120/2007. (X. 18.) FVM rendelet

a Baromfi Információs Rendszer létrehozásáról és működtetésének rendjéről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 7., 8. és 9. alpontjában, valamint az állategészségügyről szóló 2005. évi CLXXVI. törvény 47. § (2) bekezdésének 5. és 8. pontjában kapott felhatalmazás alapján - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) és d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a következőket rendelem el:

A rendelet hatálya

1. §[1]

A rendelet hatálya kiterjed a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) szerinti Országos Adatbázisban kötelezően nyilvántartott házityúk, pulyka, kacsa, lúd, gyöngytyúk, strucc, emu (a továbbiakban együtt: baromfi) tartásával foglalkozó állattartókra, valamint a Baromfi Információs Rendszer (a továbbiakban: BIR) működtetésében részt vevő természetes és jogi személyekre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre és a BIR működésére.

Fogalmak

2. §

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) állománymozgás: állatok egy csoportjának vagy keltetésre szánt tojásoknak tenyészetek közötti helyváltoztatása, ahol legalább az indító tenyészet a TIR rendelet szerint regisztrációra kötelezett;

b) INTRA/KÁBO szám: az Európai Unió által működtetett TRACES rendszer által képzett, a Közösségen Belüli Bizonyítványok/Közös Állategészségügyi Beléptetési Okmányok azonosítására kiadott tizennyolc karakteres azonosító szám;

c)[2] törzsállomány azonosító szám: a BIR által képzett és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által kiadott hatjegyű szám, amely a baromfi törzsállományok azonosítására szolgál;

d)[3] Útmutató: a NÉBIH által készített és honlapján közzétett BIR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató.

e)[4] állat-egészségügyi bizonyítvány: az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet 2. melléklete szerinti okirat.

(2) Az e rendeletben nem meghatározott fogalmakra a TIR rendelet 2. §-a és az Átv. 3. §-a az irányadó.

A tenyészetekben vezetett nyilvántartás szabályai

3. §

Az állattartó a külön jogszabályok által megkövetelt dokumentáció mellett a tenyészetben található állatokról, illetve tojásokról naprakész nyilvántartást köteles vezetni, amelynek tartalmaznia kell:

a) keltetőüzemek esetében:

aa) a beérkezett tojások esetében a fajt, fajtát, a darabszámot és a beérkezés dátumát; hazai származású tojások esetében a szülőállomány törzsállomány azonosító számát és a tojásokat beszállító tenyészet tenyészetkódját, külföldről beszállított tojás esetén a származási országot és az INTRA/KÁBO számot,

ab) a külön rendeletben szabályozott keltetési naplót,

ac) napos állat kiszállításnál a kelés dátumát, a kiszállított darabszámot, a céltenyészet tenyészetkódját vagy a tartó/üzemeltető nevét és a tenyészet címét, és a napos állatok származására utaló azonosítókat [törzsállomány azonosító(k), INTRA/KÁBO szám(ok), darabszámok származási adatonként], külföldre történő szállítás esetén a célországot;

b) árutermelő tenyészetek esetében:

ba) állományok fogadása esetén az indító tenyészet tenyészetkódját, a fajt, fajtát, a darabszámot és a beérkezés dátumát, valamint a szülőállomány(ok) törzsállomány azonosító számát, külföldről beszállított élő állat, vagy külföldről beszállított tojásból történt keltetés esetén a származási országot és az INTRA/KÁBO számot,

bb) a tenyészetből történő állat vagy keltetésre szánt tojás kiszállítása esetén a fajt, fajtát, a kiszállított darabszámot, a céltenyészet tenyészetkódját vagy a tartó/üzemeltető nevét és a tenyészet címét, és a napos állatok származására utaló azonosítókat [törzsállomány azonosító szám(ok), INTRA/KÁBO szám(ok)];

c) vágóhidak esetében:

ca) a fajt, fajtát, a darabszámot és a beérkezés dátumát,

cb) az indító tenyészet tenyészetkódját,

cc) a szülőállomány(ok) törzsállomány azonosító számát, külföldről beszállított élő állat, vagy külföldről beszállított tojásból történt keltetésből származó vágóáru esetén a származási országot és az INTRA/KÁBO számot.

Állatszállítási dokumentum (szállítólevél)

4. §

(1)[5] Az állatokat, illetve a keltetésre szánt tojásokat az országon belül két tenyészet közötti szállításuk esetén a NÉBIH által rendszeresített és a honlapján közzétett formátumú szállítólevéllel kell kísérni, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) kiszállító adatai,

b) szállítmány adatai,

c) állomány származási adatai,

d) célállomás adatai,

e) állat-egészségügyi bizonyítvány adatai,

f) a szállítmány beérkezésének adatai.

(1a)[6] A szállítólevelet az állattartó négy példányban tölti ki. Az első példányt az indító tenyészet tartója, a második példányt a fogadó tenyészet tartója köteles az indítás vagy fogadás napjától számított tíz munkanapon belül az Országos Adatbázis részére megküldeni. A második és harmadik példány a szállítmányt kíséri, a negyedik példány az indító tenyészet tőpéldánya. A fogadó tenyészetnek nem kell a második példányt megküldenie, amennyiben nem esik a TIR rendelet hatálya alá és ezért nem rendelkezik TIR azonosítóval.

(2)[7] Keltetésre szánt tojás vagy élő állat külföldről történő behozatala esetén a külföldi dokumentáció alapján az Útmutató szerinti bejelentőlapot kell kitölteni és a beérkezés napját követő tíz munkanapon belül az Országos Adatbázis részére megküldeni.

(3)[8] Külföldre induló szállításnál az indító tenyészetben - a külön jogszabályban meghatározott dokumentumok mellett - az Útmutató szerinti szállítólevelet kell kiállítani. Az első példányt az indító tenyészet állattartója köteles az indítás napját követő tíz munkanapon belül az Országos Adatbázis részére megküldeni.

(4) A szállítólevelet az állattartó három évig köteles megőrizni és azt az ellenőrzést végző hatóság részére bemutatni.

(5)[9] A szállítólevélre alkalmazni kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 168. §-ának rendelkezéseit.

Országos Adatbázis

5. §

(1) A baromfiállományok nyilvántartása, nyomon követése, illetve a támogatások ellenőrzése céljából az Átv. 16. §-ának a) pontja szerinti Országos Állattenyésztési Adatbank részeként Országos Adatbázist kell fenntartani, illetve működtetni.

(2)[10] Az Országos Adatbázist a NÉBIH működteti.

(3) Az állatmozgásokkal kapcsolatos adatokat az Útmutató szerinti formanyomtatványon kell bejelenteni az Országos Adatbázishoz.

(4)[11] A NÉBIH köteles a hozzá megküldött formanyomtatványon szereplő adatokat a beérkezéstől számított tíz munkanapon belül az Országos Adatbázisban rögzíteni.

(5) Az Országos Adatbázisban az adatvédelmi előírásoknak megfelelően kell nyilvántartani az adatokat.

(6)[12] A NÉBIH a Baromfi Termék Tanács (a továbbiakban: BTT) részére hozzáférést biztosít azon állattartók állománymozgásainak és keltetéseinek adataihoz, amely állattartók erre írásban felhatalmazzák az adatbázis üzemeltetőjét.

(7)[13] A BTT az adatokat kizárólag a Magyar Baromfi Védjegy alkalmazásával kapcsolatban használhatja fel.

(8)[14] A NÉBIH az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 35/A. §-a alapján elismert tanúsító szervezetek részére hozzáférést biztosít az ökológiai gazdálkodást folytató állattartók állománymozgásainak, törzsállományainak és keltetéseinek adataihoz.

(9)[15] A tanúsító szervezetek az adatokat kizárólag az ökológiai termelés ellenőrzésével és tanúsításával kapcsolatban használhatják fel.

A BIR működtetésében részt vevő szervezetek feladatai

6. §

A BIR működtetésével kapcsolatban a NÉBIH feladatai:[16]

a) ellátja a BIR működtetésével, fejlesztésével kapcsolatos feladatokat;

b) ellátja az információk biztonságos központi tárolásával, az Országos Adatbázis működtetésével összefüggő valamennyi feladatot;

c) gondoskodik arról, hogy a jogosult felhasználók az Országos Adatbázisból igény szerint hiteles információhoz jussanak;

d) elkészíti és közzéteszi az Útmutatót, gondoskodik a szükséges nyomtatványok hozzáférhetővé tételéről a felhasználók számára;

e) külön jogszabály szerint kiadja a BIR által képzett törzsállomány azonosító számot.

7. §

A BIR működtetése keretében az államilag elismert tenyésztő szervezetek feladatai:

a) a törzsállományok részére kiállítják a vonatkozó jogszabály szerinti származási igazolásokat;

b)[17] a származási igazolásokat külön jogszabály alapján a kiállítást követően, valamint adatváltozás esetén tíz munkanapon belül megküldik a NÉBIH részére.

8. §

A BIR működtetése keretében a vágóhíd üzemeltetőjének feladatai:

a) biztosítja, hogy az e rendelet szerinti szállítólevéllel nem rendelkező állatok vágásra ne kerülhessenek;

b) nyilvántartást vezet a vágóhídon levágott állatokról a 3. § c) pontjának megfelelően;

c) a vágásra beérkezett állományok BIR szállítóleveleinek fogadásra vonatkozó részét kitölti és egy példányát megküldi az Országos Adatbázis részére;

d) az e rendelet szerint szükséges információkat, illetve adatokat az ellenőrzést végző hatóság képviselőinek a rendelkezésére bocsátja.

9. §

A BIR működtetése keretében a TIR regisztrációra kötelezett állattartó feladatai:

a)[18] az állatok vagy keltetésre szánt tojások másik tenyészetbe történő szállításakor kitölti a szállítólevelet, valamint a szállítás engedélyezésére kiállított állat-egészségügyi bizonyítvány sorszámát, a kiállítás dátumát, valamint a kiállító állatorvos bélyegzőszámát feltünteti a szállítólevélen, és a szállítólevél egy példányát megküldi az Országos Adatbázis részére;

b) a tenyészetbe beérkezett állatok vagy keltetésre szánt tojások szállítólevelének fogadásra vonatkozó részét kitölti, és annak egy példányát megküldi az Országos Adatbázis részére;

c) élőállat külföldről történő behozatala esetén kitölti a bejelentő bizonylatot, és annak egy példányát megküldi az Országos Adatbázis részére;

d) az e rendelet szerint szükséges információkat, illetve adatokat az ellenőrzést végző hatóság képviselőinek a rendelkezésére bocsátja;

e) köteles a 3. §-nak megfelelően nyilvántartást vezetni.

10. §

A BIR működtetése keretében a keltető állomás feladatai:

a) kitölti a kiszállított napos állatok szállítólevelét, valamint a keltetőbe beszállított tojások szállítólevelének fogadásra vonatkozó részét, és annak egy példányát az Országos Adatbázis részére megküldi;

b)[19] a keltetésekről az Útmutató szerinti bizonylaton adatot szolgáltat az Országos Adatbázis felé a kelést követő tíz munkanapon belül;

c) a keltető állomás bérkeltetés esetén is köteles a céltenyészet megjelölésével az a)-b) pontokban foglalt adatszolgáltatásra;

d) köteles a 3. § a) pontjának megfelelően nyilvántartást vezetni.

Záró rendelkezések

11. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő negyedik hónap első napján lép hatályba.

Módosuló jogszabályok

12. §[20]

Az Európai Unió jogának való megfelelés

13. §

Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

- a Tanács 75/2782/EGK rendelete (1975. október 29.) a keltető tojások és a naposcsibék termeléséről és forgalmazásáról;

- a Tanács 77/1868/EGK rendelete (1977. július 29.) a keltetőtojások és a naposcsibék termeléséről és a forgalmazásáról szóló 75/2782/EGK rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter