236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelet

a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről

A Kormány az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 9. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: Szerv): az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tszszt.) 1. § (1) bekezdése szerint meghatározott szakértői vélemény kiadására jogosult független szervezet.

2.[1] Szerződő felek: a Szerv feladatkörét érintő építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződések alanyai.

3. Kivitelezési szerződés: építőipari kivitelezési tevékenység végzésére kötött szerződés.

2. A Szerv szervezete

2. § (1) A Szerv létszáma legfeljebb 202 fő, amelyből egy személy a Szerv vezetője (a továbbiakban: vezető), egy személy vezetőhelyettes, további 200 személy, akik közül a vezető a Szerv nevében az adott ügyben eljáró tanács tagjait kijelöli.

(2) A vezető és vezetőhelyettes kinevezése öt évre szól, a vezető és vezetőhelyettes újra kinevezhető.

(3) A Szerv vezetőjének, vezetőhelyettesének, tagjainak a Szervhez fűződő jogviszonya az egyéb szakértői tevékenységeit nem korlátozza.

3. A Szerv tagjainak kinevezése és képesítése

3. § (1)[2] A Szerv tagja az az igazságügyi szakértő és az az építési műszaki ellenőr, aki a Tszszt. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezetek bevonásával kialakított véleményező bizottság (a továbbiakban: bizottság) által meghirdetett pályázati kiírásnak megfelelt, és akit - a bizottság véleményének meghallgatása mellett - az építésgazdaságért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kinevezett.

(2) A bizottság az alábbi tizenegy főből áll:

a)[3] az építésgazdaságért felelős miniszter, az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter által delegált egy-egy személy,

b) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által delegált egy-egy személy,

c) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség által delegált egy-egy személy, valamint

d) a vezető.

(3) A bizottsági ülés elnöke a vezető.

(4)[4] A Szerv vezetője, vezetőhelyettese, tagja az a személy lehet, aki vagy építési műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkezik, vagy az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletében szereplő alábbi területeinek valamelyikén került bejegyzésre:

a) tűzvédelmi-, vagy ipari baleset-megelőzési terület,

b) közlekedési és közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület,

c) környezetvédelem és természetvédelem területei,

d) vízügyi terület,

e) lakásügyi terület,

f) építésügyi terület.

(5) A Szerv vezetőjének, vezetőhelyettesének megbízatása megszűnik a kinevezés lejártával és a (6) bekezdésben felsorolt okok bekövetkezése esetén.

(6) A Szerv tagjának tagsági viszonya megszűnik

a) a kinevezésnek az építésgazdaságért felelős miniszter általi visszavonásával, melyet az igazságügyért felelős miniszter előzetesen jóváhagyott,

b) ha a tagsághoz szükséges bármely feltételnek már nem felel meg, mely alapján a szakmai kamara tagságából kizárta,

c) lemondással,

d) halállal.

(7)[5] A tagsági jogviszony visszavonása indokolással és a szakértői tevékenységre vonatkozó jogszabályok vétkes megszegésére való hivatkozással történhet. A döntés ellen közigazgatási bírósághoz lehet fordulni.

4. A Szerv működése

4. § (1) A Szervet a vezetője irányítja és képviseli. A vezetőt akadályoztatása esetén, illetve ha a vezetői tisztség nincsen betöltve, a vezetőhelyettes helyettesíti.

(2) A vezető feladatai a Szerv adminisztratív működtetésével kapcsolatban:

a) vezeti a tagok nyilvántartását,

b) kijelöli az ügyrendben foglaltak szerint a szakértői tanács tagjait és közülük az elnököt,

c) kijelöli az új tagot a Tszszt. 5. § (4) bekezdésében foglaltak esetén,

d) engedélyezi az eljárási határidő meghosszabbítását, melyről tájékoztatja a szerződő feleket, valamint a biztosítékot nyújtó személyt,

e) folyamatosan gondoskodik a Tszszt. 2. § (1)-(3) bekezdése, 3. § (5) bekezdése, 6. § (4) bekezdése, 8. § (2) bekezdése betartásáról,

f) jóváhagyás céljából az építésgazdaságért felelős miniszter elé terjeszti a Szerv ügyrendjét,

g) évenkénti beszámolót készít és megküldi az építésgazdaságért felelős miniszter számára,

h) lefolytatja a tagság keletkeztetéséhez szükséges pályázati eljárást,

i) az építésgazdaságért felelős miniszter elé terjeszti a bizottság által javasolt tagok nevét.

(3) A Szerv vezetőjének és a vezetőhelyettesének hivatalos helyisége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mindenkori székhelye.

(4) A Szerv működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara - a területi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával - gondoskodik, melynek pénzügyi forrását a költségvetési törvény biztosítja az építésgazdaságért felelős miniszter által kiadott mindenkori fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint.

(5) A Szerv titkársági feladatait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, míg a Szerv működéséről való tájékoztatást, információ közvetítést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával látja el.

(6) A Szerv és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között, a Szerv és a területi kereskedelmi és iparkamarák között, valamint a Szerv tagjai között a kapcsolattartás módja elektronikus.

5. § (1) A Szerv ügyrendjét az építésgazdaságért felelős miniszter hagyja jóvá.

(2) Az ügyrend tartalmazza különösen:

a) a bíráló bizottság működésével kapcsolatos szabályozást,

b) az adott ügyben eljáró tanácstagok kiválasztásának szempontrendszerét,

c) a tagok közötti feladatmegosztást,

d) a szakértők által elszámolható költségeket és annak módját,

e) a laboratóriumi vizsgálat elrendelésének módját,

f) a késedelembe esett tagok kifizetésének részletes szabályait, valamint

g) a szakértői díj kérelmezőnek történő visszautalás részleteit.

(3) A Szerv tagjairól vezetett nyilvántartást, az ügyrendet és az évenkénti beszámolót a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos honlapján kell közzétenni.

(4) A Szerv pecsétje Magyarország címerét és a "Teljesítésigazolási Szakértői Szerv" nevét tartalmazza.

5. A Szerv eljárása, a szakértői véleménynek, kivonatának elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti kérelem (Szerv megbízása), a szakértői tevékenységre létrejövő megbízási szerződés (tag megbízása)

6. § (1)[6] A Szerv eljárása az építészeti-műszaki tervezési, kivitelezési szerződésben meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál az 1. mellékletnek megfelelően a Tszszt. 1. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kezdeményezhető. Amennyiben a vitatott szerződésben rögzített tevékenység teljesítésre vonatkozó helyszíne több területi kereskedelmi és iparkamara illetékességi területére terjed ki, akkor az eljárást kezdeményező fél székhelye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál kezdeményezhető az eljárás.

(2) A területi kereskedelmi és iparkamarák a benyújtott kérelmet a beérkezés napján - ha az hivatali időn túl érkezik, a beérkezést követő munkanapon - továbbítják a vezető felé. Ha a kérelem megfelel a jogszabály által támasztott követelményeknek, a vezető a kérelemnek az illetékes területi kamarához történő beérkezését követő öt napon belül értesíti az eljárást kezdeményező felet a megbízás (szervmegbízás) elfogadásáról.

(3) A vezető az illetékes területi kamarához történő beérkezést követő öt napon belül a megbízási szerződés tervezetét megküldi a szakértői tanács tagjainak.

(4)[7] A szakértői tevékenységre létrejövő megbízási szerződés - mely alapján a tagok a Szerv nevében eljárhatnak - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a tagok között jön létre. A megbízási szerződésnek tartalmaznia kell a szakértői tanács tagjainak, elnökének megnevezését, a szakértői vélemény megküldésének határidejét, a szakvéleményben megválaszolandó kérdéseket és a szakértői díj összegét.

(5) A vezető a helyszíni szemle időpontjáról az elnök javaslata alapján értesíti a szerződő feleket és a kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosát.

(6)[8] A tag a vezető általi kijelölést a megbízási szerződés aláírásával és a vezető részére történő visszaküldésével fogadja el. A tag akadályoztatása esetén az akadályoztatás tényéről öt napon belül értesíti a Szerv vezetőjét, aki ebben az esetben haladéktalanul gondoskodik más tag kijelöléséről.

(7)[9] A benyújtott iratok - és helyszíni szemle tartása esetén a szemle jegyzőkönyve - alapján a szakértői tanács szakértői véleményt állít ki, amelyet a szakértői tanács zárt ülésen, szótöbbséggel alakít ki. A szakértői tanács elnöke gondoskodik

a) a szakvélemény,

b) a szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesíthetősége kapcsán kért vizsgálat esetén a szakértői vélemény és kivonatának

határidőben történő felterjesztéséről a vezető részére.

(8) A szakértői tanács elnöke az ügy bonyolultságára való hivatkozással kérheti a vezetőtől a határidő egy alkalommal legfeljebb harminc nappal való meghosszabbítását. A határidő meghosszabbítása tárgyában született döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(9) A vezető gondoskodik a

a) szerződő felek részére a szakértői vélemény,

b) szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódó kérelem esetén a biztosítékot nyújtó személy részére a szakértői vélemény kivonatának

határidőben történő megküldéséről.

7. § (1) A szakértői tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szerv vezetőjétől, vezetőhelyettesétől, sem más személytől.

(2)[10] A szakértői tanács a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálatot - a kivitelezési szerződés vizsgálata esetén - nem köteles a kivitelezés helyszínén elvégezni, ha az eljárásban a felek írásban egybehangzóan nyilatkoznak arról, hogy

a) a kérelemmel érintett teljesítés elbontásra került, vagy

b) a teljesítés szerződésszerűen megtörtént.

(3)[11] A Szerv az európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott projektek költségnövekménye támogathatóságának vizsgálatára irányuló külön jogszabályban meghatározott eljárásban a projektre vonatkozó dokumentumok vizsgálatát követően dönt a szakértői vélemény elkészítéséhez szükséges vizsgálat helyszínen történő elvégzésének szükségességéről.

(4)[12] A Szerv szakvéleményének kialakítása érdekében a helyszíni műszeres vizsgálat vagy a laboratóriumi műszeres vizsgálat szükségességét az eljáró szakértői tanács elnökének javaslata alapján a vezető állapítja meg, aki írásban rendeli el a szükséges helyszíni műszeres vizsgálat vagy a laboratóriumi műszeres vizsgálat részleteit. A felmerülő költségeket a minőségi kifogással élő fél előlegezi meg. A költségek viseléséről bíróság dönt.

(5) Az eljáró tanács ügyintézési határidejébe a laboratóriumi vizsgálat időtartama nem számít bele.

6. A szakértői vélemény és kivonatának tartalma

8. § (1) A szakértői tanács a szakvéleményét a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelően állítja ki.

(2) A szakértői tanács a szakvéleményének kivonatát a 3. mellékletben foglaltaknak megfelelően állítja ki.

7. A Szerv díjazása

9. § (1)[13] A szakértői vélemény elkészítése díjazás, illetve a (2a) bekezdésben meghatározott esetben díjazás és kiegészítés ellenében történik.

(2)[14] A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott bruttó érték 1%-a, de legkevesebb bruttó 60 000 forint és nem haladhatja meg a bruttó 2 000 000 forintot. A szakértői díj a Szervet illeti, mely a szakértői tanács tagjai között a következők szerint oszlik meg: elnök 40%, tagok 30-30%. A Tszszt. 2. § (4) bekezdése által meghatározott eljárás esetében a szakértői díj az eljáró szakértői tanács tagját illeti.

(2a)[15] Ha a szakértői díj nem éri el a nettó 100 000 forintot, a szakértői tanács díjazása nettó 100 000 forint összegig a 4. § (4) bekezdése szerinti pénzügyi forrás terhére kerül kiegészítésre, és a kiegészített összeg az elnök és a tagok között a (2) bekezdés szerinti arányban oszlik meg. A Tszszt. 4. § (3) bekezdése által meghatározott eljárásban a szakértői díj nem egészíthető ki.

(3) A szakértői díjat a kérelmező a kérelem beadásakor fizeti meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkülönített 10300002-20373432-71003285 számú alszámlájára. A szakértői tanács tagjai, elnöke a szakértői vélemény megküldésével egyidejűleg benyújthatják számláikat a vezetőnek, aki az ellenjegyzett példány másolatával együtt továbbítja azokat a kifizetést biztosító Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére. A 4. § (6) bekezdését ebben az esetben nem kell alkalmazni.

(4)[16] Amennyiben a szakértői tanács tagjai a tagmegbízás szerinti eljárás végső határidejét túllépik, a szakértői díj, illetve a (2a) bekezdésben meghatározott esetben a díjazás és kiegészítés mértéke a késedelemmel érintett időszakban munkanaponként az eredeti díj 10%-ával csökken.

(5)[17] Hét munkanapos késedelem esetén a szakértői tanács tagjainak javadalmazása legfeljebb a szakértői díj, illetve a (2a) bekezdésben meghatározott esetben a díjazás és kiegészítés összegének 30%-a lehet.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a ki nem fizetett szakértői díj a kérelmezőnek visszajár.

(7)[18] A szakértői vélemény elkészítése során felmerülő költségeket a szakértők utólag számolják el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával a Szerv Ügyrendjében foglalt rendelkezések szerint.

(8) A Szerv vezetője és vezetőhelyettese a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával áll megbízási jogviszonyban, a megbízási szerződést az építésgazdaságért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyja.

7a. Együttműködés a Közbeszerzési Hatósággal[19]

9/A. §[20] (1) A Szerv a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) által végzett ellenőrzéséről szóló Korm. rendeletben foglaltak szerint a Hatóság felkérésére szakértőként működik közre a Hatóság által végzett, közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések módosításának és teljesítésének hatósági ellenőrzése során.

(2) Az (1) bekezdés szerint szakértői közreműködés esetében a 6. § (1)-(3), (5), (8) és (9) bekezdése, valamint 9. §-a nem alkalmazandó.

8. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.

11. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelethez[21]

2. melléklet a 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelethez[22]

3. melléklet a 236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelethez[23]