7/2001. (I. 17.) FVM rendelet

a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól

A növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Tv.) 65. §-a (2) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

Első fejezet

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. §

E rendelet alkalmazásában:

1. Behurcolás: a károsító bekerülése, amely annak megtelepedéséhez vezet.

2. Egyéb anyag: növényegészségügyi veszélyt jelentő minden olyan vizsgálatköteles áru, amely nem tartozik a növény vagy a növényi termék fogalmába.

3. Elterjedés: a károsító előfordulási területének növekedése egy adott területen belül.

4. EPPO: Európai és Földközi-tenger Melléki Növényvédelmi Szervezet (European and Mediterranean Plant Protection Organization).

5. Faanyag: kéregben lévő vagy kéreg nélküli, hengeres vagy fűrészelt, illetve megmunkált vagy megmunkálatlan fa, fahulladék, a tárgyak szállítására, fuvarozására használt csomagolóanyag vagy a rakomány megtartására szolgáló fa, amennyiben az növényegészségügyi veszélyt jelent.

6.[1] Feladó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, aki, amely a vizsgálatköteles árut termeli, előállítja, felvásárolja, raktározza, feldolgozza.

7. Felderítés: adott területen végzett felmérés annak meghatározására, hogy a károsítók ott előfordulnak-e.

8. Felmérés: egy károsító faj populációjának jellemzésére vagy előfordulásának meghatározására, egy adott területen folytatott hatósági eljárás.

9. Fertőzés: meghatározott növény vagy növényi termék élő károsítójának jelenléte az adott növényben, növényi termékben vagy egyéb anyagban.

10.[2] Fertőzött körzet: a megállapított fertőzés, a feltételezett fertőzöttség és a károsító valószínű terjedése alapján kijelölt terület.

10a.[3] Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.

11.[4] Helyi piac: olyan, egy adott vármegyére vagy szomszédos vármegyékre kiterjedő körzet, ahol a kistermelő vagy feldolgozó növényt, növényi terméket végső felhasználás céljából értékesít.

12. Károsító bekerülése: a károsító bejutása egy olyan területre, ahol az még nem fordult elő, vagy előfordult, de még nem terjedt el, és közérdekű védekezést folytatnak ellene.

13. Kezelés: hatóság által jóváhagyott eljárás a károsító elpusztítására vagy terméketlenné tételére.

14. Kiegészítő nyilatkozat: az importáló ország által kért és a növényegészségügyi bizonyítványra felvezetett, a küldemény növényegészségügyi helyzetére vonatkozó tájékoztatás.

15. Kötelező növényvédelmi technológia: hatóság által elrendelt olyan növényegészségügyi célú művelet vagy eljárás, amelyet a termelő saját költségére köteles végrehajtani.

16. Megtelepedés (meghonosodás): a károsító folyamatos jelenléte a bekerülését követő belátható jövőben, egy adott területen.

17. Re-export küldemény (szállítmány): az a küldemény, amelyet egy olyan országba vittek be, amelyből azt továbbszállították anélkül, hogy károsító általi szennyeződésnek vagy fertőzésnek kitették volna. A küldemény tárolható, felbontható, más szállítmánnyal keverhető, vagy csomagolóanyagát meg lehet változtatni.

18. Szaporítóanyag: a növényfajták állami elismeréséről, valamint a vetőmagvak és a vegetatív szaporítóanyagok előállításáról és forgalmazásáról szóló külön jogszabályban (a továbbiakban: vetőmagtörvény) meghatározott, a növényegészségügyi követelményeknek megfelelő vetőmag, vegetatív növényi rész vagy gyökeres növény.

19. Szennyeződés: olyan vizsgálatköteles áruk vagy károsítók jelenléte egy termékben, tárolóhelyen, szállító- vagy tárolóeszközben, amelyek ott nem okoznak fertőzést.

20. Tábla: egy termőhelyen jól körülhatárolható terület, amelyet növénytermesztésre használnak.

21.[5] Termőhely: termesztő berendezés(ek), vagy földterületek együttese, amelyet termelési vagy gazdálkodási egységként használnak, és amely növény-egészségügyi célból külön kezelt részekből is állhat.

22. Terület: ország, országrész vagy több ország területe, illetve ennek részei.

23. Tétel: összetétele, eredete, egyöntetűsége által azonosítható egyetlen termék olyan egységei, amelyek egy küldemény részeit képezik.

24.[6] Tranzit küldemény (szállítmány): az a küldemény, amelyet átszállítanak egy országon anélkül, hogy oda importálták volna, és amelyre növényegészségügyi intézkedések alkalmazhatók.

25. Ültetvényanyag: a vetőmagtörvényben meghatározott, a növényegészségügyi követelményeknek megfelelő, szaporítóanyagból felnevelt, közvetlen kiültetésre alkalmas növény.

26. Vetőmag: a vetőmagtörvényben meghatározott, a növényegészségügyi követelményeknek megfelelő, továbbszaporításra vagy árutermesztésre szánt generatív növényanyag.

27. Visszautasítás: a növényegészségügyi előírásoknak nem megfelelő küldemény vagy más vizsgálatköteles áru behozatalának, kivitelének és átvitelének hatósági megtiltása.

28.[7] Növényútlevél: hatósági címke (okmány, felirat), amely bizonyítja, hogy e rendelet előírásait betartották, és amelyet az Európai Unió szintjén szabványosítottak a különböző típusú növényekre, növényi termékekre, és amelyet az Európai Unió valamely tagállamának (a továbbiakban: tagállam) felelős hatósága dolgoz ki, kibocsátása pedig az ezt szabályozó rendelkezésekkel összhangban történik.

29.[8] Ültetés (telepítés, vetés): olyan művelet, amelynek célja a növények kihelyezése későbbi növekedésük, szaporodásuk vagy szaporításuk biztosítására.

30.[9] Ültetésre (telepítésre, vetésre) szánt növény: már elültetett növény, amelyet behozatalát követően továbbra is elültetett állapotban szándékoznak tartani, illetve át kívánnak ültetni, vagy olyan növény, amely behozatala idején nincsen elültetve, azt követően azonban elültetik.

31.[10] Fa csomagolóanyag: egy áru megtartására, megóvására vagy szállítására használt faanyag vagy fatermék, beleértve az alátétfát is, a papírtermék kivételével.

32.[11] Szállítás közbeni fogyasztás: a szaporítóanyag kivételével a vizsgálatköteles áru szállítás során való étkezési vagy takarmányozási célú felhasználása.

33.[12] Belépési hely: az a hely, ahol a növények, növényi termékek és egyéb anyagok először lépnek az Európai Közösség (a továbbiakban: Közösség) vámterületére; légi szállítás esetén a repülőtér, tengeri vagy folyami szállítás esetén a kikötő, vasúti szállítás esetén a vasútállomás, más szállítás esetén pedig a Közösség határának átlépési helye szerint illetékes vámhivatal.

34.[13] Rendeltetési hely: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, a Bizottság 1993. július 2-i 2454/93/EGK rendelete (a továbbiakban: 2454/93/EGK rendelet) 340b. cikkének (3) bekezdésében meghatározott hely.

35.[14] Szállítmány: egy vagy több tételből álló, a vámeljáráshoz vagy más eljáráshoz előírt egyetlen okmánnyal (növényegészségügyi bizonyítvány, más okmány vagy jelölés) kísért árumennyiség.

36.[15] Közösségi tranzit: vámfelügyelet alatt álló áruk továbbítása a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, a Tanács 1992. október 12-i 2913/92/EGK rendeletének (a továbbiakban: Közösségi Vámkódex) 91. cikke szerint, a Közösség vámterületének két helye között.

37.[16] Kéregmentes faanyag: olyan faanyag, amelyről a kérget a göcsök körül ott maradt, illetve a fatest mélyedéseibe ékelődött kéreg kivételével teljesen eltávolították.

38.[17] Kémiai impregnálás: a faanyag vegyszerrel történő kezelése nyomás alatt, hivatalosan elismert műszaki specifikációnak megfelelően.

39.[18] Kérgezés: a kéreg eltávolítása a hengeres fa felületéről (a faanyag nem lesz szükségszerűen kéregmentes).

40.[19] Alátétfa: az áru biztosítására vagy megtartására használt fa csomagolóanyag, amely azonban nem marad kapcsolatban az áruval.

41.[20] Mesterséges szárítás: az a folyamat, amelynek során a faanyagot zárt kamrában a levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának ellenőrzése mellett szárítják annak érdekében, hogy a tervezett nedvességtartalmat elérje.

42.[21] Feldolgozott faanyag: ragasztó, hő és nyomás vagy ezek kombinációja használatával létrehozott faanyagból álló termék.

43.[22] Nyersfa: faanyag, amelyet nem dolgoztak fel vagy nem kezeltek.

44.[23] Károsítómentes terület: olyan terület, amelyen egy adott károsító tudományos bizonyítékokkal alátámasztva nem fordul elő és amelyen ezt az állapotot hatósági ellenőrzés mellett fenntartják.

45.[24] Tértiáru: a Közösség vámterületéről kiszállított és oda visszaszállított áru, amennyiben az importőr igazolja, hogy az általa visszaszállított áru megfelel a Közösségi Vámkódex 185., illetve 186. cikkében, valamint a 2454/93/EGK rendelet 848. cikkének (1) bekezdésében meghatározott tértiárura vonatkozó feltételeknek.

46.[25] Egységár: eladási profil szerinti felvásárlási ár, amely a friss fogyasztásra szánt árunál a nagykereskedelmi felvásárlási árak átlagára, a feldolgozásra szánt árunál az ipari üzemek felvásárlási árainak átlaga.

47.[26] Termés mennyiség: számlával igazolt eladott mennyiség, ennek hiányában a termésbecslés alapján megállapított mennyiség.

48.[27] Növénytermesztéssel hivatásszerűen foglalkozó személy: az a termelő, aki kereskedelmi céllal állít elő és értékesít növényt, illetve növényi terméket.

2. §

(1)[28] A növényegészségügyi feladatok körébe tartoznak a zárlati károsítók, a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók vagy egyéb okból hatósági ellenőrzés alá vont károsítók természetes, valamint a növény, a növényi termék és az egyéb anyag (a továbbiakban: vizsgálatköteles áru) forgalma útján, illetve egyéb módon történő ki- és behurcolásának, megtelepedésének és terjedésének megelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kártétel megszüntetésére alkalmas hatékony eljárások alkalmazása, valamint az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének Nemzetközi Növényvédelmi Egyezménye (a továbbiakban: ENSZ FAO Növényvédelmi Egyezmény) alapján a növényegészségügyi bizonyítvány, a re-export növényegészségügyi bizonyítvány vagy ezek elektronikus változatának kiállítása.

(2)[29] Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok összehangolásáért és végrehajtásáért, valamint a nemzetközi kapcsolattartásért az Agrárminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) a felelős.

(3)[30] Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által felhatalmazott szakértő jogosult Magyarországon a növényegészségügyi közösségi előírások betartását, valamint a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH), a növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró járási hivatal (a továbbiakban: járási hivatal) hatósági tevékenységét ellenőrizni.

(4)[31] A NÉBIH és a járási hivatal e rendeletben meghatározott feladatai teljesítése során köteles együttműködni a hazai és más tagállami növényegészségügyi és vámhatóságokkal.

(5)[32] A (4) bekezdés szerinti együttműködés részletes feltételeit a NÉBIH és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által megkötött megállapodás tartalmazza.

2/A. §[33]

A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti integrált többéves nemzeti ellenőrzési tervhez a NÉBIH elkészíti a növényegészségügyi ellenőrzésekre vonatkozó részanyagot.

2/B. §[34]

(1)[35] Ha a NÉBIH laboratóriumi kapacitása nem elegendő a növény-egészségügyi feladatokhoz kapcsolódó laboratóriumi vizsgálatok elvégzésére, e vizsgálati feladatokat eseti jelleggel - az élelmiszerlánc felügyeletért felelős miniszter egyetértésével - külön megállapodás alapján átruházhatja az adott vizsgálatra akkreditált nem állami laboratóriumra. E feladatok kizárólag olyan laboratóriumokra ruházhatóak át, amelyek megfelelnek a nem állami laboratóriumok engedélyezésének és működésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglalt feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben említett megállapodás tartalmazza az elvégzendő vizsgálatok számát, körét, valamint az elvégzésükre megállapított határidőt.

(3)[36] A nem állami laboratórium az átruházott feladatokat a NÉBIH felügyelete mellett, pártatlanul köteles elvégezni, biztosítania kell a megfelelő minőséget, és e feladat elvégzése során tudomására jutott információkat harmadik fél részére nem adhatja át.

(4) A nem állami laboratórium tulajdonosa, alkalmazottja, illetve azok Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nem lehet az átruházandó feladat kimenetelében érdekelt személy vagy szervezet tulajdonosa, tagja vagy alkalmazottja, illetve azok közeli hozzátartozója. A nem állami laboratórium a feladat kimenetelében érdekelt személy vagy szervezet számára a vizsgálat időtartama alatt nem végezhet szolgáltató tevékenységet.

(5)[37] A laboratórium vezetője köteles a (4) bekezdésben meghatározott összeférhetetlenségi ok fennállását a hatósággal közölni. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok a feladat-átruházást követően jutott a felek tudomására, a NÉBIH a feladat elvégzésére vonatkozó megbízást visszavonja.

Második fejezet

VIZSGÁLATKÖTELES KÁROSÍTÓK

Zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítók elleni védekezés

3. §[38]

(1) Tilos az 1. számú melléklet A. részében meghatározott zárlati károsítók bármely fejlődési alakjának Magyarországra való behurcolása, országon belüli szállítása, terjedésének elősegítése, valamint ezek engedély nélküli fenntartása és szaporítása.

(2) Tilos a meghatározott növények, növényi termékek Magyarországra történő behozatala, valamint országon belüli szállítása, amennyiben azokon a 2. számú melléklet A. részében felsorolt zárlati károsítók bármely fejlődési alakja, illetve fertőzésre utaló tünete megtalálható.

(3)[39] Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdésben írt rendelkezéseket abban az esetben, ha

a) a nem ültetésre szánt növény az 1. számú melléklet A. részében, illetve a 2. számú melléklet A. részében felsorolt károsítóval csupán csekély mértékben fertőzött, vagy

b) az ültetésre szánt növényeknek a 2. számú melléklet A. részének II. szakaszában felsorolt károsítóira megállapított megfelelő toleranciák esetében, amelyeket előzőleg a tagállamok növényegészségügyi hatóságaival egyetértésben és a megfelelő károsító veszélyesség elemzés alapján választottak ki.

(4) Tilos az 1. számú melléklet B. részében meghatározott zárlati károsítók bármely fejlődési alakjának védett zónába történő behurcolása, terjedésének elősegítése, valamint ezek védett zónában történő engedély nélküli fenntartása és szaporítása.

(5) Tilos a meghatározott növények, növényi termékek védett zónába történő bevitele, és azon belüli szállítása, amennyiben azokon a 2. számú melléklet B. részében felsorolt zárlati károsítók bármely fejlődési alakja, illetve fertőzésre utaló tünete megtalálható.

(6)[40] A NÉBIH megtilthatja, vagy külön engedélyhez kötheti:

a)[41]

b)[42]

c) az 1. és a 2. számú mellékletben felsorolt izolált állapotban lévő zárlati károsítók Magyarországra történő behurcolását, terjedésének elősegítését, valamint ezek engedély nélküli fenntartását és szaporítását.

(7)[43] Az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítókra vonatkozó kötelező növényegészségügyi előírásokat a 22. számú melléklet tartalmazza.

4. §[44]

5. §[45]

(1) Behozatali forgalomban a 4. számú melléklet A. részében meghatározott vizsgálatköteles árut a felsorolt országokból Magyarországra behozni tilos.

(2) Behozatali forgalomban a 4. számú melléklet B. részében meghatározott vizsgálatköteles árut a felsorolt országokból az Európai Unió védett zónáiba beszállítani tilos.

(3)[46] A vámhatóság a 4. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áru behozatalakor haladéktalanul értesíti a járási hivatalt, és annak intézkedéséig a szállítmányt feltartóztatja.

5/A. §[47]

(1) Behozatali forgalomban az 5. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles árut csak az ott meghatározott különleges előírások betartásával lehet Magyarországra behozni, illetve Magyarországon és a tagállamokban szállítani.

(2)[48] Az R. 5. számú melléklet A. része I. szakaszának 16.2., 16.3. és 16.4. pontjaiban meghatározott károsítóktól mentes elismert területeket az R. 26. számú melléklete tartalmazza.

(3)[49] Behozatali forgalomban az 5. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árut csak az ott meghatározott különleges előírások betartásával lehet a felsorolt védett zónákba beszállítani.

(4)[50] Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.

5/B. §[51]

(1) A 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles árut, azok csomagolását és szükség esetén szállítóeszközét a Magyarországon, illetve Magyarországra vagy valamely tagállamba történő szállítása előtt növényegészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni annak megállapítására, hogy

a) azok nem fertőzöttek az 1. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt károsítókkal,

b) a 2. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áru nem fertőzött az ott meghatározott károsítókkal,

c) az 5. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áru megfelel az ott meghatározott különleges előírásoknak.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülnek, a 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles áruk csak a vizsgálatköteles áru származási helye szerinti hatóság által, vagy felügyelete mellett kiállított érvényes növényútlevéllel szállíthatók.

(3) Ha a növényegészségügyi ellenőrzések során az 1. számú melléklet A. részének I. szakaszában vagy a 2. számú melléklet A. részének I. szakaszában felsorolt zárlati károsítókat mutatnak ki, akkor a növényútlevél kiadásának feltételei nem állnak fenn.

(4) A 6. számú melléklet B. részében felsorolt és az Európai Unió tagállamain kívüli országból (a továbbiakban: harmadik ország) származó vizsgálatköteles árut, azok csomagolását és szükség esetén szállítóeszközét Magyarországra, illetve valamely tagállamba történő behozatala előtt növényegészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni annak megállapítására, hogy:

a) azok nem fertőzöttek az 1. számú mellékletben felsorolt károsítókkal,

b) a 2. számú mellékletében felsorolt vizsgálatköteles áru nem fertőzött az ott meghatározott károsítókkal,

c) az 5. számú mellékletben felsorolt vizsgálatköteles áruk megfelelnek az ott meghatározott különleges előírásoknak.

(5) Behozatali forgalomban a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles áru csak a származási vagy a feladó ország hatósága által végzett növényegészségügyi vizsgálat alapján kiállított érvényes növényegészségügyi bizonyítvánnyal szállítható.

(6) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, a (4) és (5) bekezdés előírásai nem vonatkoznak azokra az esetekre, amikor vizsgálatköteles árut két tagállam között szállítanak egy harmadik ország területén keresztül, továbbá növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, amennyiben azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.

(7)[52] A vámalakiságok elvégzésekor a harmadik országból érkező, a 6. számú melléklet B. részében fel nem sorolt növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló szállítmányokat vagy tételeket növényegészségügyi vizsgálatban kell részesíteni, amennyiben feltételezhető, hogy a szállítmány vizsgálatköteles terméket tartalmaz. Amennyiben a vámellenőrzés során megállapítják, vagy alapos gyanúja merül fel annak, hogy egy harmadik országból érkező szállítmány vagy tétel a 6. számú melléklet B. részében, vagy a 4. számú mellékletben felsorolt, be nem jelentett növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból áll, vagy azokat tartalmazza, akkor a vámhatóság a járási hivatalt haladéktalanul tájékoztatja.

(8) Amennyiben az ellenőrzés befejezésekor nem állapítható meg kétséget kizáróan a vizsgálatköteles áru azonossága, különös tekintettel annak nemzetségére, fajára vagy származására, az adott szállítmányt úgy kell tekinteni, hogy a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árut tartalmaz.

6. §[53]

Amennyiben a járási hivatal által feljogosított kormánytisztviselő (a továbbiakban: növényvédelmi felügyelő) zárlati károsítóval való fertőzési veszélyt észlel, mintát vesz. A termelési, tárolási, szállítási, fuvarozási, forgalombahozatali és felhasználási korlátozásokat (a továbbiakban együtt: korlátozás) a járási hivatal rendelheti el. Ha a korlátozás emberi fogyasztásra kerülő termékre vonatkozik, és a károsító egészségkárosítást vagy egészségkockázatot jelenthet, a korlátozást a népegészségügyi hatáskörben eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalnak, valamint a NÉBIH-nek is be kell jelenteni.

7. §

(1)[54] Az 1. számú melléklet A. rész I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. rész I. szakaszában meghatározott zárlati károsítók észlelését követően a fertőzött növényeket, növényi termékeket, területet és létesítményt, továbbá a fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges környezetüket haladéktalanul növényegészségügyi zárlat (a továbbiakban: zárlat) alá kell helyezni.

(2) A fertőzött növényeket, növényi termékeket, valamint a környezetükben levő és a fertőzés terjesztésére alkalmas növényeket és növényi termékeket meg kell semmisíteni. A fertőzés továbbterjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket, az állami védekezés keretében végzett kezelés, fertőtlenítés végrehajtását és a fertőzött terület további használatára vonatkozó előírásokat az adott fertőzés jellegének megfelelően a zárlati rendelkezés szabályozza.

8. §[55]

Zárlati károsítók megtelepedésének, illetve továbbterjedésének megakadályozására és a fertőzés felszámolására vonatkozó belső növényegészségügyi előírásokat, zárlati szabályokat a 7. számú melléklet tartalmazza.

9. §[56]

Zárlati károsítóval való fertőzés megállapítása esetén a zárlatot a járási hivatal rendelheti el.

10. §

(1)[57] A zárlat alá helyezett területet, létesítményt a járási hivatalnak "Növényegészségügyi Zárlat" feliratú táblákkal, szembetűnő helyen, jól láthatóan és időtálló módon meg kell jelölnie.

(2) A zárlat alá helyezett területről, létesítményből, amennyiben arról az elrendelő határozat másként nem rendelkezik, a károsítót, illetve annak bármely fejlődési alakjával fertőzött anyagot kivinni vagy oda a fertőzés terjedését elősegítő tárgyat, illetőleg terményeket bevinni tilos. A zárlati területen csak az azt elrendelő határozatnak megfelelő tevékenység folytatható.

11. §

(1)[58] A zárlati károsító elterjedésének megelőzése érdekében a járási hivatal biztonsági sávot jelölhet ki. Biztonsági sáv az a terület, ahol egy meghatározott károsító, amely ellen hatóságilag előírt módon védekeznek nem, vagy csak alacsony szinten fordul elő, illetve amely terület körülvesz egy fertőzött vagy károsítómentes területet vagy termőhelyet, illetve egy termőhely fertőzött vagy károsítómentes részét vagy azzal szomszédos, és ahol növényegészségügyi intézkedéseket, kötelező növényvédelmi technológiát vezetnek be a károsító terjedésének megakadályozására.

(2)[59]

12. §[60]

Az 1-3. számú mellékletben meghatározott károsítók észlelése esetén a fertőzött körzetben, illetve ennek térbeli elszigetelésére szolgáló biztonsági sávban a termelő köteles a járási hivatal által elrendelt védekezési előírásokat betartani.

13. §[61]

(1)[62] Amennyiben a küldemény vagy a szállítóeszköz közvetlen terjedési veszélyt jelentő zárlati károsítóval fertőzött, azt azonnal fertőtleníteni kell, illetve olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek lehetővé teszik az Európai Unió területének megvédését. Az intézkedésekről a NÉBIH tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Az (1) bekezdés alapján foganatosított intézkedések védekezési költségei kivitel esetén a feladót, behozatal, valamint re-export és tranzit (a továbbiakban együtt: átmenő) forgalom esetén a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. Indokolt esetben a minisztérium ettől eltérően is rendelkezhet.

(3)[63] Ha az (1) bekezdésben meghatározottakon kívüli közvetlen veszély áll fenn, akkor a NÉBIH azonnal értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a megfelelőnek tartott intézkedésekről. Amennyiben ezek az intézkedések nem megfelelő módon vagy időben kerülnek bevezetésre, a NÉBIH átmeneti jelleggel bármilyen további szükségesnek tartott rendelkezést hozhat, amíg a Bizottság nem intézkedik a növényekre és a növényi termékekre káros organizmusok Közösségbe való bevitele és a Közösségen belüli elterjedése elleni védelmi intézkedésekről szóló 2000/29/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: irányelv) 16. cikkének (3) bekezdése alapján.

(4)[64] Amennyiben a 29. § (3) bekezdés szerinti ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagon kívüli, Európai Unióból származó küldemény vagy tétel nem rendelkezik az annak a terméknek az uniós forgalmazásához az 5. számú melléklet A. RÉSZ-ének II. szakaszában előírt, külön elvégzett laboratóriumi vizsgálat alapján kiállított károsító mentességi igazolással, a termékre a járási hivatal forgalombahozatali korlátozást rendel el, és rendelkezik annak megsemmisítéséről.

14. §[65]

(1) Egy károsító gazdasági veszélyességének mértékét károsító veszélyesség elemzéssel kell meghatározni. Az elemzés biológiai vagy más tudományos és gazdasági bizonyítékok értékelésének folyamata a károsító szabályozhatóságának, valamint a növényegészségügyi intézkedések mértékének meghatározására.

(2) A Magyarországon nem honos, az 1-2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén a minisztérium növényegészségügyi intézkedéseket rendelhet el, amennyiben azt a károsító gazdasági veszélyessége indokolja.

(3)[66] A Magyarországon és az Európai Unió többi tagállamában nem honos, az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók észlelése esetén a járási hivatal korlátozást rendel el, és haladéktalanul értesíti a minisztériumot és a NÉBIH-et.

(4)[67] A Magyarországon nem honos, az 1. és 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsítók jelenlétének vagy megjelenésének gyanúját és a hatóság által megerősített előfordulását, valamint az elrendelt és tervezett intézkedéseket a minisztérium írásban bejelenti a Bizottságnak és a többi tagállamnak. Az intézkedések a Bizottság döntéséig foganatosíthatók.

(5)[68] A minisztérium a (4) bekezdésben foglaltak esetében a gyanú megfogalmazását, valamint az előfordulás hatóság általi megerősítését követő

a) nyolc munkanapon belül bejelentést tesz a Bizottság és a többi tagállam részére, mely tartalmazza legalább a 28. számú melléklet 1.1., 1.3., 2.1., 2.2., 3.1., 4.1., 5.1., 5.2., 5.6., 6.4. és 8. pontja szerinti információkat;

b) harminc napon belül bejelentést tesz a Bizottság és a többi tagállam részére az előfordulás egyéb körülményeire, valamint a tervezett vagy elrendelt növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozóan, a 28. számú melléklet szerinti adattartalommal.

(6)[69] A Magyarországon nem honos, az 1. számú melléklet A. rész I. szakaszában és a 2. számú melléklet A. rész I. szakaszában felsorolt károsítók előfordulását, valamint az 1. számú melléklet A. rész II. szakaszában vagy B. részében, továbbá a 2. számú melléklet A. rész II. szakaszában vagy B. részében felsorolt károsítók Magyarország területének olyan részén történő megjelenését, ahol azok korábban nem voltak jelen, valamint az elrendelt és tervezett intézkedéseket a minisztérium bejelenti a Bizottságnak és a többi tagállamnak.

(7)[70] A minisztérium a (6) bekezdésben foglaltak esetében az előfordulás hatóság általi megerősítését követő

a) nyolc munkanapon belül bejelentést tesz a Bizottság és a többi tagállam részére az előfordulásról, mely tartalmazza legalább a 28. számú melléklet 1.1., 1.3., 2.1., 2.2., 3.1., 4.1., 5.1., 5.2., 5.6., 6.4. és 8. pontja szerinti információkat;

b) harminc napon belül bejelentést tesz a Bizottság és a többi tagállam részére az előfordulás egyéb körülményeire, valamint a tervezett vagy elrendelt növényegészségügyi intézkedésekre vonatkozóan, a 28. számú melléklet szerinti adattartalommal.

(8)[71] A minisztérium felkéri a Bizottságot, hogy értesítse az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezetet, a 28. számú melléklet 10. pontjában meghatározottak szerint.

(9)[72] A minisztérium aktualizálja az (5) és (7) bekezdésben említett bejelentéseket, amennyiben bármely új lényeges információ kerül birtokába, és azt ellenőrizték, vagy amint új intézkedést hoztak.

(10)[73] Az irányelv 15. cikk (1) bekezdése alapján engedélyezett eltérésekről a minisztérium értesíti a Bizottságot.

(11)[74] Aki tudomást szerez az 1. és 2. számú mellékletben felsorolt vagy azokban fel nem sorolt, de Magyarországon korábban elő nem fordult, nem-honos károsító jelenlétéről vagy arra utaló jelekről, köteles tíz napon belül írásban értesíteni a járási hivatalt, és e hatóságnak kérésre átadni a birtokában lévő, a károsító jelenlétére vonatkozó információt.

Védett zóna[75]

14/A. §[76]

(1)[77] A NÉBIH a Bizottság jóváhagyásával védett zónát jelölhet ki.

(2) Védett zónának minősül minden olyan terület, ahol

a) a tagállamokban előforduló károsító nem honos vagy nem telepedett meg annak ellenére, hogy számára adottak a megtelepedéshez szükséges ökológiai feltételek,

b)[78] fennáll a veszélye annak, hogy kedvező ökológiai feltételek esetén egyes károsítók bizonyos termékekben megtelepednek, annak ellenére, hogy ezek a károsítók nem honosak vagy még nem telepedtek meg az Európai Unió területén; egy károsítót akkor kell egy területen megtelepedettnek tekinteni, ha ismert, hogy az ott előfordul, és ha e területen a károsító mentesítésre nem tettek hatósági intézkedéseket, vagy ha a megtett intézkedések legalább két egymást követő éven át hatástalannak bizonyultak.

(3) Egy övezetnek az Európai Unióban védett zónaként történő elismeréséhez

a) a kérelmezőnek - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - hivatalos ellenőrzési programot kell készítenie, amelynek igazolnia kell, hogy egy vagy több károsító, amelyekre az övezetet védett zónaként kívánják elismertetni, nem telepedett meg vagy előfordulása nem járványszerű,

b)[79] az a) pont szerinti programot a NÉBIH-nek a járási hivatalok bevonásával folyamatosan ellenőriznie kell.

(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti programnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) felmérést az érintett károsító biológiájának, valamint az érintett övezet agronómiájának és környezetének megismerésére, melyek esetében megfelelő elemző módszerek alkalmazásával meg kell vizsgálni a termesztő közeget és a termést, amennyiben szükséges, laboratóriumi tesztelést kell végezni,

b) egy állandó rendszert, amely évente legalább egy alkalommal, a megfelelő időben biztosítja a rendszeres felmérést azon károsító felderítése érdekében, amelyre az övezetet védett zónaként szándékoznak elismertetni,

c) egy nyilvántartási rendszert, amely a felmérési eredmények adatait tartalmazza.

(5)[80] A (4) bekezdés a) pontja szerinti felmérést a járási hivatal végzi el. A Bizottságot értesíteni kell a felmérési módszerről, valamint annak végrehajtásáról, és a Bizottság szakértői számára hozzáférhetővé kell tenni a felmérési módszert, annak végrehajtását, eredményeit.

(6) A (4) bekezdés a) pontja szerinti felmérést az állatvilág olyan, fonálférgeken kívüli károsítói esetében, amelyek az erdei növények vagy növényi termékek szempontjából fontosak, és amelyek általában a szabadban termesztett növényeket károsítják, a következők szerint kell végrehajtani:

a) a felmérést az érintett övezetben kell elvégezni,

b) a felmérési módszernek olyan terven kell alapulnia, amelyben a megfigyelési pontok meghatározása az érintett övezetet lefedő földrajzi hálót követi; minden pontnál fel kell jegyezni a sorszámot, a tényleges szélességi és hosszúsági koordinátákat, a topográfiát és, ahol szükséges, a helyszín leírását; amennyiben indokolt, kiegészítő információk gyűjthetők a megfigyelési pontok megjelölésével, továbbá minderről térkép készíthető,

c) a megfigyelési pont kiválasztásához az alábbi feltételeket kell figyelembe venni:

ca) a pontot körülvevő területnek elegendően nagynak kell lennie ahhoz, hogy a pont kiválasztása lehetséges legyen,

cb) általában a pontnak az a) pont szerinti területen kell lennie, hogy a megfelelő felmérési műveleteket el lehessen végezni,

cc) különleges esetekben, amennyiben indokolt, más pontok választhatók, például olyan helyen, ahol a károsító esetleges behurcolásának kockázata nagy,

d) amennyiben indokolt, meteorológiai és talajtani (elsősorban csapadék és hőmérséklet, valamint fizikai-kémiai) adatokat kell gyűjteni leginkább a megfigyelési ponton, de ugyanez egy olyan közeli állomásról is begyűjthető, ahol a felsorolt változókat rendszeresen mérik; fel kell jegyezni a szélsőséges eseteket (pl. szárazság, nagy mennyiségű csapadék stb.) is, amelyek valószínűleg befolyásolják a megfigyelést,

e) a felmérésnek, valamennyi megfigyelési ponton biztosítania kell a következőket:

ea) reprezentatív mennyiségű növényt és növényi terméket vegyen alapul,

eb) az érintett károsítónál egy vagy több fontosabb gazdanövényt, illetve növényi terméket vegyen alapul; amennyiben indokolt, más gazdanövényeket is vegyen figyelembe,

ec) a tünetek várható előfordulásának idejében tartalmazzon vizuális szemlét, hogy meghatározhatók legyenek az érintett károsító tünetei, kétség esetén pedig minták laboratóriumi tesztelését,

f) amennyiben indokolt, a megfigyelési pontokon az érintett károsítók begyűjtésére csapdákat kell használni, amelyek típusa és száma, valamint a csapdázás módja tekintetében a károsító biológiáját figyelembe kell venni.

(7)[81] Amennyiben indokolt, a NÉBIH további intézkedéseket foganatosít a (3) bekezdésben megállapított követelmények betartásához.

(8)[82] Amennyiben a védett zóna területén megjelenik az a károsító, amelyre a védett zónát elismerték, a NÉBIH a károsító megjelenéséről, a mentesítési program végrehajtásáról és annak eredményéről írásban tájékoztatja a Bizottságot.

14/B. §[83]

(1) Az olyan védett zónán kívülről származó, a 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk esetében, amelyeket a védett zónára érvényes növényútlevél nélkül a védett zónán keresztül szállítanak a védett zónán kívüli végső rendeltetési helyre, az alábbi feltételeket kell teljesíteni:

a) az alkalmazott csomagolóanyagnak és, ahol szükséges, a vizsgálatköteles árut szállító járműnek tisztának, zárlati károsítóktól mentesnek, valamint a károsítók terjedésének veszélyét kizáró természetűnek kell lennie,

b) a védett zónán belül a károsítók elterjedése veszélyének kizárása és a csomagolóanyag azonossága változatlanságának biztosítására a csomagolás után - a növényegészségügyi követelményeknek megfelelően - azonnal le kell zárni a csomagolóanyagot, vagy ahol szükséges, a vizsgálatköteles árut szállító járművet, továbbá lezárva kell tartani a védett zónán keresztüli szállítás során,

c) a vizsgálatköteles árut olyan okmánynak kell kísérni, amelyet rendszerint kereskedelmi célokra használnak, és amelyen feltüntetik, hogy a vizsgálatköteles áru az adott védett zónán kívülről származik, és a rendeltetési helye az adott védett zónán kívül van.

(2) Ha az adott zónán belül szervezett hivatalos ellenőrzés alatt megállapításra kerül, hogy nem teljesülnek az (1) bekezdésben foglalt követelmények, akkor a csomagolást haladéktalanul pecséttel kell ellátni, és a vizsgálatköteles árut hatósági felügyelet mellett kell szállítani az adott védett zónán kívül eső rendeltetési helyre.

14/C. §[84]

(1)[85] A NÉBIH az egyes zárlati károsítók figyelembevételével megvizsgálhatja, hogy alkalmazhatóak-e a védett zónára vonatkozó ellenőrzési szabályoknál kevésbé szigorú feltételek a 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt olyan vizsgálatköteles árura, amely a vizsgálatköteles árura létrehozott védett zónából származik, és azon belül kerül szállításra.

(2)[86] Az (1) bekezdés szerinti kevésbé szigorú feltétel a 34. és 35. §-ban hivatkozott hatósági ellenőrzés alkalmazását jelenti a NÉBIH ellenőrzése mellett.

Károsítómentes terület[87]

14/D. §

(1)[88] Károsítómentes területet a NÉBIH jelöl ki hivatalból vagy a járási hivatalnál előterjesztett kérelem alapján, ha a terület megfelel a 25. számú mellékletében foglalt előírásoknak. A NÉBIH a károsítómentes területekről hatósági nyilvántartást vezet, a kérelemre történő kijelölésről határozatot hoz.

(2) A hatósági nyilvántartás tartalmazza a károsítómentes terület azonosító adatait, továbbá a 25. számú mellékletben foglalt előírásokon felül - a kijelölő határozatban előírt - kötelező, egyedi, a károsítómentes terület fenntartásával kapcsolatos növényegészségügyi intézkedéseket és a károsító esetleges megjelenésekor alkalmazandó egységes növényegészségügyi előírásokat.

(3)[89] A károsítómentes területen az adott károsító megjelenését vagy annak gyanúját a termelő haladéktalanul köteles a járási hivatalnak jelenteni. A járási hivatal erről három munkanapon belül a NÉBIH-et értesíti.

(4)[90] Amennyiben a károsítómentes terület növényegészségügyi állapota megváltozik, a NÉBIH a járási hivatal bejelentése alapján az adott károsítómentes területet a hatósági nyilvántartásból törölheti vagy az arra vonatkozó - a kijelölő határozatban foglalt - előírásokat módosíthatja.

(5) Az ügyfél kérelmére nyilvántartásba vett károsítómentes terület kijelölésével és fenntartásával kapcsolatos költségeket az ügyfél viseli.

Külön engedéllyel történő behozatal

15. §[91]

(1)[92] A NÉBIH az 5. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az 5/B. § (4) és (5) bekezdésében meghatározott előírások alól kérelemre, rendkívüli esetben felmentést adhat, amennyiben a zárlati károsítók terjedésének veszélye nem áll fenn, és a növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot Magyarországgal határos harmadik ország határzónájában termesztik, állítják elő, vagy használják fel, és a határzónához közeli magyarországi területre feldolgozás céljából kívánják behozni.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét és címét,

b) a behozatalra szánt vizsgálatköteles áru tudományos nevét és mennyiségét,

c) az előállítás helyét,

d) a rendeltetési címet és a későbbi felhasználás helyét,

e) a behozatal részletes indoklását.

(3)[93] A NÉBIH az (1) bekezdés szerinti engedélyt határozat formájában adja ki, amelyben rendelkezik a vizsgálatköteles áru szállításával, fuvarozásával, tárolásával és felhasználásával kapcsolatos intézkedésekről.

(4)[94] Az engedély hatálya alá tartozó árut kísérő okmányokon fel kell tüntetni az áru származási helyét.

(5)[95] Az engedély kiadása után a NÉBIH nyilvántartásba veszi a feldolgozás helyét és az azt végző természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait. Ezeket az adatokat rendszeresen karbantartja és a Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(6)[96] Az engedélyt a vizsgálatköteles áru beléptetésekor a vámhatóság részére be kell mutatni.

16. §

(1)[97] Kísérleti vagy tudományos célú tevékenység, illetve fajtaszelekciós munka (a továbbiakban: kutatás) céljára az 1-6. számú mellékletben meghatározott tilalmazott károsítónak, vizsgálatköteles árunak, továbbá egyéb, Magyarországon nem honos életképes növényi károsító bármely fejlődési alakjának, tenyészetének Magyarországra való behozatalát vagy belföldi szállítását, fuvarozását, illetve felhasználását kérelemre a járási hivatal engedélyezheti, amennyiben a 8. számú mellékletben meghatározott általános feltételek fennállnak. Indokolt esetben a járási hivatal kiegészítő feltételeket határozhat meg. A feltételek megváltozása az engedély visszavonásával jár.

(2) Az engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kutatásért felelős intézmény és személy nevét, címét,

b) a károsítót is magába foglaló kutatási anyag tudományos nevét (neveit),

c) a kutatási anyag típusát és mennyiségét,

d) a kutatási anyag származási helyének igazolását, a tervezett kutatás célját, jelentőségét, a munka vázlatát,

e) a zárlati vagy a vizsgálati hely címét vagy egyéb, azonosítására alkalmas adatait,

f) a kutatás engedélyezését követő első tárolás vagy első telepítés helyét,

g) az engedélyezett tevékenységek befejezésekor az anyag megsemmisítésére vagy kezelésére javasolt módszert,

h)[98] import esetén a belépő növényegészségügyi határállomás helyét.

(3)[99] A kutatási tevékenység jóváhagyását követően a járási hivatal a 8. számú mellékletben meghatározott minta szerinti engedélyt adja ki, amelynek minden esetben kísérnie kell a kutatási anyagot.

(4) A 6. számú mellékletben meghatározott vizsgálatköteles áruk behozatala esetén a kutatási anyagot a hatályos növényegészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján, a származási ország hatósága által kiállított növényegészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, melynek kiegészítő nyilatkozatában fel kell tüntetni az engedély számát és a következő megjegyzést: "Ezt az anyagot a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet 16. §-a értelmében importálják Magyarországra." Az előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.

(5)[100] A 6. számú mellékletben felsorolt vizsgálatköteles áru belföldi szállítása, fuvarozása esetén a kutatási anyagot a növényegészségügyi előírásoknak megfelelő vizsgálat alapján kiállított növényútlevélnek kell kísérnie. A növényegészségügyi előírások nem érintik azt a károsítót, amellyel az (1) bekezdésben engedélyezett kutatást végzik.

(6) A kutatási anyaggal folytatott valamennyi tevékenységet (ideértve a behozatalt és a szállítást is) a 8. számú melléklet előírásai szerinti zárlati körülmények között kell végezni.

(7)[101] A járási hivatal ellenőrzi a 8. számú mellékletben meghatározott zárlati intézkedések betartását és a kutatási anyag, valamint járulékos anyagai növényegészségügyi követelményeknek megfelelő kezelését, beleértve a sterilizálást, a fertőtlenítést, a megsemmisítést és az elrendelt egyéb eljárási módokat is.

17. §

(1) A zárlat akkor oldható fel, ha

a)[102] a kutatási anyagot (ideértve a károsítót és a járulékos anyagokat is), valamint a kutatási anyaggal érintkezett növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot megsemmisítették, fertőtlenítették vagy más, a járási hivatal által elrendelt módon kezelték,

b)[103] a kutatási tevékenységet folytató telephelyet fertőtlenítették vagy más, a járási hivatal által elrendelt módon kezelték.

(2) A kutatási anyag által megfertőzött vagy azzal valamilyen formában érintkezett növényt, növényi terméket és egyéb anyagot meg kell semmisíteni vagy a károsító elpusztítását célzó kezelésnek kell alávetni.

(3) A 4. számú mellékletben meghatározott és a 8. számú mellékletben nem szabályozott növénnyel, növényi termékkel vagy más anyaggal folytatott tevékenységet növényegészségügyi szempontból a minisztérium külön is szabályozhatja.

Megsemmisítés

18. §

(1)[104] Állami védekezés keretében hozott zárlati intézkedéssel a termelők növényállományának részleges vagy teljes megsemmisítését országosan, illetve több vármegyére kiterjedően a NÉBIH, egy vármegyére vonatkozóan pedig a vármegyei kormányhivatal határozattal rendeli el az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 49. §-a alapján.

(2)[105] A 9. §-ban szabályozott egyéb zárlati intézkedés esetén a megsemmisítést a vármegyei kormányhivatal határozattal rendeli el.

(3) A megsemmisítési határozatnak tartalmaznia kell

a) a megsemmisítésre kerülő vizsgálatköteles anyag tulajdonosának (birtokosának) nevét, címét, a megsemmisítés helyét,

b) a megsemmisítendő növény faját, fajtáját, területét, illetve mennyiségét (darabszámát vagy tömegét), az ültetvény korát, típusát,

c) a megsemmisítendő növényi termék és egyéb anyag nevét és mennyiségét (darabszámát vagy tömegét),

d) valamint a megsemmisítést szükségessé tevő zárlati károsító nevét.

e)[106] a megsemmisítés, illetve az egyéb engedélyezett feldolgozás módját.

(4)[107] Amennyiben a megsemmisítést a minisztérium rendeli el, a határozatban meg kell nevezni a megsemmisítési eljárást lefolytató vármegyei kormányhivatalt.

(5)[108] A megsemmisítési határozatot meg kell küldeni a termelőnek, az eljárás lefolytatásával megbízott vármegyei kormányhivatalnak, a megsemmisítést végző természetes és jogi személynek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetnek és a kártalanítás kifizetésében illetékes vármegyei kormányhivatal, erdészeti növények esetében az illetékes erdőfelügyelőségnek, védett növények esetén pedig az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának.

(6)[109] A vármegyei kormányhivatalnak jegyzőkönyvben kell rögzítenie azokat a kárelőzményi és tényadatokat, amelyek a kártalanítás alapjául szolgálnak. A jegyzőkönyvet meg kell küldeni a NÉBIH-nek.

19. §

(1)[110] A megsemmisítési határozat végrehajtásáról a vármegyei kormányhivatal és a 18. § (4) bekezdése alapján a megsemmisítés végrehajtásával megbízott vármegyei kormányhivatal köteles a NÉBIH-nek három napon belül írásban jelentést tenni.

(2) A jelentésben az eljáró szervnek meg kell jelölnie a megsemmisítési határozat számát, a 18. § (3) bekezdésében foglalt adatokat és a zárlat alá vont eszközök, tárgyak megnevezését, darabszámát.

(3)[111] A jelentésben közölni kell a laboratóriumi vizsgálatot végző vármegyei kormányhivatal, illetve egyéb megbízott szakintézmény nevét és székhelyét, a vizsgálat időpontját és eredményét, valamint a vizsgálat eredményéről kiállított laboratóriumi bizonyítvány számát. A megsemmisítési határozat végrehajtásáról szóló jelentésben közölni kell továbbá a megsemmisítés módját, eredményét, valamint a növényi hulladékok eltávolításának és ártalmatlanná tételének módját.

20. §

(1)[112] A Tv. 49. §-ának (4) bekezdése alapján a zárlati károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedések során keletkezett növényi hulladék ártalmatlanná tétele állami feladat, amelynek végrehajtásáról a növényi hulladék keletkezésének helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal intézkedik. Amennyiben a hulladék ártalmatlanítása más vármegyében történik, értesíteni kell a megsemmisítés helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatalt is.

(2)[113] Az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a káresemény helye szerint illetékes vármegyei kormányhivatal a hulladék ártalmatlanná tétele érdekében meghatározza[114]

a)[115] a feladat végrehajtására kijelölt vállalkozót, illetve természetes és jogi személyt, valamint jogi személyiség nélküli szervezetet,

b) a végrehajtás kezdeti és a befejezés várható időpontját,

c) a szállítás, fuvarozás és a járműfertőtlenítés rendjét, figyelembe véve a vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait is.

(3)[116] Az ártalmatlanná tétel végrehajtására a káresemény helyszínéhez legközelebb lévő és a keletkezett növényi hulladék mennyiségének megsemmisítésére képes vállalkozó vagy természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet jelölhető ki.

(4)[117] Az ártalmatlanná tételt végző vállalkozó vagy természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet a végrehajtást követően a számlát felülvizsgálatra és jóváhagyásra megküldi az ártalmatlanná tételt elrendelő vármegyei kormányhivatalnak.

(5)[118]

(6) Ha az ártalmatlanná tétel a káresemény helyén történik (például elföldelés, elégetés), a (2), (4) és (5) bekezdésekben foglaltak szerint kell eljárni.

Kártalanítás

21. §[119]

(1) A Tv. 54. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kártalanítás kifizetése iránti kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényben meghatározott adatokon túlmenően tartalmazza

a) természetes személy esetén az arról szóló nyilatkozatot, hogy a kártalanítási jogosult banki átutalással vagy postai kézbesítés útján kéri a kártalanítás összegének kifizetését;

b) az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) alapján csoportos általános forgalmi adóalanynak minősülő kártalanítási jogosult esetében a csoportazonosító számot;

c) az Áfa tv. alapján adóalanynak (a továbbiakban: áfaalany) minősülő kártalanítási jogosult nyilatkozatát arról, hogy alanyi adómentességet választott-e.

(2)[120] A termelő által a termelés mielőbbi beindítása érdekében a megsemmisítés végrehajtásával megbízott vármegyei kormányhivatalhoz benyújtható részkártalanítási kérelem esetén a kártalanítás összege a várható teljes kártalanítás 50%-áig terjedhet.

22. §[121]

(1) A kártalanítás alapja védett növények esetében a külön jogszabályban közzétett eszmei érték, minden más növény, növényi termék és egyéb anyag esetében a kártalanítás alapja a megsemmisített tulajdon, illetőleg a szaporításból kizárt szaporítóanyag mindenkori forgalmi értéke, továbbá a határozatban szereplő zárlati intézkedéssel közvetlenül kapcsolatos költségek összege, ide nem értve azt a költséget, amely a zárlati intézkedés elmaradása esetén is felmerült volna. A kártalanítás alapjául szolgáló forgalmi értéket - ha a kártalanítást kizáró ok nem áll fenn - becsléssel kell megállapítani.

(2)[122] A forgalmi érték becslési eljárását a fertőzöttség tényét megerősítő laboratóriumi vizsgálati eredmény közlését követően a zárlati határozat alapjául szolgáló körülmények kivizsgálásával egy időben meg kell kezdeni. Amennyiben a forgalmi érték megállapításához szükséges a termésbecslés is, a vármegyei kormányhivatalnak azt is el kell végeznie.

(3) A forgalmi érték megállapításának alapjai:

a) növény (pl. cserepes növény, gyümölcs, zöldség) esetében annak számlákkal igazolt beszerzési ára (beleértve az importárat is), ennek hiányában a könyv szerinti nyilvántartási ár vagy a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási ár;

b) növényi termék (pl. szárítmány) vagy egyéb anyag (pl. fa-csomagolóanyag) esetében annak számlákkal igazolt beszerzési ára (beleértve az importárat is), ennek hiányában a könyv szerinti nyilvántartási ár vagy a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási ár;

c)[123] növényi szaporító- és ültetési anyag (pl. oltvány, palánta, vetőmag) esetében forgalomba hozatal előtt a káreseményt megelőző 6 hónapban kialakult átlagos piaci ár, az első forgalomba hozatalt követően a számlával igazolt beszerzési ár;

d) egy- és kétéves vagy évelő (pl. lucerna) kultúrák esetében,

da) a növényápolás költségei, ha a zárlat elrendelése a betakarítás előtt történt, vagy

db) a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási ár, ha a zárlat elrendelése betakarítás után (értékesítés előtt) történt, valamint

dc) egy év becsült elmaradt haszna évelő kultúrák esetében, ha a zárlat elrendelésére az első két évben került sor;

e) növényi szaporító- és ültetési anyag-előállító ültetvényeknél

ea) törzsültetvények esetében

eaa) az újratelepítés költségei (az eredeti ültetvény minősítési fokozatának megfelelő szaporítóanyag átlagos piaci ára, az ültetés közvetlen költségei), valamint az eredeti telepítéstől a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége a még nem minősített ültetvény esetén, vagy

eab) a káresemény időszakára eső eladási szezon átlagos piaci ára a már minősített ültetvény esetén, valamint a becsült elmaradt haszon szamóca esetében egy évre, egyéb bogyós és más fás szárú növény esetében három évre számolva, a zárlatot megelőző években forgalmazott mennyiségek alapján,

eb) fa- és szőlőiskola, csemetekert, szaporító telep esetében

eba) a megsemmisített növényanyag telepítési költségei (az ültetési anyag számlával igazolt beszerzési ára és az ültetés közvetlen költségei), valamint a telepítéstől a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége, ha a kitermelés előtt történik a megsemmisítés, kivéve, ha ez már a kész, közvetlenül a kitermelés előtt álló növényanyagot érint, amely utóbbi esetben a megsemmisített növényanyag becsült piaci árának a kitermelés ráfordításával csökkentett összege, vagy

ebb) növényanyag átlagos piaci ára, ha a megsemmisítés a kitermelés után történik;

f) termőültetvények esetében

fa) az újratelepítés költségei (az ültetési anyag átlagos piaci ára, az ültetés közvetlen költségei), valamint a telepítéstől a megsemmisítésig eltelt időszak ápolási költsége termőre még nem fordult ültetvény esetén, vagy

fb) a megsemmisített termék alábbiak szerinti egységár és termésmennyiség alapján becsült ára már termő ültetvény esetén, valamint a becsült elmaradt haszon szamóca esetében egy évre, egyéb bogyós esetében három évre, más fás szárú növénynél hagyományos művelés esetében öt évre, intenzív művelésű ültetvény esetében három évre számolva.

(4) Az elmaradt haszon becslésének alapja az adott termőtájon, a zárolt ültetvényben alkalmazott művelésmódhoz és technológiához hasonló termesztési gyakorlatot követő gazdaságokban, hosszú távon realizált hozam, figyelembe véve az éghajlati viszonyokat, ültetvény korát, termesztett fajtát és az azokkal összefüggő termésbiztonságot (terméshozás szakaszosságát).

(5) A becsült kártalanítási érték a (3) bekezdés szerint becsült forgalmi értéknek az alábbiak szerint meghatározott százaléka:

a) növényeknél 80%,

b) növényi termékek, egyéb anyagoknál 70%,

c) növényi szaporító- és ültetési anyagoknál 90%,

d) egyéves és évelő kultúráknál 80%,

e) növényi szaporító- és ültetési anyag-előállító ültetvényeknél 90%,

f) termőültetvényeknél 80%.

(6) Az (5) bekezdés szerinti becsült kártalanítási értéket növelik a zárlati intézkedéssel közvetlenül kapcsolatos költségek. Amennyiben a határozat a fertőzött termék megsemmisítését ipari feldolgozás vagy más irányú felhasználás útján is lehetővé teszi, akkor a termelő köteles a tőle elvárható módon mindent megtenni a feldolgozás, illetve a más irányú felhasználás realizálása érdekében. Az ennek során keletkezett árbevétel, ennek hiányában a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi felvásárlási vagy átlagos piaci ár csökkenti a becsült kártalanítási értéket.

(7)[124] Ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezés 7. számú mellékletben meghatározott előírásai lehetővé teszik, a vármegyei kormányhivatal rendelkezhet a laboratóriumi vizsgálat alapján egészséges, illetve a zárolt területen belül található, a fertőzés továbbterjedésében bizonyítottan szerepet nem játszó vizsgálatköteles áruk felhasználásáról és forgalomba hozataláról. Az így felszabadított, valamint a továbbszaporításból kivont, de egyéb célú felhasználásra engedélyezett vizsgálatköteles árut a termelő köteles a tőle elvárható módon kezelni, és piaci áron értékesíteni. Az ebből származó bevételt, ennek hiányában a káresemény időszakában kialakult átlagos nagykereskedelmi ár, vagy növényi szaporító- és ültetési anyag esetében a piaci ár a (6) bekezdésben megállapítottakhoz hasonlóan csökkenti a becsült kártalanítási értéket.

(8) A kártalanítási összeget a (6) és (7) bekezdés szerinti korrekciók elvégzésével kell kiszámítani.

23. §[125]

(1)[126] A fertőzés terjesztésére alkalmas anyagokat, tárgyakat és eszközöket, ha az egyes zárlati károsítók elleni védekezési szabályok lehetővé teszik, és alkalmas eljárással ártalmatlanítani lehet (például hőkezelés, fertőtlenítés), annak elvégzése után a termelő a vármegyei kormányhivatal engedélye alapján azokat felhasználhatja vagy értékesítheti. Ebben az esetben erre nem jár kártalanítás.

(2) Valamely zárlati károsító továbbterjedése ellen hozott zárlati intézkedés ideje alatt, a hatósági intézkedéssel érintett termőhelyen fellépő ugyanazon károsító okozta kárért nem jár újabb kártalanítás.

24. §[127]

(1) A vármegyei kormányhivatalnak meg kell állapítania[128]

a) a kártalanítási összeg kifizetéséhez szükséges adatokat és

b) a kártalanítás

ba) nettó összegét, az állami kártalanítást terhelő általános forgalmi adót, továbbá az állami kártalanítás általános forgalmi adóval növelt összegét, ha a kártalanítás jogosultja áfaalany, vagy

bb) bruttó összegét, ha a kártalanítás jogosultja nem áfaalany.

(2)[129] A kártalanítási összeg kifizetése érdekében a vármegyei kormányhivatal megküldi az állami védekezéshez kapcsolódó kártalanítás összegét biztosító, a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzat tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 49. §-a szerinti, az agrárminiszter által kijelölt lebonyolító szervnek (a továbbiakban: lebonyolító szerv) a kártalanítás összegét megállapító határozatot (a továbbiakban: kártalanítási határozat).

(3)[130] A lebonyolító szerv tizenöt napon belül intézkedik a kártalanítási határozatban megjelölt összegnek a vármegyei kormányhivatal részére történő folyósítása iránt, amely azt a (4) és (5) bekezdésben foglaltak szerint fizeti ki a kártalanítás jogosultjának.

(4)[131] Az áfaalany kártalanításra jogosult a kártalanítás összegéről számlát bocsát ki a vármegyei kormányhivatal részére. A kártalanítás folyósítása a számla alapján történik. A kártalanítás kifizetési határideje a kártalanítási határozat véglegessé válásától számított harminc nap.

(5) Ha a kártalanítás jogosultja nem áfaalany, a kártalanítást a határozat alapján, az annak véglegessé válásától számított harmincadik napig kell folyósítani.

25. §[132]

(1)[133] Az állami védekezés, valamint az állami védekezéshez szükséges termék és szolgáltatás beszerzési költségét, továbbá a magánszemély közreműködésével összefüggő költséget a vármegyei kormányhivatal viseli. Az állami védekezés költségeiről szóló, a vármegyei kormányhivatal nevére kiállított számlát a vármegyei kormányhivatalnak kell benyújtani.

(2)[134] A vármegyei kormányhivatal intézkedik az (1) bekezdésben foglalt költségek kifizetéséről a számlakibocsátó, vagy az áfaalanynak nem minősülő jogosult esetében a szerződésben megjelölt személy részére. A vármegyei kormányhivatal az állami védekezés költségeiről szóló számla másolatát megküldi a lebonyolító szerv részére.

(3)[135] A lebonyolító szerv az állami védekezés költségeit a számlamásolatok beérkezését vagy a lebonyolítási számlán fennálló fedezethiány esetén a fedezet rendelkezésre állását követő harminc napon belül megtéríti a vármegyei kormányhivatalnak.

Harmadik fejezet

SZAPORÍTÓ- ÉS ÜLTETVÉNYANYAGOK VIZSGÁLATA

26. §

(1) Zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító szaporító- és ültetvényanyaggal történő elterjedésének megakadályozása érdekében az ellenőrzésre kötelezett szaporító- és ültetvényanyag előállítására és forgalmazására vonatkozó növényegészségügyi követelmények betartását a növényvédelmi felügyelő rendszeresen ellenőrzi.

(2) A növényegészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó szaporító- és ültetvényanyag szaporítására, forgalmazására és vizsgálatára vonatkozó előírásokat a 9. számú melléklet tartalmazza.

27. §

A 9. számú mellékletben meghatározott szaporító- és ültetvényanyagok törzsültetvényének, árutermelő iskolájának, forgalmazó lerakatának, valamint a behozatalból származó, továbbszaporítás céljára szolgáló, a 6. számú mellékletben meghatározott növények növényegészségügyi megfigyelésére kijelölt szaporító- és ültetvényanyag-előállító területének előzetes, a növényegészségügyi alkalmasságot igazoló hatósági vizsgálata szükséges.

28. §[136]

Az EPPO tagországokon kívüli területekről származó bármely vetőmag és lágyszárú dísznövény, valamint bármely országból származó gyümölcs, szőlő szaporító- és ültetvényanyag esetében az importőr vagy a termeltető felhasználás vagy forgalmazás előtt köteles a járási hivatalt az import szaporító- és ültetvényanyag mennyiségéről, fajáról, fajtájáról, származási, telepítési, illetve forgalmazási helyéről tájékoztatni.

29. §

(1) Az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot előállító termelő a felhasznált szaporítási alapanyag fertőzésmentességét és származását a növényegészségügyi ellenőrzés során igazolni köteles.

(2) Az ellenőrzésköteles növényi szaporító- és ültetvényanyagot tilos növényegészségügyi ellenőrzés nélkül forgalomba hozni.

(3)[137] Ha az ellenőrzésköteles szaporító- és ültetvényanyagot növényegészségügyi igazolás nélkül hozták forgalomba, arra a járási hivatal forgalomba hozatali korlátozást rendel el, és rendelkezik annak megsemmisítéséről.

30. §

Ha a növényegészségügyi ellenőrzés során az ellenőrzésre kötelezett szaporító- és ültetvényanyagon, termőterületén vagy annak 50 m-es körzetében zárlati vagy vizsgálatköteles nem zárlati károsító fertőzése állapítható meg, e károsítókra vonatkozó és a 7. számú mellékletben meghatározott zárlati rendelkezéseket kell alkalmazni.

31. §

(1)[138] A fertőzött szaporító- és ültetvényanyag növényegészségügyi okból elrendelt megsemmisítését csak a járási hivatalnak ellenőrzése mellett lehet végrehajtani.

(2)[139] A termelő köteles a járási hivatal által növényegészségügyi szempontból továbbszaporításra alkalmatlannak minősített szaporító- és ültetvényanyagot azonosítható módon megjelölni, és megsemmisítésének időpontját annak megkezdése előtt legalább három munkanappal a járási hivatallal közölni.

32. §

A nemzetközi előírásoknak megfelelő minősítési és ellenőrzési rendszerben előállított, egészséges, illetve vírusmentes igazolással rendelkező szaporító- és ültetvényanyagra vonatkozó szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

Negyedik fejezet

TERMELŐI NYILVÁNTARTÁS

33. §

(1)[140] A járási hivatalnak nyilvántartásba kell vennie és egyedi azonosító számmal kell ellátnia[141]

a)[142] a 6. számú melléklet A. részében meghatározott növények, növényi termékek, egyéb anyagok, az 5. számú melléklet A. részének II. szakaszában felsorolt lágyszárú palánták - különösen Capsicum annuum, Solanum lycopersicum L, Musa L., Nicotiana L., Solanum melongena -, továbbá Helianthus annuus, Solanum lycopersicum L, Medicago sativa, Phaseolus L. vetőmagvai, valamint áruburgonya termelőit, előállítóit, felvásárlóit, gyűjtőraktározóit, nagykereskedelmi forgalmazóit,

b) a Citrus, Fortunella, Poncirus fajok termésének gyűjtőraktározóit,

c) a 6. számú melléklet B. részében meghatározott növények importőreit, valamint

d) a 23. számú melléklet szerinti jelzést alkalmazó, feldolgozatlan nyersfából fa csomagolóanyagot előállító üzemet, továbbá a faanyagok és fa csomagolóanyagok kezelését végző üzemet

e)[143]

f)[144] a 29. számú melléklet II. pontjában hivatkozott nemzetségek vagy fajok termelőit, előállítóit, felvásárlóit, gyűjtőraktározóit, nagykereskedelmi forgalmazóit, a kizárólag végfelhasználás céljából történő termelők és forgalmazók kivételével.

(a továbbiakban együtt: nyilvántartásra kötelezett).

(2)[145] Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn,

a)[146] mentesül az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség alól az a termelő, aki a teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét saját célra használja, valamint az a kistermelő, aki teljes növény, növényi termék vagy egyéb anyagkészletét a helyi piacon végső felhasználás céljából értékesíti (helyi forgalmazás); a mentesség azonban nem vonatkozik az áruburgonyából saját ültetésre szánt burgonyát termelőre, valamint a 6. számú melléklet A. rész I. szakasz 1.1., 1.4., 1.5. és 2.1. pontjaiban felsorolt fás szárú szaporítóanyagok, valamint az 1.3. pont alatti vetőburgonya kistermelőjére.

b)[147] az a) pont szerinti kistermelői mentesség csak a szabadföldi áruburgonyát 1 ha alatti, a termesztő-berendezésben hajtatott áruburgonyát 0,3 ha alatti területen termelőkre érvényesíthető.

c)[148]

(3)[149] A nyilvántartásra kötelezettnek haladéktalanul meg kell küldeni a járási hivatal részére a 9. számú mellékletben foglalt előírások alapján a 10. számú melléklet szerint kitöltött bejelentési űrlapot.

(4)[150] A járási hivatal tartalmi és formai szempontból ellenőrzi a bejelentési űrlapon lévő adatokat, és erre a célra kialakított hatósági nyilvántartásba veszi azokat. A járási hivatal nem veszi nyilvántartásba azt a nyilvántartásra kötelezettet, aki, amely nem teljesíti a 36. § (1) bekezdésében foglaltakat.

(5)[151] A nyilvántartásra kötelezett köteles bejelenteni, ha a nyilvántartott tevékenységén kívül a nyilvántartási kötelezettség szempontjából más kiegészítő tevékenységet folytat, vagy a korábban bejelentett adataiban egyéb változás történik. A járási hivatal a nyilvántartásra kötelezett bejelentése alapján módosítja a hatósági nyilvántartást.

(6)[152] A járási hivatal - az országos nyilvántartás naprakész állapotban tartása érdekében - a hatósági nyilvántartást megküldi a NÉBIH-nek.

(7)[153] A NÉBIH az általa karbantartott országos nyilvántartást kérésre hozzáférhetővé teszi a Bizottság számára.

(8)[154] A minisztérium a 6. számú melléklet A. részében fel nem sorolt növény, növényi termék vagy egyéb anyag esetében - a nyilvántartásra kötelezetteken kívül - azok importőreire, illetve termelőire is nyilvántartásba vételi, illetve termőhelyi, tárolóhelyi ellenőrzési kötelezettséget írhat elő, amennyiben vizsgálatköteles zárlati károsító elterjedésének veszélye áll fenn.

(9)[155] Azokat a növényeket, növényi termékeket, amelyekre a (8) bekezdés felhatalmazása alapján különleges rendelkezések alkalmazhatók, a 16. számú melléklet tartalmazza.

(10)[156] A 23. számú melléklet szerinti jelzést akkor lehet feltüntetni, ha a fa csomagolóanyag előállítása, illetve kezelése megfelel a 23. számú melléklet előírásainak, és ez alapján a járási hivatal a jelzésben feltüntetendő növény-egészségügyi nyilvántartási számot megadja. Hőkezelés esetén a megfelelést az üzemnek akkreditált vizsgáló intézet tanúsítványával kell igazolnia.

34. §[157]

A járási hivatal a vizsgálatokat minden esetben az 1-2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére, illetve a termőhely, tárolóhely vagy a növény ezen károsítóktól való mentességének megállapítása érdekében végzi el. A növényegészségügyi ellenőrzéseket a vizsgált növényen előforduló, az 1-2. számú mellékletben felsorolt károsítók felderítésére legalkalmasabb időszakban, legalább évente egy alkalommal (kivéve a 9. számú melléklet 8.2. pontjában meghatározottakat) kell elvégezni. Az ellenőrzések egységes rendjének szabályozása a NÉBIH feladata.

35. §

(1)[158] A növény-egészségügyi ellenőrzéseknél alkalmazott speciális mintavételi, laboratóriumi és termőhelyi vizsgálat módszereket a NÉBIH növény-egészségügyi módszertani kézikönyvben teszi közzé.

(2) A vizsgálatok kiterjednek a termelő által termelt, előállított vagy felhasznált, vagy a telephelyén egyébként jelen lévő növényekre vagy növényi termékekre, valamint az ott használt termesztő közegre.

(3) A vizsgálati dokumentumok visszavonásig vagy a következő szemléig, a tárgyévi vegetációs időszakra érvényesek.

36. §

(1) A nyilvántartásra kötelezett köteles

a)[159] naprakész nyilvántartást vezetni - és ahol ez értelmezhető, naprakész helyszínrajzot készíteni - azokról a helyekről, ahol a vizsgálatköteles árut termeszti, előállítja, tárolja, tartja vagy felhasználja,

b) nyilvántartást vezetni azokról a vizsgálatköteles árukról, amelyeket tárolásra vásárolt vagy a telephelyen termeszt, termelésbe von vagy bármilyen célból továbbít,

c) a vonatkozó dokumentumokat legalább három évig megőrizni,

d)[160] személyesen vagy a növényvédelem és egyéb növényegészségügyi témában szakmai tapasztalattal rendelkező megbízottja útján a járási hivatallal kapcsolatot tartani,

e)[161] szükség szerint és a megfelelő időben, a járási hivatal által meghatározott módon megfigyeléseket folytatni,

f)[162] növényvédelmi felügyelő számára lehetővé tenni a vizsgálatot, a mintavételezést, valamint a b) pontban meghatározott vonatkozó dokumentumok megtekintését, illetve együttműködni a járási hivatallal.

g)[163] a járási hivatal intézkedésére a telephelyek növényegészségügyi helyzetének fenntartására, illetve az anyagok azonosságának megőrzésére vonatkozó különleges kötelezettségeket (különleges vizsgálat, mintavételezés, elkülönítés, felszámolás, kezelés, megsemmisítés) betartani.

h)[164] értesíteni a járási hivatalt valamely zárlati károsító, annak tünete, illetve bármely más növényi rendellenesség előfordulásáról.

(2)[165] A járási hivatal a nyilvántartásoknak és a vonatkozó dokumentumoknak a 34. §-ban meghatározott időközönkénti vizsgálatával ellenőrzi az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek betartását.

(3)[166] A járási hivatal forgalomba hozatali és felhasználási korlátozást rendelhet el az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséig, ha a nyilvántartásra kötelezett azokat elmulasztja.

Ötödik fejezet[167]

NÖVÉNYÚTLEVÉL[168]

36/A. §[169]

(1)[170] Növényútlevelet kell kiállítani annak igazolására, hogy a növény, növényi termék előállítása, feldolgozása, forgalmazása és tárolása során a növény-egészségügyi követelményeket, illetve az 5. számú melléklet szerinti különleges előírásokra vonatkozó rendelkezéseket a Tv. 17. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettség alapján nyilvántartásba vett termelők betartották.

(2)[171]

(3)[172] A 6. számú melléklet A. részében felsorolt vizsgálatköteles áru esetében növényútlevelet kell kiadni, ha az 5/B. § (1) bekezdésében meghatározott, és a 34. §, valamint a 35. § (2) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések alapján a növényegészségügyi feltételek teljesülnek.

(4)[173] A növények, növényi termékek és egyéb anyagok vásárlói - mint a növénytermesztéssel hivatásszerűen foglalkozó végfelhasználók - kötelesek a növényútleveleket legalább egy évig megőrizni és hivatkozási számaikat nyilvántartásukban feltüntetni.

(5)[174] Ha az ellenőrzés során nem vizsgálják a védett zónákra vonatkozó különleges előírások teljesülését, a kiadott növényútlevél nem érvényes ezekre a zónákra, és a növényútlevelet az ilyen esetekre fenntartott jelöléssel kell ellátni.

36/B. §[175]

(1)[176] A növényútlevél hatósági címkéből és a 17. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó kísérő okmányból áll. A hatósági címkét csak egyszer lehet felhasználni, és megfelelő anyagból kell készíteni. A hatósági öntapadós címkék használata engedélyhez kötött. A kísérő okmány bármely olyan okmány lehet, amelyet általában kereskedelmi célra használnak. A kísérő okmányra akkor nincs szükség, ha a 17. számú mellékletben meghatározott valamennyi adat a hatósági címkén szerepel.

(2)[177] Az (1) bekezdés szerinti adatokat nyomtatott formában, az Európai Unió legalább egyik hivatalos nyelvén kell feltüntetni. Az elültetésre szánt a burgonya vetőgumóhoz kiadott növényútlevél esetében ez a külön jogszabályban előírt hatósági címke. A burgonya vetőgumónak a védett zónába történő beszállításra és a szállításra vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelését a címkén, vagy bármely más kereskedelmi dokumentumon fel kell tüntetni.

(3)[178] Amikor a növényútlevél a hatósági címkéből és a kísérő okmányból áll, akkor

a) a növényútlevél hatósági címke részének legalább a 17. számú melléklet 1-5. pontjában felsorolt adatokat,

b) a növényútlevél kísérő okmány részének legalább a 17. számú melléklet 1-10. pontjában felsorolt adatokat

kell tartalmaznia.

(4)[179] A 17. számú mellékletben felsoroltakon kívüli bármely adat, amely egyéb jogszabály szerint a címkén feltüntetendő, illetve feltüntethető, szintén megadható a növényútlevél kísérő okmány részében, de világosan el kell különíteni a 17. számú mellékletben meghatározott adatoktól.

(5)[180] Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 18.1. pontjában felsoroltak szerinti, ültetésre szánt Solanum tuberosum L. gumók esetében a szántóföldi növényfajok vetőmagvainak előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet [48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet] 5. számú melléklete C. részének 9. pontjában meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 18.1. pontjában előírt követelményeknek. Az ültetésre szánt Solanum tuberosum L. gumók csak akkor szállíthatók be egy meghatározott védett zónába, és csak akkor szállíthatók egy védett zónán belül, ha a címkén vagy bármely más kereskedelmi okmányon feltüntették az érintett védett zónába, illetve azon belüli szállítást szabályozó előírásoknak való megfelelést.

(6)[181] Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 26. pontjában felsoroltak szerinti Helianthus annuus L. vetőmagok esetében a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 43-48. §-aiban meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 26. pontjában előírt követelményeknek.

(7)[182] Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 27., illetve 29. pontjában felsorolt Solanum lycopersicum L és Phaseolus L. vetőmagok esetében a zöldség szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló 50/2004. (IV. 22.) FVM rendelet 6. számú mellékletének A. részében meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 27., illetve 29. pontjában előírt követelményeknek.

(8)[183] Az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 28.1. és 28.2. pontjában felsorolt Medicago sativa L. vetőmagok esetében a 48/2004. (IV. 21.) FVM rendelet 43-48. §-aiban meghatározott címke használható a növényútlevél helyett, amennyiben a címke tartalmaz arra vonatkozó igazolást, hogy a tétel megfelel az 5. számú melléklet A. része II. szakaszának 28.1. és 28.2. pontjában előírt követelményeknek.

36/C. §[184]

(1) A növényútlevelet

a)[185] a járási hivatal,

b)[186] igazolási rendszerben termesztett (fémzárolt vagy certifikált) szaporítóanyag esetén, amennyiben a növényegészségügyi feltételek teljesítését a járási hivatal igazolta, a NÉBIH erre jogosult szervezeti egysége, vagy

c)[187] a járási hivatal eseti felhatalmazása alapján a termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó, importőr

állítja elő és - ha szükséges - tárolja.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti felhatalmazást csak olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet kaphatja meg, aki vagy amelynek képviselője tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának, vagy ilyen tagsággal rendelkező személy szakmai felügyeletét írásbeli szerződésbe foglalja.

36/D. §[188]

(1) A növényútlevél kibocsátásán annak elkészítését (ideértve az adatok kitöltését), valamint nyomtatását és - ha szükséges - tárolását kell érteni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak biztosítása érdekében a 36/C. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott hatóságok:[189]

a)[190] gondoskodnak arról, hogy a 36/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr a növényútlevél kiállításáért vagy az arra történő felhatalmazásért vagy csereútlevél kiállításáért hozzájuk folyamodjon,

b) ahol szükséges, az 5/B. § (1) és (3) bekezdésében előírt és a 34. § és a 35. § (2) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően végrehajtott ellenőrzések, vagy a 33. §-ban, illetve a 36/E. §-ban meghatározott követelmények alapján meghatározzák a vizsgálatköteles árukra alkalmazandó korlátozásokat, és ennek megfelelően a növényútlevél területi érvényességét, vagy meghatározzák az említett növényútlevél cseréjét, valamint a kitöltendő adatok körét,

c) gondoskodnak arról, hogy az információt nyomtatott betűkkel vagy teljes egészében írógéppel töltsék ki; a növények vagy növényi termékek tudományos nevét latinul kell feltüntetni; az igazolatlan módosítások vagy törlések érvénytelenné teszik a növényútlevelet,

d) gondoskodnak arról, hogy ha a vizsgálatköteles árut az adott védett zónára megfelelőnek találták, az erre vonatkozó, a 24. számú melléklet szerinti kódot a ZP (zona protecta) megkülönböztető jelzéssel feltüntessék a növényútlevélen, amely azt jelenti, hogy a termék alkalmas a védett zónába való belépésre,

e) gondoskodnak arról, hogy ha egy növényútlevelet az Európai Unión kívülről származó engedélyköteles termék számára adnak ki, a növényútlevelet a származási ország vagy, ahol ez szükséges, a növényútlevélen szereplő küldő ország feltüntetésével használják,

f) gondoskodnak arról, hogy ha egy növényútlevél helyébe csereútlevelet kell kiadni, a csereútlevélnek is a 36/B. § (1) bekezdésben leírtaknak kell megfelelnie; az eredetileg nyilvántartásba vett előállító vagy importőr növény-egészségügyi nyilvántartási számát is fel kell tüntetni a növényútlevélen az "RP" (replacement passport) megkülönböztető jelzéssel, ami azt jelenti, hogy a növényútlevél egy másik növényútlevél cseréjére szolgál,

g)[191] eljuttatják a növényútlevelet a felhasználókhoz, vagy felhatalmazzák a 36/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termelőt, előállítót, felvásárlót, gyűjtőraktározót, forgalmazót vagy importőrt, hogy az előírásoknak megfelelően használja azt,

h)[192] gondoskodnak arról, hogy a növényútlevél címke részét a 36/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr, saját felelősségére, úgy csatolja a növényekhez, növényi termékekhez vagy más anyagokhoz, azok csomagolásához vagy az azokat szállító járműhöz, hogy ne lehessen a címkét újra felhasználni.

(3)[193] Ha a 36/C. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termelő, előállító, felvásárló, gyűjtőraktározó, forgalmazó vagy importőr olyan védett zónába szándékozik vizsgálatköteles árut szállítani, ahová nem rendelkezik érvényes növényútlevéllel, a járási hivatal megvizsgálja azt és meghatározza, hogy a termék alkalmas-e az adott védett zónába való belépésre. Ilyen esetben a kérelmezőnek a kiszállítást megelőzően időben tájékoztatnia kell a járási hivatalt ilyen irányú szándékáról, és azzal egyidőben folyamodnia kell a megfelelő növényútlevélért.

36/E. §

(1) A 6. számú melléklet A. rész I. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk - a 33. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti helyi forgalmazás kivételével - csak akkor szállíthatók Magyarországon, illetve az Európai Unióban, ha csomagolásukon vagy az azokat szállító járműveken elhelyezték az érintett területre érvényes és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállított növényútlevelet.

(2) A 6. számú melléklet A. rész II. szakaszában felsorolt vizsgálatköteles áruk csak akkor szállíthatók be egy meghatározott védett zónába, és akkor szállíthatók a védett zónán belül, ha csomagolásukon vagy az azokat szállító járműveken elhelyezték az érintett területre érvényes és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kiállított növényútlevelet.

(3)[194] Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik növények, növényi termékek, élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének szállítására, ha azokat a tulajdonos vagy átvevő szállítás közbeni fogyasztásra, valamint nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja. A 6. számú melléklet A. RÉSZ 1.1., 1.4., 1.5. és 2.1. pontjaiban felsorolt fás szárú szaporítóanyagok, valamint az 1.3. pont alatti vetőburgonya kis mennyiségének szállítása során be kell tartani az (1) bekezdésben foglaltakat, ha a szállítás célja eladás.

(4) A növényútlevél egy későbbi időpontban és az Európai Unió bármely részében felcserélhető egy másik növényútlevéllel az alábbi rendelkezéseknek megfelelően:

a) a növényútlevél csak a szállítmányok felosztása, több szállítmány vagy azok részeinek összevonása, vagy a szállítmányok növényegészségügyi állapotának megváltozása esetén cserélhető ki, az 5. számú melléklet szerinti különleges előírások sérelme nélkül,

b) a csere kizárólag a hatósági termelői nyilvántartásba bejegyzett termelőnél lehetséges,

c)[195] a csereútlevelet a kérelmező telephelye szerint illetékes járási hivatal adhatja ki abban az esetben, ha az érintett termék azonossága garantálható, illetve az 1. és a 2. számú mellékletben felsorolt károsítók fertőzésének veszélye nem állt fenn a feladás óta,

d)[196] a csereútlevélnek tartalmaznia kell a csereútlevélre vonatkozó jelölést, az eredeti termelő növény-egészségügyi nyilvántartási számát, valamint - a növény-egészségügyi állapot megváltozása esetén - az adott változásért felelős természetes vagy jogi személy növény-egészségügyi nyilvántartási számát is.

36/F. §[197]

(1) A növényútlevél nem adható ki, ha az 5/B. § (1) bekezdésében meghatározott, és a 34. §, valamint a 35. § (2) bekezdése szerint végrehajtott ellenőrzések alapján a növényegészségügyi feltételek nem teljesülnek.

(2) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a termelő által termesztett, előállított vagy felhasznált, valamint a termelő telephelyén más módon jelen lévő növények, növényi termékek egy része, illetve az ott használt termesztő közeg egy része nem járhat a zárlati károsítók terjesztésnek kockázatával, a növényútlevél ezekre a részekre kiadható.

(3) Ha a növényútlevél kiadásának növényegészségügyi feltételei nem állnak fenn, az alábbi hatósági intézkedéseket kell alkalmazni:

a) megfelelő kezelés után, a kezelés eredményessége esetén a növényútlevél kiadása,

b) engedély a nem megfelelő vizsgálatköteles áru növényegészségügyi ellenőrzés melletti elszállítására olyan területre, ahol az nem jelent további növényegészségügyi veszélyt,

c) engedély a nem megfelelő vizsgálatköteles áru növényegészségügyi ellenőrzés melletti elszállítására az ipari feldolgozás helyszínére,

d) megsemmisítés.

(4) Az (1) bekezdésben foglaltak esetén a termelő tevékenységét teljes egészében vagy részben fel kell függeszteni mindaddig, amíg nem igazolható, hogy a zárlati károsítók terjedésének veszélyét elhárította. A felfüggesztés tartama alatt a 36/E. § előírásai nem alkalmazhatók.

(5) Ha a növényegészségügyi ellenőrzés alapján a vizsgált termékek az 1. számú vagy a 2. számú mellékletben felsorolt károsítókkal fertőzöttek, akkor a (2)-(4) bekezdésben, a 6-8. §-ban, valamint a 7. számú mellékletben meghatározott előírásokat kell alkalmazni.

36/G. §[198]

(1) Magyarországon növényútlevéllel szállított termékek esetében szúrópróbaszerű ellenőrzéseket kell végezni e rendelet előírásainak betartása érdekében, különös tekintettel a 36/E. §-ra. Az ellenőrzéseket a termékek származásától függetlenül és bármiféle megkülönböztetés nélkül az alábbiak szerint kell elvégezni:

a) eseti ellenőrzés, amely bármikor és bárhol végrehajtható, ahol növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot szállítanak,

b) eseti ellenőrzés olyan telephelyen, ahol növényt, növényi terméket vagy egyéb anyagot termesztenek, állítanak elő, tárolnak vagy eladásra felkínálnak, továbbá a vásárló telephelyén,

c) esetenkénti ellenőrzés bármely más, nem növényegészségügyi okból végzett okmányellenőrzéssel egyidejűleg.

(2)[199] A járási hivatal az ellenőrzéseket feladatterv alapján végzi el. A szemlék, illetve az azt esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a járási hivatal a növényegészségügyi állapotot jegyzőkönyvben rögzíti, illetve az esetenként kiegészítő laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a laboratórium laboratóriumi bizonyítványt állít ki.

(3)[200] Másik tagállamból származó növények, növényi termékek vagy más áruk feltartóztatása esetén a NÉBIH a járási hivataltól kapott bejelentés alapján azonnal tájékoztatja a származási országot, valamint a Bizottságot a feltartóztatásról és a tervezett vagy foganatosított intézkedésekről.

(4)[201] A 33. § (1) bekezdésének megfelelően hatósági nyilvántartásba vett telephelyen az ellenőrzéseket rendszeresen el kell végezni, míg a 33. § (8) bekezdésének megfelelően nyilvántartásba vett telephelyen azok rendszeresen elvégezhetők.

(5)[202] Célirányos ellenőrzést kell végezni, ha felmerül a gyanú, hogy e rendelet előírásait nem tartották be.

(6)[203] A vizsgálatköteles árut a termelési és értékesítési lánc minden szakaszában hozzáférhetővé kell tenni a növényvédelmi felügyelő részére, aki jogosult elvégezni az érintett növényegészségügyi ellenőrzéshez szükséges valamennyi vizsgálatot, beleértve a növényútlevéllel és a nyilvántartással kapcsolatos ellenőrzést is.

(7)[204] A növényegészségügyi ellenőrzéseket a Bizottság által kijelölt szakértők is elvégezhetik.

(8)[205] Ha a növényegészségügyi ellenőrzések során zárlati károsítók terjesztésének kockázata állapítható meg, akkor a 36/F. § (3) bekezdése szerinti intézkedéseket kell foganatosítani.

(9)[206] A vámhatóság a külön jogszabály szerint végzett ellenőrzések során a növényútlevél meglétét ellenőrizheti. Amennyiben a növényútlevéllel szállítható vizsgálatköteles áru esetében a vámhatóság a növényútlevél hiányát észleli, a járási hivatal intézkedéséig az áru további felhasználását korlátozza.

(10)[207] Amennyiben a vámhatóság a külön jogszabály szerint végzett ellenőrzések során növényi károsító jelenlétére utaló körülményeket tapasztal, a járási hivatal értesítése után, annak intézkedéséig, az áru felhasználását korlátozza (például nem állít ki szabad forgalomba hozatali vagy feldolgozási folyamatban való felhasználási engedélyt). A járási hivatal az értesítést követően a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megteszi. A vizsgálatok költségei behozatali küldemény esetében a címzettet, kiviteli küldemény esetében a feladót, átmenő küldemény esetében pedig a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. A díjtételeket külön jogszabály* határozza meg.[208]

Hatodik fejezet[209]

NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI ELLENŐRZÉS A VIZSGÁLATKÖTELES ÁRUK SZÁLLÍTÁSA VAGY FUVAROZÁSA ESETÉN[210]

Általános szabályok

37. §[211]

(1) A vizsgálatköteles árukat szállításuk és fuvarozásuk esetén - amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik - növényegészségügyi ellenőrzésben kell részesíteni.

(2)[212] A növényegészségügyi ellenőrzéseket a Tanács 1984. április 10-i 1262/84/EGK rendeletével jóváhagyott, a határokon történő áruellenőrzések összehangolásáról szóló nemzetközi egyezmény rendelkezéseinek, különösen annak 4. mellékletének megfelelően kell végezni.

(3)[213] A nyersfából készült fa csomagolóanyagokat a célország előírása szerinti kezelésben kell részesíteni, és a célország által megkövetelt jelölést kell alkalmazni. A csomagolóanyagot előállító termelő felelős azért, hogy a csomagolóanyag megfelelő fából készüljön és az előírt jelölés szerepeljen rajta.

(4)[214] A rendelet 1. számú mellékletében felsorolt zárlati károsítókkal való fertőzés megállapítása érdekében a növényvédelmi hatóság valamennyi határállomáson és az ország területén szúrópróbaszerű ellenőrzést végez. Amennyiben az ellenőrzés során a növényvédelmi hatóság fertőzést állapít meg, az ellenőrzéssel felmerülő költségekre a 47. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

38. §

Növényegészségügyi vizsgálat szempontjából küldeménynek kell tekinteni az olyan, egyik országból egy másikba, illetve országon belül szállított, növényegészségügyi bizonyítvánnyal ellátott vizsgálatköteles árut, amely több tételből is állhat.

39. §[215]

(1)[216] A küldemény vizsgálatát behozatali és átmenő forgalomban a határátkelőhelyen a növényegészségügyi határállomástól, kiviteli forgalomban a feladás helye szerint illetékes járási hivataltól kell kérni.

(2) Behozatali és átmenő forgalomban a határátkelőhelyen

a) vasúti, közúti, vízi és légi szállítmánynál a szállító, fuvarozó szállítmányozó, illetve annak megbízottja,

b) postaforgalomban a nemzetközi postahivatal,

c) utasforgalomban az utas

köteles a vizsgálatra bejelentést tenni.

40. §

(1) A vizsgálatok zavartalan és szakszerű előkészítéséről, a vizsgálathoz szükséges személyi és tárgyi feltételekről kivitel esetén a feladó vagy megbízottja, behozatali vagy átmenő forgalomban pedig a szállító, fuvarozó, szállítmányozó vagy megbízottja köteles gondoskodni.

(2) A vizsgálatot úgy kell előkészíteni, hogy azt a növényvédelmi felügyelő a helyszínre érkezése után, a bejelentett időpontban azonnal megkezdhesse és a növényegészségügyi bizonyítvány kiállításához szükséges minden adat rendelkezésére álljon.

41. §

(1) A növényvédelmi felügyelő részére lehetővé kell tenni a szállításra, fuvarozásra előkészített áru ellenőrzését, illetve a rakodás közbeni vizsgálatot.

(2) A növényegészségügyi vizsgálati kötelezettség alá tartozó küldemény vizsgálatára mindig annyi időt kell fordítani, hogy a szállítmány zárlati károsítóktól, valamint vizsgálatköteles nem zárlati károsítóktól való mentessége, illetve a növényegészségügyi előírásoknak való megfelelése biztonsággal megállapítható legyen.

(3)[217] A növényegészségügyi vizsgálat november, december, január és február hónapokban 8.00 órától 16.00 óráig, március, április, szeptember és október hónapokban 7.00 órától 17.00 óráig, május, június, július és augusztus hónapokban 7.00 órától 18.00 óráig végezhető. A felsorolt időpontokon túli vizsgálatot indokolt esetben a járási hivatal vezetőjének engedélyével lehet végezni. A besötétedés utáni, illetőleg az éjjeli vizsgálathoz nappali fényerőt biztosító mesterséges világítás szükséges. A világításról a feladó vagy az általa megbízott személy köteles gondoskodni.

(4)[218] Vasárnap és ünnepnapon a járási hivatal vezetőjének engedélye nélkül csak 7.00-12.00 óráig lehet vizsgálatot végezni. Fizetett munkaszüneti napon, akkor is ha az szombatra vagy vasárnapra esik, vizsgálatot csak a járási hivatal vezetőjének engedélyével lehet végezni.

(5)[219] A (2) és a (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a folyamatos szolgálatban működő növényegészségügyi határállomásokra. Az ideiglenesen vizsgálatra megnyitott határállomáson a szállító, fuvarozó, szállítmányozó vagy az általa megbízott személy köteles megfelelő világításról gondoskodni.

(6)[220] A határállomásra vasúton érkező küldemény növényegészségügyi ellenőrzését azon a vágányon kell végrehajtani, amelyre a szerelvény érkezett. Az ellenőrzést a technikai időn belül kell elvégezni. Amennyiben ezt a vonatszerelvény határállomáson való tartózkodása alatt elvégezni nem lehet, a küldeményt tartalmazó vasúti kocsit a vonatból ki kell sorolni, és a növényegészségügyi határállomás tároló vágányára kell irányítani.

(7)[221] Közúti teherjárművel érkező küldemény ellenőrzéséhez a járművet a növényegészségügyi határállomás rakodójához kell irányítani.

(8) A határállomáson a küldeményekről naplót kell vezetni, amelynek a szállítmányra és annak vizsgálatára vonatkozó alapvető adatokat kell tartalmaznia.

42. §[222]

(1)[223] Behozatali és átmenő forgalomban az 50/A. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hatósági "növényegészségügyi bizonyítvány" vagy "re-export növényegészségügyi bizonyítvány" csak akkor fogadható el, ha

a) az Európai Unió hivatalos nyelveinek egyikén állították ki,

b) azok az Iránymutatás a növényegészségügyi bizonyítványokhoz című, 12. számú FAO növényegészségügyi intézkedésekhez megállapított nemzetközi szabvány figyelembevételével készültek,

c) valamely tagállam növényvédelmi szervezetéhez címezik,

d) a kiállítás időpontja 14 napnál nem korábbi annál, mint amikor a hatálya alá tartozó növények, növényi termékek vagy más áruk elhagyták a kiállítás helye szerinti harmadik országot,

e) tartalmazza a 21. számú mellékletben foglaltakat,

f) az esetlegesen szükséges "Kiegészítő nyilatkozat" megfelel a (7) bekezdés szerinti rendelkezésnek,

g) a bizonyítványt az érintett harmadik ország a FAO főigazgatójához, vagy amennyiben a harmadik ország nem tagja az ENSZ FAO Növényvédelmi Egyezménynek, a Bizottsághoz benyújtott jogszabályai alapján, az erre felhatalmazott hatóságok állítják ki az ENSZ FAO Növényvédelmi Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően; a beadványokról a Bizottság tájékoztatja a tagállamokat,

h) a növényeket és a károsítókat nemzetközileg elfogadott tudományos nevükön is feltüntették, és

i) a bélyegző és az aláírás kivételével nyomtatott betűkkel vagy géppel töltötték ki.

Az e) pontban foglaltaktól eltérően 2009. december 31-ig elfogadhatók azok a bizonyítványok, amelyek tartalmazzák a 11. számú mellékletben foglaltakat.

(2) Az igazolatlan változások vagy törlések érvénytelenné teszik a bizonyítványt.

(3) A növényegészségügyi bizonyítványról csak úgy adható ki másolat, ha azon nyomtatással vagy bélyegzéssel szerepel a "másolat" vagy "duplikátum" szó.

(4)[224] Azon növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében, amelyekre az 5. számú melléklet A. vagy B. részében meghatározott különleges előírások vonatkoznak, a növényegészségügyi bizonyítványt a növények, növényi termékek vagy más áruk származási helye szerinti harmadik országban állítják ki (származási ország).

(5)[225] Amennyiben a különleges előírások a származási helytől eltérő helyen is teljesülhetnek vagy semmilyen különleges előírás nem alkalmazandó, a növényegészségügyi bizonyítványt abban a harmadik országban is kiállíthatják, ahonnan a növények, növényi termékek vagy más áruk érkeznek (feladó ország).

(6)[226] Amennyiben jogszabály másképp nem rendelkezik, a növényegészségügyi bizonyítvány kiegészítő nyilatkozat rovatában csak a NÉBIH által külön behozatali engedélyben meghatározott igazolásokat köteles a származási vagy a feladó ország növényegészségügyi hatósága feltüntetni.

(7)[227] Az 5. számú melléklet A. része I. szakaszában vagy B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében a bizonyítványokon a "Kiegészítő nyilatkozat" címszó alatt az 5. számú melléklet megfelelő rendelkezésére való hivatkozással meg kell határozni, hogy melyik különleges előírást tartották be.

43. §[228]

(1) Harmadik országból postacsomagban szállított, növényegészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldemény a határon csak növényegészségügyi bizonyítvánnyal vagy a feladó ország növényegészségügyi szervének erre a célra rendszeresített külön bélyegző lenyomatával, illetve egyéb hatósági igazolással szállítható át.

(2) Valamely tagállamból postacsomagban szállított, növényegészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldemény csak növényútlevéllel szállítható Magyarországon.

44. §[229]

A növény-egészségügyi előírásoknak nem megfelelő behozatali, kiviteli és átmenő küldemény visszautasításáról a 11. számú melléklet szerint kiállított visszautasítási jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát a szállító, fuvarozó képviselőjének, behozatali, átmenő, valamint a Tv. 33. §-ának b) pontja szerinti növény-egészségügyi határállomáson végzett vizsgálatkor kiviteli forgalomban a vámhivatalnak is át kell adni.

44/A. §[230]

E rendelet alkalmazásában a feltartóztatás az 53/A. § (2) bekezdése alapján végrehajtott vagy végrehajtandó eljárást jelenti harmadik országból érkező, a rendelet előírásainak nem megfelelő vizsgálatköteles áruból álló vagy zárlati károsítót tartalmazó szállítmány egészével, vagy annak egy részével kapcsolatban.

44/B. §[231]

(1)[232] A járási hivatal feltartóztatás esetén az erről szóló bejelentést legkésőbb 2 nappal a feltartóztatás napját követően megküldi a NÉBIH, valamint valamennyi magyar növényegészségügyi határállomás részére, a növényegészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött növényegészségügyi bizonyítvánnyal érkező vizsgálatköteles áruk kivételével. Amennyiben lehetséges, a visszautasítással együtt járó feltartóztatást ennél is gyorsabban be kell jelenteni, a növényegészségügyi bizonyítvány nélkül vagy hiányosan kitöltött növényegészségügyi bizonyítvánnyal érkező vizsgálatköteles áruk kivételével.

(2)[233] A NÉBIH a járási hivataltól kapott bejelentést haladéktalanul továbbítja a többi tagállam kijelölt központi hatósága felé, továbbá a Bizottság részére.

(3)[234] Egy másik tagállamtól kapott feltartóztatási bejelentés átvételekor a NÉBIH az ezzel kapcsolatos adatokat haladéktalanul elküldi a járási hivatalnak és az érintett növényegészségügyi határállomásokra.

44/C. §[235]

(1) A feltartóztatás bejelentését a 19. számú mellékletben szereplő mintának megfelelő űrlapon kell megtenni, hiánytalanul kitöltve, a Bizottság által a szakértőknek és nemzeti felügyelőknek kiadott útmutatókban foglalt ajánlásokkal összhangban.

(2)[236] Amennyiben lehetséges, a NÉBIH a harmadik országokból érkező és közvetlen növényegészségügyi veszélyt jelentő szállítmány vagy károsító feltartóztatásának bejelentésével kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséhez a Bizottság által létrehozott hálózatot veszi igénybe.

45. §[237]

Egy raktéren belül valamely szállítmányrész zárlati károsítóval való fertőzöttsége a szállítmány egészére nézve nem visszautasítási ok, amennyiben a fertőzés elterjedésének a lehetősége kizárt.

46. §

(1) A szállító, fuvarozó köteles gondoskodni a szállító járműnek és a rakodáshoz használt eszközöknek a vizsgálatköteles károsítóktól való mentességéről.

(2) A szállításra, fuvarozásra kijelölt jármű külön kérelemre történő növényegészségügyi vizsgálatának költségei a szállítót, fuvarozót terhelik.

47. §

(1) A külföldön végzett behozatali növényegészségügyi vizsgálatokkal kapcsolatos költségek a vizsgálatot kérőt terhelik.

(2) A növényegészségügyi vizsgálatok költségei behozatali küldemény esetében a címzettet, kiviteli küldemény esetében a feladót, átmenő küldemény esetében pedig a szállítót, fuvarozót vagy a szállítmányozót terhelik. A díjtételeket a minisztérium külön jogszabályban határozza meg.

(3) A növényegészségügyi ellenőrzés során a laboratóriumi vizsgálat céljából való mintavétel költségeit az ellenőrzés díja tartalmazza.

48. §

(1)[238] A határállomáson a behozatali küldeményre vonatkozó előírások szerint kell megvizsgálni és kezelni minden olyan küldeményt is, amelyeket belföldi átrakás, raktározás, átcsomagolás vagy egyéb, a termék jellegét nem érintő feldolgozás után kivitelre kívánnak szállítani. A kiviteli feladáskor végzett növényegészségügyi vizsgálat alapján e küldeményekhez a 11. számú melléklet szerinti export vagy re-export növényegészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.

(2)[239] A határról vámszabadterületre, közvámraktárba majd onnan kivitelre továbbított küldeményre az (1) bekezdés előírásai vonatkoznak. Vámszabadterületen vagy közvámraktárban a vizsgálat elvégzése a járási hivatal hatáskörébe tartozik.

49. §

Konténeres küldemény vizsgálatát csak a 61. § (2) bekezdése szerinti esetben kell a belépő határállomáson elvégezni.

A behozatal szabályai

50. §[240]

A vizsgálatköteles áruk behozatala az 5. §-ban, valamint az 5/A. §-ban foglaltak kivételével nem engedélyköteles.

50/A. §[241]

(1)[242] A 6. számú melléklet B. részében felsorolt, harmadik országból érkező, a Közösség vámterületére behozott növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat - beléptetésük időpontjától kezdve - a Közösségi Vámkódex 37. cikkének (1) bekezdése szerinti vámfelügyelet és a járási hivatal felügyelete alá kell helyezni. A Közösségi Vámkódex 4. cikke (16) bekezdésének a), d), e), f), g) pontja szerinti vámeljárások bármelyike csak akkor folytatható le, ha a növényegészségügyi vizsgálatok eredményeként megállapítható, hogy[243]

a) a növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok nem fertőzöttek az 1. számú melléklet A. részében felsorolt károsítókkal,

b) a 2. számú melléklet A. részében felsorolt növények vagy növényi termékek nem fertőzöttek a mellékletben felsorolt károsítókkal,

c) az 5. számú melléklet A. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok megfelelnek az ott meghatározott különleges előírásoknak vagy a bizonyítványon feltüntetett követelményeknek, és

d) a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat megfelelő, eredeti hatósági növényegészségügyi bizonyítvány vagy re-export növényegészségügyi bizonyítvány kíséri, vagy egyéb engedélyezett eredeti okmányok vagy eredeti jelölések kísérik az árut, vagy azokat arra felerősítették.

(2)[244] Növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok valamely védett zónába történő szállítása esetén az (1) bekezdést kell alkalmazni az 1. számú melléklet B. részében, a 2. számú melléklet B. részében, illetve az 5. számú melléklet B. részében felsorolt károsítók és különleges előírások tekintetében.

(3)[245] Harmadik országból érkező, és a Közösség vámterületére behozott, az (1) vagy a (2) bekezdésben nem említett növények, növényi termékek és egyéb anyagok - ideértve azokat a faanyagokat, amelyeket alátétfák, távtartók, raklapok vagy csomagolóanyagok formájában a különböző áruk szállítása során használnak - beléptetésük időpontjától kezdve vámfelügyelet alatt állnak, és a járási hivatal felügyelete alá helyezhetők mindaddig, amíg a megfelelő vizsgálatok elvégzésével megállapítják, hogy az áruk megfelelnek e rendelet előírásainak.

(4) Amennyiben a károsítók elterjedésének veszélye fennáll, az (1)-(3) bekezdéseket kell alkalmazni a Közösségi Vámkódex 4. cikke (15) bekezdésének b)-e) pontjában meghatározott vámjogi sorsok, vagy a Közösségi Vámkódex 4. cikke (16) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott vámeljárás alá helyezett növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében.

(5) Amennyiben a zárlati károsítók elterjedésének veszélye nem áll fenn, az (1) bekezdést nem kell alkalmazni a növények, növényi termékek, növényi vagy növényi termék eredetű élelmiszerek és állati takarmányok kis mennyiségének a Közösségbe történő bevitelére, ha azokat a tulajdonos vagy a címzett szállítás közbeni fogyasztásra, illetve nem ipari vagy kereskedelmi célú felhasználásra szánja.

51. §

(1)[246] Behozatali, illetve a 61. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő átmenő forgalomban a vizsgálatköteles áru növényegészségügyi bizonyítványának meglétét a határállomáson működő vámhivatal, postaküldemény esetében pedig a postahivatal mellett működő vámhivatal köteles ellenőrizni. A vámhivatal a küldeményről értesíti a növényegészségügyi határállomást, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növényegészségügyi ellenőrzését. Ezt követően, az ellenőrzés eredményének megfelelően, a növényvédelmi felügyelő a küldeményt visszautasítja vagy belépteti, és visszaadja azt további vámigazgatási eljárás végrehajtása érdekében.

(2)[247] A 6. számú melléklet B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb anyagok importőreit - függetlenül attól, hogy termelők-e - a járási hivatalnak nyilvántartásba kell vennie és egyedi azonosító számmal kell ellátnia. A nyilvántartásba vett importőr köteles értesíteni a járási hivatalt, ha zárlati károsítót, annak tünetét vagy bármilyen más növényi rendellenességet észlel.

(3)[248] A 6. számú melléklet B. részében felsorolt növényekből, növényi termékekből és egyéb anyagokból álló vagy azokat tartalmazó szállítmányok importőreinek vagy vámügyintézéssel megbízott képviselőinek az 50/A. § szerinti vámeljárás alá vonáshoz be kell nyújtani a szállítmányra vonatkozó okmányt vagy nyilatkozatot, amely legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) hivatkozást a növények, növényi termékek és egyéb anyagok típusára, az Európai Közösségek Integrált Vámtarifája (TARIC) szerinti kód alkalmazásával,

b) "Ez a szállítmány növényegészségügyi vizsgálatköteles árut tartalmaz" feliratot,

c) a szükséges növényegészségügyi dokumentáció hivatkozási száma(i)t (sorszám, azonosító szám),

d)[249] az importőr (2) bekezdés szerinti növény-egészségügyi nyilvántartási számát.

(4)[250] A repülőtéri hatóságok, a kikötői hatóságok vagy az importőrök, illetve az üzemeltetők - a közöttük lévő megállapodás szerint - a szállítmányok érkezéséről előzetesen értesítik a belépési hely vámhivatalát és a járási hivatalt. Ez a rendelkezés alkalmazható a vasúti és a közúti szállításra is, ha a szállítmány érkezése az érintett határállomás nyitvatartási idején kívüli időpontban várható.

51/A. §[251]

(1) A harmadik országból behozatalra kerülő, fa csomagolóanyagot tartalmazó szállítmánynak meg kell felelnie az 5. és 23. számú mellékletben foglaltaknak.

(2)[252] Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni

a) az 5. számú melléklet A. rész I. szakasz 2.3. pontja szerinti kivételek esetén,

b) a más tagállamból harmadik országon keresztül érkező szállítmányra,

c) a harmadik országból az Európai Unió valamely tagállamán, illetve tagállamain keresztül harmadik országba szállítandó tranzit küldeményre.

(3)[253] A vámhivatal szúrópróbaszerűen ellenőrzi a fa csomagolóanyagokon a 23. számú melléklet szerinti jelzés meglétét. Amennyiben a fa csomagolóanyag ellenőrzése során a vámhivatal a fa csomagolóanyag egészére vagy egy részére nézve megállapítja a megfelelő jelzés hiányát, a vámhivatal a vámeljárásra vonatkozó kérelmet elutasítja, egyidejűleg a szállítmány beléptetését megtagadja. Növényegészségügyi határállomással rendelkező határállomáson a vámhivatal értesíti a járási hivatalt, amennyiben észleli a megfelelő jelzés hiányát.

(4)[254] A járási hivatal a vámhivatal értesítése, továbbá növényegészségügyi ellenőrzésköteles szállítmányok esetén a megfelelő jelzés meglétét ellenőrzi, egyéb esetekben ellenőrizheti. A járási hivatal a megfelelő jelzés hiánya esetén az 53/A. § (2) bekezdésének f) pontjában, illetve az importőr kérésére és költségére az 53/A. § (2) bekezdésének a), d) vagy e) pontjában meghatározott intézkedést foganatosítja. Az 53/A. § (2) bekezdésének d) pontja szerinti intézkedés foganatosítása esetén a vámhatóság a szállítmány beléptetését megtagadja.

52. §[255]

Vizsgálatköteles áruk behozatala a Tv. 33. §-ának b) pontjában meghatározott növény-egészségügyi határállomáson keresztül történhet.

53. §[256]

(1) Behozatali forgalomban a vizsgálatköteles áruk növényegészségügyi ellenőrzése során megállapítják, hogy

a) a szállítmányt vagy tételt kísérik-e az 50/A. §-ban előírt bizonyítványok, egyéb okmányok vagy jelölések (okmányellenőrzés),

b) a szállítmány vagy a tétel teljes egésze, illetve egy vagy több reprezentatív mintája az előírt okmányokon feltüntetett növényekből, növényi termékekből vagy más árukból áll-e, illetve azokat tartalmazza-e (azonosság ellenőrzés), valamint

c) a szállítmány vagy a tétel vagy azok fából készült csomagolóanyagának teljes egésze, illetve egy vagy több reprezentatív mintája - beleértve a csomagolást és adott esetben a szállítójárművet is - megfelel-e az 50/A. §-ban előírt követelményeknek (növényegészségügyi ellenőrzés), és alkalmazható-e a 14. § (4) bekezdése.

(2)[257] A belépési hely növényegészségügyi határállomása végzi

a) az okmányellenőrzést,

b) az azonosság ellenőrzést és a növényegészségügyi ellenőrzést, az 55. és 55/A. §-okban foglaltak kivételével.

(3)[258] Az okmányellenőrzés során bemutatott, az 50/A. §-ban előírt eredeti bizonyítványokat, egyéb okmányokat vagy elektronikus formátum esetén a nyomtatott példányt a vizsgálat alkalmával a vizsgálatot végző hatóság bélyegzőlenyomattal jelöli meg, feltüntetve a hatóság megnevezését és az okmány bemutatásának dátumát.

(4)[259] A NÉBIH írásban tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot a belépési helyként kijelölt helyek jegyzékéről és a jegyzékben történő bármilyen változásról. A NÉBIH összeállítja és a Bizottság számára hozzáférhetővé teszi a (2) bekezdés szerint azonosság és növényegészségügyi ellenőrzést végző helyek jegyzékét.

53/A. §[260]

(1) Ha a behozatali forgalomban a növényegészségügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a vizsgálatköteles áru megfelel e rendelet előírásainak, akkor a 6. számú melléklet B. részében felsorolt vizsgálatköteles árukra is vonatkoznak a 36/A. § (3) és (4) bekezdésében és a 36/E. § (4) bekezdésében meghatározott előírások, amennyiben a vizsgálatköteles áru megtalálható a 6. számú melléklet A. részében.

(2) Ha a behozatali forgalomban a növényegészségügyi ellenőrzés során megállapítást nyert, hogy a vizsgálatköteles áru nem felelt meg e rendelet előírásainak - a vámelőírások figyelembevételével - az alábbi hatósági intézkedések egyikét vagy közülük többet kell foganatosítani:

a) kivételesen, és kizárólag különleges körülmények között megfelelő kezelés, amennyiben a kezelés eredményeként az előírt feltételek teljesülni fognak és a károsítók elterjedésének veszélye elkerülhető,

b) a fertőzött vizsgálatköteles áru eltávolítása a szállítmányból,

c) korlátozás elrendelése, amíg a növényegészségügyi vizsgálatok eredményei rendelkezésre nem állnak,

d) vámhatósági felügyelet mellett Közösségen belüli szállítás egy Közösségen kívüli rendeltetési helyre,

e) megsemmisítés,

f) a szállítmány egészére vagy egy részére vonatkozóan a beléptetés megtagadása.

(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés az 1., illetve a 2. számú mellékletben fel nem sorolt károsító szervezetek tekintetében is alkalmazható.

(4) A fertőzött vizsgálatköteles áru eltávolítása után a behozatalra alkalmas tétel az 54. § rendelkezései alapján léptethető be Magyarországra.

(5) A (2) bekezdés b) pontja szerinti eltávolítás, valamint a d) és f) pontja szerinti intézkedés esetén a külföldi növényegészségügyi vagy re-export növényegészségügyi bizonyítványt érvényteleníteni kell. Érvénytelenítéskor a bizonyítvány első oldalán, jól látható helyen a növényvédelmi felügyelőnek egy háromszögletű, piros színű bélyegzőlenyomatot kell elhelyeznie "érvénytelen bizonyítvány" felirattal. A bélyegzőn nagybetűkkel szerepelnie kell a növényvédelmi hatóság nevének és a visszautasítás dátumának.

54. §

(1) A behozatali küldemény korlátozás nélkül beléptethető Magyarországra, ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy[261]

a)[262] a feladó állam hatósági növényegészségügyi bizonyítványa kíséri, és az előírt növényegészségügyi igazolásokat tartalmazza,

b)[263] mentes zárlati károsítóktól, valamint megfelel a behozatalra vonatkozó különleges növényegészségügyi előírásoknak,

c) további vizsgálatával vagy növényegészségügyi megfigyelő termesztésével kapcsolatban nincs érvényben növényegészségügyi korlátozó intézkedés.

(2)[264] A beléptetett, más tagállami célállomású küldeménnyel a növényvédelmi felügyelő köteles továbbküldeni az eredeti növényegészségügyi bizonyítványt.

(3)[265] A beléptetett küldemény fuvarokmányának első három oldalán, valamint külföldi növényegészségügyi, illetve re-export bizonyítványán olyan bélyegzőlenyomatot kell alkalmazni, amely tartalmazza a következő feliratot: "Az Európai Unió növényegészségügyi rendelkezéseinek megfelel. Felhasználható." Fel kell tüntetni a napló számát, a keltezés és az aláírás helyét is.

55. §[266]

(1) A 6. számú melléklet szerinti, harmadik országból származó növények, növényi termékek és egyéb áruk vonatkozásában az azonosság ellenőrzés és a növényegészségügyi ellenőrzés az alábbiak szerint más, engedélyezett ellenőrzési helyen is lefolytatható, ha

a)[267] arról közösségi tranzit esetén a NÉBIH és az érintett tagállam növényegészségügyi hatósága, hazai rendeltetés esetén a járási hivatal és az illetékes vámhatóság megállapodott, és

b) az 55/A. §-ban írt követelmények teljesülnek.

(2)[268] Közösségi tranzit esetén engedélyezett ellenőrzési hely a rendeltetési hely szerint illetékes járási hivatal telephelye vagy a járási hivatal illetékességi területén engedélyezett ellenőrzési hely.

(3)[269] Hazai rendeltetési hely esetén az engedélyezett ellenőrzési hely a járási hivatal által engedélyezett ellenőrzési hely.

55/A. §[270]

(1)[271] Az 55. § (1) bekezdése szerinti szállítmány csomagolását vagy a szállítmány szállítására használt közlekedési eszközt oly módon kell lezárni vagy lepecsételni, hogy az adott termékek ne okozhassanak károsító fertőzést az engedélyezett ellenőrzési helyre való szállítás során, illetve változatlan formában azonosítható maradjon. Indokolt esetben a járási hivatalnak határállomása, illetve a járási hivatal átengedhet olyan szállítmányt, amely nincs lezárva vagy lepecsételve, feltéve, hogy az adott termék nem okozhat károsító fertőzést az engedélyezett ellenőrzési helyre történő szállítás során.

(2)[272] A határállomásról a szállítmányt az engedélyezett ellenőrzési helyre kell küldeni. Az engedélyezett ellenőrzési helyet csak a járási hivatal és a vámhatóság hozzájárulásával lehet megváltoztatni.

(3) A szállítmányt növényegészségügyi szállítólevélnek kell kísérnie, aminek tartalmaznia kell a 20. számú melléklet szerinti mintában meghatározott adatokat. A növényegészségügyi szállítólevelet írógéppel vagy kézírással, illetve elektronikus eszközökkel, olvasható nagybetűkkel kell kitölteni az Európai Unió legalább egy hivatalos nyelvén.

(4)[273] A növényegészségügyi szállítólevél megfelelő rovatait a szállítmány importőrének kell kitöltenie és aláírnia a határállomás növényvédelmi felügyelőjének jelenlétében.

(5) Hazai rendeltetési hely esetén a szállítmányt az engedélyezett ellenőrzési helyen mind a tagállamokból származó áruktól, mind pedig a károsítókkal fertőzött vagy fertőzöttnek vélt szállítmányoktól elkülönítve kell tárolni.

55/B. §[274]

(1)[275] A járási hivatal dönthet telephelye engedélyezett ellenőrzési helyként történő kijelöléséről.

(2)[276] Az (1) bekezdés szerinti engedélyezett ellenőrzési helytől eltérő ellenőrzési hely engedélyezése iránt bármely importőr vagy természetes és jogi személy, valamint jogi személyiség nélküli szervezet kérelmet nyújthat be a járási hivatalhoz. A kérelemnek tartalmaznia kell:[277]

a) a kérelmező nyilatkozatát arra nézve, hogy az engedélyezett ellenőrzési helyként történő engedélyezés miért indokolt, a kérelem jogcímét, a behozatalra szánt termékek elnevezését, várható mennyiségét,

b) a kérelemmel érintett hely adatait, továbbá 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapját, építési engedélyét (amennyiben ezzel rendelkezik), működési engedélyét, telepengedélyét és műszaki leírását,

c) amennyiben a címzett a 2454/93/EGK rendelet 406. cikke alapján "engedélyezett címzett" és az engedélyezett ellenőrzési helynek szánt hely a 2454/93/EGK rendelet 497. cikk szerint engedélyköteles, úgy az erre vonatkozó adatokat, iratokat is.

(3)[278]

(4)[279] Ellenőrzési helyként csak az a hely engedélyezhető, amely az engedély iránti kérelmet elbíráló járási hivatal illetékességi területén van, továbbá amely megfelel a járási hivatal által működtetett határállomás felszereltségére vonatkozó, a 15. számú mellékletben előírt követelményeknek.

(5)[280] Az engedély megadásáról vagy elutasításáról a járási hivatal határozatot hoz.

(6)[281] Az engedélyezett ellenőrzési helyekről a NÉBIH nyilvántartást vezet, amelyet megkeresésre a Bizottság rendelkezésére bocsát.

(7)[282] A járási hivatal az engedélyezett ellenőrzési helyek működését ellenőrizheti, jogszabálysértés esetén engedélyét visszavonhatja. A nem megfelelően működő engedélyezett ellenőrzési helyek vonatkozásában tett esetleges intézkedésekről a járási hivatal értesíti a NÉBIH-et, amely pedig tájékoztatja a Bizottságot és az érintett tagállamokat.

(8)[283] Az importőr köteles a rendeltetési hely szerint illetékes járási hivatalt a megérkezés előtt legalább 24 órával értesíteni a szállítmány érkezéséről.

(9) Az értesítés tartalmazza

a) az engedélyezett ellenőrzési hely nevét és pontos címét,

b) a szállítmány engedélyezett ellenőrzési helyre történő érkezésének tervezett időpontját (nap, óra),

c) amennyiben az rendelkezésre áll, a növényegészségügyi szállítólevél egyedi sorszámát, kibocsátásának időpontját és helyét,

d)[284] az importőr nevét, címét és növény-egészségügyi nyilvántartási számát,

e) a növényegészségügyi bizonyítvány, illetve az újrakivitelhez szükséges növényegészségügyi bizonyítvány vagy bármilyen egyéb előírt növényegészségügyi dokumentum hivatkozási számát.

(10)[285] Az importőr köteles a (9) bekezdésben meghatározott bármely adat változásáról az engedélyezett ellenőrzési hely szerint illetékes járási hivatalt haladéktalanul értesíteni.

(11)[286] A járási hivatal az azonossági és a növényegészségügyi ellenőrzés megtörténtét bélyegző használatával és a keltezés feltüntetésével a növényegészségügyi szállítólevélen igazolja.

(12)[287] Amennyiben az ellenőrzés károsítóval való fertőzöttséget nem állapított meg, a növényegészségügyi szállítólevelet a szükséges vámkezelési eljárás lefolytatása érdekében be kell mutatni az illetékes vámhatóságnak. Ezt követően a szállítmányt nem kíséri növényegészségügyi szállítólevél. A növényegészségügyi szállítólevelet és egy másolati példányt az ellenőrzést végző járási hivatal köteles egy évig megőrizni.

(13)[288] Amennyiben az ellenőrzés eredménye miatt a járási hivatal elrendeli a szállítmány Közösség területén kívül eső rendeltetési helyre történő szállítását, a szállítmány ennek megtörténtéig vámfelügyelet alatt marad.

55/C. §[289]

(1) Az azonosság ellenőrzéseket és a növényegészségügyi ellenőrzéseket az egyes, a 2000/29/EK tanácsi irányelv V. melléklete B. részében felsorolt növények, növényi termékek és egyéb áruk növényegészségügyi ellenőrzése redukálási típusához és szintjéhez előírt bizonyítékok és kritériumok részletes feltételeinek meghatározásáról szóló, a Bizottság 2004. október 11-i 1756/2004/EK rendelete szerinti csökkentett gyakorisággal végzik, ha

a) a szállítmányban vagy a tételben lévő növények, növényi termékek és egyéb anyagok esetében a feladó harmadik országban az irányelv 13b. cikke (6) bekezdése szerinti megállapodás alapján már elvégezték a vizsgálatokat, vagy

b) ezt valamely előírás a szállítmányban vagy a tételben lévő növények, növényi termékek és egyéb anyagok vonatkozásában lehetővé teszi, vagy

c) a szállítmányban vagy a tételben lévő növények, növényi termékek és egyéb anyagok olyan harmadik országból érkeztek, amelyre vonatkozóan - a Közösség és az adott harmadik ország között a kölcsönös elbánás elvén alapuló, átfogó nemzetközi növényegészségügyi megállapodásban vagy azok alapján - rendelkeznek az azonossági és a növényegészségügyi ellenőrzések csökkentett gyakoriságáról.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók, ha alapos indok alapján feltételezhető, hogy az e rendeletben meghatározott követelményeket nem tartják be.

(3) A növényegészségügyi ellenőrzések csökkentett gyakorisággal végezhetők, ha ugyanazon eredetű anyagok Közösségbe való korábbi beviteléből származó, a Bizottság által összegyűjtött tapasztalatokon alapuló - minden érintett tagállam által megerősített, és az irányelv 18. cikke szerinti bizottsággal folytatott konzultáció után - bizonyítékok alapján feltételezhető, hogy a szállítmányban vagy a tételben lévő növények, növényi termékek és egyéb anyagok megfelelnek e rendelet követelményeinek, feltéve, hogy az irányelv 13a. cikke (5) bekezdésének c) pontja alapján meghatározott feltételek teljesülnek.

56. §

(1)[290] A címzett haladéktalanul köteles a járási hivatalnak vizsgálat céljából bejelenteni a határállomásról növényegészségügyi szállítólevéllel, illetve a növényegészségügyi határvizsgálat nélkül érkezett behozatali küldeményt.

(2)[291] A járási hivatalnak intézkedéséig a küldeményt felhasználni vagy forgalomba hozni tilos, azt elkülönítetten és azonosítható módon kell tárolni.

57. §

(1)[292] Az 53/A. § (2) bekezdésének megfelelően történt hatósági intézkedés tényét és körülményeit a növényvédelmi felügyelő rögzíti a Bizottság erre a célra kialakított növényegészségügyi gyorsriasztási elektronikus rendszerében.

(2)[293] Amennyiben a feltartóztatott és visszautasított behozatali küldemény visszaszállításáról a feladó 8 napon belül nem gondoskodik, a visszamaradt küldeménynek az importőr költségére történő megsemmisítéséről vagy azzal egyenértékű más célú felhasználásáról a határállomás szerint illetékes járási hivatal vezetője az importőrrel egyeztetve intézkedik.

A kivitel szabályai

58. §

(1)[294] Kiviteli forgalomban a növényegészségügyi vizsgálatok elvégzéséhez a járási hivatal a célország és a tranzit országok növényegészségügyi előírásait figyelembe véve állítja ki a növényegészségügyi bizonyítványt.

(2)[295] Kiviteli forgalomban a célország növényegészségügyi szervének a küldeményre vonatkozó különleges előírásairól a külkereskedelmi tevékenység folytatására jogosult köteles a NÉBIH-et olyan időpontban tájékoztatni, hogy a vizsgálatok időben elvégezhetők legyenek.

(3) Kiviteli forgalomban - amennyiben az importáló ország növényegészségügyi hatósága a feladást megelőző vizsgálattal igazolható különleges feltételt nem ír elő - a vizsgálatokat a berakóhelyen kell elvégezni.

(4)[296] Kiviteli és átmenő forgalomban, érvényes növényegészségügyi bizonyítvánnyal rendelkező szállítmány olyan, a magyar oldalon növényegészségügyi kirendeltséggel nem rendelkező határállomáson is kiléptethető, ahol a szomszédos állam növényegészségügyi határállomást működtet.

(5)[297] Amennyiben a kiviteli küldemény a rendeltetési ország vagy a re-exportáló ország hatósága által, növényegészségügyi okból visszautasításra kerül, az csak a járási hivatal ellenőrzése után léptethető vissza. Ilyen szállítmány érkezéséről a vámhatóság köteles értesíteni a növényegészségügyi határállomást.

(6) Az importáló ország növényegészségügyi előírásainak nem megfelelő, visszautasított kiviteli küldeményt - a visszautasítás okának megszüntetése nélkül - ugyanazon országba tilos ismételten kivitelre feladni.

59. §

(1)[298] A kiviteli forgalomban berakóhelyen végzett vizsgálatra vonatkozó kérelmet a feladó köteles a járási hivatalnak benyújtani. A kérelemnek legkésőbb a küldemény berakása előtti munkanapon 15.00 óráig kell beérkezni a járási hivatalhoz.

(2)[299] Kiviteli posta- és utasforgalomban a vizsgálatot a feladónak és az utasnak a feladást, illetve az utazást nem több mint 14 nappal megelőzően a lakóhely szerint illetékes járási hivataltól kell kérnie. A vizsgálatot az utas a növényegészségügyi kirendeltségen is kérheti.

(3) Kiviteli postaforgalomban a csomagküldemény csak a növényegészségügyi vizsgálat elvégzése után zárható le.

60. §

(1)[300] A berakóhelyen a nem a feladó mulasztása miatt meghiúsult ellenőrzésről a kilépő növényegészségügyi határállomás szerint illetékes járási hivatalt - a kilépő növényegészségügyi határállomás és a feladó egyidejű, írásban történő értesítése mellett - írásban tájékoztatni kell. Ilyen esetben a határállomás az ellenőrzést emelt díjtétel elszámolása nélkül köteles elvégezni.

(2) Az importáló ország jogszabályaiban, beviteli engedélyeiben, illetve az importőr vagy a termeltető előírásaiban szereplő növényegészségügyi követelmények teljesítése érdekében a feladáskori vizsgálatokat megelőző termőhelyi, tárolóhelyi és laboratóriumi vizsgálatok válhatnak szükségessé.

(3) Az export előzetes termőhelyi és tárolóhelyi vizsgálat eredménye tájékoztató jellegű. A szállítmány feladására, illetve a növényegészségügyi bizonyítvány kiállítására csak a feladás előtti növényegészségügyi vizsgálat mentes eredménye birtokában kerülhet sor.

(4)[301] A 27. számú melléklet szerinti, Európai Unión belüli növényegészségügyi információs dokumentummal kell szállítani egyik vármegyéből a másik vármegyébe[302]

a) gyűjtőhelyre a külön jogszabályban meghatározott esetekben, kiviteli céllal a célország előírásai szerint növény-egészségügyi ellenőrzésre kötelezett küldeményeket,

b) hajóküldeményként történő feladáshoz a szemes terményeket.

(5)[303] A 27. számú melléklet szerinti, Európai Unión belüli növényegészségügyi információs dokumentum nélkül érkező küldeményt vissza kell utasítani, ha a kiviteli előírások pótlólagos teljesítése nem lehetséges.

(6)[304]

(7)[305] Az importáló ország előírása alapján vizsgálatköteles termék kivitel céljából - amennyiben azt az importőr kéri - más tagállamban lévő gyűjtőhelyre, feladóhelyre a 27. számú melléklet szerinti, Európai Unión belüli növény-egészségügyi információs dokumentummal szállítható.

Az átmenő forgalom szabályai

61. §

(1)[306] Átmenő küldeményt a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével nem kell növényegészségügyi ellenőrzésnek alávetni, illetve nem alkalmazhatók az 5. § (1) bekezdésében foglaltak.

(2)[307] Növényegészségügyi ellenőrzést kell végezni, ha az átmenő szállítmány zárlati károsító általi fertőzése feltételezhető, ha a szállítóeszköz nyitott vagy azt bármely okból felbontják - kivéve a határvámhivatal ellenőrző vizsgálata során történő felbontást -, illetve ha a küldemény újrafeladásához új növényegészségügyi bizonyítványt kérnek. Az ilyen küldeményekről a vámhivatal értesíti a növényegészségügyi határállomást, amely az előírásoknak megfelelően elvégzi annak növényegészségügyi ellenőrzését. Azon ellenőrzésköteles átmenő szállítmány magyar növényegészségügyi bizonyítványához, amely növényegészségügyi állapota érzékszervi vizsgálattal, minden követelményt kielégítő módon nem állapítható meg, a szállítmányt kísérő külföldi növényegészségügyi bizonyítványt vagy annak hiteles másolatát is mellékelni kell. Ennek hiányában a küldemény nem továbbítható.

(3)[308] Ha az átmenő küldemény szállítóeszköze a szállítás, fuvarozás alatt továbbszállításra alkalmatlanná válik, és ebből az okból a szállítmányt más szállítóeszközre kell átrakni, a szállító vagy a fuvarozó köteles erről a legközelebbi vámhivatalt és a járási hivatalt azonnal értesíteni és annak az intézkedését bevárni.

(4) A határállomáson átrakásra kerülő vagy több címzett részére megbontott átmenő küldeményhez a 11. számú melléklet szerinti re-export növényegészségügyi bizonyítványt kell kiállítani.

(5) Belföldön, vámszabadterületen vagy közvámraktárban átmenetileg raktározott átmenő szállítmányra a 48. § előírásai vonatkoznak.

61/A. §[309]

Amennyiben a zárlati károsítók Európai Unión belüli elterjedésének veszélye nem áll fenn:

a) az 50/A. § (1) bekezdése nem vonatkozik az olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok Európai Unióba való bevitelére, amelyeket az Európai Unió két helye között szállítanak egy harmadik ország területén keresztül úgy, hogy közben vámjogi státuszuk változatlan marad (belső árutovábbítás),

b) az 50/A. § (1) bekezdése és az 5. § (1) bekezdése nem vonatkozik az olyan növények, növényi termékek és egyéb anyagok Közösségbe való bevitelére, amelyeket két hely között szállítanak egy vagy két harmadik országon belül a Közösség területén áthaladva, megfelelő vámeljárások alapján úgy, hogy közben vámjogi státuszuk változatlan marad.

Hetedik fejezet[310]

A NÉBIH FELADATAI[311]

62. §[312]

A növényegészségügyi célok végrehajtása érdekében a NÉBIH

a)[313] irányítja, felügyeli és ellenőrzi a járási hivatalok és a növényegészségügyi vizsgálatokat végző speciális laboratóriumok szakmai munkáját, és koordinálja az ehhez szükséges társhatósági együttműködést,

b)[314] nyilvántartja a világ országainak növényegészségügyi import szabályozásait, és gondoskodik a járási hivatalok, valamint a termelők tájékoztatásáról,

c) gondoskodik a nemzetközi érvényű növényegészségügyi vizsgálati módszerek, szabályzatok, ajánlások egységes bevezetéséről, ezek hiányában normatív javaslatokat dolgoz ki,

d) részt vesz a növényegészségügyi szabályozással kapcsolatos jogszabályok előkészítésében,

e) részt vesz a nemzetközi szervezetek növényegészségügyi szabályozással kapcsolatos munkájában, közreműködik az államközi egyezményekben vállalt növényegészségügyi kötelezettségek végrehajtásában,

f)[315] gondoskodik a járási hivatalok egységes növényegészségügyi feladatok ellátást szolgáló fejlesztések, korszerűsítések és beszerzések felméréséről, előkészítéséről, illetve végrehajtásáról, működteti az informatikai hálózatot,

g) szervezi és irányítja a zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítók felderítését és az országos mentesítési akciókat, programokat,

h) működteti a károsító veszélyességi analízissel foglalkozó munkabizottságot,

i)[316] kérelemre engedélyezi ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitását.

Növényvédelmi felügyelők

63. §

(1)[317] A vizsgálatköteles áruk és ezek szállítmányai növényegészségügyi vizsgálatát, a növényegészségügyi bizonyítvány, re-export növényegészségügyi bizonyítvány kiállítását kizárólag szakképzett növényvédelmi felügyelő (a továbbiakban: növényvédelmi felügyelő) végezheti olyan adatok alapján, hogy az importőr ország hatóságai a bizonylatokat hitelt érdemlő okiratként elfogadhassák.

(2)[318]

64. §

A minisztérium biztosítja, hogy a növényvédelmi felügyelő rendelkezzen e rendelet végrehajtásához szükséges végzettséggel és képzettséggel. Ennek érdekében

a) a minisztérium meghatározza az elméleti és a gyakorlati ismeretek, valamint a rendszeres szakmai továbbképzés követelményeit,

b)[319] a járási hivatal gondoskodik arról, hogy a növényvédelmi felügyelő az a) pont alapján meghatározott ismeretanyagot elsajátítsa,

c)[320] a járási hivatal biztosítja a növényvédelmi felügyelő a) pontban meghatározott rendszeres szakmai képzésen való részvételét,

d)[321] a járási hivatal köteles meggyőződni arról, hogy a növényvédelmi felügyelő az a) pont szerint meghatározott ismeretanyagot elsajátította.

65. §

A növényvédelmi felügyelők

a)[322] a növényegészségüggyel összefüggő feladataikat a járási hivatal illetékességi területén, vagy a minisztérium által meghatározott egyéb illetékességi területen,

b)[323] behozatali és átmenő forgalommal összefüggő feladataikat a járási hivatal kijelölt határállomási kirendeltségén,

c) nemzetközi vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel, a behozatali forgalommal összefüggő feladataikat a feladó ország termőhelyén, tárolóhelyén vagy feladóhelyén, illetőleg a tranzit kikötőben végzik.

66. §

(1) A növényvédelmi felügyelő által, a 13. számú melléklet előírásai szerint vett minta minősül hatósági mintának. Ha a mintavétel nem ennek megfelelően történt, akkor annak vizsgálati eredménye csak az átadott mintára vonatkozik.

(2) A növényvédelmi felügyelő által vett minta vizsgálata után, növényegészségügyi intézkedés céljából kiállított laboratóriumi bizonyítvány a kiállítástól számított 30 napig érvényes.

Nyolcadik fejezet[324]

NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI HATÁRÁLLOMÁSOK[325]

67. §

(1)[326] A növényegészségügyi határállomások helyét és szolgálati idejét a minisztérium a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal (a továbbiakban: NAV) egyetértésben állapítja meg.

(2)[327] Az állandó növényegészségügyi határállomást működtető határállomásokon a határállomást üzemeltető szervnek biztosítania kell a vizsgálatköteles növény és növényi termék vizsgálatának, és szükség szerint ki- és berakodásának, átmeneti tárolásának, valamint a vizsgálatköteles károsítóval fertőzött áruk fertőtlenítésének, illetve megsemmisítésének feltételeit.

(3)[328] A növényegészségügyi határállomások helyét és működési idejét a 14. számú melléklet tartalmazza.

(4)[329] A növényegészségügyi határállomások felszereltségére vonatkozó alapvető műszaki, technikai feltételeket a 15. számú melléklet tartalmazza.

(5)[330] A növényegészségügyi határállomást a "Magyarország Növény-egészségügyi Határállomása" és a határállomás megnevezése feliratú, valamint Magyarország címerével ellátott táblával kell megjelölni.

(6)[331] A növényegészségügyi határállomáson dolgozó növényvédelmi felügyelő kizárólag erre a célra rendszeresített formaruhában és arcképes igazolvánnyal láthat el szolgálatot.

(7)[332] A szolgálati idő meghosszabbítását a szállító, fuvarozó vagy a kereskedelmi cég kérésére a járási hivatal vezetője esetileg engedélyezheti.

(8)[333] A szolgálati időn kívül végzett ellenőrzésért külön jogszabályban meghatározott díjat kell fizetni, melyet a kérelmező a vizsgálati díjon felül köteles a járási hivatal részére megfizetni.

68. §

(1)[334] A szállító, fuvarozó, illetve kereskedő kérésére, indokolt esetben a NÉBIH a NAV hozzájárulásával ideiglenes növényegészségügyi határállomás eseti létesítését engedélyezheti.

(2)[335] Az ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitására irányuló kérelmet, a behozatalt vagy kivitelt megelőzően legalább 14 munkanappal kell a NÉBIH részére benyújtani.

(3)[336] Az ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitása díjköteles, amelyet a kérelmezőnek a vizsgálati díjon felül a járási hivatal részére kell megfizetnie.

(4)[337] Ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitása csak ott engedélyezhető, ahol erre a 41. § (1)-(3), (6) és (7) bekezdésében meghatározott feltételek biztosítottak.

(5)[338] Ideiglenes növényegészségügyi határállomás megnyitása nem engedélyezhető, ha a vonatkozó előírások szerint, az ellenőrzés elvégzéséhez a vizsgálatköteles áru kirakása szükséges.

Kilencedik fejezet[339]

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

69. §[340]

(1) Ez a rendelet a következő közösségi jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 69/464/EGK irányelve (1969. december 8.) a burgonyarák elleni védekezésről,

b)[341] A Tanács 2007/33/EK irányelve (2007. június 11.) a burgonya-fonálféreg elleni védekezésről és a 69/465/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről,

c)[342] a Tanács 2006/91/EK irányelve (2006. november 7.) a kaliforniai pajzstetű elleni védekezésről,

d) a Tanács 74/647/EGK irányelve (1974. december 9.) a szegfű-sodrómoly elleni védekezésről,

e) a Bizottság 92/70/EGK irányelve (1992. július 30.) a Közösségben található védett övezetek elismeréséhez végzendő vizsgálatok részletes szabályainak meghatározásáról,

f) a Bizottság 92/90/EGK irányelve (1992. november 3.) a növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk termelői és importőrei kötelezettségeinek, valamint nyilvántartásba vételük részleteinek megállapításáról,

g)[343] a Bizottság 92/105/EGK irányelve (1992. december 3.) egyes növények, növényi termékek, illetve egyéb áruk Közösségen belüli mozgásához használandó növényútlevelek bizonyos mértékű egységesítésének megállapításáról, valamint az ilyen növényútlevelek kibocsátásával kapcsolatos részletes eljárások, továbbá azok pótlásával kapcsolatos részletes eljárások és feltételek megállapításáról, valamint az azt módosító, a Bizottság 2005/17/EK irányelve,

h) a Bizottság 93/50/EGK irányelve (1993. június 24.) a 77/93/EGK tanácsi irányelv V. számú mellékletének "A" részében fel nem sorolt egyes növények termesztői, illetve az ilyen növények termesztési körzeteiben lévő raktárak vagy szállítási központok hivatalos nyilvántartásba vételéről,

i) a Bizottság 93/51/EGK irányelve (1993. június 24.) egyes növényeknek, növényi termékeknek, illetve egyéb áruknak valamely védett övezeten keresztül történő szállítására, valamint az ilyen védett övezetből származó növényeknek, növényi termékeknek, illetve egyéb áruknak az ilyen védett övezeten belül történő mozgatására vonatkozó szabályok megállapításáról,

j)[344] a Tanács 93/85/EGK irányelve (1993. október 4.) a burgonya gyűrűs rothadása elleni védekezésről, valamint az azt módosító 2006/56/EK bizottsági irányelv,

k) a Bizottság 94/3/EK irányelve (1994. január 21.) a harmadik országból érkező és közvetlen növény-egészségügyi veszéllyel fenyegető szállítmány vagy károsító szervezet feltartóztatására vonatkozó bejelentési eljárás megállapításáról,

l)[345] A Bizottság 2008/61/EK irányelve (2008. június 17.) a 2000/29/EK tanácsi irányelv I-V. mellékletében szereplő károsító szervezetek, növények, növényi eredetű termékek és egyéb áruk kísérlet vagy tudományos célú tevékenység, valamint fajtaszelekciós munka céljából a Közösség területére, vagy annak egyes védett övezeteibe történő beléptetésére vagy ezeken belüli mozgatására vonatkozó feltételek megállapításáról (kodifikált változat),

m) a Bizottság 98/22/EK irányelve (1998. április 15.) a harmadik országokból érkező növényeken, növényi termékeken és egyéb árukon a rendeltetési helyükön kívüli közösségi ellenőrző állomásokon végzett növény-egészségügyi vizsgálatok minimális feltételeiről,

n)[346] a Tanács 98/57/EK irányelve (1998. július 20.) a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. ellenőrzéséről, valamint az azt módosító 2006/63/EK bizottsági irányelv,

o)[347] a növényeket vagy növényi termékeket károsító szervezeteknek a Közösségbe történő behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni védekezési intézkedésekről szóló, 2000. május 22-i 2000/29/EK tanácsi irányelve, valamint az azt módosító,

1.[348] 2001/33/EK, 2002/28/EK, 2002/36/EK, 2003/22/EK, 2003/47/EK, 2003/116/EK, 2004/31/EK, 2004/70/EK, 2004/102/EK, 2005/16/EK, 2005/77/EK, 2006/14/EK, 2006/35/EK, 2007/41/EK, 2008/64/EK, 2008/109/EK, 2009/7/EK, 2009/118/EK és 2010/1/EU bizottsági irányelv, 2014/19/EU, 2014/78/EU, 2014/83/EU, 2017/1279/EU és 2017/1920/EU, 2019/523/EU bizottsági végrehajtási irányelv, valamint 2002/89/EK, 2005/15/EK tanácsi irányelv,

2. a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

p)[349]

q) 12003TN02/06/B2: a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló okmány II. melléklet (A csatlakozási okmány 20. cikkében hivatkozott lista), 6. Mezőgazdaság cím, B Állat- és növény-egészségügyi jogszabályok, II. Növény-egészségügyi jogszabályok fejezet 5. pontja.

(2)[350] Ez a rendelet a következő közösségi határozatoknak való megfelelést szolgálja:

1. a Bizottság 98/109/EK határozata (1998. február 2.) Thaiföld tekintetében a Thrips palmi Karny károsító elterjedése elleni átmeneti, szükséghelyzeti intézkedések tagállamok által történő meghozatalának engedélyezéséről,

2.[351] a Bizottság 2002/499/EK határozata (2002. június 26.) a Koreai Köztársaságból származó, természetesen vagy mesterségesen törpenövésű Chamaecyparis Spach, Juniperus L. és Pinus L. növényekre vonatkozó 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérések engedélyezéséről, valamint az azt módosító 2005/775/EK, 2007/432/EK és 2010/646/EU bizottsági határozat,

3.[352] a Phytophthora ramorum Werres, De Cock & Man in 't Veld sp. nov. Közösségbe történő behurcolásának és a Közösségen belüli elterjedése elleni ideiglenes növényegészségügyi szükségintézkedésekről szóló, 2002. szeptember 19-i 2002/757/EK bizottsági határozat és az azt módosító 2004/426/EK, 2007/201/EK és 2013/782/EU bizottsági határozat,

4.[353] a Bizottság 2002/887/EK határozata (2002. november 8.) a Japánból származó, természetes vagy mesterséges módon törpenövésű Chamaecyparis Spach, Juniperus L. és Pinus L. növény tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv bizonyos előírásaitól való eltérés engedélyezéséről, valamint az azt módosító 2004/826/EK, 2006/915/EK, 2008/826/EK és 2010/645/EU bizottsági határozat,

5.[354] dekontaminálás céljára peszticidek és a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagok által szennyezett talaj behozatala tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseitől való átmeneti eltérés megállapításának a tagállamok számára történő engedélyezéséről szóló, 2005. január 21-i 2005/51/EK bizottsági határozat és az azt módosító 2007/156/EK bizottsági, 2009/162/EK bizottsági, 2012/102/EU és 2017/487 bizottsági végrehajtási határozat,

6.[355] a Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al. elterjedése elleni, Egyiptomra vonatkozó biztonsági intézkedések tagállamok által történő meghozatalának ideiglenes engedélyezéséről szóló, 2011. november 29-i 2011/787/EU bizottsági végrehajtási határozat,

7. a Bizottság 2004/200/EK határozata (2004. február 27.) a Pepino mosaic virus (PepMV) Közösségbe való behurcolása és a Közösségen belüli elterjedése elleni intézkedésekről,

8.[356]

9.[357] a Bizottság 2005/359/EK határozata (2005. április 29.) az Amerikai Egyesült Államokból származó, fakéreggel borított tölgyfa (Quercus L.) rönkre vonatkozóan a 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérésről, valamint az azt módosító 2006/750/EK bizottsági határozat,

10.[358] Szerbia Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckerman és Kotthoff) Davis et al. károsító szervezettől való mentességének elismeréséről szóló, 2012. április 24-i 2012/219/EU bizottsági végrehajtási határozat,

11.[359] az Epitrix cucumeris (Harris), az Epitrix papa sp.n., az Epitrix subcrinita (Lec.) és az Epitrix tuberis (Gentner) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. május 16-i 2012/270/EU bizottsági végrehajtási határozat, valamint az azt módosító 2014/679/EU bizottsági, 2016/1359/EU bizottsági és 2018/5/EU bizottsági végrehajtási határozat,

12.[360] a Bursaphelenchus xylophilus (Steiner et Buhrer) Nickle et al. (fenyőrontó fonálféreg) Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. szeptember 26-i 2012/535/EU bizottsági végrehajtási határozat, valamint az azt módosító 2015/226/EU bizottsági, 2017/427/EU bizottsági és 2018/618/EU bizottsági végrehajtási határozat,

13.[361]

14.[362] az egyes harmadik országoknak és harmadik országok egyes területeinek a Xanthomonas campestristől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől), a Cercospora angolensis Carv. et Mendestől és Guignardia citricarpa Kielytől (annak a citrusfélékre patogén minden törzsétől) mentesként történő elismeréséről szóló, 2006. július 5-i 2006/473/EK bizottsági határozat és az azt módosító 2010/134/EU bizottsági, 2013/253/EU bizottsági, 2015/1175/EU bizottsági és 2016/696/EU bizottsági végrehajtási határozat,

15.[363] a Bizottság 2003/248/EK határozata (2003. április 9.) az Argentínából származó, vetőmagokon kívüli ültetésre szánt szamócapalánta (Fragaria L.) tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseitől való átmeneti eltéréseknek a tagállamok számára történő engedélyezéséről és az azt módosító 2007/212/EK és 2011/74/EU bizottsági határozat,

16.[364] a Bizottság 2003/249/EK határozata (2003. április 9.) a Chiléből származó, vetőmagokon kívüli ültetésre szánt szamócapalánta (Fragaria L.) tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv bizonyos rendelkezéseitől való átmeneti eltéréseknek a tagállamok számára történő engedélyezéséről és az azt módosító 2007/221/EK és 2011/75/EU bizottsági határozat,

17.[365] a Pomacea (Perry) alnem Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló, 2012. november 8-i 2012/697/EU bizottsági végrehajtási határozat,

18.[366]

19.[367]

20.[368] a Bizottság 2007/433/EK határozata (2007. június 18.) a Gibberella circinata Nirenberg & O'Donnell Közösségbe történő behurcolásának és Közösségen belüli elterjedésének megelőzésére irányuló ideiglenes szükséghelyzeti intézkedésekről.

21.[369] a Pseudomonas syringae pv. actinidiae Takikawa, Serizawa, Ichikawa, Tsuyumu & Goto Unióba való behurcolásának és Unión belüli terjedésének megakadályozása érdekében hozott intézkedésekről szóló, 2017. február 2-i 2017/198/ EU bizottsági végrehajtási határozat,

22.[370] az Anoplophora chinensis (Forster) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzését célzó sürgősségi intézkedésekről szóló, 2012. március 1-jei 2012/138/EU bizottsági végrehajtási határozat, és az azt módosító 2014/356/EU bizottsági végrehajtási határozat,

23.[371] az egyes harmadik országokból származó áruk szállítására szolgáló, fából készült csomagolóanyagokra vonatkozó felügyeletről, növényegészségügyi ellenőrzésekről és intézkedésekről szóló, 2018. augusztus 10-i 2018/1137/EU bizottsági végrehajtási határozat,

24.[372] a 2000/29/EK irányelv egyes rendelkezéseitől való eltérésnek a tagállamok számára a Libanon Akkar és Bekaa régiójából származó, nem vetőburgonyának szánt burgonya tekintetében történő engedélyezéséről szóló, 2013. július 30-i 2013/413/EU bizottsági végrehajtási határozat,

25.[373] az Amerikai Egyesült Államokból származó Quercus L., Platanus L. és Acer saccharum Marsh. kéregmentes fűrészelt faanyagára vonatkozóan a 2000/29/EK tanácsi irányelv 13. cikke (1) bekezdésének ii. pontjától való eltérésről szóló, 2013. december 18-i 2013/780/EU bizottsági végrehajtási határozat és az azt módosító 2016/2004/EU bizottsági végrehajtási határozat,

26.[374] az Amerikai Egyesült Államokból származó Acer macrophyllum Pursh és Quercus spp. L. kéregmentes fűrészelt faanyagának Phytophthora ramorum Werres, De Cock & Man in 't Veld sp. nov. károsítója vonatkozásában a 2002/757/EK határozatnak a növény-egészségügyi bizonyítvánnyal kapcsolatos követelmények tekintetében történő módosításáról szóló, 2013. december 18-i 2013/782/EU bizottság végrehajtási határozat,

27.[375] a Xylella fastidiosa (Wells et al.) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedésekről szóló, 2015. május 18-i 2015/789/EU bizottsági végrehajtási határozat és az azt módosító 2015/2417/EU bizottsági, 2016/764/EU bizottsági, 2017/2352/EU bizottsági, 2018/927/EU bizottsági és 2018/1511/EU bizottsági végrehajtási határozat,

28.[376]

29.[377] a károsítók jelenlétének, valamint a tagállamok által hozott vagy tervezett intézkedéseknek a bejelentése tekintetében a 2000/29/EK tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2014. december 15-ei 2014/917/EU bizottsági végrehajtási határozat,

30.[378] a tagállamoknak a 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől a Kanadából származó vagy ott feldolgozott kőrisfa tekintetében való eltérés engedélyezése céljából adott felhatalmazásról szóló, 2016. március 17-i 2016/412/EU bizottsági végrehajtási határozat, és az azt módosító 2017/2180/EU bizottsági és 2018/1970/EU bizottsági végrehajtási határozat,

31.[379] az Anoplophora glabripennis (Motschulsky) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli terjedésének megelőzésére irányuló intézkedésekről szóló, 2015. június 9-i 2015/893/EU bizottsági végrehajtási határozat,

32.[380] Bosznia-Hercegovina Clavibacter michiganensis ssp. sepedonicus (Spieckerman és Kotthoff) Davis et al. károsító szervezettől való mentességének elismeréséről szóló, 2015. július 17-i 2015/1199/EU bizottsági végrehajtási határozat,

33.[381]

34.[382] az Amerikai Egyesült Államokból származó vagy ott feldolgozott kőrisfa tekintetében a tagállamoknak a 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől való ideiglenes eltérés engedélyezése céljából adott felhatalmazásról, valamint az (EU) 2017/204 bizottsági végrehajtási határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. augusztus 21-i 2018/1203/EU bizottsági végrehajtási határozat,

35.[383] a 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben említett növénykárosítók elleni biztonsági intézkedésekre vonatkozó támogatási kérelmek, illetve kifizetési kérelmek, valamint a velük kapcsolatos információk benyújtására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2016/159/EU végrehajtási határozat módosításáról szóló, 2017. június 23-ai 2017/1161/EU bizottsági végrehajtási határozat,

36.[384] a tagállamoknak a 2000/29/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseitől a Kanadából származó vagy ott feldolgozott kőrisfa tekintetében való eltérés engedélyezése céljából adott felhatalmazásról szóló (EU) 2016/412 végrehajtási határozat időbeli hatályának meghosszabbításáról szóló, 2017. november 16-i 2017/2180/EU bizottsági végrehajtási határozat,

37.[385] egyes harmadik országokból származó egyes gyümölcsök tekintetében a Phyllosticta citricarpa (McAlpine) Van der Aa károsító Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó intézkedések megállapításáról szóló (EU) 2016/715 végrehajtási határozat módosításáról szóló, 2017. május 8-i 2017/801/EU bizottsági végrehajtási határozat.

38.[386] az egyes károsítók Unióba történő behurcolásának megelőzése céljából bizonyos harmadik országokból származó növények és hibridjeik termésének szállítására, tárolására és feldolgozására vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 2017. december 15-i 2017/2374/EU bizottsági végrehajtási határozat,

39.[387] a Spodoptera frugiperda (Smith) károsító Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzését célzó szükséghelyzeti intézkedések megállapításáról szóló, 2018. április 23-i 2018/638/EU bizottsági végrehajtási határozat,

40.[388] az Aromia bungii (Faldermann) Unióba történő behurcolásának és Unión belüli elterjedésének megelőzésére irányuló intézkedések megállapításáról szóló, 2018. október 8-i 2018/1503/EU bizottsági végrehajtási határozat.

(3)[389] Ez a rendelet a Közösségben a meghatározott növényegészségügyi kockázatoknak kitett védett övezetek elismeréséről szóló, 2008. július 4-i 690/2008/EK bizottsági rendelet, valamint az azt módosító 17/2010/EU bizottsági, 361/2010/EU bizottsági, 436/2011/EU bizottsági, 355/2012/EU bizottsági, 707/2014/EU bizottsági, 2016/873/EU bizottsági és 2018/791/EU bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(4)[390] Ez a rendelet az élelmiszerlánccal, az állategészségüggyel és állatjóléttel, valamint a növényegészségüggyel és a növényi szaporítóanyagokkal kapcsolatos kiadások kezelésére vonatkozó rendelkezések megállapításáról, a 98/56/EK, a 2000/29/EK és a 2008/90/EK tanácsi irányelv, a 178/2002/EK, a 882/2004/EK és a 396/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 66/399/EGK, a 76/894/EGK és a 2009/470/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. május 15-ei 652/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(5)[391] A rendelet 21-25. §-a az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelettel összhangban álló rendelkezéseket állapít meg.

69/A. §[392]

Az egyes növényegészségügyi előírásokat tartalmazó közösségi határozatok vonatkozó rendelkezéseit a minisztérium a hivatalos lapjában teszi közzé.

70. §

(1) E rendelet 2001. február 1. napján lép hatályba. A 8-13. számú mellékletben meghatározott nyomtatványok használata 2001. július 1. napjától kötelező.

(2)[393]

71. §[394]

E rendeletnek a növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet, valamint az egyes állat-járványügyi intézkedésekről és az azokkal összefüggő állami kártalanításról szóló 74/2013. (VIII. 30.) VM rendelet módosításáról szóló 9/2022. (II. 28.) AM rendelettel [a továbbiakban: 9/2022. (II. 28.) AM rendelet] megállapított 21. §-át, 24. §-át és 25. §-át a 9/2022. (II. 28.) AM rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

Dr. Szabadi Béla s. k.,

földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztériumi politikai államtitkár

1. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez[395]

TILALMAZOTT ZÁRLATI KÁROSÍTÓK

A. RÉSZ

Zárlati károsítók, amelyeknek Magyarországra való behurcolása és terjedésének elősegítése tilos

I. szakasz

Zárlati károsítók, amelyek a tagállamok területén nem fordulnak elő és az egész Európai Unióra nézve fontosak

a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

1. Acleris spp. (nem európai fajok)

1.1. Agrilus anxius Gory[396]

1.2. Agrilus planipennis Fairmaire[397]

1.3. Anthonomus eugenii Cano[398]

2. Amauromyza maculosa (Malloch)

3. Anomala orientalis Waterhouse

syn.: Blitopertha orientalis (Waterhouse)

4. Anoplophora chinensis (Forster)[399]

4.1. Anoplophora glabripennis (Motschulsky)

4.2. Aromia bungii (Faldermann)[400]

5.[401]

6. Arrhenodes minutus Drury

6.1. Bactericera cockerelli (Sulc.)[402]

7. Bemisia tabaci Genn. (nem európai populációk), az alábbi vírusok vektora:

a) Bean golden mosaic virus

syn.: Bean golden mosaic geminivirus

b) Cowpea mild mottle virus

syn.: Cowpea mild mottle carlavirus

c) Lettuce infectious yellows virus

syn.: Lettuce infectious yellows closterovirus

d) Pepper mild tigré virus

syn.: Pepper mild tigré geminivirus

e) Squash leaf curl virus

syn.: Squash leaf curl geminivirus

f) Euphorbia mosaic virus

syn.: Euphorbia mosaic geminivirus

g) Florida tomato virus

syn.: Tomato mottle bigeminivirus

8. Choristoneura spp. (nem európai fajok)

9. Cicadellidae (nem európai fajok) a Pierce betegség (Xylella fastidiosa) vektorai, úgymint:

a) Carneocephala fulgida Nottingham

b) Draeculacephala minerva Ball

c) Graphocephala atropunctata (Signoret)

10. Conotrachelus nenuphar (Herbst)

10.1. Dendrolimus sibiricus Tschetverikov[403]

10.2. Diaphorina citri Kuway[404]

10.3. Grapholita packardi Zeller[405]

11. Diabrotica barberi Smith and Lawrence

12. Diabrotica undecimpunctata howardi Barber

13. Diabrotica undecimpuncta undecimpunctata Mannerheim

14. Diabrotica virgifera zeae Krysan & Smith[406]

15. Heliothis zea (Boddie)

syn.: Helicoverpa zea Boddie

16. Hischmaniella spp. (a Hischmaniella gracilis (de Man) Luc and Goodey kivételével)

16.1. Naupactus leucoloma Boheman

16.2 Keiferia lycopersicella (Walsingham)[407]

16.3. Neoleucinodes elegantalis (Guenée)[408]

16.4. Oemona hirta (Fabricius)[409]

17. Liriomyza sativae Blanchard

18. Longidorus diadecturus Eveleigh és Allen

19. Monochamus spp. (nem-európai fajok)

19.1. Rhynchophorus palmarum (L.)[410]

20. Myndus crudus Van Duzee

21. Nacobbus aberrans (Thorne) Thorne és Allen

22. Premnotrypes spp. (nem-európai fajok)

23. Pseudopityophthorus minutissimus (Zimmermann)

24. Pseudopityophthorus pruinosus (Eichhoff)

24.1 Saperda candida Fabricius[411]

25. Scaphoideus luteolus (Van Duzee)

26. Spodoptera eridania (Cramer)

27. Spodoptera frugiperda (Smith)

28. Spodoptera litura (Fabricius)

29. Tephritidae (nem-európai fajok), úgymint:

a) Anastrepha fraterculus (Wiedemann)

b) Anastrepha ludens (Loew)

c) Anastrepha obliqua Macquart

d) Anastrepha suspensa (Loew)

e) Dacus ciliatus Loew

f) Dacus cucurbitae Coquillet

syn.: Bactrocera cucurbitae Coquillett

g) Dacus dorsalis Hendel

syn.: Bactrocera dorsalis (Hendel)

h) Dacus tryoni (Froggatt)

syn.: Bactrocera tryoni Froggatt

i) Dacus tsuneonis Miyake

syn.: Bactrocera tsuneonis (Miyake)

j) Dacus zonatus Saund

syn.: Bactrocera zonatus Saunders

k) Epochra canadensis (Loew)

l) Pardalaspis cyanescens Bezzi

syn.: Trirhithromyia cyanescens Bezzi

m) Pardalaspis quinaria Bezzi

syn.: Ceratitis quinaria (Bezzi)

n) Pterandrus rosa (Karsch)

syn.: Ceratitis rosa Karsch

o) Rhacochlaena japonica Ito

syn.: Euphranta japonica (Ito)

p) Rhagoletis cingulata (Loew)

q) Rhagoletis completa Cresson

r) Rhagoletis fausta (Osten-Sacken)

s) Rhagoletis indifferens Curran

t) Rhagoletis mendax Curran

u) Rhagoletis pomonella Walsh

v) Rhagoletis ribicola Doane

z) Rhagoleltis suavis (Loew)

30. Thrips palmi Karny

30.1 Thaumatotibia leucotreta (Meyrick)[412]

31. Xiphinema americanum Cobb sensu lato (nem-európai populációk)

32. Xiphinema californicum Lamberti és Bleve-Zacheo

b) Baktériumok[413]

1. Candidatus Liberibacter spp.,

2.[414]

3. Xanthomonas citri pv. aurantifolii:[415]

3.1. Xanthomonas citri pv. aurantifolii

c) Gombák

1. Ceratocystis fagacearum (Bretz) Hunt

2. Chrysomyxa arctostaphyli Dietel

3. Cronartium spp. (nem-európai fajok)

3.1. Elsinoë australis Bitanc. & Jenk.[416]

3.2. Elsinoë citricola X.L. Fan, R.W. Barreto & Crous.[417]

3.3. Elsinoë fawcettii Bitanc. & Jenk.[418]

4. Endocronartium spp. (nem-európai fajok)

5. Guignardia laricina (Saw.)Yamoto és Ito

syn.: Botryosphaeria laricina (K. Sawada)Y. Zhong

6. Gymnosporangium spp. (nem-európai fajok)

7. Inonotus weirii (Murrill) Kotlaba és Pauzar

syn.: Phellinus weirii (Murill) R.L. Gilbertson

8. Melampsora farlowii (Arthur) Davis

9.[419]

10. Mycosphaerella larici-leptolepis Ito et al.

11. Mycosphaerella populorum G.E. Thompson

12. Phoma andina Turkensteen

12.1. Phyllosticta citricarpa (McAlpine) Van der Aa[420]

13. Phyllosticta solitaria Ell. és Ev.

14. Septoria lycopersici Speg. var. malagutii Ciccarone és Boerema

15. Thecaphora solani Barrus

16. Tilletia indica Mitra

17. Trechispora brinkmannii (Bresad.) Rogers

syn.: Phymatotrichopsis omnivora (Duggar) Hennebert

d) Vírusok és vírusszerű szervezetek

1.[421]

2. Burgonyavírusok és vírusszerű kórokozók, úgymint:

a) Andean potato latent virus

syn.: Potato Andean latent tymovirus

b) Andean potato mottle virus

syn.: Potato Andean mottle comovirus

c) Arracacha B virus (oca törzs)

syn.: Arracacha B nepovirus

d) Potato black ringspot virus

syn.: Potato black nepovirus

e)[422]

f) Potato T virus

syn.: Potato T capillovirus

g) Potato A, M, S, V, X és Y vírus nem-európai izolátumai (ideértve az Yo, Yn és Yc vírustörzseket), valamint a Potato leafroll virus

syn.: Potato A potyvirus, M carlavirus, S carlavirus, V potyvirus, X potexvirus és Y potyvirus, Potato leaf roll luteovirus

3. A Cydonia Mill., Fragaria L., Malus Mill., Prunus L., Pyrus L., Ribes L., Rubus L. és Vitis L. vírusai és vírusszerű kórokozói, úgymint:

a) Blueberry leaf mottle virus

b) Cherry rasp leaf virus (American)

syn.: Cherry rasp leaf nepovirus (American)

c) Peach mosaic virus (American)

syn.: Peach American mosaic closterovirus

d) Peach phony rickettsia

e) Peach rosette mycoplasma

syn.: Peach rosette phytoplasma

f) Peach rosette mosaic virus

syn.: Peach rosette mosaic nepovirus

g) Peach X-disease mycoplasma

syn.: Peach X-disease phytoplasma

h) Peach yellow mycoplasma

syn.: Peach yellows phytoplasma

i) Plum line pattern virus (American)

syn.: Plum American line pattern ilarvirus

j) Raspberry leaf curl virus (American)

syn.: Raspberry American leaf curl luteovirus

k) Strawberry latent C virus.

syn.: Strawberry latent C rhabdovirus

l) Strawberry vein banding virus

m) Strawberry witches' broom mycoplasma

syn.: Strawberry witches' broom phytoplasma

n) e gazdanövények egyéb nem európai vírusai és vírusszerű kórokozói

4. A Bemisia tabaci Genn. által átvitt vírusok, úgymint:

a) Bean golden mosaic virus

syn.: Bean golden mosaic geminivirus

b) Cowpea mild mottle virus

syn.: Cowpea mild mottle carlavirus

c) Lettuce infectious yellows virus

syn.: Lettuce infectious yellows closterovirus

d) Pepper mild tigré virus

syn.: Pepper mild tigré geminivirus

e) Squash leaf curl virus

syn.: Squash leaf curl geminivirus

f) Euphorbia mosaic virus

syn.: Euphorbia mosaic geminivirus

g) Florida tomato virus

syn.: Tomato mottle bigeminivirusa

5. Tobacco ringspot virus

syn.: Tobbaco ringspot nepovirus

6. Tomato ringspot virus

syn.: Tomato ringspot nepovirus

e) Parazita növények

Arceuthobium spp. (nem európai fajok)

II. szakasz

Zárlati károsítók, amelyek a tagállamok területén előfordulnak és az egész Európai Unióra nézve fontosak

a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

0.1. Bursaphelenchus xylophilus (Steiner és Bührer) Nickle etal.[423]

1. Globodera rostochiensis (Wollenweber) Behrens

2. Globodera pallida (Stone) Behrens

3. Trioza erytreae Del Guercio[424]

4. Meloidogyne chitwoodi Golden et al. (minden populáció)

5. Meloidogyne fallax Karssen

6. Opogona sacchari (Bojer)

6.1. Pityophthorus juglandis Blackman[425]

7. Popillia japonica Newmann

8. Rhizoecus hibisci Kawai and Takagi

9. Spodoptera littoralis (Boisduval)

b) Baktériumok

1. Clavibacter michiganensis (Smith) Davis et al. ssp. sepedonicus (Spieckermann et Kotthoff) Davis et al.

2. Ralstonia solanacearum (Smith) Yabuuchi et al[426]

3. Xylella fastidiosa (Wells et al.)[427]

c) Gombák

0.1. Ceratocystis platani (J. M. Walter) Engelbr. & T. C. Harr[428]

0.2. Fusarium circinatum Nirenberg & O'Donnell[429]

0.3. Geosmithia morbida Kolarík, Freeland, Utley & Tisserat[430]

1. Melampsora medusae Thümen

2. Synchytrium endobioticum (Schilbersky) Percival

d) Vírusok és vírusszerű szervezetek

1. Apple proliferation mycoplasma

syn.: Apple proliferation phytoplasma

2. Apricot chlorotic leafroll mycoplasma

syn.: Apricot chlorotic leafroll phytoplasma

2.1. Candidatus Phytoplasma ulmi[431]

3. Pear decline mycoplasma

syn.: Pear decline phytoplasma

B. RÉSZ

Zárlati károsítók, amelyeknek meghatározott védett zónákba való behurcolása és terjedésének elősegítése tilos

a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

b) Vírusok és vírusszerű szervezetek

2. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez[433]

NÖVÉNYEKEN VAGY NÖVÉNYI TERMÉKEKEN TILALMAZOTT ZÁRLATI KÁROSÍTÓK

A. RÉSZ

Zárlati károsítók, amelyeknek Magyarországra való behurcolása és terjedésének elősegítése tilos, ha azok meghatározott növényeken vagy növényi termékeken előfordulnak

I. szakasz

Zárlati károsítók, amelyek a tagállamok területén nem fordulnak elő és az egész Európai Unióra nézve fontosak

a) Rovarok, atkák és fonálférgek fejlődésük valamennyi stádiumában

B. RÉSZ[435]

Zárlati károsítók, amelyeknek meghatározott védett zónákba való behurcolása és terjedésének elősegítése tilos, ha azok meghatározott növényeken vagy növényi termékeken előfordulnak

a) Rovarok, atkák és fonálférgek, fejlődésük valamennyi stádiumában

b) Baktériumok

c) Gombák

d) Vírusok és vírusszerű szervezetek

3. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez[440]

4. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez[441]

A. RÉSZ

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyek behozatala Magyarországra és az Európai Unió valamennyi tagállamába tilos

B. RÉSZ[443]

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok, amelyeknek meghatározott védett zónákba történő bevitele tilos[444]

5. számú melléklet a 7/2001. (I. 17.) FVM rendelethez[446]

A. RÉSZ

Növények, növényi termékek és egyéb anyagok Magyarországra, illetve valamely tagállamba történő behozatalakor alkalmazandó különleges előírások

I. szakasz

Az Európai Unió tagállamain kívüli területekről származó növények, növényi termékek és egyéb anyagok

II. szakasz

Az Európai Unió tagállamaiból származó növények, növényi termékek és egyéb anyagok