87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet

az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 18. és 21. pontjában, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében, az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdés a) pont 9. alpontjában, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (14) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a), c) és k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A 2. § 1. pontjában felsorolt állatfajok egyedei kizárólag e rendelet szabályai szerint szállíthatók.

(2) E rendeletet nem kell alkalmazni a kedvtelésből tartott állatok nem kereskedelmi célú szállítása, valamint a cirkuszi bemutató- és állatkerti állatok és a nem vágásra szánt lófélék szállítása esetén.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. állat: az alábbi fajok valamelyikéhez tartozó egyed:

a)[1] szarvasmarhafélék: szarvasmarha, zebu, jak, bivaly, bölény (a továbbiakban együtt: szarvasmarha),

b) lófélék: vágásra szánt ló, szamár, öszvér,

c) sertés, kivéve a vaddisznó,

d) juh és kecske,

e) baromfi és egyéb madárfajok (a továbbiakban együtt: baromfi): házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, galamb, fácán, fogoly, fürj, tőkés réce, lapos-mellű futómadarak és keltető-tojásaik,

f) házinyúl,

g) prémesállat-fajok: csincsilla, nutria, angóranyúl, sarki és ezüstróka, nyérc, görény,

h) szabad természetből befogott, vagy tenyésztett vadászható állatfajok: szarvasfélék, muflon, vaddisznó, mezei nyúl, üregi nyúl;

2. állatazonosítási dokumentum: az egyes állatok azonosságát igazoló, alábbi dokumentum:

a) a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet [a továbbiakban: 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet] 2. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti belföldi marhalevél-igazoló lap,

b) az egyes állatfajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 29/2000. (VI. 9.) FVM rendelet 30. § 8. pontja szerinti lóútlevél,

c) a sertések jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet [a továbbiakban: 116/2003. (XI. 18.) FVM rendelet] 2. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti sertés szállítólevél,

d) a juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási ás Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet [a továbbiakban: 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet] 13. §. (1) bekezdése szerint kiállított szállítólevél,

e) a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről szóló 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet [a továbbiakban: 120/2007. (X. 18.) FVM rendelet] 4. § (1) bekezdése szerint kiállított szállítólevél;

3. állatszállítás: az állatnak tartási helyek közötti mozgása lábon hajtással, járművön vagy egyéb módon. Az állatszállítás magában foglalja az állatok egy vagy több szállítóeszközben történő mozgatását, valamint az ezzel kapcsolatos műveleteket, beleértve a berakodást, kirakodást, átrakodást és pihenőt, egészen az állatoknak a rendeltetési helyen való kirakodásáig;

4. állattartó: az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 18. § (2) bekezdésében meghatározott személyek;

4a.[2] járványügyi egység: azon állatok csoportja, amelyek esetében az adott kórokozónak való kitettség valószínűsége megegyezik; egy járványügyi egységet több tartási helyen tartott állatok is képezhetnek;

5. szállítmány: egy önálló szállítójárműre felrakott, egy helyre, azonos célból szállítandó állatok;

6. tartási hely: bármely olyan, egy járványügyi egységet képező létesítmény, építmény vagy fedetlen gazdaság esetén bármely olyan hely, ahol az 1. pont szerinti állatokat állandó vagy időszakos jelleggel tartanak, vagy ahol ilyen állatok tartózkodnak, beleértve a vágóhidakat, a keltető üzemeket és az állati hulla megsemmisítőket; több létesítmény, építmény egy tartási helynek tekintendő, ha az állatok egymással közvetlenül érintkezhetnek, függetlenül az ott tartott állatok fajától, hasznosításuk módjától.

3. Az állatszállítás általános szabályai

3. § (1) Az állattartó köteles:

a) az állatszállítást az állategészségügyi és állatjóléti szabályoknak megfelelően előkészíteni, lebonyolítani és dokumentálni,

b) a szállítandó állatok egészségét és jólétét megőrizni,

c) az állatszállítás személyi és tárgyi feltételeiről gondoskodni.

(2) Gazdasági haszonállatokat csak engedélyezett felvásárló telepen, állat-átvételi helyen, állatvásárban és állatpiacon, valamint házalásnak nem minősülő esetben az állat tartási helyén szabad felvásárolni, illetőleg eladni, beleértve az előzetes igényfelmérés, megrendelés alapján, egyidejűleg több tartási helyről történő ki- és beszállítás esetét, amennyiben az átadás a tartási hely határánál megtörténik, és nem jár a tartási hely és a szállítóeszköz közötti járványterjesztő tárgyak (láda, ketrec stb.) mozgásával.

(3) Gazdasági haszonállatot összegyűjteni csak engedélyezett rakodóhelyre, karantén-telepre, gyűjtőállomásra, illetőleg engedélyezett kereskedői telephelyre szabad.

4. Az állatok lábon hajtása

4. § (1) Az állatok lábon hajtása esetén az állatokat hatósági engedély nélkül csak azokon az utakon szabad hajtani, amelyek az illető állatfajra vonatkozóan állat-egészségügyi zárlat vagy forgalmi korlátozás alatt nem állnak.

(2)[3] Azokon a területeken, ahol az állatok lábon hajtása gyakori, az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró járási hivatalhoz (a továbbiakban: járási hivatal) történő bejelentés alapján az állattartó pihenő- és itatóhelyeket köteles kialakítani. A pihenő- és itatóhelyeket feltűnő módon, táblával meg kell jelölni.

(3)[4] Minden településen, ahol húsz kilométeren túl lábon hajtott, vándoroltatott állatok legalább huszonnégy órát meghaladó időt eltöltenek, az állatok tulajdonosa vagy kísérője e tényt a járási hivatalnak köteles bejelenteni.

5. Az állatok járművön vagy egyéb módon szállítása

5. § (1)[5] A szállítandó állatok rendeltetési helye szerinti állattartó köteles valamennyi továbbtartási célú állatszállításról az állatszállítást megelőző minimum huszonnégy órával korábban a járási hivatalt értesíteni.

(2) Az állattartó köteles az 1. mellékletnek megfelelő nyilatkozatát a szállítás során eljáró szolgáltató állatorvosnak átadni, valamint az állatazonosító dokumentumokat bemutatni.

(3) Állatokat csak erre a célra engedélyezett idegen- és veszélyforrást jelentő anyagtól mentes, tiszta, műszakilag megfelelő állapotú járművön, vasúton, gépkocsin, repülőgépen, hajón (a továbbiakban együtt: szállítóeszköz), illetőleg ketrecben, konténerben stb. szabad szállítani, a vonatkozó állatjóléti szabályok betartása mellett.

(4) Állatokat berakodni csak az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és a 1255/97/EK rendelete módosításáról szóló, 2004. december 22-i 2005/1/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2005/1/EK tanácsi rendelet) I. Melléklet II. Fejezetében foglaltaknak megfelelő szállítóeszközbe lehet.

6. § (1) A szolgáltató állatorvos a szállítási dokumentáció kiállítása előtt köteles meggyőződni az állatok 12-14. § szerinti azonosságáról, szállításra való alkalmasságáról, állategészségügyi státuszáról, a kísérő dokumentáció és a szállítóeszköz megfelelőségéről és a 3. mellékletben foglalt feltételek teljesüléséről.

(2) Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság a járványügyi helyzet függvényében a különböző állatfajokra vonatkozóan a 3. mellékletben előírt vizsgálatok gyakoriságától eltérő vizsgálati kötelezettséget is előírhat.

7. § Nem kell az 1. és 2. melléklet szerinti dokumentumot kiállítani az állatok gyógykezelésre történő szállításához. Ezekben az esetekben azokat a kezelő állatorvos által kiadott beutaló helyettesíti.

8. § (1) Az állattartó köteles gondoskodni a megfelelő vizsgálati feltételek megteremtéséről, különösen a tisztaságról, fertőtlenítésről és segéderőről.

(2) A szolgáltató állatorvos csak a nappali órákban, természetes fényben vizsgálhatja meg az állatokat. Sürgős esetben kivételesen a vizsgálat az állattartó által biztosított megfelelő erősségű mesterséges világítás mellett is elvégezhető.

(3) Amennyiben az 1. mellékletnek megfelelően kitöltött és aláírt nyilatkozat, vagy az eredményes vizsgálat feltételei hiányoznak, a dokumentumok beszerzéséig, illetve az eredményes vizsgálat feltételeinek megteremtéséig a szolgáltató állatorvos a 2. melléklet szerinti bizonyítvány kiállítását köteles megtagadni.

(4) A szolgáltató állatorvos szükség esetén elrendelheti egyes állatok vagy állatcsoportok egymástól elkülönített szállítását.

(5) Az állatbetegségek bejelentésnek rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti bejelentési kötelezettség alá tartozó, vagy egyéb jelentős fertőző állatbetegség, vagy annak gyanúja megállapítása esetén a szolgáltató állatorvos a 2. melléklet szerinti bizonyítvány kiállítását köteles megtagadni és a betegség leküzdésére vonatkozó szabályok szerint eljárni.

(6) Amennyiben az állat/állomány olyan járványügyi korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, amelynek következtében a kiszállítás tilos, a szolgáltató állatorvos a 2. melléklet szerinti állategészségügyi bizonyítvány kiállítását köteles megtagadni.

9. § (1) Állatszállításra használt szállítóeszközt az ahhoz tartozó felszerelési tárgyakkal együtt, minden szállítás után a kirakodás helyén vagy a legközelebbi, erre engedélyezett, nyilvántartott helyen tisztítani és fertőtleníteni kell.

(2) Az állatrakodásnál használt rakodóudvarokat, rámpákat, hidakat és egyéb eszközöket minden be- és kirakás után tisztítani és fertőtleníteni kell.

(3) Ha a járműveket, ketreceket, rekeszeket és ládákat ugyanazon a napon, egymás után több alkalommal, azonos helyről, azonos célállomásra történő állatszállításra használják, a fogadó tartási hely szerint illetékes hatósági állatorvos engedélye alapján elegendő az aznapi szállítás befejezése után történő tisztítás és fertőtlenítés. A trágyát, almot és egyéb hulladékot azonban ilyen esetben is minden szállítás után el kell távolítani.

(4) A tisztítás és a fertőtlenítés az üzemeltető feladata, melyet a fertőtlenítés szabályai szerint kell végrehajtani, és arról nyilvántartást kell vezetni.

(5) Az állatok etetésére, itatására, útközben való ki- vagy berakására, továbbá átrakására, vagy egyéb állategészségügyi vizsgálatra használt helyeket és eszközöket is tisztítani és fertőtleníteni kell azok használata után.

(6) A tisztítást és fertőtlenítést könnyen mosható, vízzáró burkolattal és - zárt csatornába vagy gyűjtőaknába torkolló - levezető csatornával ellátott, erre a célra engedélyezett, illetve nyilvántartott helyen kell végrehajtani.

10. § Gépjárművön történő élőállat-szállításra csak speciálisan erre a célra kialakított, megfelelő műszaki állapotban lévő és engedéllyel rendelkező szállítóeszköz használható. Nem szükséges engedély az alábbi esetekben:

a) a mezőgazdasági termelők által, mezőgazdasági járművek vagy saját tulajdonban lévő szállítóeszközök használatával végzett, a földrajzi sajátosságok miatt bizonyos állatfajták esetében indokolt, szezonális vándorlegeltetés céljából történő szállítás;

b)[6] a mezőgazdasági termelők által, saját tulajdonban lévő szállítóeszközzel végzett, saját tulajdonban lévő állatok 50 km-nél rövidebb távolságra történő szállítása saját tenyészetei, telepei között, a beszállításról a járási hivatal előzetes értesítése esetén.

11. § (1) Csak hatósági vagy jogosult állatorvos felügyelete mellett szabad kirakni:

a) a vágóhídra érkező állatot,

b) a gyűjtőállomásra, kereskedői telepre érkező állatot,

c) az állatkiállításra, -vásárra, -piacra vagy rendezvényre érkező állatot,

d) azokat a szállítmányokat, amelyekben útközben megbetegedés, sürgősségi vágás vagy megnövekedett mértékű elhullás történt,

e) azokat a szállítmányokat, amelyek lefoglalása, kényszerelhelyezése hatósági eljárás keretében történik.

(2)[7] Amennyiben a jogosult vagy a hatósági állatorvos az állatszállítással kapcsolatban az élőállatok származási helyére visszavezethető jogsértést állapít meg, a szükséges intézkedések megtételét követően a szolgálati út betartásával köteles erről az állatok származási helye szerint illetékes járási hivatalt értesíteni.

6. Az állatszállítás állatorvosi ellenőrzése

12. § (1) A szállítani kívánt állatokat az állatazonosító dokumentumokkal és az 1. melléklet megfelelő nyilatkozatának két kitöltött példányával együtt kell bemutatni állatorvosi ellenőrzésre.

(2) Az állattartó az állományhoz tartozó állatok belföldi szállítása során köteles az állományt ellátó szolgáltató állatorvossal megvizsgáltatni a szállítandó állatokat. A szolgáltató állatorvos a 2. melléklet szerinti magánokiratban igazolja a forgalomképességet.

(3)[8] Az (1) és (2) bekezdés szerinti mellékletek elektronikusan is benyújthatóak vagy kiállíthatóak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által erre a célra biztosított felületen.

13. § (1) Az azonossági ellenőrzést a szállítmány minden egyes állatán el kell végezni. Az azonossági ellenőrzés megtekintéssel - és transzponderrel megjelölt állat esetén arra alkalmas készülékkel - történő vizsgálat annak ellenőrzésére, hogy az állatazonosító dokumentumok és az állatok egyezősége fennáll, illetve az állatokon jelen vannak és megfelelőek a kötelezően feltüntetett jelölések.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az azonossági ellenőrzés elvégezhető a szállítandó 2. § 1. pont c)-d) alpontjában meghatározott állatok 10%-án, de amennyiben a szállítandó állatok száma a 25 db-ot meghaladja, legalább 10 állat ellenőrzése szükséges. Abban az esetben, ha az előzetesen lefolytatott ellenőrzés nem kielégítő, az ellenőrzött állatok számát növelni kell, és szükség esetén az összes állatot ellenőrizni kell.

(3) Az olyan állatok esetében, amelyeknél jogszabály az egyedi jelölést nem írja elő, az azonossági vizsgálat az állatok megtekintéssel történő ellenőrzéséből áll.

(4) A klinikai vizsgálat valamennyi állat (8) bekezdés szerinti vizsgálatából áll. Amennyiben a megtekintéssel történő vizsgálat alapján részletesebb vizsgálatra is szükség van, a szállítandó állatok 10%-ának, de legalább 10 állat egyedi, célirányos vizsgálatát kell elvégezni. Az egyedi vizsgálat céljára a teljes szállítmányra nézve reprezentatív egyedeket kell választani. Amennyiben a szállítandó állatok száma 10-nél kevesebb, a vizsgálatokat minden egyes állaton el kell végezni. Abban az esetben, ha az előzetesen lefolytatott ellenőrzés nemmegfelelőségeket tár fel, az ellenőrzött állatok számát növelni kell, és szükség esetén az összes állatot ellenőrizni kell.

(5) Nem szükséges egyedi klinikai vizsgálatnak alávetni

a) a baromfit,

b) a házinyulat,

c) a prémesállat fajokat.

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt állatok esetében a klinikai vizsgálat a teljes csoport vagy az állatok egy - kockázatbecslés alapján meghatározott nagyságú - reprezentatív számú csoportja viselkedésének és egészségi állapotának megfigyeléséből áll. Az ellenőrzött állatok számát növelni kell abban az esetben, ha az előzetesen lefolytatott vizsgálat eredménye nem volt kielégítő.

(7) Az állatok szállításra alkalmas állapotát a 2005/1/EK tanácsi rendelet I. Melléklet I. Fejezetének figyelembe vételével kell értékelni.

(8) A klinikai vizsgálat magába foglalja legalább:

a) az állat szemrevételezés útján történő vizsgálatát, beleértve egészségi állapotának, szabad mozgásra való képességének, bőre és nyálkahártyája állapotának, és bármely, kóros elváltozásnak az általános értékelését,

b) az állat testhőmérsékletének szúrópróbaszerű ellenőrzését. Ezt nem kell elvégezni olyan állaton, amelyen kóros eltérést az a) pont alapján nem észleltek.

14. § A kísérő dokumentáció ellenőrzése során vizsgálni kell a dokumentumok eredetiségét, a szükséges aláírások, bélyegző lenyomatok meglétét, az esetleges javítások megfelelőségét (olvashatóság, aláírás, bélyegző lenyomat).

6/A. Az állatszállítás általános szabályaitól való eltérés az egy járványügyi egységet képező tartási helyek közötti szállítás esetén[9]

14/A. §[10] (1)[11] Az egy járványügyi egységet képező, ugyanazon vármegyében található tartási helyek között a tenyésztésre, továbbtartásra szánt szarvasmarha, valamint a vaddisznó kivételével a továbbtartásra szánt sertés szállítása esetén nem kell kiállítani az 1. és a 2. melléklet szerinti dokumentumokat, ha az állattartó saját állatait 50 km-nél rövidebb távolságra szállítja.

(2) Az állatok nyomonkövethetőségét az (1) bekezdés szerinti esetben is biztosítani kell az adott állatfajra vonatkozó jogszabályban foglaltaknak megfelelően.

7. Záró rendelkezések

15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A (3) bekezdés 2013. január 1-jén lép hatályba.

(3)[12]

16. §[13]

17. §[14]

18. §[15]

19. §[16]

20. §[17]

21. §[18]

22. §[19]

23. §[20]

24. §[21]

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelethez

2. melléklet a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelethez

3. melléklet a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelethez

Az állatszállítás állatfajonkénti részletes feltételei

I. Szarvasmarha:

A. Tenyésztésre, továbbtartásra szánt szarvasmarha

Minden esetben igazolandó állategészségügyi állapot:

1. szarvasmarhák gümőkórja (a továbbiakban: gümőkór)

2. brucellózis

3. szarvasmarhák enzootikus leukózis (a továbbiakban: leukózis) státuszra vonatkozó igazolás

4. szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (IBR/IPV)

1. gümőkór: A szarvasmarha gümőkór elleni védekezésről szóló 56/2019. (XII. 12.) AM rendelet 14. § (2) bekezdése szerint az állat gümőkórtól hatóságilag mentes szarvasmarha-állományból származik.[22]

2. brucellózis: Az egyes Brucella fajok elleni védekezés szabályairól szóló 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet alapján:

Valamennyi szállításra kerülő, 12 hónaposnál idősebb szarvasmarha vérsavójának a 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet szarvasmarha brucellózisra vonatkozó 1. sz. mellékletében foglaltak szerint végrehajtott agglutinációs próbája 30 NE/ml-nél alacsonyabb értéket adott, vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbában negatívan reagált a szállítás előtti 30 napon belül elvégzett vizsgálat eredménye alapján.

Igazolandó:

- 12 hónaposnál idősebb szarvasmarha:

= hatósági állománymentesség

= 30 napon belüli egyedi vérvizsgálattal igazolt negativitás

- 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarha: hatósági állománymentesség.

3. leukózis: a szarvasmarhák enzootikus leukózisától való mentesítés szabályairól szóló 21/2002. (III. 20) FVM rendelet alapján:

Igazolandó:

- 12 hónaposnál idősebb szarvasmarha:

= hatósági állománymentesség

= 30 napon belüli egyedi vérvizsgálattal igazolt negativitás

- 12 hónaposnál fiatalabb szarvasmarha: hatósági állománymentesség.

4. szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise: a szarvasmarhák fertőző rhinotracheitise (IBR) elleni mentesítés szabályairól szóló 19/2002. (III. 8.) FVM rendelet alapján:

Igazolandó:

- a származási állomány járványügyi állapota

5. Hímivarú tenyészállatok szállításának feltételei: az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről szóló 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet 1. számú melléklete szerint.

6. Egyéb betegségek igazolása:

- igazolásuk akkor szükséges, amikor az ország egyes területeinek járványügyi helyzete ezt indokolja, valamint olyan területről származnak az állatok, amely területek valamilyen betegség miatt korlátozás alatt állnak, illetve egyéb mentesítési programokban vesznek részt, és a fogadó állomány ezektől a betegségektől mentes.

B. Vágásra szánt szarvasmarha:

Igazolandó:

- származási állomány gümőkór, brucellózis, leukózis mentességi státusza a kiadott hatósági igazolások alapján.

II. Lófélék

Egyedi azonosítás:

- csikót 6 hónapos kora előtt, vagy a születési évében december 31-ig (attól függően, hogy melyik a későbbi időpont), illetve anyjától való elválasztás előtt kötelező - egyéb jogszabályban foglaltak szerint - azonosítani. Az azonosítást megelőzően a csikó csak az egyedi jelöléssel és Lóútlevéllel rendelkező, megfelelően azonosított anyjával együtt szállítható. Ebben az esetben a csikót a fedeztetési jegyzőkönyv kíséri.

- 6 hónaposnál idősebb lóra a Lóútlevél kiváltása kötelező. Az azonosító okmánynak - az anyjával együtt szállított, azonosítatlan, 6 hónapnál fiatalabb csikó kivételével - minden esetben kísérnie kell a szállított lófélét.

Vágóhídra történő szállítás:

A lóútlevél IX. szakasz II. részében tett nyilatkozat az emberi fogyasztás céljára történő levágást véglegesen kizárja.

III. Sertés, kivéve a vaddisznó:

A. Továbbtartásra

1. Hízlalásra

Igazolandó:

- állománymentesség:

= Aujeszky-betegség

= brucellózis

2. Tenyésztésre

Igazolandó:

- állománymentesség:

= Aujeszky-betegség

= brucellózis

= PRRS

= L. hyos tarassovi és L. pomona

- egyedi mentesség: a szállítás előtt 30 napon belül elvégzett egyedi vizsgálatok negatív eredménye az alábbi betegségek tekintetében:

= Aujeszky-betegség

= Brucellózis

= PRRS

= L. hyos tarassovi és L. pomona

3. Kanok szállítása mesterséges termékenyítő állomásra az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről szóló 61/2002. (VIII.1.) FVM rendelet 2. melléklete alapján.

B. Vágásra

A származási állomány Aujeszky-betegség és Brucellózis szempontjából minősített, és nem áll korlátozás alatt

IV. Juh és kecske:

A. Továbbtartásra

1. Hízlalásra:

Igazolandó:

- az állomány klinikai tünetektől az alábbi betegségek tekintetében:

= varas szájfájás

= panaritium (büdös sántaság)

- az állomány klinikai tünetektől mentes és 1 éven belül kezelt az alábbi betegségek tekintetében:

= rühösség

2. Tenyésztésre:

Igazolandó:

- az állomány klinikai tünetektől az alábbi betegségek tekintetében:

= varas szájfájás

= panaritium (büdös sántaság)

- az állomány klinikai tünetektől mentes és 1 éven belül kezelt az alábbi betegségek tekintetében:

= rühösség

- Brucellózis tekintetében: az egyes Brucella fajok elleni védekezés részletes szabályairól szóló 12/2008. (II. 14.) FVM rendelet alapján igazolandó:

= tenyésztésre szánt 6 hónaposnál idősebb kos: ivarszervei épek és elváltozást nem mutatnak, továbbá B. ovis fertőzöttségét nem állapították meg, valamint a szállítást megelőző 30 napon belül vett vérmintájának komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbával végzett szerológiai vizsgálata negatív eredmény.

= anyajuhok: a szállítást megelőző 30 napon belül a komplementkötési vagy az Európai Bizottság által ezzel egyenértékűnek elfogadott bármelyik próbával végzett B. ovis kimutatására irányuló egyedi szerológiai vizsgálat eredmény.

3. Kosok beszállítása mesterséges termékenyítő állomásra: az egyes állatok szaporításának, a szaporítóanyag felhasználásának, valamint behozatalának és kivitelének állat-egészségügyi feltételeiről szóló 61/2002. (VIII. 1.) FVM rendelet 4. melléklete alapján

B. Vágásra

Különleges feltételek nincsenek.

V. Baromfi és egyéb madárfajok:

Élő házibaromfi, zárt körülmények között tenyésztett és tartott vadon élő madarak és a keltetőtojás szállításának állategészségügyi követelményei

A. Tenyésztésre és termelésre (továbbtartásra) szánt baromfi szállítása:

1. Házityúk, pulyka

a) Napos

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

A származási állomány mentes a következő betegségektől:

Salmonella/S. Enteritidis, S Typhimurium, és S...............................

Baromfitífusz

Newcastle-betegség elleni vakcinázás napos korban a keltetőüzemben megtörtént.

b) Előnevelt

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

Az állomány mentes a következő betegségektől:

Salmonella/S. Enteritidis, S. Typhimurium és S ..............................

Newcastle-betegség elleni vakcinázás napos korban, 14-28 napos korban, 16-18 hetes korban, de legkésőbb a tojástermelés megkezdése előtt 3 héttel megtörtént.

2. Gyöngytyúk, fácán

a) Napos

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

A származási állomány mentes a következő betegségektől:

Baromfitífusz

Newcastle-betegség elleni vakcinázás napos korban a keltetőüzemben megtörtént.

b) Előnevelt

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

Newcastle-betegség elleni vakcinázás napos korban, 14-28 napos korban, 16-18 hetes korban, de legkésőbb a tojástermelés megkezdése előtt 3 héttel megtörtént.

3. Fogoly, fürj

a) Napos

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

Newcastle-betegség elleni vakcinázás napos korban a keltetőüzemben megtörtént.

b) Előnevelt

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

Newcastle-betegség elleni vakcinázás napos korban, 14-28 napos korban, 16-18 hetes korban, de legkésőbb a tojástermelés megkezdése előtt 3 héttel megtörtént.

4. Húsgalamb, laposmellű futómadár (strucc, emu), lúd, kacsa, tőkésréce

a) Napos

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

fertőző betegség a származási hely 10 km-es körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

b) Előnevelt

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

B. Vágásra szánt baromfi szállítása:

1. Házityúk, pulyka

Az állomány salmonella-státuszának igazolása a legutolsó vizsgálati eredmény alapján.

Newcastle-betegség elleni vakcinázás napos korban, 14-28 napos korban, tenyész- és tojóállományok vágása esetén 16-18 hetes korban, de legkésőbb a tojástermelés megkezdése előtt 3 héttel megtörtént.

2. Gyöngytyúk, fácán, fogoly, fürj (kibocsátásra szánt)

Newcastle-betegség elleni vakcinázás napos korban, 14-28 napos korban, tenyészállományok vágása esetén 16-18 hetes korban, de legkésőbb a tojástermelés megkezdése előtt 3 héttel megtörtént.

C. Keltetőtojás szállítása:

1. Házityúk, pulyka

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

A származási állomány mentes a következő betegségektől:

Salmonella/S. Enteritidis, S Typhimurium, és S...............................

Baromfitífusz

A származási állomány Newcastle-betegség elleni vakcinázása napos korban, 14-28 napos korban, 16-18 hetes korban, de legkésőbb a tojástermelés megkezdése előtt 3 héttel megtörtént.

2. Gyöngytyúk, fácán

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

A származási állomány mentes a következő betegségektől:

Baromfitífusz

A származási állomány Newcastle-betegség elleni vakcinázása napos korban, 14-28 napos korban, 16-18 hetes korban, de legkésőbb a tojástermelés megkezdése előtt 3 héttel megtörtént.

3. Fogoly, fürj

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

A származási állomány Newcastle-betegség elleni vakcinázása napos korban, 14-28 napos korban, 16-18 hetes korban, de legkésőbb a tojástermelés megkezdése előtt 3 héttel megtörtént.

4. Húsgalamb

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

A származási állomány Newcastle-betegség elleni vakcinázása megtörtént.

5. Laposmellű futómadár (strucc, emu, nandu)

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

6. Lúd

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

A származási állomány Derzsy-betegség elleni vakcinázása megtörtént.

7. Kacsa

Baromfira átragadó, bejelentési kötelezettség alá tartozó fertőző betegség a származási hely 10 km sugarú körzetében 21 napon belül nem fordult elő.

A származási állomány kacsapestis és kacsák vírushepatitise elleni vakcinázása megtörtént.

VI. Házinyúl:

A. Házinyúl továbbtartásra, illetve tenyész célra történő szállítása esetén:

Igazolandó:

- az állomány klinikai tünetektől mentes, illetve legalább 60 nap eltelt a klinikai tünetmentessé válás óta az alábbi betegségek tekintetében:

= nyulak vérzéses betegsége

= Myxomatosis

= Pasteurellosis

= staphylococcosis

= rühösség

B. Házinyúl vágásra történő szállítása esetén:

Igazolandó:

- az állomány klinikai tünetektől mentes, illetve legalább 60 nap eltelt a klinikai tünetmentessé válás óta az alábbi betegségek tekintetében:

= nyulak vérzéses betegsége

= Myxomatosis

4. melléklet a 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelethez[23]