408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet

a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról

A Kormány a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 5. § (5) bekezdésében, és a 77. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében megállapított feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja:

1. § A rendelet hatálya

a) a költségvetési szervekre és a velük

aa) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) szerinti,

ab) a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szerinti,

ac) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) szerinti,

ad)[1] a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) szerinti hivatásos és szerződéses katonai,

ae) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.) szerinti,

af) a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) szerinti,

ag) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti, valamint

ah) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői

jogviszonyban állókra és

b)[2] a nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységet ellátó egyházi jogi személy (a továbbiakban: egyházi foglalkoztató) és a velük

ba) az Mt. szerinti munkaviszonyban állókra, valamint

bb) a Gyvt. 66/G. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló hivatásos nevelőszülőkre

terjed ki, (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott).

1/A. §[3] A fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Fbszt.) alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjainak a társaságnál, valamint közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatónál fennállt munkaviszonyát e rendelet szempontjából az 1. § szerinti, költségvetési szervvel fennálló jogviszonynak kell tekinteni.

2. § (1) A foglalkoztatott a 2011-2013. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a továbbiakban: kompenzáció) a 2013. év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2012. december 31-én fennálló - 1. § szerinti - jogviszonya alapján havonta a (2)-(15) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult. Az a foglalkoztatott, akinek - 1. § szerinti - jogviszonya 2012-ben keletkezett, abban az esetben jogosult a kompenzációra, ha e rendelet hatálya alá tartozó szervvel 2010. és 2011. évek bármelyikében vagy mindkét évben is fennállt jogviszonya és az utolsó ilyen jellegű jogviszonyát követően munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés kivételével - nem létesített.

(2) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével az 1. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya 2010. december 31-én a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével - kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített.

(3) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult és jogviszonya a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010. december 31-én nem állt fenn, de 2012. december 31-én fennállt és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével - kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített.

(4) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas-, vagy élettársa.

(5) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma három főnél kevesebb, továbbá nincs házas- vagy élettársa.

(6) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 9. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy kedvezményezett eltartott után jogosultak, az eltartottak száma három főnél kevesebb,

a) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet,

b) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet

szerinti kompenzációra jogosult.

(7) Azon házas- vagy élettársak esetében, akik a 9. § szerinti nyilatkozatuk alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre két kedvezményezett eltartott után jogosultak, az eltartottak száma három főnél kevesebb és

a) legalább egyikük tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint 109 000 forint és kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség nagyobb vagy egyenlő, mint 50 000 forint,

aa) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye alacsonyabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 2. melléklet,

ab) az a foglalkoztatott, akinek tárgyhavi illetménye magasabb, mint házas- vagy élettársa tárgyhavi illetménye a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 4. melléklet

szerinti kompenzációra jogosult,

b) mindkettőjük tárgyhavi illetménye eléri a 109 000 forintot és/vagy kettejük tárgyhavi illetménye közötti különbség kisebb, mint 50 000 forint, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével a 3. melléklet szerinti,

kompenzációra jogosult.

(8) Az a foglalkoztatott, akinek a jogviszonya 2010. december 31-én e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval fennállt, azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével - kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a tárgyhónap első napján érvényes illetménye

a) 2,29%-ának megfelelő - 100 forintra kerekített összegű - kompenzációra jogosult, amennyiben a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre

aa) egy, két vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult, az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintot,

ab) négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 135 000 forintnak a három feletti kedvezményezett eltartottak száma és a 20 000 forint szorzatával növelt összegét,

b) 1,53%-ának megfelelő - 100 forintra kerekített összegű - kompenzációra jogosult, amennyiben a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt és tárgyhónap első napján érvényes illetménye meghaladja az a) pont szerinti illetményhatárt, de nem haladja meg a 213 500 forintot.

(9) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye 1,53%-ának megfelelő - 100 forintra kerekített összegű - kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, akinek jogviszonya a rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval 2010. december 31-én nem állt fenn, de 2012. december 31-én fennállt és azóta munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével - kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, és aki a 9. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem haladja meg a 213 500 forintot.

(10) A (2)-(9) bekezdés szerinti kompenzáció összegét legfeljebb nulla összegig csökkenteni kell a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet, valamint a 298/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével. Az e bekezdésben foglaltaknak az illetményszámfejtést végző szervezet az 5. melléklet szerinti nyilatkozat II. Munkáltatói részében foglaltak alapján tesz eleget.

(11) A munkaidő hosszának 2013. január 1-jével vagy 2013-ban év közben történő megváltozásakor a kompenzáció összegét úgy kell megállapítani, hogy munkaidő növekedése esetén az addig alkalmazott, (10) bekezdés szerinti levonást kell a továbbiakban is alkalmazni, míg csökkenése esetén a levonást a munkaidő változásának arányában csökkenteni kell.

(12) Az 1. § szerinti jogviszony hóközi létesítése, illetve megszűnése esetén a foglalkoztatott a törthónapra a (2)-(11) bekezdés szerinti kompenzáció 100 forintra kerekített időarányos részére jogosult.

(13) Az 1. § szerinti jogviszonyok közül egyidejűleg több jogviszonyban álló foglalkoztatott a teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a kompenzációra. Az 1. § szerinti teljes munkaidős jogviszony hiányában az időben legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció.

(14) Nem jogosult kompenzációra a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A kompenzáció emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. A munkanapok számába be kell számítani a fizetett munkaszüneti napokat is.

(15) Az a foglalkoztatott, akinek az 1. § szerinti jogviszonya az adott munkáltatónál 2013. évben keletkezett és 2013. január 1-je és e jogviszony létrejötte között munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a tartós megbízási szerződés és az e rendelet hatálya alá tartozó szervvel fennálló jogviszony melletti jogviszony kivételével - kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval létesített, a (2)-(14) bekezdés alkalmazásával jogosult a kompenzációra.

2/A. §[4] (1) Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok azon foglalkoztatottjai, akiknek továbbfoglalkoztatására az Fbszt. 7. § (1) bekezdése, vagy a (2) bekezdés b) pontja alapján nem került sor, nem jogosultak kompenzációra.

(2) Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében a 2. § (2)-(9) bekezdése szerinti kompenzáció összegét legfeljebb nulla összegig csökkenteni kell a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti munkabéremelés 94%-ának 100 forintra kerekített összegével. Az e bekezdésben, valamint a 2. § (10) bekezdésében foglaltaknak az illetményszámfejtést végző szervezet a 11. melléklet szerinti nyilatkozat ii. Munkáltatói részében foglaltak alapján tesz eleget.

3. § (1) A 2. § vonatkozásában - a (2) bekezdésben, valamint a 2. § (10) bekezdésében foglalt kivételekkel - illetményként kell figyelembe venni:

a) a Kjt. 66. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,

b) a Kttv. 131. § (2) bekezdése szerinti - a 133. § (3) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,

c) a Hszt. 112. §-a szerinti távolléti díjalapját képező illetményt,

d)[5] a Hjt. 2. § 41. pontja szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,

e) az Iasz. 96. § (1) bekezdése szerinti - a 102. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,

f) az Üjt. 59. § (2) bekezdése, 114. § (1) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése szerinti - a 116. § és a 139. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,

g) az Mt. hatálya alá tartozó, az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél, és az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál és költségvetési szerveinél foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait,

h) a Gyvt. 66/L. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői díjat,

i) a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény 4. § (4) bekezdés szerinti juttatást, valamint

j) a költségvetési szervként működő nevelési oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok esetében 2013. szeptember 1-jétől a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 65. § (1) bekezdés szerint illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a 65. § (3) bekezdés szerint megállapított illetménypótlékot.

(2)[6] Az (1) bekezdés a) és d) pontjában foglaltaktól eltérően a 2. § vonatkozásában nem kell illetményként figyelembe venni az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Eütev.) alapján az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó foglalkoztatott illetményének az Eütev. 11/A. § (4)-(6a) bekezdése alapján járó növelését.

(2a)[7] A (2) bekezdés alkalmazásában

a) az Eütev. 11/A. § (4) vagy (5) bekezdése alapján járó növelésnek kell tekinteni az egyes egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók illetmény- vagy bérnövelésének, valamint az ahhoz kapcsolódó támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet 4. melléklete vagy 5. melléklete szerinti összeget,

b) az Eütev. 11/A. § (6) vagy (6a) bekezdése alapján járó növelésnek kell tekinteni az Eütev. 11/A. § (6) vagy (6a) bekezdésében meghatározott összeget.

(3) A kompenzáció a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között kerül figyelembe vételre.

4. § (1) A központi költségvetés a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 5. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék terhére, az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás)

a)[8] a (3) bekezdés szerinti kivétellel a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala, és költségvetési szervei, a helyi nemzetiségi önkormányzatok az általuk fenntartott iskolák tekintetében (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv),

b)[9] a helyi önkormányzatok, a helyi nemzetiségi önkormányzatok az általuk fenntartott óvodák tekintetében, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat), valamint

c)[10] a bevett egyház

részére az e rendelet alapján járó kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez.

(2)[11] Az országos nemzetiségi önkormányzatot és az iskolafenntartó helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető támogatásról a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium szolgáltat adatot.

(3) A központi költségvetési szervek esetében nem vehető igénybe a támogatás a részben vagy egészben külön - ide nem értve az európai uniós forrás terhére finanszírozott - feladat ellátására kötött szerződésből származó bevétel terhére foglalkoztatottak után.

(4) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető.

5. § (1) A központi költségvetési szerveknél a támogatás megállapítása a költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő - az államháztartásért felelős miniszter által vezetett minisztérium által február hónapban felmért - összeg alapján történik. A támogatás rendelkezésre bocsátásáról a Kormány határozatban intézkedik.

(2) Az (1) bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2013. november 20-ig el kell számolni, mely intézkedést az államháztartásért felelős miniszter készíti elő.

(3) Amennyiben a költségvetési szerv az elszámolást követően állapít meg visszafizetési kötelezettséget, azt a 2013. évi előirányzat-maradvány elszámolás keretében kell teljesíteni.

(4)[12] A támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében az országos nemzetiségi önkormányzat, illetve az iskolafenntartó helyi nemzetiségi önkormányzat és a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium támogatási szerződést köt az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalánál és költségvetési szerveinél, illetve a helyi nemzetiségi önkormányzat által fenntartott iskolában foglalkoztatottakat megillető kompenzáció biztosításáról.

5/A. §[13] Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében az 5. § (1) bekezdése szerinti felmérés időpontja június hónap.

6. § (1) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzat részére - a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet terhére - a nettó finanszírozás keretében a kifizetés hónapjában, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 6. melléklete szerinti napon elszámolja a kifizetett havi kompenzációnak a munkáltatót terhelő, közterheket magában foglaló bruttó összegét

a) az OEP által finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek,

b) az a) pontba nem tartozó helyi önkormányzati költségvetési szervek

foglalkoztatottjaira vonatkozóan.

(2) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére a nettó finanszírozás keretében a 2013. január hónap után járó kompenzáció kifizetéséhez január 31-én előleget számol el. Az előleg elszámolására a 2013. december havi nettó finanszírozás keretében kerül sor.

(3) A 2013. december hónap után járó kompenzáció elszámolása a 2014. évi költségvetés terhére történik.

(4) Az Ávr. 139. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatónak minősülő költségvetési szervek részére megállapított kompenzációt a helyi önkormányzat soron kívül továbbítja.

(5) A helyi önkormányzat által fenntartott költségvetési szervére és munkavállalóira vonatkozóan a központosított illetmény-számfejtési rendszer szolgáltat adatot az előleg és a támogatás kifizetéséhez.

(6) A Magyar Államkincstár Igazgatósága a kifizetés hónapjának 5-éig a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére a 6. melléklet szerint, az (1) bekezdés szerinti elszámoláshoz - a nettó finanszírozással egyidejűleg - a helyi önkormányzat részére a 7. melléklet szerint szolgáltat adatot.

7. §[14] (1) A támogatásra az egyházi foglalkoztató a bevett egyházon és az egyházi foglalkoztató fenntartóján keresztül jogosult. A támogatás folyósítására és elszámolására az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterrel (a továbbiakban: miniszter) kötött támogatási szerződés alapján kerül sor.

(2) A bevett egyház részére a 2013. évi bérkompenzáció összegéből előzetes hozzájárulásként maximum 4000,0 millió Ft kerül átadásra, a miniszter által 2013. február hónapban felmért, az egyházi foglalkoztató által benyújtott és a miniszter által elfogadott igények alapján, azok arányában.

(3) A támogatás terhére a miniszter - utólagos elszámolás mellett - előleget nyújt. Az előleg nyújtásának feltétele a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló kormányrendelet alapján kapott támogatással történő elszámolás és annak elfogadása.

(4) A bevett egyház a támogatást az egyházi foglalkoztató fenntartója részére utalja át. Az egyházi foglalkoztató fenntartója a támogatást az egyházi foglalkoztató részére átadja, illetve a 2. § (1) bekezdésében meghatározott célra fordítja.

8. §[15] (1) A támogatás igénylése az egyházi foglalkoztató által a 8. melléklet szerinti igénylőlapnak és az az alapján összesített adatoknak 9. melléklet szerinti adatlapnak a miniszter részére való megküldésével történik.

(2) Az előlegből 2013. január-szeptember hónapokra ténylegesen kifizetett és a 2013. október-december hónapokra várhatóan kifizetésre kerülő összegekkel a bevett egyház 2013. november 10-éig elszámolást nyújt be a miniszternek. Az elszámolás tartalma a 10. melléklet szerinti - ágazati bontású, az ágazat teljes létszámát, az érintettek létszámát, havi bontásban a ténylegesen kifizetett és a várhatóan kifizetésre kerülő összegeket és a munkaadókat terhelő járulékokat bemutató - beszámoló és rövid szöveges jelentés.

(3) Az elszámolás utólagos - adott esetben helyszíni ellenőrzés útján történő - ellenőrzése céljából, az egyházi foglalkoztató jogosult személyenkénti bontásban elkülönített nyilvántartást vezet.

9. § (1) A foglalkoztatott a 2013. évi kompenzációjának megállapításához a saját munkáltatója részére nyilatkozik - a kompenzáció összegének megállapítása érdekében - a családi kedvezményre való jogosultságáról, az annak igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottak, valamint az eltartottak számáról, adóazonosító jeléről, saját és házas-, vagy élettársa illetményéről, jogviszonya keletkezésének időpontjáról.

(2) A nyilatkozat tartalmazza

a) a foglalkoztatott (a továbbiakban: Nyilatkozó) természetes személyazonosító adatait,

b) az eltartottak számát, a családi kedvezmény érvényesítésére jogosító kedvezményezett eltartottak számát,

c) a Nyilatkozó jogviszonya keletkezésének dátumát,

d) a Nyilatkozó és a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettárs illetményének arányára vonatkozó adatot,

e) változásbejelentés esetén a változás bekövetkezésének dátumát,

f) a Nyilatkozó által tett záradékot az adatok valóságtartalmáról.

(3) A 2. § (13) bekezdésben meghatározott esetben a Nyilatkozó nyilatkozatát az őt teljes munkaidős jogviszonyban foglalkoztató munkáltatónak köteles a (4) bekezdés szerinti határidőig leadni. Teljes munkaidős jogviszony hiányában a Nyilatkozó nyilatkozatát a (4) bekezdésben meghatározott határidőig annak a munkáltatónak köteles leadni, akinél jogviszonya a legkorábban keletkezett, illetve azonos időpontban keletkezett jogviszonyok esetén a választása szerinti munkáltatónak köteles leadni.

(4) A Nyilatkozó a nyilatkozatot 2013. március 15-ig nyújtja be a munkáltatónak két példányban. Amennyiben a jogviszony év közben keletkezett, a jogviszony keletkezésével egyidejűleg köteles a Nyilatkozó benyújtani a nyilatkozatot. A munkáltató az egyik példányon igazolja az átvételt, a másik példányt intézkedésre megküldi az illetékes illetményszámfejtő helynek.

(5) A munkáltatói igazolást tartalmazó nyilatkozatot a Nyilatkozó köteles 5 évig megőrizni.

(6) A Nyilatkozó a feltételek fennállása esetén nyilatkozata benyújtásával kompenzációra válik jogosulttá.

(7) A tárgyhó 15-ig benyújtott nyilatkozat alapján a Nyilatkozó kompenzációra a tárgyhóban jogosulttá válik, és annak összege a tárgyhóra esedékes illetménye számfejtésével egyidejűleg kifizetésre kerül.

(8) A tárgyhó 15-e után benyújtott nyilatkozat alapján a Nyilatkozó a kompenzációra csak a nyilatkozat leadását követő hónaptól válik jogosulttá, és az a tárgyhónapot követő hónapra esedékes illetményes számfejtésével egyidejűleg kerül kifizetésre.

(9) A március 15-ig benyújtott nyilatkozatok esetén a január és február hónapok után járó kompenzáció is kifizetésre kerül.

9/A. §[16] Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében a 9. § (4) bekezdése szerinti határnap 2013. június 15-e. A 9. § (9) bekezdésétől eltérően a június 15-ig benyújtott nyilatkozatok esetén az április és május hónapok után járó kompenzáció is kifizetésre kerül.

10. § (1) Amennyiben a leadott nyilatkozatban feltüntetett, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok év közben módosulnak, a Nyilatkozó az erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles újabb nyilatkozat kitöltésével bejelenteni a változást a munkáltatónak.

(2) A bejelentett változás alapján a változás bekövetkezése dátumának alapulvételével kerül megállapításra és érvényesítésre a kompenzáció összege.

(3) Amennyiben a Nyilatkozó olyan változást jelent be, amely alapján nem jogosult vagy csökkentett összegű kompenzációra jogosult, a kompenzáció összegére vonatkozó jogosultsága megszűnik vagy csökken.

(4) A változás bejelentése előtt a korábbi nyilatkozat alapján a változás bekövetkezésének dátumát követően kifizetett kompenzáció összege visszavonásra kerül.

(5) Amennyiben a Nyilatkozó a kompenzáció megállapítása érdekében tett nyilatkozat kitöltésével valótlan adatot közölt, a kompenzáció már teljesített összege visszavonásra, és a kompenzáció további folyósítása felfüggesztésre kerül.

(6) Amennyiben a kompenzáció nem e rendeletben foglaltaknak megfelelő megállapítása és kifizetése nem az (5) bekezdésben foglaltak alapján valósult meg, vagy az illetményeltérítés összege visszamenőleg kerül megállapításra, a már kifizetett kompenzáció összege a következő hónap(ok) kompenzációjának összegéből levonásra kerül.

(7) A nyilatkozat mintáját és annak kitöltési útmutatóját az 5. melléklet tartalmazza.

(8)[17] Az Fbszt. alapján megszüntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében a Nyilatkozat mintáját és annak kitöltési útmutatóját a 11. melléklet tartalmazza.

11. § A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrizheti

a) a benyújtott igénylések e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek való megfelelését,

b) a foglalkoztatott részére történő kifizetések végrehajtását,

c) az igényelt kompenzációs támogatás teljes körű felhasználását és elszámolását.

12. § Ez a rendelet 2013. január 1-jén lép hatályba és 2014. január 31-én hatályát veszti.

13. § E rendelet rendelkezéseit első alkalommal a 2013. év január hónapra járó illetmény számfejtésekor kell alkalmazni.

14. §[18] A költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2013. évi kompenzációjáról szóló 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 187/2013. (VI. 7.) Korm. rendelet 1. §-a által megállapított 1/A. §-t, 2. §-a által megállapított 2/A. §-t, a 3. §-a által megállapított 5/A. §-t, a 4. §-a által megállapított 9/A. §-t, valamint a 5. §-a által megállapított 10. § (8) bekezdését a 2013. év április és május hónapra járó kompenzáció összegének megállapításakor is alkalmazni kell.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

2. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

3. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

4. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

5. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Kitöltési útmutató a költségvetési szervnél, egyházi foglalkoztató által magánszemély adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló 2013. évi kompenzációjának igénybevételéhez kitöltendő Nyilatkozathoz, Változás bejelentéshez[20]

A Nyilatkozatot két példányban, a kitöltési útmutató alapján kell kitölteni, különös figyelemmel arra, hogy a munkáltató a Nyilatkozatban foglaltakat akkor tudja figyelembe venni és a kompenzációt érvényesíteni, ha a kitöltött Nyilatkozatot Ön, mint Nyilatkozó legkésőbb 2013. március 15-éig a munkáltatója rendelkezésére bocsátja. A kompenzáció 2013. március 15. után visszamenőlegesen nem érvényesíthető. A munkáltató a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az irattározási szabályainak megfelelően a munkáltató vagy az illetékes illetmény számfejtőhely megőrzi. A másodpéldányt Önnek 5 évig szintén meg kell őriznie.

A Nyilatkozat tartalmát érintő, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok változása esetén a Nyilatkozó köteles munkáltatójánál megváltozott tartalommal változás bejelentés céljából új nyilatkozatot tenni. A Változás bejelentés során az I. Blokkban ne csak azokat a rovatokat töltse ki, amelyekben változás történt, hanem a teljes I. Blokkot, tehát azokat a rovatokat is, amelyekben változás nem állt be, de eredeti Nyilatkozatában tartalmazott adatot, jelölést. A Nyilatkozat III. Blokkját Változás bejelentés esetén szintén töltse ki és írja alá, mert a változás bekövetkezése napjának feltüntetése és aláírás nélkül a Változás bejelentés érvénytelen.

A Nyilatkozat II. Blokkja az illetményszámfejtést végző szervezet munkáját segíti. Ezt a munkáltatója tölti ki Önnek a Nyilatkozat leadásakor. Változás bejelentés esetén a II. Blokk adataival az előbbiekben leírtakhoz hasonlóan kell eljárni. Amennyiben az eredeti Nyilatkozat II. Blokkja tartalmazott adatokat, e részt az eredeti - illetve változás esetén a megváltozott -tartalommal ismét ki kell tölteni. Ha a Nyilatkozatban kizárólag a II. Blokk tartalma változik, a Változás bejelentés kitöltését és leadását a munkáltatónak kell kezdeményeznie.

Amennyiben Ön az alább felsorolt jogviszonyok közül egyidejűleg több jogviszonyban is foglalkoztatott, Ön csak a teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a kompenzációra, így kizárólag az Önt teljes munkaidőben foglalkoztató munkáltatója felé adhat le Nyilatkozatot. Ha Önnek nincs teljes munkaidős jogviszonya, tehát csak részmunkaidőben foglalkoztatott, egy vagy több munkáltató által, úgy a legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció. Ebben az esetben az Önnel legkorábban jogviszonyt létesítő munkáltatóhoz kell benyújtania Nyilatkozatát. Fontos, hogy Ön több jogviszony esetén is csak egy munkáltatótól jogosult kompenzációra, így csak egy munkáltatóhoz adhat Nyilatkozatot.

A jogalap nélkül felvett kompenzáció összege Öntől az általános elévülési időn, azaz három éven belül visszakövetelhető.

A Nyilatkozatot csak abban az esetben töltse ki és adja le munkáltatójánál, ha az alábbi három feltétel mindegyikének egyidejűleg megfelel, vagyis Ön jogosult a kompenzációra.

1. Jogviszonya 2012. január 1-je előtt keletkezett, vagy amennyiben az 2012. évben létesült, 2011. december 31-e és a jelenlegi jogviszonya létrejötte között kizárólag e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval állt munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

2.1. költségvetési szervnél jogviszonyban álló olyan foglalkoztatott, aki közalkalmazottként, köztisztviselőként, kormánytisztviselőként, fegyveres szerv hivatalos állományú tagjaként, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjaként, igazságügyi alkalmazottként, ügyészségi alkalmazottként, közigazgatási szerveknél foglalkoztatott munkavállalóként, hivatásos nevelőszülőként kerül alkalmazásra, vagy

2.2. egyházi foglalkoztató, nem költségvetési szervként működő intézményénél áll munkaviszonyban, vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, és[21]

3. a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint az alább ismertetett értékhatárok közül Önre vonatkozó összeg:

3.1. Ön nem jogosult családi kedvezmény érvényesítésére, jogviszonya 2010. december 31-én vagy azt megelőzően keletkezett, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 243 001 Ft [2. § (2)], vagy

3.2. Ön nem jogosult családi kedvezmény érvényesítésére, jogviszonya 2011. január 1-je és 2011. december 31-e között jött létre, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 213 501 Ft [2. § (3)], vagy

3.3. Ön egy vagy kettő kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, az eltartottak száma három főnél kevesebb, jogviszonya 2012. január 1-je előtt keletkezett, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 213 501 Ft [2. § (4)-(7)], vagy

3.4. Az Ön jogviszonya 2010. december 31-én vagy azt megelőzően keletkezett, és

- Ön egy, kettő vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye pedig kevesebb, mint 213 501 Ft. Amennyiben az ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb 135 000 Ft-nál, Ön a tárgyhónap első napján érvényes illetménye 2,29%-ának megfelelő kompenzációra jogosult, amennyiben illetménye 135 000 Ft és 213 500 Ft között van, úgy ez a mérték 1,53%. [2. § (8) aa) és b)], vagy

- Ön négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye pedig kevesebb, mint 213 501 Ft. Amennyiben az ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint a 135 000 Ft-nak és a három feletti kedvezményezett eltartott(ak) számának a 20 000 Ft szorzatával növelt összege (pl.: 4 kedvezményezett eltartott esetén 155 000 Ft, 5 kedvezményezett eltartott esetén 175 000 Ft, stb.), úgy Ön a tárgyhónap első napján érvényes illetménye 2,29%-ának megfelelő kompenzációra jogosult, amennyiben illetménye az előbbi összeg és 213 500 Ft között van, úgy ez a mérték 1,53%. Ha ön 8 vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, úgy Önre a 213 500 Ft-os illetmény határ nem vonatkozik, a bruttó illetmény kompenzációra jogosító felső határát kizárólag a 135 000 Ft-nak és a három feletti kedvezményezett eltartott(ak) számának a 20 000 Ft szorzatával növelt összege határozza meg. (pl.: 8 kedvezményezett eltartott esetén 235 000 Ft, [2. § (8) ab) és b)],

3.5. Ön egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, jogviszonya 2011. január 1-je és 2011. december 31-e között jött létre, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 213 501 Ft [2. § (9)].

A Nyilatkozat kitöltése előtt Önnek az alábbi szempontok alapján kell mérlegelnie a jogosultsági feltételeket:

1. Családi kedvezményre jogosult: A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. A nyilatkozat kitöltésekor vegye figyelembe, hogy Ön akkor is családi pótlékra jogosultnak minősül, ha a családi pótlékot nem Ön, hanem az Önnel és a gyermekkel egy háztartásban élő másik szülő igényelte az azt folyósító szervtől, vagy -a jogosultság ellenére- azt bármely okból egyikőjük sem igényelte. (Családi pótlékra való jogosultsága ellenére családi kedvezmény érvényesítésére nem jogosult az a magánszemély, aki a családi pótlékot a gyermekotthonban nevelt vagy szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel a gyermekotthon vagy a szociális intézmény vezetőjeként, illetve a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel a javítóintézet igazgatójaként vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként kapja.)

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa - a várandósság időszakában (a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig) -, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal a kitétellel, hogy az említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultnak tekintendő bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott).

Kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

A nyilatkozat kitöltésekor vegye figyelembe, hogy Ön akkor is családi kedvezmény igénybevételére jogosultnak minősül, ha a személyi jövedelemadózása során a családi kedvezményt nem Ön, hanem az Önnel közös háztartásban élő házastársa/élettársa érvényesíti. (Pl. közös háztartásban élő házaspár nevel a háztartásban egy fő kedvezményre jogosító gyermeket, ebben az esetben mindketten jogosultak a családi kedvezményre, függetlenül attól, hogy a családi kedvezmény érvényesítéséről az év során vagy az adóév végén személyi jövedelemadó bevallásukban hogyan döntenek.)

Élettársi kapcsolat esetén az élettárs kizárólag abban az esetben jogosult a családi kedvezmény igénybevételére, amennyiben a gyermeknek vér szerinti szülője, és természetesen a gyermekkel közös háztartásban él.

Eltartott: Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartottakon túl a családi pótlékra már nem jogosító tanuló, hallgató is mindaddig, ameddig őt is figyelembe veszik a testvérei után járó családi pótlék összegének megállapításánál, tehát aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Élettársi kapcsolat meghatározásához: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

Kedvezményezett eltartott meghatározásához: Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, a magzat a várandósság időszakában - fogantatásának 91. napjától megszületéséig -, továbbá az aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

2. Jogviszonya keletkezésének időpontja: Jogviszonya keletkezésének időpontjaként azt a dátumot kell tekintenie, amikor az Ön jogviszonya a költségvetési szervnél, az egyházi foglalkoztató, nem költségvetési szervként működő intézményénél (a továbbiakban: kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató) létrejött.[22]

Amennyiben Ön a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál 2011-ben létesített jogviszonyt, de azt közvetlenül megelőzően is e foglalkoztatók valamelyikénél állt alkalmazásban, úgy ezeket a jogviszonyokat a kompenzáció igénybe vétele szempontjából tekintse folyamatosnak, és a legkorábban keletkezett jogviszony létrejöttének dátumát vegye figyelembe a kitöltéskor. A jogviszony folytonosságát nem szakítja meg álláskeresési támogatás igénybe vételének időszaka, ha Ön azt megelőzően és az követően is kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál létesített jogviszonyt. (pl. ha Ön 2010. szeptember 30-áig egy költségvetési szervnél dolgozott, 2010. november 1-jétől 2011. január 31-éig álláskeresési járadékban részesült, majd 2011. február 1-jén valamely egyházi foglalkoztatónál létesít munkaviszonyt, úgy Önre a 243.001 Ft-os bruttó illetmény korlát vonatkozik, a jogviszonya keletkezésének időpontja kérdésre pedig a "2010. december 31-én vagy azt megelőzően" választ jelölje meg.)[23]

Amennyiben Ön 2012-ben létesített, vagy 2013 év közben létesít jogviszonyt a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, de azt közvetlenül megelőzően is e foglalkoztatók valamelyikénél állt alkalmazásban, úgy ezeket a jogviszonyokat a kompenzáció igénybe vétele szempontjából szintén tekintse folyamatosnak, és a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál legkorábban keletkezett jogviszony létrejöttének dátumát vegye figyelembe a kitöltéskor. Ez esetben sem jelent megszakítást az álláskeresési járadék igénybevételének időszaka.

Amennyiben Ön 2012-ben létesített, vagy 2013 év közben létesít jogviszonyt a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, de ezt megelőzően e foglalkoztatók egyikénél sem állt még alkalmazásban, Ön nem jogosult kompenzációra.

Amennyiben Ön 2012-ben létesített, vagy 2013 év közben létesít jogviszonyt a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, de ezt megelőzően e foglalkoztatók valamelyikénél már állt alkalmazásban, ám ezt megszakította más, nem e rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál létesített jogviszony, úgy Ön szintén nem jogosult kompenzációra. Ez esetben sem jelent megszakítást az álláskeresési járadék igénybevételének időszaka.

3. Illetmény alatt a Nyilatkozat kitöltésekor

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 66. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára ugyanezen törvény 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,

b) a kormánytisztviselők esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 131. § (2) bekezdése szerinti - a 133. § (3) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt, köztisztviselők esetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény 234. §-a szerinti illetményt,

d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény 112. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,

e) a honvédek jogállásáról szóló törvény 2. § 41. pontja szerinti távolléti díj alapját képező illetményt,[24]

f) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló törvény 96. § (1) bekezdése szerinti - a 102. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,

g) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló törvény 46/C., 81/C. és 90/A. §-a szerinti - a 81/G. § (2) bekezdése és a 90/E. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - illetményt,

h) a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait,

i) egyházi foglalkoztató, nem költségvetési szervként működő intézményénél vagy annak fenntartójánál foglalkoztatottak esetén a munkavállaló személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait,[25]

j) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény. 66/L. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői díjat

k) a költségvetési szervként működő nevelési oktatási intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatott pedagógusok esetében 2013. szeptember 1-jétől a nemzetei köznevelésről szóló törvény 65. § (1) bekezdés szerint illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a 65. § (3) bekezdés szerint megállapított illetménypótlékot kell érteni.

A Nyilatkozat I. Blokkját a Nyilatkozat első benyújtásakor, és a változás bejelentések alkalmával is ki kell töltenie, majd alá kell írnia. Aláírás nélkül a Nyilatkozat érvénytelen. Változás bejelentés esetén a III. Blokkot is írja alá. A IV. Blokkban található záradék aláírásáról se feledkezzen el sem az első Nyilatkozat, sem a változás bejelentésekor!

FONTOS, hogy ezt a Nyilatkozatot Ön az adó- és járulékváltozásoknak a költségvetési szerveknél, egyházi foglalkoztatónál foglalkoztatott foglalkoztatottak körében történő 2013. évi kompenzálásához adta. EZ A NYILATKOZAT NEM HELYETTESÍTI A CSALÁDI KEDVEZMÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ ADÓELŐLEGNYILATKOZATOT![26]

A II. Blokk kitöltéséhez:

A 2. § (10) bekezdésében foglaltaknak az illetményszámfejtést végző szervezet részéről történő végrehajtása érdekében a munkáltatónak információt kell szolgáltatnia arról, hogy 2011. január 1-jén, illetve 2012. január 1-jén milyen mértékben kellett megemelnie a foglalkoztatott illetményét a minimálbér, illetve garantált bérminimum növelt összegének eléréséhez. Amennyiben a foglalkoztatott

- 2011. január 1-jén, illetve 2012. január 1-jén jogviszonyban állt a munkáltatóval, és

- a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése miatt ezen időpont(ok)ban meg kellett emelni a foglalkoztatott illetményét,

akkor a munkáltató a kötelező illetményemelés összegének a kipontozott hely(ek)re történő beírásával tesz eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének. A kötelező illetményemelés összege egyenlő a 2011. január 1-jén, illetve 2012. január 1-jén érvényes növelt minimálbér, illetve garantált bérminimum és az előző év utolsó napján érvényes, az alább meghatározott módon számolt illetmény pozitív különbségével. A számítás során nem kell figyelembe venni azt az illetményemelést, amihez az érintett foglalkoztatott nem a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése miatt, hanem nagyobb munkavállalói csoportban végrehajtott illetményemelés részeseként jutott.

A 2. § (10) bekezdése, illetve a munkáltatói nyilatkozat szempontjából illetménynek az alábbiak tekintendők jogviszonyonként:

- a Kjt. 66. §-a szerinti illetmény, beleértve a Kjt. szerint garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is,

- a köztisztviselők és kormánytisztviselők esetében (ideértve az ügykezelőket is) a Kttv. 131. § (2) bekezdése szerinti - a 133. § (3) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - alapilletmény és illetménykiegészítés együttes összege,

- a Hszt. 99. § (2) bekezdésében említett beosztási illetmény, rendfokozati illetmény, illetménykiegészítés és szolgálati időpótlék együttes összege,

a Hjt. 122. § (1) bekezdésében említett beosztási illetmény, honvédelmi pótlék, illetménykiegészítés, szolgálati időpótlék, illetménypótlék és kiegészítő illetmény együttes összege,[27]

- az Iasz. 96. § (1) bekezdésében említett - a 102. § (2) bekezdés szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - alapilletmény és alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege,

- az Üjv. 114. § (1) bekezdésben említett - a 116. § szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított - alapilletmény, valamint a 135. § (1) bekezdésbe említett -a 139. § (2) bekezdés szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított -alapilletmény és alapilletmény jellegű pótlékok együttes összege,

- az Mt. hatálya alá tartozó munkavállalók személyi alapbére.

Ha a jogviszony 2011. január 1-jén, illetve 2012. január 1-jén az adott munkáltatónál nem állt fenn, vagy fennállt ugyan, de a foglalkoztatott illetménye 2010. december 31-i, illetve 2011. december 31-i állapot szerint nem volt alacsonyabb a minimálbér, illetve garantált bérminimum következő év első napjától hatályos összegénél, akkor az 1. pontban a "nem" választ kell megjelölni.

6. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

7. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

[28]

8. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

[29]

9. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

[30]

10. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

[31]

11. melléklet a 408/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez[32]

Kitöltési útmutató a fekvőbeteg-szakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény alapján megszűntetésre került gazdasági társaságok volt foglalkoztatottjai esetében az adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló 2013. évi kompenzációjának igénybevételéhez kitöltendő Nyilatkozathoz, Változás bejelentéshez

Ez a Nyilatkozat kizárólag azon foglalkoztatottak kompenzációs igénybejelentésére szolgál, akik a fekvőbetegszakellátó és egyes fekvőbeteg-szakellátóhoz kapcsolódó egészségügyi háttérszolgáltatást nyújtó, 100%-os állami tulajdonban lévő, valamint azok 100%-os tulajdonában lévő gazdasági társaságok által ellátott feladatok központi költségvetési szervek általi átvételéről, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási kérdések rendezéséről szóló 2013. évi XXV. törvény alapján megszüntetésre kerülő gazdasági társaságok (a továbbiakban: megszüntetésre kerülő gazdasági társaság) valamelyikének foglalkoztatottjai voltak, és a befogadó költségvetési szerv által történő továbbfoglalkoztatásukhoz hozzájárultak, így munkaviszonyuk 2013. május 1-jével közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át.

Amennyiben az Ön jogviszonya nem az fentiekben említett módon jött létre, úgy ne ezt, hanem a "Nyilatkozat és Változás bejelentés a költségvetési szervnél, egyház közcélú tevékenységet folytató intézményénél foglalkoztatott magánszemély adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló 2013. évi kompenzációjának igénybevételéhez" megnevezésű nyomtatványt töltse ki a kompenzáció igénybevételéhez.

A Nyilatkozatot két példányban, a kitöltési útmutató alapján kell kitölteni, különös figyelemmel arra, hogy a munkáltató a Nyilatkozatban foglaltakat akkor tudja figyelembe venni és a kompenzációt érvényesíteni, ha a kitöltött Nyilatkozatot Ön, mint Nyilatkozó legkésőbb 2013. június 15-éig a munkáltatója rendelkezésére bocsátja. A kompenzáció 2013. június 15-e után visszamenőlegesen nem érvényesíthető. A munkáltató a másolaton igazolja az első példány átvételét, és azt az irattározási szabályainak megfelelően a munkáltató vagy az illetékes illetmény számfejtőhely megőrzi. A másodpéldányt Önnek 5 évig szintén meg kell őriznie.

A Nyilatkozat tartalmát érintő, a kompenzáció megállapításánál irányadó adatok változása esetén a Nyilatkozó köteles munkáltatójánál megváltozott tartalommal változás bejelentés céljából új nyilatkozatot tenni. A Változás bejelentés során az I. Blokkban ne csak azokat a rovatokat töltse ki, amelyekben változás történt, hanem a teljes I. Blokkot, tehát azokat a rovatokat is, amelyekben változás nem állt be, de eredeti Nyilatkozatában tartalmazott adatot, jelölést. A Nyilatkozat III. Blokkját Változás bejelentés esetén szintén töltse ki és írja alá, mert a változás bekövetkezése napjának feltüntetése és aláírás nélkül a Változás bejelentés érvénytelen.

A Nyilatkozat II. Blokkja az illetményszámfejtést végző szervezet munkáját segíti. Ezt a munkáltatója tölti ki Önnek a Nyilatkozat leadásakor. Változás bejelentés esetén a II. Blokk adataival az előbbiekben leírtakhoz hasonlóan kell eljárni. Amennyiben az eredeti Nyilatkozat II. Blokkja tartalmazott adatokat, e részt a régi vagy a megváltozott tartalommal ismét ki kell tölteni.

Amennyiben Ön egyidejűleg több olyan jogviszonyban is foglalkoztatott, melyek kompenzációra jogosítanak, Ön csak a teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a kompenzációra, így kizárólag az Önt teljes munkaidőben foglalkoztató munkáltatója felé adhat le Nyilatkozatot. Ha Önnek nincs teljes munkaidős jogviszonya, tehát csak részmunkaidőben foglalkoztatott egy vagy több munkáltató által, úgy a legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció. Ebben az esetben az Önnel legkorábban jogviszonyt létesítő munkáltatóhoz kell benyújtania Nyilatkozatát. Fontos, hogy Ön több jogviszony esetén is csak egy munkáltatótól jogosult kompenzációra, így csak egy munkáltatóhoz adhat Nyilatkozatot.

Hogyha Ön eddig valamely részmunkaidős jogviszonyára tekintettel már jogosult volt kompenzációra, és most a befogadó intézménynél teljes munkaidős jogviszonyára tekintettel is jár Önnek kompenzáció, úgy jelen Nyilatkozat leadásával jelezze ezt a befogadó intézménynél, míg részmunkaidős munkáltatójánál vonja vissza eddigi Nyilatkozatát. A változás bekövetkezése napjaként 2013. április 1-jét jelöljön meg.

A jogalap nélkül felvett kompenzáció összege Öntől az általános elévülési időn, azaz három éven belül visszakövetelhető.

A Nyilatkozatot csak abban az esetben töltse ki és adja le munkáltatójánál, ha az alábbi három feltétel mindegyikének egyidejűleg megfelel, vagyis Ön jogosult a kompenzációra.

1. Jogviszonya 2012. január 1-je előtt keletkezett, vagy amennyiben az 2012. évben létesült, 2011. december 31-e és a jelenlegi jogviszonya létrejötte között kizárólag valamely megszüntetésre kerülő gazdasági társaság, vagy más, e rendelet hatálya alá tartozó munkáltatóval állt munkavégzésre irányuló jogviszonyban.

2. Költségvetési szervnél jogviszonyban álló olyan foglalkoztatott, aki a megszüntetésre kerülő gazdasági társaságok valamelyikének foglalkoztatottja volt, és a befogadó költségvetési szerv által történő továbbfoglalkoztatásához hozzájárult, így munkaviszonya 2013. május 1-jével közalkalmazotti jogviszonnyá alakult át.

3. A tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint az alább ismertetett értékhatárok közül Önre vonatkozó összeg:

3.1 Ön nem jogosult családi kedvezmény érvényesítésére, jogviszonya 2010. december 31-én vagy azt megelőzően keletkezett, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 243 001 Ft [2. § (2)], vagy

3.2. Ön nem jogosult családi kedvezmény érvényesítésére, jogviszonya 2011. január 1-je és 2011. december 31-e között jött létre, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 213 501 Ft [2. § (3)], vagy

3.3. Ön egy vagy kettő kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, az eltartottak száma három főnél kevesebb, jogviszonya 2012. január 1-je előtt keletkezett, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 213 501 Ft [2. § (4)-(7)], vagy

3.4. Az Ön jogviszonya 2010. december 31-én vagy azt megelőzően keletkezett, és

- Ön egy, kettő vagy három kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye pedig kevesebb, mint 213 501 Ft. Amennyiben az ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb 135 000 Ft-nál, Ön a tárgyhónap első napján érvényes illetménye 2,29%-ának megfelelő kompenzációra jogosult, amennyiben illetménye 135 000 Ft és 213 500 Ft között van, úgy ez a mérték 1,53%. [2. § (8) aa) és b)], vagy

- Ön négy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye pedig kevesebb, mint 213 501 Ft. Amennyiben az ön tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint a 135 000 Ft-nak és a három feletti kedvezményezett eltartott(ak) számának a 20 000 Ft szorzatával növelt összege (pl. 4 kedvezményezett eltartott esetén 155 000 Ft, 5 kedvezményezett eltartott esetén 175 000 Ft stb.), úgy Ön a tárgyhónap első napján érvényes illetménye 2,29%-ának megfelelő kompenzációra jogosult, amennyiben illetménye az előbbi összeg és 213 500 Ft között van, úgy ez a mérték 1,53%. Ha ön 8 vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre, úgy Önre a 213 500 Ft-os illetmény határ nem vonatkozik, a bruttó illetmény kompenzációra jogosító felső határát kizárólag a 135 000 Ft-nak és a három feletti kedvezményezett eltartott(ak) számának a 20 000 Ft szorzatával növelt összege határozza meg. (pl. 8 kedvezményezett eltartott esetén 235 000 Ft, [2. § (8) ab) és b)],

3.5. Ön egy vagy több kedvezményezett eltartott után jogosult családi kedvezményre úgy, hogy az eltartottak száma eléri vagy meghaladja a három főt, jogviszonya 2011. január 1-je és 2011. december 31-e között jött létre, és a tárgyhó első napján érvényes bruttó illetménye kevesebb, mint 213 501 Ft [2. § (9)].

A Nyilatkozat kitöltése előtt Önnek az alábbi szempontok alapján kell mérlegelnie a jogosultsági feltételeket:

1. Családi kedvezményre jogosult: A családi kedvezmény érvényesítésére az a magánszemély jogosult, aki a családok támogatásáról szóló törvény szerint gyermekre tekintettel családi pótlékra jogosult. A nyilatkozat kitöltésekor vegye figyelembe, hogy Ön akkor is családi pótlékra jogosultnak minősül, ha a családi pótlékot nem Ön, hanem az Önnel és a gyermekkel egy háztartásban élő másik szülő igényelte az azt folyósító szervtől, vagy - a jogosultság ellenére - azt bármely okból egyikőjük sem igényelte. (Családi pótlékra való jogosultsága ellenére családi kedvezmény érvényesítésére nem jogosult az a magánszemély, aki a családi pótlékot a gyermekotthonban nevelt vagy szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel a gyermekotthon vagy a szociális intézmény vezetőjeként, illetve a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel a javítóintézet igazgatójaként vagy a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokaként kapja.)

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosult továbbá a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa - a várandósság időszakában (a magzat fogantatásának 91. napjától megszületéséig) -, a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. A családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy), és a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély azzal a kitétellel, hogy az említett jogosult és a vele közös háztartásban élő hozzátartozói közül egy - a döntésük szerinti - minősül jogosultnak.

A családi kedvezmény érvényesítésére jogosultnak tekintendő bármely külföldi állam jogszabálya alapján családi pótlékra, rokkantsági járadékra, vagy más hasonló ellátásra jogosult magánszemély (jogosult, eltartott).

Kedvezményezett eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával a kedvezményt érvényesítő magánszemély családi pótlékra való jogosultsága megállapítható lenne. Eltartottként az a magánszemély (gyermek) vehető figyelembe, akit a családok támogatásáról szóló törvény megfelelő alkalmazásával más magánszemély (gyermek) után járó családi pótlék megállapításánál figyelembe lehetne venni.

A nyilatkozat kitöltésekor vegye figyelembe, hogy Ön akkor is családi kedvezmény igénybevételére jogosultnak minősül, ha a személyi jövedelemadózása során a családi kedvezményt nem Ön, hanem az Önnel közös háztartásban élő házastársa/élettársa érvényesíti. (Pl. közös háztartásban élő házaspár nevel a háztartásban egy fő kedvezményre jogosító gyermeket, ebben az esetben mindketten jogosultak a családi kedvezményre, függetlenül attól, hogy a családi kedvezmény érvényesítéséről az év során vagy az adóév végén személyi jövedelemadó bevallásukban hogyan döntenek.)

Élettársi kapcsolat esetén az élettárs kizárólag abban az esetben jogosult a családi kedvezmény igénybevételére, amennyiben a gyermeknek vér szerinti szülője, és természetesen a gyermekkel közös háztartásban él.

Eltartott: Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartottakon túl a családi pótlékra már nem jogosító tanuló, hallgató is mindaddig, ameddig őt is figyelembe veszik a testvérei után járó családi pótlék összegének megállapításánál, tehát aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben vagy első egységes, osztatlan képzésben részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik.

Élettársi kapcsolat meghatározásához: Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nélkül közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben (életközösségben) együtt élő személy között, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri, féltestvéri kapcsolatban.

Kedvezményezett eltartott meghatározásához: Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a magánszemély a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékra jogosult, a magzat a várandósság időszakában - fogantatásának 91. napjától megszületéséig -, továbbá az aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, valamint a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély.

2. Jogviszonya keletkezésének időpontja: Jogviszonya keletkezésének időpontjaként azt a dátumot kell tekintenie, amikor az Ön jogviszonya a megszüntetésre kerülő gazdasági társaságnál létrejött.

Amennyiben Ön a megszüntetésre kerülő gazdasági társaságnál 2011-ben létesített jogviszonyt, de azt közvetlenül megelőzően is valamely szintén megszüntetésre kerülő gazdasági társaságnál, költségvetési szervnél, vagy az egyház közcélú tevékenységet folytató, nem költségvetési szervként működő intézményénél (a továbbiakban ez előbbi három foglalkoztató együtt: kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztató) állt alkalmazásban, úgy ezeket a jogviszonyokat a kompenzáció igénybe vétele szempontjából tekintse folyamatosnak, és a legkorábban keletkezett jogviszony létrejöttének dátumát vegye figyelembe a kitöltéskor. A jogviszony folytonosságát nem szakítja meg álláskeresési támogatás igénybe vételének időszaka, ha Ön azt megelőzően és az követően is kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál létesített jogviszonyt. (Pl. ha Ön 2010. szeptember 30-áig egy költségvetési szervnél dolgozott, 2010. november 1-jétől 2011. január 31-éig álláskeresési járadékban részesült, majd 2011. február 1-jén valamely megszüntetésre kerülő gazdasági társaságnál létesít munkaviszonyt, úgy Önre a 243 001 Ft-os bruttó illetmény korlát vonatkozik, a jogviszonya keletkezésének időpontja kérdésre pedig a"2010. december 31-én vagy azt megelőzően" választ jelölje meg.)

Amennyiben Ön 2012-ben létesített, vagy 2013 év közben létesít jogviszonyt a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, de azt közvetlenül megelőzően is e foglalkoztatók valamelyikénél állt alkalmazásban, úgy ezeket a jogviszonyokat a kompenzáció igénybe vétele szempontjából szintén tekintse folyamatosnak, és a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál legkorábban keletkezett jogviszony létrejöttének dátumát vegye figyelembe a kitöltéskor. Ez esetben sem jelent megszakítást az álláskeresési járadék igénybevételének időszaka.

Amennyiben Ön 2012-ben létesített, vagy 2013 év közben létesít jogviszonyt a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, de ezt megelőzően e foglalkoztatók egyikénél sem állt még alkalmazásban, Ön nem jogosult kompenzációra.

Amennyiben Ön 2012-ben létesített, vagy 2013 év közben létesít jogviszonyt a kompenzációs rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál, de ezt megelőzően e foglalkoztatók valamelyikénél már állt alkalmazásban, ám ezt megszakította más, nem e rendelet hatálya alá tartozó foglalkoztatónál létesített jogviszony, úgy Ön szintén nem jogosult kompenzációra. Ez esetben sem jelent megszakítást az álláskeresési járadék igénybevételének időszaka.

3. Illetmény alatt a Nyilatkozat kitöltésekor

a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 66. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára ugyanezen törvény 70-75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot,

b) a Munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait kell érteni.

A Nyilatkozat I. Blokkját a Nyilatkozat első benyújtásakor, és a változás bejelentések alkalmával is ki kell töltenie, majd alá kell írnia. Aláírás nélkül a Nyilatkozat érvénytelen. Változás bejelentés esetén a iii. Blokkot is írja alá. A IV. Blokkban található záradék aláírásáról se feledkezzen el sem az első Nyilatkozat, sem a változás bejelentésekor! FONTOS, hogy ezt a Nyilatkozatot Ön az adó- és járulékváltozásoknak a költségvetési szerveknél, egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak körében történő 2013. évi kompenzálásához adta. ez a nyilatkozat nem helyettesíti a családi kedvezmény érvényesítésére szolgáló adóelőleg-nyilatkozatot!

A II. Blokk kitöltéséhez:

Az 1. ponthoz:

A 2/A. § foglaltaknak az illetményszámfejtést végző szervezet részéről történő végrehajtása érdekében a munkáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy 2011. január 1-jén milyen mértékben kellett megemelnie a foglalkoztatott személyi alapbérét a minimálbér, illetve garantált bérminimum növelt összegének eléréséhez. Amennyiben a foglalkoztatott

- 2011. január 1-jén jogviszonyban állt a munkáltatóval, és

- a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelkedése miatt ezen időpont(ok)ban meg kellett emelni a foglalkoztatott személyi alapbérét, akkor a munkáltató a kötelező személyi alapbér-emelés összegének a kipontozott helyre történő beírásával tesz eleget a nyilatkozattételi kötelezettségének. A kötelező személyi alapbér-emelés összege egyenlő a 2011. január 1-jén érvényes növelt minimálbér, illetve garantált bérminimum és a 2010. december 31-én érvényes személyi alapbér pozitív különbségével. A számítás során nem kell figyelembe venni azt a személyi alapbéremelést, amihez az érintett foglalkoztatott nem a minimálbér, illetve a garantált bérminimum emelése miatt, hanem nagyobb munkavállalói csoportban végrehajtott személyi alapbéremelés részeként jutott.

Ha a jogviszony 2011. január 1-jén az adott munkáltatónál nem állt fenn, vagy fennállt ugyan, de a foglalkoztatott személyi alapbére a 2010. december 31-i állapot szerint nem volt alacsonyabb a minimálbér, illetve garantált bérminimum 2011. január 1-jétől hatályos összegénél, akkor a "nem" választ kell megjelölni.

A 2. ponthoz:

A 2/A. §-ban foglaltaknak az illetményszámfejtést végző szervezet részéről történő végrehajtása érdekében a munkáltatónak nyilatkoznia kell arról, hogy 2012. év folyamán megemelte-e, és ha igen akkor milyen mértékben a foglalkoztatott munkabérét (rendszeres bérét) a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 3. vagy 4. §-a szerint, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 460. §-ban foglalt adókedvezmény érvényesítése vagy az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szól 2011. évi XCIX. törvényben foglalt következmény elkerülése érdekében. A 2012. év folyamán végrehajtott elvárt béremelésbe nem számítható bele az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi LXXIX. törvény szerinti béremelés.

"Igen" válasz esetén munkabéremelésként a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott, a foglalkoztatottra érvényes 2012. évi elvárt munkabéremelés havi összegének

- a 3. § alkalmazása esetén a 100%-a,

- a 4. § alkalmazása esetén 75-100%-a

szerepeltetendő a nyilatkozatban. Az elvárt béremelés teljesítése esetén a minimálbér, illetve a garantált bérminimum 2012. január 1-jei emelésével összefüggő kötelező béremelést külön nem kell számításba venni. "Nem" válasz esetén, tehát amennyiben a foglalkoztatott munkabérének emelésére az elvárt béremelés szerint nem került sor a 2012. év folyamán, akkor a minimálbér, illetve garantált bérminimum elérése érdekében, 2012. január 1-jén végrehajtott kötelező személyi alapbéremelés összegéről - az 1. ponthoz tartozó kitöltési útmutatás értelemszerű alkalmazásával - kell nyilatkozni.