6/2013. (III. 27.) BM rendelet

a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos és közalkalmazotti állománya részére adható szociális támogatásról és a kegyeleti gondoskodással kapcsolatos egyes feladatokról

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) és s) pontjában, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342. § (2) bekezdés 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § d), e), n) és q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Általános rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

a)[1] érdekképviselet: a Magyar Rendvédelmi Kar és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet, érdekképviseleti szerv;

b)[2] rendvédelmi feladatokat ellátó szerv:

ba) az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv,

bb) a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv,

bc) a terrorizmust elhárító szerv,

bd) a büntetés-végrehajtási szervezet,

be) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv,

bf)[3]

bg)[4]

bh)[5]

bi)[6] az idegenrendészeti szerv;

c) igényjogosult:

ca)[7] a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja,

cb)[8] a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló személy,

cc)[9] a rá vonatkozó mértékben a nyugállományba helyezett személy, illetve a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosult személy, valamint

cd)[10] a rá vonatkozó mértékben a személyi állomány tagjainak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvényben (a továbbiakban: Hszt.) meghatározott közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó),

feltéve minden esetben, hogy rendelkezik az e rendeletben meghatározott támogatás jogosultsági feltételeivel;

d)[11] nyugállományba helyezett: az a személy, akinek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel vagy annak jogelődjével fennálló hivatásos szolgálati jogviszonya vagy rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonya nyugállományba helyezéssel vagy az öregségi, rokkantsági nyugdíjjogosultságra, rokkantsági ellátásra való jogosultságra tekintettel szűnt meg - az ellátásra való jogosultság időtartamára -, ideértve azokat is, akiknek nyugdíja a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetésről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvény alapján korhatár előtti ellátássá vagy szolgálati járandósággá alakult át; továbbá az a személy, akit az elmúlt rendszerben politikai okból bocsátottak el a Belügyminisztérium valamely szervétől és rehabilitálására a vonatkozó rendelkezés szerint sor került;

e)[12] országos parancsnok: a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv országos parancsnoka, illetve főigazgatója;

f) személyi állomány:

fa)[13] a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja, valamint

fb)[14] a rendvédelmi feladatokat ellátó szervvel rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló személy;

g)[15] személyügyi szolgálat: a rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél vagy annak szervezeti egységénél működő személyügyi feladatokat ellátó munkaszervezet.

h)[16] központi gondozott: a hősi halottá vagy a szolgálat halottjává, valamint a Belügyminisztérium halottjává minősített elhunyt özvegye, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szerinti árvaellátásra jogosult.

2. § (1)[17] A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi szerve (a továbbiakban: központi szerv), illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv önálló költségvetési szervként működő területi szerve (a továbbiakban: területi jogállású szerv) az éves költségvetésében a szociális és kegyeleti gondoskodás pénzügyi fedezetére külön keretet (a továbbiakban: szociális és kegyeleti keret) köteles képezni. Ennek mértéke a központi vagy területi jogállású szerv éves rendszeres személyi juttatásainak legalább 0,3%-a, legfeljebb 0,5%-a.

(2) A belügyminiszter hatáskörébe tartozó szociális és kegyeleti támogatások fedezetére a központi igazgatás cím költségvetésében kell fedezetet biztosítani.

(3) A központi szerv, illetve a területi jogállású szerv pénzügyi és személyügyi szolgálata az éves költségvetés összeállítása során együttesen gondoskodik a szociális és kegyeleti feladatok ellátásához szükséges források tervezéséről. A költségvetés jóváhagyása után az elfogadott előirányzat alapján az elemi költségvetés tervezésénél kerül megállapításra a szociális és kegyeleti kiadásokra rendelkezésre álló keret. A központi vagy területi jogállású szerv vezetője az elfogadott keretről tájékoztatja a szociális és a nyugdíjas bizottságot.

2. Szociális bizottság

3. § (1) A központi szervnél, illetve a területi jogállású szervnél a személyi állománnyal, valamint a közeli hozzátartozóikkal kapcsolatos szociális és kegyeleti feladatok körültekintő végrehajtásának elősegítésére javaslattevő jogkörrel a központi szerv, illetve a területi jogállású szerv vezetője mellett működő szociális bizottságot kell létrehozni.

(2) A központi szerv, illetve a területi jogállású szerv vezetője a személyi állomány tagját, illetve a közeli hozzátartozóját érintő szociális támogatásról szóló döntést csak a szociális bizottság véleményének kikérése után hozhat. A bizottság javaslatától eltérő döntését a vezetőnek írásban indokolnia kell.

4. § (1) A szociális bizottságot a központi vagy területi jogállású szerv létszámától és működési sajátosságaitól függően 5-15 fővel kell létrehozni és működtetni.

(2) A szociális bizottság tagjai közül legalább 1 főt a Magyar Rendvédelmi Kar jelöl a tagságra, további legalább 1 főt a Magyar Rendvédelmi Karon kívüli érdekképviseleti szervek jelölnek az adott szerv állományából. A szociális bizottság további tagjait saját hatáskörben a központi vagy területi jogállású szerv vezetője nevezi ki azzal, hogy legalább 1 fő a személyügyi szolgálat állományának tagja.

(3) A szociális bizottság tagjai maguk közül elnököt választanak. A titkári teendőket a szociális bizottságnak a személyügyi szolgálat állományába tartozó tagja látja el.

(4) A szociális bizottság tagjai az őket jelölő szerv vagy személy által visszahívhatók. A megüresedett helyek betöltésére a (2) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(5)[18] A szociális bizottság ügyrendjét a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv sajátosságainak megfelelően a bizottság alakítja ki és a központi vagy területi jogállású szerv vezetője hagyja jóvá.

3. Szociális gondoskodás

5. § (1) A személyi állomány tagja, valamint közeli hozzátartozója a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli támogatásban részesíthető. A rászorultság egyedileg, a tényleges szociális helyzet figyelembevételével állapítható meg.

(2)[19] A szociális és kegyeleti keret terhére a következő pénzbeli támogatások nyújthatók:

a) szociális segély,

b) születési segély,

c) beiskolázási segély,

d) képzési segély, valamint

e) temetési segély.

6. § (1) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a személyi állomány, valamint a közeli hozzátartozóik szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és elbírálására - a szociális bizottsággal és az érdekképviseleti szervekkel együttműködve - a központi szerv, illetve a területi jogállású szerv vezetője a személyügyi szolgálat útján intézkedik.

(2) A személyügyi szolgálat az (1) bekezdésben meghatározott feladatai keretében felvilágosítást ad a személyi állomány, valamint a közeli hozzátartozóik részére a szociális ügyeik intézéséhez.

4. Szociális segély

7. §[20] (1) Szociális segélyben azt az igényjogosultat lehet részesíteni, akinek jövedelemcsökkenés vagy váratlan, nagyösszegű kiadások miatt a megélhetése átmenetileg veszélybe került.

(2) A szociális segély egyszeri, nettó összege a (3) és a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel nem haladhatja meg

a) a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény által megállapított rendvédelmi illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) 250%-ának megfelelő összeget, ha a szociális támogatásról a területi jogállású szerv vezetője dönt,

b) az illetményalap 480%-ának megfelelő összeget, ha a szociális támogatásról az országos parancsnok vagy a központi szerv vezetője dönt, vagy

c) a belügyminiszter részére biztosított keret terhére adott segély esetén az illetményalap 600%-ának megfelelő összeget.

(3) Méltányolható esetben a belügyminiszter az illetményalap legfeljebb 800%-ának megfelelő összegű szociális segélyt adhat.

(4) A központi gondozottak esetében a belügyminiszter az illetményalap legfeljebb 950%-ának megfelelő összegű szociális segélyt adhat.

5. Születési segély

8. § (1) Születési segélyben kell részesíteni a személyi állomány tagját, ha gyermeke született és annak ellátásáról, neveléséről saját háztartásában gondoskodik.

(2) A születési segély összegét a személyi állomány tagjának szociális helyzetétől függően kell megállapítani úgy, hogy a születési segély bruttó összege legalább az illetményalap fele, de nem haladhatja meg - gyermekenként - az illetményalap 150%-ának megfelelő összeget.

6. Beiskolázási segély

9. § (1) A személyi állomány tagja a tankötelezettség alapján oktatásban részt vevő, vagy középfokú oktatási intézményben nappali munkarend szerint tanuló, vele egy háztartásban élő gyermeke - ide értve a nevelt gyermeket is - után beiskolázási segélyben részesíthető.

(2) A beiskolázási segély bruttó összege az illetményalap legalább 30%-a, de legfeljebb 50%-a.

(3) Beiskolázási segélyben kell részesíteni, ha az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelel

a) a személyi állomány 3 vagy több gyermeket nevelő tagját,

b) a személyi állomány fogyatékkal élő gyermeket, emelt összegű családi pótlékra jogosult, továbbá tartósan beteg gyermeket nevelő tagját,

c) a személyi állomány gyermekét egyedül nevelő tagját, valamint

d) a hősi halottá, illetve a szolgálat halottjává minősített elhunyt árváját.

(4) A hősi halottá, illetve a szolgálat halottjává minősített elhunytak árváinak beiskolázási segélyéről a szociális és kegyeleti kerete terhére a belügyminiszter gondoskodik.

6/A. Képzési segély[21]

9/A. §[22] (1) A nappali tagozaton felsőoktatási tanulmányokat folytató központi gondozott árva gyermekek befejezett tanulmányi félévet igazoló dokumentumok alapján, tanulmányi átlagtól függően képzési segélyben részesülhetnek, amelynek mértékéről szociális kerete terhére a belügyminiszter dönt.

(2) A képzési segély minimuma az illetményalap 150%-a, maximuma az illetményalap 250%-a.

7. Temetési segély

10. § (1) Temetési segélyben részesíthető szociális helyzetének figyelembevételével a személyi állomány tagja a közeli hozzátartozója vagy más olyan hozzátartozója halála esetén, akinek eltartására kötelezett volt, feltéve, hogy a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nem részesült temetési segélyben.

(2)[23] Temetési segélyben részesíthető a személyi állomány elhunyt tagjának, illetve az elhunyt igényjogosultnak a házastársa, élettársa, gyermeke, szülője, ezek hiányában más hozzátartozója is, ha a temetéssel járó kiadások elsődlegesen rá hárulnak és az elhunyt e rendelet szerint nem került minősítésre.

(3)[24] Csak különösen indokolt esetben folyósítható temetési segély akkor, ha a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a temetés költségeit legalább 50%-ban átvállalta.

(4) A temetési segély legkisebb összege az illetményalap 75%-a, de nem haladhatja meg az illetményalap

a) 150%-ának megfelelő összeget, ha a temetési segélyről a területi jogállású szerv vezetője,

b) 280%-ának megfelelő összeget, ha a temetési segélyről az országos parancsnok vagy a központi szerv vezetője

dönt.

8. A pénzbeli szociális támogatások közös szabályai

11. § (1) A pénzbeli szociális támogatások odaítélésénél előnyben kell részesíteni

a) azt, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, valamint

b) a szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségben vagy balesetben elhunyt személy, a hősi halott, illetve a szolgálat halottja hozzátartozóit.

(2) Azonos feltételek esetén előnyben kell részesíteni az állomány azon tagját, valamint közeli hozzátartozóját, aki

a) 3 vagy több gyermeket nevel,

b) fogyatékos gyermeket nevel, vagy

c) gyermeket egyedül nevel.

(3) A szociális támogatásokat terhelő közterheket a szociális és kegyeleti keretből kell fedezni.

(4)[25] Szociális támogatásban csak az részesíthető, aki a szociális helyzete megítéléséhez és a rendvédelmi feladatokat ellátó szervet terhelő befizetések elszámolásához szükséges adatokat a valóságnak megfelelően rendelkezésre bocsátja és igazolja.

9. A nyugállományba helyezettek és a rehabilitáltak szociális gondozása

12. § (1) A központi szerv, illetve a területi jogállású szerv a rendelkezésére álló szociális és kegyeleti keret terhére gondoskodik az állományából nyugállományba helyezettek szociális és kegyeleti ellátásáról. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a központi szerv, illetve a területi jogállású szerv költségvetésében a szociális és kegyeleti keret részeként évente kell tervezni.

(1a)[26] A nyugállományba helyezettet, valamint a rendvédelmi szerv hivatásos vagy rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állományába nem tartozó rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülő személyt a szociális és kegyeleti ellátás keretében a belügyi szerv

a) a 7. § szabályainak alkalmazásával szociális segélyben,

b) a 10. § szabályának alkalmazásával temetési segélyben

részesítheti.

(2) A nyugállományba helyezettek szociális gondozásba vétele annak a központi vagy területi jogállású szervnek a feladata, ahonnan az érintettet nyugállományba helyezték.

(3)[27] A rendvédelmi feladatokat ellátó szervektől az elmúlt rendszerben politikai okból elbocsátott és rehabilitált személyek szociális gondozásáról a volt szolgálati terület lakóhely szerint illetékes szerve gondoskodik.

(4)[28] A központi szerv, illetve a területi jogállású szerv megszűnése esetén a nyugállományba helyezettek szociális gondozási feladatait a jogutód szerv, ennek hiányában az érintett állományviszonya szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv lakóhely szerinti szervezeti egysége látja el. A Belügyminisztériumtól és a jogutód nélkül megszűnt szerveitől nyugállományba helyezettek gondozásáról a Belügyminisztérium humánigazgatási feladatok ellátására kijelölt szervezeti egysége gondoskodik.

13. § (1) A központi szerv, illetve a területi jogállású szerv a nyugállományba helyezettek szociális gondozásának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására és a nyugállományba helyezettek egyesületeinek támogatására nyugdíjas bizottságokat hozhat létre, a belügyi nyugdíjasok által létrehozott egyesületek működését támogatásban részesítheti.

(2) Ahol nyugdíjas bizottságot nem hoztak létre és az érintettek száma indokolja, a nyugdíjasok ügyeinek intézésére nyugdíjas referenst kell kijelölni.

(3) A nyugdíjas bizottság a központi szerv, illetve a területi jogállású szerv vezetője által megbízottakból és a nyugdíjasok által delegált tagokból, az érintett nyugállományba helyezettek létszámától függően 3-7 főből állhat. A nyugdíjas bizottság működési feltételeinek biztosításáért a központi szerv, illetve a területi jogállású szerv vezetője felelős.

10. A kegyeleti gondoskodás

14. § (1)[29] Hősi halottá kell nyilvánítani a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából elhunytat halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével, ha a szolgálat teljesítése során Magyarország alkotmányos rendjének védelme, a közbiztonság és a közrend fenntartása, az államhatár védelme, tűz, elemi csapás vagy katasztrófa következményeinek elhárítása közben kimagasló bátorságot, kiemelkedő személyes helytállást tanúsított és eközben, vagy így elszenvedett sérülése következtében életét vesztette.

(2)[30] A szolgálat halottjává kell nyilvánítani a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából elhunytat halálának körülményei, életútja és érdemei figyelembevételével, ha a szolgálat teljesítése közben, vagy azzal összefüggésben életét vesztette, de a hősi halottá nyilvánítás feltételei nem, vagy csak részben állnak fenn.

(3) Szolgálattal összefüggőnek kell tekinteni azt a halálesetet, amely a hivatásos állomány tagját

a) a hivatásos szolgálattal, valamint beosztásának ellátásával összefüggő kötelezettségeinek, feladatainak szolgálati helyén vagy máshol történt teljesítése közben,

b) választás vagy megbízás alapján ellátott társadalmi kötelezettségének teljesítése közben,

c) az eskü és a rá vonatkozó jogszabályok alapján elvárható, saját akaratból kifejtett tevékenysége során, szolgálaton kívüli időben, vagy

d) szolgálati utazás közben, továbbá a szolgálati helyre vagy onnan menet

érte, kivéve, ha a bekövetkezett haláleset nincs összefüggésben a szolgálat ellátásával.

(4)[31] A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából elhunyt személy, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezett - ideértve a szolgálati járandóságban részesülőket is - elhunyt személy a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv halottjává minősíthető, ha legalább 15 év tényleges szolgálati viszonya alatt feladatait átlag feletti eredményességgel látta el, magatartása példamutató volt, és jelentősen hozzájárult a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv eredményes működéséhez.

(5)[32] A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából elhunyt személy, továbbá a hivatásos állományból nyugállományba helyezett - ideértve a szolgálati járandóságban részesülőket is - elhunyt személy a központi szerv, illetve a területi jogállású szerv halottjává minősíthető, ha szolgálati feladatait eredményesen hajtotta végre, de a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv halottjává minősítésének a (4) bekezdésben meghatározott valamely feltétel hiánya miatt nincs helye.

(6) Nem nyilvánítható az (1), (2), (4) és (5) bekezdésben meghatározott halottá (a továbbiakban együtt: minősített halott) az,

a) akinek szolgálati viszonyát bírói ítélet alapján vagy fegyelmi eljárás eredményeként szüntették meg,

b) akit szolgálati viszonya megszüntetésekor vagy nyugállományba helyezését követően rendfokozatától megfosztottak, vagy

c) aki önkezével vetett véget életének.

15. § Az elhunyt

a)[33] hősi halottá, illetve a szolgálat halottjává minősítésére a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslatára a belügyminiszter,

b)[34] rendvédelmi feladatokat ellátó szerv halottjává minősítésére a belügyminiszter munkáltatói jogkörébe tartozó személy vonatkozásában a belügyminiszter, egyéb esetben az országos parancsnok, valamint

c) központi vagy területi jogállású szerv halottjává minősítésére a központi vagy területi jogállású szerv vezetője

jogosult.

16. §[35] Ha a 14. § (6) bekezdésében meghatározott esetekben méltányosságból hozzájárulnak a temetési költségekhez, annak mértéke nem haladhatja meg a Hszt. 264. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket.

17. § (1)[36] A hősi halottá, illetve a szolgálat halottjává minősített elhunyt emlékének megőrzésére az a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, amelynek állományába az elhunyt tartozott, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv központi épületében, méltó helyen emléktáblát köteles állítani.

(2) A hősi halottá, illetve a szolgálat halottjává minősített elhunyt személy részére a közeli hozzátartozója beleegyezésével síremlék állítható.

(3)[37] A hősi halottá, illetve a szolgálat halottjává minősített elhunyt személy temetéséhez - a hozzátartozók véleményének figyelembevételével - a rendvédelmi feladatokat ellátó szervtől díszalegységet és zenekart kell, a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv halottja esetében lehet biztosítani. A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv halottja, a központi szerv, illetve a területi jogállású szerv halottja, továbbá az arra érdemes nem minősített halott esetén a hozzátartozók egyetértése mellett az elhunyt ravatalához és sírhelyéhez díszőrség biztosítható.

(4)[38] A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv a hősi halott és a szolgálat halottja sírhelyének újraváltásához az 1. melléklet szerint hozzájárulhat vagy költségeit átvállalhatja.

18. § (1)[39] A hősi halottá, illetve a szolgálat halottjává minősített személy temetéséről és egyéb kegyeleti ellátásáról az állomány szerint illetékes rendvédelmi feladatokat ellátó szerv gondoskodik. A hozzátartozók szociális gondozásáról a belügyminiszter a Belügyminisztérium humánigazgatási feladatok ellátására kijelölt szervezeti egysége útján az elhunytat foglalkoztató rendvédelmi feladatokat ellátó szerv közreműködésével, a központi szociális keret terhére gondoskodik.

(2)[40] A jogutód nélkül megszűnt rendvédelmi feladatokat ellátó szerv személyi állományából elhunytak és igényjogosult közeli hozzátartozóik kegyeleti gondozásával összefüggő feladatokat a Belügyminisztérium humánigazgatási feladatok ellátására kijelölt szervezeti egysége végzi.

19. § (1) A kegyeleti kiadásokra vonatkozó normákat az 1. melléklet tartalmazza.

(2)[41] A hősi halottá, a szolgálat halottjává, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv halottjává minősített elhunyt esetében a kegyeleti költségeket - ide nem értve a síremlék állítás költségeit - a szolgáltató által kiállított, eredeti számla alapján, teljes összegben kell megtéríteni. A síremlék-állítás költségeit az 1. melléklet I. 4. pontjában meghatározott korlátozással lehet megtéríteni.

(3) A központi vagy területi jogállású szerv halottjává minősített elhunyt, illetve a nem minősített halott esetében a kegyeleti költségeket - a halottszállítás költségére, a sírhelyköltségre, valamint a szolgáltatási költségekre és kellékekre vonatkozó korlátozások figyelembevételével - a szolgáltató által kiállított eredeti számla alapján, legfeljebb 50%-ban lehet megtéríteni.

20. §[42] (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv által rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban álló rendvédelmi igazgatási alkalmazott (a továbbiakban: rendvédelmi alkalmazott) elhalálozása esetén a 14. § (3) és (4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazása mellett az elhunyt rendvédelmi alkalmazott a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv szervezeti egységének halottjává minősíthető.

(2) Az elhunyt rendvédelmi alkalmazottnak a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv szervezeti egységének halottjává minősítésére a rendvédelmi szerv szervezeti egységének vezetője jogosult.

(3) A 14. § (5) bekezdésében, a 15. § b) és c) pontjában, a 17. §-ban, valamint a 19. §-ban foglalt rendelkezéseket a rendvédelmi alkalmazott elhalálozása esetén megfelelően alkalmazni kell.

11. Záró rendelkezések

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

22. §[43]

23. §[44]

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 6/2013. (III. 27.) BM rendelethez

I. Kegyeleti kiadásként elszámolható költségnormák

1. Halottszállítás költsége: a temetőn kívüli helyi és helyközi szállítás számlával igazolt összege. E szállítási költség - a temetőn belüli szállítást kivéve - nem terheli a 3. pont szerinti szolgáltatási költségeket.

2. Sírhelyköltség:

a) A sírhely (urnasírhely, urnafülke) költségeit a ténylegesen felmerült, számlával igazolt, legfeljebb azonban az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg képezi.

b) Templomban vagy kápolnában elhelyezett urnasírhely (urnakripta) esetén a számla szerinti összeg, legfeljebb azonban az illetményalap kétszeresének megfelelő összeg.

c) Kettős sírhely (többes urnasírhely) váltása esetén az 1 sírhelyre eső, de legfeljebb az a) alpont szerint maximált összeg.

3. Szolgáltatási költségek és kellékek: számlával igazolt, legfeljebb azonban az illetményalap négyszeresének megfelelő összeg.

4. Síremlékállítás költsége: számlával igazolt és a Belügyminisztérium humánigazgatási feladatok ellátására kijelölt szervezeti egysége által ellenjegyzett, legfeljebb azonban az illetményalap tízszeresének megfelelő összeg. Az elhunyt szolgálati helyén állított emléktábla költsége nem terheli a síremlék normaösszegét.

II. A kegyeleti költségnormát nem terhelő kiadások

1. Koszorú költségek:

a) hősi halott, a szolgálat halottja, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv halottja temetésén legfeljebb 2 db koszorú;[45]

b) szervezeti egység halottja és nem minősített elhunyt temetésén 1 db koszorú;

c) síremlék avatáskor, megemlékezésekkor síremlékenként vagy emléktáblánként 1 db koszorú.

2. Gyászközlemény költsége: a hősi halott, a szolgálat halottja, illetve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv halottja temetése esetén, a sajtóban történő közzétételének számla szerinti összege.[46]

3. Testületi tiszteletadás költségei (ideértve a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv temetéssel összefüggő utazási költségeit).[47]

4. Sírgondozás költsége: közeli hozzátartozó hiányában vagy akadályoztatása esetén a hősi halott, illetve a szolgálat halottja síremlékének gondozására, a szolgáltató által kiállított számlával igazolt összeg.

5. Hősi halott és a szolgálat halottja sírhelyének újraváltása: közeli hozzátartozó hiányában vagy annak akadályoztatása, illetve rossz anyagi helyzete esetén a hősi halott, a szolgálat halottja sírhelyének újraváltása a szolgáltató által kiállított számlával igazolt összeg erejéig.[48]