36/2006. (V. 18.) FVM rendelet

a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (3) bekezdésének b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján - az egészségügyi miniszterrel, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

Általános rendelkezések

1. §[1]

(1) E rendeletet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a termésnövelő anyagok, engedélyezésére, tárolására, forgalmazására és felhasználására kell alkalmazni.

(2) A rendelet engedélyezéssel és forgalmazással kapcsolatos előírásait nem lehet alkalmazni az Európai Parlament és a Tanács műtrágyákról szóló 2003/2003/EK rendelete (2003. október 13.) szerint "EK műtrágya"-ként megjelölt műtrágyákra (a továbbiakban: EK műtrágyák).

(3)[2] E rendeletet

a) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint

b) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állat-egészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. február 25-i 142/2011/EU bizottsági rendelet

előírásaival összhangban kell alkalmazni.

(4)[3] A 2003/2003/EK rendelet I., II. és IV. mellékletének a műszaki fejlődéshez való hozzáigazítás céljából történő módosításáról szóló, 2013. május 17-i 463/2013/EU bizottsági rendelet előírásainak megfelelő meszező anyagok EK műtrágyaként is forgalomba hozhatók.

2. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Műtrágya: a növények tápanyagellátását szolgáló, iparilag, kémiai úton előállított termésnövelő anyag.

2. Engedélyköteles szerves trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, növényi vagy állati eredetű szerves anyagból iparilag feldolgozott, meghatározott beltartalmú termésnövelő anyag.

3. Ásványi trágya: a növények tápanyagellátását, illetve a talaj szerkezetének javítását szolgáló, ásványi eredetű, iparilag előállított termésnövelő anyag.

4. Komposzt: a növények tápanyagellátásának, illetve a talaj tápanyag-szolgáltató képességének javítására szolgáló, szerves, szervetlen és ásványi eredetű anyagokból külön jogszabály előírásainak megfelelő komposztálás útján előállított termésnövelő anyag.

5. Gilisztahumusz: a növények tápanyagellátását javító, illetve a talaj termőképességének növelését befolyásoló, rostált gilisztaürülék.

6. Talajjavító anyag: a talaj kedvezőtlen tulajdonságainak megváltoztatására, illetve a kedvező tulajdonságok fenntartására szolgáló, iparilag előállított termésnövelő anyag.

7. Talajkondicionáló készítmény: a talaj fizikai, kémiai, illetve biológiai tulajdonságaira kedvezően ható, iparilag előállított termésnövelő anyag.

8.[4] Mikrobiológiai készítmény: a talaj termékenységét javító, a növény fejlődését befolyásoló és a komposzt mezőgazdasági célú felhasználása esetén a komposztálási folyamatokat elősegítő mikroszervezeteket (baktériumokat, gombákat, algákat) tartalmazó termésnövelő anyag, amely mentes az emberre fertőzőképes és a talaj természetes mikroflóráját kedvezőtlenül befolyásoló szervezetektől.

9.[5] Termékcsalád: azonos gyártó által, azonos halmazállapotban, azonos felhasználási céllal gyártott, azonos alapanyagokat különböző összetételben tartalmazó termésnövelő anyagok.

10.[6] Növénykondicionáló készítmény: a növények fejlődésére, terméshozamára és általános állapotára kedvezően ható, szerves vagy szervetlen anyagokból előállított készítmény, amely a növényi életfolyamatokra elsődlegesen a tápanyagforgalom befolyásolásán keresztül hat.

11.[7] Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

12.[8] Engedély: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) Melléklet 24. pontjában felsorolt engedélyköteles termék forgalomba hozatalára és felhasználására kiadott hatósági határozat.

13.[9] Kereskedelmi név: a termésnövelő anyag engedélyben szereplő megnevezése.

14.[10] Közepes szervesanyag tartalmú virágföld: olyan termesztő közeg, amely 50-70 m/m% szervesanyag tartalommal és a 3. számú melléklet 9. fejezet 9.1. pontja szerinti garantált minimum tápanyag és szárazanyag tartalommal rendelkezik.

15.[11] Magas szervesanyag tartalmú virágföld és palántaföld: olyan termesztő közeg, amely alapanyagként nem tartalmaz hulladékot vagy hulladékból készült komposztot - kivéve alacsony környezeti, valamint környezet-egészségügyi kockázatú zöldhulladékot és a zöldhulladékból készült komposztot -, valamint a 3. számú melléklet 9. fejezet 9.1. pontja szerinti garantált minimum tápanyag, szerves anyag és szárazanyag tartalommal rendelkezik.

16.[12] Márkanév: a termésnövelő anyagnak a gyártó vagy forgalmazó által adott megkülönböztető neve.

17.[13] Referencianév: az a kereskedelmi név, amelyen a termésnövelő anyag először került engedélyezésre.

18.[14] Tartó közeg: olyan termesztő közeg, amely elsősorban gyökereztetésre, és tartóközegként szolgál, garantált tápanyag, szerves anyag és szárazanyag tartalom előírása nélkül.

19.[15] Termesztő föld: olyan 12 és 50 m/m% közötti szervesanyag tartalmú termesztő közeg, amely a 3. számú melléklet 9. fejezet 9.1. pontja szerinti garantált minimum tápanyag és szárazanyag tartalommal rendelkezik.

Engedélyezési eljárás

3. §

(1)[16] A termésnövelő anyagok csak akkor hozhatók forgalomba, illetve használhatók fel, ha

a) vizsgálatokkal, kísérletekkel alátámasztott kedvező hatást fejtenek ki a talajra vagy a termesztett növényre, előírásszerű és szakszerű alkalmazás során nem okoznak kedvezőtlen mellékhatást a növényre, a talajra, az ember és az állat egészségére, és nem jelentenek megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre,

b)[17] a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: engedélyező hatóság) által kiadott termésnövelő anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedéllyel (a továbbiakban: engedély) rendelkeznek.

(2) A termésnövelő anyagok termékcsaládként is engedélyezhetőek.

(3) A növényvédő szert tartalmazó termésnövelő anyagokra a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat is alkalmazni kell.

(4)[18] A termésnövelő anyagok az első engedélyben csak a referencianéven, az engedély módosításában több márkanéven és kereskedelmi megnevezéssel is szerepelhetnek, de a termésnövelő anyag kereskedelmi neve nem lehet megtévesztő és egyértelműen megkülönböztethető kell, hogy legyen más engedélyezett, illetve korábban forgalmazott engedélyköteles termék elnevezésétől.

(5)[19] Egy adott referencianevű termékhez legfeljebb három márkanév vagy kereskedelmi név engedélyezhető.

4. §[20]

(1)[21] A termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára és felhasználására a gyártó, illetve a gyártó hozzájárulása alapján bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet kérelme alapján adható engedély. Amennyiben nem a gyártó az engedélyes, a gyártónak nyilatkoznia kell az engedélyes személyéről. A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a termék a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti követelményeknek megfelel.

(2) Amennyiben a közölt adatok vagy a benyújtott dokumentációk valószínűsítik, hogy a termék a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt követelményeknek nem felel meg, az engedélyező hatóság a kérelmező számára előírhatja további dokumentációk benyújtását és vizsgálatok elvégeztetését.

(3) Az engedély iránti kérelmet az 1. számú melléklet szerinti adattartalommal, egy példányban kell az engedélyező hatósághoz benyújtani.

(3a)[22] Az engedélyező hatóság gondoskodik az engedély megadásához szükséges, az 1. számú melléklet 15.11-15.14. pontja szerinti engedély másolatának beszerzéséről, ha azt a kérelmező a termésnövelő anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedélye iránti kérelméhez nem mellékelte.

(4)[23] A kérelmezőnek az engedély iránti kérelemmel együtt a 2. számú mellékletben terméktípusonként meghatározott vizsgálati eredményeket és adatokat kell benyújtania. Egy készítményben több terméktípus együttes jelenléte esetén valamennyi terméktípusra vonatkozó vizsgálatokat el kell végezni.

(5) A 2. számú mellékletben előírt vizsgálatokat (a biológiai vizsgálatok kivételével) az ezen vizsgálatokra akkreditált magyarországi vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állami (a továbbiakban: EGT megállapodásban részes állam) laboratórium végezhet. A mikroelemek és toxikus elemek vizsgálatában alkalmazott módszer adott elemre vonatkozó kimutatási határa legfeljebb a bejelentett érték vagy a határérték 10%-a lehet.

(6)[24] Engedélyezési célú, biológiai hatékonysági vizsgálatot az erre hatáskörrel rendelkező hatóságon kívül csak a Helyes Kísérleti Gyakorlatra (a továbbiakban: GEP) vonatkozó minősítéssel (a továbbiakban: GEP-minősítés) rendelkező vizsgálóhely végezhet. Más EGT megállapodásban részes államban végzett akkreditált vizsgálatok közül azok fogadhatók el, amelyeket agroökológiai szempontból a magyarországihoz hasonlónak tekinthető, az Európai és Földközi-tengeri Növényvédelmi Szervezet (EPPO) PP 1/241(1) számú dokumentuma által meghatározott délkeleti zónában végeztek. A 2. számú melléklet szerint szükséges biológiai hatékonysági vizsgálatok esetében a szabadföldi vizsgálatok a nem növényspecifikus készítmények esetében tenyészedényes vizsgálatokkal, a kultúránként vagy kultúracsoportonként végzett vizsgálatok művelési áganként végzett vizsgálatokkal helyettesíthetők.

4/A. §[25]

(1) Hulladékot vagy mellékterméket tartalmazó termésnövelő anyagok esetén az engedélyező hatóság a hulladék és a melléktermék minőségétől függő további vizsgálatokat ír elő.

(2) Termékcsalád engedélyezése esetén a 2. számú mellékletben előírt vizsgálatokat az engedélyező hatósággal - a közegészségügyi és környezeti kockázatot jelentő alapanyagok alapján - előzetesen egyeztetett termékekkel kell elvégeztetni. Termékcsalád tagjainak az alapanyag százalékos összetételében el kell térniük egymástól.

(3) Az engedélyezési eljárás során előírt további vizsgálatok esetén az engedélyező hatóság hatósági mintavételt írhat elő vagy mintát vehet.

Eseti felhasználási engedély[26]

4/B. §

(1) Az engedélyező hatóság engedélyezheti valamely, Magyarországon már engedélyezett termésnövelő anyag felhasználását az engedélyben előírt felhasználástól eltérő területen vagy módon - a kísérleti célú felhasználást ide nem értve -, amennyiben

a) az alkalmazását közérdek (így például aszálykár, fagyveszély) indokolja, és

b) olyan ismeretek állnak rendelkezésre, amelyek biztosítják, hogy a termésnövelő anyag a kérelmezett alkalmazási területen hatásos.

(2) Az eseti engedély iránti kérelmet az engedélyező hatósághoz kell benyújtani.

(3) Az engedély iránti kérelmet az engedélyesen kívül benyújthatja

a) a mezőgazdasági tevékenységet folytató földhasználó és termelő, továbbá

b) akinek a tevékenysége ezt indokolja (így például ökológiai gazdálkodásra alkalmas termésnövelő készítményeket minősítő szervezetek).

(4) Az eseti engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell azokat az alátámasztó adatokat, illetve vizsgálatokat (irodalmi adatok, azonos agroökológiai térségben végzett hatékonysági vizsgálatok), amelyek bizonyítják, hogy a termésnövelő anyag

a) a kérelmezett alkalmazási területen hatásos,

b) a kérelmezett alkalmazási területen nem okoz kedvezőtlen mellékhatást a növényekre, a talajra, az ember és az állat egészségére, továbbá nem jelent megengedhetetlen veszélyt a környezetre és a természetre.

(5) Az eseti engedély az engedélyben meghatározott területen és legfeljebb egy vegetációs időszakra korlátozott időtartamra érvényes.

Az áruk kölcsönös elismerésének különös szabályai

5. §

(1) Az e rendeletben meghatározott technikai jellegű előírásoknak nem kell megfelelnie az olyan termésnövelő anyagoknak, amelyeket az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban állítottak elő, illetve hoztak forgalomba, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban állítottak elő, az ott irányadó előírásoknak megfelelően, feltéve, hogy az irányadó előírások az emberek, állatok és növények életének és egészségének védelme, a fogyasztók védelme, valamint a környezet védelme tekintetében az e rendeletben meghatározottal egyenértékű védelmet nyújtanak.

(2)[27] A védelem egyenértékűségének megállapíthatósága érdekében kérelmet kell benyújtani az engedélyező hatósághoz. A kérelemhez mellékelni kell az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvény szerinti egyenértékűség megállapíthatóságához szükséges dokumentumokat.

(3)[28] Az Európai Unió valamely tagállamában vagy Törökországban előállított, illetve forgalomba hozott, vagy az EGT-megállapodásban részes valamely EFTA-államban előállított termésnövelő anyagok tekintetében a védelem egyenértékűségét az engedélyező hatóság az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek az áruk szabad áramlását biztosító rendelkezéseihez kapcsolódó kölcsönös elismerés alkalmazásáról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően vizsgálja.

(4) A termék az egyenértékűséget megállapító határozat alapján, annak jogerőre emelkedésétől számított 10 éven keresztül hozható forgalomba.

(5) A biológiai vizsgálatok megfelelőségét a növényvédő szerek engedélyezésére vonatkozó külön jogszabály, valamint az EPPO útmutatók figyelembevételével kell elbírálni.

(6) Amennyiben a benyújtott dokumentáció alapján a védelem egyenértékűség nem állapítható meg, az engedélyező hatóság előírhatja a 2. számú melléklet szerinti hiányzó vizsgálatok elvégeztetését és bekérheti a hiányzó adatokat. Nem szükséges a hiányzó vizsgálatok elvégzése, ha a kérelemhez csatolt vagy az eljárás során benyújtott dokumentáció alapján megállapítható, hogy a forgalmazni kívánt termék megfelel a 3. számú melléklet előírásainak. Ebben az esetben az engedélyező hatóság a 7. § szerinti forgalombahozatali és felhasználási engedélyt adja ki.

(7) A védelem egyenértékűségének vizsgálatáért külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat kell fizetni.

6. §[29]

Az engedély formája és tartalma

7. §

(1) Az engedély akkor adható meg, ha a termésnövelő anyag megfelel

a) a kérelemben megjelölt felhasználási célnak,

b)[30] a 3. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak,

c) a 3. számú mellékletben terméktípusonként meghatározott minőségi előírásoknak.

d)[31] a 3. számú mellékletben a toxikus elemekre előírt határértékeknek azzal, hogy a toxikus elemek határértéke 0,5 l/ha felhasználási mennyiség alatt a 3. számú mellékletben előírt határérték háromszorosa lehet, 0,5 l/ha és 1 l/ha felhasználási mennyiség között a 3. számú mellékletben előírt határérték kétszerese lehet.

(2)[32] A külön jogszabály szerinti mentett humuszos termőréteg termésnövelő anyagként önmagában nem engedélyezhető, de termesztő közeg előállításához annak összetevőjeként felhasználható és az így előállított anyag termésnövelő anyagként engedélyezhető.

(3) Az engedélyről az engedélyező hatóság engedélyokiratot állít ki.

(4)[33]

(5) Az engedélynek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a termésnövelő anyag kereskedelmi nevét,

b) a termésnövelő anyag típusát,

c)[34] a gyártó nevét, címét és statisztikai számjelét, a gyártás helyszínét, bérgyártás esetén a bérgyártó nevét, címét, statisztikai számjelét,

d) az engedélyes nevét, címét és statisztikai számjelét,

e)[35] a készítmény teljes összetételét, az előállításához felhasznált alapanyagok százalékos arányát és azok származási helyét, valamint a készítményre vonatkozó minőségi előírásokat,

f) a felhasználási előírást,

g)[36] a munka-egészségügyi és környezet-egészségügyi előírásokat, az alkalmazás során előírt védőeszközöket, az elsősegély-nyújtási eljárást, és

ga) a 67/548/EGK és 1999/45/EK irányelvek alapján a veszélyességi besorolást, veszélyjeleket, R-, S- és különleges S-mondatokat, vagy

gb) az 1272/2008/EK rendelet alapján a veszélyességi besorolást, veszélyjeleket, H- és P-mondatokat,

h) a környezetvédelmi előírásokat,

i) a termésnövelő anyag tűzveszélyességi osztályba sorolását,

j) a tárolás, a csomagolás, az eltarthatóság jelölését,

k)[37]

l) a csomagolóeszközön, illetve a kísérőokmányon a 4. számú melléklet szerint kötelezően feltüntetendő adatokat,

m) a termésnövelő anyag - kérelmező által megadott - vámtarifaszámát hat számjegyig,

n)[38] a lejárt felhasználhatósági idejű termésnövelő anyag kezelésére vonatkozó előírásokat,

o) az engedélyező hatóság által előírt egyéb előírásokat.

(6)[39] Az engedélyes engedélyokiratának megsemmisülése, elvesztése esetén az engedélyező hatóságtól kérheti az engedély másodlatának - külön jogszabályban megállapított díj ellenében történő - kiadását.

(7)[40] Az engedélyező hatóság hivatalos honlapján közzé kell tenni az engedélyezett termésnövelő anyagok engedélyokiratának adatait, valamint, ha az intézkedésre egészségügyi vagy környezetvédelmi okból került sor, az arra okot adó körülményeket.

[41]

8. §[42]

(1)[43] Az engedély határozatlan ideig hatályos.

(2)[44]

(3)[45]

Az engedély módosítása, szüneteltetése, felfüggesztése, visszavonása[46]

9. §[47]

(1) Az engedélyező hatóság az engedélyt kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, ha új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember és állat egészségét, talajt, illetve a környezetet, továbbá az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is.

(2)[48] Az engedély módosítását az engedélyes kérheti. A módosítási kérelemhez csatolni kell azokat az adatokat és vizsgálati eredményeket tartalmazó dokumentációt, amely megalapozza az engedély módosítását. Az engedély módosítására az engedélyezési eljárás szabályait kell alkalmazni.

(2a)[49] Az engedély módosításával egyidőben az engedélyes kérelmezheti, hogy a termésnövelő anyag raktáron és kereskedelemben lévő készleteit az engedély érvényességi ideje alatt, de legfeljebb két évig, a módosítást megelőző engedélynek megfelelő címkével és csomagolásban is forgalomba hozhassa.

(3)[50] Amennyiben az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból módosítja és a módosítás az engedélyes számára a korábbiakhoz képest hátrányosabb követelményeket támaszt, az engedélyt úgy kell módosítani, hogy az új követelmények alkalmazására kellő felkészülési idő álljon rendelkezésre.

(4) Az engedély szünetelését az engedélyes kérheti. Az engedélyező hatóság az engedélyt hivatalból felfüggeszti.

(5) Az engedély szünetelésének és felfüggesztésének időtartama alatt a termésnövelő anyagot nem lehet forgalomba hozni és forgalomban tartani.

(6) Az engedélyező hatóság hivatalból elrendeli az engedély felfüggesztését

a) az engedélyesnek a termésnövelő anyag forgalomba hozatalához való jogosultságával kapcsolatos per esetén, annak jogerős befejezéséig, illetve megszűnéséig,

b)[51] a termékállandóság vizsgálatakor és a forgalmazás ellenőrzésekor megállapított hiányosságok, minőségi kifogások esetén, amennyiben

ba) a termékállandóság vizsgálata során egymást követő két éven belül legalább öt különböző gyártási számú vagy egyéb azonosításra alkalmas egyedi jelöléssel ellátott tétel vizsgálata során a hatóanyag tartalom nem felel meg az engedélyokirat előírásainak,

bb) a termékállandóság két éven belül végzett három különböző gyártási számú vagy egyéb azonosításra alkalmas egyedi jelöléssel ellátott tétel vizsgálata során a toxikus elem, só vagy szerves szennyező tartalom bármely paraméterének vonatkozásában nem felel meg az engedélyokirat előírásainak,

bc) a higiénés mikrobiológiai vizsgálatok eredménye két éven belül végzett három különböző gyártási számú vagy egyéb azonosításra alkalmas egyedi jelöléssel ellátott tétel vizsgálata esetében bármely paraméter vonatkozásában nem felel meg az engedély előírásainak,

bd) a termékállandóság két éven belül végzett három különböző gyártási számú vagy egyéb azonosításra alkalmas egyedi jelöléssel ellátott tétel vizsgálata során a vizsgált minták csírázásgátló hatásúak,

be) a ba)-bc) ponton túl az engedélyokiratban foglalt további minőségi feltételnek nem felel meg a termék, vagy

bf) a hatósági ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a termék előállításához nem az engedélyben meghatározott alapanyagokat használtak fel.

(6a)[52] Az engedélyező hatóság a kártalanítási igény kizárásával a termésnövelő anyagok visszahívását elrendeli, amennyiben a felfüggesztő határozat a termék készleteinek további felhasználását megtiltja. Az engedélyes, az importőr, illetve képviselője, vagy az általuk megbízott megfelelő jogosultsággal és felkészültséggel rendelkező fél a termésnövelő anyagot az országból történő kivitelre vagy országon belüli ártalmatlanításra köteles visszavenni.

(6b)[53] Az engedély felfüggesztése az engedélyes kérelmére megszüntethető, ha bemutatja a termék minőségi problémáinak okait, azok megszüntetésére tett intézkedéseket, és a hibák kijavítása után gyártott termék hatósági mintavételt követő vizsgálati eredményeit.

(7)[54]

(8) Az engedélyt vissza kell vonni, ha

a) az engedélyes ezt kérelmezi,

b) az engedélyezési követelmények valamelyike utólag megváltozik és az erről történő tájékoztatásnak az engedélyes az adatszolgáltatásban nem tesz eleget, ezért az utólag elvégzett vizsgálat eredménye szerint valamely már engedélyezett termék nem felel meg a megváltozott engedélyezési követelményeknek,

c) új ismeretek alapján szakmai, tudományos szempontok szerint bizonyítható, hogy a termésnövelő anyag az előírás szerinti felhasználás esetén is veszélyezteti az ember és állat egészségét, talajt, illetve a környezetet, továbbá az engedélyben meghatározott növényi kultúrákat is.

d)[55] a termésnövelő anyagban lévő hatóanyag növényvédőszer-hatóanyagként történő uniós engedélyezésére figyelemmel ez indokolt, vagy

e)[56] az engedély kiadásának alapját képező tények tekintetében hamis vagy félrevezető adatot szolgáltattak.

f)[57] az engedélyező hatóság által lefolytatott ellenőrzés vagy az utólag elvégzett vizsgálat eredménye szerint valamely már engedélyezett termék nem felel meg az engedélyezési követelményeknek.

(9)[58] Az engedélyező hatóság a kártalanítási igény kizárásával a termésnövelő anyagok visszahívását elrendeli, amennyiben a visszavonó határozat a termék készleteinek további felhasználását megtiltja. Az engedélyes, az importőr, illetve képviselője, vagy az általuk megbízott megfelelő jogosultsággal és felkészültséggel rendelkező fél a termésnövelő anyagot az országból történő kivitelre vagy országon belüli ártalmatlanításra köteles visszavenni.

(10)[59] A termésnövelő anyag engedélyének kérelemre történő visszavonása esetén az engedélyes a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapig értékesítheti a terméket a nagy- és kiskereskedők számára. A nagy- és kiskereskedők a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 12 hónapig értékesíthetik a terméket. A termésnövelő anyagot a visszavonó határozat jogerőre emelkedésétől számított 24 hónapig lehet felhasználni. Az engedélyező hatóság az előbbiektől - kérelemre, illetve hivatalból hozott döntése alapján - indokolt esetben eltérhet. Az egyes határnapokat a visszavonó határozat rendelkezései szerint kell a címkén feltüntetni.

A termésnövelő anyagok tárolása

10. §

(1) A tárolás során meg kell akadályozni a termésnövelő anyag hatóanyag-tartalmának csökkenését, fizikai és kémiai tulajdonságainak romlását, és meg kell tartani a környezet és vízvédelmi előírásokat.

(2)[60] Termésnövelő anyag raktározására szolgáló tároló kizárólag olyan helyen létesíthető, ahol a legmagasabb talajvízszint és a tárolóaljzat szintje közötti különbség legalább 1,5 méter, és a csapadékvíz elvezetése biztosított oly módon, hogy a tárolt készítménnyel ne érintkezzen. Nem létesíthető tároló különösen hullámtéren, fakadó vizes területen, vízbázisok védőterületén, árvízi tároló területén, parti védősáv területén, vízjárta területen, ivóvízkivételtől számított 50 méteren belül, bányatavak 300 méteres parti sávjában, kivéve, ha a tároló szintje magasabb a mértékadó árvízszintnél.

(3) Szilárd műtrágya kizárólag olyan fedett, szilárd aljzatburkolatú helyen tárolható, ami védett az ár- és belvíz veszélyeztetettségétől, ahol biztosított, hogy a tárolt anyag nem okoz sem közvetlen, sem közvetett bevezetést a felszín alatti vízbe, valamint a kiszóródott anyagok összegyűjtése megoldható.

(4) Különböző hatóanyag-tartalmú ömlesztett műtrágyákat egy tároló térben elkülönítetten kell elhelyezni, beazonosítható módon, jelzőtáblán, nem vízoldható feliraton feltüntetve az adott helyen tárolt ömlesztett műtrágya nevét, az engedélyokiratban szereplő hatóanyag megnevezését és tartalmát, gyártóját és az elhelyezés dátumát.

(5) Folyékony műtrágya kizárólag olyan csurgás- és csepegésmentes, zárt tartályban tárolható, amelyben a tartály anyaga és a műtrágya között nincs kémiai kölcsönhatás. A tartálynak a túltöltés megakadályozását biztosító műszaki felszereltséggel kell rendelkeznie. Hőtágulás lehetősége miatt a tartályok teletöltése tilos. A tartályon nem vízoldható feliraton fel kell tüntetni a tartályban tárolt folyékony műtrágya nevét, engedélyokiratban szereplő hatóanyag megnevezését, tartalmát, összetételét, gyártóját és a betöltés dátumát.

(6) A felszín alatti vizek védelméről szóló jogszabályban meghatározott kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelő anyag tárolása során be kell tartani a jogszabályban előírt környezetvédelmi követelményeket.

(7) A termésnövelő anyagok tárolására szolgáló létesítmények kialakítására és engedélyezésére a külön jogszabályokban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8)[61] A 28 tömeg % feletti ammónium-nitrát, illetve a nitrogént ammónium-nitrát formában tartalmazó csomagolt műtrágyák (összetett NPK) olyan körülmények között tárolhatóak, amelyek megakadályozzák a termékek hőciklusok miatti átkristályosodását, napsugárzástól védettek, átszellőztethetőek és nedvességtől mentesek. A tárolás során legfeljebb 8 zsák, legfeljebb 3 raklapsor és legfeljebb 3 big-bag sor kerülhet egymásra. Egy tárolási egységben legfeljebb 300 tonna ammónium-nitrát tartalmú műtrágya tárolható, a tárolási egységek között legalább 10 méter távolságot kell tartani. A tárolási egységek 10 méteres körzetében éghető anyag nem tárolható.

A termésnövelő anyagok csomagolása és forgalmazása

11. §

(1) A termésnövelő anyag csomagolóeszközének meg kell akadályozni a tartalom kiszóródását, kiszivárgását, illetve kiömlését. A csomagolóeszköznek és a záróelemeknek sérülés nélkül meg kell felelnie a megfelelő anyagmozgatás és bármilyen más, a felhasználás során történő rendeltetésszerű igénybevétel követelményeinek.

(2) A termésnövelő anyag csomagolóeszköze külső megjelenésének olyannak kell lennie, hogy más anyaggal (gyógyszer, élelmiszer, háztartási vegyi anyag) a termésnövelő anyagot ne lehessen összetéveszteni.

(3)[62] A csomagolóeszköz megsérülése miatti átcsomagolás során az eredeti csomagolásra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. Az átcsomagolt, valamint a kis egységbe kiszerelt termésnövelő anyag felhasználhatósági ideje az átcsomagolás következtében nem térhet el a termék eredeti felhasználhatósági idejétől.

(4)[63] Az engedélyezett termésnövelő anyag csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó áru és az ömlesztett áru kísérőokmányán a 4. számú mellékletben felsorolt adatokat és jogszabály által előírt adatokat magyar nyelven kell feltüntetni. A kötelezően feltüntetendő valamennyi adatot egyértelműen el kell különíteni a csomagolóeszközön, a címkén és a kísérő okmányon feltüntetett minden egyéb információtól. A feltüntetett információk nem utalhatnak az engedélytől eltérő tulajdonságokra.

(5)[64] A csomagolóeszközön, a címkén és a kísérőokmányon feltüntetett kötelező információknak a forgalmazás és anyagmozgatás során mindvégig jól olvashatónak kell maradniuk, ennek érdekében azokat nem vízoldható és sérüléseknek ellenálló kivitelben kell feltüntetni.

(6)[65] Az engedélyezett termésnövelő anyag egy azonos gyártási időszakból, azonos beszerzésű alapanyag-tételek felhasználásával keletkező tételét a nyomonkövethetőség biztosítása érdekében gyártási számmal, vagy egyéb azonosításra alkalmas egyedi jelöléssel kell ellátni.

(7)[66] Termesztő közegek, komposztok, szerves trágyák gilisztahumusz és szerves talajjavító anyagok esetében a zsák előlapján a kereskedelmi név alatt, a kereskedelmi név betűméretének legalább 40%-ával kell feltüntetni a készítmény szerves anyag tartalmát, a pH-t és a hatóanyag-tartalmat.

(8)[67] A címkén feltüntetett kötelező információk legkisebb betűméretét a kiszereléstől függően a 4. számú melléklet tartalmazza.

(9)[68] Az engedélyezett termésnövelő anyag csomagolóeszközén és kísérőokmányán feltüntetett adatokat tilos átcímkézni, felülcímkézni, kivéve a hatóság kötelezése vagy jogszabályi előírásnak való megfelelés esetén.

12. §

(1)[69] A termésnövelő anyagot az engedélyben megjelölt kereskedelmi névvel kell forgalomba hozni.

(1a)[70] Amennyiben a terméket más márkanévvel vagy kereskedelmi névvel hozzák forgalomba, a címkén a márkanév vagy kereskedelmi név betűméretének legalább 40%-ával kell feltüntetni a referencianevet. A címkén vagy a kísérőokmányon változatlanul fel kell tüntetni az engedélyben előírt valamennyi adatot.

(2) A magas - 28 tömeg %-nál nagyobb - nitrogéntartalmú ammónium-nitrát műtrágya kizárólag csomagoltan hozható kiskereskedelmi forgalomba.

A termésnövelő anyaggal folytatott tevékenység ellenőrzése

13. §

(1)[71] A növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) a termésnövelő anyaggal folytatott tevékenységek során vizsgálja különösen[72]

a) a forgalmazott készítmény engedélyének meglétét, és az engedélyben foglalt előírások betartását,

b) a 4. számú mellékletben és az engedélyben előírtak feltüntetését a címkén, illetve a kísérőokmányokon,

c) a helyszínen megállapítható minőségi kifogásokat (küllem, csomagolásra vonatkozó előírások, tárolási körülmények),

d) a gyártási és eltarthatósági időt,

e)[73] hulladék feldolgozása esetén a hulladékkezelési engedély, állati eredetű melléktermékek feldolgozása esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal engedélyének, telepengedélynek a meglétét,

f) a termékállandóság biztosítására tett intézkedéseket, különösen a gyártási folyamat átláthatóságát, és a gyártási folyamathoz szükséges berendezések, alapanyagok, valamint az alapanyagok és a kész termékek elkülönült tárolására alkalmas tárolóterek rendelkezésre állását.

(2)[74] Az ellenőrzés során a vármegyei kormányhivatal - a jogsértés súlyosságára, következményeire és ismétlődésére tekintettel - különösen az Éltv. 57. § a)-c), f) és g) pontjában meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja, ha a termésnövelő anyag[75]

a) az engedélytől eltér, vagy nem rendelkezik engedéllyel, különösen, ha

aa) az engedélyes gyártó nevét, vagy a termék nevét jogosulatlanul tüntették fel, vagy

ab) az engedélyre jogosultatlanul hivatkoztak,

b) jelölése hiányos vagy a vonatkozó előírásoknak nem felel meg, különösen

ba) csomagolóanyag-utánzás esetén,

bb) nyomonkövethetőségre vonatkozó jelölés hiánya esetén, vagy

bc) ha valótlan, megtévesztő adatokat tartalmaz a címke,

c) küllemi, csomagolástechnikai, tárolási szempontból minőségi kifogás alá esik, különösen, ha az

ca) jogosulatlan gyártási tevékenységből származik, vagy

cb) átcímkézett, felülcímkézett, kivéve a hatóság erre vonatkozó kötelezése esetén, vagy

d) lejárt szavatossági idejű.

(3)[76] A termékállandóság vizsgálatához a vármegyei kormányhivatal a gyártónál, a kiszerelőnél, a kereskedőnél és a felhasználónál térítésmentesen mintát vehet. A mintavétel helyén ellenmintát kell hagyni.

(4)[77] A minták vizsgálata az engedélyben előírt paraméterekre terjedhet ki, amely indokolt esetben további adatok ellenőrző vizsgálatával is bővíthető.

(5)[78] Ha a toxikus elem, a só és a szerves szennyezőanyag-tartalom akár egy paraméter vonatkozásában is meghaladja a 3. számú mellékletben meghatározott határértéket, vagy nem felel meg a 3. számú melléklet szerinti higiénés mikrobiológiai határértékeknek, vagy a termék csírázásgátló hatású, a vármegyei kormányhivatal az azonos gyártási számmal, vagy egyéb azonosításra alkalmas egyedi jelöléssel ellátott tétel[79]

a) további forgalmazását megtiltja és visszahívását elrendeli, vagy

b) zár alá vételét elrendeli, amíg a termék biztonságáért és minőségéért felelős megállapításra kerül.

(5a)[80] Amennyiben a visszahívott termék egy megismételt gyártási folyamatot követően, minőségellenőrzés alapján a készítmény megfelel az engedélyokirat előírásainak, a járási hivatal jóváhagyásával ismét forgalomba hozható. A vizsgálatot a termék biztonságáért és minőségéért felelősnek az engedélyokiratban előírt paraméterekre, akkreditált mintavételt követően akkreditált laboratóriumban kell elvégeztetnie.

(5b)[81] Amennyiben a megismételt gyártási folyamatot követően keletkezett termék a minőség ellenőrzése alapján nem megfelelőséget mutat, a hulladékokra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6)[82] Az engedélyben előírt hatóanyag-tartalom csökkenése esetén a vármegyei kormányhivatal elrendeli az azonos gyártási számmal, vagy egyéb azonosításra alkalmas egyedi jelöléssel ellátott tétel forgalomba hozatali tilalmát. A vármegyei kormányhivatal a forgalomba hozatali tilalmat kérelemre feloldja, amennyiben a mért hatóanyag tartalmat a tétel tulajdonosa a címkén vagy a kísérőokmányon feltünteti. A termésnövelő anyag a mért hatóanyag tartalom feltüntetésével legfeljebb fél évig hozható forgalomba.

(7)[83] A termésnövelő anyag reklámjának valamennyi marketingkommunikációs eszköz vonatkozásában összhangban kell lennie az engedély tartalmával, valamint a reklámokban szereplő valamennyi állításnak technikailag igazolhatónak kell lennie. A termésnövelő anyagnak nem tulajdonítható olyan hatás, melynek igazolhatóságát az engedélyező hatóság az engedélyezési eljárás során nem vizsgálta, és amely a termék engedélyokiratában nem szerepel.

(8)[84] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az engedélyköteles termésnövelő anyag szállítmányok szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alá vonása esetén ellenőrzi, hogy a beérkező készítmény szerepel-e a Magyarországon engedélyezett termésnövelő anyagok listáján.

(9)[85] Amennyiben a (8) bekezdés szerinti ellenőrzés során a Nemzeti Adó- és Vámhivatal megállapítja, hogy a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás alá vont engedélyköteles termésnövelő anyag nem szerepel a Magyarországon engedélyezett termésnövelő anyagok listáján, vagy a címke nem tartalmazza a 4. számú melléklet 1-5. és 12. pontjában meghatározott adatokat, és a címkézési hiányosság a készítmény egyértelmű azonosíthatóságát megakadályozza, haladéktalanul értesíti a vármegyei kormányhivatalt, és az érintett készítményeket a vármegyei kormányhivatal szakértői véleménye megérkezéséig az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2016. évi XIII. törvény 78. §-a alapján átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonja.

(10)[86] A vármegyei kormányhivatal a (9) bekezdés szerinti értesítéstől számított 3 munkanapon belül elektronikus úton tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakértői véleményében arról, hogy az érintett készítmény engedélyezett termésnövelő anyagnak minősül-e.

(11)[87] Amennyiben a szabad forgalomba bocsátás vámeljárás a vármegyei kormányhivatal álláspontja szerint nem engedélyezhető, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az áru átmeneti jelleggel hatósági rendelkezés alá vonását megszünteti és a továbbiakban - a vármegyei kormányhivatal véleményének figyelembevételével - a vámjogszabályokban foglaltak szerint jár el.

(12)[88] Amennyiben a vármegyei kormányhivatal a (9) bekezdés szerinti értesítéstől számított 3 munkanapon belül nem tájékoztatja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt a (10) bekezdés szerinti szakértői véleményéről, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal úgy jár el, mintha a vármegyei kormányhivatal álláspontja szerint a forgalomba helyezés engedélyezhető lenne.

14. §[89]

Import termékek esetében minden év január 31-ig az engedélyesnek nyilatkozni kell az első magyarországi forgalmazóról és a raktárakról. A nyilatkozatot az engedélyező hatóság részére kell benyújtani.

15. §[90]

(1) Lejárt eltarthatósági idejű készítmény a minőség ellenőrzése nélkül nem hozható forgalomba A vizsgálatot a forgalmazónak, illetve a tétel tulajdonosának az engedélyokiratban előírt paraméterekre, akkreditált mintavételt követően akkreditált laboratóriumban kell elvégeztetnie.

(2)[91] Amennyiben a minőség-ellenőrzési vizsgálatok eredményei alapján a készítmény megfelel az engedélyokirat előírásainak, a megvizsgált tétel további 1 évig hozható forgalomba. A tétel tulajdonosa vagy a forgalmazó köteles a vizsgálattal kapcsolatos dokumentumokat kérésre a vevő vagy a hatósági ellenőrzés során a vármegyei kormányhivatal rendelkezésére bocsátani. A készítmény csomagolását kiegészítő címkével kell ellátni, a márkanév, a gyártási szám és a meghosszabbított eltarthatósági idő feltüntetésével.

(3) Az engedélyben előírt hatóanyag-tartalom csökkenése esetén a termésnövelő anyag a mért hatóanyag tartalom feltüntetésével legfeljebb fél évig forgalomba hozható.

(4) Ha a termék nem felel meg a 3. számú mellékletben meghatározott határértékeknek, vagy a termék csírázásgátló hatású akkor hulladékként kell kezelni.

(5) Az azonosíthatatlanná vált termék és csomagoló anyag kezelésére a hulladékokra vonatkozó jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

A termésnövelő anyagok felhasználása

16. §

(1) Termésnövelő anyag kizárólag az engedélyben foglalt feltételek szerint használható fel.

(2) Termésnövelő anyag ivóvízbázis védőterületén való felhasználásakor a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló külön jogszabályban előírt korlátozásokat is figyelembe kell venni.

(3) A termésnövelő anyagok légi úton történő kijuttatására a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet előírásait kell alkalmazni.

(4) Nitrogéntartalmú termésnövelő anyag felhasználása során be kell tartani a külön jogszabályban előírt követelményeket.

(5)[92] A termésnövelő anyagokat csak olyan módon és mennyiségben lehet felhasználni, hogy a talajok külön jogszabály szerinti kockázatos anyagtartalma ne haladja meg tartós használat esetén sem a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló külön jogszabályban meghatározott "B" szennyezettségi határértéket, valamint a felszín alatti vizek állapota a termésnövelő anyagok felhasználása következtében ne romoljon.

(6)[93] Zárt termesztő berendezésekből a termesztési ciklus(ok) befejezése után kikerülő, e rendelet előírásai szerint engedélyezett termésnövelő anyagok (gombakomposzt, termesztőközeg) mezőgazdasági területen történő felhasználása a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített talajvédelmi tervre alapozott talajvédelmi hatósági engedéllyel lehetséges. Ezen anyagok tárolására, kiszerelésére használt talajidegen anyagok mezőgazdasági területre nem juttathatók ki.

Kísérleti felhasználás

17. §[94]

(1)[95] Engedéllyel nem rendelkező termékkel vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen - a laboratóriumi és mikroparcellás kísérletek kivételével - csak kérelemre, a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Pest Vármegyei Kormányhivatal) által megadott kísérleti engedély alapján lehet kísérletet végezni.

(2) A termésnövelő anyag akkor használható fel kísérleti célra, ha a kísérleti felhasználás iránti kérelem adattartalma alapján várhatóan nincs káros hatással a növénykultúrára, a talajra, az ember és az állat egészségére, valamint nem veszélyezteti a környezetet és a természetet.

(3)[96] Termésnövelő anyag kísérleti felhasználása iránti kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal a Pest Vármegyei Kormányhivatalhoz kell benyújtani.

(4) Engedéllyel nem rendelkező termésnövelő anyaggal vagy az engedélytől eltérő felhasználási területen kísérletet kizárólag szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy végezhet.

(5)[97] A kísérleti terület méretét a kérelem elbírálása során a Pest Vármegyei Kormányhivatal határozza meg, de az összes kísérleti terület nagysága éves szinten nem haladhatja meg a 20 ha-t.

(6)[98] A kísérletet a vármegyei kormányhivatal ellenőrzi.

(7)[99] A még nem engedélyezett készítményekkel folytatott szabadföldi kísérleteket nyilvánosan bemutatni, illetve a vizsgálati eredményeket ismertetni csak a Pest Vármegyei Kormányhivatal előzetes engedélye alapján lehet. Ez a tevékenység kísérleti célú felhasználásnak minősül.

(8) Kizárólag a kísérleti engedély alapján végzett kísérleteket lehet az engedélyezési eljárás során elfogadni.

Záró rendelkezések

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba.

(2)[100] A termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításáról szóló 37/2014. (XII. 17.) FM rendelettel (a továbbiakban: MódR.) megállapított rendelkezéseknek való megfelelés érdekében az engedélyező hatóság hivatalból felülvizsgálja a termesztő közeg típusokra vonatkozó előírásokat a MódR. hatálybalépésekor már kiadott engedélyekben a MódR. hatálybalépését követő két éven belül.

(3)[101] A MódR.-rel megállapított 3. § (5) bekezdésének való megfelelés érdekében a MódR. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek esetében az engedélyező hatóság a MódR. hatálybalépését követő egy éven belül nyilatkozattételre szólítja fel az engedélyest.

(3a)[102] A 2015. június 1. után kiadott engedélyben a MódR.-rel megállapított 7. § (5) bekezdés g) pont ga) alpontja nem szerepelhet.

(3b)[103] Ahol egy engedélyben nem megállapítható meg a MódR.-rel megállapított 2. § 17. pontja szerinti referencianév, ott az engedélyező hatóság a MódR. hatálybalépését követő egy éven belül nyilatkozattételre szólítja fel az engedélyest.

(3c)[104] A MódR.-rel megállapított 11. § (6)-(8) bekezdéseiben és 12. § (1) bekezdésében foglaltaknak a MódR. hatálybalépését követő három hónap elteltével gyártott tételek esetében kell megfelelni. A MódR. hatálybalépését követő három hónapot megelőzően gyártott tételek raktárakban és kereskedelmi forgalomban található készletei legkésőbb a MódR. hatálybalépését követő egy évig hozhatók forgalomba az eredeti csomagolásban, ezt követően a gyártó vagy az első magyarországi forgalomba hozó köteles a forgalomban maradó tételek csomagolóeszközét a 11. § (6)-(8) bekezdéseinek és a 12. § (1) bekezdésének átcímkézéssel vagy átcsomagolással megfeleltetni.

(3d)[105] A MódR. hatálybalépését megelőzően kiadott engedélyek esetében a termékállandóság vizsgálatánál a toxikus elemek vonatkozásában a 3. számú mellékletben található maximális határértékek irányadóak.

(3e)[106] E rendeletnek a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet deregulációs szempontú módosításáról szóló 163/2023. (XII. 27.) AM rendelettel (a továbbiakban: MódR2.) megállapított 8. § (1) bekezdését és 9. § (8) bekezdés f) pontját a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(3f)[107] A MódR2. hatálybalépése előtt határozott időre kiadott és a MódR2. hatálybalépésekor hatályos termésnövelő anyag forgalomba hozatali és felhasználási engedélyek határozatlan időre szóló hatályúakká válnak.

(4) A rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

(5)[108] Az 1. § (4) bekezdése, 2. § 8. és 12-19. pontja, 3. § (4) és (5) bekezdése, 4. § (1), (4) és (6) bekezdése, 4/A. §-a, 7. § (4) bekezdése és (5) bekezdés c), e), g) és n) pontja, 8. § (2) bekezdése, 9. §-át megelőző alcíme, 9. § (2a) bekezdése, (6) bekezdés b) pontja, (6a) és (6b) bekezdése és (9) bekezdése, 10. § (8) bekezdése, 11. § (3)-(9) bekezdése, 12. § (1)-(1b) bekezdése, 13. § (1), (2) és (4)-(8) bekezdése, 14. és 15. §-a, 17. § (5) és (7) bekezdése, 18. § (2)-(3d) bekezdése, 1. számú melléklet 3., 7. pontja, 8. pont 8.3. alpontja, 13. pontja, 15. pont 15.6-15.13. alpontja, 2. számú melléklet 4.6.1., 5.6.1., 6.6.1., 8.6.1., 9.6.1., 10.5.1. pontja, 2. számú melléklet 4.6.1., 5.6.1., 6.6.1., 8.6.1., 9.6.1., 10.1., 10.5.1., 10.6. pontja, 8. pont 8.3. és 8.8-8.10. alpontja, 1.4., 1.7., 2.3., 2.7., 4.2., 4.3., 5.3., 5.7., 6.2., 6.3., 6.7., 7.3., 7.6., 9.3., 9.7., 10.3., 10.6. pontja, 3. számú melléklet 2.1., 2.2., 2.6., 3.2., 4.1., 4.2., 4.6., 5.6., 6.4., 8.6., 9.1., 9.2., 9.6., 10.5. pontja, 3. számú melléklet függelék E és F pont, 4. számú melléklet 12. és 17. pontja tervezetének a műszaki szabványok és szabályok, valamint az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok terén információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, - a 98/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított - 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikkében előírt egyeztetése megtörtént.

(6)[109] A 15. § (2) bekezdése, az 1. számú melléklet 15.14. pontja, a 2. számú melléklet 1.6., 2.2., 2.4., 2.6., 2.6.1., 3.4., 4.4., 4.6., 4.6.1., 5.6., 5.6.1., 6.2., 6.4., 6.6., 6.6.1., 7.5., 8.3.4., 8.4., 8.5.1., 8.5.2.2., 8.6., 8.6.1., 8.11., 8.12., 9.6., 9.6.1., 10.5., 10.5.1. pontja és a 3. számú melléklet 1.1., 4.1., 7.1., 8.1. pontja, 9.1. pontban foglalt táblázat C:2, D:2, D:3, E:4, E:5, E:6 mezője és 10.1. pontja, valamint 1.2., 2.1., 2.2., 2.6., 4.6., 5.6., 6.4., 7.2., 8.2., 8.6., 9.6., 10.2. és 10.5. pontjának a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításáról szóló 52/2017. (X. 13.) FM rendelettel módosított rendelkezése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(7)[110] A 4. számú melléklet függeléke 1. és 6. pontjának a termésnövelő anyagok engedélyezéséről, tárolásáról, forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 36/2006. (V. 18.) FVM rendelet módosításáról szóló 64/2017. (XII. 22.) FM rendelettel módosított rendelkezése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i 2015/1535/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 5-7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

19. §[111]

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:

a) a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és az azt módosító 463/2013/EU bizottsági rendelet,

b) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet.

Budapest, 2006. május 16.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

1. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

Forgalombahozatali és felhasználási engedély iránti kérelem

1. A termésnövelő anyag kereskedelmi neve.[112]

2. A termésnövelő anyag típusa, az 1. számú melléklet függeléke szerint.

3. Gyártó és az engedély jogosultjának neve, címe és statisztikai számjele, a gyártás helyszíne, bérgyártás esetén a bérgyártó neve, címe, statisztikai számjele.[113]

4. A kérelmező neve, címe és statisztikai számjele.

5. A készítmény teljes összetétele, a hatóanyagok, valamint a szennyező anyagok megnevezése és koncentrációja, az alapanyagok származási helye és koncentrációja.[114]

6. A gyártó által szavatolt minőségi jellemzők.

7. A gyártó által megadott felhasználási lehetőségek és alkalmazási dózisok, a készítmény hatásmechanizmusa.[115]

8. Tűzveszélyességi osztályba sorolás.

9. A gyártó által megadott tárolási és eltarthatósági feltételek.

10. A gyártó által forgalmazni kívánt kiszerelési egység, a csomagolóeszköz anyaga, címketerv.

11. A termésnövelő anyag - kérelmező által megadott - vámtarifaszáma hat számjegyig.

12. Ha a termésnövelő anyag a veszélyes áruk szállításáról szóló (ADR/RID) szabályzatok hatálya alá esik, a termék UN száma és ADR/RID osztálya.

13. Bányászott termékek esetén a feltárási, kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyásáról szóló bányafelügyeleti határozat.[116]

14. A termésnövelő anyag gyártástechnológiájának leírása.

15. A kérelemhez mellékelt dokumentumok:

15.1. A készítmény vizsgálati eredményei.

15.2. A készítmény biztonsági adatlapja, a kémiai biztonságról szóló törvény előírásai szerint.

15.3. Az engedélyezési eljárási díj befizetésének igazolása.

15.4.[117]

15.5. A külön jogszabály szerint kockázatos anyagot tartalmazó termésnövelő anyagok esetén annak bemutatása, hogyan viselkednek a kockázatos anyagok a talajban, milyen hatással vannak a felszín alatti vizekre.

15.6. Írásbeli nyilatkozat arról, hogy az engedélyezni kívánt termék, vagy annak bármely jellemzője, valamint elnevezése harmadik személy szellemi tulajdonjogát nem sérti.[118]

15.7. Amennyiben a gyártó nem azonos a kérelmezővel, úgy gyártói felhatalmazás az engedélyezésre.[119]

15.8. Amennyiben a gyártó nem azonos az engedélyessel, úgy gyártói nyilatkozat az engedélyes megnevezésével.[120]

15.9. A védett márkanevek, kereskedelmi megnevezések tulajdonosainak hozzájárulása.[121]

15.10. A készítmények előállításhoz felhasznált alapanyagok gyártóinak igazolása arról, hogy adott készítményben az alapanyag felhasználásához hozzájárulnak és legalább 1 évig biztosítják az ellátást.[122]

15.11. Hulladékok feldolgozása esetén a hulladékkezelési engedély.[123]

15.12. Állati eredetű melléktermékek feldolgozása esetén az állategészségügyi hatóság engedélye.[124]

15.13. Telepengedély.[125]

15.14. A kísérleti engedély másolata.[126]

1. számú melléklet függeléke

A termésnövelő anyagok típusai

1. MŰTRÁGYÁK

A. EGYSZERŰ MŰTRÁGYÁK

A/1. Nitrogén műtrágyák

A/2. Foszfor műtrágyák

A/3. Kálium műtrágyák

B. ÖSSZETETT MŰTRÁGYÁK

B/1. Szilárd komplex műtrágyák

B/2. Szilárd kevert műtrágyák

B/3. Szuszpenziós műtrágyák

B/4. Oldat műtrágyák

C. MEZOELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK

- Kalcium

- Magnézium

- Kén

- Nátrium

D. MIKROELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK

D/1. Egyetlen mikroelemet tartalmazó műtrágyák

- Bór

- Kobalt

- Réz

- Vas

- Mangán

- Molibdén

- Cink

D/2. Összetett mikroelem-tartalmú műtrágyák

2. SZERVES TRÁGYÁK

3. ÁSVÁNYI TRÁGYÁK

4. KOMPOSZTOK

5. GILISZTAHUMUSZOK

6. TALAJJAVÍTÓ ANYAGOK

6.1. Lúgos hatású talajjavító anyagok

- Puhamészkő őrlemény

- Keménymészkő őrlemény

- Lápi mész

- Tavi mész

- Meszes lápföld

- Cukorgyári mésziszap

- Alginit

- Dolomit

- Önporló dolomit

6.2. Savas hatású talajjavító anyagok

- Gipszanhidrid (őrölt)

- Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor)

- Lignitpor

6.3. Szerves talajjavító anyagok

- Tőzeg

- Lápföld

- Lignitpor

- Alginit

7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK

9. TERMESZTŐKÖZEGEK

10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

11. EGYÉB KÉSZÍTMÉNYEK

Az egyes terméktípusok egymással kombinálhatók, jelölésük ebben az esetben a következő:

a) a készítmény megnevezésében előre kerül a legnagyobb arányban szereplő alkotórész (alaptípus),

b) utána a részarány csökkenő sorrendjében a további típusok, a "hozzáadásával" kitétel feltüntetésével (például műtrágya szerves és ásványi trágya hozzáadásával).

2. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

Az engedély iránti kérelemmel együtt benyújtandó vizsgálati eredmények és adatok

1. MŰTRÁGYÁK

1.1. Fizikai, kémiai vizsgálat, adatok

1.1.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintából:

- küllem: szín, szag, halmazállapot,

- pH (szilárd műtrágyáknál 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony műtrágyáknál eredeti oldatban),

- sűrűség/térfogattömeg,

- nedvesség-tartalom/szárazanyag-tartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),

- nitrogéntartalmú műtrágyák esetén a nitrát, ammónium és amid nitrogén formák,

- káliumtartalmú műtrágyák esetén klorid, illetve szulfáttartalom,

- gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok.

1.1.2. Fizikai, kémiai jellemzőkre vonatkozó adatok:

- tapadási hajlam (szilárd műtrágyák),

- higroszkóposság (szilárd műtrágyák),

- dinamikai viszkozitás (oldat műtrágyák, szuszpenziós műtrágyák),

- kristályosodási pont (oldat műtrágyák),

- szuszpenzió stabilitás (szuszpenziós műtrágyák),

- relatív kifolyási sebesség (szuszpenziós műtrágyák),

- hidegtűrés (szuszpenziós műtrágyák),

- korrozív hatás,

- kelátképző anyag.

1.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter mintából:*[127]

- P, K, NPK műtrágyák: As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb,

- mikroelem - és mikroelemet is tartalmazó műtrágyák: As, Cd, Cr, Hg, Ni, Pb, Se, Co.

1.3. Biztonságtechnikai okból elvégzendő vizsgálatok 3×1 kg mintából a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK, európai parlamenti és tanácsi rendelet III. mellékletében található módszer szerint.

Ammónium-nitrát, illetve 80%-nál több ammónium-nitrátot tartalmazó műtrágyáknál:

- porozitás (olaj visszatartás),

- éghetőanyag-tartalom,

- pH,

- szemcseméret eloszlás,

- klorid tartalom,

- nehézfém (Cu) tartalom vizsgálata,

- robbanóképesség vizsgálata.

1.4. Szerves szennyezők vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából[128]

Amennyiben a műtrágya előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhető:

- összes PAH tartalom (19 vegyület),

- benz(a)pirén tartalom,

- ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),

- összes jelző PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege),

- összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve.

1.5. Biológiai hatás vizsgálata

1.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése.

1.5.2. Táprudak esetében külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként legalább 2-4 eltérő növényben fitotoxikus hatás vizsgálata.

1.6. A készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, óvintézkedésekre (P-mondat) és figyelmeztetésre (H-mondat) utaló mondatok.[129]

1.7. Amennyiben a műtrágya előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további toxikológiai, ökotoxikológiai és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.[130]

2. SZERVES TRÁGYÁK

2.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:

- küllem: szín, szag, halmazállapot,

- pH (10%-os vizes szuszpenzióban),

- térfogattömeg,

- szárazanyag-tartalom,

- szervesanyag-tartalom,

-[131]

- szemcseméret eloszlás,

- gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.).

2.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg mintából:[132]

- As, Cd, Cr, Co, Hg, Ni, Pb, Se.

2.3. Szerves szennyezők vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából[133]

Amennyiben a szerves trágya előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhető:

- összes PAH tartalom (19 vegyület),

- benz(a)pirén tartalom,

- ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),

- összes jelző PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege),

- összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve.

2.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás vizsgálata 4 x 3 kg mintából.[134]

2.5. Biológiai hatás vizsgálata

2.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése.

2.5.2. A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelőnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2-4 szabadföldön vagy zárt termesztő berendezésben végzett biológiai vizsgálata.

2.6. A készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, óvintézkedésekre (P-mondat) és figyelmeztetésre (H-mondat) utaló mondatok.[135]

2.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:[136]

- Fekál coliform szám meghatározása,

- Fekál streptococcus szám meghatározása,

- Pseudomonas aeruginosa szám meghatározása,

- Salmonella sp. kimutatása,

- Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

2.6.2.[137]

2.7. Amennyiben a szerves trágya előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további toxikológiai, ökotoxikológiai és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.[138]

3. ÁSVÁNYI TRÁGYÁK

3.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:

- küllem: szín, szag, halmazállapot,

- pH (szilárd terméknél 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony terméknél eredeti oldatban),

- sűrűség/térfogattömeg,

- nedvességtartalom,

- szervesanyag-tartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn stb.),

- gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldhatóság stb.).

3.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter mintából:

- As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*[139]

3.3. Biológiai hatás vizsgálata: 2 szántóföldi, illetve 2 kertészeti tesztnövénnyel, növényenként legalább egy szabadföldi és egy tenyészedényes vizsgálat végzése.

3.4. A készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, óvintézkedésekre (P-mondat) és figyelmeztetésre (H-mondat) utaló mondatok.[140]

4. KOMPOSZTOK

4.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:

- küllem: szín, szag, halmazállapot,

- pH (10%-os vizes szuszpenzióban),

- térfogattömeg,

- szárazanyag-tartalom,

- szervesanyag-tartalom,

- vízben oldható összes sótartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.).

4.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából:

- As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.

4.3. Szerves szennyezők vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából[141]

A komposzt előállításához felhasznált hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhető:

- összes PAH tartalom (19 vegyület),

- benz(a)pirén tartalom,

- ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),

- összes jelző PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege),

- összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve.

4.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás vizsgálata 4 x 3 kg mintából.[142]

4.5. Biológiai hatás vizsgálata

4.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2-4 szabadföldön vagy zárt termesztő berendezésben végzett vizsgálat.

4.5.2. A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelőnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2-4 szabadföldön vagy zárt termesztő berendezésben végzett biológiai vizsgálata.

4.5.3. Gomba komposztoknál és gomba takaróföldeknél 1-2 gomba tesztnövénnyel végzett vizsgálat.

4.6. A készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, óvintézkedésekre (P-mondat) és figyelmeztetésre (H-mondat) utaló mondatok.[143]

4.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:[144]

- Fekál coliform szám meghatározása,

- Pseudomonas aeruginosa szám meghatározása,

- Fekál streptococcus szám meghatározása,

- Salmonella sp. kimutatása,

- Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

4.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából. (Csak az importból származó tőzeg esetében.)

4.7. A komposzt előállításhoz felhasznált hulladék minőségétől függően további ökotoxikológiai (Daphnia-teszt, halteszt, algateszt) és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.

5. GILISZTAHUMUSZOK

5.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:

- küllem: szín, szag, halmazállapot,

- pH (10%-os vizes szuszpenzióban),

- térfogattömeg,

- szárazanyag-tartalom,

- szervesanyag-tartalom,

- vízben oldható összes sótartalom,

- szemcseméret-eloszlás,

- gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, Ca, Mg stb.).

5.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából:

- As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*[145]

5.3. Szerves szennyezők vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából[146]

Amennyiben a gilisztahumusz előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhető:

- összes PAH-tartalom (19 vegyület),

- benz(a)pirén tartalom,

- ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),

- összes jelző PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege),

- összes PCDD/F WHO TEQ-ekben kifejezve.

5.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevőktől való mentesség vizsgálata 4 × 3 kg mintából.

5.5. Biológiai hatás vizsgálata

5.5.1. Adott célra még nem engedélyezett termékeknél külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2-4 szabadföldön vagy zárt termesztő berendezésben végzett vizsgálat.

5.5.2. A csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelőnek bizonyult termékek külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 2-4 szabadföldön vagy zárt termesztő berendezésben végzett biológiai vizsgálata.

5.6. A készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, óvintézkedésekre (P-mondat) és figyelmeztetésre (H-mondat) utaló mondatok.[147]

5.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:[148]

- Fekál coliform szám meghatározása,

- Pseudomonas aeruginosa szám meghatározása,

- Fekál streptococcus szám meghatározása,

- Salmonella sp. kimutatása,

- Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

5.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat 3 × 0,5 kg mintából.

5.7. Amennyiben a gilisztahumusz előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további toxikológiai, ökotoxikológiai és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.[149]

6. TALAJJAVÍTÓ ANYAGOK

6.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:

- küllem: szín, szag, halmazállapot.

6.1.1. Lúgos hatású talajjavító anyagok

6.1.1.1. Puhamészkő őrlemény

- összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve,

- MgCO3-tartalom,

- nedvességtartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- 0,8 mm-es szitán áteső rész,

- 2,0 mm-es szitán áteső rész,

- 5,0 mm-es szitán áteső rész.

6.1.1.2. Keménymészkő őrlemény

- összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve,

- nedvességtartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- 0,25 mm-es szitán áteső rész,

- 1,0 mm-es szitán áteső rész.

6.1.1.3. Lápi mész, tavi mész, meszes lápföld, cukorgyári mésziszap, alginit

- összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve,

- nedvességtartalom.

6.1.1.4. Dolomit

- összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve,

- Ca-tartalom,

- Mg-tartalom,

- nedvességtartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- 0,1 mm-es szitán áteső rész,

- 0,25 mm-es szitán áteső rész,

- 0,8 mm-es szitán áteső rész.

6.1.1.5. Önporló dolomit

- összes karbonáttartalom CaCO3-ban kifejezve,

- Ca-tartalom,

- Mg-tartalom,

- nedvességtartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- 0,1 mm-es szitán áteső rész,

- 0,25 mm-es szitán áteső rész,

- 1,0 mm-es szitán áteső rész,

- 2,0 mm-es szitán áteső rész.

6.1.2. Savas hatású talajjavító anyagok

6.1.2.1. Gipszanhidrid (őrölt)

- CaSO4-tartalom CaSO4 × H2O-ban kifejezve,

- szemcseméret eloszlás,

- 0,8 mm-es szitán áteső rész,

- 1,0 mm-es szitán áteső rész.

6.1.2.2. Lignites gipsz (80% gipsz + 20% lignitpor)

- CaSO4-tartalom CaSO4 × H2O-ban kifejezve,

- szemcseméret eloszlás,

- 1,0 mm-es szitán áteső rész,

- 2,5 mm-es szitán áteső rész.

6.1.2.3. Lignitpor

- S-tartalom,

- nedvességtartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- 1,0 mm-es szitán áteső rész.

6.1.3. Szerves talajjavító anyagok

6.1.3.1. Tőzeg

- nedvességtartalom,

- szervesanyag-tartalom.

6.1.3.2. Lápföld

- nedvességtartalom,

- szervesanyag-tartalom.

6.1.3.3. Lignitpor

- szervesanyag-tartalom.

6.1.3.4. Alginit

- nedvességtartalom,

- szervesanyag-tartalom.

6.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 x 1 kg mintából:[150]

- szervesanyag-tartalmú talajjavító anyagok (tőzeg, lápföld, lignit, lápi mész, meszes lápföld, alginit): As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.

6.3. Szerves szennyezők vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából[151]

Amennyiben a talajjavító anyag előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhető:

- összes PAH tartalom (19 vegyület),

- benz(a)pirén tartalom,

- ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),

- összes jelző PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege),

- összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve.

6.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás vizsgálata 4 x 3 kg mintából: szervesanyag-tartalmú talajjavító anyagoknál.[152]

6.5. Hatékonyságot igazoló vizsgálatok: 6.1. pontban nem szereplő, talajjavító hatású készítményeknél, talajtípusonként legalább 2-4 szabadföldön vagy tenyészedényben végzett vizsgálat szükséges.

6.6. A készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, óvintézkedésekre (P-mondat) és figyelmeztetésre (H-mondat) utaló mondatok.[153]

6.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat szerves eredetű talajjavító anyagoknál 3 x 0,5 kg mintából:[154]

- Fekál coliform szám meghatározása,

- Pseudomonas aeruginosa szám meghatározása,

- Fekál streptococcus szám meghatározása,

- Salmonella sp. kimutatása,

- Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

6.6.2. Sugár-biológiai vizsgálat: 3 × 0,5 kg mintából. (Csak az importból származó tőzeg esetében.)

6.7. Amennyiben a talajjavító anyag előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további toxikológiai, ökotoxikológiai és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.[155]

7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

7.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintából:

- küllem: szín, szag, halmazállapot,

- pH (szilárd talajkondicionáló készítményeknél 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony talajkondicionáló készítményeknél eredeti oldatban),

- sűrűség/térfogattömeg,

- nedvességtartalom/szárazanyag-tartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn, szerves anyag stb.),[156]

- gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldhatóság, vízfelvevő képesség stb.).

7.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter mintából:

- As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*[157]

7.3. Szerves szennyezők vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából[158]

Amennyiben a talajkondicionáló készítmény előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhető:

- összes PAH tartalom (19 vegyület),

- benz(a)pirén tartalom,

- ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),

- összes jelző PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege),

- összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve.

7.4. Hatékonyságot igazoló vizsgálatok: talajtípusonként legalább 2-4 szabadföldön vagy tenyészedényben végzett vizsgálat szükséges.

7.5. A készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, óvintézkedésekre (P-mondat) és figyelmeztetésre (H-mondat) utaló mondatok.[159]

7.6. Amennyiben a talajkondicionáló készítmény előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további toxikológiai, ökotoxikológiai és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.[160]

8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK

8.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintából:

- küllem: szín, szag, halmazállapot,

- pH (szilárd készítményben 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony készítményben eredeti oldatban),

- térfogattömeg/sűrűség,

- nedvességtartalom/szárazanyag-tartalom,

- szervesanyag-tartalom.

8.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter mintából:

- As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*[161]

8.3. Mikrobiológiai minősítés 3 x 1 kg vagy liter mintából, illetve a vizsgáló laboratóriummal előzetesen egyeztetetett mennyiségből.[162]

8.3.1. mikroorganizmusok számszerű meghatározása,

8.3.2. enzimaktivitás vizsgálat,

8.3.3. mikorrhiza vizsgálat.

8.3.4. eltarthatósági vizsgálat (gomba, baktérium, alga).[163]

8.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás vizsgálata 4 x 1 kg vagy liter mintából.[164]

8.5. Biológiai hatás vizsgálata

8.5.1. Szimbionta mikroorganizmusok: magkezeléses felhordás esetén 1 üvegházi vizsgálat (Roux-csöves vizsgálat, steril növénykísérlet).[165]

8.5.2. Cellulózbontó mikroorganizmusok.

8.5.2.1. Komposztálási célra: 1 üvegházi vizsgálat kétféle talajon (cellulózbontási teszt).

8.5.2.2. Tarlókezelési célra: 1 üvegházi vizsgálat kétféle talajon (tarlóbontó aktivitás mérése):[166]

- szén transzformációs teszt és

- cellulózbontó aktivitás.

8.5.3. Elsődlegesen talajon keresztül ható, termésnövelő hatású mikroorganizmusok: 1-2 tenyészedényes bioteszt 2 eltérő fizikai féleségű talajon, valamint 4-8 szabadföldi (indokolt esetben üvegházi) biológiai hatékonyság vizsgálat többféle fizikai talajféleségen.

8.5.4. Növényre ható mikroorganizmusok: kultúránként (szakmailag indokolt esetben külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként) 2-4 szabadföldi vagy üvegházi vizsgálat.

8.6. A készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, óvintézkedésekre (P-mondat) és figyelmeztetésre (H-mondat) utaló mondatok.[167]

8.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:[168]

- Fekál coliform szám meghatározása,

- Pseudomonas aeruginosa szám meghatározása,

- Fekál streptococcus szám meghatározása,

- Salmonella sp. kimutatása,

- Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

8.7. Géntechnológiával módosított szervezettől mentességről igazolás szükséges.

8.8. A készítményt alkotó törzseket egyenként a Szent István Egyetem Kertészeti Kar törzsgyűjteményében kell elhelyezni.[169]

8.9. A mikroorganizmusok megnevezése az alábbiak szerint:[170]

8.9.1. fajnév,

8.9.2. faj alatti rendszertani kategóriák (törzsig).

8.10. A mikroorganizmus törzsre jellemző toxinspektrum megnevezése toxintermelő törzsek esetén.[171]

8.11. Az egyes mikroorganizmusok kimutatásához szükséges módszer és a táptalaj, tápoldat összetétele.[172]

8.12. A piacfelügyeleti ellenőrzésekhez az egyes mikroorganizmus törzsek leadása archiválási célból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (a továbbiakban: NÉBIH-NTAI) Pécsi Talajbiológiai Laboratóriumba (baktériumok, gombák), illetve a NÉBIH-NTAI Vízélettani Laboratóriumába (algák).[173]

9. TERMESZTŐKÖZEGEK

9.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg mintából:

- küllem: szín, szag, halmazállapot,

- pH (10%-os vizes szuszpenzióban),

- térfogattömeg,

- szárazanyag-tartalom,

- szervesanyag-tartalom,

- vízben oldható összes sótartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- N, P2O5, K2O.

9.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg mintából:

- As, Cd, Cr, Co, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*[174]

9.3. Szerves szennyezők vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából[175]

Amennyiben a termesztőközeg előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhető:

- összes PAH tartalom (19 vegyület),

- benz(a)pirén tartalom,

- ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),

- összes jelző PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege),

- összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve.

9.4. Csírázásgátló és gyomosító hatás, valamint növénypatogén kórokozóktól és kártevőktől való mentesség vizsgálata 4 × 3 kg mintából.

9.5. Biológiai hatás vizsgálata: a csírázásgátló vizsgálatban nem megfelelőnek bizonyult termékeknél kultúránként legalább 2-4 biológiai vizsgálat.

9.6. A készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, óvintézkedésekre (P-mondat) és figyelmeztetésre (H-mondat) utaló mondatok.[176]

9.6.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:[177]

- Fekál coliform szám meghatározása,

- Pseudomonas aeruginosa szám meghatározása,

- Fekál streptococcus szám meghatározása,

- Salmonella sp. kimutatása,

- Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

9.6.2. Sugárbiológiai vizsgálat: 3 × 0,5 kg mintából. (Csak az import tőzeget tartalmazó termesztőközegek esetében.)

9.7. Amennyiben a termesztőközeg előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további toxikológiai, ökotoxikológiai és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.[178]

10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

10.1. Fizikai, kémiai vizsgálat 3 × 1 kg vagy liter mintából:

- küllem: szín, szag, halmazállapot,

- pH (szilárd növénykondicionáló készítményeknél 10%-os vizes szuszpenzióban, folyékony növénykondicionáló készítményeknél eredeti oldatban),

- sűrűség/térfogattömeg,

- nedvességtartalom/szárazanyag-tartalom,

- szemcseméret eloszlás,

- gyártó által deklarált hatóanyagok (N, P2O5, K2O, CaO, MgO, B, Co, Cu, Fe, Mn, Mo, Zn, szerves anyag stb.),[179]

- gyártó által deklarált egyéb tulajdonságok (vízoldhatóság stb.).

10.2. Toxikus elemek vizsgálata 3 × 1 kg vagy liter mintából:

- As, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Ni, Pb, Se.*[180]

10.3. Szerves szennyezők vizsgálata 3 x 1 kg vagy liter mintából[181]

Amennyiben a növénykondicionáló készítmény előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően az alábbi összetevők vizsgálata is szükséges, illetve elrendelhető:

- összes PAH tartalom (19 vegyület),

- benz(a)pirén-tartalom,

- ásványiolaj-tartalom (TPH C5-C40),

- összes jelző PCB tartalom (PCB-28, 52, 101, 118, 138, 153, 180 összege),

- összes PCDD/F tartalom WHO TEQ-ekben kifejezve.

10.4. Biológiai hatékonyságot igazoló vizsgálatok: külön jogszabályban meghatározott kultúracsoportonként 3-6 szabadföldi vagy zárt termesztő berendezésben végzett vizsgálat szükséges.

10.5. A készítmény veszélyességi besorolása, veszélyjelek, óvintézkedésekre (P-mondat) és figyelmeztetésre (H-mondat) utaló mondatok.[182]

10.5.1. Higiénés mikrobiológiai vizsgálat 3 x 0,5 kg mintából:[183]

- Fekál coliform szám meghatározása,

- Pseudomonas aeruginosa szám meghatározása,

- Fekál streptococcus szám meghatározása,

- Salmonella sp. kimutatása,

- Humán parazita bélféreg peteszám meghatározása.

10.6. Amennyiben a növénykondicionáló készítmény előállításához hulladékot (is) használtak fel, a hulladék minőségétől függően további toxikológiai, ökotoxikológiai és egyéb vizsgálatok is elrendelhetőek.[184]

11. EGYÉB ANYAGOK

Az anyag minőségétől függően az engedélyező hatóság esetenként adja meg a szükséges vizsgálatok körét.

3. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

Minőségi előírások a termésnövelő anyagokra

1. MŰTRÁGYÁK

1.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások (oldatok esetében az öntözővizekre vonatkozó vizsgálati módszerek alkalmazandók)[185]

A hatóanyag-tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.

1.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások (oldatok esetében az öntözővizekre vonatkozó vizsgálati módszerek alkalmazandók)[186]

* A Cd tartalom legfeljebb 20 mg/P2O5 kg lehet (azaz 0,2 mg Cd/1% P2O5 hatóanyag).

** 20% szárazanyag-tartalom alatt a határértékek mg/l dimenzióban értendők.

1.3. Biztonságtechnikai okból megengedhető értékek

Ammónium-nitrát, illetve 80%-nál több ammónium-nitrátot tartalmazó műtrágyáknál

- porozitás: a műtrágya olaj visszatartása az első két 25-50 °C közötti termikus ciklus után < 4%,

- éghető anyag tartalom szénben kifejezve: a 31,5%-nál nagyobb nitrogéntartalom esetén < 0,2%, 28,0-31,5% közötti nitrogén-tartalom esetén < 0,4%,

- pH: 10%-os vizes oldatban > 4,5,

- szemcseméret eloszlás: 0,5 mm alatt legfeljebb 3%, 1,0 mm alatt legfeljebb 5%,

- klorid-tartalom: < 0,02%,

- Cu-tartalom < 10 mg/kg sz.a.,

- robbanóképesség: minden egyes robbantás esetén valamennyi ólomhenger összenyomódása meghaladja az 5%-os értéket.

1.4. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások

1.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.

2. SZERVES TRÁGYÁK

2.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások (oldatok esetében az öntözővizekre vonatkozó vizsgálati módszerek is alkalmazhatók)[188]

2.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások

2.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.

2.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.

2.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások

3. ÁSVÁNYI TRÁGYÁK

3.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások

A hatóanyag-tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.

3.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások

3.3. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.

3.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.

4. KOMPOSZTOK

4.1. Hatóanyagokra vonatkozó előírások[193]

4.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások

4.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások

4.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.

4.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.

4.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások

5. GILISZTAHUMUSZOK

5.1. Hatóanyagokra vonatkozó előírások

5.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások

5.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások

5.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.

5.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.

5.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások

6. TALAJJAVÍTÓ ANYAGOK

6.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások

6.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások

6.4. Szerves talajjavító anyagok talajhigiénés mikrobiológiai előírásai

6.5. A hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.

7. TALAJKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

7.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások (oldatok esetében az öntözővizekre vonatkozó vizsgálati módszerek is alkalmazhatók)[199]

A hatóanyag-tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.

7.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások (oldatok esetében az öntözővizekre vonatkozó vizsgálati módszerek is alkalmazhatók)[200]

7.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások

7.4. A hatékonyság feleljen meg a gyártó által feltüntetett hatásnak.

8. MIKROBIOLÓGIAI KÉSZÍTMÉNYEK

8.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások (oldatok esetében az öntözővizekre vonatkozó vizsgálati módszerek is alkalmazhatók)[201]

8.1.1. a baktériumok száma legalább 106 CFU/g sz.a. vagy CFU/cm3,

8.1.2. a gombaszám legalább 105 CFU/g sz.a. vagy CFU/cm3,

8.1.3. az algaszám legalább 106 sejt/cm3 legyen,

8.1.4. készre hígított készítmények esetében a mikroorganizmusok száma a 8.1.1-8.1.3. pontban leírt értékeket n-nek tekintve legalább 10n-2 /g sz.a. vagy 10n-2 /cm3 legyen.

A hatóanyag-tartalom megengedett eltérése 10n-1, ahol n az engedélyokiratban megadott értéknek felel meg.

CFU = Colony Forming Unit (telepképző egységek)

sz.a. = szárazanyag.

8.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások (oldatok esetében az öntözővizekre vonatkozó vizsgálati módszerek is alkalmazhatók)[202]

8.3. A mikrobiológiai minősítés feleljen meg a gyártó által garantált értékeknek. Nem okozhat toxikus hatást a talajban.

8.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.

8.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.

8.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások

9. TERMESZTŐKÖZEGEK

9.1. Hatóanyagokra vonatkozó előírások[204]

9.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások

9.3. Szerves szennyezőkre vonatkozó előírások

9.4. Nem tartalmazhat a biológiai körforgásba nem vihető idegen anyagot, csírázást, növekedést gátló anyagokat, zárlati gyomok magvait, illetve ezek vegetatív részeit, humán-, állat- és növényegészségügyi szempontból káros, fertőző makro- és mikroszervezeteket, mérgező, szennyező és radioaktív anyagokat.

9.5. A biológiai hatékonyság feleljen meg a gyártó által garantált hatásnak.

9.6. Talajhigiénés mikrobiológiai előírások

10. NÖVÉNYKONDICIONÁLÓ KÉSZÍTMÉNYEK

10.1. A hatóanyagokra vonatkozó előírások (oldatok esetében az öntözővizekre vonatkozó vizsgálati módszerek is alkalmazhatók)[208]

A hatóanyag-tartalom a tolerancia határon belül feleljen meg a gyártó által megadott értékeknek.

10.2. A toxikus elemekre vonatkozó előírások (oldatok esetében az öntözővizekre vonatkozó vizsgálati módszerek is alkalmazhatók)[209]

3. számú melléklet függeléke

A műtrágyákra vonatkozó toleranciák

- A táblázatokban megadott toleranciák a tápanyag értékének a címkén, műbizonylaton feltüntetett értéktől való megengedett eltérését jelentik.

- A toleranciák célja a gyártás, a mintavétel és az elemzés során jelentkező eltérések figyelembevétele.

- Ha maximális érték nincs megadva, a tápanyagokat tekintve a feltüntetett érték túllépése - a mikroelemeket tartalmazó műtrágyák kivételével - nem korlátozott.

- A különböző nitrogénformák vagy a foszfor különböző oldhatósági formák esetében a feltüntetett tartalomra vonatkozó tolerancia az adott tápanyag összes tartalmának 0,1-e, de legfeljebb 2 tömegszázalék.

A. EGYSZERŰ MŰTRÁGYÁK

A/1. NITROGÉN MŰTRÁGYÁK

A/2. FOSZFOR MŰTRÁGYÁK

A/3. KÁLIUM MŰTRÁGYÁK

B. ÖSSZETETT MŰTRÁGYÁK

C. FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁK

C/1. EGYSZERŰ FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁK

C/2. ÖSSZETETT FOLYÉKONY MŰTRÁGYÁK

D. MEZOELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK

A tolerancia a deklarált érték egynegyede, de legfeljebb 0,9%.

E. MIKROELEM TARTALMÚ MŰTRÁGYÁK[211]

F. EGYÉB MŰTRÁGYÁK[212]

4. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

Az engedélyezett termésnövelő anyag csomagolóeszközén, valamint a 100 kg nettó tömeget meghaladó ömlesztett áru kísérő okmányán feltüntetendő adatok

1. Az engedély száma.[213]

2. A termésnövelő anyag kereskedelmi neve (feltűnő helyen, egyértelműen, olvashatóan).

3. A termésnövelő anyag engedélyben meghatározott típusa.

4. A gyártó neve, címe és statisztikai számjele.

5. Az engedélyes neve, címe és statisztikai számjele.

6. Az engedélyben előírt tápanyag-tartalom és oldhatóság a 4. számú melléklet függelékében meghatározott módon.

7. Felhasználási előírás.

8. Veszélyességi besorolás, veszély jelek, a kockázatokra (R) és a biztonságra (S) utaló mondatok, az alkalmazás során előírt védőeszközök, elsősegélynyújtási eljárás.

9. Környezetvédelmi előírások.

10. Tűzveszélyességi osztályba sorolás.

11. Tárolási előírások.

12. Gyártási idő (év, hónap, nap), eltarthatóság a gyártó által adott gyártási számot, vagy a tétel azonosítására alkalmas jelölést.[214]

13. A termésnövelő anyag - kérelmező által megadott - vámtarifaszáma hat számjegyig.

14. Garantált nettó tömeg vagy térfogat.[215]

15. Ha a termésnövelő anyag a veszélyes áruk szállításáról szóló (ADR/RID) szabályzatok hatálya alá esik, a termék UN száma és ADR/RID osztálya.

16. Egyéb előírások.

17. A címkén feltüntetett kötelező információk legkisebb betűmérete:[216]

4. számú melléklet függeléke

A tápelemek feltüntetésére vonatkozó előírások

1. A műtrágyák csomagolásán, címkéjén, illetve kísérőokmányán a tápelemeket vegyjellel és betűvel is, a 6. pont szerinti táblázat szerint elemi vagy oxidos formában kell feltüntetni, amely táblázat tartalmazza az elemi és oxidos forma közötti átváltás szorzószámait. A tápelemek sorrendje egyben a felsorolás kötelező sorrendjét is jelenti.[217]

2. A szilárd műtrágyák tápelem-tartalmát tömegszázalékban (m/m%), a folyékony műtrágyákét vegyes százalékban (m/v%) kell feltüntetni. A makro- és mezoelemeket egész számokban, adott esetben egy tizedes helyig kell megadni.

3. Az oldhatóságot a műtrágya tömegszázaléka szerint kell kifejezni. Amennyiben az elem teljes mértékben vízben oldható, akkor csak a vízben oldható tartalmat kell feltüntetni, ha a vízben oldható mennyiség eléri a teljes mennyiség egynegyedét, a teljes és vízben oldható mennyiséget egyidejűleg kell feltüntetni.

4. A csak mikroelemet tartalmazó műtrágyánál a "mikroelem keverék" és az elemek nevét kell feltüntetni, ha a mikroelemeket más műtrágyához adagolják, akkor a műtrágya típus meghatározását a "mikroelemek hozzáadásával" és az elemek nevének kell követnie.

5. Amikor a mikroelemek kelát vagy komplex formában vannak kötve, akkor a mikroelem nevének megadása után a kelátja/komplexe pontosítást kell alkalmazni, és fel kell tüntetni a kelátképző vegyület nevét.

6. A tápelemek megjelölése, valamint az elemi és oxidos forma közötti átváltás szorzószámai:[218]

5. számú melléklet a 36/2006. (V. 18.) FVM rendelethez

Kísérleti felhasználás iránti kérelem

1. Kérelmező neve és címe

2. Kísérleti készítmény

a) kereskedelmi neve,

b) termésnövelő anyag típusa az 1. számú melléklet függeléke szerint,

c) gyártó neve, címe és statisztikai számjele,

d) összetétele, hatóanyagok, alapanyagok, szennyező anyagok megnevezése és részaránya,

e) a gyártó által szavatolt minőségi jellemzők,

f) a gyártó által megadott felhasználási lehetőségek és alkalmazási dózisok,

g) tűzveszélyességi osztályba sorolás,

h) a gyártó által megadott tárolási és eltarthatósági feltételek.

3. Kísérlet

a) helyszíne (vármegye, helység, gazdaság, földhasználó),[219]

b) az összes kísérleti terület nagysága ha-ban kifejezve,

c) kísérleti növény (faj, fajta, alany),

d) kísérlet elrendezése (parcellaméret, kezelésszám, ismétlések száma),

e) kezelések adatai (dózis, koncentráció, fenofázis, kezelés módja, felhasznált vízmennyiség),

f) értékelési szempontok.