182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet

juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről

Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény 49. § (1) bekezdése a) pontjának 9. alpontjában, az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (2) bekezdés 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Ez a rendelet a juh- és kecskefélék egyedeinek nyilvántartási és azonosítási rendszerének működtetésével összefüggő szabályokat állapítja meg.

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. állat: a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló - a Bizottság 933/2008/EK rendeletével módosított -, 2003. december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: 21/2004/EK rendelet) 2. cikkében meghatározott állat;

2. állattartó: a 21/2004/EK rendelet 2. cikkében meghatározott természetes vagy jogi személy;

3. bendő bólusz: lenyelhető kerámia kapszula, amely elektronikus jeladót tartalmaz;

4.[1] jelölőeszköz: a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) által - az (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet alapján - a juhok és kecskék jelölésére engedélyezett és az (EU) 2021/520 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő kisméretű füljelző, nagyméretű füljelző, elektronikus füljelző vagy egyéb jelölőeszköz;

5.[2] juh ENAR-szám: a juhfélék egyedének megjelölésére és azonosítására használt, az állattartó igénylése alapján a NÉBIH által az e rendeletben foglaltaknak megfelelő és az e rendeletben foglaltak szerint kiadott szám;

6.[3] kecske ENAR-szám: a kecskefélék egyedének megjelölésére és azonosítására használt, az állattartó igénylése alapján a NÉBIH által az e rendeletben foglaltaknak megfelelő és az e rendeletben foglaltak szerint kiadott szám;

7.[4] segédeszköz: a NÉBIH által engedélyezett, a juhok és kecskék jelölőeszközeinek behelyezésére szolgáló fogók, tűk és elektronikus jelek olvasására alkalmas leolvasó eszközök;

8. területi felelős: a Magyar Juhtenyésztők és Kecsketenyésztők Szövetsége (a továbbiakban: MJKSz) által az e rendeletben meghatározott feladatok meghatározott működési területen történő ellátására megbízott természetes személy;

9.[5] továbbtartásra meghagyott állat: az a hazai születésű állat, amelyet kilenc hónapos koráig nem vágnak le, illetve azon európai uniós tagállamból vagy Európai Unió tagállamain kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) behozott állat, amelynek rendeltetési helye nem közvetlenül vágóhíd;

10.[6] útmutató: a NÉBIH által az MJKSz közreműködésével készített és a www.enar.hu honlapon közzétett ENAR formanyomtatvány-gyűjtemény és kitöltési-eljárási tájékoztató;

11.[7] kisméretű füljelző: a NÉBIH által bárányok, illetve gidák jelölésére engedélyezett füljelző;

12.[8] nagyméretű füljelző: a NÉBIH által továbbtartásra meghagyott állatok jelölésére engedélyezett füljelző;

13.[9] állat-egészségügyi bizonyítvány: az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló 87/2012. (VIII. 27.) VM rendelet 2. melléklete szerinti okirat.

(2) E rendelet vonatkozásában a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet fogalmait is alkalmazni kell.

3. § (1) Minden állatot az e rendeletben meghatározott módon meg kell jelölni, továbbá úgy kell nyilvántartani és szállításkor kísérő dokumentummal ellátni, hogy azonosítható legyen az állat, az állat születéskori tenyészete és az azt követő valamennyi tenyészet, ahol az állat tartózkodott.

(2)[10] Az állattartó felelős az állatok jelölésének és az évenkénti egyszeri leltárnak az elvégzéséért vagy elvégeztetéséért, továbbá viseli az ezzel járó költségeket.

4. § A juhfélék egyedeit, mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetet, de legkésőbb kilenc hónapos korukig az útmutatóban meghatározott módon juh ENAR-számmal a következők szerint kell megjelölni:[11]

a)[12] a születési helyükről közvetlenül hazai vágóhídra kerülő juh egyedeket két kisméretű füljelzővel kell ellátni;

b)[13] a 2009. december 31. után született, élő állatként az Európai Unión belüli vagy hazai kereskedelembe kerülő juh egyedeket elsődleges jelölési módként a 2. § (1) bekezdés 4. pontjában foglaltaknak megfelelő elektronikus füljelzővel vagy a NÉBIH által engedélyezett egyéb elektronikus jelölőeszközzel, valamint másodlagos jelölési módként a 2. § (1) bekezdés 4. pontjában foglaltaknak megfelelő kisméretű füljelzővel kell ellátni, kivéve, ha az állatot a 4/A. § szerint már megjelölték;

c)[14]

d)[15] a 21/2004/EK rendelet mellékletének A. szakasz 8. pontja alapján az engedélyezett állatkert írásban benyújtott kérelmére a Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyezheti az a)-c) pontokban meghatározott azonosítási követelményektől való eltérést.

e)[16] azon b) pont szerint jelölt egyedek esetében, amelyek 9 hónapos korukig nem hagyják el a tenyészetet, az eredeti azonosítóval azonos tartalmú, a 4/A. § szerinti másodlagos jelölés megrendeléséről és a nagyméretű füljelző behelyezéséről kell gondoskodni.

4/A. §[17] A 2009. december 31. után született, továbbtartásra meghagyott juh egyedeket legkésőbb kilenc hónapos korukig elsődleges jelölési módként az egyed bal fülébe helyezett, a 2. § (1) bekezdés 4. pontjában foglaltaknak megfelelő elektronikus füljelzővel, másodlagos jelölési módként pedig az egyed jobb fülébe helyezett, a 2. § (1) bekezdés 4. pontjában foglaltaknak megfelelő nagyméretű füljelzővel kell ellátni. Az elektronikus füljelzőt a NÉBIH által engedélyezett egyéb elektronikus jelölőeszköz is helyettesítheti.

5. § A kecskefélék egyedeit, mielőtt elhagyják a születéskori tenyészetet, de legkésőbb kilenc hónapos korukig az útmutatóban meghatározott módon kecske ENAR-számmal a következők szerint kell megjelölni:[18]

a)[19] a születési helyükről közvetlenül hazai vágóhídra kerülő kecske egyedeket két kisméretű füljelzővel kell ellátni;

b)[20] a 2009. december 31. után született, élő állatként az Európai Unión belüli vagy hazai kereskedelembe kerülő kecskéket elsődleges jelölési módként a 2. § (1) bekezdés 4. pontjában foglaltaknak megfelelő elektronikus füljelzővel vagy a NÉBIH által engedélyezett egyéb elektronikus jelölőeszközzel, másodlagos jelölési módként a 2. § (1) bekezdés 4. pontjában foglaltaknak megfelelő kisméretű füljelzővel kell ellátni, kivéve, ha az állatot az 5/A. § szerint már megjelölték;

c)[21]

d)[22]

e)[23] a 21/2004/EK rendelet mellékletének A. szakasz 8. pontja alapján az engedélyezett állatkert írásban benyújtott kérelmére a Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyezheti az a)-d) pontokban meghatározott azonosítási követelményektől való eltérést,

f)[24] a 4. § d) pontja valamint az e) pont alapján engedélyezett eltérések nem veszélyeztethetik az azonosítási adatoknak az országos számítógépes adatbázisba történő befogadhatóságát. Az engedélyezett eltérésekről a Pest Vármegyei Kormányhivatal a juh/kecske országos számítógépes adatbázist értesíteni köteles.

g)[25] azon b) pont szerint jelölt egyedek esetében, melyek 9 hónapos korukig nem hagyják el a tenyészetet, az eredeti azonosítóval azonos tartalmú, az 5/A. § szerinti másodlagos jelölés megrendeléséről és a nagyméretű füljelző behelyezéséről kell gondoskodni.

5/A. §[26] A 2009. december 31. után született, továbbtartásra meghagyott kecske egyedeket legkésőbb kilenc hónapos korukig elsődleges jelölésként az egyed bal fülébe helyezett, a 2. § (1) bekezdés 4. pontjában foglaltaknak megfelelő elektronikus füljelzővel, másodlagos jelölésként pedig az egyed jobb fülébe helyezett, a 2. § (1) bekezdés 4. pontjában foglaltaknak megfelelő nagyméretű füljelzővel kell ellátni. Az elektronikus füljelzőt a NÉBIH által engedélyezett egyéb elektronikus jelölőeszköz is helyettesítheti.

5/B. §[27] Az 5/A. §-tól eltérően a 2009. december 31. után született, továbbtartásra meghagyott, és az Európai Unión belüli kereskedelembe nem kerülő kecske egyedek esetében az elektronikus füljelző helyett tetoválást is lehet alkalmazni az útmutatóban foglaltak szerint.

6. §[28] A harmadik országból behozott azon állatokat, melyek a beléptetést követő 5 napon belül nem kerülnek levágásra és az Európai Unió területén maradnak,

a) az első érkezés szerinti tenyészetbe való megérkezésüket követő 20 napon belül, de még a tenyészet elhagyása előtt e rendelet előírásaival összhangban meg kell jelölni,

b) az állattartónak a harmadik ország által adott azonosító feltüntetésével nyilvántartásba kell vennie, valamint

c) az állattartónak a területi felelős útján a 20. § (1) bekezdés b) pontjának megfelelően a juh/kecske országos számítógépes adatbázisba be kell jelentenie.

7. § (1) Az állatok jelölésére használt jelölőeszköznek a juhfélék egyedeinek jelölése esetében a (2) bekezdés szerinti juh ENAR-számot, a kecskefélék egyedének jelölése esetében a (3) bekezdés szerinti kecske ENAR-számot kell tartalmaznia. Amennyiben az egyed az e rendeletben meghatározott módon két füljelzővel, továbbá ha füljelzővel és elektronikus füljelzővel vagy bendő bólusszal egyidejűleg rendelkezik, abban az esetben azok juh ENAR-számának, vagy kecske ENAR-számának azonosnak kell lennie.

(2) A juh ENAR-szám Magyarország országkódjából (HU) és egy 7-11 számjegyű egyedi kódból áll. Az egyedi kód első számjegye sorozatszám, 5 számjegye a fülszám előtag, amely a tenyészetre utaló jel. Az egyedi kód további 5 számjegye a használati szám, amely tartalmazza a születési év utolsó számjegyét és legfeljebb 4 számjegyből álló sorszámot.

(3) A kecske ENAR-szám Magyarország országkódjából (HU) és egy 10 számjegyű egyedi kódból áll. Az egyedi kód 1-4-ig terjedő számjegye a területi felelős által ellátott területre utaló szám, az utolsó 5-10-ig terjedő további számjegye a használati szám.

8. § Az állatok jelölését - az e rendeletben, illetve az útmutatóban meghatározottak szerint - kizárólag az alábbi személyek végezhetik:

a) a 4. § a)-b) pontok, valamint az 5. § a)-b) pontok szerinti jelölést az állattartó, illetve az általa megbízott személy;

b)[29] a 4/A. §, az 5/A. § és az 5/B. § szerinti jelölést a területi felelős;

c)[30] állat-egészségügyi intézkedés kapcsán, illetve harmadik országból behozott állat esetében szükségessé vált jelölés esetén az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörben eljáró vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban: vármegyei kormányhivatal) által kijelölt jogosult állatorvos vagy hatósági állatorvos.

9. § (1)[31] A NÉBIH a jelölőeszközök és segédeszközök minőségére és a jelölőeszköz szállításra vonatkozó - a 21/2004/EK rendelet és e rendelet előírásaival összhangban lévő - követelményeket a saját honlapján teszi közzé.

(2)[32] A közzététel alapján a gyártók által benyújtott jelölőeszközök minőségét és a gyártóval szemben támasztott feltételek meglétét a NÉBIH a meghirdetett feltételek szerint megvizsgálja.

(3)[33] Az engedélyezett jelölőeszközöket és segédeszközöket, továbbá azok gyártóinak listáját a NÉBIH a www.enar.hu honlapon teszi közzé. A közzétételről a NÉBIH az engedélyezést követő 30 napon belül intézkedik.

(4)[34] Az állatok jelölésére kizárólag a NÉBIH által engedélyezett jelölőeszközök és segédeszközök használhatóak fel.

(5) A jelölőeszközök és segédeszközök igénylésének módját az útmutató tartalmazza.

(6)[35] A jelölőeszközök csak abban a tenyészetben használhatók fel, ahová azokat a NÉBIH kiadta, kivéve a Pest Vármegyei Kormányhivatal által kezdeményezett áthelyezést, továbbá a területi felelős által kezdeményezett olyan áthelyezést, amelyet a Pest Vármegyei Kormányhivatal engedélyezett.

(7) Jelölőeszközt állatból kivenni, más állatnál újra felhasználni tilos.

(8) Mindkét állatfaj esetében tilos a másik állatfaj egyedi megjelölésére használt jelölőeszköz felhasználása.

10. §[36] Amennyiben a jelölőeszköz az állat füléből kiesett, elveszett, vagy olyan mértékben károsodott, hogy a rajta lévő felirat vagy elektronikus jel nem olvasható, akkor az annak pótlását szolgáló füljelző megrendeléséről az állattartónak legkésőbb a 12. § szerinti éves leltárkor, pótlásáról vagy cseréjéről pedig a lehető leghamarabb, de legkésőbb az állat értékesítéséig vagy vágóhídra kerüléséig gondoskodnia kell. A jelölőeszközt az útmutatóban leírtak szerint bármilyen engedélyezett típussal lehet pótolni a 4-5/B. §-ban meghatározott követelmények betartásával.

11. § (1) Az állattartó a tenyészetben található állatokról fajonként naprakész nyilvántartást (a továbbiakban: állomány-nyilvántartó) köteles vezetni.

(2) Az állomány-nyilvántartónak a 21/2004/EK rendelet Mellékletének B. szakaszában foglaltakon kívül tartalmaznia kell:

a) az induló anyajuh, illetve -kecske, tenyészkos, illetve -bak (apaállat), tenyészjerke, növendékjerke bárány, tenyészgödölye, gida, növendékkos, illetve -bak és ivartalanított kos, illetve bak létszámát;

b) a beszerzett állatok létszámát az a) pont szerint nemenként és korcsoportonként, a megjegyzés rovatban a szállítólevelek sorszámát;

c) a született állatok létszámát;

d) a szaporításra, illetve tenyésztésre beállított állatok számát;

e) a kiadott állatok létszámát az a) pont szerint nemenként és korcsoportonként, a megjegyzés rovatban a szállítólevelek sorszámát;

f) a kiesett (elhullott, levágott) bárányok és gidák létszámát, a kiesés időpontját;

g) a harmadik országból behozott, továbbtartásra meghagyott állatokat a harmadik ország általi azonosítással együtt.

(3)[37] Az állomány-nyilvántartó mellékleteként kell megőrizni a 13. § (1) bekezdése szerinti szállítólevelet, továbbá az állattartónak naprakészen vezetnie kell az állomány-nyilvántartó mellékletét képező alábbi nyilvántartásokat:

a) a jelölésre felhasználható jelölőeszközök listája, amelyen minden jelölőeszköz esetében fel kell tüntetni a jelölés időpontját (év, hó);

b) a tenyészetben található, továbbá az onnan kiadott és oda érkezett állatok ENAR-számát tartalmazó listát.

(4) A létszámváltozással kapcsolatos egyedi adatokat az állatok ENAR-számát tartalmazó listán és a jelölésre felhasználható jelölőeszköz listán, létszám szerint az állomány-nyilvántartóba kell bejegyezni.

(5) Az állattartó részére az állomány-nyilvántartó nyomtatványát a területi felelős biztosítja. A nyilvántartás elektronikusan is vezethető, amennyiben az a nyomtatványnak megfelelő formában kinyomtatható.

(6) Az állomány-nyilvántartót a mellékleteivel együtt az állattartó három évig köteles megőrizni a helyszínen.

12. § Az állattartó a területi felelős közreműködésével évente egyszer leltárt készít, amely kiterjed:

a) a tenyészetben található jelölt állatok ENAR-szám szerinti leltárára;

b) a jelölésre fel nem használt jelölőeszközök ENAR-szám szerinti leltárára;

c) a jelölt egyedek kiesésének, valamint a kiesés okának rögzítésére az állomány-nyilvántartó adatai alapján;

d) a tenyészetek közötti állatmozgással kapcsolatos dokumentumok ellenőrzésére és átvezetésére az állomány-nyilvántartóba,

e) az állomány-nyilvántartó 11. § (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti listáinak frissítésére a leltár adatai alapján,

f) az állomány-nyilvántartó létszámadatainak zárására a 11. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján, illetve nyitására a leltáradatok alapján;

g) az elveszett, kiesett jelölőeszközök pótlásának megrendelésére.

13. §[38] (1) Az állatokat az országon belül két tenyészet közötti szállításuk esetén a NÉBIH által rendszeresített és a honlapján közzétett, a (2) bekezdésben meghatározott adattartalmú szállítólevéllel, valamint az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott dokumentációval kell kísérni.

(2) A szállítólevélnek a 21/2004/EK rendelet Mellékletének C. 1. szakaszában foglalt adatokon kívül tartalmaznia kell a szállított állat faját és ENAR-számát, a szolgáltató állatorvos által kiállított állat-egészségügyi bizonyítványának sorszámát, a kiállítás dátumát, az állatorvos bélyegzőszámát, valamint a fogadó tenyészet általi fogadás dátumát, a fogadott állatok számát és a fogadó tenyészet állattartójának aláírását.

(3) Az állattartó részére a szállítólevél nyomtatványt a területi felelős biztosítja.

(4) A szállítólevelet négy példányban kell kitölteni, amelyből kettő marad a szállítást indító állattartónál, két példány a szállítmányt kíséri. Egy példányt az indító tenyészet, egy példányt a fogadó tenyészet az állat indításának napját követő hét napon belül a NÉBIH részére köteles megküldeni.

(5) A szállítólevelet az állattartó három évig köteles megőrizni.

(6) Az országot elhagyó állat esetében az indító tenyészetben a NÉBIH által rendszeresített és a www.enar.hu honlapon közzétett szállítólevélnek a 21/2004/EK rendelet Mellékletének C. 1. szakaszában foglalt adattartalmon kívül tartalmaznia kell a szállított állat faját és ENAR-számát, az állatorvos által kiállított élőállat-szállítási állat-egészségügyi bizonyítványának sorszámát, a kiállítás dátumát, az állatorvos bélyegzőszámát, továbbá a hatósági állatorvos azonosítóját és aláírását. Az indító tenyészetnek a szállítólevél egy példányát meg kell küldenie a NÉBIH részére, egy példányát pedig meg kell őriznie.

(7) A szállítólevélre alkalmazni kell a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 168. §-ának rendelkezéseit.

14. § (1) Az Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (a továbbiakban: ENAR) működtetése keretében a NÉBIH[39]

a)[40] ellátja az ENAR működtetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatokat, melynek során együttműködik a Pest Vármegyei Kormányhivatallal, a vármegyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi hatáskörében eljáró járási hivatalával (a továbbiakban: járási hivatal), a Magyar Államkincstárral (a továbbiakban: Kincstár) és az MJKSz-szel;

b) működteti a 21/2004/EK rendelet 7. és 8. cikk szerinti országos számítógépes adatbázist;

c) gondoskodik arról, hogy a jogosult felhasználók az országos számítógépes adatbázisból igény szerint hiteles információhoz jussanak;

d) kiadja az ENAR-számokat;

e) engedélyezi a jelölőeszközöket és segédeszközöket, közzéteszi az engedélyezett típusokat;

f) elektronikus úton megküldi a kiadott, legyártandó fülszámok listáját az illetékes gyártó, valamint az MJKSz részére;

g) az MJKSz közreműködésével elkészíti az útmutatót.

(1a)[41] A NÉBIH az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 35/A. §-a alapján elismert tanúsító szervezetek részére hozzáférést biztosít az ökológiai gazdálkodást folytató állattartók állományainak azonosítási, létszám- és szállítási adataihoz.

(1b)[42] A tanúsító szervezetek az adatokat kizárólag az ökológiai termelés ellenőrzésével és tanúsításával kapcsolatban használhatják fel.

(2)[43] A NÉBIH által működtetett országos számítógépes adatbázis tartalmazza a 21/2004/EK rendelet Mellékletének D. szakaszában meghatározott kötelezően nyilvántartott adatokat.

(3)[44] A NÉBIH köteles a hozzá megküldött adatokat tíz napon belül a nyilvántartásban rögzíteni.

15. § Az ENAR működtetése keretében az MJKSz:

a) közreműködik az ENAR működtetésével és fejlesztésével, valamint az útmutató elkészítésével kapcsolatos feladatok ellátásában;

b) megbízza, felügyeli, ellenőrzi és továbbképzi a területi felelősöket, kijelöli működési területüket;

c) nyilvántartást vezet a kiadott szállítólevelekről;

d) gondoskodik az állomány- és egyednyilvántartáshoz, továbbá a jelöléshez szükséges bizonylatokról és eszközökről, szállítólevélről;

e) tájékoztatja az állattartókat az állatok jelölésével és nyilvántartásával kapcsolatos előírásokról.

f)[45] nyilvántartást vezet az állattartóktól beérkező jelölési igényekről és azok időpontjáról, valamint a területi felelősökön keresztül gondoskodik azok 30 napon belüli teljesítéséről.

16. § Az ENAR működtetése keretében a vágóhíd üzemeltetője:

a) biztosítja, hogy a 21/2004/EK rendelet és az e rendelet szerinti jelölőeszközzel nem rendelkező vagy azonosíthatatlan állatok vágásra ne kerülhessenek;

b) nyilvántartást vezet a vágóhídon levágott állatok ENAR-számáról és levágásuk időpontjáról;

c)[46] elektronikus úton vagy ennek hiányában hét napon belül a szállítólevéllel az útmutatóban foglaltak szerint bejelenti a NÉBIH részére a beszállított állatok azonosító adatait és vágásuk időpontját;

d) gondoskodik a levágott állatok jelölőeszközeinek újrafelhasználásra alkalmatlanná tételéről.

17. § (1) Az ENAR működtetése keretében a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvos:

a) ellenőrzi a vágóhídra érkezett állatok e rendelet által előírt jelölésének meglétét és előírásoknak való megfelelését;

b) ellenőrzi az előírt kísérő dokumentumok hiánytalan meglétét és tartalmuk előírásoknak való megfelelését;

c) ellenőrzi a vágóhíd üzemeltetője 16. §-ban rögzített kötelezettségeinek betartását.

(2) A vágóhidat felügyelő hatósági állatorvos a következő intézkedéseket hozhatja:

a) megtiltja az állat vágását, amennyiben az állat jelölés hiányában nem azonosítható,

b) amennyiben az előírt kísérő dokumentumok hiányoznak vagy nem megfelelőek, a hiányzó kísérő dokumentumok pótlásáig vagy kijavításáig megtiltja az állat vágását.

(3)[47] A vágóhidat felügyelő hatósági állatorvos a vágóhíd üzemeltetője 16. §-ban rögzített kötelezettségeinek be nem tartásáról köteles a Pest Vármegyei Kormányhivatal részére jelentést tenni.

18. § (1)[48] A belföldön szállítandó állatok esetében az állatszállítás ellenőrzése az élő állatok belföldi szállításának állat-egészségügyi szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint történik.

(2) Az Európai Unió másik tagállamába vagy harmadik országba szállítandó állatok berakásakor a felügyelő állatorvos köteles:

a) ellenőrizni a szállításra kerülő állatok - 21/2004/EK rendelet és e rendelet által előírt - jelölésének meglétét és megfelelőségét;

b) az állatok szállítására vonatkozó külön állategészségügyi jogszabályok szerint eljárni;

c) a szállítólevélen az Európai Unió másik tagállamába vagy harmadik országba történő kivitel vagy a kiszállítás tényét aláírással igazolni;

d) hiányosság esetén az állat berakását megtiltani vagy a feltételek teljesítéséig felfüggeszteni.

19. § Az állattartó köteles:

a) a tenyészetében lévő állatok egyedi jelöléséről, a kiesett, az elveszett vagy olvashatatlanná vált jelölőeszközök pótlásáról saját költségén gondoskodni;

b)[49] a NÉBIH-től a tenyészetében lévő állatok jelöléséhez szükséges jelölőeszközöket és segédeszközöket a területi felelősön keresztül az útmutató előírásai szerint beszerezni;

c) az állatok jelölésével, nyilvántartásával összefüggő információkat és adatokat a területi felelősnek, továbbá bármely ellenőrzést végző hatóságnak rendelkezésére bocsátani;

d) a jelölőeszközök eltávolítását, azok megrongálását, illetve olvashatatlanná tételét megakadályozni;

e) vezetni a 11. § szerinti állomány-nyilvántartót és egyéb nyilvántartásokat;

f) gondoskodni arról, hogy a tenyészete rendelkezésére bocsátott jelölőeszközt más tenyészetben ne használhassák fel;

g) a tenyészete állományában bekövetkezett változások (szaporodás, elhullás, más állattartó részére történő átadás, vágóhídra vagy az Európai Unió más tagállamába, harmadik országba történő szállítás stb.) esetén az e rendeletben foglaltak szerint szükséges intézkedéseket megtenni;

h) a területi felelős közreműködésével évente elvégezni a 12. § szerinti leltárt.

20. § (1) A területi felelős:

a)[50] gondoskodik az állattartó igénylése alapján az állatok megjelöléséhez szükséges eszközök és füljelzők rendszeres vagy soron kívüli megrendelésének továbbításáról a NÉBIH felé;

b)[51] elvégzi az állatok 4/A. §, 5/A. §, 5/B. §, valamint 6. § szerinti jelölését, és kiadja az állattartó részére a jelölésről szóló igazolást, valamint elektronikus úton tíz napon belül megküldi a NÉBIH-nek a jelöléssel összefüggő, útmutatóban meghatározott adatokat;

c) átadja az állattartó részére az adott tenyészethez tartozó állatok ENAR-számát tartalmazó listáját és a szükséges nyomtatványokat;

d)[52] begyűjti és a NÉBIH-nek elektronikus úton megküldi a tenyésztőktől kapott leltáradatokat és a tenyésztési eseményekkel kapcsolatos állományváltozási adatokat;

e)[53] az állattartónál évente egy alkalommal közreműködik az állományleltár elvégzésében és a NÉBIH részére 10 napon belül elektronikusan megküldi az állományleltárról készült jelentést.

f)[54] a 21/2004/EK rendelet és e rendelet által előírt kötelezettségek nem teljesítése esetén bejelentést tesz a Pest Vármegyei Kormányhivatal felé.

(2)[55]

21. §[56] A 21/2004/EK rendelet 4. cikk (8) bekezdése, 5. cikk (6) bekezdése, valamint 11. cikk (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettséget az agrárpolitikáért felelős miniszter teljesíti.

22. § (1)[57] A NÉBIH, a Pest Vármegyei Kormányhivatal és a járási hivatal a juh-, illetve kecsketenyészetben helyszínen ellenőrzi az állatok azonosítására és nyilvántartására vonatkozó előírások betartását a juh- és kecskefélék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatosan végrehajtandó ellenőrzések minimális szintje tekintetében a 21/2004/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2006. október 11-i 1505/2006/EK bizottsági rendelet 2-5. cikkeiben meghatározott módon.

(2)[58] Ha a NÉBIH, a Pest Vármegyei Kormányhivatal vagy a járási hivatal ellenőrzést végez, az ellenőrzés során a fél évesnél idősebb juh- és kecskefélék esetében 50 egyed állománynagyságig az összes állatot, 51-500 közötti állománynagyságnál 50 egyedet, 500-nál nagyobb állomány esetében az összes állat 10%-át kell ellenőrizni. Ha a minta alapján a hiba mértéke meghaladja az 5%-ot, akkor az összes egyedet ellenőrizni kell.

(3)[59] A NÉBIH, a Pest Vármegyei Kormányhivatal, a járási hivatal és a Kincstár az általa vizsgálandó tenyészetek kiválasztása során az 1505/2006/EK bizottsági rendelet 3. cikk a)-f) pontjai mellett figyelembe veszi az előző éves ellenőrzés során tett megállapításokat is.

23. § (1) Az ellenőrzéseket az ellenőrzési jegyzőkönyv felhasználásával - amely tartalmazza az 1505/2006/EK bizottsági rendelet 6. cikk a)-c) pontjaiban előírt minimális tartalmi feltételeket is -, az útmutató alapján kell végezni.

(2)[60] Ha a Kincstár, illetve a vármegyei kormányhivatal az e rendeletben előírt tevékenységek be nem tartását észleli, köteles a Pest Vármegyei Kormányhivatalt írásban értesíteni.

(3)[61] Ha a vármegyei kormányhivatal a támogatások kifizetése szempontjából, az e rendelet szerint előírt ellenőrzések elvégzése során, az e rendeletben előírt tevékenységek be nem tartását észleli, köteles a Kincstárt írásban értesíteni.

(4)[62] A Pest Vármegyei Kormányhivatal az ellenőrzések gyakoriságának növelését írja elő, ha a 21/2004/EK rendeletben és az e rendeletben foglalt betartandó kötelezettségek tekintetében az adott tenyészetben rendszeresen előfordul jogszabálysértés.

(5)[63] A NÉBIH - a Pest Vármegyei Kormányhivataltól és a járási hivataloktól érkező bejelentés alapján - az ellenőrzések gyakoriságának növelését írja elő, ha a 21/2004/EK rendeletben és az e rendeletben foglalt betartandó kötelezettségek tekintetében országosan rendszeresen előfordul jogszabálysértés.

24. §[64] Amennyiben az állat jelöléssel nem rendelkezik vagy nem azonosítható, a Pest Vármegyei Kormányhivatal az adott állatra forgalmi korlátozást rendel el. A Pest Vármegyei Kormányhivatal az állat további sorsának tisztázása érdekében vizsgálatot folytat le. A vizsgálat eredményétől függően a Pest Vármegyei Kormányhivatal dönt a forgalmi korlátozás további fenntartásáról, illetve feloldásáról.

25. § (1)[65] A Pest Vármegyei Kormányhivatal és a járási hivatal által elvégzett helyszíni ellenőrzések eredményéről az ellenőrzési időszakot követő év június 30-ig jelentést küld a NÉBIH-nek, aki e jelentések alapján éves összesítő jelentést készít, amelyet az ellenőrzési időszakot követő év július 31-ig megküld az agrárpolitikáért felelős miniszternek.

(2)[66] Az agrárpolitikáért felelős miniszter az 1505/2006/EK rendelet mellékletében szereplő űrlapon az éves összesített jelentést az Európai Bizottság számára minden évben legkésőbb augusztus 31-ig benyújtja.

26. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a juh- és kecskefajok egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 47/2005. (V. 23.) FVM rendelet, azzal, hogy a 2010. január 1-je előtt született állatok jelölése esetén továbbra is az abban foglaltakat kell alkalmazni.

(2) A 20. § (1) bekezdés e) pontja szerint megküldött állományváltozások teljes körének az országos számítógépes adatbázisba történő átvezetésére 2011. január 1-jétől kerül sor az útmutatóban leírtak szerint.

(3)[67]

27. §[68] A juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet módosításáról szóló 57/2024. (XI. 14.) AM rendelettel megállapított 4/A. § és 5/A. § szerinti jelölést a 2023. június 10. napját követően élőként nyilvántartott egyedek esetén szükséges alkalmazni.

28. §[69] Ez a rendelet

a) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről ("Állategészségügyi rendelet") szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szárazföldi állatokat tartó létesítményekre és a keltetőkre, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok és keltetőtojások nyomonkövethetőségére vonatkozó szabályok tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2019. június 28-i (EU) 2019/2035 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, valamint

c) az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a bizonyos tartott szárazföldi állatok nyomonkövethetősége tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2021. március 24-i (EU) 2021/520 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Gráf József s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter