72/2012. (VII. 24.) VM rendelet

a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet, a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet és a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosításáról

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 12. és 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, valamint a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 100. § (1) bekezdés a) pont 1. és 2. c) pont 12. és 26. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § i) és l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosítása

1. § A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) E rendeletet

a) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendelet

előírásaival összhangban kell alkalmazni."

2. § Az R. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A termésnövelő anyagok az engedélyben több márkanéven és kereskedelmi megnevezéssel is szerepelhetnek."

3. § Az R. a következő alcímmel egészül ki:

"Eseti felhasználási engedély

4/B. § (1) Az engedélyező hatóság engedélyezheti valamely, Magyarországon már engedélyezett termésnövelő anyag felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérő területen vagy módon - a kísérleti célú felhasználást ide nem értve -, amennyiben

a) az alkalmazását közérdek (így például aszálykár, fagyveszély) indokolja, és

b) olyan ismeretek állnak rendelkezésre, amelyek biztosítják, hogy a termésnövelő anyag a kérelmezett alkalmazási területen hatásos.

(2) Az eseti engedély iránti kérelmet az engedélyező hatósághoz kell benyújtani.

(3) Az engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül benyújthatja

a) a mezőgazdasági tevékenységet folytató földhasználó és termelő, továbbá

b) akinek a tevékenysége ezt indokolja (így például ökológiai gazdálkodásra alkalmas termésnövelő készítményeket minősítő szervezetek).

(4) Az eseti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell azokat az alátámasztó adatokat, illetve vizsgálatokat (irodalmi adatok, azonos agroökológiai térségben végzett hatékonysági vizsgálatok), amelyek bizonyítják, hogy a termésnövelő anyag

a) a kérelmezett alkalmazási területen hatásos,

b) a kérelmezett alkalmazási területen nem okoz kedvezőtlen mellékhatást a növényekre, a talajra, az ember és az állat egészségére, továbbá nem jelent megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre.

(5) Az eseti engedély az engedélyben meghatározott területen és legfeljebb egy vegetációs időszakra korlátozott időtartamra érvényes."

4. § Az R. 7. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az engedélynek a következő adatokat kell tartalmaznia:]

"e) a készítmény teljes összetételét, az előállításához felhasznált alapanyagok százalékos arányát és azok származási helyét, valamint a 3. számú mellékletben előírt minőségi és mennyiségi jellemzőket,"

5. § Az R. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és egyidejűleg a § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A termésnövelő anyag forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó engedély ismételt megadására a 4. és 7. §-ban foglalt rendelkezések az irányadóak azzal, hogy az előző engedélyezési eljárásban benyújtott biológiai hatékonyságot igazoló vizsgálatok ismételten benyújthatók.

(3) Amennyiben a termésnövelő anyag engedélyben meghatározott jogosultsági ideje lejárt, az engedélyes az engedélyben szereplő határnapig értékesítheti a terméket a nagy- és kiskereskedők, valamint a felhasználók számára. A nagy- és kiskereskedő a termésnövelő anyagot az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejártától számított 6 hónapig forgalmazhatja. A termésnövelő anyagot az engedélyben meghatározott jogosultsági idő lejártától számított 18 hónapig lehet felhasználni. Az egyes határnapokat a határozat rendelkezései szerint a címkén fel kell tüntetni."

6. § Az R. 9. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A termésnövelő anyag engedélyének kérelemre történő visszavonása esetén az engedélyes a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapig értékesítheti a terméket a nagy- és kiskereskedők számára. A nagy- és kiskereskedők a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapig értékesíthetik a terméket. A termésnövelő anyagot a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 24 hónapig lehet felhasználni. Az engedélyező hatóság az előbbiektől - kérelemre, illetve hivatalból hozott döntése alapján - indokolt esetben eltérhet. Az egyes határnapokat a visszavonó határozat rendelkezései szerint kell a címkén feltüntetni."

7. § Az R. 13. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A termésnövelő anyag reklámjának összhangban kell lennie az engedély tartalmával, valamint a reklámokban szereplő valamennyi állításnak technikailag igazolhatónak kell lennie."

8. § Az R. 1. számú melléklet 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. A készítmény teljes összetétele, a hatóanyagok, valamint a szennyező anyagok megnevezése és koncentrációja, az alapanyagok származási helye és koncentrációja."

9. § Az R.

a) 4/A. § (2) bekezdésében a "toxikus elemek és a csírázásgátló hatás" szövegrész helyébe a "toxikus elemek, a csírázásgátló és biológiai hatás",

b) 7. § (4) bekezdésében a "közölni kell" szövegrész helyébe az "elektronikus úton közölni kell",

c) 13. § (1) bekezdés a) pontjában a "meglétét" szövegrész helyébe a "meglétét, és az engedélyben foglalt előírások betartását",

d) 13. § (2) bekezdés a) pontjában a "nem rendelkezik" szövegrész helyébe "az engedélytől eltér, vagy nem rendelkezik",

e) 4. számú melléklet függeléke 1. pontjában a "csomagoláson, címkén, illetve a kísérőokmányon" szövegrész helyébe a "műtrágyák csomagolásán, címkéjén, illetve kísérőokmányán"

szöveg lép.

2. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet módosítása

10. § A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló 52/2010. (IV. 30.) FVM rendelet 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A kistermelő az általa megtermelt vagy előállított, és - kiegészítő alapanyagként - vásárolt élelmiszer felhasználásával, valamint más kistermelőtől vásárolt késztermék felhasználásával - a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységként - falusi vendégasztalt üzemeltethet. A termelési, előállítási és értékesítési mennyiségek nem haladhatják meg az 1. melléklet A. részében meghatározott mennyiségeket."

3. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet módosítása

11. § (1) A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtásának szabályairól szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelet (továbbiakban: Vhr.) 1. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Vtv. alkalmazásában vadászható állatfajok a következők (a továbbiakban: vad):]

"b) apróvadfajok:

ba) hasznos apróvadfajok

1. Mezei nyúl (Lepus europaeus),

2. Üregi nyúl (Oryctolagus cuniculus),

3. Fácán (Phasianus colchicus),

4. Fogoly (Perdix perdix),

5. Nyári lúd (Anser anser),

6. Vetési lúd (Anser fabalis),

7. Nagy lilik (Anser albifrons albifrons),

8. Kanadai lúd (Branta canadensis),

9. Nílusi lúd (Alopochen aegyptiacus),

10. Tőkés réce (Anas platyrhynchos),

11. Szárcsa (Fulica atra),

12. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

13. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

14. Örvös galamb (Columba palumbus),

bb) egyéb apróvadfajok:

1. Házi görény (Mustela putorius),

2. Nyest (Martes foina),

3. Borz (Meles meles),

4. Róka (Vulpes vulpes),

5. Aranysakál (Canis aureus),

6. Pézsmapocok (Ondathra zibethicus),

7. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides),

8. Mosómedve (Procyon lotor),

9. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

10. Szarka (Pica pica),

11. Szajkó (Garrulus glandarius)."

(2) A Vhr. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közösségi jelentőségű vadászható állatfajok a következők:

1. Fácán (Phasianus colchicus),

2. Fogoly (Perdix perdix),

3. Nyári lúd (Anser anser),

4. Vetési lúd (Anser fabalis),

5. Nagy lilik (Anseralbifrons albifrons),

6. Kanadai lúd (Branta canadensis),

7. Tőkés réce (Anas platyrynchos),

8. Szárcsa (Fulica atra),

9. Erdei szalonka (Scolopax rusticola),

10. Örvös galamb (Columba palumbus),

11. Balkáni gerle (Streptopelia decaocto),

12. Házi görény (Mustela putorius),

13. Aranysakál (Canis aureus),

14. Dolmányos varjú (Corvus corone cornix),

15. Szarka (Pica pica),

16. Szajkó (Garrulus glandarius)."

12. § A Vhr. 27. és 27/A. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"27. § (1) A vadászati idényeket az 5. számú melléklet tartalmazza. A vadászati idény, ha annak kezdete vasárnapra vagy hétfőre esik, akkor kiterjed az azt megelőző egy, illetve kettő napra. Ha a vadászati idény vége péntekre vagy szombatra esik, akkor kiterjed az azt követő kettő, illetve egy napra is.

(2) A fácántyúk az adott vadászati évben 2000 példány vegyes ivarú fácánt meghaladó kibocsátás esetében vadászható a vadászati hatóság külön engedéllyel a vadászati idényben. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit és a hasznosítás mértéke, feltételei mellett a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét is.

(3) Fogoly a vadászati idényben azokon a vadászterületeken vadászható, ahol az adott vadászati évben legalább 500 példány fogoly kibocsátása történt, a vadászati hatóság által a vad zárttéri tartásáról és kibocsátásáról adott engedélyben foglaltak szerint. Az engedélyben meg kell határozni a kibocsátás feltételeit, a hasznosítás mértékét, mely legfeljebb negyven százalék lehet, továbbá a vadászat kibocsátóhelytől mért körzetét.

(4) Vaddisznó malacnak minősül a szaporulat 20 kg, süldőnek pedig 50 kg zsigerelt testtömegig. Vaddisznó kocának minősül az 50 kg zsigerelt súlyt elérő vagy meghaladó súlyú nőivarú vaddisznó.

(5) Gímszarvasbikát, dámbikát, őzbakot, muflonkost és szikaszarvasbikát egész évben, mezei nyulat október 1-től január 15-ig, egyéb vadfaj egyedét, továbbá suta vadat az adott vadfajra vonatkozó vadászati idényben szabad élve befogni.

(6) Gímszarvas esetében, az április 1. és június 30. közötti időszakra megállapított vadászati idény során borjúnak a gímszarvas előző évi szaporulatát kell tekinteni.

(7) Apróvadas vadászterületeken a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó az apróvad szaporodási időszakában a vadászati hatóság külön engedélyével gyéríthető.

(8) Az elejtett nyestkutyáról, mosómedvéről fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézetének. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

27/A. § (1) Az 5. számú melléklet II. részében felsorolt vízivad fészkelése és vonulása szempontjából nemzetközi jelentőségű és hazai kiemelt jelentőségű vízi élőhelyeken a vadászati hatóság szabályozza a vízivad vadászat rendjét. Ebben szabályozza a vízivad vadászatának helyét, módját, idejét, gyakoriságát.

(2) Nyári lúdból, vetési lúdból és nagy lilikből naponta, személyenként összesen legfeljebb hat darab ejthető el, melyből a nyári ludak száma nem lehet több kettőnél. A vetési lúd és a nagy lilik vadászati idénye Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén december 1-jén kezdődik és január 31-ig tart. A nyári lúd vadászati idénye Hajdú-Bihar megye teljes közigazgatási területén, valamint Jász-Nagykun-Szolnok megye tiszántúli területén szintén december 1-jén kezdődik és december 31-éig tart.

(3) Tőkés récére augusztus 15-től augusztus 31-ig kizárólag húzáson és a vízparttól - azaz a vízzel borított terület és a szárazföld találkozásától - számított 50 méteren kívül szabad vadászni. Tőkés récéből és szárcsából naponta, személyenként összesen legfeljebb nyolc darab ejthető el. Tenyésztett tőkés réce tilalmi időben is napi terítékkorlátozás nélkül lőhető.

(4) Az elejtett kanadai lúdról és nílusi lúdról fotódokumentációt kell készíteni, melyet meg kell küldeni a Nyugat-Magyarországi Egyetemnek. Az elejtett példányt a fotódokumentáció elküldését követő két munkanapig meg kell őrizni.

(5) A vadállomány védelme és a vad kímélete miatt vadászati idényre való tekintet nélkül haladéktalanul el kell ejteni a súlyosan beteg és mozgásképtelen, illetve a súlyosan sérült és életképtelen vadat. Az elejtést a vadász, illetve a kísérő köteles a vadászati naplóban "beteg" megjelöléssel rögzíteni, és haladéktalanul bejelenteni a jogosultnak. A jogosult köteles az állat-egészségügyi okból elejtett vadat vizsgálatra alkalmas módon az elejtés helye szerint illetékes hatósági állatorvosnak bemutatni. A hatósági állatorvos az elejtés indokoltságáról külön jogszabály szerinti igazolást állít ki."

13. § A Vhr. 45. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A vadászható madárfajok közül a nyári lúd, a vetési lúd, a nagy lilik, a kanadai lúd, az erdei szalonka, a szárcsa, a balkáni gerle, a dolmányos varjú, a szarka és a szajkó esetében tilos azok élő vagy elpusztult, illetve elejtett egyedeinek és származékainak vagy könnyen felismerhető részeinek eladása, eladásra történő szállítása, eladásra történő tartása, valamint eladásra történő felkínálása. Ezen cselekmények az egyéb vadászható madárfajok esetében csak a jogszerűen elejtett, befogott egyedekkel végezhetők."

14. § A Vhr. 55. §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Nem kell vadászvizsgát tenni annak, aki

a) felsőfokú vadgazdálkodási képzettséggel;

b) iskolarendszerű képzésben szerzett középfokú vadgazdálkodási képzettséggel;

c) iskolarendszerű képzésben szerzett alapfokú vadgazdálkodási-vadászati képesítéssel rendelkezik a 8. számú mellékletben foglaltak szerint.

(3a) A (3) bekezdésben felsorolt szakképesítések a fegyverismeretre és -használatra vonatkozó vizsgarész letétele alól nem mentesítenek."

15. § A Vhr.

a) 5. számú mellékletének I. része helyébe e rendelet 1. melléklete lép,

b) 8. számú melléklete helyébe e rendelet 2. melléklete lép,

c) 20. számú mellékletének helyébe e rendelet 3. melléklete lép.

16. § Hatályát veszti az R.

a) 4/A. § (5) bekezdése,

b) 9. § (3) bekezdésében az "Ezen eljárás díjmentes." szövegrész.

17. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1-9. § és a 16. § a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(3) Ez a rendelet a kihirdetését követő 9. napon hatályát veszti.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelethez

"I. VADÁSZATI IDÉNYEK

Az a), b) és c) pontokban meghatározott vadászati idények alkalmazása során az egyes vadfajoknál a 27. és 27/A. §-ban foglalt rendelkezéseket is figyelembe kell venni."

2. melléklet a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelethez

"8. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

VADGAZDÁLKODÁSI-VADÁSZATI KÉPZETTSÉGEK, KÉPESÍTÉSEK JEGYZÉKE

I. Felsőfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a) A vadgazdálkodási és vadbiológiai témakörben szerzett tudományos fokozatot (egyetemi doktori oklevél,

a tudomány doktora vagy kandidátusa oklevél, PhD oklevél),

a vadgazdálkodási szakmérnöki,

a vadgazdálkodási üzemmérnöki,

a vadgazda mérnöki,

agrár képzési szakterületen osztatlan képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevelet, amennyiben a differenciált szakmai képzésben a b) pontban előírt tárgyköröket a vadgazdálkodási képzés tananyaga tartalmazta és a szakmai képzés összesen legalább a 24 tanegység (kredit) mennyiséget elérte.

a vadgazdálkodási felsőfokú szakirányú továbbképzés során szerzett szakirányú képzettséget igazoló oklevelet.

b) Felsőfokú vadgazdálkodási képzettségnek minősül az 1998. január 1. és 2013. június 30. között megszerzett

okleveles agrármérnöki,

okleveles erdőmérnöki, állatorvos doktori,

okleveles környezetgazdálkodási agrármérnöki,

okleveles gazdasági agrármérnöki,

mezőgazdasági mérnöki

diploma, amennyiben a differenciált szakmai képzés keretében elsajátított vadgazdálkodási szakmai tananyag a képzési idő legalább hat százalékát vagy a megszerezhető összes tanegység (kredit) legalább hat százalékát elérte. A képzettség megszerzését (a vadgazdálkodási szak vagy szakirány elvégzését) az oktatási intézmény az oklevélben vagy ahhoz tartozó betétlappal igazolja. Felsőfokú szakirányú képzettségnek minősülhet a diploma abban az esetben is, ha a differenciált vadgazdálkodási képzés követelményeit a hallgató áthallgatás formájában teljesítette, és azt az ilyen képzést folytató intézmény külön igazolja.

A differenciált vadgazdálkodási képzés tananyaga a következő kötelezően előírt tárgyköröket tartalmazza:

Vadászati állattan és ökológia

Vadgazdálkodási és állomány-hasznosítási ismeretek

Vadászati jog és igazgatás

Fegyverismeret [elméleti és gyakorlati tanegység (kredit) igazolásával]

Trófeabírálat

Vadegészségtan

Intenzív vadgazdálkodás (Apróvad és nagyvad).

c) Az 1998. előtt megszerzett képesítés esetén a képesítést a vadgazdálkodás tananyagú tárgyból tett eredményes vizsga igazolja

a Soproni Egyetem Erdőmérnöki Karán szerzett,

az Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi, Állattenyésztési Karán szerzett,

az Állatorvostudományi Egyetemen szerzett,

a Mezőgazdasági Főiskolán szerzett,

az Erdészeti és Faipari Egyetemen a MAVOSZ által szervezett, felsőfokú vadgazdálkodási tanfolyamon szerzett oklevél esetében.

d) Az 1996-1998. évek között megszerzett képesítés esetén a képzést folytató felsőfokú oktatási intézmény a vadgazdálkodási szakirány elvégzését az oklevéllel (diplomával) vagy az oklevél számát is tartalmazó bizonyítvánnyal, illetve betétlappal is igazolja.

II. Középfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadgazdálkodási technikusi szakképesítést,

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítvány mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt,

vadgazdálkodási technológus felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítványt,

az erdész-technikusi szakképesítést,

az erdészeti szakmunkás-bizonyítvány - az erdőgazdasági gépkezelői és erdészeti faipari kivételével - mellé szerzett érettségi bizonyítványt vagy ilyen szakképesítéshez kapcsolódó érettségi-képesítő bizonyítványt.

III. Alapfokú vadgazdálkodási-vadászati szakképesítés igazolására el kell fogadni:

a vadász-vadtenyésztő szakmunkás-bizonyítványt."

3. melléklet a 72/2012. (VII. 24.) VM rendelethez

"20. számú melléklet a 79/2004. (V. 4.) FVM rendelethez

A VADÁSZHATÓ ÁLLATOK ÉS A HULLOTT AGANCS VADGAZDÁLKODÁSI ÉRTÉKE

"