84/2013. (XII. 30.) EMMI rendelet

a fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 15. pontja alapján meghatározott feladatkörömben eljárva - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) E rendelet hatálya

a) a központi költségvetésről szóló törvénynek az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetében eredeti előirányzatként megállapított fejezeti kezelésű előirányzatokra,

b) a költségvetési évet megelőző évek központi költségvetéséről szóló törvényeiben az a) pont szerinti fejezetet irányító szerv vezetője (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium és annak jogelődjei költségvetési fejezetében megállapított fejezeti kezelésű előirányzatok költségvetési maradványára és

c) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján a költségvetési év során megállapított új fejezeti kezelésű előirányzatokra

[az a)-c) pont szerinti előirányzatok a továbbiakban együtt: előirányzatok] terjed ki.

(2) E rendeletet

a) a Nemzeti Együttműködési Alap, valamint

b) az egyházi közgyűjtemények és közművelődési intézmények támogatása, a Hittan oktatás támogatása és az 5000 lakosnál kisebb településeken szolgálatot teljesítő egyházi személyek jövedelempótléka

felhasználására jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A III. és IV. Fejezetet a Nemzeti Együttműködési Alap felhasználására nem kell alkalmazni.

(4) E rendeletet az állami sportcélú támogatások felhasználására nem kell alkalmazni.

2. § Az előirányzatoknak az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 109. § (5) bekezdése szerinti felhasználási szabályait az 1. melléklet tartalmazza. Az 1. mellékletben meghatározott felhasználási szabályokat az egyes előirányzatokhoz rendelt megfelelő államháztartási egyedi azonosító számmal (a továbbiakban: Áht-azonosító) azonosított előirányzatra kell alkalmazni, annak a fejezeten belüli címrendi besorolásától függetlenül.

II. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZATOK FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. Az előirányzatok felhasználása

3. § (1) A visszatérítési kötelezettséggel terhelt költségvetési támogatás a visszatérítési határidő lejárta előtt írásban benyújtott, a kedvezményezett részletes indokolását tartalmazó kérelmére - a támogató döntése alapján - az Áht. 97. § (1) bekezdésének megfelelően minősíthető vissza nem térítendővé.

(2) Visszatérítési kötelezettség előírása mellett vállalható kötelezettség - az előirányzatok céljának megfelelően -az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatással, vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján megvalósuló pályázatos vagy kiemelt projekteknek az európai uniós forrás lehívásáig felmerülő kiadásai megelőlegezése céljából. A visszafizetési kötelezettséget az európai uniós, vagy egyéb nemzetközi szerződés alapján biztosított forrás beérkezésének üteme szerint kell teljesíteni. A kedvezményezett az igénybe vett költségvetési támogatást akkor is köteles visszatéríteni, ha azt az európai uniós forrásból, vagy az egyéb nemzetközi szerződés alapján részére nem folyósítják.

(3)[1] Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, korábban megítélt támogatások esetében a támogatás az e rendelet alapján nyújtható támogatással együttesen sem haladhatja meg a vonatkozó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást, vagy legmagasabb támogatási összeget.

3/A. §[2] (1) Az előirányzatok terhére az alkotóművészeti, az előadó-művészeti, a múzeumi, a könyvtári, a levéltári, a közművelődési és az örökségvédelmi-műemlékvédelmi tevékenységek tekintetében az Európai Bizottság SA.34770 (2012/N-2). számú határozata szerinti kulturális célú támogatás nyújtható a következő célokra:

a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, digitalizálására, valamint hazai és határon túli terjesztésére, hozzáférhetővé tételére;

b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre;

c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre;

d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre;

e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra;

f) kulturális vidékfejlesztésre;

g) kulturális jellegű civil és nonprofit szervezetek támogatására;

h) határon túli magyar kultúra támogatására;

i) a nemzetiségek kultúrájának támogatására.

(2) A támogatás maximális mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át.

(3) Pályázaton kívüli visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő kulturális célú támogatás csak akkor nyújtható, ha

a) a támogatandó cél a kultúra fejlesztésében stratégiai jelentőségű,

b) kulturális hatása országos, illetőleg nemzetközi,

c) a támogatás biztosításával jelentős előny érhető el, illetőleg jelentős hátrány hárítható el, vagy

d) a támogatandó cél másképp nem érhető el vagy az időmúlás következtében okafogyottá válna.

(4) A pályázaton kívüli támogatás iránti kérelmet megfelelő dokumentumokkal és adatokkal alá kell támasztani és meg kell jelölni a támogatási igény nagyságát.

4. §[3] (1) Csekély összegű (de minimis) támogatás - az 5. §-ban foglalt esetet kivéve - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet) alapján nyújtható.

(2) A csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(3) A kedvezményezettnek a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendelet 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozata szerinti, továbbá az e rendelet alapján számára odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának együttes összege nem haladhatja meg a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletben meghatározott felső határt.

5. § (1)[4] Közszolgáltatás ellentételezése céljából támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: csekély összegű közszolgáltatási támogatásokról szóló bizottsági rendelet) és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: Határozat) alapján nyújtható.

(2)[5] A csekély összegű közszolgáltatási támogatásokról szóló bizottsági rendelet alapján nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a csekély összegű közszolgáltatási támogatásokról szóló bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(3)[6] A kedvezményezettnek a csekély összegű közszolgáltatási támogatásokról szóló bizottsági rendelet 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott nyilatkozata szerinti, továbbá az e rendelet alapján számára odaítélt támogatások bruttó támogatástartalmának együttes összege nem haladhatja meg a csekély összegű támogatásokról szóló bizottsági rendeletben meghatározott felső határt.

(4) A Határozat alapján nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, ideértve az ésszerű nyereséget. A támogatás mértékét a Határozat 5. cikke szerint kell megállapítani.

(5) Ha a kedvezményezett a Határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, a túlkompenzációt a Határozat 6. cikk (2) bekezdésében foglaltak alapján köteles visszafizetni.

(6) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (4) és (5) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

2. A támogatási szerződés megkötéséhez szükséges nyilatkozatok, dokumentumok

6. § (1) A kedvezményezettnek a támogatási szerződés megkötéséhez az Ávr. 72. § (2) és (3) bekezdésében meghatározottakon túl a támogatóhoz a következő dokumentumokat kell benyújtania:

a) a gazdasági társaságnak nem minősülő gazdálkodó szervezet esetében hatályos létesítő okiratának egyszerű másolatát;

b) gazdálkodó szervezet esetében a létezését jogszabályban meghatározottak szerint igazoló okirat (különösen cégkivonat, hatályos nyilvántartási adatokról szóló igazolás vagy kivonat), egyéni vállalkozói igazolvány, - ha a gazdasági tevékenység gyakorlását jogszabály hatósági engedélyhez köti - a hatósági engedély bíróság, hatóság, közjegyző vagy - egyedi támogatási igény esetén - a támogató által hitelesített másolatát;

c) a gazdálkodó szervezet képviselőjének közjegyző által hitelesített aláírási címpéldányát, ügyvéd által ellenjegyzett aláírás-mintáját vagy a számlavezető pénzforgalmi intézmény által vezetett aláírási kartonja másolatának a számlavezető pénzforgalmi intézmény által hitelesített eredeti példányát;

d) a létesítő okiratban meghatározott képviselőtől eltérő képviselet, valamint a (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott szervezet és a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban: Ehtv.) 16. § (2) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő belső egyházi jogi személy esetén a szervezet képviselőjének aláírási jogosultságát igazoló - közokiratnak vagy teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősülő - okiratot;

e)[7] ha jogszabály, a pályázati kiírás vagy a támogató azt a költségvetési támogatás biztosítása feltételeként előírta, a saját forrás rendelkezésre állásáról szóló, az Ávr. 72. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolást vagy nyilatkozatot, valamint az annak a kedvezményezett által történő felhasználása ütemezését is tartalmazó részletes költségtervet;

f) a kedvezményezett nyilatkozatát az elszámolás alapjául szolgáló dokumentumok fellelhetőségéről, illetve - a fellelhetőség megváltozása esetére - a változás-bejelentési kötelezettség elfogadásáról;

g) ha a kedvezményezett olyan gazdasági társaság, amely vonatkozásában a miniszter tulajdonosi jogokat nem, csak szakmai felügyeletet gyakorol, a tulajdonosi joggyakorló üzleti tervet elfogadó határozatát, továbbá az üzleti terv alapján elkészített költségtervet, kivéve ha a költségvetési támogatás forrása a Kormány egyedi határozatával kerül biztosításra;

h) határon túli magyar kedvezményezett esetén - ha azzal rendelkezik - magyarországi fizetési számlával rendelkező szervezet befogadó nyilatkozatát és a b) pontban meghatározott okirat magyar nyelvű fordítását;

i)[8] ingatlanhoz kapcsolódó felhalmozási célú támogatások esetében elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolatot;

j) csekély összegű (de minimis) támogatás, valamint csekély összegű közszolgáltatási támogatás esetén a kedvezményezett nyilatkozatát a 4. § (3) bekezdésében és az 5. § (3) bekezdésében meghatározott, a megelőző két pénzügyi évben és a folyamatban lévő pénzügyi évben kapott valamennyi csekély összegű (de minimis) támogatásról.

(2) Nem kell benyújtania

a) az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott dokumentumot

aa) a miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szervnek,

ab) az Ávr. 41. § (3) és (4) bekezdése alapján más költségvetési fejezet irányító szervének vagy az ilyen szerv vezetőjének irányítása alá tartozó költségvetési szervnek,

ac) az olyan gazdasági társaságnak, amelynek vonatkozásában a miniszter a tulajdonosi jogokat gyakorló nevében és helyett jár el és a miniszter egyben a támogató,

ad) az olyan közalapítványnak, alapítványnak, amely tekintetében a miniszter alapítói jogokat gyakorol és a miniszter a támogató,

b) az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott dokumentumot

ba) a helyi önkormányzatnak, a nemzetiségi önkormányzatnak, a helyi önkormányzatok vagy a nemzetiségi önkormányzatok társulásának, a térségi fejlesztési tanácsnak, valamint az ezek által alapított költségvetési szervnek,

bb) az Ehtv. szerinti bevett egyháznak és az Ehtv. 16. § (2) bekezdése szerint az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszter által nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személynek,

bc) a közoktatás információs rendszerébe bejelentkezett, OM azonosítóval nyilvántartott intézménynek vagy a felsőoktatás információs rendszerének intézménytörzsében nyilvántartott szervezetnek,

c) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott dokumentumot az Ehtv. 16. § (2) bekezdése szerint nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személynek és a határon túli egyháznak,

d) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumot

da) az olyan egyéni vállalkozónak, aki egyéni vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkezik,

db) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Civil tv.) 2. § 6. pontja szerinti civil szervezetnek.

(3) Ha a (2) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti kedvezményezett létezésével kapcsolatban kétség merül fel, a támogató előírhatja a kedvezményezett részére létezésének az Ehtv. 16. § (2) bekezdése szerinti igazolását.

(4) Határon túli magyar kedvezményezett esetén

a) a kedvezményezett írásbeli kérésére és indokolt esetben a támogató eltekinthet az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott dokumentumok benyújtásától, ha a támogatási igény benyújtását megelőző egy éven belül a kedvezményezett már nyújtott be támogatási igényt a támogatóhoz, és nyilatkozik arról, hogy adataiban a korábban benyújtott dokumentumokhoz képest változás nem történt;

b) a támogató az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentum helyett - ha a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy rajta kívül álló okból nem képes azt csatolni - elfogadhat a kedvezményezett létezését megfelelően igazoló más dokumentumot is.

(5) Nem magyarországi székhelyű kedvezményezett esetén a támogató az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott dokumentum helyett - ha a kedvezményezett nyilatkozik arról, hogy rajta kívül álló okból nem képes azt csatolni -elfogadhat a kedvezményezett képviselőjének aláírásképét megfelelően igazoló más, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság által kiállított dokumentumot is.

7. § (1) Az Ávr. 77. § (1) és (5) bekezdésében meghatározott kivételekkel és a támogatónak a határon túli költségvetési támogatások sajátos szabályairól szóló 98/2012. (V. 15.) Korm. rendelet alapján hozott eltérő döntése hiányában a kedvezményezett az Ávr.-ben meghatározott biztosítékként köteles - legkésőbb a részére megítélt költségvetési támogatás vagy a költségvetési támogatás első részlete folyósításának a támogatási szerződésben meghatározott időpontját megelőző ötödik napon - benyújtani a támogatóhoz valamennyi - jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető - fizetési számlájára vonatkozóan, a támogató javára szóló, csak a támogató írásbeli hozzájárulásával visszavonható beszedési megbízásra felhatalmazó nyilatkozatát pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt. Több bankszámla esetén a kedvezményezettnek meg kell adnia a felhatalmazó nyilatkozatok érvényesítésének sorrendjét is. A biztosítékadási kötelezettség elmulasztása esetén a költségvetési támogatás folyósítása annak pótlásáig felfüggesztésre kerül.

(2) A miniszter a Kincstár irányába - legkésőbb a támogatás kedvezményezett részére történő folyósításának jogszabályban meghatározott határidejét megelőző 5. napig - kizárólag akkor tesz az Ávr. 79. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú nyilatkozatot, ha az Áht. 52. § (4) bekezdése szerinti nem állami intézmény fenntartója a folyósítás - több részletben történő folyósítás esetén az egyes részletek folyósítása - időpontját magában foglaló hónapot megelőző hónap tizenötödik napjáig a miniszter részére megküldött megalapozott kérelmében bemutatja

a) a költségvetési támogatás - köztartozással megegyező összegű - visszatartásának az átvállalt közfeladat ellátására gyakorolt hatását, ennek részeként az érintett ellátottak számát, a közfeladat-ellátás színvonalcsökkenése mértékét, az elmaradó szolgáltatásokat, valamint a várható hatás érvényesülésének időtartamát;

b) a költségvetési támogatás visszatartásának hiányában a köztartozás megfizetésének várható időpontját.

3. A költségvetési támogatás folyósítása

8. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása a Kincstár által visszaigazolt kötelezettségvállalásra történhet, a kötelezettségvállalás dokumentumában foglalt összeg erejéig és ütemezéssel, ha a szükséges fedezet az előirányzat-finanszírozási tervnek megfelelően rendelkezésre áll.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nem állami fenntartású felsőoktatási intézmények részére a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 84. § (2) és (3) bekezdése szerint meghatározott költségvetési támogatás esetében a tárgyévre vonatkozó kötelezettségvállalásról szóló dokumentumok kiadásáig - de legkésőbb a költségvetési év április 30-áig - az utolsó ismert feladatmutató és a hatályos fajlagos támogatási összeg figyelembevételével havi időarányos költségvetési támogatás folyósítható. A kötelezettségvállalások alapján szükségessé váló esetleges korrekciókra az év hátralévő hónapjaiban időarányosan kerül sor.

4. A támogatási szerződés módosítása, beszámoltatás, ellenőrzés

9. § (1) A támogatási szerződés módosítását

a) a költségvetési támogatás célja, összege, az azt alátámasztó költségterv, továbbá a költségvetési támogatás felhasználásának kezdő időpontja és véghatárideje tekintetében az eredeti vagy a korábban módosított támogatási szerződésben a költségvetési támogatás felhasználására meghatározott véghatáridő leteltéig,

b) költségvetési támogatás felhasználásáról történő beszámolás határideje tekintetében az eredeti vagy a korábban módosított támogatási szerződésben meghatározott beszámolási határidő leteltéig

bármelyik fél írásban, a kedvezményezett által indítványozott módosítás esetén az általa benyújtott indokolt kérelemmel kezdeményezheti.

(2) Ha a támogatási szerződés megkötését követően eltérő finanszírozást megalapozó indok merül fel, a támogatási szerződést módosítani kell.

(3) A támogatási szerződésben meghatározott módon - a kedvezményezett írásbeli indokolási kötelezettsége mellett -a költségtervben rögzített összegek - a bérköltség és egyéb személyi jellegű kifizetések, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, a beruházás és a felújítás rovatok (a továbbiakban együtt: a költségterv rovatai) szintjén - a költségvetési támogatás és ha az előírásra került, a saját forrás főösszegén belül eltérhetnek.

(4) Költségvetési támogatás terhére történő felhasználás esetében a (3) bekezdés szerinti, a támogatási szerződésben meghatározott mértéket meghaladó eltérés elfogadására csak szerződésmódosítás keretében kerülhet sor az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.

10. § (1)[9] A költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó záró szakmai beszámoló és a pénzügyi elszámolás (a továbbiakban együtt: beszámoló) benyújtására előírt határidőt a költségvetési támogatás felhasználásának véghatáridejét követő hatvan napon belüli időpontra kell meghatározni.

(2) A pénzügyi elszámolást a támogatási szerződés mellékletét képező költségtervvel összehasonlítható módon kell elkészíteni. A pénzügyi elszámolás számlaösszesítőből és a költségvetési támogatás és ha az előírásra került, a saját forrás felhasználását igazoló, a százezer forint értékhatárt meghaladó számviteli bizonylatoknak, kifizetést igazoló bizonylatoknak, valamint a költségvetési támogatás jogszerű és a céljának megfelelő felhasználását igazoló egyéb dokumentumoknak a kedvezményezett hivatalos képviselője által hitelesített másolatából áll. A költségek felmerülését igazoló, eredeti számviteli bizonylatokat a kedvezményezett záradékkal látja el, amelyen feltünteti, hogy a számviteli bizonylaton szereplő összegből mennyit számolt el a szerződésszámmal hivatkozott támogatási szerződés terhére.

(3) A beszámolót a támogató a kézhezvételt követő hatvan napon belül megvizsgálja és dönt annak elfogadásáról vagy elutasításáról. A támogató döntéséről, továbbá az esetleges visszafizetési kötelezettségről a döntést követő öt napon belül írásban értesíti a kedvezményezettet. A támogató a beszámoló elbírálására vonatkozó határidőt annak lejárta előtt, indokolt esetben egy alkalommal legfeljebb húsz nappal meghosszabbíthatja hiánypótlás, kiegészítés kérés esetén.

11. § (1)[10] A feladatmutató alapján fajlagos támogatási összegek alkalmazásával megállapított, továbbá az 1. mellékletbe foglalt táblázat 64., 130-133., 138., 140-141. és 144-145. sora szerinti előirányzatokból nyújtott költségvetési támogatás kivételével a költségvetési támogatás minimum 3%-át érintően, de minden 100 millió forint feletti kötelezettségvállalás esetében a támogató - a felhasználási időszakban, vagy az elszámolás benyújtását követően, de legkésőbb az elszámolás elfogadását követő hat hónapon belül - a helyszínen is ellenőrzi a költségvetési támogatás felhasználását.

(2) A támogató a beszámoltatás során ellenőrzi, hogy a költségvetési támogatás felhasználása során a kedvezményezett a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény előírásait betartotta-e. Az ennek megállapításához szükséges dokumentumokat a kedvezményezett a közbeszerzési eljárás befejezését követően köteles a támogató részére benyújtani. A kedvezményezett számára e kötelezettséget a benyújtandó dokumentumok körének és a benyújtás határidejének meghatározásával a támogatási szerződésben kell előírni.

5. Alapítvány, egyesület és gazdasági társaság részére nyújtott költségvetési támogatás

12. § (1) A Civil tv. 2. § 8. pontja szerinti költségvetési támogatás esetén a támogatási szerződésben meg kell határozni a feladat ellátásához közvetlenül kapcsolódó, arányos működési költségeket finanszírozó támogatásrészt.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában működési költségként különösen a következők vehetők figyelembe:

a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény

aa) 79. §-a szerinti személyi jellegű ráfordítások,

ab) 83. § (3) bekezdése szerinti fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, valamint

ac) 86. § (7) bekezdés c) pontja szerint a visszafizetési kötelezettség nélkül átadott, pénzügyileg rendezett, véglegesen átadott pénzeszközök összege,

b) székhely, működési hely - kivéve, ha az valamely alapító, tag, tisztségviselő, alkalmazott vagy ezek közeli hozzátartozójának magánlakása is egyben - fenntartásával és működtetésével kapcsolatos költségek, így különösen az ingatlan bérleti díja és a kedvezményezettet terhelő közműdíjak,

c) postaköltség, telefon- és internet-szolgáltatás alapdíja.

13. § (1) Azon nonprofit gazdasági társaságok esetében, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, a miniszter által - nem pályázat útján - támogatott közhasznú feladatokat közhasznú keretszerződésben kell rögzíteni, amelyben meg kell határozni a közhasznú keretszerződés időbeli hatályát. A közhasznú keretszerződés alapján megkötött támogatási szerződésben minden esetben hivatkozni kell a közhasznú keretszerződésre és az abban meghatározott, a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra.

(2) Azon nonprofit gazdasági társaságok részére, amelyek felett a tulajdonosi jogokat nem a miniszter gyakorolja, csak a létesítő okiratban meghatározott közhasznú feladatokhoz nyújtható költségvetési támogatás. A támogatási szerződésben hivatkozni kell a támogatási szerződéssel biztosított közhasznú feladatra.

(3) A nonprofit gazdasági társaságok részére közhasznú keretszerződésük alapján a szerződésben foglalt feltételekkel, valamint az olyan egyéb gazdasági társaságok részére, amelyek vonatkozásában a tulajdonosi jogokat a miniszter gyakorolja, a velük kötött keret-megállapodás alapján az abban foglalt feltételekkel az év elejei indulással járó pénzügyi nehézségek áthidalása érdekében - kérelemre - áthidaló költségvetési támogatás adható. Az áthidaló költségvetési támogatás legfeljebb négy hónapra nyújtható, a tárgyévet megelőző évben nyújtott költségvetési támogatás egy hónapra eső összegének figyelembevételével. Az áthidaló költségvetési támogatás a tárgyévi közhasznú támogatás részét képezi.

(4) Azon gazdasági társaságok esetében, amelyek tekintetében az állam tulajdonában álló társasági részesedés tulajdonosi joggyakorlója nevében és helyett a miniszter a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 8. § (7) bekezdése szerinti megbízáson alapuló meghatalmazással jár el, tőkeemelésre az Áht. 45. § (2) bekezdésében meghatározott jóváhagyás birtokában kerülhet sor.

6. Költségvetési támogatások lebonyolító szerven keresztül történő felhasználása

14. § (1) A pályázati vagy egyedi elbírálás útján nyújtható támogatásokkal kapcsolatos feladatok ellátására a miniszter lebonyolító szervet vehet igénybe, azzal hogy a támogatási döntést kizárólag a miniszter hozhatja meg. A lebonyolító szerv az Áht. 36. §-ában és az Ávr. 52. §-ában meghatározottak szerinti kötelezettségvállalási jogkörét, valamint az utalványozás Áht. 38. §-ában és az Ávr. 59. §-ában meghatározottak szerinti jogkörét kizárólag a (3) bekezdésben meghatározottak szerint gyakorolhatja, ha azt a miniszter által a lebonyolító szervvel kötött együttműködési megállapodás (a továbbiakban: együttműködési megállapodás) kifejezetten lehetővé teszi.

(2) Az együttműködési megállapodásnak az Ávr. 75. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell

a) a cél megvalósításához rendelt pénzügyi források összegéről és rendelkezésre állásáról szóló nyilatkozatot, továbbá a miniszter által vezetett minisztérium Kincstárnál vezetett fizetési számlájára vonatkozó rendelkezéseket;

b) a pályázati vagy egyedi elbírálási folyamat ütemezését, a lebonyolító szerv feladatainak részletezését, valamint ha a (3) bekezdésben meghatározott jogkörök bármelyikének gyakorlása a lebonyolító szerv részére átadásra kerül, e jogkör gyakorlásának részleteit (különösen a lebonyolító szerv által alkalmazandó iratmintákat, vezetendő nyilvántartásokat, az adatszolgáltatások tartalmát, szerkezetét és rendjét);

c) a lebonyolítói feladatokhoz kapcsolódóan felmerülő költségek - módosított teljesítés szemléletű könyvvezetés alkalmazása esetén kiadás - körében

ca) a nem központi költségvetési szervként működő lebonyolító szerv esetén a lebonyolító szerv által elszámolható költségek körét, valamint annak mértékét és rendelkezésre bocsátásának módját, továbbá az azzal történő elszámolási kötelezettség előírását,

cb) központi költségvetési szervként működő lebonyolító szerv esetén a lebonyolítói feladat ellátásához kapcsolódó kiadás fedezetének a szervezet költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezett összegét és a lebonyolítás során történt felhasználásának bemutatását célzó tájékoztatási kötelezettség előírását;

cc) a cb) alpont szerinti előirányzat hiányában - a Kormánynak az Áht. 33. § (1) bekezdése szerinti egyedi határozata alapján, illetve a miniszter irányítása alá tartozó központi költségvetési szerv lebonyolító szerv esetében az Áht. 33. § (4a) bekezdése szerinti előzetes engedély szerint -átcsoportosított előirányzat összegét, az azzal történő elszámolási kötelezettség előírását, valamint az elszámolható kiadások körét;

d) szükség szerint a kedvezményezett által elszámolható költségek körét és mértékét;

e) a 17. § (1) bekezdésében meghatározott értékelő bizottság tevékenységével kapcsolatos, a lebonyolító szerv feladatait érintő rendelkezéseket;

f) a támogatási szerződésekkel kapcsolatos módosítási kérelmek bírálatának menetét;

g) a pályázati monitoring, értékelés szakmai és pénzügyi eljárásrendjét, ideértve mind a lebonyolító szerv, mind a kedvezményezettek vonatkozásában a szakmai beszámoló és pénzügyi elszámolás tartalmának, teljesítésének és elfogadásának a rendjét, valamint a mintavételes, tételes vagy kockázatelemzésen alapuló, dokumentált szakmai helyszíni ellenőrzés rendszeres végzését.

(3) A miniszter az együttműködési megállapodásban a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg erejéig

a) a kötelezettségvállalásnak - az Ávr. 68. § (5) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglaltakra tekintettel a pályázat útján nyújtott támogatás odaítéléséről szóló döntés kivételével - az Áht. 36. §-ában és az Ávr. 52. §-ában meghatározottak szerinti jogköre, vagy

b) az utalványozás Áht. 38. §-ában és az Ávr. 59. §-ában foglaltak szerinti jogköre, vagy

c) az a) és b) pontban foglalt jogkörök mindegyikének

gyakorlását a lebonyolító szerv számára átadhatja.

(4) Az Áht. 36. § (4a) bekezdésének sérelmével vállalt kötelezettség teljes összegére, valamint a lebonyolító szerv által a (3) bekezdés a) vagy c) pontja alapján vállalt kötelezettségnek az együttműködési megállapodásban meghatározott, a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeget meghaladó részére történő fedezet biztosítása esetén a lebonyolító szervvel szemben a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) Ha a lebonyolító szerv más miniszter irányítása alá tartozó költségvetési szerv, az együttműködési megállapodást a lebonyolító szerv irányító szerve is aláírja. Ebben az esetben az irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy a (4) bekezdés szerinti jogosulatlan kötelezettségvállalás összegének megfelelő előirányzatot a miniszter jelzése alapján az irányítása alatt álló lebonyolító szervtől elvonja, támogatási előirányzat hiányában a lebonyolító szerv bevételei terhére a miniszter által vezetett minisztérium javára történő fizetési kötelezettség teljesítéséről intézkedik.

(6) A lebonyolító szerv a támogatási szerződés megkötése és a támogatás folyósítása során megfelelően köteles alkalmazni az e rendeletben foglaltakat.

15. §[11] A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklet 3.2.6.1. pontja alapján a közcélú juttatások körében adómentes kifizetéseket az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő teljesíti.

III. FEJEZET

A PÁLYÁZATI ÚTON NYÚJTOTT ÉS AZ EGYEDI DÖNTÉSSEL BIZTOSÍTOTT KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

7. A pályázati úton nyújtott költségvetési támogatások különös szabályai

16. § (1) Az előirányzatokból pályázati úton nyújtott költségvetési támogatások tekintetében a II. Fejezet rendelkezéseit az ebben az alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A pályázati kiírást a támogató honlapján, valamint határon túli magyar pályázóknak szóló pályázat esetén szükség szerint a pályázattal érintett országok egy napi- vagy hetilapjában teszi közzé. A civil szervezetek számára is nyitott pályázati felhívást a Civil Információs Portálon is közzé kell tenni, amelyről a Civil Információs Portállal összefüggésben illetékes szervezet hivatalból gondoskodik.

(3) A pályázó a 6. §-ban, valamint az Ávr. 72. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott dokumentumokat a pályázat benyújtásával egyidejűleg nyújtja be.

17. § (1) A pályázatokat - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a miniszter vagy a lebonyolító szerv által kijelölt értékelő bizottság (a továbbiakban: bizottság) véleményezi. A bizottság eljárási rendjét a kijelölő határozza meg.

(2) A bizottság a pályázat elbírálásához szükséges javaslatát a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejártát követő harminc napon belül készíti el és azt a pályázat kiírója öt napon belül a támogató elé terjeszti. Az elbíráláshoz szükséges javaslat elkészítésére előírt határidőtől a pályázat kiírója - indokolt esetben és a pályázati kiírásban rögzített módon - eltérhet.

(3) A bizottság a véleményét a tagok részvételével megtartott ülésen alakítja ki.

(4) A bizottság javaslatát minden esetben emlékeztetőben kell rögzíteni. Ha a pályázat jellege ezt lehetővé teszi, az emlékeztetőben az adott pályázaton forráshiány miatt nem támogatott, de szakmailag megfelelő, költségvetési támogatásra érdemesnek ítélt pályázatok sorrendjét is meg kell határozni és a döntési javaslatban fel kell tüntetni.

18. § A pályázatok alapján nyújtandó költségvetési támogatásokról a támogató a bizottság javaslatának benyújtásától számított harminc napon belül dönt. E határidőtől a támogató - indokolt esetben és a pályázati kiírásban meghatározott módon - eltérhet.

8. Az egyedi döntéssel biztosított költségvetési támogatások különös szabályai

19. § A nem pályázati úton biztosított költségvetési támogatás tekintetében a II. Fejezet rendelkezéseit az ebben az alcímben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

20. § (1) A kedvezményezett a költségvetési támogatást írásban igényli (a továbbiakban: egyedi támogatási igény) a minisztertől.

(2) Az egyedi támogatási igénynek tartalmaznia kell a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések részletes ismertetését, azok tervezett szakmai hatásait, összefüggéseit.

(3) A támogatási döntés meghozatalában a miniszternek mérlegelési joga van, amely során vizsgálja a költségvetési támogatás forrásául szolgáló előirányzat által finanszírozott közfeladat - igénylő által történő - ellátásának szervezeti célszerűségét, valamint a kérelemnek a közfeladat ellátását szolgáló megfelelését.

(4) Ha az egyedi támogatási igény nem tartalmazza a (2) bekezdésben meghatározottakat, a miniszter annak kézhezvételétől számított nyolc napon belül nyolc napos határidő kitűzésével írásban felhívja az igénylőt a hiány pótlására. Ha az igénylő a hiányt határidőben nem vagy nem megfelelően pótolja, a miniszter az egyedi támogatási igényt elutasítja, és döntését az igénylővel írásban közli, megjelölve az elutasítás indokát.

(5) A miniszter az egyedi támogatási igényről az igény kézhezvételétől számított huszonegy napon belül dönt és döntését írásban közli az igénylővel. Az elbírálás határidejét annak lejárta előtt, a miniszter indokolt esetben legfeljebb huszonegy nappal meghosszabbíthatja, és erről az igénylőt írásban értesíti.

(6)[12]

(7)[13]

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

22. §[14]

23. § E rendelet

a)[15] az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013.12.24., 1. o.),

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114, 2012.4.26., 8. o.),

c) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3. o.),

d) az SA.34770 (2012/N-2). számú, a kultúráért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének fejezeti kezelésű előirányzataiból és a Nemzeti Kulturális Alapból nyújtott támogatás tárgyában hozott európai bizottsági határozat

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 84/2013. (XII. 30.) EMMI rendelethez[16]