkozatai alapján valószínűsíthető,

és ennélfogva alapos okkal feltehető, hogy a Tv. 33. §-ában, illetve a Tv. 49. § (5) bekezdésében foglalt cél elérését meghiúsítja.

36/F. §[107]

(1) Amennyiben az őrizet időtartama indokolja, a kiskorú elismerését kérő számára korának és fejlettségi szintjének megfelelő oktatást kell biztosítani a menekültügyi őrzött befogadó központban vagy más arra alkalmas intézményben.

(2) Az őrizetben biztosítani kell a szabadidő hasznos eltöltésének lehetőségét, valamint sportolási lehetőségeket.

(3) Az őrizet végrehajtása során az annak végrehajtására szolgáló létesítményben napi 24 órában biztosítani kell szociális munkás jelenlétét.

V. Fejezet

A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, A BEFOGADOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA[108]

A menekült, az oltalmazott, a befogadott, valamint a menedékes számára nyújtott ellátások és támogatások rendszere[109]

37. §[110]

(1) A befogadó állomáson tartózkodó menekültet és oltalmazottat az alábbi ellátások és támogatások illetik meg:

a) a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása,

b) az egészségügyi ellátás,

c) az oktatási, nevelési költségek megtérítése,

d)[111]

e) az ország végleges elhagyásának támogatása.

(2) A befogadás anyagi feltételeinek formái:

a) a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás,

b)[112]

c) az utazási kedvezmények igénybevétele.

(3) A magánszálláson tartózkodó menekültet és oltalmazottat az alábbi ellátások és támogatások illetik meg:

a) az egészségügyi ellátás,

b) az ország végleges elhagyásának támogatása,

c)[113]

d)[114]

e)[115]

f)[116]

37/A. §[117]

(1) A menedékest az alábbi ellátások és támogatások illetik meg:

a) a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása,

b) az egészségügyi ellátás,

c) az oktatási, nevelési költségek megtérítése,

d) a pénzbeli támogatások, valamint

e) a társadalmi beilleszkedést elősegítő támogatások.

(2) A befogadás anyagi feltételeinek formái:

a) a befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás,

b) a szabad felhasználású havi költőpénz, valamint

c) az utazási kedvezmények igénybevétele.

(3) Pénzbeli támogatások:

a) a beiskolázási támogatás,

b) az okmányok fordítási költségeinek megtérítése, valamint

c) az ország végleges elhagyásának támogatása.

(4) Társadalmi beilleszkedést elősegítő támogatások:

a) az ingyenes magyar nyelvoktatás, valamint

b) a rendszeres létfenntartási támogatás.

37/B. §[118]

(1) A befogadottat személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások illetik meg.

(2) A személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások:

a) a befogadó állomáson való elhelyezés és ellátás, valamint

b) az egészségügyi ellátás.

A menekült, az oltalmazott, a befogadott, valamint a menedékes számára nyújtott ellátások és támogatások igénybevételének általános feltételei[119]

38. §

(1)[120] A menekültügyi hatóság a menekültet, az oltalmazottat, a befogadottat és a menedékest az elismerő határozat közlésével egyidejűleg - a menekült, az oltalmazott, a befogadott, illetve a menedékes anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - írásban tájékoztatja a Tv., valamint e rendelet alapján őt megillető ellátásokról és támogatásokról, továbbá az ellátások és támogatások igénybevétele során ráháruló kötelezettségekről.

(2) A menekült, az oltalmazott és a menedékes az elismerő határozat közlését követően az e rendelet 3. mellékletében meghatározott nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik vagyoni és jövedelmi helyzetéről.

(3)[121] Az ellátás, illetve a támogatás iránti kérelem benyújtása során a menekült és az oltalmazott személyazonosító igazolványával, illetve annak kiállításáig az elismerésről szóló végleges határozattal, a menedékes és a befogadott érvényes tartózkodási engedélyével igazolhatja az ellátásra, illetve a támogatásra való jogosultságát.

(4)[122]

39. §[123]

(1)[124] A menekült, az oltalmazott és a menedékes - a menedékes tekintetében a 37/A. § (4) bekezdés a) pontjában meghatározott ingyenes magyar nyelvoktatás kivételével - az ellátásokra és támogatásokra akkor tekinthető rászorultnak, ha a menekült, az oltalmazott és a menedékes, vagy vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona nem rendelkezik Magyarországon rendelkezésre álló, megélhetését biztosító vagyonnal, továbbá a saját és vele közös háztartásban élő házastársa és egyenes ági rokona összes jövedelmének figyelembevételével számított egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg

a)[125] egyedülálló személy esetében a szociális vetítési alap összegének 150%-át,

b)[126] családos személy esetében a szociális vetítési alap összegét.

(2)[127] Ha a menedékes rendelkezik megélhetését biztosító vagyonnal vagy jövedelme elérte az (1) bekezdésben meghatározott mértéket, továbbá ha a 37/A. §-ban foglalt támogatások folyósítása alatt lakó- vagy tartózkodási helye megváltozott, köteles azt a menekültügyi hatóságnak legkésőbb a vagyon- vagy jövedelemváltozás, továbbá a lakó- vagy tartózkodási hely változás bekövetkeztétől számított tizenöt napon belül bejelenteni.

(3)[128] A menekültügyi hatóság hivatalból vizsgálhatja a menedékes ellátásokra, támogatásokra való jogosultságát. A menekültügyi hatóság az e fejezetben meghatározott ellátások és támogatások biztosítása, továbbá folyósítása során a menedékest a 38. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére és vagyonának, jövedelmének igazolására kötelezheti, amelynek tizenöt napon belül köteles eleget tenni.

(4)[129] Ha a menedékes a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget és magát kimenteni nem tudja, a számára megállapított támogatás folyósítását a menekültügyi hatóság a kötelezettség teljesítéséig felfüggesztheti. Ha a felfüggesztés időtartama a harminc napot meghaladja, a felfüggesztés időtartamára járó támogatás nem fizethető ki és a támogatás folyósítását meg kell szüntetni.

(5)[130] A támogatásban részesülő menedékes köteles harminc napot meghaladó külföldi tartózkodását vagy a támogatás átvételében való más akadályoztatását a menekültügyi hatóságnak - külföldre távozását megelőzően vagy az akadály felmerültét követően haladéktalanul - bejelenteni. A bejelentés alapján a támogatás folyósítása - a távollét időtartama alatt vagy az akadály megszűnéséig - szünetel. Ha a menedékes a bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget és a támogatást a folyósítást követő harminc napon belül vagy rendszeres támogatás esetén a következő esedékes folyósítás időpontjáig nem veszi át, a menekültügyi hatóság a támogatás folyósítását megszünteti.

(6)[131] A menedékes részére a 37/A. §-ban meghatározott támogatást a menekültügyi hatóság havonta postai úton szálláshelyre utalással folyósítja.

(7)[132] A menekültügyi hatóság a jogosultsági feltételek hiányában felvett támogatást utólag határozattal visszakövetelheti. A menekültügyi hatóság az ügyfél kérelmére részletfizetést engedélyezhet.

40. §

A menekült, az oltalmazott és a menedékes a befogadás anyagi feltételeinek további biztosítása körében nyújtott ellátásokat abban az esetben veheti igénybe, ha elhelyezéséről és ellátásáról a menekültügyi hatóság a befogadó állomáson gondoskodik.

40/A. §[133]

Az ellátások és támogatások megítélésére irányuló eljárásban a más hatóságok által ezen eljárásban történő felhasználás céljára kiállított hatósági bizonyítványokat az eljárás irataihoz eredetben kell csatolni.

Befogadó állomáson nyújtott elhelyezés és ellátás

41. §[134]

(1)[135] A befogadó állomáson nyújtott elhelyezést és ellátást a menekült, az oltalmazott és a befogadott az elismerésről szóló végleges döntés közlésétől számított 30 napig térítésmentesen veheti igénybe, ha lakhatása más módon nem biztosított. A menekültet, az oltalmazottat és a befogadottat a befogadó állomáson való tartózkodása alatt a befogadó állomás munkatársaival való együttműködési kötelezettség terheli.

(2) A menedékes az ideiglenes védelem teljes időtartama alatt térítésmentesen jogosult a befogadó állomáson nyújtott elhelyezésre és ellátásra.

(3) A menekült, az oltalmazott, a befogadott és a menedékes befogadó állomáson történő elhelyezésére és ellátására egyebekben a 21. §-ban foglaltak irányadók.

[136]

42. §[137]

A befogadó állomáson nyújtott elhelyezés során figyelembe kell venni a menekült, oltalmazott és a befogadott személy nyilvántartott nemétől eltérő nemi identitását.

43. §[138]

Egészségügyi ellátás

44. §[139]

(1)[140] Ha a menekült vagy az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, az elismerésről szóló határozat véglegessé válásától számított hat hónapig egészségügyi ellátásra a 26-28. §-ban foglaltak szerint jogosult.

(2) Ha a menedékes nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, egészségügyi ellátásra a 26-28. §-ban foglaltak szerint jogosult.

(3) Ha a befogadott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, betegsége esetén térítésmentesen jogosult háziorvosi ellátásra, továbbá az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 142. § (2) bekezdésében és (3) bekezdésének e) és i) pontjában meghatározott ellátásokra.

(4) A befogadott jogosult a külön jogszabályban meghatározott kötelező védőoltásra.

(5) Befogadott harmadik országbeli állampolgár esetén az egészségbiztosítási szolgáltatások a külön jogszabály alapján kiadott humanitárius tartózkodási engedéllyel vehetőek igénybe.

(6) A külön jogszabályban meghatározott gyógyszerrendelésre jogosító bélyegzővel rendelkező orvos által kiállított vény alapján kiadott gyógyászati segédeszköz, gyógyszer teljes árát a menekültügyi hatóság megtéríti.

(7) A befogadott esetében a háziorvosi ellátás és egészségügyi szakellátás igénybevételére egyebekben a 27. § (1), (2) és (4) bekezdése, míg a költségek megtérítésére a 28. § az irányadó.

Oktatási, nevelési költségek megtérítése[141]

45. §[142]

A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 29. §-ban meghatározott feltételek szerint jogosult az oktatási, nevelési költségek megtérítésére.

[143]

46. §[144]

47. §[145]

Utazási kedvezmények igénybevétele

48. §

(1)[146] A menekültügyi hatóság a befogadó állomáson tartózkodó menekült, oltalmazott, valamint a menedékes kérelmére a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezmény igénybevételéhez igazolást állít ki, ha a menekült, az oltalmazott vagy a menedékes

a) hatósági ügyét intézi,

b) a területi ellátási kötelezettséggel működő egészségügyi szolgáltatónál a 26-27. §-ban meghatározott egészségügyi ellátást vesz igénybe,

c) társadalmi integrációját elősegítő programban vesz részt, vagy integrációját elősegítő civil szervezet segítségét veszi igénybe, vagy

d) lakhatása megoldása érdekében, álláskeresés vagy munkavégzés céljából utazik.

(2) Az utazási kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolás iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani, amelyhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó iratokat.

(3) Az utazási kedvezmény mértékére és igénybevételének módjára egyebekben a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály rendelkezései az irányadók.

Okmányok fordítási költségeinek megtérítése

49. §

(1)[147] A menekültügyi hatóság a menedékes kérelmére - társadalmi beilleszkedésének elősegítése céljából - a menedékesként történő elismerést megelőzően keletkezett dokumentumok, különösen a születési és házassági anyakönyvi kivonat, az iskolai végzettséget, vagy szakképesítést igazoló okiratok magyar nyelvre történő fordításának költségét átvállalja.

(2) A fordítás költségét a szolgáltató részére a menekültügyi hatóság megtéríti.

(3)[148] Az okmányok fordítási költségeinek megtérítése iránti kérelmet a menekültügyi hatósághoz kell benyújtani. A kérelemhez mellékelni kell a kérelmet alátámasztó okiratokat, ennek megfelelően

a) a fordíttatni kívánt dokumentum eredeti példányát, valamint

b) a tanulmányok folytatásához vagy megkezdéséhez szükséges iskolai végzettségről szóló, a tanintézmény által kiállított igazolást, vagy a munkavégzéshez szükséges szakképesítésről szóló, a munkáltató által kiállított igazolást.

(4)[149] Ha a menedékes a (3) bekezdés b) pontja szerinti igazolással nem rendelkezik, az igazolás csatolását az okmányfordítás céljára vonatkozó nyilatkozata pótolja.

Az ország végleges elhagyásának támogatása

50. §

A menekült, az oltalmazott és a menedékes a 31. §-ban megállapított feltételek szerint egy alkalommal jogosult az ország végleges elhagyásának támogatására.

Ingyenes magyar nyelvoktatás

51. §

(1)[150] A menedékesnek az elismeréstől számított huszonnégy hónapon belül, a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett 520 órás alap-, vagy középfokú magyar nyelvi oktatáson való részvétele díjmentes, ha tanulmányait az intézmény által meghatározott feltételek szerint, folyamatosan végzi, vagy a nyelvi szolgáltató által előírt vizsgakövetelményeknek eleget tesz.

(2)[151] Díjmentes

a) fokonként és típusonként egy alkalommal a menedékes részére a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett, államilag elismert, "A", "B" vagy "C" típusú alap-, vagy középfokú magyar nyelvvizsga; valamint

b) a nevelési-oktatási intézményi oktatás keretében nappali rendszerű iskolai oktatásban tanulmányokat folytató menedékes részére - nagykorúsága eléréséig - a menekültügyi hatóság által megjelölt intézményben szervezett felzárkóztató magyar nyelvi képzés.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott képzés, illetve vizsga költségét a menekültügyi hatóság az intézmény részére megtéríti.

[152]

52. §[153]

A menedékes rendszeres létfenntartási támogatása[154]

53. §[155]

(1) A menedékes az ideiglenes védelem teljes időtartama alatt - a befogadó állomás végleges elhagyását követően, kérelmére - rendszeres létfenntartási támogatásban részesülhet, ha a 41. §-ban meghatározott ellátásra és támogatásra jogosult, de azt nem veszi igénybe.

(2)[156] A menedékesnek járó rendszeres létfenntartási támogatás havi mértéke

a) nagykorúak esetén a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben meghatározott foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegével,

b) kiskorúak esetén a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott családi pótlék összegével

egyezik meg.

(3) A rendszeres létfenntartási támogatást a menedékes kérelmére a menekültügyi hatóság állapítja meg, és azt a menekültügyi hatóság havonta - a hónap 15. napjáig - folyósítja.

54. §[157]

[158]

55. §[159]

56. §[160]

57. §[161]

58. §[162]

A különleges bánásmódot igénylő menekült, oltalmazott, valamint menedékes ellátása és támogatása

59. §[163]

A befogadó állomáson elhelyezett különleges bánásmódot igénylő menekült, oltalmazott, valamint menedékes ellátására és támogatására a 32-34. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni.

A menekültnek, az oltalmazottnak és a menedékesnek nyújtott ellátás és támogatás megvonása és megtagadása

60. §[164]

(1)[165] A menekültügyi hatóság a befogadás anyagi feltételeinek, továbbá az e rendelet alapján nyújtott ellátások és támogatások korlátozásáról vagy megvonásáról határozott vagy határozatlan időre szólóan rendelkezik.

(2)[166] Kiskorú menedékes esetében elsődlegesen a befogadás anyagi feltételeinek, továbbá az e rendelet alapján nyújtott ellátások és támogatások korlátozása alkalmazandó. Megvonás vagy megtagadás esetén messzemenően figyelembe kell venni a gyermek mindenek felett álló érdekeit, valamint az arányosság elvét.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak nem érintik a kiskorú által elkövetett szabályszegés következményeként bekövetkezett károkozás miatt fennálló kártérítési kötelezettséget.

(4)[167] Különleges bánásmódot igénylő személyek esetében a korlátozó, megvonó vagy megtagadó intézkedések csak különösen indokolt esetben érinthetik a befogadás azon anyagi feltételeit, amelyekben a menedékes egyéni helyzetére tekintettel részesül.

(5)[168] Amennyiben a korlátozás vagy megvonás határozatlan időre szólt és az annak alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság a menedékes egyedi helyzetének mérlegelését követően a korlátozott vagy megvont befogadás anyagi feltételeit, vagy az e rendelet alapján nyújtott ellátásokat és támogatásokat - határozattal - hivatalból vagy a menedékes kérelmére újból biztosíthatja.

60/A. §[169]

(1)[170] A menekültügyi hatóság által a Tv. 32/A. § (1) bekezdés c) pontja alapján elrendelt visszatérítési kötelezettséget a menedékes postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti.

(2)[171] Különös méltánylást érdemlő esetben a menekültügyi hatóság a visszatérítési kötelezettség megállapítása során részletfizetést engedélyezhet.

(3)[172] A menekültügyi hatóság az e rendelet 36. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkezhet a befogadás anyagi feltételeinek, továbbá az e rendelet alapján nyújtott ellátások és támogatások korlátozásáról.

[173]

A személyes költségmentesség engedélyezése a Tv. által szabályozott eljárásokban[174]

61. §[175]

(1) A menekültügyi hatóság a menedékjogot élvező személy kérelmére teljes vagy részleges költségmentességét engedélyezhet.

(2) A részleges költségmentesség a menedékjogot élvező személyt valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költségek meghatározott százalékának viselése alól mentesíti.

(3) A menedékjogot élvező személynek a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelméhez csatolnia kell a saját és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának a 30 napnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolását, nyugdíjas esetén a munkáltatói jövedelemigazolás helyett vagy mellett az utolsó havi nyugdíjszelvényt vagy a nyugdíj fizetési számlára történő utalása esetén az utolsó havi fizetési számlakivonatot.

(4) Ha a menedékjogot élvező személynek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak munkajövedelemnek nem minősülő jövedelme van, akkor a menedékjogot élvező személy az ezen jövedelmekről szóló postai szelvényt, fizetési számlakivonatot, kiadási pénztárbizonylatot, vagy egyéb, a jövedelem igazolására alkalmas dokumentumot csatol a kérelméhez.

(5) Ha a menedékjogot élvező személynek, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak nincs munkáltatója és nem nyugdíjas, valamint egyéb jövedelme sincs, akkor a menedékjogot élvező személy a kérelmében erről nyilatkozik.

(6) A menedékjogot élvező személy a kérelmében a jövedelemigazoláson túl további olyan körülményeket jelölhet meg, amelyek alapján a menekültügyi hatóság költségmentességben részesítheti.

61/A. §[176]

(1) Költségmentességet kell engedélyezni, ha a menedékjogot élvező személy

a)[177] és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme nem éri el a szociális vetítési alap összegét, és

b) az Európai Gazdasági Térség országaiban ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.

(2) A költségmentesség engedélyezése szempontjából az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni az ötven százalékos tulajdoni hányadot el nem érő, és a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében.

61/B. §[178]

(1) Különösen indokolt esetben költségmentességet vagy részleges költségmentességet lehet engedélyezni, ha a menedékjogot élvező személy

a)[179] és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el a szociális vetítési alap összegének 150%-át, és

b) az Európai Gazdasági Térség országaiban ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik, vagy

c) ha a menedékjogot élvező személy különös méltánylást érdemlő körülményeinek figyelembevételével a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a menedékjogot élvező személy és az általa eltartottak létfenntartása veszélyeztetett.

(2) A részleges költségmentesség engedélyezése szempontjából az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel esetében figyelmen kívül kell hagyni a hárommillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó egyéb tulajdoni részesedést, legfeljebb egy ingatlan tekintetében.

(3) Az ingatlantulajdonra, a tulajdoni részesedésre és az ingatlan becsült forgalmi értékére vonatkozóan - elsősorban - a menedékjogot élvező személy nyilatkozata az irányadó.

61/C. §[180]

(1) A költségmentességben részesülő, menedékjogot élvező személy köteles a költségmentesség alapjául szolgáló feltételekben beálló változást annak bekövetkezésétől számított öt napon belül a hatóságnak bejelenteni. Ha a hatóság a bejelentés alapján azt állapítja meg, hogy a menedékjogot élvező személy jövedelmi és vagyoni helyzetében a 61. §-ban és a 61/A. §-ban foglaltakra figyelemmel változás állt be, a költségmentességet engedélyező végzését ennek megfelelően módosítja vagy visszavonja, és az azt követő eljárási cselekmények tekintetében dönt az eljárási költség megelőlegezéséről és viseléséről.

(2) Ha a menedékjogot élvező személy az (1) bekezdésben foglalt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti, a költségmentességet engedélyező végzés módosítása vagy visszavonása tárgyában hozott végzésben a hatóság minden esetben rendelkezik a változás bekövetkezésétől felmerült eljárási költség előlegezéséről és viseléséről. Ebben az esetben a hatóság az eljárási bírság kiszabásáról az e bekezdés szerinti végzésében is dönthet. A bejelentés elmulasztásának jogkövetkezményeiről a hatóság az ügyfelet a költségmentességet engedélyező végzésében tájékoztatja.

(3) Ha a hatóság megállapítja, hogy a menedékjogot élvező személy a költségmentesség iránti kérelemben rosszhiszeműen valótlan adatot szolgáltatott, vagy a hatóságot más módon megtévesztette, a hatóság a költségmentességet engedélyező végzését az eljárás megindulására visszamenő hatállyal visszavonja vagy módosítja, és ugyanilyen hatállyal dönt az eljárás során eddig felmerült eljárási költség előlegezéséről és viseléséről. Ebben az esetben a hatóság az eljárási bírság kiszabásáról az e bekezdés szerinti végzésében is dönthet.

61/D. §[181]

61/E. §[182]

61/F. §[183]

61/G. §[184]

61/H. §[185]

61/I. §[186]

61/J. §[187]

61/K. §[188]

61/L. §[189]

61/M. §[190]

61/N. §[191]

VI. Fejezet

A MENEKÜLTÜGYI ELJÁRÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az elismerés iránti kérelem benyújtása

62. §

(1)[192] Az írásban benyújtott kérelmet az elismerését kérőnek saját kezűleg alá kell írnia.

(2) Ha a Tv. vagy e rendelet írásbeliséget követel meg, és az elismerését kérő írásképtelen, az elismerését kérő nyilatkozatát és az írásképtelenség tényét jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(3)[193]

(4) A szóbeli kérelemről készült jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

a) az elismerését kérőnek a Tv. 82. § a)-h) pontja szerinti természetes személyazonosító adatait;

b) az elismerését kérő rendelkezésére álló, a személyazonosságát igazoló okmányok és az úti okmányok adatait (az okmány azonosító jelét és számát, érvényességi idejét, a kiállítás időpontját, a kiállító hatóság nevét, a kiállítás helyét);

c) az elismerés iránti kérelmet.

(5)[194] Az elismerését kérőnek elismerés iránti kérelméhez mellékelnie kell a Tv. 41. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat, valamint át kell adnia a Tv. 41. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okmányait.

(6) Családtagok közös kérelmezése esetén a jegyzőkönyvnek a (4) bekezdésben meghatározott adatokat minden családtagra vonatkozóan tartalmaznia kell.

(7) Ha az írásban benyújtott kérelem a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat nem vagy csak részben tartalmazza, a hiányzó adatokat a menekültügyi hatóság jegyzőkönyvbe foglalja.

(8) A menekültügyi hatóság a fogva tartott külföldi számára a kérelem benyújtásának lehetőségét a fogva tartás helyén biztosítja.

(9)[195] A menekültügyi hatóság a Tv. 35. § (5) bekezdése szerinti esetben ügygondnok kirendelése iránt a fővárosi és vármegyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: gyámhivatal) keresi meg.

63. §

(1)[196] Amennyiben a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt befogadó állomáson helyezi el, vagy számára kötelező tartózkodási helyet jelöl ki, az elismerés iránti kérelem előterjesztését követően a menekültügyi hatóság haladéktalanul értesíti az elismerését kérő tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és vármegyei kormányhivatal népegészségügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala járási tisztifőorvosát (a továbbiakban: tisztifőorvos) az adott járványügyi helyzetnek megfelelő orvosi vizsgálatok elrendelése érdekében.

(2)[197] Ha az (1) bekezdésben elrendelt vizsgálatok eredménye alapján a tisztifőorvos megállapítja, hogy az elismerését kérő közegészséget veszélyeztető betegségben szenved, illetve fertőzőképes, a menekültügyi hatóság tájékoztatása mellett haladéktalanul javaslatot tesz a szükséges korlátozó intézkedések megtételére.

(3) A (2) bekezdés szerinti egészségi állapot fennállásáig az elismerését kérő közösségben nem vagy állapotára, betegségére, illetve kórokozó-hordozó állapotára figyelemmel a tisztifőorvos által meghatározott korlátozásokkal helyezhető el. Ha az elismerését kérő közösségben nem helyezhető el, gondozásba vételéről és elhelyezéséről a tisztifőorvos által meghatározott módon elkülönítetten kell gondoskodni. Az elkülönítésről a menekültügyi hatóságot értesíteni kell. A járványügyi érdekből szükséges intézkedések költségeit a menekültügyi hatóság megtéríti.

(4) Ha a fekvőbeteg-gyógyintézet fertőző osztályán vagy kijelölt gyógyintézetben elkülönített elismerését kérő elkülönítésére a továbbiakban nincs szükség, erről a tisztifőorvos a menekültügyi hatóságot értesíti, és az elismerését kérőt a számára kijelölt szálláshelyre irányítja.

(5)[198] Nincs szükség az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat elrendelésére, illetve elvégzésére, ha az elismerését kérő járványügyi helyzetre tekintettel indokolt orvosi vizsgálatát korábban magyar egészségügyi államigazgatási szerv már elvégezte, és annak megtörténte óta az elismerését kérő nem hagyta el Magyarország területét.

64. §

(1) Ha a külföldi nem a menekültügyi hatóságnál kíván elismerés iránti kérelmet előterjeszteni, az érintett hatóságnak tájékoztatnia kell a külföldit, hogy kérelmével mely hatósághoz fordulhat.

(2)[199] Ha a külföldi elismerés iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát idegenrendészeti eljárás során nyilvánítja ki, nyilatkozatát az eljáró hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, és - a jegyzőkönyv, valamint az általa rögzített ujjnyomat-lap egyidejű megküldésével - haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot, egyidejűleg a menekültügyi hatóság tájékoztatását kéri arra vonatkozóan, hogy az elismerés iránti kérelmének benyújtása esetén a külföldi elismerését kérőként fog-e területen maradási joggal rendelkezni.

(2a)[200] A menekültügyi hatóság a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatás-kérést haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül teljesíti.

(3)[201] Ha a külföldi elismerés iránti kérelem benyújtására irányuló szándékát szabálysértési vagy büntetőeljárás során nyilvánítja ki, nyilatkozatát az eljáró hatóság jegyzőkönyvbe foglalja, és a jegyzőkönyv egyidejű megküldésével haladéktalanul értesíti a menekültügyi hatóságot.

(4)[202] A menekültügyi hatóság az értesítést követően haladéktalanul, de legkésőbb 3 napon belül gondoskodik a külföldi elismerés iránti kérelmének rögzítéséről, majd a kérelem rögzítését követően gondoskodik a külföldi elhelyezésére szolgáló befogadó állomásra szállításáról, kivéve, ha a külföldi

a) ügyében a repülőtéri eljárásra vonatkozó szabályok irányadók,

b) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés, büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, vagy

c) jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.

64/A. §[203]

(1) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem rögzítését követő munkanapon megkeresi a szakhatóságot.

(2) A megkeresésben a menekültügyi hatóság a szakhatóság részére továbbítja a kérelmező menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A szakhatóság megkeresésére a menekültügyi hatóság a kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít.

(3) A szakhatóság a kérelmezőt meghallgathatja.

(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági állásfoglalás visszavonását indokolja, a szakhatóság az új szakhatósági állásfoglalását a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.

65. §

(1) A menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem benyújtásakor intézkedik a külföldi arcképmásának és ujjnyomatának rögzítése iránt, kivéve, ha arról az elismerés iránti kérelem benyújtását megelőző idegenrendészeti, szabálysértési vagy büntetőeljárás során eljáró hatóság már gondoskodott.

(2)[204] A menekültügyi hatóság az ujjnyomatot nyilvántartásba vétel és ellenőrzés céljából haladéktalanul továbbítja a külön jogszabályban meghatározott adatfeldolgozó szervnek. Az adatfeldolgozó szerv az ellenőrzés eredményéről legkésőbb a megkereséstől számított öt napon belül tájékoztatja a menekültügyi hatóságot.

Az elismerését kérő eljárási jogai és kötelezettségei

66. §

(1) Ha az elismerés iránti kérelmet szóban terjesztik elő, és az elismerését kérő a magyar nyelvet nem beszéli, részére az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszélő tolmácsot a menekültügyi hatóság biztosít. A tolmács igénybevételétől el lehet tekinteni, ha a menekültügyi hatóság ügyintézője az elismerését kérő anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven beszél, és az elismerését kérő a tolmács mellőzéséhez írásban hozzájárul.

(2) Ha az eljárás lefolytatását nem akadályozza, az elismerését kérő kérelmére vele azonos nemű tolmácsot kell alkalmazni, illetve az ügyben az elismerését kérővel azonos nemű ügyintéző jár el.

(2a)[205] Ha az eljárás lefolytatását nem akadályozza, a tolmács kiválasztása során figyelembe kell venni az elismerését kérő és a tolmács származási országa, illetve kulturális háttere tekintetében felmerülő, a kérelmező által a menekültügyi hatóság részére jelzett esetleges ellentéteket.

(3) Ha az elismerését kérő arra hivatkozik, hogy az elismerés iránti kérelmét megalapozó üldöztetése során nemi hovatartozásával összefüggő sérelem vagy megaláztatás érte, kérelmére az ügyben azonos nemű ügyintéző kijelölése kötelező.

(3a)[206] Ha az eljárás lefolytatását nem akadályozza, az elismerését kérő nyilvántartott nemétől eltérő nemi identitására hivatkozva kérheti, hogy az eljárás során az általa megjelölt nemű ügyintéző és tolmács működjön közre.

(4)[207] A menekültügyi eljárás során az elismerését kérő részére kézbesítendő iratokat egyidejűleg törvényes képviselője, gyermekvédelmi gyámja, ügygondnoka vagy meghatalmazottja részére is kézbesíteni kell.

67. §[208]

A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú elismeréséről rendelkező határozatot - a kiskorú jogainak védelme, valamint a róla való gondoskodás biztosítása érdekében - a kiskorú szálláshelye szerint illetékes gyámhivatalnak is megküldi.

68. §

(1)[209]

(2) A külföldi előállítását vagy őrizetét foganatosító szerv lehetővé teszi, hogy az elismerését kérők számára jogi segítség nyújtásával rendszeresen foglalkozó jogvédő szervezet képviselője - az előzetes megállapodás szerinti időpontban - az előállítás, illetve az őrizet végrehajtásának helyére belépjen abból a célból, hogy a külföldieket tájékoztassa a menekültügyi eljárásról, valamint arról, hogy az eljárás során ingyenes jogi segítséget vehetnek igénybe.

(3)[210] Ha az elismerését kérő személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, avagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a fogvatartást foganatosító szerv a menekültügyi hatóság által lefolytatott eljárásban hozott döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelmet haladéktalanul megküldi a menekültügyi hatóság számára. Az elismerését kérő ezzel a Tv. 36. (8) bekezdésében foglalt személyes megjelenés követelményét teljesíti.

69. §

(1) Az elismerését kérő csomagja, ruházata és járműve átvizsgálásának csak indokolt esetben van helye.

(2) Az elismerését kérő ruházatának átvizsgálásakor a hatóságnak az elismerését kérővel azonos nemű tagja jár el.

(3) A befogadó állomáson elhelyezett elismerését kérő köteles tűrni a befogadó állomás házirendje szerint tiltott személyes tárgyak elvételét.

A bizonyítás szabályai

70. §

(1)[211] A Kormány az országinformáció szolgáltatásáért felelős szervként (a továbbiakban: országinformációs központ) az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságot jelöli ki.

(2) Az országinformációs központ

a) információt gyűjt és tárol az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes származási országáról, továbbá az elismerés vagy az elismerés visszavonása szempontjából jelentőséggel rendelkező harmadik országokról;

b) országinformációs jelentést készít.

(3) Az országinformációs központ - megkeresésre -

a) a menekültügyi hatóság,

b) a bíróság,

c) az idegenrendészeti hatóság, valamint

d) az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága

részére készít országinformációs jelentést.

(4) Az országinformációs központ a jelentés elkészítése során felhasználja az általa tárolt információkat, valamint - szükség szerint - új információkat kutat fel.

(5) Az országinformációs jelentés ismerteti a megkeresés tárgyát, továbbá tartalmazza az arra adott választ, az információt alátámasztó források pontos megjelölésével. Ha a megkeresésnek az országinformációs központ adatok hiányában nem tud eleget tenni, a jelentés ennek tényét tartalmazza.

(6) Az országinformációs központ nem foglalhat állást jogkérdésben, valamint az elismerés iránti kérelemre vonatkozó döntés vagy az elismerés visszavonása kérdésében.

(7)[212] Az országinformációs központ az országinformációs jelentés iránti megkeresésnek legkésőbb tizenöt napon belül tesz eleget.

(8) Az országinformációs központ az információgyűjtést, valamint a jelentés készítését objektíven, pártatlanul és pontosan végzi. Ennek érdekében

a) különböző információforrásokat használ;

b) egyenlő mértékben és a lehető legszélesebb körben használ kormányzati, nem kormányzati és nemzetközi információforrásokat.

(9) Az országinformációs központ a tárolt információkat rendszeresen frissíti

a) naprakész információk beszerzésével, és

b) a valós helyzetet már nem tükröző, elavult információk helyesbítésével.

(10) Az országinformációs központ együttműködési megállapodást köthet külföldi állam országinformációs szolgáltatást nyújtó hatóságával vagy szervével.

71. §

A Tv. 41. § (1) bekezdés c) pontjának alkalmazása során releváns az az információ, amely

a) a kérelmező egyéni körülményeihez kapcsolódik,

b) az elismerését kérő, a menekült, az oltalmazott és a menedékes származási országában, továbbá az elismerés vagy az elismerés visszavonása szempontjából jelentőséggel rendelkező harmadik országokban fennálló valós helyzetet írja le vagy elemzi, és

c) érdemben segíti annak megállapítását, hogy az elismerését kérő, a menekült vagy az oltalmazott esetében fennáll-e az üldöztetéstől való megalapozott félelem vagy a súlyos sérelem veszélye, továbbá, hogy az elismerését kérő, a menekült vagy az oltalmazott esetében egy adott ország a Tv. 2. § h) pontja értelmében biztonságos származási országnak, illetve a Tv. 2. § i) pontja értelmében biztonságos harmadik országnak minősül-e.

72. §

(1) A menekültügyi hatóság szükség esetén ismételten is megkereséssel fordulhat az országinformációs központhoz.

(2)[213] A menekültügyi hatóság az országinformációs központ jelentésének beszerzésétől eltekinthet

a) ha a kérelem elfogadhatatlan, vagy a Tv. 51. § (7) bekezdés a)-d) pontjai alapján gyorsított eljárás lefolytatásának van helye, továbbá

b) ha az elismerés visszavonására irányuló eljárás a jogállásról történő önkéntes lemondáson alapul.

73. §[214]

Az elismerését kérő menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként történő elismerése esetén a Tv. 42. § (1) bekezdésében meghatározott kapcsolatfelvétel tilalma az elismerés visszavonásáról rendelkező jogorvoslattal tovább nem támadható döntés meghozataláig áll fenn.

74. §

(1)[215] Az eljárási képességgel nem rendelkező elismerését kérőt törvényes képviselője vagy ügygondnoka vagy gyermekvédelmi gyámja jelenlétében kell meghallgatni.

(1a)[216] A kiskorú menedékkérő meghallgatásának a gyermek életkorának és érettségének megfelelően, számára érthető módon, a nemi és kulturális sajátosságok figyelembevételével kell történnie.

(1b)[217] Ha a kiskorú ismételt meghallgatására van szükség, a meghallgatást lehetőleg ugyanannak a személynek kell elvégeznie.

(1c)[218] Tizennégy év alatti gyermek meghallgatását lehetőleg gyermekbarát meghallgatóhelyen kell elvégezni.

(1d)[219] A kiskorú meghallgatását végző személynek rendelkeznie kell a kiskorú meghallgatásához szükséges ismeretekkel.

(2)[220] Az ügygondnok vagy gyermekvédelmi gyám a személyes meghallgatásról, az arra való felkészülés módjáról, valamint annak következményeiről az elismerését kérőt tájékoztatni köteles.

(3)[221] Ha az eljárási képességgel nem rendelkező elismerését kérő törvényes képviselőjének a személyes meghallgatáson való jelenléte a tényállás tisztázását akadályozná, a menekültügyi hatóság köteles eseti gondnok vagy eseti gyám kirendelését kérni.

(4) Az eljárási képességgel rendelkező családtagokat külön-külön kell meghallgatni. Ha a tényállás tisztázása érdekében szükséges, a menekültügyi hatóság a családtagokat egymás jelenlétében is meghallgatja.

(5) A menekülthöz vagy oltalmazotthoz később érkező elismerését kérő családtag esetén meg kell hallgatni a menekültet vagy az oltalmazottat is.

(6) A fogva tartott külföldit soron kívül kell meghallgatni. A fogva tartást foganatosító szerv a fogva tartott elismerését kérőt személyes meghallgatásra a menekültügyi hatóság hivatali helyiségébe kíséri.

(7) A fogva tartott elismerését kérőt a menekültügyi hatóság a fogva tartás helyén is meghallgathatja.

(8) A fogva tartást foganatosító szerv köteles gondoskodni az elismerését kérő meghallgatásához szükséges feltételek biztosításáról, így különösen

a) a meghallgatás idejére a menekültügyi hatóság kizárólagos használatára bocsátott meghallgató helyiségről,

b) az elismerését kérő személyes meghallgatáson történő megjelenéséről.

(9)[222] A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni. Az elismerését kérőnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy a jegyzőkönyv tartalmára észrevételeket tegyen.

75. §

(1) Az elismerését kérőnek személyes meghallgatása alkalmával a menekültügyi hatóság részére át kell adnia a rendelkezésére álló, az elismerés iránti kérelmet alátámasztó és még elő nem terjesztett bizonyítékait. E kötelezettségére az elismerését kérőt a meghallgatás megkezdésekor figyelmeztetni kell.

(1a)[223] Az (1) bekezdés valamint a Tv. 5. § (2) bekezdés a) pontja alapján a menekültügyi hatóságnak átadott okmány és okirati bizonyíték eredetiségét a menekültügyi hatóság szakértő bevonásával vizsgálhatja és a menekültügyi eljárás lezárásáig a törvényben foglalt feladatai végrehajtásával összefüggésben magánál tarthatja.

(1b)[224] A Tv. 41. § (1) bekezdés a) és b) pontjával összefüggésben, ha a kérelmező állításait nem támasztják alá dokumentumok vagy egyéb bizonyítékok és ezek beszerzése a kérelmezőtől az általa - különösen a menekülési körülményei vonatkozásában - elmondottakra tekintettel észszerűen nem várható el, a kérelmezőnek állításait nem kell bizonyítania, ha

a) láthatóan mindent megtett kérelmének alátámasztása érdekében,

b) átadta a rendelkezésére álló valamennyi bizonyítékot, és az egyéb jelentős, de hiányzó bizonyítékok vonatkozásában kielégítő magyarázatot adott,

c) megállapítható, hogy a kérelmező állításai logikailag összefüggőek és hihetőek, és nem mondanak ellent a kérelmével kapcsolatban ismert általános és egyedi információknak,

d) az első adandó alkalommal benyújtotta a nemzetközi védelem iránti kérelmét, kivéve, ha alapos indokkal igazolni tudja ennek elmulasztását, és

e) általánosságban megállapítható a kérelmező szavahihetősége.

(2) A személyes meghallgatáson az elismerését kérő számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy összefüggően nyilatkozzon az elismerés iránti kérelem benyújtásának okairól és Magyarországra érkezésének körülményeiről. Ezt követően az elismerését kérőhöz a menekültügyi hatóság, az ügygondnok, valamint az elismerését kérő meghatalmazottja további kérdéseket intézhet.

(3) Az elismerését kérő személyes meghallgatásának az elismerését kérő családi állapotára, házasságkötésének helyére és idejére, házastársa, valamint gyermekei családi és utónevére, születési helyére és idejére, az elismerését kérő iskolai végzettségére, foglalkozására, a származási országában lévő lakóhelyére, a magyarországi szálláshelyére vagy tartózkodási helyére, valamint a jövedelmi és vagyoni helyzetére is ki kell terjednie.

(4) A meghallgatásról készült jegyzőkönyvnek tolmács, illetve szakértő igénybevétele esetén tartalmaznia kell a hamis tolmácsolás, illetve a hamis véleményadás következményeire való figyelmeztetés megtörténtét, valamint annak tudomásulvételét.

76. §

(1)[225] A személyes meghallgatásról az elismerését kérőt, valamint vele egyidejűleg törvényes képviselőjét, ügygondnokát vagy gyermekvédelmi gyámját, illetve meghatalmazottját is értesíteni kell.

(2)[226] Ha a törvényes képviselő vagy az ügygondnok vagy gyermekvédelmi gyám a személyes meghallgatáson nem jelenik meg, a meghallgatásra új időpontot kell tűzni, valamint értesíteni kell az ügygondnokot kirendelő gyámhivatalt.

(3)[227] Ha a törvényes képviselő a személyes meghallgatáson ismételt értesítés ellenére sem jelenik meg, a menekültügyi hatóság - az eljárási képességgel nem rendelkező elismerését kérő érdekeinek védelmére - eseti gondnok vagy eseti gyám kirendelése iránt intézkedik. A menekültügyi hatóság eseti gondnok vagy eseti gyám kirendelése iránt a gyámhivatalt keresi meg.

(4) Az elismerését kérő személyes meghallgatásának nem akadálya, ha az elismerését kérő meghatalmazottja a személyes meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelenik meg.

77. §

(1)[228] Az elismerését kérő személyes meghallgatása a Tv. 43. § (2) bekezdés a) pontja alapján akkor mellőzhető, ha az elismerését kérő rajta kívül álló tartós ok miatt nincs meghallgatható állapotban. Kétség esetén a menekültügyi hatóság orvos- vagy pszichológus szakértőt vehet igénybe annak megállapítása érdekében, hogy az elismerését kérő meghallgatható állapotban van-e.

(2) Ha az elismerését kérő meghallgatására nincs lehetőség, a menekültügyi hatóság minden lehetséges eszközt felhasznál az elismerését kérő menekülésére okot adó tények és körülmények feltárása érdekében, így különösen

a) lehetőséget biztosíthat az elismerését kérő számára, hogy meneküléséről írásban nyilatkozzon;

b) meghallgathatja az elismerését kérő Magyarországon tartózkodó családtagjait, illetve a vele együtt érkezett más személyeket.

78. §

(1) Ha a Tv. 44. § (1) bekezdése szerinti orvosszakértői vizsgálat szükségessége felmerül, a menekültügyi hatóság az elismerését kérőt - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - közérthető módon tájékoztatja a szakértő által elvégzendő vizsgálatról, a szakértői vizsgálat eredményének jelentőségéről, továbbá a vizsgálat elvégzéséhez való hozzájárulás megtagadásának - a Tv. 44. § (3) bekezdésében meghatározott - következményeiről.

(2) Ha az elismerését kérő az orvosszakértői vizsgálat eredményét vitatja, kérheti a menekültügyi hatóságtól új szakértő kirendelését. Ellentétes szakértői vélemények esetén a menekültügyi hatóság a szakértői vélemények mérlegelése alapján dönt, vagy újabb szakértőt rendel ki.

78/A. §[229]

(1) Az eljáró menekültügyi hatóság tájékoztatja a kérelmezőt, hogy saját kezdeményezésére és költségén alávetheti magát orvosi vizsgálatnak az esetleges korábbi üldöztetésre vagy súlyos bántalmazásra utaló jelek kivizsgálása érdekében.

(2) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálatot a magyar hatóság által kiállított működési engedéllyel, szakképesítéssel rendelkező szakorvos végezheti, és a vizsgálat eredményét a kérelmezőnek haladéktalanul el kell juttatnia az eljáró hatósághoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti orvosi vizsgálat eredményét az eljáró menekültügyi hatóság a kérelem egyéb elemeivel együtt értékeli. Ha indokolt, a kérelmező által választott és igénybe vett egészségügyi szolgáltató mellett az eljáró menekültügyi hatóság állami egészségügyi szolgáltatót, illetve szakértőt vehet igénybe a kérelmező által benyújtott egészségügyi vizsgálatok eredményeinek ellenőrzése érdekében. Az orvosi vizsgálaton való részvétel kérelmező általi elmulasztása nem akadálya annak, hogy az eljáró menekültügyi hatóság az elismerés iránti kérelem tárgyában döntést hozzon.

79. §[230]

A menekültügyi hatóság a kiutasítás, kitoloncolás valamint a beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése során a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló 35/2024. (II. 29.) Korm. rendelet szabályainak megfelelő alkalmazásával jár el.

80. §[231]

(1) A zár alá vett dologban tárolt adatokhoz történő hozzáférés, valamint az adatok adathordozóra történő mentése érdekében a menekültügyi hatóság - ha az eljárás lefolytatásához szükséges adatok megszerzése a saját szervezetén belül nem oldható meg - a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot keresi meg szakértői támogatás nyújtása érdekében.

(2) A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az (1) bekezdésben meghatározott szakértői támogatást a saját létesítményében nyújtja a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével.

(3) A kinyert adatokat a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat elektronikus formában a menekültügyi hatóságnak átadja. A menekültügyi hatóság az adatokat adathordozón, azonosítható módon, elzártan kezeli.

(4) A menekültügyi hatóság a zár alá vételt a zár alá vett dolog visszaérkezését követően azonnal, de legkésőbb három munkanapon belül megszünteti.

(5) A menekültügyi hatóság a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól átvett adathordózó adatait az elismerését kérő személyazonosságának megállapítását követően haladéktalanul törli.

A visszaküldés tilalmának vizsgálata

VII. Fejezet

A MENEKÜLTKÉNTI VAGY OLTALMAZOTTKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

[232]

81. §

(1)[233] A Tv. 48. § (1) bekezdése alapján a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldi (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) számára kötelező tartózkodási helyként befogadó állomást kell kijelölni, kivéve, ha a kérelmező

a) őrizetben van,

b) személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, avagy idegenrendészeti eljárásban korábban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, vagy

c) jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.

(2)[234] A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezésére intézkedik.

(3)[235] A kérelmezőt a befogadó állomáson történő elhelyezés alkalmával tájékoztatni kell a szálláshelyen előírt magatartási szabályokról, valamint e szabályok megszegésének következményeiről.

(4)[236] Amennyiben az elismerését kérő idegenrendészeti eljárásban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, az intézkedés végrehajtásának helye a menekültügyi eljárás alatt kizárólag a menekültügyi hatóság előzetes hozzájárulásával változtatható meg.

(5)[237] Amennyiben az elismerését kérő személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés hatálya alatt áll, a kényszerintézkedés, az intézkedés vagy a büntetés megszűnéséről, vagy a végrehajtás helyének megváltozásáról az idegenrendészeti hatóság tudomásszerzését követően haladéktalanul tájékoztatja a menekültügyi hatóságot.

82. §[238]

(1) A menekültügyi hatóság a kérelmezőt - a Tv. 43. §-ában, valamint e rendelet 74-77. §-ában foglaltak szerint - személyesen meghallgatja.

(2) A személyes meghallgatást a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelem (e fejezetben a továbbiakban: kérelem) benyújtását követően haladéktalanul le kell folytatni.

83. §

(1)[239] A Tv. 49. § (2) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban: dublini eljárás) magában foglalja az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1560/2003/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendeletet (a továbbiakban együtt: dublini rendeletek) alkalmazó állam (a továbbiakban: tagállam) hatóságának megkeresését, a más tagállam hatóságával történő egyeztetést, az átadás-átvételi eljárás lefolytatását, valamint a kérelmező átadását, illetve visszaadását (a továbbiakban együtt: átadás).

(2) A dublini eljárás kezdőnapja az a nap, amikor a menekültügyi hatóság más tagállam hatóságát megkeresi. A dublini eljárás befejező napja az a nap, amikor a kérelmezőt más tagállam hatósága átveszi, az átvételt megtagadja, vagy nyilvánvalóvá válik, hogy az átadás nem hajtható végre.

(3)[240] Ha a megkeresett tagállam felelőssége az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Dublin III. rendelet) alapján beáll, a menekültügyi hatóság a kérelmező át-vagy visszaadásáról rendelkező végzést (a továbbiakban: átadásáról rendelkező végzés) rendelkező végzést a felelősség beállásának napjától, vagy a Dublin III. rendelet 22. cikk (1) és (6) bekezdésében, 25. cikk (1) bekezdésében, illetve 28. cikk (3) bekezdésében foglalt határidők lejártát követő nyolc napon belül köteles meghozni.

(4)[241] A kérelmező átadásáról rendelkező végzés a Dublin III. rendelet 26. cikk (1) és (2) bekezdésében, 27. cikk (1) és (2) bekezdésében, valamint 29. cikk (1) és (2) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

(5)[242]

(6) A Tv. 49. § (5) bekezdése alapján tartózkodási helyként a dublini eljárás során átadásra kerülő személyek elhelyezésére szolgáló befogadó állomást kell kijelölni.

84. §

(1) A kérelmező átadását hatósági kísérettel kell végrehajtani. A végrehajtásra a kitoloncolás foganatosításának - külön jogszabályban meghatározott - szabályait kell megfelelően alkalmazni.

(2) A Tv. 41. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott iratoknak, illetve okmányoknak a megkeresett tagállamhoz történő eljuttatása iránt a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásával egyidejűleg intézkedik.

85. §

(1) Ha a dublini rendeletek alapján más tagállam a menekültügyi hatóságot külföldi átadása vagy visszaadása céljából megkeresi, a menekültügyi hatóság a dublini rendeletek szerint jár el.

(2) Ha a dublini rendeletek alapján a menekültügyi hatóság a más tagállamban kérelmező külföldit átveszi, a külföldi számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy kérelmet terjesszen elő. Ha a külföldi nem kíván kérelmet előterjeszteni, a menekültügyi hatóság - a szükséges intézkedések megtétele érdekében - értesíti az idegenrendészeti hatóságot.

86. §[243]

A Tv. 51. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a menekültügyi hatóság elsősorban azt vizsgálja, hogy a végleges elutasító döntés meghozatalát követően az elismerést kérő tudott-e olyan új tényt, illetve körülményt valószínűsíteni, amelyek alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.

[244]

87. §[245]

Ha hat hónapon belül nem kerül sor döntéshozatalra, a menekültügyi hatóság tájékoztatja a kérelmezőt a késedelemről, valamint - a kérelmező erre irányuló kérelme esetén - tájékoztatást ad a késedelem okairól és arról, hogy előreláthatólag mennyi időn belül várható határozat a kérelme ügyében.

88. §[246]

89. §[247]

90. §

Annak megállapítása érdekében, hogy az elismerését kérővel szemben elkövetett cselekmények vagy azon cselekmények, amelyeket vele szemben elkövethetnek, üldözésnek, illetve súlyos sérelemnek minősülnek-e, figyelembe kell venni az elismerését kérő társadalmi helyzetét, személyes körülményeit, valamint nemét és életkorát.

91. §

A Tv. 63. § (1) bekezdésének alkalmazásában a hatékony eszközök rendelkezésre állásának követelménye akkor valósul meg, ha az állam, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül,

a) rendelkezik az üldöztetésnek, illetve a súlyos sérelemnek minősülő cselekmények felderítéséhez, büntetőeljárás lefolytatásához és a cselekmények szankcionálásához szükséges hatékony jogszabályokkal, valamint azok érvényesülését biztosítani hivatott intézményrendszerrel, és

b) különösen az a) pontban meghatározott eszközök segítségével megfelelő és hatásos lépéseket tesz az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozása érdekében.

92. §

(1) A menekültügyi hatóság a Tv. 63. § (2) bekezdésének alkalmazása során

a) megvizsgálja, hogy a kérelmező hozzáférhet-e a védelemhez abba az államba történő visszatérése esetén, ahonnan menekülni kényszerült;

b) konkrétan megnevezi azt az országrészt, amelyre nézve a védelmet biztosítottnak tekinti.

(2) A kérelmezőtől - egyéni körülményeire is tekintettel - akkor várható el ésszerűen, hogy az érintett országrészbe visszatérjen, ha

a) a kérelmező jogszerűen, biztonságosan és a gyakorlatban véghezvihető módon eljuthat ebbe az országrészbe,

b)[248] a kérelmező az adott országrészben családi, illetve rokoni kapcsolatokkal rendelkezik, vagy alapvető megélhetése és lakhatása más módon biztosítható, és

c) nem áll fenn annak a veszélye, hogy a kérelmező ebben az országrészben üldöztetés, súlyos sérelem vagy más súlyos emberi jogsértés áldozata lesz, függetlenül attól, hogy ezek kapcsolódnak-e a kérelmében előadott menekülési okokhoz.

(3) A menekültügyi hatóság a (2) bekezdés alkalmazása során különösen a kérelmező egészségi állapotát, különleges bánásmód iránti igényét, életkorát, nemi, vallási, nemzetiségi hovatartozását, valamint kulturális kötődését értékeli egyéni körülményként.

(4) Nem tekinthető biztosítottnak a Tv. 63. § (2) bekezdésében foglalt védelem, ha az üldözés vagy súlyos sérelem hátterében az az állam vagy annak az államnak az egészét ellenőrzése alatt tartó párt vagy szervezet áll, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerült.

93. §

A menekültügyi hatóság annak vizsgálata során, hogy az az állam vagy annak az államnak egy jelentős része, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, valamely nemzetközi szervezet ellenőrzése alatt áll-e, továbbá, hogy e szervezet biztosítja-e a kérelmező számára a Tv. 63. §-a szerinti védelmet, figyelembe veszi a Tanács iránymutatásait.

94. §

A Tv. 65. §-ban foglalt összefüggés akkor áll fenn, ha

a) a Tv. 6. § (1) bekezdés szerinti üldözési okok és a Tv. 60. § értelmében üldözésnek minősülő cselekmények között ok-okozati viszony áll fenn, vagy

b) az állam, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerült, a kérelmező számára faji, vallási okokból, a kérelmező nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása vagy politikai meggyőződése miatt nem biztosítja a Tv. 63. § (1) bekezdése szerinti védelmet.

95. §[249]

Ha a menekültügyi hatóság a kérelmet a Tv. 51. § (2) bekezdés e) pontja alapján utasítja el, a végleges elutasító határozat közlésével egyidejűleg a külföldi részére igazolást állít ki, melyben a harmadik ország érintett hatóságait - a harmadik ország hivatalos nyelvén - tájékoztatja a kérelem elutasításának tényéről és indokáról.

Dublini eljárás

96. §

(1)[250]

(2)[251] Dublini eljárás lefolytatásának - a menekültügyi eljárás megszüntetése eseteinek kivételével - csak a menekültügyi hatóság menekültügyi eljárást befejező döntésének meghozataláig van helye.

Repülőtéri eljárás

97. §

(1) A Tv. 72. §-a szerinti repülőtéri eljárás során e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A repülőtéri eljárás során a menekültügyi hatóság a kérelmezőt a kérelem előterjesztését követően haladéktalanul meghallgatja.

(3) A Tv. 72. § (5) bekezdése alapján a kérelmező beléptetését a menekültügyi hatóság kezdeményezi.

(4) Ha a különleges bánásmódot igénylő személy családtagjaival közös kérelmet nyújt be, a repülőtéri eljárás szabályai a családtagokra sem alkalmazhatók.

A menekültkénti elismerés felülvizsgálata, a menekültkénti, oltalmazottkénti és befogadottkénti elismerés visszavonása[252]

98. §[253]

99. §

Ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti elismerés visszavonását a Tv. 11. § (2) bekezdés e) pontja alapján vagy az oltalmazottkénti elismerés visszavonását a Tv. 18. § (2) bekezdés e) pontja alapján kezdeményezi, döntésének meghozatala során vizsgálnia kell, hogy a körülményekben bekövetkezett változás van-e annyira jelentős és maradandó jellegű, amelyre tekintettel a menekült üldözéstől vagy az oltalmazott súlyos sérelemtől való félelme már nem tekinthető megalapozottnak.

99/A. §[254]

(1) A befogadottkénti elismerés feltételeinek megszűnése esetén a menekültügyi hatóság a befogadott státuszt határozattal visszavonja.

(2) Ha a harmadik országbeli állampolgár a befogadott státusz felülvizsgálatára irányuló eljárás során a hatóság felhívására nem jelenik meg, a humanitárius tartózkodási engedély meghosszabbítására irányuló felülvizsgálati eljárásban a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlése érdekében a menekültügyi hatóság ismételten felhívhatja a harmadik országbeli állampolgárt.

VII/A. FEJEZET[255]

TÖMEGES BEVÁNDORLÁS OKOZTA VÁLSÁGHELYZET ESETÉN ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

99/B. §[256]

Tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén az I-VII. Fejezet rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

99/C. §[257]

Nem kell alkalmazni

a) a 6. §-t,

b) a 12. § (2) bekezdését,

c) a 15. § (1) bekezdés c)-d) pontját,

d) a 15. § (2) bekezdés c) pontját,

e) a 17. § (1)-(2) bekezdését,

f) a 18-20. §-t,

g) a 24. §-t,

h) a 29. §-t,

i) a 81. § (1)-(3) bekezdését, valamint

j) a 83. § (6) bekezdését.

99/D. §[258]

(1) A 12. § (1) bekezdésében szereplő feladatokat a menekültügyi hatóság - a Tv. 80/J. § (5) bekezdésében foglaltak végrehajtására az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével - a tranzitzónában látja el.

(2) Az I-VIII. Fejezetek alkalmazásában befogadó állomáson a menekültügyi hatóság által fenntartott más befogadó intézményt is érteni kell.

99/E. §[259]

(1) A menekültügyi hatóság az óvodai nevelésben, valamint a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó elismerését kérő részére az oktatásban való részvétel elősegítése érdekében a menekültügyi eljárás ideje alatt a nevelés-oktatás tárgyi feltételeit biztosítja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feltételnek minősül különösen a tankönyv, tantárgyi munkafüzet, tanszer, egyéb tanfelszerelés, fejlesztő felszerelés beszerzése, valamint az oktatásra alkalmas helyiség kialakítása és fenntartása.

99/F. §[260]

(1) A tizennegyedik életévét betöltött elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú jogi képviselete iránt a menekültügyi hatóság haladéktalanul jelzéssel él a területileg illetékes járási hivatal felé, és ezzel egyidejűleg kezdeményezi a kijelölt gyámhivatalnál a gyermek részére eseti gyám kirendelését.

(2) A 33. § (4) és (5) bekezdését csak a 14 év alatti elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú esetében kell alkalmazni.

(3) A 33. § (8) bekezdése alkalmazásában a menekültügyi hatóság a 14 év alatti elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú esetében él az illetékes gyermekvédelmi intézmény irányába jelzéssel.

99/G. §[261]

(1) A 13. § (2) bekezdése alkalmazásában e rendelet alapján nyújtott ellátás és támogatás költségeinek elszámolása során tartózkodási engedély száma helyett az elismerését kérőnek a menekültügyi nyilvántartás szerinti egyedi azonosítója kerül feltüntetésre.

(2) A 27. § (5) bekezdése, valamint a 28. § (5) bekezdése alkalmazásában a humanitárius tartózkodási engedély száma helyett az elismerését kérőnek a menekültügyi nyilvántartás szerinti egyedi azonosítója kerül feltüntetésre.

99/H. §[262]

(1) Ha az elismerését kérő Magyarország területén vele együtt kérelmező súlyosan beteg hozzátartozóját kívánja meglátogatni, vagy részt kíván venni vele együtt kérelmező hozzátartozója temetésén, az erre irányuló - legalább az esemény, a helyszín és az időtartam megjelölésével ellátott - eltávozási kérelmét a menekültügyi hatóság engedélyezheti.

(2)[263] Az (1) bekezdésben meghatározott eseményen való részvétel ideje alatt a Tv. 80/J. § (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében az elismerését kérő kíséretét a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége vagy - a menekültügyi hatóság vagy a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége megkeresésére - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv biztosítja.

99/I. §[264]

Ha az elismerését kérőt a tranzitzónában a nyomozó hatóság vagy más hatóság meg kívánja hallgatni, a hatóság erről a tranzitzóna vezetőjét előzetesen értesíti.

99/J. §[265]

(1)[266] Az elismerését kérőnek a járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre történő szállítását, valamint az ennek időtartama alatt történő kísérését - a menekültügyi hatóság vagy a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége megkeresésére - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv végzi.

(2)[267] Ha az elismerését kérő fekvőbeteg-intézeti ellátásra szorul,

a) a sürgősségi ellátás céljából történő szállításról a menekültügyi hatóság - az állami mentőszolgálat útján - gondoskodik, amely esetben a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége, vagy - a menekültügyi hatóság vagy a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége megkeresésére - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv biztosítja a kísérést,

b) a nem sürgősségi ellátás céljából történő szállításról - indokolt esetben az állami mentőszolgálat útján - a menekültügyi hatóság vagy - a menekültügyi hatóság vagy a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége megkeresésére - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gondoskodik.

(3)[268] A fekvőbeteg-intézeti ellátás ideje alatt a Tv. 80/J. § (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében az elismerését kérő

a) kíséretét a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége,

b) szükség szerinti őrzését a menekültügyi hatóság vagy a tranzitzóna ellátásért felelős szervezeti egysége megkeresésére az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv

biztosítja.

99/K. §[269]

Ha az elismerését kérő rendelkezik a megélhetését biztosító vagyonnal, azt köteles a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, és ha elismerés iránti kérelme a további jogorvoslattal nem támadható döntéssel elutasításra kerül, köteles az ellátása költségeit megtéríteni. A menekültügyi hatóság által elrendelt visszatérítési kötelezettséget az elismerését kérő postai utalvány vagy házipénztári befizetés útján teljesítheti.

99/L. §[270]

Ha az elismerését kérő a menekültügyi hatóságnak a Tv. 80/K. § (10) bekezdésében írtak szerint meghatározott kötelezettségét a további jogorvoslattal nem támadható döntés véglegessé válását követően haladéktalanul nem teljesíti, a menekültügyi hatóság a végrehajtás foganatosítása érdekében megkeresi az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervet.

VIII. Fejezet

A MENEDÉKESKÉNTI ELISMERÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS

100. §

Ha az Országgyűlés a Tanács által ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel azonos származási országból vagy régióból, azonos okok miatt elmenekülni kényszerülő személyeket ismer el ideiglenes védelemre jogosultként, az elismerésről a Tanácsot és a Bizottságot haladéktalanul értesíteni kell.

101. §

(1) A menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerését kérőt (e fejezetben a továbbiakban: kérelmező) a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás tartamára befogadó állomáson helyezi el, vagy - kérelmére - magánszálláshelyet jelöl ki részére.

(2) A kérelmező a menedékeskénti elismerésre irányuló eljárás alatt köteles a számára kijelölt szálláshelyen életvitelszerűen tartózkodni.

(3) A kérelmezőt a kijelölt szálláshelyen történő elhelyezés alkalmával tájékoztatni kell a szálláshelyen előírt magatartási szabályokról, valamint e szabályok megszegésének következményeiről.

102. §

(1)[271] A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban e rendelet VI. Fejezetének rendelkezései - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - megfelelően alkalmazandók.

(2) A menedékeskénti elismerésre irányuló eljárásban a 67. §-t nem kell alkalmazni.

103. §[272]

(1) A menekültügyi hatóság a kérelmező személyes meghallgatását követő munkanapon megkeresi a szakhatóságot.

(2) A megkeresésben a menekültügyi hatóság a szakhatóság részére továbbítja a kérelmező menekültügyi nyilvántartásban kezelt adatait. A szakhatóság megkeresésére a menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerés iránti kérelemhez csatolt okiratokba betekintést biztosít, illetve azokról másolatot készít.

(3) A szakhatóság a kérelmezőt meghallgathatja.

(4) Ha a szakhatósági állásfoglalás megküldését követően a külföldire vonatkozóan olyan adat merül fel, amely a szakhatósági állásfoglalás visszavonását indokolja, a szakhatóság az új szakhatósági állásfoglalását a menekültügyi hatóságnak haladéktalanul megküldi.

A menedékeskénti elismerés visszavonása

104. §[273]

A menedékeskénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e rendelet VI. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Menedékes átadása

105. §

(1) Ha a menedékes családtagját a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvet (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) alkalmazó más állam részesíti ideiglenes védelemben, a menedékes - a család egységének biztosítása céljából - kezdeményezheti a menekültügyi hatóságnál, hogy a továbbiakban őt is ezen állam részesítse ideiglenes védelemben.

(2) A menekültügyi hatóság a menedékes (1) bekezdés szerinti kezdeményezésére megkeresi az érintett államot arra nézve, hogy a menedékest - a család egységének biztosítása céljából - ideiglenes védelemben részesíti-e.

(3) Ha a megkeresett állam vállalja, hogy a menedékest ideiglenes védelemben részesíti, a menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerést a Tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszavonja, és a menedékest az e rendelet 4. mellékletében meghatározott igazolvánnyal látja el.

(4) Ha a megkeresett állam a menedékes ideiglenes védelemben részesítését nem vállalja, a menekültügyi hatóság erről a menedékest értesíti, egyidejűleg tájékoztatja a Tv. 20. § (2) bekezdésében foglaltakról.

106. §

(1)[274] Ha a Tv. 19. § a) pontja alapján menedékesként elismert személyek száma meghaladja Magyarországnak a Tanács határozatában megállapított befogadóképességét, a menekültügyi hatóság a befogadóképességet meghaladó számú menedékes átadása céljából - a Bizottság egyidejű értesítése mellett - megkereséssel fordulhat a 2001/55/EK irányelvet alkalmazó más államhoz.

(2)[275] Magyarország (1) bekezdés szerinti befogadóképességét a miniszter a külpolitikáért és az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben állapítja meg.

(3) Ha a megkeresett állam menedékes átvételét vállalja, a menekültügyi hatóság a menedékest a megkeresett állam részére csak a menedékes beleegyezésével adhatja át. Ennek érdekében a menekültügyi hatóság a menedékest az átadást megelőzően meghallgatja. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

(4)[276] Ha a menedékes hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország helyett a megkeresett állam részesítse ideiglenes védelemben, a menekültügyi hatóság a menedékeskénti elismerést a Tv. 25. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszavonja, és a menedékest az e rendelet 4. mellékletében meghatározott igazolvánnyal látja el.

Menedékes átvétele

107. §

(1)[277] Ha a menekültügyi hatóságot a 2001/55/EK irányelvet alkalmazó más állam ideiglenes védelemben részesített személy átadása céljából megkeresi, a menekültügyi hatóság az átvételről Magyarországnak a Tanács határozatában megállapított befogadóképessége alapján dönt.

(2) Az (1) bekezdés alapján átvett külföldit a feltételek vizsgálata nélkül menedékesként kell elismerni.

(3)[278] Ha a megkereső állam az átvételt a család egységének biztosítása céljából kezdeményezi, és a családtag átvételével a menedékes egyetért, a menekültügyi hatóság az átvételt nem tagadhatja meg azon az alapon, hogy az Magyarország befogadóképességére tekintettel nem teljesíthető.

(4) A (3) bekezdés nem zárja ki annak kezdeményezését, hogy a családegyesítésre a megkereső államban kerüljön sor, feltéve, hogy ezzel a menedékes egyetért. A menekültügyi hatóság a menedékest az egyetértés beszerzése érdekében meghallgatja. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni.

108. §

A menedékeskénti elismerésnek a Tv. 25. § (2) bekezdés c) pontja alapján történő visszavonása nem akadálya annak, hogy a menekültügyi hatóság a származási országából visszatért külföldit - kérelmére - ismételten menedékesként ismerje el, feltéve, hogy rá nézve a Tv. 20. § (1) bekezdésében foglalt feltétel fennáll.

IX. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezések

109. §

(1) Ez a rendelet 2008. január 1-jén lép hatályba.

(2)[279]

(3)[280]

Átmeneti rendelkezések

110. §

(1) A rendelet hatálybalépése előtt megtérítési kötelezettséggel nyújtott támogatásokra fennálló visszafizetési igényt a támogatási szerződésben foglaltaktól függően a jegyző érvényesíti.

(2) Ha a menekült a rendelet hatálybalépése előtt megkötött szerződés alapján az otthonteremtési támogatás törlesztő részleteit az önkormányzathoz fizeti be, a jegyző félévente tájékoztatja a Hivatalt a törlesztésről.

111. §[281]

112. §[282]

113. §[283]

(1) E rendeletnek az egyes migrációs és menekültügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 62/2016. (III. 31.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módkr1.) megállapított rendelkezéseit a Módkr1. hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Módkr1. hatálybalépését megelőzően az e rendelet alapján biztosított támogatásokat a támogatás megítélése idején hatályos jogszabályok szerint kell továbbfolyósítani, e rendeletnek a Módkr1.-gyel megállapított rendelkezései azokat nem érintik.

114. §[284]

(1) E rendeletnek az egyes migrációs tárgyú és velük összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról szóló 113/2016. (V. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módkr2.) megállapított rendelkezéseit a Módkr2. hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

(2) A Módkr2. hatálybalépését megelőzően az e rendelet alapján biztosított támogatásokat a támogatás megítélése idején hatályos jogszabályok szerint kell továbbfolyósítani, e rendeletnek a Módkr2.-vel megállapított rendelkezései azokat nem érintik.

(3)[285] E rendeletnek az egyes migrációs tárgyú és velük összefüggésben egyes további kormányrendeletek módosításáról szóló 411/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módkr3.) megállapított rendelkezéseit a Módkr3. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

115. §[286]

E rendeletnek a veszélyhelyzet ideje alatt szomszédos országban fennálló humanitárius katasztrófára tekintettel, az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek foglalkoztatásával és juttatásaival kapcsolatos egyes szabályokról, valamint a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény végrehajtásáról szóló 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 106/2022. (III. 12.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módkr4.) megállapított 53. § (2) bekezdését a Módkr4. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

116. §[287]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

117. §

(1) E rendelet - a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvénnyel együtt - a következő közösségi jogi aktusoknak történő megfelelést szolgálja:

a) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a nyilvánvalóan alaptalan menedékjogi kérelmekről;

b) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek 1992. november 30-i állásfoglalása a harmadik befogadó országokra vonatkozó kérdések összehangolt megközelítéséről;

c) az Európai Közösségek bevándorlásért felelős minisztereinek Londonban, 1992. november 30-án és december 1-jén meghozott állásfoglalásai azokról az országokról, amelyekben az üldöztetésnek nincs komoly veszélye;

d) a Tanács 1995. június 20-i állásfoglalása a menekültügyi eljárások minimális garanciáiról;

e) a Tanács 1995. szeptember 25-i állásfoglalása az ideiglenes védelemben részesülő személyek belépésével és tartózkodásával kapcsolatos kötelezettség megosztásáról;

f) a Tanács 1997. június 26-i állásfoglalása a harmadik államból származó kísérő nélküli kiskorúakról;

g) a Tanács 2001/55/EK irányelve (2001. július 20.) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimum követelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről 7. cikk (1) bekezdés, 13. cikk, 15. cikk (2)-(3) és (5) bekezdés, 16. cikk, 21. cikk (1) bekezdés, 25. cikk (1) bekezdés, 26. cikk (1)-(2) és (5) bekezdés;

h) a Tanács 2003/9/EK irányelve (2003. január 27.) a menedékkérők befogadása minimumszabályainak megállapításáról 5. cikk, 7. cikk (2) és (4) bekezdés, 8. cikk, 9. cikk, 13. cikk (2)-(5), 14. cikk (1)-(4) bekezdés, 15. cikk, 16. cikk (1) bekezdés b) pont, 16. cikk (4) bekezdés, 17. cikk (1) bekezdés, 18. cikk (2) bekezdés, 19. cikk (2)-(3) bekezdés, 20. cikk;

i)[288]

j)[289] a Tanács 2005/85/EK irányelve (2005. december 1.) a menekültstátusz megadására és visszavonására vonatkozó tagállami eljárások minimumszabályairól 6. cikk (5) bekezdés, 8. cikk (2) bekezdés b) pont, 10. cikk (1) bekezdés a) és b) pont, 11. cikk (2) bekezdés b) pont, 12. cikk (1) és (3) bekezdés, 13. cikk (1)-(3) és (4) bekezdés, 14. cikk, 16. cikk (3) és (4) bekezdés, 17. cikk (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont, (6) bekezdés, 22. cikk, 27. cikk (2) bekezdés b) és c) pont, 27. cikk (3) bekezdés b) pont, 27. cikk (5) bekezdés, 29. cikk (4)-(5) és (7) bekezdés, 30. cikk (5) és (6) bekezdés, 32. cikk (3) bekezdés, 34. cikk (2) bekezdés a) és b) pont, 35. cikk (3) bekezdés c) és d) pont, 38. cikk (1) bekezdés b)-d) pont, 38. cikk (2)-(3) bekezdés.

k)[290] a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i schengeni megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény (Schengeni Végrehajtási Egyezmény) 25. cikke [11/A. §]

l)[291] a harmadik országbeli állampolgárok és hontalan személyek nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésére, az egységes menekült- vagy kiegészítő védelmet biztosító jogállásra, valamint a nyújtott védelem tartalmára vonatkozó szabályokról szóló, 2011. december 13-i 2011/95/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

m)[292] a nemzetközi védelmet kérelmezők befogadására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 2013. június 26-i 2013/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;

n)[293] a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK parlamenti és tanácsi irányelvnek.

o)[294] a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló, 2013. június 26-i 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.

(2)[295] Ez a rendelet

a) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló "Eurodac" létrehozásáról szóló, 2000. december 11-i 2725/2000/EK tanácsi rendelet,

b) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2003. február 18-i 343/2003/EK tanácsi rendelet,

c) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i 1030/2002/EK tanácsi rendelet,

d) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. április 18-i 380/2008/EK tanácsi rendelet,

e) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

f) az egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló 1561/2003/EK rendelet módosításáról szóló, 2014. január 30-i 118/2014/EU bizottsági végrehajtási rendelet, valamint

g) az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló, 2013. június 26-i 604/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E rendelet a következő közösségi jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) a Tanács 407/2002/EK rendelete (2002. február 28.) a Dublini Egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról szóló 2725/2000/EK rendelet végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról;

b) a Bizottság 1560/2003/EK rendelete (2003. szeptember 2.) egy harmadik ország állampolgára által a tagállamok egyikében benyújtott menedékjog iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó szempontok és eljárási szabályok megállapításáról szóló 343/2003/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról.

(4)[296] Ez a rendelet

a) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1860 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

A miniszterelnök helyett:

Kiss Péter s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. melléklet a 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelethez

A menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány

Az okmány formája és adattartalma: a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló, 2002. június 13-i, 1030/2002/EK tanácsi rendeletben, valamint a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2017. október 25-i (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint.[297]

Az okmány formátuma: ID-1-es kártya, mely tároló elemet tartalmaz.

A megjegyzések között

1. a "menedékes személyazonosságát és tartózkodási jogát igazoló okmány" megjelölést,

2. a menedékes anyja születési családi és utónevét vagy -neveit,

3. a menedékes szálláshelyét

kell feltüntetni.

2. melléklet a 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelethez[298]

3. melléklet a 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelethez[299]

4. melléklet a 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelethez

5. melléklet a 301/2007. (XI. 9.) Korm. rendelethez[301]