45/2012. (V. 8.) VM rendelet

a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 13., 14. és 23. pontjában, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (3) bekezdés b) pontjában, a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés c) pont 4. alpontjában, valamint a növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 2003. évi LII. törvény 30. § (2) bekezdés c)-g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § A rendeletet az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdésében foglalt termékekre kell alkalmazni, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdésében felsorolt állati melléktermékek kivételével.

2. Fogalom-meghatározások

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. állati melléktermék gyűjtő-átrakó telep: az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés h) pontjában meghatározott tevékenységet végző engedélyköteles létesítmény;

2.[1] állati eredetű melléktermék tulajdonosa: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinél vagy amely telephelyén az állati eredetű melléktermék keletkezik;

3. telephelyi állati melléktermék gyűjtőhely: az általános járványügyi szabályoknak megfelelően kialakított, kizárólag az adott létesítményben keletkezett állati eredetű melléktermékek összegyűjtésére, ideiglenes tárolására, esetleges hűtésére szolgáló épület, épületrész, amely olyan állattartó telepen, vágóhídon, élelmiszer-előállító helyen, kereskedelmi egységben, vendéglátó-ipari létesítményben, illetve egyéb olyan létesítményben található, ahol állati eredetű melléktermék keletkezik;

4. települési állati melléktermék gyűjtőhely: a település közigazgatási határán belül - beleértve a település külterületét is - található, kizárólag az e rendeletben meghatározott állati eredetű melléktermékek gyűjtésére szolgáló olyan létesítmény, ahol az ideiglenes tároláson és az esetleges hűtésen kívül egyéb műveletet nem végeznek, és ahonnan az állati eredetű mellékterméket további kezelésre, illetve feldolgozásra az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett létesítménybe szállítják el.

(2) E rendelet vonatkozásában az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének és a 142/2011/EU bizottsági rendelet I. mellékletének fogalom-meghatározásait is alkalmazni kell.

3. Általános állategészségügyi előírások

3. § (1) Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet 4. cikkével összhangban, állategészségügyi okból hatósági zárlat alatt álló állattartó telepről vagy egyéb létesítményről származó állati eredetű melléktermékek csak az adott állatbetegségre vonatkozó jogszabályban, illetve a zárlatot elrendelő határozatban meghatározott esetekben és módon szállíthatók el.

(2) Az egyes állatbetegségek bejelentésének rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző állatbetegségek megelőzése és leküzdése során az adott betegség elleni védekezésről szóló miniszteri rendelet szerint eljáró állategészségügyi hatóság határozatot hoz:

a) a keletkezett állati eredetű melléktermék, a fertőzött takarmány elföldeléséről vagy ártalmatlanítás céljából kijelölt feldolgozó üzembe szállításáról, elhelyezéséről, ártalmatlanításáról,

b) a trágya, hígtrágya fertőtlenítési útmutatóban előírt fertőtlenítéséről és kezeléséről.

(3)[2] Az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) a bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegségek megelőzése és leküzdése során keletkezett állati eredetű melléktermékek kezelésével és ártalmatlanításával az e célra engedéllyel rendelkező vállalkozót kötelezhet aktív közreműködésre.

4. Az állati eredetű melléktermékek és az azokból származó termékek kategorizálása

4. § (1) Az állati eredetű melléktermékeket és az azokból származtatott termékeket az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke alapján a 8-10. cikkben meghatározott kategóriákba kell sorolni annak figyelembe vételével, hogy az adott állati eredetű melléktermék milyen mértékű közegészségügyi, illetve állategészségügyi kockázatot jelenthet.

(2) A laposmellű futómadaraktól eltérő baromfi fajok béltraktusa 3. kategóriájú mellékterméknek minősül tartalmától függetlenül, ha az egészséges egyedek vágásából származik, összhangban az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikkével.

5. Az állati eredetű melléktermékek ártalmatlanítása és felhasználása, valamint az állati eredetű melléktermékek felhasználására vonatkozó tilalmak

5. § (1)[3] Az 1., 2., valamint 3. kategóriába sorolt anyagok ártalmatlanítása, illetve felhasználása során figyelembe kell venni az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12-14. cikkének előírásait. Az egyes ártalmatlanítási módok tekintetében a 142/2011/EU bizottsági rendelet 6-10. cikke az irányadó.

(2) Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk a) és b) pontjában, illetve 13. cikk a) és b) pontjában foglaltak alapján az engedélyezett feldolgozó üzemekben az 1. és a 2. kategóriába sorolt állati eredetű melléktermékek feldolgozása során a nyomással történő sterilizálást (1. feldolgozási módszer) kell alkalmazni akkor is, ha a keletkezett csont- és húslisztet égetésre vagy együttégetésre szánják.

(3) Ha a 2. kategóriába sorolt állati eredetű mellékterméket biogázként vagy komposztként hasznosítják, és az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk e) pont i) alpontjában előírt túlnyomásos hőkezelése és tartós jelölése az engedélyezett feldolgozó üzemben már megtörtént, az adott terméket a biogáz üzemben vagy a komposztáló telepen nem kell újabb hőkezelésnek alávetni. A hőkezelt anyag tartós jelölését a 142/2011/EU bizottsági rendelet VIII. melléklet V. fejezet 1. és 2. pontja alapján kell elvégezni. Ez a követelmény nem vonatkozik a 142/2011/EU bizottsági rendelet VIII. melléklet V. fejezet 3. pontja szerinti termékekre.

(4) Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk e) pont ii) alpontjában felsorolt állati eredetű melléktermékek fertőző betegségek szempontjából akkor tekinthetőek kockázatmentesnek, ha olyan helyről származnak, amely nem áll járványügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt, továbbá a béltartalmat a béltraktustól elkülönítették, és a béltraktust az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 14. cikkében felsorolt eljárások valamelyikével ártalmatlanítják.

(5) Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk f) pontjában leírt állati eredetű melléktermékek akkor tekinthetőek fertőző betegségek szempontjából kockázatmentesnek, ha járványügyi intézkedés hatálya alatt nem álló helyről származnak.

(6)[4] Ha a (4) és (5) bekezdésben említett esetekben kétség merül fel az állati eredetű melléktermék kockázatmentessége szempontjából, akkor a kockázatmentességről a melléktermék keletkezési helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) dönt.

6. § (1) A 142/2011/EU bizottsági rendelet IV. melléklet I. fejezet 2. szakaszában előírt szennyvíz előkezelést követően, illetve az olyan létesítmények esetében, ahol a 142/2011/EU bizottsági rendelet szennyvíz előkezelést nem ír elő, a szennyvíz és a szennyvízkezelési maradékok kezelése során a vonatkozó környezetvédelmi jogszabályok előírásait kell alkalmazni.

(2)[5] Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikk g) pontja szerinti vízi állatokból származó anyagok silózására vonatkozó tevékenységet a vármegyei kormányhivatal engedélyezi az üzemeltető kérelme alapján. Az engedély tartalmazza a silózás végzésének részletes szabályait. A silózás során figyelembe kell venni a 142/2011/EU bizottsági rendelet IV. melléklet IV. fejezet 2. szakasz K. pontjának előírásait.

(3) Az állati eredetű melléktermékek és a származtatott termékek felhasználását az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikke, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet 5. cikke alapján kell korlátozni.

(4) Az állati eredetű melléktermékek eltérő összegyűjtésére, szállítására és ártalmatlanítására vonatkozó szabályokat az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikkével összhangban kell alkalmazni.

7. § Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 12. cikk c) és d) pontjával, 13. cikk c) pontjával, valamint 14. cikk c) pontjával összhangban a hulladéklerakás útján ártalmatlanítható anyagok esetében a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendelet szerint kell eljárni.

7/A. §[6] (1) Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 19. cikk (1) bekezdés d) pontjában és a 142/2011/EU bizottsági rendelet 15. cikkében foglaltak alapján a kereskedelmi vagy vendéglátó-ipari egységekből származó, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk f) pontjában meghatározott állati eredetű melléktermékek a környezetvédelmi jogszabályoknak megfelelően létesített hulladéklerakóban is ártalmatlaníthatók a 142/2011/EU bizottsági rendelet VI. melléklet IV. fejezetében meghatározott követelmények betartásával.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eltérést kizárólag azok a létesítmények alkalmazhatják, amelyekben az 1069/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk f) pontjában meghatározott állati eredetű melléktermékektől eltérő állati eredetű melléktermék nem keletkezik, továbbá ahol ezen állati eredetű melléktermékek tömege nem haladja meg hetente a 20 kg-ot.

(3) Az eltérés alkalmazásának szándékát az üzemeltetőnek nyilvántartásba vétel céljából írásban be kell jelentenie a létesítmény helye szerint illetékes járási hivatalnak. Az eltérés alkalmazását csak a nyilvántartásba vételt követően lehet megkezdeni.

6. A kutatási és más specifikus célokra, és a takarmányozási célokra történő eltérő felhasználás engedélyezése

8. § (1)[7] Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 17. cikke szerinti kutatási és más specifikus célokra, valamint az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikke szerinti speciális takarmányozási célokra vonatkozó enyhítések alkalmazását az üzemeltető írásbeli kérelmére az állati eredetű melléktermék eltérő felhasználásának helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal engedélyezi. Az eltérő felhasználásra vonatkozó engedélyben foglaltak betartását a járási hivatal ellenőrzi. A kiadott engedély a kiadástól számítva 5 évig hatályos.

(2)[8] A vármegyei kormányhivatal az (1) bekezdés szerint kiadott engedélyekről tájékoztatja a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (a továbbiakban: NÉBIH). A NÉBIH az engedélyezett felhasználókról nyilvántartást vezet, és az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkében meghatározott adatokat honlapján közzéteszi.

(3)[9] Az eltérő takarmányozási felhasználásra vonatkozó engedély csak olyan állattartó telepek - ideértve a kedvtelésből tartott állatot tartókat és a gyepmesteri telepeket is - esetében adható ki, ahol élelmiszertermelő gazdasági haszonállatot nem tartanak.

(4)[10] Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk p) pontjában meghatározott, a nemzetközi viszonylatban működő közlekedési eszközökről származó étkezési-hulladéktól eltérő étkezési-hulladékot a felhasználása előtt hőkezelésnek kell alávetni. A folyékony anyagokat legalább 10 percig kell forrásban tartani. A szilárd anyagokat legalább 10 percig minimum 100 °C-on kell tartani.

(5) Az 1. kategóriába sorolt állati eredetű melléktermékek közül kizárólag az ugyanabban a létesítményben elhullott állatkerti állatok ragadozó vagy dögevő állatkerti állatokkal való feletetése engedélyezhető a 142/2011/EU bizottsági rendelet 14. cikk 2. pontja szerinti feltételek teljesülése mellett.

(6)[11] A 2. kategóriába sorolt anyagok közül az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk f) pontjában felsorolt állati eredetű melléktermékek - a járványügyi intézkedés miatt leölt állatok kivételével - takarmányozásra felhasználhatók, ha az állatok elhullásuk előtt nem mutatták emberre vagy állatra veszélyes betegség tüneteit, illetve boncolásuk vagy húsvizsgálatuk során nem találtak ilyen betegségre utaló jelet.

(7)[12] A (6) bekezdésben meghatározott állati eredetű melléktermékek kizárólag az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikk (1) bekezdésének a)-c) és h) pontjában említett állatok takarmányozására használhatók fel.

7. Az elhullott kedvtelésből tartott állatok és a lófélék ártalmatlanítására vonatkozó eltérések

9. § (1) Az elhullott kedvtelésből tartott állatok és a lófélék hullája

a) az állattartó ingatlanán, az elhullott lófélék hullájának kivételével, legfeljebb évi 100 kg össztömegig elföldelhető a 10. § (2) bekezdése szerinti feltételek betartásával,

b) a kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetőjében (a továbbiakban: kegyeleti temető) elföldelhető, vagy

c)[13] engedélyezett kiskapacitású (mobil) égetőben vagy égetőműben elégethető, a 142/2011/EU bizottsági rendelet III. mellékletének III. fejezetével összhangban.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti elégetést követően a hamvak az állattartó ingatlanán elföldelhetők.

(3) Kegyeleti temető létesítését az építésügyi hatóság engedélyezi az 1. mellékletben foglalt feltételek figyelembevételével.

(4)[14] A kegyeleti temető működését a járási hivatal engedélyezi. Amennyiben az üzemeltető kéri, vizsgálni kell, hogy a kegyeleti temető alkalmas-e elhullott lófélék elföldeléssel való ártalmatlanítására.

(5)[15] A kegyeleti temető csak a vármegyei kormányhivatal engedélyével bontható meg. A kegyeleti temetőt csak a bezárást követő 30 év elteltével, a vármegyei kormányhivatal engedélyével lehet más célra hasznosítani.

8. Elhullott állatok elföldelésére vonatkozó eltérések

10. § (1) Az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott kislétszámú állattartó telepeken (a továbbiakban: kislétszámú állattartó telep) elhullott baromfit, nyulat, továbbá 3 hetesnél fiatalabb malac hulláját az állattartó saját telkén - évente legfeljebb 100 kg össztömegig - elföldelheti.

(2) Elhullott állatok elföldelése ott végezhető, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 1,5 méternél nem emelkedik magasabbra. Az elföldelést úgy kell végrehajtani, hogy a felszín alatti víz mindenkori maximális nyugalmi vízszintje és az elföldelés mélységi szintje között legalább 1 méter távolság legyen. Az elföldelés helye és a szomszédos ingatlan határvonala között legalább 1,5 méter távolságnak kell lennie.

(3) Az évente ilyen módon elföldelt elhullott állatok fajáról, koráról és becsült tömegéről - a 9. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak kivételével - az állattartó köteles nyilvántartást vezetni, azt legalább két évig megőrizni, és az eljáró hatóságnak ellenőrzéskor bemutatni.

(4) A fentieknél nagyobb mennyiségű, illetve a nagyobb egyedi testtömegű állatok hulláját közvetlenül vagy a 12. §-ban foglaltakkal összhangban települési állati melléktermék gyűjtőhelyen (a továbbiakban: települési gyűjtőhely) keresztül az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásai szerint engedélyezett létesítménybe kell szállítani.

(5)[16] Azon állati eredetű melléktermékek, amelyek szállítása állategészségügyi vagy közegészségügyi kockázattal jár, a helyszínen vagy a vármegyei kormányhivatal készenléti tervében - helyrajzi szám szerint - megjelölt helyen a járási hivatal engedélyével és a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével elföldelhetők.

9. Távoli területeken való elföldelésre vonatkozó eltérések

11. § (1) Az országnak az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk 23. pontja szerinti távoli területein (a továbbiakban: távoli területek), a 9. és 10. §-ban meghatározott ártalmatlanítási módszereken túl, az állattartó ingatlanán elföldeléssel ártalmatlaníthatja a három hetesnél fiatalabb szarvasmarhák, bivalyok, juhok, kecskék vagy lovak hulláját.

(2) A távoli területeken az állattartó ingatlanán évente legfeljebb 200 kg össztömegű, az (1) bekezdés, a 9. § (1) bekezdés a) pontja és a 10. § (1) bekezdése szerinti elhullott állatot földelhet el, a 10. § (2) és (3) bekezdésében foglaltak betartása mellett.

(3) A távoli területeken az (1) bekezdés szerinti elhullott állatok a 20. § szerint engedélyezett nem mobil kiskapacitású égetőműben is ártalmatlaníthatók.

(4) A NÉBIH határozza meg, hogy az ország mely része minősül távoli területnek és a távoli területek listáját honlapján, valamint az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter hivatalos lapjában közzéteszi.

10. Az állati melléktermékek összegyűjtésével kapcsolatos eltérések szabályai

12. § (1) A települési gyűjtőhelyen is összegyűjthetők

a) a kislétszámú állattartó telepeken elhullott állatok hullái,

b) a saját fogyasztás céljából levágott állatokból és a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelői élelmiszer-előállításból (a továbbiakban: kistermelői élelmiszer-előállítás) származó állati eredetű melléktermékek, továbbá

c) az elhullott kedvtelésből tartott állatok hullái,

ha az állattartó, illetve kistermelő ezen állati eredetű melléktermékek tárolásához nem rendelkezik megfelelő telephelyi állati melléktermék gyűjtőhellyel (a továbbiakban: telephelyi gyűjtőhely).

(2) Az (1) bekezdés szerinti eseteken kívül kizárólag az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 19. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kötelezettség alapján az önkormányzat által összegyűjtött állati eredetű melléktermékek vihetők be a települési gyűjtőhelyre.

(3)[17] Települési gyűjtőhelyet a települési önkormányzat vagy az általa megbízott vállalkozó működtethet. Az ilyen létesítményeket az üzemeltető nyilvántartásba vétel céljából a járási hivatalnak bejelenti.

(4) A települési gyűjtőhelyen összegyűjtött állati eredetű melléktermékeket 1. kategóriájúnak kell tekinteni, és azokat 1. kategóriájú melléktermékek kezelésére engedélyezett létesítménybe kell továbbszállítani.

(5) A települési gyűjtőhely az összegyűjtött melléktermékekről köteles nyilvántartást vezetni, továbbá az állattartóktól, illetve kistermelőktől átvett állati eredetű melléktermékekről a 2. melléklet szerinti igazolást kiállítani.

(6) Ha a települési gyűjtőhelyre az önkormányzat vagy az általa megbízott vállalkozó szállítja be az (1) bekezdésben meghatározott állati eredetű melléktermékeket, akkor a szállító jármű, illetve a szállítási tevékenység vonatkozásában a 19. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

(7)[18] A szállítási tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételt követően a települési gyűjtőhelyre más településekről is beszállíthatók az (1) és (2) bekezdésben meghatározott állati eredetű melléktermékek. A más településekről történő beszállítás megkezdését megelőzően írásban tájékoztatni kell a vármegyei kormányhivatalt, valamint a járási hivatalt.

13. § (1) A települési gyűjtőhelyek kialakítása és működése során legalább a (2)-(8) bekezdésben meghatározott követelményeket kell betartani.

(2) A települési gyűjtőhelyet az önkormányzatnak vagy az általa megbízott vállalkozónak olyan helyen kell létesítenie, hogy az a környezetére köz- és állategészségügyi, valamint környezetvédelmi szempontból veszélyt ne jelentsen, bűz- illetve szagterhelést ne okozzon.

(3)[19] A települési gyűjtőhelynek az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló miniszteri rendelet szerinti nagylétszámú állattartó teleptől (a továbbiakban: nagylétszámú állattartó telep), vágóhídtól, élelmiszer-előállító üzemtől, élelmiszert árusító kereskedelmi egységtől, vendéglátó-ipari egységtől vagy egyéb élelmiszeripari létesítménytől való minimális távolságát az alkalmazott technológia (hűtéssel vagy hűtés nélkül, a konténer tárolására szolgáló épület típusa, a szennyvízkezelés módja) alapján a járási hivatal határozza meg. A gyűjtőhelynek közútról az időjárási viszonyoktól függetlenül jól megközelíthetőnek kell lennie. A gyűjtőhelyet legalább 150 cm magas kerítéssel és zárható kapuval kell ellátni.

(4) A települési gyűjtőhelyen olyan - akár könnyűszerkezetes - építményt kell létesíteni, amely alkalmas az állati eredetű melléktermékek gyűjtésére szolgáló konténer, a takarításhoz, fertőtlenítéshez szükséges eszközök, vegyszerek tárolására, illetve - ha egyébként nem megoldott - kielégíti a személyzet alapvető személyi higiéniai szükségleteit.

(5) A konténertároló építmény határoló felületeinek, valamint az építmény előtti térnek moshatónak és fertőtleníthetőnek kell lennie. A takarításhoz, fertőtlenítéshez és a személyzet tisztálkodásához megfelelő vízellátásról, valamint a szennyvízkezelésről gondoskodni kell.

(6) A települési gyűjtőhelyen olyan személyt kell alkalmazni, aki alkalmas a szakmai és az alapvető nyilvántartási, adatszolgáltatási, valamint a bizonylat-kiállítási feladatok ellátására.

(7)[20] A települési gyűjtőhely üzemeltetője köteles működési szabályzatot készíteni, és azt a járási hivatalnak megküldeni. A települési gyűjtőhely üzemeltetője köteles gondoskodni a 17. § (3) bekezdésében előírt jelentési kötelezettség teljesítéséről.

(8) A települési gyűjtőhelynek rendelkeznie kell olyan mérleggel, amely legalább a kis és közepes testű állatok testtömegének lemérésére alkalmas.

11. Alternatív eljárások alkalmazására irányuló kérelem benyújtása

14. § (1)[21] Az állati eredetű melléktermékek és származtatott termékek ártalmatlanítására használható alternatív eljárások használatának engedélyezése az alternatív módszer tervezett felhasználásának helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal részére megküldött kérelemmel kezdeményezhető.

(2)[22] A vármegyei kormányhivatal az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 20. cikkének megfelelően a kérelmet a 142/2011/EU bizottsági rendelet VII. melléklete szerinti formai követelmények tekintetében értékeli, majd megfelelőség esetén felülvizsgálatra megküldi a NÉBIH-nek. A NÉBIH a jóváhagyást követően a kérelmet megküldi az EFSA-nak, és erről az Európai Bizottságot az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter útján tájékoztatja.

12. Összegyűjtés, szállítás és nyomonkövetés

15. § (1) Az üzemeltetőknek az állati eredetű melléktermékek összegyűjtése, kategóriába sorolás szempontjából történő azonosítása és szállítása során be kell tartaniuk az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikkében, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet 17. cikkében foglaltakat.

(2)[23] A háztartásokból származó, az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés g) pontjában meghatározott felhasználási céloktól eltérő, használt sütőolaj gyűjtésére irányuló tevékenység mentesül a 142/2011/EU bizottsági rendelet szerinti étkezési-hulladék - beleértve a használt sütőolajat - gyűjtésére vonatkozó, e rendelet szerinti engedélyezési eljárás alól.

(3) Az állati eredetű mellékterméket belföldi szállítása során - a 16. § (2) bekezdésében foglalt esetet kivéve - a 3. mellékletben meghatározott vagy attól formailag eltérő, de minden tartalmi elemét magában foglaló kereskedelmi okmánynak kell kísérnie, amelyet három példányban kell kiállítani.

(4) A (3) bekezdés szerinti kereskedelmi okmányt az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, illetve átadója tölti ki, de elhullott állatok esetén a tulajdonos közreműködésével az állati eredetű melléktermék szállítója is kiállíthatja. A kereskedelmi okmányt az átadás helyszínén az átadó és a szállító is aláírja. Elhullott állatok esetén az átadó aláírásától el lehet tekinteni. Származtatott termékek esetén a kereskedelmi okmányt a gyártó tölti ki és átadóként aláírja.

(5) Az átvevő az 1. és 2. kategóriába tartozó anyagok és származtatott termékeik, valamint a feldolgozott állati eredetű fehérjék esetében a kereskedelmi dokumentum egy aláírt példányának másolatát harminc napon belül visszaküldi az átadónak. A kereskedelmi okmányokat legalább két évig meg kell őrizni.

16. § (1)[24] Az állati melléktermék tulajdonosa a saját létesítményéből származó mellékterméket kereskedelmi okmány kíséretében maga is elszállíthatja az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint engedélyezett létesítménybe, ha rendelkezik a járási hivatal által erre a célra engedélyezett gépjárművel és e tevékenységre nézve a járási hivatal nyilvántartásba vette.

(2) Kislétszámú állattartó telepen elhullott gazdasági haszonállatot vagy elhullott kedvtelésből tartott állatot az állattartó, illetve a saját fogyasztás céljából levágott állatból és a kistermelői élelmiszer-előállításból származó állati eredetű melléktermékeket azok birtokosa szivárgásmentes módon a települési gyűjtőhelyre szállíthatja.

(3) Ha az élelmiszerhulladékok közé sorolt használt sütőolaj és zsiradék az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés g) pontja alapján nem tartozik e rendelet hatálya alá, a szállítás feltételeit a szállító telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóság határozza meg. Az egyéb élelmiszerhulladékok szállításának nyilvántartása a 15. §-ban meghatározott szabályok szerint történik.

(4) A 19. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni a trágyának ugyanazon gazdaság két pontja közötti vagy az országon belüli, közvetlen felhasználásra történő szállítása esetén.

(5) Amennyiben a trágyaszállítás a technológiai folyamat részeként történik, a szállítás során a trágya elszóródását a rakomány ponyvázásával (fóliaborítással) kell megakadályozni.

(6)[25] Amennyiben a trágyaszállítás bejelentési kötelezettség alá tartozó állatbetegség felszámolásával kapcsolatos, a trágyát a szállítást megelőzően az adott betegség elleni védekezés szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően kell kezelni. A szállítás során a rakományt ponyvával (fóliával) kell fedni. A gépkocsit a kirakodást követően a járási hivatal által meghatározott helyen fertőtleníteni kell.

(7) A tevékenységük során keletkezett állati eredetű melléktermékek - a trágyát ide nem értve - elszállítása, illetve ártalmatlanítása érdekében

a) a nagylétszámú állattartó telepeknek,

b) a vágóhidaknak,

c) az élelmiszer-előállítóknak,

d) a kereskedelmi, vendéglátóipari egységeknek

az állati eredetű melléktermék szállítására és kezelésére feljogosított szállítóval, illetve engedélyezett létesítménnyel kötött szerződéssel kell rendelkezniük.

(8) Az olyan nagylétszámú állattartó telepek, amelyek a 20. § (3) bekezdése szerint engedélyezett feldolgozó üzemmel vagy a 20. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelő kiskapacitású égetővel rendelkeznek és kérődző állatokat nem tartanak, mentesülnek a (7) bekezdés szerinti kötelezettség alól.

13. Az üzemeltető nyomonkövetést szolgáló nyilvántartási és jelentési kötelezettsége

17. § (1) Az állati eredetű melléktermékek nyomonkövethetősége érdekében be kell tartani az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 22. cikkének, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet 17. cikkének előírásait. Az állati eredetű melléktermék tulajdonosa, valamint az állati eredetű melléktermékek szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, forgalomba hozatalát, értékesítését, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető köteles a keletkezett állati eredetű melléktermékekről nyilvántartást vezetni, és azt legalább két évig megőrizni.

(2)[26]

(3)[27] Az állati eredetű melléktermék szállítását, kezelését, tárolását, feldolgozását, felhasználását vagy ártalmatlanítását végző minden üzemeltető köteles az átvett - esetlegesen továbbadott - állati eredetű melléktermék mennyiségét telephelyenként a tárgyévet követő év március 1-jéig az 5., illetve a 6. mellékletnek megfelelően elektronikusan bejelenteni a NÉBIH honlapján vagy a telephely szerint illetékes járási hivatalnak. Ezt a bejelentési kötelezettséget a tevékenység befejezése, felfüggesztése esetén legkésőbb tizenöt napon belül teljesíteni kell.

(4)[28] Az üzemeltető köteles állattartó telepekre, üzemekre, településekre lebontott, a (3) bekezdés szerinti nyilvántartást vezetni, és azt legalább két évig megőrizni, amelyről a vármegyei kormányhivatal, illetve a járási hivatal az elvégzendő ellenőrzések miatt szükség esetén jelentést kérhet.

(5)[29]

(6)[30] Az állati eredetű melléktermék tulajdonosának (állattartónak) a kiskapacitású égetőművel rendelkező állattartó telepeken keletkezett, és a kiskapacitású égetőműben, helyben ártalmatlanított állati eredetű melléktermékekről a (3) bekezdés szerint kell jelentést tennie.

14. Hatósági nyilvántartásba vétel és engedélyezés

18. § (1)[31] Az az üzemeltető, aki az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott valamely tevékenységet kívánja folytatni - beleértve a települési gyűjtőhely üzemeltetőjét is -, ezt a szándékát a tevékenység megkezdése előtt köteles írásban bejelenteni a telephelye szerint illetékes járási hivatalnak, kivéve a (2) és (3) bekezdés, valamint a 19. § (4) bekezdése szerinti tevékenységeket.

(2)[32] Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség alól mentesülnek az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 23. cikk (4) bekezdésében, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet 20. cikk (4) bekezdésében említett üzemeltetők, illetve tevékenységek.

(3)[33] Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdésében felsorolt engedélyköteles tevékenységek esetében az üzemeltető köteles a vármegyei kormányhivatalnál kérelmezni a tevékenység végzésére jogosító engedély kiadását.

(4) Ha az üzemeltető a tevékenységét felfüggeszti vagy azt végleg befejezi, a tevékenység felfüggesztésétől vagy befejezésétől számított tizenöt napon belül ezt írásban be kell jelentenie

a)[34] az (1) bekezdésben foglalt esetekben a telephely szerint illetékes járási hivatalnak,

b)[35] a (3) bekezdésben foglalt tevékenységek esetében a telephely szerint illetékes vármegyei kormányhivatalnak.

(5) A (4) bekezdés szerinti bejelentéshez csatolni kell a 17. § szerinti jelentést is.

(6) Az üzemeltetőknek a létesítmények működtetése során biztosítaniuk kell az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 25. cikkében foglalt általános higiéniai követelményeknek való megfelelést.

(7) Az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikke, valamint az élelmiszer-higiéniáról szóló, 2004. április 29-i 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján nyilvántartásba vett üzemeknek meg kell felelniük az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikkében foglalt követelményeknek is.

19. § (1)[36] A 18. § szerinti hatósági nyilvántartást - a 8. § (1) bekezdésében és a 18. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével - a járási hivatal vezeti. Az üzemeltető - a járási hivatal megkeresésére - 5 évente nyilatkozik a járási hivatalnak a tevékenysége végzésének folytatásáról.

(2)[37] Az üzemeltető írásbeli bejelentése alapján a járási hivatal nyilvántartásba veszi a 18. § (1) bekezdése szerinti üzemeltető bejelentett telephelyét, és erről az üzemeltetőt, a vármegyei kormányhivatalt, valamint a NÉBIH-et értesíti.

(3)[38] A vármegyei kormányhivatal nyilvántartást vezet a 8. § (1) bekezdése és a 18. § (3) bekezdése szerinti tevékenységekről és a kiadott engedélyekről, valamint a nyilvántartásba vett szállítókról értesíti a NÉBIH-et.

(4)[39] Állati eredetű mellékterméket - a 16. § (2) és (4) bekezdése kivételével - csak az szállíthat, akit a telephelye, több telephellyel rendelkező szállító esetében a székhelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal az állati eredetű melléktermékek szállítására nyilvántartásba vett. A nyilvántartásba vétel előfeltétele, hogy a szállításra használt járművet a járási hivatal előzetesen a 142/2011/EU bizottsági rendelet VIII. melléklet I. fejezetében foglaltak alapján engedélyezze. A járási hivatal engedélye öt évig hatályos. A járási hivatal engedélyének megléte nem mentesít az egyéb jogszabályok által előírt engedélyek megszerzése alól. A járási hivatal az engedély megadását követően a nyilvántartásba vétel céljából értesíti az illetékes vármegyei kormányhivatalt.

(4a)[40] A vármegyei kormányhivatal törli az üzemeltetőt a nyilvántartásból,

a) ha az üzemeltető a tevékenység végzése feltételeinek nem felel meg, vagy

b) a (4) bekezdés szerint engedélyezett jármű engedélye lejárt vagy azt a járási hivatal visszavonta.

(5) A (4) bekezdés alapján nyilvántartásba vett szállító az általa szállított állati eredetű melléktermékeket - a származtatott termékeket ide nem értve - olyan létesítménybe köteles leadni, amelyet az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerint engedélyeztek, vagy olyan üzemeltetőnek, aki az adott állati eredetű melléktermék eltérő felhasználására vonatkozó engedéllyel rendelkezik.

20. § (1)[41] Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerinti engedélyköteles tevékenységek, illetve a 8. § (1) bekezdésében meghatározott eltérés esetén a létesítményt a vármegyei kormányhivatal az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikkében foglaltaknak megfelelő engedélyezési eljárást követően nyilvántartásba veszi, és a 21. § (2) bekezdése szerinti azonosító számmal látja el.

(2)[42] Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés a) és e)-j) pontjában meghatározott üzemek működését a vármegyei kormányhivatal engedélyezi. Az engedélyezési eljárásban a vármegyei kormányhivatal a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet] 70. § (3) bekezdése szerinti közegészségügyi és környezetvédelmi kérdéseket szakkérdésként vizsgálja.

(3)[43] Amennyiben az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott üzemben kizárólag állati eredetű mellékterméket kívánnak égetni vagy tüzelni, az égető, együttégető vagy tüzelő üzemet a vármegyei kormányhivatal engedélyezi. Az engedélyezési eljárásban a vármegyei kormányhivatal a 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 70. § (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi kérdéseket - a 70. § (5) bekezdésében foglalt eset kivételével - szakkérdésként vizsgálja.

(4)[44] A (2) és (3) bekezdés szerinti működési engedély a kiadásától számított öt évig hatályos, azonban a vármegyei kormányhivatal a szakkérdések vizsgálatának eredményére tekintettel öt évnél rövidebb hatályossági időt is megállapíthat.

(5)[45] A mobil kiskapacitású égetők működési engedélyét a (3) bekezdésben foglaltak szerint kell kiadni, de ilyen égetőben kizárólag kedvtelésből tartott állatok teteme ártalmatlanítható. A mobil kiskapacitású égetőműben ártalmatlanítható anyagok köre kibővíthető a 142/2011/EU rendelet III. melléklet III. fejezetében meghatározott anyagokkal, amennyiben az engedélyező hatóság megítélése alapján köz- és állategészségügyi kockázat nem merül fel.

(6)[46] A kiskapacitású égetőkben az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk b) pontja szerinti állati melléktermékek nem égethetők el.

(7)[47]

(8)[48]

15. Engedélyezett és nyilvántartásba vett létesítmények listája, valamint a létesítmények nyilvántartási száma

21. § (1)[49] A nyilvántartásba vett létesítmények és engedélyezett üzemek országos listáját az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikkének megfelelően a NÉBIH vezeti és honlapján közzéteszi a vármegyei kormányhivataltól kapott adatok alapján.

(2)[50] Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdésében meghatározott üzemek országosan egységes elvek szerint képzett hatósági azonosító számát a NÉBIH adja meg. Az azonosító számot az üzem működési engedélyének tartalmaznia kell. Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikk (1) bekezdése szerint engedélyezett tevékenységek esetében az üzemeltető köteles az azonosító számot valamennyi címkén és bizonylaton szerepeltetni.

(3)[51] A kizárólag nyilvántartási kötelezettség alá tartozó létesítmények azonosító száma megegyezik azzal az iktatási számmal, amellyel a létesítmény nyilvántartásba vételére vonatkozó írásbeli kérelmet a járási hivatal, illetve szállítási tevékenység esetén a vármegyei kormányhivatal érkeztette. E szabályt csak akkor nem kell alkalmazni, ha a létesítmény már más - különösen élelmiszerhigiéniai vagy takarmányhigiéniai - uniós jogszabály alapján rendelkezik azonosító számmal. Ebben az esetben az 1069/2009/EK parlamenti és tanácsi rendelet szerinti azonosító szám ezzel az azonosító számmal megegyezik.

16. Önellenőrzés és a HACCP rendszer

22. § (1) Az üzemeltetők az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikke alapján önellenőrzési rendszert kötelesek bevezetni és működtetni.

(2) Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (1) bekezdésében meghatározott tevékenységek esetében - a 29. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak szerint - az üzemeltető köteles a veszélyelemzés és kritikus ellenőrzési pontok (HACCP) elvein alapuló írásos eljárást bevezetni és alkalmazni.

(3) Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikkében foglaltak alapján a NÉBIH ösztönözheti a HACCP rendszer helyes alkalmazására vonatkozó nemzeti útmutatók kiadását, amelyeket az üzemeltetők önkéntesen alkalmazhatnak. Az útmutatókat a NÉBIH értékeli az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30. cikk (2) bekezdése szerint.

17. Az állati melléktermékek forgalomba hozatala

23. §[52] A 142/2011/EU bizottsági rendelet 21. cikk 2. pontjában meghatározott, 3. kategóriába tartozó tej és tejtermékek takarmányozási célú felhasználására vonatkozó eltérést a vármegyei kormányhivatal engedélyezheti a 142/2011/EU bizottsági rendelet X. melléklet II. fejezet 4. szakasz I. részében foglalt követelmények teljesülése esetén.

18. Behozatal, tranzitforgalom és kivitel

24. § (1) Az állati eredetű melléktermékek behozatala és tranzitforgalma esetében az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 41., illetve 42. cikke alapján kell eljárni.

(2) Az 1. kategóriába sorolt állati eredetű melléktermékeket és a 2. kategóriába sorolt elhullott állatokat harmadik országból - az oktatási, kutatási vagy diagnosztikai célt, illetve a vadásztrófeákat és egyéb állati eredetű preparátumokat kivéve - beszállítani tilos. Oktatási, kutatási vagy diagnosztikai cél, valamint az európai uniós jogszabályok által harmonizált bizonyítvány hiányában vadásztrófeák és egyéb állati eredetű preparátumok esetében a behozatalt a NÉBIH engedélyezi, ha járványügyi kockázat nem merül fel.

(3) Az állati eredetű melléktermékek kivitelére vonatkozóan az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 43. cikkében foglaltak szerint kell eljárni.

(4) Az állati eredetű melléktermékek behozatala, tranzitforgalma és kivitele során biztosítani kell a 142/2011/EU bizottsági rendelet 25-31. cikkében foglaltak betartását is.

19. Állati eredetű melléktermékek tagállamok közötti szállítása

25. § (1) Az Európai Unión belüli szállítás esetén az állati eredetű melléktermékeket és a származtatott termékeket az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 142/2011/EU bizottsági rendelet által meghatározott esetekben, az ott szereplő kereskedelmi okmánynak vagy állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie. Az Európai Unión belüli szállítás esetén az integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer kifejlesztéséről szóló, 2002. december 30-i 2003/24/EK bizottsági határozat szerinti integrált számítógépes állat-egészségügyi rendszer (Trade Control and Expert System, TRACES) használata is kötelező az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikke, illetve az 142/2011/EU bizottsági rendelet által meghatározott esetekben.

(2) Állati eredetű melléktermékek más tagállamba történő szállítása során az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 48. cikke alapján kell eljárni.

(3) Az 1. és 2. kategóriába tartozó melléktermékeknek és az ezekből származó csont- és húslisztnek, valamint zsírnak más tagállamból történő beszállítását a beszállító írásbeli kérelmére a NÉBIH engedélyezi, ha a beszállítással kapcsolatban járványügyi kockázat nem merül fel.

(4)[53] A feldolgozott állati eredetű fehérjék behozatalához szükséges engedélyt az adott üzem telephelye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal legalább egy évre, de legfeljebb a működési engedély jogosultsági idejének tartamára adja meg.

(5)[54] Az 1. és 2. kategóriába sorolt állati eredetű melléktermékek és az ezekből származó csont- és húsliszt, zsír, illetve feldolgozott állati eredetű fehérjék más tagállamba szállítását, illetve más tagállamból történő fogadását az azt feladó, illetve fogadó magyarországi üzemnek a feladás, illetve fogadás helye szerint illetékes járási hivatalnak a szállítmány indítását megelőző 48 órán, illetve érkezését követő 24 órán belül be kell jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg meg kell küldeni az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott kereskedelmi okmány vagy állategészségügyi bizonyítvány egy kitöltött példányát.

(6)[55] A járási hivatal a TRACES-rendszeren keresztül 24 órán belül tájékoztatja a fogadó ország illetékes hatóságát a szállítmány indításáról, illetve a küldő ország illetékes hatóságát a szállítmány megérkezéséről.

20. Hatósági ellenőrzés és a tevékenység korlátozására vonatkozó intézkedések

26. § (1) A hatósági ellenőrzéseket az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. cikkének, valamint a 142/2011/EU bizottsági rendelet 32-33. cikkének figyelembevételével kell végezni.

(2)[56] Az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint nyilvántartásba vett létesítmények, illetve engedélyezett üzemek hatósági ellenőrzése a járási hivatal feladata, de a vármegyei kormányhivatal, illetve a NÉBIH (a továbbiakban együtt: állategészségügyi hatóság) is jogosult ellenőrzést végezni.

(3) Az ellenőrzés legalább az alábbiakra terjed ki:

a) a létesítmény járványvédelmi biztonságának, a létesítmény, az eszközök, a személyzet általános higiéniai rendjének ellenőrzésére,

b) a szállító járművek zártságának, tisztításának, fertőtlenítésének felügyeletére,

c) a beérkező és kiszállított anyagok nyilvántartásának felügyeletére,

d) a feldolgozás kritikus ellenőrzési pontjainak és a létesítmény belső ellenőrzésének felügyeletére,

e) az üzem által végzett tételminősítő mikrobiológiai vizsgálatokra,

f) a kifogásolt tételek bejelentésére és újrafeldolgozására,

g) a termék újrafertőzésének megakadályozását szolgáló intézkedések betartatására,

h) bármely szükségesnek vélt ellenőrzés végrehajtására,

i) laboratóriumi célra történő szúrópróbaszerű mintavételre.

(4)[57] Az üzemek ellenőrzésének gyakoriságát az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet előírásainak megfelelően - kockázatelemzés alapján - a vármegyei kormányhivatal határozza meg az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv (ITNET) alapján.

27. § (1) A hatósági ellenőrzés során esetlegesen feltárt hiányosságok esetén az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikkében foglaltak alapján kell eljárni, figyelemmel a 142/2011/EU bizottsági rendelet 34. cikkére is.

(2)[58] Az engedélyezett üzemek tevékenységének felfüggesztésére, illetve működési engedélyének visszavonására az engedélyt kiadó hatóság jogosult. Ha az engedélyezett üzemek tevékenységének ellenőrzését végző állategészségügyi hatóság olyan hiányosságot állapít meg, amely esetében a tevékenységet fel kell függeszteni, vagy a működési engedélyt vissza kell vonni, akkor az észlelt hiányosságokról írásban tájékoztatja az engedélyező hatóságot, valamint annak intézkedéséig az üzem működését ideiglenesen megtiltja. Az ellenőrzést végző állategészségügyi hatóság a tevékenység felfüggesztését vagy a működési engedély visszavonását nem igénylő esetekben utasítja az üzemet a tapasztalt hiányosságok megszüntetésére, és az üzem működését a szükséges mértékben korlátozza.

(3) Az engedélyt kiadó hatóság az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 46. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben az üzem tevékenységét felfüggeszti, a b) pontjában meghatározott esetekben az üzem működési engedélyét visszavonja.

(4) Ha az ellenőrzést végző állategészségügyi hatóság olyan létesítmények esetében tapasztal hiányosságokat, amelyekre kizárólag nyilvántartási kötelezettség vonatkozik, a működést a szükséges mértékben korlátozhatja vagy megtilthatja a hiányosságok megszüntetéséig.

21. Átmeneti és záró rendelkezések

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

29. §[59]

30. § (1) A nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre vonatkozó egészségügyi előírások megállapításáról szóló, 2002. október 3-i 1774/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet [a továbbiakban: 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet] alapján kiadott engedélyeket az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 142/2011/EU bizottsági rendelet, illetve e rendelet előírásainak megfelelően kiadott engedélynek kell tekinteni, és csak az engedélyben foglalt határidőt követően kell e rendelet előírásai szerint azokat megújítani.

(2) Az állati hulladékok kezelésére és a hasznosításukra készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályaira, valamint a fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre, illetve leküzdésükre vonatkozó jogszabályok szerinti távoli területek meghatározásáról szóló, 31103/2004. számú FVM Közleményben szereplő távoli területeket az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelő távoli területnek kell tekinteni mindaddig, amíg a távoli területre vonatkozóan új közlemény nem jelenik meg a Vidékfejlesztési Értesítőben.

(3) A telephelyi gyűjtőhelyek kivételével a jelenlegi állati eredetű melléktermékek gyűjtésére használt és működési engedéllyel nem rendelkező létesítményeket a járási hivatal e rendelet hatálybalépését követő egy éven belül felülvizsgálja és határoz arról, hogy[60]

a) a létesítmény nyilvántartásba vett települési gyűjtőhelyként, a 13. §-ban meghatározott feltételek teljesítése mellett tovább üzemelhet, amennyiben a feltételeket a felülvizsgálat időpontjában teljesíti vagy azokat a felülvizsgálatot követő tizenkét hónapon belül teljesíteni fogja;

b) a létesítmény működését megtiltja.

(4)[61] Az olyan üzemeltetőknek, amelyek nem rendelkeznek az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti és az e rendelet alapján a megyei kormányhivatal által kiadott nyilvántartási számmal, illetve engedéllyel, a rendelet hatálybalépését követő hatvan napon belül kérelmezniük kell a nyilvántartásba vételt, illetve az engedély kiadását a 18-20. §-ban foglaltaknak megfelelően.

(5)[62] A 71/2003. (VI. 27.) FVM rendelet szerinti állati hulladéktemetőket csak a vármegyei kormányhivatal engedélyével lehet megbontani. A megszűnt állati hulladéktemető területén a megszűnéstől számított 30 évig mezőgazdasági művelést nem szabad folytatni, a földrészletet az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként kell nyilvántartani.

30/A. §[63] (1) A nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre vonatkozó állategészségügyi szabályok megállapításáról szóló 45/2012. (V. 8.) VM rendelet deregulációs szempontú módosításáról szóló 174/2023 (XII. 27.) AM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 19. § (4) és (4a) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A Módr. hatálybalépése előtti, szállítási tevékenység végzésére szóló nyilvántartásba vétel határozatlan időbeli hatályúvá válik.

31. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a nem emberi fogyasztásra szánt állati eredetű melléktermékekre és származtatott termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról, valamint az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendelet,

c)[64]

d)[65]

32. §[66]

33. §[67]

34. §[68]

35. §[69]

36. § (1)[70]

(2)[71]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 45/2012. (V. 8.) VM rendelethez

A kedvtelésből tartott állatok kegyeleti temetője létesítésére vonatkozó követelmények

1. A kegyeleti temető telekhatára, valamint a meglévő, vagy a település általános rendezés tervében kijelölt összefüggő lakóterület, illetve lakott épület közötti védőtávolságot a környezetvédelmi hatóság állapítja meg. A távolság nem lehet kevesebb, mint 300 méter.

2. A kegyeleti temető legkisebb területe 500 m2.

3. Kegyeleti temető ott létesíthető, ahol a talajvíz legmagasabb szintje a talajszint alatt 2,5 méternél nem emelkedik magasabbra.

4. A kegyeleti temetőhöz gépjárművel járható utat kell biztosítani.

5. A kegyeleti temetőt legalább 150 cm magas kerítéssel be kell keríteni, a kerítésen zárható kaput kell létesíteni.

6. A temetési parcellák között járható utat kell biztosítani.

7. Elföldelés esetén a tetem felett egy méter vastagságú földborítást kell biztosítani.

8. A kegyeleti temető létesítményei:

a) hűtőkamra, amelyben biztosított az azonosítható tetemek elkülönített elhelyezése,

b) szociális helyiség: kézmosó, WC,

c) hulladéktároló,

d) eszköztároló,

e) hamvasztás esetén: krematórium és urnafal.

9. A kegyeleti temető területét fásítani kell.

10. A kegyeleti temető rendjét működési szabályzatban kell rögzíteni.

11. Hamvasztás esetén a krematóriumot kiskapacitású égetőműként kell engedélyeztetni és nyilvántartásba venni.

2. melléklet a 45/2012. (V. 8.) VM rendelethez

3. melléklet a 45/2012. (V. 8.) VM rendelethez

4. melléklet a 45/2012. (V. 8.) VM rendelethez[73]

5. melléklet a 45/2012. (V. 8.) VM rendelethez[74]

6. melléklet a 45/2012. (V. 8.) VM rendelethez[75]