187/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet

a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról szóló 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 5. § (5) bekezdésében és a 77. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról szóló 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Fbszt.) alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjainak a társaságnál, valamint közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál fennállt munkaviszonyát e rendelet szempontjából az 1. § szerinti, költségvetési szervvel fennálló jogviszonynak kell tekinteni."

2. § A Rendelet a következő 2/A. §-sal egészül ki:

"2/A. § (1) Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok azon foglalkoztatottjai, akiknek továbbfoglalkoztatására az Fbszt. 7. § (1) bekezdése, vagy a (2) bekezdés b) pontja alapján nem került sor, nem jogosultak kompenzációra.

(2) Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében a 2. § (2)-(9) bekezdése szerinti kompenzáció összegét legfeljebb nulla összegig csökkenteni kell a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti munkabéremelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével. Az e bekezdésben, valamint a 2. § (10) bekezdésében foglaltaknak az illetményszámfejtést végző szervezet a 11. melléklet szerinti nyilatkozat ii. Munkáltatói részében foglaltak alapján tesz eleget."

3. § A Rendelet a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében az 5. § (1) bekezdése szerinti felmérés időpontja június hónap."

4. § A Rendelet a következő 9/A. §-sal egészül ki:

"9/A. § Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében a 9. § (4) bekezdése szerinti határnap 2013. június 15-e. A 9. § (9) bekezdésétől eltérően a június 15-ig benyújtott nyilatkozatok esetén az április és május hónapok után járó kompenzáció is kifizetésre kerül."

5. § A Rendelet 10. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében a Nyilatkozat mintáját és annak kitöltési útmutatóját a 11. melléklet tartalmazza."

6. § A Rendelet a következő 14. §-sal egészül ki:

"A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról szóló 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 187/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 1. §-a által megállapított 1/A. §-t, 2. §-a által megállapított 2/A. §-t, a 3. §-a által megállapított 5/A. §-t, a 4. §-a által megállapított 9/A. §-t, valamint a 5. §-a által megállapított 10. § (8) bekezdését a 2013. év április és május hónapra járó kompenzáció összegének megállapításakor is alkalmazni kell."

7. § (1) A Rendelet 1. § a) pont ad) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendelet hatálya)

"ad) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti hivatásos és szerződéses katonai,"

(Jogviszonyban állókra és)

(2) A Rendelet 3. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(... illetményként kell figyelembe venni)

"d) a Hjt. 2. § 41. pontja szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,"

(3) A Rendelet 5. melléklete "Kitöltési útmutató a költségvetési szervnél, egyház közcélú tevékenységet folytató intézményénél foglalkoztatott magánszemély adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló 2013. évi kompenzációjának igénybevételéhez kitöltendő Nyilatkozathoz, Változás bejelentéshez" cím "3. illetmény alatt a Nyilatkozat kitöltésekor" pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"e) a honvédek jogállásáról szóló törvény 2. § 41. pontja szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,"

(4) A Rendelet 5. melléklete "Kitöltési útmutató a költségvetési szervnél, egyház közcélú tevékenységet folytató intézményénél foglalkoztatott magánszemély adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló 2013. évi kompenzációjának igénybevételéhez kitöltendő Nyilatkozathoz, Változás bejelentéshez" cím "A ii. Blokk kitöltéséhez" részében "a Hjt. 106. § (1) bekezdésében említett beosztási illetmény, honvédelmi pótlék, illetménykiegészítés, szolgálati illetménypótlék és kiegészítő illetmény együttes összege" szövegrész helyébe "a Hjt. 122. § (1) bekezdésében említett beosztási illetmény, honvédelmi pótlék, illetménykiegészítés, szolgálati időpótlék, illetménypótlék és kiegészítő illetmény együttes összege," szöveg lép.

8. § A Rendelet az 1. melléklet szerinti 11. melléklettel egészül ki.

9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 7. § 2013. július 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 187/2013. (VI. 7.) Korm. rendelethez

"11. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Kitöltési útmutató a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény alapján megszűntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló 2013. évi kompenzációjának igénybevételéhez kitöltendő Nyilatkozathoz, Változás bejelentéshez

Ez a Nyilatkozat kizárólag azon foglalkoztatottak kompenzációs igénybejelentésére szolgál, akik a fekvőbetegszakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény alapján megszüntetésre kerülő gazdasági társaságok (a továbbiakban: megszüntetésre kerülő gazdasági társaság) valamelyikének foglalkoztatottjai voltak, és a befogadó költségvetési szerv által történő továbbfoglalkoztatásukhoz hozzájárultak, így munkaviszonyuk 2013. május 1-jével közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át.

Amennyiben az Ön jogviszonya nem az fentiekben említett módon jött létre, úgy ne ezt, hanem a "Nyilatkozat és Változás bejelentés a költségvetési szervnél, egyház közcélú tevékenységet folytató intézményénél foglalkoztatott magánszemély adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló 2013. évi kompenzációjának igénybevételéhez" megnevezésű nyomtatványt töltse ki a kompenzáció igénybevételéhez.

A Nyilatkozatot két példányban, a kitöltési útmutató alapján kell kitölteni, különös figyelemmel arra, hogy a munkáltató a Nyilatkozatban foglaltakat akkor tudja figyelembe venni és a kompenzációt érvényesíteni, ha a kitöltött Nyilatkozatot Ön, mint Nyilatkozó legkésőbb 2013. június 15-éig a munkáltatója rendelkezésére bocsátja. A kompenzáció 2013. június 15-e után visszamenőlegesen nem érvényesíthető. A munkáltató a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az irattározási szabályainak megfelelően a munkáltató vagy az illetékes illetmény számfejtőhely megőrzi. A másodpéldányt Önnek 5 évig szintén meg kell őriznie.

A Nyilatkozat tartalmát érintő, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok változása esetén a Nyilatkozó köteles munkáltatójánál megváltozott tartalommal változás bejelentés céljából új nyilatkozatot tenni. A Változás bejelentés során az I. Blokkban ne csak azokat a rovatokat töltse ki, amelyekben változás történt, hanem a teljes I. Blokkot, tehát azokat a rovatokat is, amelyekben változás nem állt be, de eredeti Nyilatkozatában tartalmazott adatot, jelölést. A Nyilatkozat III. Blokkját Változás bejelentés esetén szintén töltse ki és írja alá, mert a változás bekövetkezése napjának feltüntetése és aláírás nélkül a Változás bejelentés érvénytelen.

A Nyilatkozat II. Blokkja az illetményszámfejtést végző szervezet munkáját segíti. Ezt a munkáltatója tölti ki Önnek a Nyilatkozat leadásakor. Változás bejelentés esetén a II. Blokk adataival az előbbiekben leírtakhoz hasonlóan kell eljárni. Amennyiben az eredeti Nyilatkozat II. Blokkja tartalmazott adatokat, e részt a régi vagy a megváltozott tartalommal ismét ki kell tölteni.

Amennyiben Ön egyidejűleg több olyan jogviszonyban is foglalkoztatott, melyek kompenzációra jogosítanak, Ön csak a teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a kompenzációra, így kizárólag az Önt teljes munkaidőben foglalkoztató munkáltatója felé adhat le Nyilatkozatot. Ha Önnek nincs teljes munkaidős jogviszonya, tehát csak részmunkaidőben foglalkoztatott egy vagy több munkáltató által, úgy a legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció. Ebben az esetben az Önnel legkorábban jogviszonyt létesítő munkáltatóhoz kell benyújtania Nyilatkozatát. Fontos, hogy Ön több jogviszony esetén is csak egy munkáltatótól jogosult kompenzációra, így csak egy munkáltatóhoz adhat Nyilatkozatot.

Hogyha Ön eddig valamely részmunkaidős jogviszonyára tekintettel már jogosult volt kompenzációra, és most a befogadó intézménynél teljes munkaidős jogviszonyára tekintettel is jár Önnek kompenzáció, úgy jelen Nyilatkozat leadásával jelezze ezt a befogadó intézménynél, míg részmunkaidős munkáltatójánál vonja vissza eddigi Nyilatkozatát. A változás bekövetkezése napjaként 2013. április 1-jét jelöljön meg.

A jogalap nélkül felvett kompenzáció összege Öntől az általános elévülési időn, azaz három éven belül visszakövetelhető.

A Nyilatkozatot csak abban az esetben töltse ki és adja le munkáltatójánál, ha az alábbi három feltétel mindegyikének egyidejűleg megfelel, vagyis Ön jogosult a kompenzációra.

1. Jogviszonya 2012. január 1-je előtt keletkezett, vagy amennyiben az 2012. évben létesült, 2011. december 31-e és a jelenlegi jogviszonya létrejötte között kizárólag valamely megszüntetésre kerülő gazdasági társaság, vagy más, e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval állt munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

2. Költségvetési szervnél jogviszonyban álló olyan foglalkoztatott, aki a megszüntetésre kerülő gazdasági társaságok valamelyikének foglalkoztatottja volt, és a befogadó költségvetési szerv által történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárult, így munkaviszonya 2013. május 1-jével közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át.

3. A tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint az alább ismertetett értékhatárok közül Önre vonatkozó összeg:

3.1 Ön nem jogosult családi kedvezmény érvényesítésére, jogviszonya 2010. december 31-én vagy azt megelőzően keletkezett, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 243 001 Ft [2. § (2)], vagy

3.2. Ön nem jogosult családi kedvezmény érvényesítésére, jogviszonya 2011. január 1-je és 2011. december 31-e között jött létre, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 213 501 Ft [2. § (3)], vagy

3.3. Ön egy vagy kettő kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, az eltartottak száma három főnél kevesebb, jogviszonya 2012. január 1-je előtt keletkezett, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 213 501 Ft [2. § (4)-(7)], vagy

3.4. Az Ön jogviszonya 2010. december 31-én vagy azt megelőzően keletkezett, és

- Ön egy, kettő vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye pedig kevesebb, mint 213 501 Ft. Amennyiben az ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb 135 000 Ft-nál, Ön a tárgyhónap első napján érvényes illetménye 2,29%-ának megfelelő kompenzációra jogosult, amennyiben illetménye 135 000 Ft és 213 500 Ft között van, úgy ez a mérték 1,53%. [2. § (8) aa) és b)], vagy

- Ön négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye pedig kevesebb, mint 213 501 Ft. Amennyiben az ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint a 135 000 Ft-nak és a három feletti kedvezményezett eltartott(ak) számának a 20 000 Ft szorzatával növelt összege (pl. 4 kedvezményezett eltartott esetén 155 000 Ft, 5 kedvezményezett eltartott esetén 175 000 Ft stb.), úgy Ön a tárgyhónap első napján érvényes illetménye 2,29%-ának megfelelő kompenzációra jogosult, amennyiben illetménye az előbbi összeg és 213 500 Ft között van, úgy ez a mérték 1,53%. Ha ön 8 vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, úgy Önre a 213 500 Ft-os illetmény határ nem vonatkozik, a bruttó illetmény kompenzációra jogosító felső határát kizárólag a 135 000 Ft-nak és a három feletti kedvezményezett eltartott(ak) számának a 20 000 Ft szorzatával növelt összege határozza meg. (pl. 8 kedvezményezett eltartott esetén 235 000 Ft, [2. § (8) ab) és b)],

3.5. Ön egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, jogviszonya 2011. január 1-je és 2011. december 31-e között jött létre, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 213 501 Ft [2. § (9)].

A Nyilatkozat kitöltése előtt Önnek az alábbi szempontok alapján kell mérlegelnie a jogosultsági feltételeket:

1. Családi kedvezményre jogosult: A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. A nyilatkozat kitöltésekor vegye figyelembe, hogy Ön akkor is családi pótlékra jogosultnak minősül, ha a családi pótlékot nem Ön, hanem az Önnel és a gyermekkel egy háztartásban élő másik szülő igényelte az azt folyósító szervtől, vagy - a jogosultság ellenére - azt bármely okból egyikőjük sem igényelte. (Családi pótlékra való jogosultsága ellenére családi kedvezmény érvényesítésére nem jogosult az a magánszemély, aki a családi pótlékot a gyermekotthonban nevelt vagy szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel a gyermekotthon vagy a szociális intézmény vezetőjeként, illetve a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel a javítóintézet igazgatójaként vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként kapja.)

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa - a várandósság időszakában (a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig) -, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal a kitétellel, hogy az említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultnak tekintendő bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott).

Kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

A nyilatkozat kitöltésekor vegye figyelembe, hogy Ön akkor is családi kedvezmény igénybevételére jogosultnak minősül, ha a személyi jövedelemadózása során a családi kedvezményt nem Ön, hanem az Önnel közös háztartásban élő házastársa/élettársa érvényesíti. (Pl. közös háztartásban élő házaspár nevel a háztartásban egy fő kedvezményre jogosító gyermeket, ebben az esetben mindketten jogosultak a családi kedvezményre, függetlenül attól, hogy a családi kedvezmény érvényesítéséről az év során vagy az adóév végén személyi jövedelemadó bevallásukban hogyan döntenek.)

Élettársi kapcsolat esetén az élettárs kizárólag abban az esetben jogosult a családi kedvezmény igénybevételére, amennyiben a gyermeknek vér szerinti szülője, és természetesen a gyermekkel közös háztartásban él.

Eltartott: Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartottakon túl a családi pótlékra már nem jogosító tanuló, hallgató is mindaddig, ameddig őt is figyelembe veszik a testvérei után járó családi pótlék összegének megállapításánál, tehát aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Élettársi kapcsolat meghatározásához: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

Kedvezményezett eltartott meghatározásához: Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, a magzat a várandósság időszakában - fogantatásának 91. napjától megszületéséig -, továbbá az aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

2. Jogviszonya keletkezésének időpontja: Jogviszonya keletkezésének időpontjaként azt a dátumot kell tekintenie, amikor az Ön jogviszonya a megszüntetésre kerülő gazdasági társaságnál létrejött.

Amennyiben Ön a megszüntetésre kerülő gazdasági társaságnál 2011-ben létesített jogviszonyt, de azt közvetlenül megelőzően is valamely szintén megszüntetésre kerülő gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, vagy az egyház közcélú tevékenységet folytató, nem költségvetési szervként működő intézményénél (a továbbiakban ez előbbi három foglalkoztató együtt: kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató) állt alkalmazásban, úgy ezeket a jogviszonyokat a kompenzáció igénybe vétele szempontjából tekintse folyamatosnak, és a legkorábban keletkezett jogviszony létrejöttének dátumát vegye figyelembe a kitöltéskor. A jogviszony folytonosságát nem szakítja meg álláskeresési támogatás igénybe vételének időszaka, ha Ön azt megelőzően és az követően is kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál létesített jogviszonyt. (Pl. ha Ön 2010. szeptember 30-áig egy költségvetési szervnél dolgozott, 2010. november 1-jétől 2011. január 31-éig álláskeresési járadékban részesült, majd 2011. február 1-jén valamely megszüntetésre kerülő gazdasági társaságnál létesít munkaviszonyt, úgy Önre a 243 001 Ft-os bruttó illetmény korlát vonatkozik, a jogviszonya keletkezésének időpontja kérdésre pedig a"2010. december 31-én vagy azt megelőzően" választ jelölje meg.)

Amennyiben Ön 2012-ben létesített, vagy 2013 év közben létesít jogviszonyt a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, de azt közvetlenül megelőzően is e foglalkoztatók valamelyikénél állt alkalmazásban, úgy ezeket a jogviszonyokat a kompenzáció igénybe vétele szempontjából szintén tekintse folyamatosnak, és a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál legkorábban keletkezett jogviszony létrejöttének dátumát vegye figyelembe a kitöltéskor. Ez esetben sem jelent megszakítást az álláskeresési járadék igénybevételének időszaka.

Amennyiben Ön 2012-ben létesített, vagy 2013 év közben létesít jogviszonyt a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, de ezt megelőzően e foglalkoztatók egyikénél sem állt még alkalmazásban, Ön nem jogosult kompenzációra.

Amennyiben Ön 2012-ben létesített, vagy 2013 év közben létesít jogviszonyt a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, de ezt megelőzően e foglalkoztatók valamelyikénél már állt alkalmazásban, ám ezt megszakította más, nem e rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál létesített jogviszony, úgy Ön szintén nem jogosult kompenzációra. Ez esetben sem jelent megszakítást az álláskeresési járadék igénybevételének időszaka.

3. Illetmény alatt a Nyilatkozat kitöltésekor

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 66. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára ugyanezen törvény 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,

b) a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait kell érteni.

A Nyilatkozat I. Blokkját a Nyilatkozat első benyújtásakor, és a változás bejelentések alkalmával is ki kell töltenie, majd alá kell írnia. Aláírás nélkül a Nyilatkozat érvénytelen. Változás bejelentés esetén a iii. Blokkot is írja alá. A IV. Blokkban található záradék aláírásáról se feledkezzen el sem az első Nyilatkozat, sem a változás bejelentésekor! FONTOS, hogy ezt a Nyilatkozatot Ön az adó- és járulékváltozásoknak a költségvetési szerveknél, egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak körében történő 2013. évi kompenzálásához adta. ez a nyilatkozat nem helyettesíti a családi kedvezmény érvényesítésére szolgáló adóelőleg-nyilatkozatot!

A II. Blokk kitöltéséhez:

Az 1. ponthoz:

A 2/A. § foglaltaknak az illetményszámfejtést végző szervezet részéről történő végrehajtása érdekében a munkáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy 2011. január 1-jén milyen mértékben kellett megemelnie a foglalkoztatott személyi alapbérét a minimálbér, illetve garantált bérminimum növelt összegének eléréséhez. Amennyiben a foglalkoztatott

- 2011. január 1-jén jogviszonyban állt a munkáltatóval, és

- a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése miatt ezen időpont(ok)ban meg kellett emelni a foglalkoztatott személyi alapbérét, akkor a munkáltató a kötelező személyi alapbér-emelés összegének a kipontozott helyre történő beírásával tesz eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének. A kötelező személyi alapbér-emelés összege egyenlő a 2011. január 1-jén érvényes növelt minimálbér, illetve garantált bérminimum és a 2010. december 31-én érvényes személyi alapbér pozitív különbségével. A számítás során nem kell figyelembe venni azt a személyi alapbéremelést, amihez az érintett foglalkoztatott nem a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése miatt, hanem nagyobb munkavállalói csoportban végrehajtott személyi alapbéremelés részeként jutott.

Ha a jogviszony 2011. január 1-jén az adott munkáltatónál nem állt fenn, vagy fennállt ugyan, de a foglalkoztatott személyi alapbére a 2010. december 31-i állapot szerint nem volt alacsonyabb a minimálbér, illetve garantált bérminimum 2011. január 1-jétől hatályos összegénél, akkor a "nem" választ kell megjelölni.

A 2. ponthoz:

A 2/A. §-ban foglaltaknak az illetményszámfejtést végző szervezet részéről történő végrehajtása érdekében a munkáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy 2012. év folyamán megemelte-e, és ha igen akkor milyen mértékben a foglalkoztatott munkabérét (rendszeres bérét) a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. vagy 4. §-a szerint, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ban foglalt adókedvezmény érvényesítése vagy az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szól 2011. évi XCIX. törvényben foglalt következmény elkerülése érdekében. A 2012. év folyamán végrehajtott elvárt béremelésbe nem számítható bele az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvény szerinti béremelés.

"Igen" válasz esetén munkabéremelésként a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott, a foglalkoztatottra érvényes 2012. évi elvárt munkabéremelés havi összegének

- a 3. § alkalmazása esetén a 100%-a,

- a 4. § alkalmazása esetén 75-100%-a

szerepeltetendő a nyilatkozatban. Az elvárt béremelés teljesítése esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2012. január 1-jei emelésével összefüggő kötelező béremelést külön nem kell számításba venni. "Nem" válasz esetén, tehát amennyiben a foglalkoztatott munkabérének emelésére az elvárt béremelés szerint nem került sor a 2012. év folyamán, akkor a minimálbér, illetve garantált bérminimum elérése érdekében, 2012. január 1-jén végrehajtott kötelező személyi alapbéremelés összegéről - az 1. ponthoz tartozó kitöltési útmutatás értelemszerű alkalmazásával - kell nyilatkozni."