17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet

a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 5. § (3) és (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, a szakképzési tankönyvek, az igazgatási szolgáltatási díj és az állami tankönyvtámogatás rendje tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) és n) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

I. FEJEZET

A TANKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS, PEDAGÓGUS-KÉZIKÖNYVVÉ NYILVÁNÍTÁS

1. Általános rendelkezések

1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény (a továbbiakban: Ntt.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott természetes és jogi személyekre.

(2) Könyvet az Ntt.-ben és az e rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint lehet tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítani.

(3) Az elektronikus úton rögzített (digitális) tananyag (a továbbiakban: digitális tananyag) jóváhagyására a könyv tankönyvvé nyilvánítására vonatkozó rendelkezéseket a 22. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Az eljárás megindítása

2. § (1) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás kérelemre indul.

(2) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási kérelmet

a) - a b) pontban meghatározott eltéréssel - az Ntt. 3. § (3) bekezdésében meghatározottak (a továbbiakban: kérelmező) nyújthatják be az Oktatási Hivatalhoz (a továbbiakban: hivatal),

b)[1] a könyvkiadást folytató jogi személy - ide nem értve az állami tankönyvfejlesztésért és kiadásért felelős szerv feladatait ellátó Eszterházy Károly Egyetemet (a továbbiakban: EKE) - az Ntt. 7. § (2) bekezdése szerinti nyilvános felhívás esetén nyújthatja be.

(3) Szakképzési tankönyv esetén az Ntt. 3. § (7) bekezdésében meghatározott szervhez kell a kérelmet benyújtani.

(4) A kérelmet írásban, papír alapon és a köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) részeként működtetett tankönyvi adatbázis kezelő rendszer alkalmazásával lehet benyújtani. A kérelem az adott könyv tankönyvvé vagy pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítására irányulhat.

(5) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási kérelemhez - a 24. § szerinti eljárás kivételével - csatolni kell:

a) az 1. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazó dokumentumot, valamint - az 5. §-ban szabályozott eljárások kivételével - a kiadói-szerkesztői jelentést, amely a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításra benyújtott könyv vonatkozásában a könyv tartalmi vonatkozásait meghatározó kerettanterv tankönyvvel lefedett tananyagának tanévhez igazodó felosztását tartalmazza,

b) azt a könyvet, amelynek tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítását kérik,

c) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog a könyv teljeskörű felhasználási jogaival,

d) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a könyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, akkor a nyilatkozatnak ki kell terjednie arra is, hogy a kérelmező a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartama alatt folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival, valamint

e) a 2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

(6) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási kérelemnek az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott mellékleteit kettő, az (5) bekezdés c) és d) pontja szerinti mellékleteit egy példányban kell benyújtani.

(7) Az eljárás tartama alatt a benyújtott könyvet - a 9. § (1) bekezdésében meghatározott eset kivételével - a kérelmező sem tartalmában, sem kivitelében nem változtathatja meg.

(8) Az e §-ban foglaltakat nem kell alkalmazni azon tankönyv esetében, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra az Ntt. 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) választott ki.

(9) Az Ntt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek esetén a pályázat elbírálása során kell az e rendeletben foglalt, a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási szakmai követelmények teljesítéséről meggyőződni.

(10) Az 1., a 7. és a 10. §-ban, valamint a 11. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak kivételével az I. Fejezetben foglaltakat nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a tankönyvet a miniszter kezdeményezésére az Ntt. 3. § (1) bekezdés c) pontja alapján fejlesztették ki.

3. § A könyv különböző kötésmódban megjelenő változatainak tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítása iránt külön kérelmet kell benyújtani. Kérelmet kell benyújtani abban az esetben is, ha a könyv borítója, impresszuma változik. A 2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kérelmenként kell megfizetni. A kérelmek egyidejűleg is benyújthatóak.

4. § (1)[2] Ha a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták - ide nem értve az 5. § (5) bekezdése szerint egybeszerkesztett könyveket, valamint a (3) bekezdésben meghatározott esetet -, a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárást ismételten le kell folytatni az igazgatási szolgáltatási díj újbóli megfizetését követően.

(2)[3] Nem jelenti a könyv tartalmi változtatását a benne szereplő helyesírási és nyomdahibáknak, továbbá a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás eljárásának ideje alatt megváltozott tényeknek, adatoknak a tankönyv, pedagógus-kézikönyv adott oldalain történő javítása, a tartós tankönyvvel kapcsolatos jelölés, feltéve, hogy a javítás miatt nem változik meg a lapok számozása, és a javításról készült jegyzéket a kérelmező - saját költségén - megküldi a hivatalnak, a könytárellátónak és a könyvtárellátón keresztül azoknak az iskoláknak, amelyek az adott tankönyvből, pedagógus-kézikönyvből a javítás évét megelőző három évben rendeltek.

(3)[4] Javítási kérelmet kell benyújtani akkor, ha a jóváhagyott tankönyvben, pedagógus-kézikönyvben helyesírási és nyomdahibának nem minősülő hibákat javítani kívánják, amennyiben azok nem haladják meg a tankönyv terjedelmének 10%-át. A kérelemhez - a hibák jellegétől, mennyiségétől függően - csatolni kell

a) a könyv javított oldalait, részeit vagy a javított könyvet kettő példányban,

b) a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást,

c) a javítások tételes felsorolását, továbbá

d) nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet - a javításokon túl - sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg.

(4) A javítás tényét a benyújtott tankönyvben, pedagógus-kézikönyvben fel kell tüntetni.

5. § (1) Ha a jogosult - a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás ideje alatt - a könyv felhasználási jogait másnak átengedi, erről a hivatalt harminc napon belül értesíti.

(2) A tankönyvvé nyilvánítás folyamatossága érdekében az új jogosultnak - a jogok átengedésétől számított harminc napon belül - a 2. melléklet szerint befizetett igazgatási szolgáltatási díj igazolásával együtt kérelmet kell benyújtania. A kérelemhez csatolni kell az új jogosult kérelmező nyilatkozatát arról, hogy

a) a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet - ide nem értve a tankönyv, pedagógus-kézikönyv borítójának, impresszumának, kötésmódjának a megváltoztatását - sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg,

b) a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartamára az új jogosult kérelmező rendelkezik a könyv kiadói szerződésben rögzített felhasználási jogaival,

c) a tankönyv, pedagógus-kézikönyv tartalmaz-e átvett szerzői művet vagy kapcsolódó jogi teljesítményt, és amennyiben tartalmaz, a nyilatkozatnak ki kell terjedni arra is, hogy a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartama alatt az új jogosult kérelmező folyamatosan rendelkezni fog az átvett szerzői mű vagy szomszédos jogi teljesítmény felhasználási jogaival, továbbá

d) a tankönyv, pedagógus-kézikönyv megfelel az e rendeletben meghatározott technológiai feltételeknek.

(3) Kérelmet kell benyújtania a kérelmezőnek a hivatalhoz a jóváhagyott tankönyv, pedagógus-kézikönyv megváltozó borítójára, impresszumára, kötésmódjára tekintettel is.

(4) A (3) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell

a) a megváltoztatott borítójú tankönyv, pedagógus-kézikönyv esetében az eredeti és a megváltozott borítót PDF formátumban elkészítve, kinyomtatva papír alapon egy példányban, a megváltoztatott kötésmódú tankönyv, pedagógus-kézikönyv esetében az eredeti és a megváltozott könyvet egy példányban, továbbá mindkét esetben a 2. melléklet szerinti igazgatási díj befizetéséről szóló igazolást, valamint a nyilatkozatot arról, hogy a jóváhagyott tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet - a borítón, az impresszumon, a kötésmódon kívül - sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatták meg; a változtatás tényét a benyújtott tankönyvben, pedagógus-kézikönyvben fel kell tüntetni,

b) amennyiben a tankönyv, pedagógus-kézikönyv borítója, impresszuma, kötésmódja kizárólag a (2) bekezdésben foglaltak miatt változott meg:

ba) a megváltoztatott borítójú tankönyv, pedagógus-kézikönyv esetében az eredeti tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet,

bb) kizárólag PDF formátumban a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet,

bc) a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást, továbbá

bd) az új jogosult nyilatkozatát arról, hogy a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet - a borítón, az impresszumon, a kötésmódon kívül - sem tartalmában, sem kivitelében nem változtatta meg.

(5) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításának időtartama alatt a felhasználási jog 2. § (2) bekezdés szerinti tulajdonosa jogosult a tulajdonában álló egyes tankönyvek egy tankönyvvé történő egybeszerkesztésére.

(6) Ha az egybeszerkesztés során az annak alapjául szolgáló - külön-külön tankönyvvé nyilvánított - tankönyvek tartalmához képest az új tankönyv

a) tartalma érdemben nem módosult, továbbá

b)[5] ára nem haladja meg a miniszter által rendeletben meghatározott legmagasabb fogyasztói árat (a továbbiakban: árkorlát),

a jogosult erre irányuló kérelmére a hivatal - külön tankönyvvé nyilvánítási eljárás lefolytatása nélkül - a tankönyvet a tankönyvjegyzékre felveszi.

(7) Az (5) bekezdés alapján egybeszerkesztett új tankönyv tankönyvvé nyilvánításának időtartama nem haladhatja meg az alapul szolgáló tankönyvek közül a legkorábban lejáró tankönyv tankönyvvé nyilvánítási engedélyében meghatározott időpontot.

3. A kérelmek elbírálásának rendje

6. § Ha a kérelem és mellékletei megfelelnek az e rendeletben meghatározott követelményeknek, a hivatal - legfeljebb huszonöt napos határidő kitűzésével - szakértőket rendel ki a benyújtott könyv véleményezésére. A 3. §-ban, valamint a 4. § (3) bekezdésében és az 5. § (3) bekezdésében szabályozott eljárás esetén legalább egy szakértőt kell kirendelni.

7. § (1) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell, hogy a könyv

a) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) felhatalmazása alapján kiadott Nemzeti alaptanterv rendelkezéseinek megfelelően alkalmas-e az adott műveltségi terület, tantárgy tananyagtartalmának oktatására, továbbá pedagógus-kézikönyv esetén a tananyagtartalmak és fejlesztési feladatok iskolai oktatásának szakmódszertani támogatására (tartalmilag követi-e a megnevezett kerettantervet), szakképzési tankönyv esetén a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény szerinti szakképzési kerettantervek rendelkezéseinek megfelel-e, alkalmas-e az adott szakképesítés szakképzési kerettantervében meghatározott szakmai tantárgyak, szakmai követelménymodulok, témakörök oktatására,

b) biztosítja-e a szaktudományok megfelelő szintű, tudományos, hiteles, tárgyilagos feldolgozását,

c) biztosítja-e az ismereteknek, fejlesztési feladatoknak az érintett tanulói korosztályoknak megfelelő pedagógiai módszerekkel történő közvetítését, továbbá pedagógus-kézikönyv esetén az adott tantárgyhoz kapcsolódó pedagógiai-szakmódszertani támogatást, tartalmaz-e részletes bibliográfiai hivatkozást,

d) nyelvezete, közérthetősége, stílusa megfelel-e az e rendeletben foglaltaknak,

e) technológiai kivitelezése megfelel-e az esztétikai (tipográfia, grafikai szerkesztés, színdinamika), egészségügyi (betűméret, könyvsúly, könyvméret, nyomdafesték) követelményeknek, továbbá

f) technológiai kivitelezése alkalmas-e a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás időtartama alatt történő felhasználásra.

(2) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell továbbá, hogy a könyv alkalmas-e

a) a tankönyv előállításának alapjául szolgáló, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) alapján kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek tananyagtartalmának a kerettantervben meghatározott időkeretben történő elsajátítására abban az esetben, ha kiadásra vagy jóváhagyásra került kerettanterv az adott könyv által lefedett pedagógiai szakaszra, továbbá pedagógus-kézikönyv esetén támogatja-e szakmai iránymutatással az időkeretek megtartását,

b) a tantárgyi, műveltségi területi követelmények elsajátítására az adott iskolatípusban és évfolyamon, továbbá pedagógus-kézikönyv esetén a követelményekre vonatkozó előírásoknak a tanulói fejlesztés céljából történő támogatására,[6]

ba) a nemzetiségi nevelést-oktatás esetén a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendeletben foglaltak megvalósítására,

bb) a két tanítási nyelvű iskolai oktatás esetén a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvéről szóló rendeletben foglaltak megvalósítására,

bc) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló rendeletben foglaltak megvalósítására,

bd) az alapfokú művészeti iskolában az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló rendeletben meghatározottak szerint a művészeti ismeretek közvetítésére,

c) szakképzési tankönyv esetén, amennyiben szakképzési kerettanterv kiadásra került, az abban meghatározottak szerint a szakmai tantárgyak, szakmai követelménymodulok, témakörök oktatására, továbbá

d) középiskolai tankönyv esetén az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendeletben foglalt egyes tantárgyakhoz rendelt részletes vizsgakövetelményekre való felkészítésre.

(3) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárás során a vizsgálatnak ki kell térnie arra is, hogy

a) a könyv

aa) a tanítási-tanulási folyamatban a szaktudományok eredményeit az adott évfolyamon vagy évfolyamokon a tanulók tipikus fejlettségi szintjéhez igazodóan, a kognitív fejlődés törvényszerűségeinek figyelembevételével a Nemzeti alaptanterv összefüggésrendszerében jeleníti-e meg, és az ismeretek elsajátítását az életkornak megfelelően differenciált didaktikai eszköztárral segíti-e,

ab) segíti-e a tanulói képességek, készségek kialakítását,

ac) valamint a könyvhöz tartozó munkafüzet idegen nyelvi könyvek esetében 1-8. évfolyamon tartalmaz-e kétnyelvű szószedetet a köteten belül mellékletként, továbbá

b) a tankönyvhöz kapcsolódó pedagógus-kézikönyv érdemi segítséget nyújt-e a tankönyvben foglaltak változatos eljárásokkal történő iskolai feldolgozásához, azok használatához.

(4) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban vizsgálni kell azt, hogy a könyv

a) összhangban áll-e a Magyarország Alaptörvényében foglalt általános emberi normákkal, egyetemes, nemzeti és nemzetiségi értékekkel,

b) tartalmaz-e az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény rendelkezéseibe ütköző tartalmakat, különösen az egyenlő bánásmódot, a nemek egyenlőségét sértő vagy a nemzetiségi, vallási közösségre nézve sértő, gyűlöletkeltő, továbbá a társadalmi esélyegyenlőtlenséget erősítő sztereotípiát, kijelentést, ábrát, fotót, grafikát,

c) mentes-e a politikai állásfoglalástól, továbbá

d) ütközik-e az iskolai reklámcélú tevékenység korlátozására vonatkozó jogszabályi előírásokba.

(5) Nem nyilvánítható tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé az a könyv, amelyik nem felel meg az (1)-(4) bekezdésben foglaltaknak.

8. § (1) A 7. §-ban meghatározottak vizsgálatát a hivatal által kirendelt szakértők végzik. A szakértői véleményt írásban kell elkészíteni.

(2) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban

a) a pedagógiai szakértő a feldolgozott tananyag szaktudományi, tantárgyi pontosságáról, tudományos hitelességéről, terminológiájáról, továbbá a tananyag taníthatóságáról és tanulhatóságáról, a tartalmi szabályozással kapcsolatos összhangról, a Nemzeti alaptantervben meghatározott kiemelt fejlesztési feladatoknak történő megfelelésről, továbbá kizárólag tankönyvek esetében az érintett korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével a tankönyvben alkalmazott szövegezés és ábrák érthetőségéről, kommunikációjáról, nyelvhelyességéről és helyesírásáról, továbbá nyelvi szabatosságáról,

b) a technológiai szakértő a technológiai kivitelezésről, az esztétikai és az egészségügyi követelményeknek való megfelelésről, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről, a kivitelezésről,

c) a nemzetiségi nyelven írt, valamint a nemzetiségi nyelvre vagy idegen nyelvre történt fordítást ellenőrző szakértő a fordításnak a szakmai, szaktudományi szempontoknak való megfeleléséről, az érintett korosztály tipikus fejlettségi szintjét figyelembe vevő érthetőségéről, az adott nyelven való szakmai megfelelőségéről, kommunikációjáról, nyelvhelyességéről és helyesírásáról, nyelvi és stilisztikai szabatosságáról

készít szakértői véleményt azzal, hogy a könyv pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítása során meg kell győződni a pedagógus-kézikönyvnek a pedagógus pedagógiai, szakmódszertani munkája támogatásának mértékéről.

(3) A (2) bekezdés a)-b) pontjában felsorolt szakértők a 7. § (1)-(4) bekezdésének való megfelelésről készítenek szakértői véleményt a 3. melléklet A) Bírálati szempontok a könyvekhez alcímben meghatározott szempontok alapján.

(4) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítási eljárásban a szakértő a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott szempontoknak való megfelelőségről készít szakértői véleményt.

(5) Az 5. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt eljárás során a hivatal, illetve az általa kirendelt szakértő csak a könyv technológiai szempontoknak történő megfelelését vizsgálja.

(6) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban az rendelhető ki pedagógiai szakértőként,

a)[7] akit a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet 1. melléklet 5. pontja szerinti akkreditáció szakterület 5.2. alpontjában meghatározott tantervi szakértői szakirány és 5.3. alpontjában meghatározott tankönyv, taneszköz szakértői tevékenység szakirány szakértőjeként tartanak nyilván,

b) aki az adott szakterületen tudományos címmel vagy tudományos fokozattal rendelkezik, vagy

c) aki az adott szakterületen, a felsőoktatásban, a szakképzés tankönyvei esetén a középfokú oktatásban szerzett 10 év oktatói, pedagógus gyakorlati idő meglétét igazolja.

(7) Ha nincs olyan szakértő, aki megfelel a (6) bekezdésben meghatározott feltételeknek, vagy a szakértő az eljárásban nem működhet közre vagy a közreműködést nem vállalja, a szakértői vélemény elkészítésére a hivatal

a) a Nemzeti Tankönyvtanács,

b) szakképzési tankönyv esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács

szakértői véleménye alapján megfelelő felkészültségű és hozzáértéssel rendelkező szakértőt rendel ki.

(8) A nemzetiségi iskolai nevelés-oktatáshoz készített tankönyv esetén az Országos Nemzetiségi Tanács által javasolt szakértő is kirendelhető.

(9) Nem lehet szakértő az, akitől nem várható tárgyilagos szakértői vélemény szolgáltatása, továbbá e személynek a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója. E rendelkezés alkalmazásában nem várható tárgyilagos szakértői vélemény attól,

a) aki az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül tankönyvnek, pedagógus-kézikönyvnek volt

aa) szerzője,

ab) szerkesztője,

ac) kiadója, vagy

ad) forgalmazója,

b) akinek a neve alatt az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül tankönyv szerepelt a tankönyvjegyzéken,

c) akinek a neve alatt szereplő könyvet, pedagógus-kézikönyvet az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül az iskolai oktatásban tankönyvként használt kiadványként forgalmaztak, vagy

d) aki olyan könyv, pedagógus-kézikönyv szerzője, amelynek tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási kérelmét az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül elutasították.

(10) Az eljárásban közreműködő szervezet és a döntéshozó szerv tagjaként nem járhat el az, aki a könyv elkészítésében - különösen annak írásában, szerkesztésében, szakmai vagy nyelvi lektorálásában és fordításában - részt vett, vagy a könyv kiadójával közvetlenül vagy gazdasági társaságon keresztül az eljárást megindító kérelem benyújtásának évét megelőző három éven belül munkavégzésre irányuló jogviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állt.

(11) A szakértő kirendelése előtt ötnapos határidő kitűzésével be kell szerezni az érintett szakértő írásos nyilatkozatát arról, hogy vele szemben nem áll fenn összeférhetetlenségi ok.

(12) A (2) és (6) bekezdésben meghatározott szakértőket szakértői véleményük elkészítéséért a 8. mellékletben meghatározott díjazás illeti meg.

9. § (1) A hivatal a rendelkezésére álló dokumentumok, adatok, szakértői vélemények alapján mérlegelve dönt. A hivatal a nem egybehangzó szakértői vélemények esetén felhívja a kérelem benyújtóját arra, hogy a szakértői véleményekben foglaltakról és a hivatal által kért javítások teljesítéséről a kézhezvételtől számított tíz napon belül nyilatkozzon. Ha a kérelem benyújtója a hivatal által meghatározottak teljesítését vállalja, az általa megadott határidőig - kérelmére - az eljárást legfeljebb hat hónapig fel lehet függeszteni.

(2)[8] Ha a pedagógiai szakértő nem javasolja a tankönyvvé nyilvánítást, a hivatal dönt arról, hogy az (1) bekezdés szerinti nyilatkozattétel szükséges-e.

(3)[9] A jogszabályban meghatározott feltételek teljesítésének ellenőrzésére - legfeljebb tíznapos határidő kitűzésével - a hivatal szükség esetén szakértőt rendel ki.

(4)[10] Ha a kérelem benyújtója a szakértői véleményekben foglaltakkal nem vagy csak részben ért egyet, a hivatal a megalapozott döntés meghozatala érdekében további (bírálati) szakértőt rendelhet ki, aki a vitatott kérdésekben foglal állást.

10. § (1) Ha a könyv a nemzetiségi nevelés-oktatás céljaira készült, a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatal - az 5. § (1) és (3) bekezdésében foglalt eljárások kivételével - a kérelmet, annak mellékleteit és a szakértői véleményeket véleményezés céljából megküldi az Országos Nemzetiségi Tanácsnak.

(2) Az Országos Nemzetiségi Tanács a megküldött iratok kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a rendelkezésre álló iratok alapján elkészíti véleményét, és megküldi a hivatalnak.

11. § (1) Azt a könyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra a miniszter - szakértői vélemények figyelembevételével - nyilvános pályázati eljárás során választott ki az Ntt. 3. § (1) bekezdés b) pontjára, továbbá (6) bekezdésére figyelemmel, a hivatal a miniszter döntése alapján tizenöt napon belül tankönyvvé nyilvánítja.

(2) Azt a könyvet, amelyet az Ntt. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint a miniszter kezdeményezésére a kísérleti tankönyvfejlesztési program keretében fejlesztettek ki, a hivatal - legfeljebb a (4) bekezdésben meghatározott időtartamra - a miniszter Nemzeti Tankönyvtanács szakértői véleményének mérlegelésével hozott döntésének megfelelően tizenöt napon belül tankönyvvé nyilvánítja.

(3) A kísérleti tankönyv kipróbálási folyamata a következőket kell, hogy magába foglalja:

a) a hatásvizsgálatot, amely felméri, hogy a tankönyv miként befolyásolja a tanulók tanulását és tanulási eredményeit (ismeret, tudás, képesség, attitűd), valamint felméri azt is, hogy a tankönyv által elérni szándékozott pedagógiai hatásokon felül várható-e további, nem tervezett pedagógiai hatás,

b) a gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálatát, amelynek során óralátogatások, kérdőíves felmérések és interjúk által a vizsgálatokat végző szakértők összegyűjtik és értékelik a tankönyveket használó tanárok, tanulók és szülők tapasztalatait, továbbá amennyiben a kísérleti tankönyv nemzetiségi nevelés-oktatás céljára készült, az érintett országos nemzetiségi önkormányzat véleményét,

c) a hatásvizsgálat és a gyakorlati alkalmazhatóság vizsgálati eredményeinek összegzését és értékelését, a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok megfogalmazását,

d) a tankönyv átdolgozását a vizsgálati eredmények és a továbbfejlesztésre vonatkozó javaslatok alapján.

(4) A kísérleti tankönyv kipróbálási időszaka legfeljebb három tanévre szólhat, amely nem hosszabbítható meg.

(5) A vizsgálatba legalább tíz iskolát be kell vonni.

(6)[11] A kísérleti tankönyv kipróbálási időszaka végén a miniszter a Nemzeti Tankönyvtanács szakértői véleményének mérlegelésével hozott döntése alapján az Ntt. 2. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti feladatkörében eljáró EKE a kísérleti tankönyv tankönyvvé nyilvánítását kezdeményezheti.

12. § (1) A könyv tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításának hatálya annak a tanévnek az utolsó napjáig tart, amelyik a határozat jogerőre emelkedését követő ötödik naptári évben fejeződik be. A tankönyv, pedagógus-kézikönyv borítójának, impresszumának, kötésmódjának a 3. § szerinti megváltozása miatt indult, valamint az 5. § (3) bekezdése szerinti eljárásban a könyv megváltozott borítójú, impresszumú, kötésmódú, valamint a 4. § (3) bekezdése szerinti javításokat tartalmazó változatának tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítása a megváltoztatott kivitelű és javított könyv tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításáról rendelkező jogerős határozatban megjelölt időpontig tart.

(2) A nevelési-oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként jóváhagyott információhordozó tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításáról szóló határozatnak tartalmaznia kell a nevelési-oktatási programnak (pedagógiai rendszernek) a megnevezését, továbbá azt a rendelkezést, hogy a tankönyv, pedagógus-kézikönyv kizárólag a nevelési-oktatási program (pedagógiai rendszer) részeként alkalmazható.

4. A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás megszűnése, megszüntetése

13. § (1) Megszűnik a könyv tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítása, ha

a) lejárt az az időszak, amelyre a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás szólt, és annak lejárta előtt legalább százhúsz nappal a kiadó nem kérte a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítását,

b) az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kérelem benyújtását elmulasztották, a kérelem benyújtásának kötelezettsége lejártát követő harmincadik napon,

c) a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet tartalmában vagy kivitelében megváltoztatták - az e rendeletben meghatározott kivétellel -, és azt külön eljárás lefolytatása nélkül mint az eredetileg tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánított könyvet tankönyvként, pedagógus-kézikönyvként forgalmazzák, a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás megszűnését kimondó határozat jogerőre emelkedésének napján.

(2) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás megszűnésének tényét a hivatal bejelentés alapján vagy egyébként hivatalból állapítja meg.

14. § (1) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás megszüntetését a hivataltól az kérheti, aki valószínűsíti, hogy a tankönyv, pedagógus-kézikönyv nem felel meg a 7. §-ban foglaltaknak. A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást.

(2) A hivatal a kérelemben leírtak megítéléséhez szakértőt rendel ki a 8. § szerint.

(3) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvé nyilvánítás megszüntetési eljárásban a 9-10. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

15. §[12] A tankönyvvé nyilvánítási eljárásban hozott elsőfokú döntések elleni fellebbezés elbírálásáról szóló döntését a miniszter a Nemzeti Tankönyvtanács véleménye alapján hozza meg.

5. A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása

16. § (1) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás legfeljebb három alkalommal meghosszabbítható. Az e rendeletben foglaltakat a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása során azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárást a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás határidejének lejártát megelőző legalább százhúsz nappal korábban kell kezdeményezni. A kérelemhez a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet egy példányban kell megküldeni a hivatalnak.

(2) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban a 7-10. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hivatalnak legalább egy szakértőt kell kirendelnie a tankönyv, pedagógus-kézikönyv ellenőrzésére.

(3) A nemzetiségi nyelv és irodalom, népismeret, az önálló fejlesztésű nemzetiségi nyelvű közismereti tankönyvek, valamint a magyar nyelven jóváhagyott tankönyvek nemzetiségi nyelvre történő fordítása tankönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során - az Országos Nemzetiségi Tanács támogató véleménye esetén - a meghosszabbítási eljárásban szakértőt nem kell kirendelni.

(4) A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához készített tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításának meghosszabbítása során a meghosszabbítási eljárásban nem kell szakértőt kirendelni, amennyiben legalább öt iskola igazolja, hogy a tankönyv, pedagógus-kézikönyv bevált, és az a kérelem benyújtását megelőző tanévben szerepelt az iskola tankönyv-, pedagóguskézikönyv-rendelésében. Ebben az esetben a kiadványt egy példányban kell megküldeni a hivatalnak.

(5) A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítása - a 12. § (1) bekezdésben meghatározottak szerint - öt évre szól.

6. A tankönyv, pedagógus-kézikönyv gyakorlati beválásának vizsgálata

17. § (1) A hivatal - költségvetésének terhére - szervezi meg a tankönyv, pedagógus-kézikönyv gyakorlati beválásának vizsgálatát azon tankönyv, pedagógus-kézikönyv esetében, amely folyamatosan kilenc éven keresztül a tankönyvjegyzéken volt.

(2) A gyakorlati beválás vizsgálatába legalább három, legfeljebb tíz olyan iskolát kell bevonni, amely a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet legalább két éven át alkalmazta. A gyakorlati beválás vizsgálatába bevont iskolák által adott szakvéleménynek tartalmaznia kell a vizsgálat szempontjainak figyelembevételével az érintett pedagógusok, tanulók, szülők, továbbá, amennyiben a tankönyvet nemzetiségi nevelés-oktatás céljára alkalmazták, az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét.

(3) A hivatal honlapján nyilvánosságra hozza a gyakorlati beválásvizsgálatok minősítését azzal, hogy azt az adott tankönyv, pedagógus-kézikönyv vizsgálatához kirendelt, könyvtípusonként kettő-kettő szakértő véleménye alapján kell megállapítani az alábbiak szerint:

a) egybehangzó támogató szakvélemény esetén a tankönyv, pedagógus-kézikönyv neve mellett "a gyakorlatban bevált",

b) nem egybehangzó támogató szakvélemény esetén a tankönyv, pedagógus-kézikönyv neve mellett "a gyakorlatban nem vált be"

minősítés szerepel.

(4) A hivatal a (2)-(3) bekezdésben foglaltak mérlegelésével hoz döntést a tankönyv, pedagógus-kézikönyv tankönyvjegyzékről való törléséről azzal, hogy a törölt tankönyvre tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás meghosszabbítási kérelem már nem nyújtható be.

II. FEJEZET

A TANKÖNYVJEGYZÉK

7. A tankönyvjegyzék vezetése

18. § (1) A tankönyvnek, pedagógus-kézikönyvnek tankönyvjegyzékre történő felvételét a kérelmező kérheti a hivataltól a hivatal által a KIR rendszereként működtetett elektronikus rendszeren keresztül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelem tartalmazza:

a) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatokat,

b) a tankönyvjegyzékre felkerülő adatok közzétételéhez történő hozzájáruló nyilatkozatot,

c) szakképzési tantárgyak tankönyvei esetében a kérelmező nyilatkozatát a tankönyv forgalmazni tervezett példányszámáról és az ez alapján meghatározott árat alátámasztó adatokról (így különösen az előző tanévben eladott példányszám; más, a példányszámot befolyásoló változás).

(3) A tankönyvjegyzékre kerülés feltétele, hogy a kérelmező vállalja

a) a tankönyv, valamint a digitális tananyag elektronikus úton történő átadását a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége részére, annak megkeresésére,

b) a tankönyv árkorlátnak megfelelő értékesítését az iskolai tankönyvellátás keretében,

c)[13]

(4) Azt a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra az Ntt. 3. § (6) bekezdése alapján a miniszter nyilvános pályázati eljárás során választott ki vagy amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra az Ntt. 3. § (1) bekezdés c) pontja szerint a miniszter kezdeményezésére kísérleti tankönyvként fejlesztettek ki, vagy pedagógus-kézikönyv fejlesztés keretei között hoztak létre, a hivatal a miniszter Nemzeti Tankönyvtanács szakértői véleményének mérlegelésével hozott döntésének megfelelően felveszi a tankönyvek hivatalos jegyzékére.

19. § (1)[14] A hivatal évente összeállítja a tankönyvek, pedagógus-kézikönyvek adott tanévre vonatkozó hivatalos tankönyvjegyzékét, és legalább harminc nappal az iskolai tankönyvrendelés határidejét megelőzően megküldi a miniszter részére az oktatásért felelős minisztérium honlapján való közzététel céljából, továbbá gondoskodik a tankönyvjegyzék folyamatos felülvizsgálatáról. A tankönyvjegyzék a 4. melléklet alapján a kérelemben feltüntetett adatokat tartalmazza.

(2)[15] A tankönyvnek és a kísérleti tankönyvnek az adott tanévben alkalmazott tankönyvjegyzékre történő felvétele az árkorlát meghatározásától kezdődően folyamatos, és a következő tanévre vonatkozóan június 15-éig lezárul.

(3)[16] A tankönyvjegyzékre azt a tankönyvet, pedagógus-kézikönyvet kell kérelemre felvenni, amely legalább a rendelési időszak kezdeti időpontjában hatályos tankönyvvé nyilvánítási, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási határozattal rendelkezik.

(4) A tankönyvjegyzékre történő felvétel iránti kérelem benyújtásakor a könyvkiadást folytató jogi személynek a 2. melléklet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat kell megfizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj magában foglalja az elektronikus formában megjelenő nyilvántartásba történő felvétel költségeit is, beleértve a bemutató rész és az elektronikus megrendelés elérhetőségét.

(5) Az adott tanévi tankönyvjegyzékre felvett tankönyv, pedagógus-kézikönyv ára az adott tanévre vonatkozóan nem emelhető.

20. § (1) El kell utasítani az adott tanévi tankönyvjegyzékre történő felvételre benyújtott kérelmet, ha a könyvkiadást folytató jogi személy

a) a tankönyv árát az előző tanévben alkalmazott árhoz képest változatlan közgazdasági feltételek mellett a KSH által előző naptári évre közzétett ipari termelői árindex száz százalékát meghaladóan meg kívánja növelni,

b) nem vállalja a 18. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettséget,

c) adott könyvét, amellyel a miniszter által kiírt nyilvános pályázati eljárásban részt vett, a miniszter nem választotta ki, vagy

d)[17] kérelmét június 15-ét követően nyújtotta be.

(2) A tankönyvet törölni kell a tankönyvjegyzékről, ha utóbb bebizonyosodik, hogy

a) a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet el kellett volna utasítani,

b) a könyvkiadást folytató jogi személy utóbb nem tesz eleget a tankönyvvé nyilvánítás valamely feltételének,

c) nem felel meg a miniszter által kiírt nyilvános pályázati eljárás során vállalt bármely feltételnek, vagy

d) a könyvkiadást folytató jogi személy a 18. § (3) bekezdésében vállalt kötelezettségeit megszegte.

(3) A tankönyvjegyzékre történő felvételről, illetve a tankönyvjegyzékről történő törlésről - az Ntt. 3. § (7) bekezdésében, illetve e rendelet 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a hivatal dönt.

(4) Az Nkt. 7. § (1) bekezdés d)-e) pontja szerinti szakképző iskola szakképzési tankönyve tankönyvjegyzékre történő felvételéről a szakképesítésért felelős miniszter a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács véleménye alapján dönt. A szakképesítésért felelős miniszter az általa jóváhagyott és a jegyzékről törölt tankönyvek jegyzékét megküldi a hivatalnak, amely gondoskodik a tankönyvek jegyzékre vételéről, törléséről.

8. Az árkorlát

21. § (1) A tankönyvjegyzékre tankönyv - ideértve a fakultatív hitoktatáshoz, a hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvet is - csak abban az esetben vehető fel, ha az ára az adott tanév vonatkozásában megfelel az árkorlátnak, függetlenül attól, hogy a tankönyv többszörözése és terjesztése üzletszerű vagy sem. E rendelkezés alkalmazásában a tankönyv többszörözése és terjesztése akkor üzletszerű, ha annak célja a nyereség elérése vagy a vagyonszerzés.

(2)[18] Az árkorlát meghatározásakor a tankönyv-előállítás és -forgalmazás tényleges és várható költségeit, így különösen a tankönyv terjedelmét, kivitelezését, várható példányszámát kell mérlegelni.

III. FEJEZET

EGYES SPECIÁLIS TANKÖNYVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

9. A digitális tananyag jóváhagyása

22. § (1) Ahol e rendelet kérelmezőről rendelkezik, a digitális tananyag jóváhagyási eljárásában a felhasználási jog jogosultját kell érteni.

(2) A digitális tananyag jóváhagyása iránti kérelemhez a 2. § (5) bekezdés a) és c)-e) pontjában meghatározottakat, továbbá

a) online digitális tananyag esetén

aa) az elérési útvonalát,

ab) a véleményezéshez szükséges hozzáférési jogokat biztosító információt,

ac) azt a nyilatkozatot, amelyben a kérelmező garantálja az anyag elérhetőségét és változatlanságát,

b) nem online digitális tananyag esetén a jóváhagyandó tananyagot

kell csatolni.

(3) A technológiai szakértő a technológiai kivitelezésről, valamint a szabványoknak való megfelelésről, a képernyő-elrendezésről, a kivitelezésről, a pedagógiai-didaktikai eszköztár támogatottságáról, az elektronikus adathordozón megjelenő könyv esetén a felhasználói igényeknek való megfelelésről készít szakvéleményt.

(4) A digitális tananyag bírálati szempontjait a 3. melléklet B) része tartalmazza.

(5) A digitális tananyag jóváhagyása, valamint a jóváhagyás meghosszabbítása a 12. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint öt évre szól.

10. A szakképzési tankönyvek

23. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a szakképzési tankönyvek tekintetében a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a kérelmezőnek a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet - feltéve, hogy a szakképesítésért felelős miniszter nem élt az Ntt. 3. § (7) bekezdésében meghatározott delegálási jogkörével, illetve a szakképesítés nem tartozik az (5) bekezdésben meghatározott körbe - a szakképesítésért felelős miniszterhez kell benyújtania, és az igazgatási szolgáltatási díjat is ide kell befizetnie;

b) a miniszter, valamint a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakképzési tankönyvei tekintetében a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslattétellel kapcsolatos feladatokat a beérkezett iratok alapján a szakmacsoportonként létrehozott bizottságai közreműködésével a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács látja el azzal a megszorítással, hogy a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanácsnak csak a nem egybehangzó szakértői vélemények, valamint a feltételt szabó szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie;

c) a nem a miniszter és nem a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakképzési tankönyvei tekintetében

ca) a tankönyvvé nyilvánítással összefüggő javaslattétellel kapcsolatos feladatokat a beérkezett iratok alapján az adott szakképesítésért felelős miniszter által létrehozott Szakmai Tankönyv Bizottság látja el azzal, hogy a Szakmai Tankönyv Bizottságnak csak a feltételt szabó szakértői vélemények esetében kell javaslatot tennie,

cb) a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet az adott szakképesítésért felelős miniszterhez kell megküldeni,

cc) a tankönyvjegyzéket az adott szakképesítésért felelős miniszter állítja össze és küldi meg közzététel céljából - az adott tanévi tankönyvjegyzék esetében első alkalommal november 20-áig - a hivatalnak,

d) ha a szakképzési tankönyv a nemzetiségi iskolai nevelés-oktatásához készült, az érintett szakképesítésért felelős miniszter beszerzi az Országos Nemzetiségi Tanács véleményét.

(2)[19] A Szakmai Tankönyv Bizottság legalább öt főből áll, működése feltételeit az adott szakképesítésért felelős miniszter biztosítja, a bizottság ügyrendjét az adott szakképesítésért felelős miniszter hagyja jóvá.

(3) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács tagjait és elnökét a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács javaslata alapján a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, a Szakmai Tankönyv Bizottság tagjait és elnökét az adott szakképesítésért felelős miniszter kéri fel és bízza meg öt évre.

(4) A Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács működésének feltételeit a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter biztosítja.

(5) A hivatal irányítási jogai gyakorlójának - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i)-j) pontja alapján - a hatáskörébe tartozó szakképesítésekhez készített tankönyvei benyújtásakor a hivatal jár el azzal, hogy a 8. § (7) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács szakmacsoport szerint illetékes tagjához kell fordulnia. A hivatalnak ebben az esetben a 9. §-ban foglaltakat kell alkalmaznia.

11. A hitoktatásban, hit- és erkölcstanoktatásban alkalmazott tankönyvekre vonatkozó különös szabályok

24. § Ha az egyházi jogi személy az Nkt. 35. §-a alapján a nevelési-oktatási intézményben fakultatív hitoktatást, hit- és erkölcstanoktatást szervez, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény szerinti bevett egyház kezdeményezésére a fakultatív hitoktatásban, a hit- és erkölcstanoktatásban alkalmazott könyv az e rendeletben szabályozott jóváhagyási eljárás mellőzésével az egyháznak a hivatalhoz tett bejelentése alapján tankönyvnek minősül és az adott tanévre vonatkozó tankönyvjegyzékre történő felvétel lezárásáig teljesített bejelentés esetén fel kell venni az adott tanévi tankönyvjegyzékbe, ha a tankönyv ára az adott tanév vonatkozásában megfelel az árkorlátnak. A fakultatív hitoktatásban, továbbá a hit- és erkölcstanoktatásban alkalmazandó tankönyvek jegyzékét a tankönyvjegyzék külön-külön részeként kell közzétenni.

IV. FEJEZET

A TANULÓI TANKÖNYVTÁMOGATÁS, A TANKÖNYVELLÁTÁS, A PEDAGÓGUSKÉZIKÖNYYV-ELLÁTÁS RENDJE

12. Az iskolai tankönyv-támogatási és -megrendelési igények felmérésének folyamata

25. § (1)[20] Az iskola igazgatója minden év április 20-áig köteles felmérni, hány tanulónak kell vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés útján.

(2)[21] Az iskola igazgatója június 10-éig tájékoztatja a szülőket arról, hogy mely tanulók lesznek jogosultak

a) az Ntt. 4. § (1) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra,

b) az Ntt. 4. § (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra,

c) nemzetiségi tankönyvellátásra az Ntt. 4. § (2) bekezdése alapján ingyenes tankönyvellátásra nem jogosult tanulók közül.

(3)[22] Az iskola igazgatója tájékoztatja a szülőket arról, hogy az iskola, az iskola fenntartója, illetve más támogató kíván-e biztosítani bármely további tankönyvtámogatási kedvezményt. Ennek tényét július 15-éig a könyvtárellátó felületén is rögzíti.

(4) Az iskola igazgatója az (1) bekezdésben meghatározott felmérés alapján megállapítja, hány tanuló

a) esetében kell biztosítani az Nkt. 46. § (5) bekezdésben meghatározott ingyenes tankönyveket,

b) esetében kell biztosítani az Ntt. 4. § (2) bekezdése szerinti normatív kedvezményt,

c) esetében kell biztosítani a miniszter által megállapított tanulói térítési díj ellenében a nemzetiségi tankönyveket,

d) igényel és milyen típusú tankönyvtámogatást az a)-b) pontokban foglaltakon túl.

(5)[23] A (4) bekezdés b) pontja szerinti igényeket az 5. mellékletben meghatározott igénylőlapon lehet benyújtani. Az igénylőlap benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni a normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratokat vagy az 5. melléklet szerinti igénylőlapon nyilatkozni kell a normatív kedvezményre való jogosultság későbbi időpontban történő igazolásáról. Az iratok bemutatásának tényét az iskola igazgatója rávezeti az igénylőlapra.

26. § (1) A 25. § szerinti kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:

a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás,

b) tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás vagy a magasabb összegű családi pótlék folyósításáról szóló igazolás,

c) a sajátos nevelési igényű tanuló esetén a szakértői bizottság szakvéleménye,

d) rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény esetén az erről szóló határozat.

e)[24] a gyermekvédelmi gondoskodás keretében nevelésbe vett vagy utógondozói ellátásban részesülő tanuló esetén a számára gyámhatósági határozat alapján gondozási helyet biztosító intézmény vezetője által a 11. melléklet szerint kiállított igazolás.

(2) A családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a lakossági folyószámla-kivonatot, a postai igazolószelvényt.

(3) Az iskola - a helyben szokásos módon - hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit.

(4) Az iskola nem kérhet igazolást olyan adatokról, amelyek tekintetében az Ntt. vagy az Nkt. alapján adatkezelőnek minősül, illetve amelyeket a szülő hozzájárulásával kezel.

(5) A 25. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott felmérés eredményéről az iskola igazgatója minden év június 15-éig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolaszéket, a szülői szervezetet, közösséget (a továbbiakban: szülői szervezet), az iskolai diákönkormányzatot, az iskola fenntartóját, és kikéri a véleményüket az iskolai tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

(6) Az iskola igazgatója az (5) bekezdésben meghatározott véleményezésre jogosultak véleménye alapján minden év június 17-ig meghatározza az iskolai tankönyvellátás rendjét, és erről a helyben szokásos módon tájékoztatja a szülőt vagy a nagykorú cselekvőképes tanulót, továbbá a fenntartót.

(7) Az iskola - az (5) bekezdésben meghatározott ideig - kezdeményezheti a tankönyvellátás támogatásának megállapítását a fenntartónál az állami tankönyvtámogatásra nem jogosult tanulók részére, egyidejűleg jelenti a fenntartó részére a 25. § (2) bekezdése szerinti támogatásra jogosultak számát.

13. Az országos tankönyvellátás, pedagóguskézikönyv-ellátás szereplőinek együttműködése

27. § (1)[25] A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának beszedése az Ntt. 1. § (2) bekezdése értelmében állami közérdekű feladat, amelyet a könyvtárellátó lát el.

(2)[26] A könyvtárellátó közfeladata ellátása érdekében a könyvtárellátó és a KIR adatkezelője együttműködik, amelynek keretében a KIR adatkezelője a könyvtárellátó részére átadja az átadáskor hatályos tankönyvjegyzéket, továbbá a KIR-ben szereplő és a tanulókra vonatkozóan az Ntt. 3. § (12)-(13) bekezdésében meghatározott adatokat.

(3)[27] A könyvtárellátó a közfeladata körébe tartozó tankönyv kiadótól történő rendelésének és az ezzel összefüggő tankönyvterjesztés ellátásának biztosítása érdekében a 9. mellékletben meghatározott kereskedelmi feltételeket érvényesíti.

(4)[28] A könyvtárellátó a tankönyvellátási szerződést a 10. mellékletben meghatározottak szerint köti meg.

28. § (1)[29] A könyvtárellátót a tankönyvterjesztési feladata ellátása ellenértékeként a tankönyv kiadójától a feladata ellátásának költségeit fedező díjazás illeti meg, amelynek mértéke az adott kiadótól terjesztésre átvett tankönyvek iskolai terjesztési árának a 20%-a.

(2)[30]

(3)[31] A könyvtárellátó nem tagadhatja meg a tankerületi központtól vagy a nem a tankerületi központ által fenntartott iskoláktól érkező a tankönyvellátási szerződés megkötésére irányuló megkeresést.

(4) A (3) bekezdésben meghatározottakon túl a könyvtárellátó köteles segítséget nyújtani a tankerületi központnak és a nem a tankerületi központ által fenntartott iskoláknak[32]

a)[33]

b) a szükséges tankönyvek, ajánlott és kötelező irodalom beszerzéséhez,

c) az e rendelet alapján meghatározott külföldi tankönyvek beszerzéséhez.

14. Az iskolai tankönyvrendelés és -ellátás, a pedagóguskézikönyv-rendelés és -ellátás rendje

29. § (1) Az iskolai tankönyvrendelést az iskola a fenntartója egyetértésének beszerzését követően közvetlenül a könyvtárellátó által működtetett elektronikus információs rendszer alkalmazásával a könyvtárellátónak küldi meg azzal, hogy a tanévenkénti:[34]

a) tankönyvrendelés határideje április utolsó munkanapja,

b) tankönyvrendelés módosításának és a normatív kedvezményben részesülők feltüntetésének határideje június 30.,

c)[35] pótrendelés határideje szeptember 15. [az a)-c) pontban foglaltak együtt a továbbiakban: tankönyvrendelés].

(1a)[36] A normatív kedvezményben részesülők státusmódosításának határideje október 1.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti tankönyvrendelést a tankönyvrendelés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján kell megtenni, legalább a kiválasztott tankönyvek címének, darabszámának, a kísérleti tankönyv megnevezésének, az érintett tanulóknak - ha ismertek - és a tanulókat esetlegesen megillető támogatásoknak - amennyiben ismertek - a feltüntetésével. Az iskolának a megrendelés során azokat a tanulókat is fel kell tüntetnie, akik számára nem rendel tankönyvet, az okok megjelölésével.

(3) A módosítás az iskola által rendelt tankönyvek számát tekintve tankönyvenként legfeljebb 15%-ban térhet el az eredeti rendeléstől. Módosításra és pótrendelésre akkor kerülhet sor, ha a módosítás oka

a) az osztálylétszám változása,

b) az, hogy az adott tanévi tankönyvjegyzék az (1) bekezdés a) pontjában fogalt határidőt követően újabb tankönyvvel, pedagógus-kézikönyvvel egészült ki, és az iskola a fenntartója engedélyével ezek közül választott.

(4)[37] A tankönyvrendeléseket a könyvtárellátó - az (1) bekezdés szerinti tankönyvrendelési határidőtől számított - tíz napon belül összesíti, és az adott tanévi tankönyvellátásban érintett kiadónak továbbítja.

(5)[38] A kiadó a könyvtárellátótól kapott megrendeléseket öt napon belül a könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül a könyvtárellátónak visszaigazolja, amiről a könyvtárellátó a rendelést leadó intézményeket értesíti.

(6)[39] Amennyiben a kiadó a könyvtárellátó megrendelését nem tudja elfogadni, kezdeményeznie kell - a visszaigazolásra rendelkezésére álló határidőn belül - a könyvtárellátó által működtetett elektronikus rendszeren keresztül annak módosítását vagy visszavonását, ami a jogszabályokban és tankönyvterjesztési szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket vonja maga után.

(7)[40] A tankönyvrendelés leadására jogosult intézmény a pótrendelés leadásán túli időszakban a tankönyvellátási szerződésben meghatározott feltételekkel is jogosult tankönyvrendelést leadni, amelyet a könyvtárellátó teljesít.

(8)[41] Az iskola az iskolában alkalmazott és az adott tantárgyhoz kifejlesztett, továbbá a tankönyvjegyzéken lévő pedagógus-kézikönyvek beszerzésére vonatkozó igényeit minden év június 30-áig pedagógus-kézikönyvenként összesítve meghatározza, és a pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos rendelését - amely bármely iskola esetén legfeljebb kettő, adott köznevelési tankönyvhöz fejlesztett pedagógus-kézikönyv lehet - a tankönyvrendelés módosításának határidejéig megküldi a könyvtárellátó részére. A kiadó az adott tankönyvéhez fejlesztett pedagógus-kézikönyveket térítésmentesen átadja a könyvtárellátó részére, amely azokat az iskolák részére továbbítja.

(9)[42] Az iskola a hit- és erkölcstanoktatáshoz a bevett egyház által alkalmazott tankönyvekre vonatkozó rendelését tankönyvenként és egyházanként összesítve küldi meg a könyvtárellátó részére. A könyvtárellátó az adott egyházra vonatkozó adatok összesítését követően megküldi az adatokat az érintett bevett egyház számára. A hit- és erkölcstanoktatáshoz alkalmazott tankönyvek beszerzéséről és az iskolákhoz tanévkezdésre történő eljuttatásáról a bevett egyház gondoskodik.

30. § (1) Az iskolai tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. Az iskolai tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

(2) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tennie, hogy azt a szülők megismerjék. A tankönyvrendelés elkészítésénél a szülői szervezet a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel véleménynyilvánítási joggal rendelkezik. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani.

(3) Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1-4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg.

(4) Az iskolának legkésőbb május 31-ig - a helyben szokásos módon - közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

(5) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés keretei között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken.

31. § (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét

a) a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség),

b) a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Módszertani Intézménye, Diákotthona és Gyermekotthona,

c) általános iskolai oktatásban részesülő tanulók esetén a Vakok Óvodája, Általános Iskolája, Speciális Szakiskolája, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézménye, Kollégiuma és Gyermekotthona

[az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: közreműködők] bevonásával is megszervezheti, figyelemmel az R. 8. §-ára.

(2) Ha a vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola a közreműködőket kéri az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a tankönyvrendelést a közreműködőknek kell megküldeni. A közreműködőhöz beérkező tankönyvrendelések összesítése alapján a közreműködő megkeresi az érintett kiadót, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a Szövetség rendelkezésére. Pontosan meg kell határoznia, hogy a kért tankönyvet melyik iskolába, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül ingyenesen köteles teljesíteni.

(3) Ha a kiadó a megkeresésnek nem vagy késve tesz eleget, a közreműködő írásos tájékoztatása alapján a tankönyvet a hivatal törli a tankönyvjegyzékből. A közreműködő írásos tájékoztatásához csatolja az adott tankönyv kiadójának küldött megkeresésének másolatát. A közreműködők az elektronikus úton megküldött tankönyveket a vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozzák, és a beérkezéstől számított hatvan napon belül megküldik az iskoláknak. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A közreműködők az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást vezetnek.

(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg.

32. § (1) A tankönyvrendelés, pedagóguskézikönyv-rendelés elkészítésével egyidejűleg az iskolai tankönyvellátás helyi rendjében az iskola igazgatójának meg kell neveznie a tankönyvfelelőst, annak feladatait, az iskolai tankönyvellátás során elvégzésre kerülő munka ellenértéke elismerésének elveit.

(2)[43] Az iskola a tankönyveket, pedagógus-kézikönyveket a könyvtárellátótól a tanulók, a pedagógusok részére megbízásából átveszi, majd a tankönyvellátás helyi rendjének elkészítésében foglaltaknak megfelelően a tankönyvfelelős részt vesz a tankönyvellátással, pedagóguskézikönyv-ellátással kapcsolatos iskolai helyi feladatok ellátásában.

(3)[44] A tankerületi központ által fenntartott iskola esetében a tankerületi központon keresztül az iskolának, a nem a tankerületi központ által fenntartott iskola esetében az iskolának a könyvtárellátó ellentételezést nyújt.

(4)[45] Az ellentételezés módja a nyújtott engedmény.

(5)[46] Az iskola igazgatója gondoskodik arról, hogy az Nkt. 46. § (5) bekezdése alapján az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket - a munkafüzetek és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveinek kivételével -, továbbá a pedagógus-kézikönyveket az iskola könyvtári állománynyilvántartásába vegyék, az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeljék, továbbá az iskolával jogviszonyban álló tanuló, illetve a pedagógus részére a tanév feladataihoz az iskola házirendjében és az iskolai tankönyvellátás rendjében meghatározottak szerint bocsássák rendelkezésre. Az iskolai házirend és az iskolai tankönyvellátás rendje által megállapított tankönyvellátási szabályok nem vonatkoznak a munkafüzetekre és az 1-2. évfolyamos tanulók tankönyveire. Az állam által térítésmentesen biztosított tankönyveket a pedagógus, a tanuló köteles az utolsó tanítási napon visszaszolgáltatni az intézmény könyvtárának.

(5a)[47] Ha a tanuló vagy a pedagógus az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, vele szemben a Polgári Törvénykönyv kártérítésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A tanulói tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt.

(7) Az iskolának a 26. §-ban meghatározottak szerint közzé kell tennie az iskolai tankönyvellátás helyi rendjét.

(8) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének és az ahhoz kapcsolódó fenntartói egyetértő nyilatkozat beszerzésének módját, továbbá e rendeletben nem szabályozott kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni.

V. FEJEZET

VEGYES RENDELKEZÉSEK

15. A tankönyvfejlesztési felhívás rendje, a nemzetiségi, sajátos nevelési igényű tanulók részére készített tankönyvekre vonatkozó részletes szabályok

33. § (1) Ha az Ntt. 7. § (2) bekezdésében meghatározottak alapján a miniszter a Nemzeti Tankönyvtanács szakértői véleményének kikérésével köznevelési célú nyilvános felhívást tett közzé a tankönyvfejlesztésre, a felhívásra benyújtott könyvek esetében a részt vevő kiadónak eleget kell tennie a

a) 2. § (6)-(7) bekezdésében, a 7. §-ban, továbbá

b) az 1., 2., 3. és a 6. mellékletben

foglalt elvárásoknak azzal, hogy a felhívásra benyújtott könyvek elbírálásához a szakértők személyére a hivatal tesz javaslatot.

(2) A miniszternek az Ntt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilvános pályázati felhívására elkészített könyvek benyújtásáért a kiadónak a benyújtott könyv, digitális tananyag, hangzó vagy videó anyag esetén a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott igazgatási szolgáltatási díjaknak megfelelő pályázati díjat kell fizetnie az Emberi Erőforrások Minisztériuma 10032000-01425190-00000000 számú fizetési számlájára, amelyet a felhívásra benyújtott pályázatok elbírálásába bevont szakértők díjazására és a pályázatok lebonyolításával összefüggő költségekre kell fordítani.

34. § (1)[48] A nemzetiségi oktatás nyelvének megfelelő, a nemzetiségi iskolai oktatáshoz külföldről behozott tankönyv tankönyvjegyzékre vételét az érintett országos nemzetiségi önkormányzat kezdeményezésére az EKE kérelmezi. A tankönyvet a kérelem alapján - feltéve, ha az a 7. §-ban foglaltaknak megfelel - fel kell venni a tankönyvjegyzékre. A könyvet a hivatal egy szakértővel megvizsgáltatja abból a szempontból, hogy megfelel-e a 7. § (4) bekezdésében meghatározott követelményeknek.

(2)[49] Ha nincs a tankönyvjegyzéken a két tanítási nyelvű oktatáshoz alkalmazható tankönyv, és az EKE által fejlesztett tankönyv előállítására sincs lehetőség, akkor a tankönyvellátást az oktatás nyelvének megfelelő, külföldről behozott tankönyvvel is biztosítani lehet az adott tanévben. Ebben az esetben a tankönyvvé nyilvánítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jegyzékre történő felvételt az iskola is kérheti, amennyiben kérelmében nyilatkozik arról, hogy az adott könyvet külföldön tankönyvként használják. A könyvet a hivatal egy, a célnyelv adott iskolatípusban történő tanításra megfelelő képzettséggel rendelkező szakértővel megvizsgáltatja abból a szempontból, hogy a 7. § (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelel-e. A szakértői díjazás mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás 10%-a. Az iskola kérelme esetén a tankönyvek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 10%-a.

(3) A nemzetiségi nyelv és irodalom, a nemzetiségi népismeret, valamint a nemzetiségi nyelvű közismereti munkatankönyvek esetében a tankönyvvé nyilvánítás meghosszabbítására nincs mód, a tankönyvvé nyilvánítás megszűnését követően a munkatankönyveket át lehet alakítani tartós tankönyvvé és munkafüzetté. A tartós tankönyvek után fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértéke a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 40%-a. A tartós tankönyvek szakértői díjazásának mértéke a pedagógiai szakértő esetében a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő szakértői díjazás 50%-a, a technológiai szakértő esetében annak 100%-a. Az átalakítás költségeit, valamint a tankönyvvé nyilvánítás igazgatási szolgáltatási díját az átalakítás kezdeményezője vagy az eljárás megindítója viseli.

(4)[50] Az érintett kiadó kérelmére és az Országos Nemzetiségi Tanács javaslatára a tankönyvjegyzékre fel kell venni azokat a nemzetiségi nevelés-oktatás céljára készített tankönyveket, amelyek engedélyszáma lejárt, és az adott oktatási formában, évfolyamon az adott tantárgyhoz nem áll rendelkezésre más tankönyv.

(5)[51] A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában alkalmazandó tankönyvek esetében - az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan - tankönyvjegyzékre felvehetők azok a sajátos nevelési igényű nevelés-oktatás céljára készített tankönyvek, amelyek engedélyszáma lejárt, és az adott oktatási formában, évfolyamon az adott tantárgyhoz nem áll rendelkezésre más tankönyv.

(6) A tankönyvben a 6. mellékletben meghatározott adatokat kell feltüntetni.

(7)[52] A szakgimnáziumi és szakközépiskolai tanulók nevelésében, oktatásában - az e rendelet rendelkezései alapján lefolytatott eljárásban tankönyvvé nyilvánított könyvekhez hasonlóan - tankönyvként alkalmazhatók azok a könyvek, amelyek a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet hatálybalépésekor szerepeltek a tankönyvjegyzéken.

16. Az igazgatási szolgáltatási díjra, a tartós tankönyv előállítására vonatkozó szabályok

35. § (1) Az igazgatási szolgáltatási díjat a 7. mellékletben felsorolt fizetési számlára kell befizetni azzal, hogy

a) a szakképzési tankönyvek kivételével a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban a 7. melléklet h) pontja,

b) a szakképzési tankönyvek esetén a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban, a tankönyvjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban az illetékes szakképesítésért felelős miniszter által vezetett minisztérium -, illetve az Ntt. 3. § (7) bekezdése szerint kijelölt szerv - 7. melléklet a)-i) pontja,

c) a szakképzési tankönyvek kivételével a tankönyvjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárásban a 7. melléklet h) pontja

szerinti fizetési számlára kell a befizetést teljesíteni.

(2) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj - a fellebbezés díja kivételével - az (1) bekezdésben meghatározott szerv bevétele.

(3) A szakképesítésekhez alkalmazott szakképzési tankönyvek esetén a tankönyvjegyzékre kerülésnek, a hibajavítás bejelentésének, a tankönyvvé nyilvánításnak, a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetésének, a tankönyv felhasználási jogai átengedésének, valamint a fellebbezésnek a díját az (1) bekezdés b) pontja szerinti költségvetési szerv számlájára kell befizetni.

(4) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az e rendeletben meghatározott feladatok ellátására, személyi, tárgyi kiadások fedezetére használható fel.

(5) A befizetett igazgatási szolgáltatási díjat a tankönyvvé nyilvánítási, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási kérelem visszavonása esetén - a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánításban közreműködő szakértők felkéréséig, az adott üggyel összefüggésben keletkezett költségekkel csökkentve - vissza kell fizetni a befizetőnek. A fellebbezéssel befizetett eljárási díjat vissza kell fizetni, ha a hatósági vagy a bírósági eljárásban felülvizsgált határozat vagy intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

(6) Ha az ügyfél az előírt díjnál többet fizetett meg, a többletet az eljáró hatóság visszatéríti. A visszatérítést hivatalból, a többletbefizetés megállapítását követő nyolc napon belül, ha a többletfizetést az ügyfél jelzi az eljáró hatóságnak, a visszatérítésre vonatkozó kérelem beérkezését követő nyolc napon belül kell elrendelni, és a visszatérítés teljesítése iránt a visszatérítés elrendelését követő harminc napon belül intézkedni kell.

(7) A díj vonatkozásában az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 28. § (2) bekezdés a) és b) pontját és (3) bekezdését a díjfizetési kötelezettség keletkezése és fennállása, 31. §-át a díjfizetésre kötelezettek körének megállapítása tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy illetéken a díjat kell érteni.

(8) A díjak nyilvántartására és elszámolására az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet előírásait kell alkalmazni.

36. § A tankönyvjegyzéken a miniszter által kiadott nevelési-oktatási programokat (pedagógiai rendszereket) és pedagógus-kézikönyveket is fel kell tüntetni.

37. § Az e rendeletben foglalt eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az Nkt. 96. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

38. § A tartós tankönyvre vonatkozó technológiai követelmények:

a) a tankönyv lapjainak cérnafűzéses vagy szálfelsütéses kötészeti eljárással történő összeillesztése,

b) időtálló, ugyanakkor könnyű kötésmód: megerősített kartonált (a borító: legalább 260 gramm/négyzetméter, cellulóz tartalmú karton négyszer bígelve), vagy, keménytáblás, vagy flexibilis kötésmód,

c) B/5-ös vagy A/4-es méretű könyvtest,

d) könnyű belív papír használata,

e) borító felületkezelése (thermofólia).

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 35. § és a 7. melléklet az e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

40. § Az adott tanévre vonatkozó tankönyvjegyzékre

a) legfeljebb a tankönyvvé nyilvánítási engedélyben meghatározott időtartamra,

b) az Ntt. 3. § (11) bekezdésben foglalt feltétel teljesüléséig

át kell venni a kiadó kérésére azokat a tankönyveket, amelyeket a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény alapján tankönyvvé nyilvánítottak és az Ntt. hatálybalépését megelőzően tankönyvjegyzékre vettek, feltéve, ha a tankönyv megfelel az adott tanévre vonatkozó árkorlátnak, valamint a kiadó az adott tanévi tankönyvjegyzékre vételhez szükséges igazgatási szolgáltatási díjat megfizette.

41. § Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

42. §[53] (1)[54] Nem kell benyújtani a 3. § és az 5. § (3) bekezdése szerinti kérelmet, ha a jóváhagyott tankönyv, pedagógus-kézikönyv megváltozott borítójának, impresszumának, kötésmódjának változását jogszabály-módosításra tekintettel szükséges elvégezni.

(2)[55]

Balog Zoltán s. k.,

emberi erőforrások minisztere

1. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez

A tankönyvvé nyilvánítási eljárás, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás megindításához szükséges adatok

A) Közismereti nyomtatott könyv, pedagógus-kézikönyv

1. A kiadó adatai

Neve

Címe, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme

Az ügyintéző neve, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme

2. A könyv adatai

Címe

Alcíme (amennyiben van ilyen)

Szerzője

Szerkesztője, fordítója

Első kiadásának éve

A jelenlegi kiadás éve

A jelenlegi kiadás helye

Előző kiadója (külföldi kiadója)

Kiadói (forgalmazói) kódja

Kapcsolódó kiadványok

3. A könyv jellemzői

Megjelenési forma

Vágott méret (szélesség x magasság)

Tartós könyv-e

Kötésmód

Terjedelem (A/5 ív)

Tömege grammban kifejezve

Borító színnyomása

Belső oldalak színnyomása

Mellékletek színnyomása (ha van)

Oldalszám

Az ábrák aránya

4. A nevelés-oktatás típusa, amelyhez a könyvet készítették

Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása

Nemzetiségi nevelés-oktatás

Két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Alapfokú művészetoktatás

Nemzeti alaptanterv műveltségi terület

Kapcsolódó kerettanterv

Tantárgy

Ajánlott iskolatípus

Évfolyam (-tól -ig)

Emelt szintű oktatás

Felnőttoktatás

5. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege

B) Szakképzési nyomtatott könyv

1. A kiadó adatai

Neve

Címe (jogi személy esetén székhelye), telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme

Az ügyintéző neve, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme

2. A könyv adatai

Címe

Alcíme

Szerzője

Szerkesztője, fordítója

Első kiadásának éve

A jelenlegi kiadás éve

A jelenlegi kiadás helye

Előző kiadója (külföldi kiadója)

Kiadói (forgalmazói) kódja

Kapcsolódó kiadványok

3. A könyv jellemzői

Megjelenési forma

Vágott méret (szélesség x magasság)

Tartós könyv-e

Kötésmód

Terjedelem (A/5 ív)

Ábraszám:

Borító színnyomása

Belső oldalak színnyomása

Mellékletek színnyomása (ha van)

Oldalszám

Az ábrák aránya

4. Az oktatás típusa, amelyhez a könyvet készítették

I. Szakmai előkészítés

Kapcsolódó kerettanterv, száma

Kerettantervi modul

Szakmacsoport

Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása

Ajánlott iskolatípus,

Évfolyam (tól-ig)

Emelt szintű oktatás

Emelt óraszámú képzés

Felnőttoktatás

II. Szakképzés esetén (ha a könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként)

Szakmacsoport száma

Ágazati besorolás száma*

Szakképesítés OKJ azonosító száma

Szakképesítés OKJ megnevezése

Követelménymodul száma

Követelménymodul megnevezése

Tananyagegység száma*:

Tananyagegység megnevezése*

Tananyagelem száma*

Tananyagelem megnevezése*

Tantárgy, témakör*

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképzése esetén a sérülés jellege (amelyhez a tankönyv alkalmazását javasolják)

* amennyiben van ilyen

5. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege

C) Digitális tananyag, elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv

1. A felhasználási jogok jogosultjának adatai

Neve

Címe, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme

Az ügyintéző neve, telefon- és faxszáma, elektronikus levélcíme

2. A digitális tananyag vagy az elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv adatai

Címe

Alcíme

Szerzője

Szerkesztője, fordítója

Első kiadásának éve

A jelenlegi kiadás éve

A jelenlegi kiadás helye

A felhasználási jogok előző (külföldi) jogosultja

Kiadói (forgalmazói) kódja

Kapcsolódó kiadványok

3. A digitális tananyag vagy az elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv jellemzői

A) Online tananyag

A weboldal neve és verziószáma

Pontos címe (URL)

Utolsó frissítésének dátuma

Architektúrája: Önálló kliensoldali termék

Kliensszerver architektúrájú termék

Hardverigénye

Szoftverigénye

Speciális követelményei (ha vannak)

Sávszélesség igénye

Felhasználók száma

Szükséges-e a tanár, konzulens jelenléte?

B) CD-n vagy DVD-n nem online megjelentetett tananyag

A program tananyag neve és verziószáma

Hardverigénye

Szoftverigénye

Speciális követelményei (ha vannak)

Egyidejű felhasználók száma

Szükséges-e a tanár, konzulens jelenléte?

4. A digitális tananyag vagy elektronikus könyv, digitálisan rögzített könyv típusai:

I. Tudáskörnyezet

1. Információátadás

a) digitális tudás-, és ismeretforrás: a nem kurzus alapú média-tárak, a tematikus médiagyűjtemények, a magyarázó jegyzetek, ábrák, grafikonok, térképek stb., amelyek az adott célcsoport igényeinek és az oktatási helyzetnek megfelelően szükség szerint kezelhetők;

b) e-könyv: az a strukturált szöveg, amelyben a hipertext és hipermédia megoldások egyszerűsítik az információkhoz való hozzáférést és azok kezelését. Az eredetihez képest bővebb, esetleg multimédia-illusztrációk szemléletesebbé teszik a tananyagot. Az esetlegesen alkalmazott speciális "könyvolvasó" programokban jegyzetelési, könyvjelző és szövegkiemelési funkció is adott;

c) digitális szótár: az egy- vagy többnyelvű, fordítási, etimológiai vagy szinonimaszótár funkciójú képes szógyűjtemény, esetleg nyelvtani összefoglalókkal. Az internetes kiterjesztés frissítési, bővítési lehetőség. Illusztrációs lehetőségei a képes (minden szócikkhez, vagy egy-egy szóbokorhoz képet rendelő), és az illusztrált (a bonyolult fogalmakat vagy egyes szócsaládokat ábrán szemléltető) változat;

d) digitális tezaurusz: a digitális szótár speciális megjelenési formája, általában valamilyen komplex rendszer használatához készített segédanyag;

e) digitális lexikon: egy szűkebb szakterületről vagy tágabb ismeretkörből merített szócikkek rendszerezett, többféle keresési lehetőséggel ellátott gyűjteménye. Internetes frissítési és bővítési lehetőséggel rendelkezhet, de megjelenhet internetes publikáció formájában is, ilyenkor állandó szerkesztőbizottság dolgozik a meghatározott időközönkénti frissítésen.

2. Információfeldolgozás és alkalmazás

a) digitális tananyagegység, objektumtár: a tantervtől és tanmenettől lényegében független, sokféle pedagógiai környezetben felhasználható, kisebb tematikus egység. Kiegészítője a tantárgyi, életkori, módszertani ajánlás. Önmagában és tananyagelem-gyűjteményben is szerepelhet, ez utóbbiban rendszerezve, metaadatokkal kiegészítve;

b) digitális tananyag: az a pedagógiai elvek alapján, az informatika lehetőségeit az oktatási célok mentén kihasználva felépített oktatási anyag, amely felépülhet a digitális tananyagegység, objektumtár elemeiből, de önálló, tartalmi, módszertani szempontból zárt egészet is alkothat. Alapvető célja egy adott kompetencia fejlesztése. Egy vagy több tantervhez illeszkedhet, és minta-tanmenet vagy oktatási javaslatokat tartalmazó leírás kapcsolódhat hozzá. Terjedelmi keretei szerint lefedhet egy évfolyamban egy tantárgyat, egy epochát vagy projektet, egy kultúrkör számára egy tantárgyat vagy tananyagegységet. Fontos részei az oktatási célkitűzések meghatározása, a célkitűzés eléréséhez szükséges taneszköz megjelenítése IKT eszközökkel (képes, hangos, szöveges magyarázó, kiegészítő részekkel, kifejezések, fogalmak, személyek adatait tartalmazó, a szöveg megfelelő helyeihez kapcsolódó kislexikon vagy szómagyarázat), az egyes részekhez kapcsolódó gyakorló, önellenőrző feladatok a megoldásuk során aktivizálható magyarázó, segítő funkcióval, az alkalmazást segítő komplex feladatok, a tananyag megértését és alkalmazását vizsgáló értékelő, tesztelő rendszer. A kommunikációs csatornától, adathordozótól függetlenül tartalmazhatnak hivatkozásokat a témához kapcsolódó web helyekre, bármilyen formájú taneszközre;

c) digitális oktató játék: a meghatározott célcsoport konkrét fejlesztési feladatait támogató, egy játék szabályrendszerébe illesztett tudásanyag, amely a játszás során ismerhető meg és aktivizálható. Fontos részei a tudásforrás, a lexikon, a mintajáték a szabályok elsajátítására, segítség az egyes játékfázisoknál. Előny, ha a karakterek tulajdonságai, a feladatok és a játékterep változtathatók, testre szabhatók. Kiegészítője a pedagógiai elveket bemutató és oktatási használati mintákat adó leírás;

d) pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek: pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek az oktatási program megvalósításához kapcsolódó ötletek, háttér-információk, szükséges anyagok és eszközök listája, időterv, fejlesztési terv stb.;

e) digitális feladatbank: a bemért, súlyozott, korosztályhoz kötött, tematizált feladatok rendszerezett, keresést és leválogatást támogató környezetben közlő gyűjteménye. Tesztelési környezethez kapcsolódhat (Szükséges kiegészítője: a feladatbank létrehozását és bővítését ismertető, a feladatok típusait közlő, a felhasználáshoz pedagógiai módszereket ajánló leírás. Ebben a tantervi kapcsolatok - a feladatbankban számon kért tudás kapcsolódásai központi és helyi, alap- és kerettantervekhez - is megjeleníthetők.).

II. Támogató környezet és rendszer

a) digitális feladatkészítő és gyakorló környezet: az a tanár részére kidolgozott, tömegtároló eszközön és on-line egyaránt megjeleníthető szerzői keretrendszer, amely a korszerű pedagógiai elveknek megfelelő feladatok és tesztek egyszerű létrehozását támogatja. Lényeges részei a feladatbank, a képes, hangos és szöveges tudásforrások - ezek lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesztések - és a felhasználást segítő pedagógiai útmutató. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg;

b) adaptív képességfelmérő és vizsgakörnyezet: a tanulók tudását mérő, az egyes tesztelési szakaszok mérési eredmények szerint különböző nehézségű feladatokat kijelölő, az eredményeket naplózó és feldolgozó komplex környezet. Lehetséges részei: tesztelési felület bemutató programmal és minden feladattípusnál előhívható, a feladat megoldásának megkezdését segítő, az eredményt értékelő segítségadással, amely a tanár által a vizsgán kikapcsolható, feladatbank, képes, hangos és szöveges tudásforrások - ezek lehetnek a rendszer részei vagy kapcsolódó fejlesztések -, értékelő rendszer, amely grafikus megjelenítésre is képes (az egyes tanulók, csoportok, osztályok stb. szerinti bontásban) és a felhasználást segítő pedagógiai útmutató. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó tudásforrás és feladatbank tantervi háttere szabja meg;

c) digitális portfóliókészítő környezet: a tanulók haladását dokumentáló munkák (kutatási feljegyzések, fogalmazások, prezentációk, képgyűjtemények, megoldott feladatok és tesztek stb.) összegyűjtését, értékelését és rendszerezését segítő környezet. Ez a taneszköz nem kapcsolódik közvetlenül tantervhez, felhasználási lehetőségeit a kapcsolódó oktatási program tantervi háttere szabja meg. Lényeges részei az adatbeviteli, kategorizáló, rendszerező és értékelő lehetőségek és a módszertani leírás a portfoliós értékelésről;

d) kommunikációs platform oktatási célra: az az egyszerű tudásmegosztó platform, amely támogatja a tanár-tanár, tanár-diák, diák-diák és diák-tanár-külső szakértő kommunikációt, különféle csoportmegosztásban. A platform más digitális taneszközökkel összekapcsolható. Kiegészítője a módszertani leírás a használat lehetőségeiről. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható;

e) képzésmenedzsment rendszer: a tanuló tevékenységét fókuszba állító informatikai rendszer, melynek célja a tanuló azonosítása, a tartalom hozzá történő eljuttatása, az ezzel végzett tevékenységek rögzítése és ennek értékelése. A tanulási tevékenység történhet saját ütemben, esetleg kollaboratív módon, melynek szinkron és aszinkron formái a tanár-hallgató, hallgató-hallgató relációs kapcsolatait modellezi. Megjelenési és alkalmazási formája feltételezi az online kapcsolat meglétét. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható;

f) tartalommenedzsment rendszer: az az informatikai rendszer, melynek fókuszában az oktatási tartalom előállítása, tárolása, adatbázis-funkciókon keresztüli keresése és szűrése, valamint annak a célcsoporthoz közvetlenül, vagy képzés-menedzsment rendszereken keresztüli eljuttatása. Internetes és intranetes változatban is alkalmazható;

g) elektronikus, pedagógiai teljesítmény-támogató rendszer (pedagógiai EPSS): a 4. I. 2. d) pedagógiai munkát támogató tartalmi elemek pont tartalmát megjelenítő, azt kezelő rendszer.

5. Az oktatás típusa, amelyhez a digitális tananyagot vagy az elektronikus könyvet készítették

I. Közismeret

Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása

Nemzetiségi nevelés-oktatás

Nemzeti alaptanterv műveltségi terület

Kapcsolódó kerettanterv

Tantárgy

Ajánlott iskolatípus

Évfolyam (tól-ig)

Emelt szintű képzés

Felnőttoktatás

II. Szakképzés

a) Szakmai előkészítés

Kapcsolódó kerettanterv száma

Kerettantervi modul

Szakmacsoport

Sajátos nevelési igényű tanulók oktatása

Ajánlott iskolatípus

Évfolyam (tól-ig)

Emelt szintű képzés

Felnőttoktatás

b) Szakképzés esetén (ha a digitális tananyag vagy az elektronikus könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként)

Szakmacsoport száma

Ágazati besorolás száma*

Szakképesítés OKJ azonosító száma

Szakképesítés OKJ megnevezése

Követelménymodul száma

Követelménymodul megnevezése

Tananyagegység száma*:

Tananyagegység megnevezése*

Tananyagelem száma*

Tananyagelem megnevezése*

Tantárgy, témakör*

Sajátos nevelési igényű tanulók szakképzése esetén a sérülés jellege (amelyhez a tankönyv alkalmazását javasolják)

* amennyiben van ilyen

6. A befizetett igazgatási szolgáltatási díj összege

D) A szerkesztői (kiadói szerkesztői) jelentés tartalmi szempontjai

A tankönyv és pedagógus-kézikönyv esetén

a) fejlesztésének - elsősorban módszertani - indoklása

b) szaktudományi felfogásának ismertetése

c) pedagógiai, didaktikai, tantárgypedagógiai (tanítás- és tanulásmódszertani) koncepciójának bemutatása

d) tartalmának, a tananyagválasztás szempontjainak összegzése

e) szerkezetének ismertetése

f) tananyag-feldolgozási módszereinek bemutatása

g) elsajátítást segítő apparátusának ismertetése

h) motivációs eszközeinek leírása

i) tanulás-módszertani megoldásainak bemutatása

j) a rendeletben meghatározott bírálati szempontok kapcsolatának ismertetése és

k) használatához szükséges tanítást-tanulást segítő eszközök felsorolása, azok rövid bemutatása, továbbá

l) beválásvizsgálata (amennyiben volt ilyen) tapasztalatainak összegzése.

2. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez

A tankönyvvé nyilvánítási, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak

3. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez

Bírálati szempontok a tankönyvvé nyilvánítási, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban

A) Bírálati szempontok a közismereti tankönyvekhez

I. Pedagógiai és a tantárgy tanításával összefüggő módszertani szempontok

Pedagógiai szempontok

1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete

2. A tartalom strukturáltsága

3. A szakmai tartalom naprakészsége

Tantárgy tanításával összefüggő módszertani szempontok

1. Az ismeretek megértése, tanulása

2. Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása

3. Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása

4. A tanulás módszereinek tanulása

5. Gondolkodási eljárások tanulása

6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása

7. Nemzetiségi, vallási közösség szerepe

8. Nyelvhelyesség és helyesírás

9. A tankönyv nagyobb rendszer (sorozat, tankönyvcsalád) részét képezi-e, kapcsolódó tankönyvek és tananyagok

10. További tantárgypedagógiai vizsgálati szempontok:

10.1. Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kérdései és feladatai megfelelő feltételeket biztosítanak-e a tanulási célokban meghatározott projektalapú, problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek fejlesztésére.

10.2. Előírás, hogy a rögzítést elősegítő feladatokon kívül, az elmélyítést, alkalmazást és a problémamegoldást elősegítő feladatok legyenek többségben.

10.3. Rögzítést elősegítő feladatok: a tanultak felidézése, a tények és fogalmak rendszerezése, lényegkiemelés.

10.4. Elmélyítést elősegítő feladatok: analizálás, szintetizálás, konkretizálás, összehasonlítás, általánosítás, rendszerezés, következtetés, értékelés, összefüggés- és szabálykeresés.

10.5. Alkalmazást elősegítő feladatok: önálló munka, feladatmegoldás.

10.6. Problémamegoldást elősegítő feladatok: a probléma definiálása, a releváns információk kiválasztása, előzetes tudás szelektív felidézése, a megfelelő megoldás megtalálása, a megoldási mód végrehajtása, a megoldás ellenőrzése és értékelés.

II. Technológiai (könyvészeti) szempontok

1. A könyvtest méretezése, terjedelme, tömege, súlya a tanuló életkorára tekintettel.

2. A felhasznált papír és más anyagok minősége, a könyv tartóssága.

3. Tipográfiája, betűformái, betűméretei, kiemelési rendszere.

4. Tördelése, szöveg és kép aránya, összhangja, kiemelések tipográfiája.

5. A nyomás minősége, olvashatósága, színalkalmazás.

III. Vizsgálati szempontok az 1. évfolyamon alkalmazott olvasókönyvek jóváhagyásához (ábécés könyvek)

Az első évfolyamon alkalmazni kívánt olvasókönyvek (ábécés könyvek) tankönyvvé nyilvánítási eljárásában a tantárgy tanításával összefüggő módszertani szempontok helyett az alábbi szempontokat kell vizsgálni.[57]

a) A magyar nyelv helyesírási és alaktani sajátosságainak megfelel

b) Az összes betűt a tanév egészére elosztva tanítja

c) A betű-hang megfelelés tanításához olyan hívóképeket használ, amelyek összhangban vannak az életkori sajátosságokkal és a nyelvi szerveződés törvényszerűségeivel

d) Figyelembe veszi a gyermek anyanyelvi fejlettségét

e) Figyelembe veszi a nyelvi szerveződés sajátosságait (például: szógyakoriság, szóhossz, elsajátítási életkor)

f) Az olvasmányok szókincse és a mondatok szerkezeti komplexitása összhangban van az életkorral

g) Az olvasmányok hossza összhangban van az olvasástechnika szintjével

h) Az olvasmányok szövegtípusai összhangban vannak az életkorral, a szövegtípusok előfordulási aránya kiegyenlített

i) A betűtanítás hangoztatáson alapul, hangos olvastatásra ösztönzi a tanítót. A helyes nyelvi kiejtés érdekében beszédgyakorlatokkal egészül ki minden egyes betű tanítása

j) Hangoztatásra épít, a betűkből kiindulva tanítja a szótagokat és a szavakat

k) Kellő időt szán a gyakorlásra és az ismétlésre

l) A betűtanítás sorrendje figyelembe veszi az alaki és hangzásbeli hasonlóság hatásának elkerülését

m) A betűk formája egységes, az induló méret nagyobb, majd fokozatosan csökken

n) A hívóképek magas színvonalúak és összhangban vannak a gyermek világával

o) A képanyag a gyermekek számára egyértelmű, könnyen érthető rajzokból áll

B) Bírálati szempontok a digitális tananyaghoz, az elektronikus könyvhöz, a digitálisan rögzített könyvhöz

I. Pedagógiai és a tantárgy tanításával összefüggő módszertani szempontok

Pedagógiai szempontok

1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete

2. A tartalom strukturáltsága

3. A szakmai tartalom naprakészsége

Tantárgy tanításával összefüggő módszertani szempontok

1. Az ismeretek megértése, tanulása

2. Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek tanulása

3. Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása

4. A tanulás módszereinek tanulása

5. Gondolkodási eljárások tanulása

6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása

7. Nemzetiségi, vallási közösség szerepe

8. Nyelvhelyesség és helyesírás

9. A digitális tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása

10. További tantárgypedagógiai vizsgálati szempontok:

10.1. Vizsgálni kell, hogy a tankönyv kérdései és feladatai megfelelő feltételeket biztosítanak-e a tanulási célokban meghatározott projektalapú, problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek fejlesztésére.

10.2. Előírás, hogy a rögzítést elősegítő feladatokon kívül, az elmélyítést, alkalmazást és a problémamegoldást elősegítő feladatok legyenek többségben.

10.3. Rögzítést elősegítő feladatok: a tanultak felidézése, a tények és fogalmak rendszerezése, lényegkiemelés.

10.4. Elmélyítést elősegítő feladatok: analizálás, szintetizálás, konkretizálás, összehasonlítás, általánosítás, rendszerezés, következtetés, értékelés, összefüggés- és szabálykeresés.

10.5. Alkalmazást elősegítő feladatok: önálló munka, feladatmegoldás.

10.6. Problémamegoldást elősegítő feladatok: a probléma definiálása, a releváns információk kiválasztása, előzetes tudás szelektív felidézése, a megfelelő megoldás megtalálása, a megoldási mód végrehajtása, a megoldás ellenőrzése és értékelés.

II. Technológiai szempontok

1. A működési környezet

a) A hardver leírása

b) A szoftver leírása

c) A digitális írástudás meghatározása

2. A funkcionalitás

a) A digitális tananyag tartalma

b) A támogató környezet és rendszer

3. A megjelenés (digitális tipográfia)

a) A képernyő elrendezése

b) A kivitelezés minősége

4. Az információbiztonság

a) A digitális tananyag stabilitása

b) A hozzáférési jogosultságok kezelése

c) A jogosultsági rendszer leírása

5. A technológiai kidolgozottság

a) A digitális tananyag tartalma

b) A támogató környezet és rendszer

6. A szabványoknak való megfelelés

a) A digitális tananyag szabványossága és kompatibilitása

b) A digitális tananyag szabványos bemenetei és kimenetei

C) Bírálati szempontok a pedagógus-kézikönyvekhez

I. Pedagógiai és a tantárgy tanításával összefüggő módszertani szempontok

Pedagógiai szempontok

1. A tartalom szakmai hitelessége, pontossága, szemlélete

2. A tartalom strukturáltsága

3. A szakmai tartalom naprakészsége

A tantárgy tanításával összefüggő módszertani szempontok

1. Az ismeretek megértését, tanulói tevékenységet segítő eszköztár bemutatása

2. Az ismeretek alkalmazását biztosító műveletek támogatása

3. Problémák, problémahelyzetek elemzése és megoldásuk alkalmazása

4. A tanulás módszereinek tanulása

5. Gondolkodási eljárások tanulása

6. Szociális viszonyulások, magatartásformák tanulása

7. Nyelvhelyesség és helyesírás

8. Az önálló tanulást támogató bibliográfia felépítése, részletezettsége, illeszkedése a pedagógus-kézikönyv által közvetített pedagógiai koncepcióhoz

II. Technológiai (könyvészeti) szempontok

1. A könyvtest méretezése, terjedelme.

2. A felhasznált papír és más anyagok minősége, a könyv tartóssága.

3. A könyv tipográfiája, tördelése.

4. A nyomás minősége, olvashatósága, színhűsége.

5. A digitális tananyag pedagógiai rendszerbe ágyazódása.

III. Digitális pedagógus-kézikönyv technológiai szempontok

1. A működési környezet

a) A hardver leírása

b) A szoftver leírása

c) A digitális írástudás meghatározása

2. A funkcionalitás

a) A digitális tananyag tartalma

b) A támogató környezet és rendszer

3. A megjelenés (digitális tipográfia)

a) A képernyő elrendezése

b) A kivitelezés minősége

4. Az információbiztonság

a) A digitális tananyag stabilitása

b) A hozzáférési jogosultságok kezelése

c) A jogosultsági rendszer leírása

5. A technológiai kidolgozottság

a) A digitális tananyag tartalma

b) A támogató környezet és rendszer

6. A szabványoknak való megfelelés

a) A digitális tananyag szabványossága és kompatibilitása

b) A digitális tananyag szabványos bemenetei és kimenetei

4. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez

A tankönyvjegyzékre történő felvételhez szükséges adatok

I. A közismereti tankönyvjegyzék tartalmazza:

1. a tankönyv vagy a digitális tananyag címét, alcímét,

2. a kiadó nevét,

3. a kiadványnak az Ntt. 1. § (6) bekezdés h) pontja szerinti besorolását,

4. a jelenlegi kiadás évét és helyét,

5. az iskolatípust, amelyben a tankönyv alkalmazását javasolják; nemzetiségi nyelven írt tankönyv esetén meg kell határozni a nemzetiségi oktatási formát is (anyanyelvű, kétnyelvű, nyelvoktató, magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás), amelyben az adott nyelv- és irodalomtankönyv alkalmazását javasolják,

6. ha a miniszter döntése alapján az Ntt. 3.§ (1) bekezdés b), vagy c) pontja alapján került kifejlesztésre,

7. az évfolyam(ok) megjelölését,

8. a tantárgyat (ismeretkört), amelynek az oktatásához felhasználható,

9. a kapcsolódó kerettanterv megnevezését (amennyiben van ilyen),

10. tankönyv esetén a kiadói kódot, digitális tananyag esetén az alkalmazott kódot, és az elérési útvonalat,

11. a tankönyvvé nyilvánítás tényét (a jogerős határozat számát és a jogerőre emelkedés időpontját),

12. a tankönyvcsaládok, sorozatok összetartozását, külön jelölve a nyomtatottól eltérő megjelenési formát,

13. az iskolai tankönyvellátás keretében alkalmazott árat,

14. azt a megjelölést, hogy a tankönyv a sajátos nevelési igényű tanulók oktatását szolgálja,

15. a tankönyv tömegét grammban kifejezve,

16. azt a tényt, hogy a tankönyv a kompetenciaalapú oktatáshoz, oktatási programhoz készült.

II. A szakképzési tankönyvjegyzék tartalmazza:

1. a tankönyv, vagy a digitális tananyag címét, alcímét,

2. a kiadó nevét,

3. a jelenlegi kiadás évét és helyét,

4. az iskolatípust, amelyben a tankönyv alkalmazását javasolják,

5. az évfolyam(ok) megjelölését (a szakmai előkészítés és a régi OKJ esetében),

6. tankönyv esetén a kiadói kódot, digitális tananyag esetén az alkalmazott kódot, és az elérési útvonalat,

7. a tankönyv tankönyvvé nyilvánított mellékletét (CD, videó stb., ha van),

8. a tankönyvvé nyilvánítás tényét (a határozat számát és keltét, valamint érvényességi idejét),

9. a tankönyvcsaládok, sorozatok összetartozását, külön jelölve a nyomtatottól eltérő megjelenési formát,

10. az iskolai tankönyvellátás keretében alkalmazott árat,

11. a tankönyv tömegét grammban kifejezve.

12. Továbbá szakmai előkészítés esetén

12.1. a kapcsolódó kerettanterv megnevezését, számát,

12.2. a szakmacsoport megnevezését

12.3. a kerettantervi modul megnevezését, amelynek az oktatásához felhasználható.

13. Szakképzés esetén (ha a könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként)

13.1. a szakmacsoportot,

13.2. a szakképesítés OKJ azonosító számát,

13.3. a szakképesítés OKJ megnevezését,

13.4. a központi program számát (ha van),

13.5. a központi program megnevezését.

14. Sajátos nevelési igényű tanulók szakképzése esetén

14.1. a sérülés jellegének megnevezését, amelyhez a tankönyv alkalmazását javasolják,

14.2. a szakmacsoportot.

14.3. a szakképesítés OKJ azonosító számát.

14.4. a szakképesítés OKJ megnevezését.

14.5. a központi program számát (ha van).

14.6. a központi program megnevezését.

15. Az új, moduláris szakképzés esetén (ha digitális tananyag vagy az elektronikus könyv több szakképesítéshez is alkalmazható, akkor szakképesítésenként):

15.1. Szakmacsoport

15.2. Szakképesítés OKJ azonosító száma

15.3. Szakképesítés OKJ megnevezése

15.4. Követelménymodul száma*

15.5. Követelménymodul megnevezése*

15.6. Tananyagegység száma*:

15.7. Tananyagegység megnevezése*

15.8. Tananyagelem száma*

15.9. Tananyagelem megnevezése*

16. Szakképzési kerettantervekhez való kapcsolódás esetén:

16.1. Szakmacsoport száma

16.2. Ágazati besorolás száma

16.3. Szakképesítés OKJ azonosító száma

16.4. Szakképesítés OKJ megnevezése

16.5. Követelménymodul száma

16.6. Követelménymodul megnevezése

16.7. Tantárgy, témakör

* amennyiben van ilyen

III. A pedagógus-kézikönyv vonatkozásában a tankönyvjegyzék tartalmazza:

1. a pedagógus-kézikönyv vagy a digitális pedagógus-kézikönyv címét, alcímét,

2. a kiadó nevét,

3. a jelenlegi kiadás évét és helyét,

4. az iskolatípust, tantárgyat, műveltségi területet, évfolyamot amelyben a kézikönyv alkalmazását javasolják; nemzetiségi nyelven írt tankönyv esetén meg kell határozni a nemzetiségi oktatási formát is (anyanyelvű, kétnyelvű, nyelvoktató, magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelés-oktatás), amelyben az adott nyelv- és irodalomtankönyv alkalmazását javasolják,

5. a tantárgyat (ismeretkört), amelynek az oktatásához, pedagógusok felkészítéséhez felhasználható,

6. a kapcsolódó tantárgyhoz alkalmazott kerettanterv megnevezését (amennyiben van ilyen),

7. a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás tényét (a jogerős határozat számát és a jogerőre emelkedés időpontját).

5. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez[58]

6. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez

A tankönyvben, pedagógus-kézikönyvben feltüntetendő adatok

1. A szerző(k) neve

2. A tankönyv, pedagógus-kézikönyv címe, megnevezése

3. A kiadó, forgalmazó neve

4. A kiadásért felelős személy neve

5. A szerkesztő (alkotószerkesztő) neve

6. A szakmai, nyelvi lektor neve

7. A kerettanterv megnevezése

8. A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítási eljárásban kirendelt szakértők neve

9. A tankönyvre, pedagógus-kézikönyvre vonatkozó információk (kiadás sorszáma; verziószám; átdolgozás, bővítés, javítás ténye)

10. A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás ténye (a jogerős határozat száma és időpontja), a benyújtott könyvben megjelölve, hogy ezeket az adatokat a kiadó a borítón vagy a belső címoldalon kívánja feltüntetni

11. Tankönyv, pedagógus-kézikönyv esetében a kiadói, forgalmazói azonosító

12. A nemzetközi szabványos azonosító könyvszám (amennyiben rendelkezik, ISBN vagy ISSN-szám)

13. A szerzői jogra vonatkozó információ

14. Tankönyv, pedagógus-kézikönyv esetében a terjedelme (A/5 nyomdai ívben)

15. A tankönyv esetében annak tömege grammban kifejezve

16. A könyv tartós használatra készült tankönyv-e

17. Ha a tankönyvet a miniszter pályázaton választotta ki, a miniszter határozatának a száma.

18. A nevelési- oktatási program (pedagógiai rendszer), valamint annak megnevezése, hogy az információhordozó tankönyvként annak részeként alkalmazható (amennyiben van ilyen)

19. Pedagógus-kézikönyv esetén annak a tantárgynak, műveltségi területnek a megnevezése, amelyhez módszertanilag javasolt a használata.

7. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez

Az igazgatási szolgáltatási díj befizetésére szolgáló bankszámlák számai

a) Emberi Erőforrások Minisztériuma 10032000-01425190-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

b) Vidékfejlesztési Minisztérium 10032000-01494549-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

c) Nemzetgazdasági Minisztérium 10032000-01460658-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

d) Honvédelmi Minisztérium 10023002-01780499-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

e) Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 10032000-01397136-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

f) Belügyminisztérium 10032000-01483305-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

g) Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 10032000-00290713-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

h) Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla

i) Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal 10032000-00334789-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú bankszámla[60]

8. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez

A szakértők díjazása

9. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez

A tankönyvbeszerzés és tankönyvterjesztés kereskedelmi feltételei

1. A kiadó köteles az e rendeletben foglalt határidőben a tankönyvrendelést, (pótrendelést) pedagóguskézikönyv-rendelést visszaigazolni és a tankönyveket a vállalt könyvszakmai feltételekkel előállítani.

2. A kiadó a végleges és pótrendelésben foglaltak visszautasítása, nem teljesítése esetén a fedezeti vétel esetleges többletköltségeit fedező kötbér fizetésére köteles.

3. A kiadó köteles a megrendelt tankönyveket a könyvtárellátó által megjelölt országos gyűjtőraktárakba saját költségén eljuttatni.[61]

4. A könyvtárellátó a terjesztésre átvett tankönyvek ellenértékével folyó év október 31-éig, a pótrendelések és a később igazolt kedvezmények tekintetében folyó év december 31-éig számol el a tankönyvkiadók felé.[62]

5. A kiadó a tankönyv megrendelésével a tárgyév december 15-éig köteles a visszáru átvételére.[63]

10. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez[64]

A tankönyvellátási szerződés kötelező kereskedelmi feltételei

1. A könyvtárellátó köteles a megrendelt tankönyveket a tankönyvszerződéssel érintett iskola helyiségében a megállapodás szerinti időpontban az iskolának átadni.[65]

2. A tankerületi központ, az iskola az iskolai tankönyvrendeléssel érintett tankönyvek vonatkozásában köteles mennyiségi vagy minőségi kifogásait haladéktalanul jelezni a könyvtárellátó részére, melyet a könyvtárellátó a tankerületi központ által fenntartott iskola esetében a tankerületi központtal, a nem a tankerületi központ által fenntartott iskola esetében az iskolával közösen megállapodott feltételekkel orvosol.[66]

3.[67]

11. melléklet a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelethez[68]