2001. évi XXXVII. törvény

a tankönyvpiac rendjéről[1]

A tankönyvellátás a művelődéshez való jog érvényesülését szolgáló olyan közfeladat, amelyben a tankönyvek előállítása és a tanulókhoz történő eljuttatása piaci viszonyok között valósul meg. A tankönyvpiac sajátossága, hogy a fogyasztó - a szülő és a tanuló - nem döntheti el szabadon, kíván-e vevő lenni. A tankönyv ugyanis olyan áru, amely nélkül az iskolai tanulmányok megkezdése és sikeres folytatása nem valósulhat meg. Ezért biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a tankönyv kiválasztásában, képviselőik útján közreműködjenek a szülők és a tanulók.[2]

A tankönyvhöz való hozzáférés nem függhet a család anyagi, jövedelmi helyzetétől. Az iskolának fontos szerepe van abban, hogy minden tanulója tankönyvhöz jusson. Az államnak támogatnia kell a tanulói tankönyvvásárlást. Az iskolai tankönyvtámogatás és tankönyvbeszerzés rendszerének pedig biztosítania kell, hogy a tankönyv minden tanulónak rendelkezésére álljon.

Az Országgyűlés e célok elérése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §[3] E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni Magyarország területén - az általános iskolában, gimnáziumban, szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában, szakiskolában, alapfokú művészeti iskolában, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, továbbá a kiegészítő nemzetiségi oktatást végző iskolában - alkalmazott tankönyv az oktatásért felelős miniszter nyilvános pályázata útján történő vagy egyéb jóváhagyására, kiválasztására, továbbá az e feladatok végrehajtásában közreműködőkre, a tankönyv kiadását és forgalmazását végző természetes és jogi személyekre, valamint ezek jogi személyiség nélküli társaságaira (a továbbiakban: tankönyvkiadók, tankönyvforgalmazók), továbbá a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók e törvény alapján létrehozott köztestületére.

A tankönyvjóváhagyás és a tankönyvjegyzék

2. §[4] (1) Tankönyvként az a nyomtatott formában megjelent vagy elektronikus adathordozón rögzített könyv hozható forgalomba, amelyet miniszteri rendeletben meghatározott eljárás keretében

a) tankönyvvé nyilvánítottak továbbá felvettek a hivatalos tankönyvjegyzékbe vagy

b) az oktatásért felelős miniszter nyilvános pályázati eljárás keretében meghatározott évfolyam, műveltségi terület, tantárgy vonatkozásában kiválasztott és ennek alapján a hivatalos tankönyvjegyzékbe történő felvételéről döntött.

(2) A tankönyv borítóján vagy a belső címoldalon jól látható módon fel kell tüntetni a tankönyvvé nyilvánítás tényét, a jogerős határozat számát, időpontját. A digitális tananyag jóváhagyására, valamint a nevelési-oktatási program részeként jóváhagyott információhordozók és feladathordozók tankönyvvé nyilvánítására a könyv tankönyvvé nyilvánítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A könyv tankönyvvé nyilvánítását

a) a szerző,

b) a kiadó,

c) közismereti tankönyv esetén az oktatásért felelős miniszter,

d) kispéldányszámú szakképzési tankönyv esetén a szakképesítésért felelős miniszter

kérheti.

(4) A tankönyvvé nyilvánítási eljárás - ha jogszabály másképp nem rendelkezik - kiterjed a tankönyv gyakorlati beválásának vizsgálatára a taníthatóság és tanulhatóság szempontjából (a továbbiakban: a tankönyv beválásának vizsgálata).

(5) Nem tagadható meg a könyv tankönyvvé nyilvánítása, ha megfelel az e §-ban és miniszteri rendeletben meghatározott feltételeknek.

(6) A könyv tankönyvvé nyilvánításáról és a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről - a (7)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - az oktatásért felelős miniszter köznevelési feladatkörében eljáró, kormányrendeletben kijelölt központi hivatala (a továbbiakban: hivatal) dönt.

(7) Ha a közismereti tankönyv megírása, elkészítése az oktatásért felelős miniszter nyilvános pályázati eljárása keretében történt, akkor a tankönyvvé nyilvánítási eljárást nem kell lefolytatni, hanem a pályázati eljárás során kell meggyőződni a tankönyv taníthatósági és tanulhatósági szempontoknak való megfeleléséről.

(8) A szakképzés szakmai tankönyveit a szakképesítésért felelős miniszter nyilvánítja tankönyvvé, illetve dönt a tankönyvvé nyilvánítás megszüntetéséről. A szakképesítésért felelős miniszter ezt a jogát az általa felügyelt államigazgatási szervre, illetve az oktatásért felelős miniszterrel kötött megállapodással a hivatalra átruházhatja. Az eljárásban - ideértve az oktatásért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai tankönyveinek jóváhagyását is, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - közreműködik a Szakképzési Tankönyv és Taneszköz Tanács.

(9) A hivatal elutasítja azt a tankönyvvé nyilvánítási kérelmet, amelyet olyan könyvvel kapcsolatban nyújtottak be, amely részt vett az oktatásért felelős miniszter nyilvános pályázati eljárásában és a miniszter azt nem támogatta.

3. §[5] (1)[6] Az oktatásért felelős miniszter szakmai ellenőrzés keretében az e törvényben meghatározottak szerint ellenőrzi a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók tevékenységét, indokolt esetben intézkedést kezdeményez, illetve intézkedést hoz.

(2) A szakképesítésért felelős miniszter - költségvetésének terhére - az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében kidolgoztatja a szakmai tantárgyak tankönyveit (a továbbiakban: szakmai tankönyv). A szakképesítésért felelős miniszter a kis példányszámú szakmai tankönyvekből történő tankönyvellátás biztosítása céljából

a) nyilvános pályázatot írhat ki szakmai tankönyv megírására, tankönyvkiadás támogatására,

b) megállapodást köthet tankönyvkiadóval a szakmai tankönyv előállítására, illetve tankönyvforgalmazóval a tankönyveknek az iskolák részére történő értékesítésére (a továbbiakban: kis példányszámú szakmai tankönyvforgalmazás).

(2a)[7] Az oktatásért felelős miniszter a Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek alapján az iskolában folyó nevelés-oktatás tankönyvekkel való ellátásának támogatása céljából nyilvános pályázati eljárást szervezhet közismereti tankönyvek megírására, elkészítésére.

(3)[8] Az oktatásért felelős miniszter - költségvetésének terhére - a nemzetiségi oktatás és a két tanítási nyelvű iskolák tankönyvellátásának biztosítása céljából

a) nyilvános pályázatot írhat ki tankönyv megírására, tankönyvkiadás támogatására,

b) megállapodást köthet tankönyvkiadóval a tankönyv előállítására, illetve tankönyvforgalmazóval a kis példányszámú nemzetiségi tankönyveknek az iskolák részére történő értékesítésére (a továbbiakban: kis példányszámú nemzetiségi tankönyvforgalmazás),

c) megállapodást köthet tankönyvkiadóval, illetve tankönyvforgalmazóval külföldi tankönyvek beszerzésére és az iskolák részére történő értékesítésére.

(4)[9] A (3) bekezdés a) pontjában szabályozott - a nemzetiségi oktatást érintő - nyilvános pályázatot az Országos Nemzetiségi Bizottság egyetértésével kell kiírni. A benyújtott pályázatokról az oktatásért felelős miniszter az Országos Nemzetiségi Bizottság javaslata alapján dönt.

(5)[10] Az oktatásért felelős miniszter - költségvetésének terhére - a sajátos nevelési igényű tanulók kis példányszámú tankönyvekkel történő tankönyvellátásának biztosítása céljából

a) nyilvános pályázatot írhat ki tankönyv megírására, tankönyvkiadás támogatására,

b) megállapodást köthet tankönyvkiadóval a tankönyv előállítására, illetve tankönyvforgalmazóval a tankönyveknek az iskolák részére történő értékesítésére (a továbbiakban: kis példányszámú speciális tankönyvforgalmazás).

(6)[11] A (2) bekezdés, a (3) bekezdés b) pontjának és az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásában kis példányszámú az a tankönyv, amelyet kevesebb, mint ezer példányban kell egy tanítási évben iskolai tankönyvellátás keretei között forgalmazni.

(7)[12] Az oktatásért felelős miniszter, illetve a szakképesítésért felelős miniszter pályázatot írhat ki elektronikus adathordozón rögzített tananyag elkészítésére és forgalmazására, illetve az iskolák részére történő eljuttatására.

4. §[13] (1) A hivatal elkészíti a tankönyvek hivatalos jegyzékét, és közzéteszi azt az oktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről. A tankönyvek hivatalos jegyzékébe fel kell venni a tankönyvvé nyilvánított digitális tananyagot és a nevelési-oktatási program részét alkotó, tankönyvvé nyilvánított információhordozót, feladathordozót.

(2) Nem tagadható meg a tankönyvjegyzékre történő felvétele annak a könyvnek, amelyik megfelel az e törvényben és a miniszteri rendeletben foglaltaknak.

(3) Azt a tankönyvet, amelyet adott évfolyamra, műveltségi területre, tantárgyra az oktatásért felelős miniszter nyilvános pályázati eljárás során választott ki, a hivatal a miniszter döntése alapján felveszi a tankönyvek hivatalos jegyzékére.

(4) A tankönyvjegyzékre kerülés feltétele, hogy a kiadó vállalja

a) a tankönyv elektronikus úton történő átadását a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (a továbbiakban: Szövetség) részére, a Szövetség megkeresésére, az e törvényben meghatározott feltételek szerint,

b) a tankönyvnek az oktatásért felelős miniszter által meghatározott összeghatáron belüli fogyasztói áron történő értékesítését az iskolai tankönyvellátás keretében.

(5) Az oktatásért felelős miniszter - a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete véleményének kikérésével - meghatározza azt az összeghatárt, amelynél magasabb fogyasztói ár (a továbbiakban: árkorlát) alkalmazása esetén a tankönyv nem kerülhet fel a tankönyvjegyzékre. A szakképzés szakmai tantárgyainak tankönyvei tekintetében az oktatásért felelős miniszter az árkorlátot a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével határozza meg. Az árkorlát meghatározásakor a tankönyv-előállítás és -forgalmazás tényleges és várható költségeit, így különösen a tankönyv terjedelmét, kivitelezését, várható példányszámát kell mérlegelni. Az oktatásért felelős miniszter több összeghatárt is meghatározhat.

(6) A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése, valamint a tankönyvek vételárának iskoláktól való beszedése (a továbbiakban: tankönyvellátás) állami közérdekű feladat, amelyet az állam a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül lát el. A Könyvtárellátó biztosítja, hogy a tanuló legfeljebb a jegyzékben feltüntetett legmagasabb fogyasztói áron (a továbbiakban: iskolai terjesztési áron) jusson hozzá a tankönyvhöz. Az iskola biztosítja, hogy a tanuló az iskolai tankönyvellátás keretében jusson hozzá a tankönyvhöz, a 8/A. §-ban foglaltak szerint. Az iskolai terjesztési ár tartalmazza az általános forgalmi adó összegét is.

(7) El kell utasítani a tankönyvjegyzékre történő felvételre benyújtott kérelmet, ha a kiadó

a) az iskolai terjesztési árat az előző évi iskolai terjesztési árhoz képest aránytalanul meg kívánja növelni,

b) nem vállalja a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettséget,

c) adott könyvét, amellyel az oktatásért felelős miniszter a nyilvános pályázati eljárásban részt vett, de a miniszter nem választotta ki.

(8) A tankönyvet törölni kell a tankönyvjegyzékről, ha utóbb bebizonyosodik, hogy

a) a tankönyvjegyzékre kerülés iránti kérelmet el kellett volna utasítani, vagy

b) a kiadó utóbb nem tesz eleget a tankönyvvé nyilvánítás valamely feltételének vagy

c) az oktatásért felelős miniszter által szervezett nyilvános pályázati eljárás során vállalt bármely feltételének.

(9) A tankönyvjegyzékre történő felvételről, illetve a tankönyvjegyzékről történő törlésről - a (3) és (10) bekezdésben meghatározott kivétellel - a hivatal dönt.

(10) A szakképzés szakmai tankönyveinek a tankönyvjegyzékre történő felvételéről a szakképesítésért felelős miniszter dönt. A szakképesítésért felelős miniszter az általa jóváhagyott, illetőleg a jegyzékről törölt tankönyvek jegyzékét megküldi a hivatalnak, amely gondoskodik a tankönyvek jegyzékre vételéről, illetve törléséről.

5. § A tankönyvvé nyilvánítás és a tankönyvjegyzék elkészítésének költségei a kérelem benyújtóját terhelik, melyet az oktatásért felelős miniszter által - az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben - meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetésével kell megfizetni.

A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje

6. § (1) Az éves központi költségvetésről szóló törvényben kell meghatározni az egy tanulóra jutó tankönyvtámogatás összegét.

(2) A tankönyvtámogatás összegét - az éves központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerint - a fenntartók útján kell eljuttatni az iskolákhoz.

(3) A tankönyvtámogatás felhasználható a tanulói tankönyvvásárlás költségeinek átvállalására és csökkentésére, továbbá az iskolai tankönyvrendelés teljesítésére (a továbbiakban együtt: iskolai tankönyvellátás rendje).

7. § (1)[14] Az iskolai tankönyvellátás rendjét - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg.

(2)[15] Az iskola igazgatója döntése előtt felméri, hány tanulónak lehet biztosítani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból, könyvtárszobából történő tankönyvkölcsönzés, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvekhez való hozzáférés útján, továbbá hányan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A felmérés eredményéről az iskola igazgatója tájékoztatja az iskolaszéket, az iskolai szülői szervezetet (közösséget), az iskolai diákönkormányzatot, és kikéri véleményüket a tankönyvtámogatás rendjének meghatározásához.

(3) Az iskolának biztosítania kell, hogy a napközis és a tanulószobai foglalkozásokon megfelelő számú tankönyv álljon a tanulók rendelkezésére a tanítási órákra történő felkészüléshez.

(4)[16] Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül.

(5) Az iskola igazgatója kezdeményezi a települési önkormányzatnál annak a rászoruló tanulónak a támogatását, akinek a tankönyvellátását az iskolai tankönyvtámogatás rendszere nem tudja megoldani.

Az iskolai tankönyvrendelés rendje

8. §[17] (1)[18] Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója készíti el, a szakmai munkaközösség véleményének beszerzését követően, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkt.) 63. § (1) bekezdés c) pontjának figyelembevételével. A tankönyvrendelés alapján kell meghatározni, hogy a tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget mely tankönyvek vásárlására fordítják.

(2) A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét.

(3)[19] Amennyiben a tankönyvek hivatalos jegyzékén a 4. § (3) bekezdés szerint tankönyvek szerepelnek, az iskola a tankönyvrendelés során az iskolai helyi tanterv adott tantárgyához ezek közül választ.

(4)[20] Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyv-kölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki

a) tartósan beteg,

b) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd,

c)[21] három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelő családban él,

d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy

e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül

a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe a normatív kedvezmény.

(5)[22] Abban a kérdésben, hogy a normatív kedvezményre való jogosultság elbírálásánál kit kell

a)[23] tartósan beteg, súlyosan fogyatékos, három- vagy többgyermekes családban élő, nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosultnak tekinteni - kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt szűnt meg - a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény II. fejezetében,

b)[24] sajátos nevelési igényűnek tekinteni, az Nkt. 4. § 23. pontjában

foglaltakat kell alkalmazni.

(6)[25] A (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményre és a normatív kedvezmény körébe nem tartozó kedvezményre vonatkozó igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell bejelenteni. Az igénylő a jogosulatlanul igénybe vett kedvezményért jogszabályban meghatározott módon felel.

(7) A kedvezmények iránti igényt az iskolai tankönyvrendelés elkészítése előtt, az iskola által meghatározott időben a (6) bekezdés szerinti igénylőlap felhasználásával kell bejelenteni. Az igénybejelentés időpontjáról az iskola az igénybejelentési határidő előtt legalább tizenöt nappal korábban, írásban köteles értesíteni minden tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. Ha az igényjogosultság a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott normatív hozzájárulás igénylését követő időpont után áll be - beleértve az iskolaváltást is - az iskola a tankönyvek kölcsönzésével, a napköziben, tanulószobán elhelyezett tankönyvek rendelkezésre bocsátásával teljesítheti az igényt. Az iskola a (4) bekezdés a)-f) pontjainak megfelelő igények kielégítését követően a benyújtott további igényeket a rendelkezésre álló tárgyévi tankönyv-támogatási keret, valamint a könyvtári tankönyvkészlet figyelembevételével a házirendben meghatározott módon bírálja el.

(8)[26] A tartós használatra készült tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján kell a normatív kedvezményre jogosult birtokába adni. Ha az iskola a tankönyvet tankönyvkölcsönzés útján adja a normatív kedvezményre jogosult tanuló birtokába, a használat jogát a tanulói jogviszony fennállása alatt addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tantárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik, illetve az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a rendeltetésszerű használatból származó értékcsökkenést. A kölcsönzött tankönyv a tanuló részére értékesíthető. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv-értékesítéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével összefüggő kérdéseket az iskola házirendjében kell meghatározni.

(9)[27] Ha a nem állami, nem önkormányzati iskola az Nkt. 31. § (2) bekezdés c) pontja alapján a tanulói jogviszony fenntartását - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köti, e megállapodásban a (4) bekezdésben meghatározott normatív kedvezményt korlátozhatja. A korlátozás alapján nyújtott kedvezmény azonban nem lehet kevesebb, mint a költségvetésről szóló törvényben a tanulói tankönyvvásárláshoz nyújtott hozzájárulás egy tanulóra jutó összege.

(10)[28] Az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott fenntartói támogatásból elsősorban a normatív kedvezményeket kell biztosítani. A fennmaradó összegből támogathatók a normatív kedvezményre nem jogosult tanulók, továbbá a tanulói munkatankönyv, munkafüzet megvásárlásához támogatás nyújtható. A normatív hozzájárulásból az iskolai könyvtár, könyvtárszoba részére a normatív kedvezmények biztosításához szükséges tankönyv, a fennmaradó összegből ajánlott és kötelező olvasmány, digitális tananyag, oktatási program szerezhető be.

(11) A normatív kedvezmények biztosításában a kollégium is közreműködhet. A kollégium közreműködése esetén a (8) bekezdésben foglaltakat a kollégiumi könyvtári kölcsönzés tekintetében is alkalmazni kell. A kollégium közreműködése esetén az iskolai könyvtár fejlesztésére rendelkezésre álló összeg a kollégiumi könyvtár fejlesztésére is felhasználható az e törvény 7. §-ának (4) bekezdésében és e § (10) bekezdésében meghatározottak szerint.

(12)[29] Az iskolai tankönyvrendelést az iskola - jogszabályban meghatározottak szerint, elektronikus formában - megküldi a köznevelés információs rendszerének. A Könyvtárellátó számára a köznevelés információs rendszerének kezelője a tankönyvrendeléssel kapcsolatos, a 8/B. § (3) bekezdése szerinti adatokat átadja. A Könyvtárellátó a köznevelés információs rendszere adatai alapján a tankönyvrendeléseket összesíti, majd gondoskodik a tankönyvellátásról. A tankönyvellátás megszervezése során úgy köteles eljárni, hogy azzal a tankönyvellátás országos szinten leggazdaságosabb megvalósítását biztosítsa.

(13)[30] A tankönyvellátás feladatainak végrehajtásában - a Könyvtárellátóval kötött megállapodás alapján - közreműködhet más tankönyvkiadó és tankönyvforgalmazó, vagy egyéb teljesítési segéd. Iskola a tankönyvellátás tárgyában szerződéses viszonyban (a továbbiakban: tankönyvellátási szerződés) csak a Könyvtárellátóval állhat. A tankönyvellátási szerződést minden év március utolsó munkanapjáig kell megkötni, illetve szükség szerint módosítani. Jogszabály határozza meg, hogy a Könyvtárellátó milyen módon köteles részt venni a tankönyvellátás feladatainak a végrehajtásában, a tankönyvkölcsönzés megszervezésében.

Az iskolai tankönyvellátás megszervezése[31]

8/A. §[32] (1) Az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása, amely a Könyvtárellátó által beszerzett és az iskolákhoz leszállított tankönyveknek a tanulók és az iskolai könyvtár részére történő átadását, a sérült, elveszett, hibás tankönyvek pótlása és a visszárú kezelés iskolán belüli feladatainak ellátását, illetve az ehhez kapcsolódó adminisztratív és elszámolási feladatok elvégzését jelenti, az iskola feladata és felelőssége. Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve indokolt esetben az iskolán kívül. A hibás teljesítésért - a tankönyvek darabszám szerint történő átadását kivéve - a Könyvtárellátó felel.

(2) Az iskolai tankönyvellátás feladatainak végrehajtására - ha arról vagy egy részének elvégzéséről az iskola neki fel nem róható okból nem képes saját maga gondoskodni - a Könyvtárellátó és az iskola a tankönyvellátási szerződés keretében megállapodik. Az iskolai tankönyvellátás zavartalan megszervezéséért akkor is az iskola felel, ha a feladatokat vagy azok egy részét a Könyvtárellátó látja el.

(3) Az iskolai tankönyvellátás keretében a tanuló évfolyamonként legfeljebb kettő alkalommal jogosult a tankönyvjegyzékben szereplő áron megvásárolni ugyanazt a tankönyvet. Második alkalommal a tanuló e jogával akkor élhet, ha a tankönyv használhatatlanná vált, megsemmisült, elveszett, feltéve, hogy nem terheli szándékosság ezek bekövetkeztében, és ezt az iskola igazolja. Ha a tanuló iskolát vált - az e tényről kiállított iskolai igazolás felmutatásával - az új iskolában alkalmazott tankönyvet a tankönyvjegyzékben szereplő áron jogosult megvásárolni.

(4) Az iskola a Könyvtárellátótól átvett tankönyveket a Könyvtárellátó nevében értékesíti, a beszedett vételárral elszámol a Könyvtárellátóval. A Könyvtárellátó az iskola által beszedett vételárából az iskola részére a Könyvtárellátó javaslata alapján az oktatásügyért felelős miniszter által megállapított mértékű jutalékot az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása jogcímén visszatéríti, amely az iskolai tankönyvellátás vagy az iskola működésének egyéb költségeire fordítandó.

8/B. §[33] (1)[34] A tankönyvellátási szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, azzal a megkötéssel, hogy a szerződésnek tartalmaznia kell:

a) az iskola nevét, székhelyét, OM azonosító számát; a tankönyvforgalmazó azonosító adatait (név, cím, székhely, adószám, pénzforgalmi számlaszám, képviselő neve),

b) az iskolai tankönyvellátás keretében értékesített tankönyvek adatait,

c) azt a tanévet (tanéveket), amelyre a szerződés szól,

d) az iskolai tankönyvellátás megszervezésének helyét, az iskolai közreműködés kereteit,

e) annak a személynek a nevét, aki a Könyvtárellátó, illetve az iskola részéről (a továbbiakban: iskolai tankönyvfelelős) a tankönyvellátás végrehajtásáért felel,

f) szükség esetén a használt tankönyvek visszavásárlásával és forgalmazásával kapcsolatos feladatmegosztást,

g) az előzetes megállapodást az iskola legalacsonyabb évfolyamára belépő tanulók ellátására.

(2)[35] Ha az iskolai tankönyvellátásban a Könyvtárellátó a 8/A. § (2) bekezdés szerint közreműködik, az iskola

a) a Könyvtárellátónak átadja a tanulóknak a (3) bekezdésben felsorolt adatait, a tankönyvek tanulókra lebontott címlistájával,

b) tájékoztatja a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét a tankönyv értékesítésének helyszínéről, valamint az értékesítés időpontjairól,

c) a tankönyvellátási szerződésben meghatározottak szerint helyet biztosít az értékesítéshez, illetve a tankönyvek biztonságos őrzéséhez.

(3)[36] A tankönyvellátási szerződés keretei között a Könyvtárellátó és - kizárólag az iskolai tankönyvellátásban való közreműködése körében - annak teljesítési segéde jogosult nyilvántartani a tanulók következő személyes adatait: a tanuló neve, diákigazolványának száma, ha a tanulónak nincs diákigazolványa az anyja neve és a születési ideje, továbbá minden tanuló esetén az iskolai tankönyvellátás keretében megvásárolt tankönyvek, illetve a vételhez kapott támogatás összege. A személyes adatok kizárólag a tankönyvjegyzékben meghatározott áron történő tankönyvvásárláshoz való jogosultság megállapítására használhatók fel. Az e bekezdés alapján átadott személyes adatok az átadásuk napját követő tizenkettő hónapig tárolhatók.

(4) Ha az iskolai tankönyvellátást nem az iskolában szervezik meg, a tankönyvforgalmazónak - a megállapodásban meghatározottak szerint - biztosítania kell a tankönyv-értékesítés elkülönített megszervezését.

8/C. §[37] (1)[38] Ha az iskola a tankönyvek megvásárlásához pénzben támogatást biztosít a tanuló részére, az erről szóló értesítést megküldi a tanulónak, kiskorú tanuló esetén a szülőnek és a Könyvtárellátónak. Az iskola által nyújtott támogatással megvásárolt tankönyv - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a tanuló tulajdonába kerül.

(2)[39] A tankönyvtámogatás összegét az iskola a Könyvtárellátónak utalja át.

(3) A tankönyvtámogatás összegéről a tanuló, illetve a szülő nevére szóló számla nem állítható ki.

8/D. §[40] (1) A vak és gyengénlátó tanulókkal foglalkozó iskola igazgatója az iskolai tankönyvellátást vagy annak egy részét a Szövetség közreműködésével is megszervezheti. Ha az iskola a Szövetség közreműködését kéri az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez, a tankönyvrendelést a Szövetségnek kell megküldeni. A tankönyvrendelések összesítése alapján a Szövetség megkeresi az érintett kiadót, kérve, hogy a kívánt tankönyvet elektronikus úton bocsássa a rendelkezésére. A megkeresésben pontosan meg kell határozni, hogy a kért tankönyvet melyik iskolában, hány példányban kívánják megküldeni. A kiadó a megkeresést tíz napon belül köteles teljesíteni. Ha a kiadó a megkeresésnek nem, vagy késve tesz eleget, a tankönyvet törölni kell a tankönyvjegyzékből.

(2) A Szövetség az elektronikus úton megküldött tankönyveket a vak és gyengénlátó tanulók részére alkalmazható formára átdolgozza, és megküldi az iskoláknak. Az előállított tankönyveket sorszámmal kell ellátni. A Szövetség az előállított és az iskoláknak megküldött tankönyvekről nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartást oly módon kell elkészíteni, hogy abból meg lehessen állapítani, melyik iskolának hány darab és milyen sorszámú könyvet küldtek meg.

(3) A Szövetség az általa megküldött tankönyvekért kizárólag az előállítással összefüggő költségei - általános forgalmi adóval megnövelt - összegének a megtérítésére tarthat igényt az iskolától.

(4) A tankönyv kiadója jogosult ellenőrizni, hogy a Szövetség részére megküldött tankönyvet kizárólagosan a vak és gyengénlátó tanulók iskolai tankönyvellátására - beleértve az iskolai könyvtári ellátást is - használták-e fel.

8/E. §[41] A kis példányszámú nemzetiségi, szakmai, speciális tankönyvforgalmazás keretében az iskolák részére eljuttatott tankönyveket az iskolai könyvtárban, könyvtárszobában kell elhelyezni, és könyvtári kölcsönzés útján kell a tanulókhoz eljuttatni. A tankönyv az iskolai könyvtártól megvásárolható az iskola szervezeti és működési szabályzatában meghatározott feltételekkel és használati idő eltelte után.

Összeférhetetlenség[42]

8/F. §[43] (1) A Könyvtárellátó az iskolai tankönyvellátás megszervezéséhez nem vehet igénybe olyan teljesítési segédet, amelyben a Könyvtárellátó vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója üzletrésszel rendelkezik, vagy részt vesz az ügyvezetésében, a felügyelő bizottságában, továbbá amellyel az iskola vezetői megbízással rendelkező alkalmazottja munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(2) Nem vehet részt az iskolai tankönyvrendelés elkészítésében és az iskolai tankönyvellátás megszervezésében az iskolának az az alkalmazottja, aki a Könyvtárellátóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll.

(3) Az iskolai tankönyvválasztásban közreműködő pedagógus és az iskolai tankönyvellátás szervezésben közreműködő személy a Könyvtárellátótól és teljesítési segédjétől juttatást, kedvezményt semmilyen formában nem fogadhat el.

II. Fejezet

A TANKÖNYVKIADÓI ÉS TANKÖNYVFORGALMAZÓI TEVÉKENYSÉG

A Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete

9. § (1)[44] A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (a továbbiakban: Testület) feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályának megfelelően előmozdítsa a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését a tankönyvkiadás és a tankönyvforgalmazás területén. A Testületi tagság önkéntes.

(2) A Testület a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók önkormányzattal rendelkező, jogi személyként működő köztestülete.

(3) A Testület legfőbb szerve a közgyűlés.

(4) A közgyűlések közötti időszakban a Testület döntéshozó szerve az elnökség.

10. § (1) A Testület

a) közreműködik a tankönyvkiadással összefüggő állami kezességvállalású hitelek és a vissza nem térítendő támogatások elosztásában, azok felhasználásának ellenőrzésében,

b) kidolgozza és elfogadja alapszabályát, etikai szabályzatát,

c) saját tevékenységének elemzése, fejlesztése céljából, illetve megkeresésre véleményezi a tankönyvkiadást, -gyártást és -forgalmazást, a kiadók és terjesztők szakmai tevékenységét, a Testület feladatait és működését közvetlenül érintő gazdasági intézkedések és jogszabályok tervezetét,

d) közreműködik a vitás kérdések békés, bírósági eljáráson kívüli megoldásában,

e) segíti a tankönyvkiadói és tankönyvforgalmazói tevékenység fejlesztését,

f)[45] segíti a Magyarországon élő nemzetiségekhez tartozók, továbbá a külföldön élő magyar kisebbségek tankönyvkiadását és ellátását,

g) ellátja mindazokat az ügyeket, amelyeket jogszabály a feladatkörébe utal.

(2)[46] A Testület nyilvántartást vezet a tankönyvkiadással és tankönyvforgalmazással összefüggő tevékenységről, az üzleti érdekek tiszteletben tartásával. Összegyűjti a tankönyvkiadásra és tankönyvforgalmazásra vonatkozó közérdekű adatokat, és hozzáférhetővé teszi azokat. A Testület által e körben nyilvántartott és kezelt adatokat e törvény melléklete tartalmazza. A Testület tagjai kötelesek a Testület részére az e bekezdésben meghatározottak szerint adatot szolgáltatni.

(3) A Testület a tankönyvkiadás és a tankönyvforgalmazás során elvárható piaci magatartást - e törvény és a jogszabályok keretei között - a Tankönyvkiadás és Tankönyvforgalmazás Etikai Szabályzatában (a továbbiakban: etikai szabályzat) határozza meg. A Testület az etikai szabályzat előírásainak megszegőivel szemben etikai eljárást folytat le. Az etikai szabályzat az oktatásért felelős miniszter jóváhagyásával válik érvényessé. Az etikai szabályzatot a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

(4)[47] A Testület - jogszabályban, az etikai és más szabályzatában meghatározott keretek között - ellenőrzi a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók tevékenységét, figyelemmel kíséri a közbeszerzésre vonatkozó rendelkezések megtartását, az előírt adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését, indokolt esetben etikai eljárást folytat le, illetve büntető-, államigazgatási, versenyfelügyeleti, polgári peres eljárást kezdeményez.

(5)[48] A Testület a tankönyvkiadással és tankönyvforgalmazással összefüggő vitás ügyek eldöntésére eseti választottbíróságot hoz létre.

(6) A Testület kérheti közhasznú szervezetté nyilvánítását.

A testületi tagság keletkezése, szünetelése és megszűnése

11. § (1) A Testület tagja lehet az a természetes és jogi személy, valamint ezek jogi személyiség nélküli társasága, aki, illetve amely

a) tevékenységi körébe a tankönyvkiadás, illetve a tankönyv forgalmazás beletartozik,

b)[49]

c) az alapszabályban foglaltakat magára nézve kötelezőnek elismeri,

d) vállalja az etikai szabályzatban foglaltak megtartását,

e) a testületi tagdíjat megfizeti.

(2) Azt, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelel, a Testület tagjai közé - írásbeli kérelmére - fel kell venni.

(3) A felvétel iránti kérelmet az elnökséghez kell benyújtani. Az elnökség a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül dönt.

(4) A felvétellel, illetőleg a kérelem elutasításával kapcsolatos döntést írásban kell megküldeni. A felvételt elutasító határozatot meg kell indokolni.

(5) A felvételi kérelmet elutasító határozat ellen a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül a közgyűléshez lehet fordulni. A közgyűlés az elutasító határozatot a következő ülésén köteles megvizsgálni. A közgyűlés elutasító döntése ellen - a határozat kézbesítésétől számított harminc napon belül - jogszabálysértésre hivatkozással - a bírósághoz lehet fordulni. A határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak nincsen helye.

12. § (1) A tag kérelmére a testületi tagság szünetel.

(2) Megszűnik a testületi tagság

a) a tevékenység befejezésével,

b) a tag kilépésével,

c) a tag halálával, illetve jogutód nélküli megszűnésével,

d) a Testületből történő kizárással.

(3) A testületi tagság megszűnését a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben az elnökség állapítja meg. A kizárásról az etikai bizottság kezdeményezésére a közgyűlés dönt.

III. Fejezet

A TESTÜLET SZERVEZETE ÉS MŰKÖDÉSE

A Testület alapszabálya

13. § (1) A Testület működésének - e törvényben nem szabályozott - kérdéseit a Testület alapszabálya (a továbbiakban: alapszabály) határozza meg, így különösen

a) a Testület szervezetére és szervei működésére vonatkozó rendelkezéseket,

b) az e törvényben meghatározott feladatok ellátását, a döntéshozatalra jogosultat,

c) a tisztségviselők jelölésére, választására és visszahívására vonatkozó szabályokat,

d) a tankönyvkiadással és -forgalmazással összefüggő tevékenységek körét, a Testület által nyújtott szolgáltatások igénybevételének feltételeit és a szolgáltatás díját, beleértve a választottbírósági eljárás igénybevételét,

e) a testületi tagsággal, a testületi nyilvántartással együtt járó kötelezettségek teljesítésének feltételeit és a kötelezettség teljesítése elmulasztásának következményeit,

f) mindazokat a kérdéseket, amelyeknek a szabályozását e törvény vagy más jogszabály előírja, illetve amelynek szabályozását a közgyűlés elhatározza.

(2) A tagsági jogviszony keletkezésével, a jelentkezéssel, a felvételi eljárás lefolytatásával, továbbá a tagsági jogviszony szüneteltetésének bejelentésével, a bejelentés elfogadásával, a tagsági jogviszony megszűnésével kapcsolatos - e törvény által nem szabályozott - kérdéseket az alapszabály határozza meg.

A Testület szervei

14. § (1) A Testület szervei:

a) a közgyűlés,

b) az elnökség,

c) a bizottságok,

d)[50] az eseti választottbíróság.

(2) A Testület tisztségviselői:

a) az elnök,

b) az elnökhelyettesek,

c) a bizottságok elnökei.

(3)[51]

A közgyűlés

15. § (1) A közgyűlésen a Testület minden tagjának egy képviselője tanácskozási és szavazati joggal jogosult részt venni. Minden tagnak egy szavazati joga van.

(2)[52] A közgyűlés ülésén - az alapszabályban meghatározottak szerint - tanácskozási joggal részt vehet az Országos Köznevelési Tanács, a Közoktatás-politikai Tanács, az Országos Szakképzési Tanács, az Országos Nemzetiségi Bizottság, az Országos Diákjogi Tanács, az Országos Szülői Érdekképviseleti Tanács, az oktatásért felelős miniszter és a szakképesítésért felelős miniszter egy-egy képviselője.

(3) A közgyűlés hatáskörébe tartozik

a) a Testület alapszabályának és etikai szabályzatának elfogadása,

b) döntés bizottság létrehozásáról, a Testület közhasznú szervezetté alakulásának kezdeményezéséről, más köztestülettel való egyesülésről, illetve a szétválásról,

c) az éves költségvetés meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadása, a Testület vagyonáról való döntés,

d) a tagdíj összegének megállapítása,

e) ha e törvény másképp nem rendelkezik, a Testület tisztségviselőinek megválasztása és visszahívása,

f) a tag kizárása,

g) azok az ügyek, amelyeket e törvény vagy az alapszabály a feladatkörébe utal.

(4)[53] A közgyűlés döntéseit tizenöt napon belül meg kell küldeni az oktatásért felelős miniszternek.

(5)[54] A közgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha - az ok és a cél megjelölésével - a tagok legalább huszonöt százaléka vagy az oktatásért felelős miniszter írásban kéri, illetőleg ha az ellenőrző bizottság vagy az etikai bizottság a közgyűlés összehívását kezdeményezi.

(6) A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A Testület alapszabályának és etikai szabályzatának elfogadásánál, továbbá az alapszabályban meghatározott ügyekben minősített többséggel hozott döntésre van szükség.

(7) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagoknak több, mint fele, minősített többséghez kötött döntés esetén több, mint hatvan százaléka jelen van.

(8) A döntéshez a jelen lévő tagok több, mint ötven százalékának igenlő szavazatára van szükség.

(9) A közgyűlés összehívására, határozatainak meghozatalára, működésére vonatkozó - e törvényben nem szabályozott - kérdéseket az alapszabály határozza meg.

Az elnökség

16. § (1) Az elnökség a Testület elnökéből, elnökhelyetteseiből, továbbá a közgyűlés által a Testület tagjaiból megválasztott további legalább hét és legfeljebb tizenöt tagból áll. Az elnökség tagjait öt évre választják.

(2) Az elnökség a Testületet a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítja. Az elnökség dönthet minden olyan ügyben, amely e törvény, valamint az alapszabályban foglaltak szerint nem tartozik a közgyűlés döntési jogkörébe.

(3) Az elnökség a közgyűlésen köteles beszámolni munkájáról. Az elnökség döntéseit a közgyűlés jóváhagyja, illetőleg az alapszabályban meghatározottak szerint megváltoztathatja, visszavonhatja.

(4) Az elnökség összehívására, működésére, döntéseinek meghozatalára az elnökségi tagok megválasztására, az elnökségi tagsággal kapcsolatos összeférhetetlenségre, az elnökségi tagság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket az alapszabály állapítja meg.

(5) Az elnökséget tizenöt napon belül össze kell hívni, ha azt - az ok és cél megjelölésével - az oktatásért felelős miniszter kéri. Az elnökség ülésén az oktatásért felelős miniszter tanácskozási joggal részt vehet. Az elnökség határozatait - tizenöt napon belül - meg kell küldeni az oktatásért felelős miniszternek.

A bizottságok

17. § (1) A Testület állandó bizottságai az ellenőrző bizottság és az etikai bizottság. A bizottságoknak legalább hét és legfeljebb tizenöt tagja van, akiket a közgyűlés a testület tagjai közül választ meg öt évre.

(2)[55] A Testület további állandó és ideiglenes bizottságokat hozhat létre. Az állandó bizottságokat az alapszabályban kell meghatározni. A bizottságok létrehozásáról - az alapszabályban meghatározottak szerint - a közgyűlés dönt. A bizottságok munkájában az oktatásért felelős miniszter képviselője tanácskozási joggal részt vehet.

(3) A bizottságok működésére vonatkozó, e törvényben nem szabályozott kérdéseket az alapszabályban kell meghatározni.

18. § (1) Az ellenőrző bizottság azt vizsgálja, hogy a Testület tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, az alapszabályban és más szabályzatban foglaltaknak. Az ellenőrző bizottság a gazdálkodás célszerűségét is vizsgálja.

(2) Az ellenőrző bizottság köteles a Testület gazdálkodását évente független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni.

(3) A közgyűlés az éves költségvetésről és a költségvetés éves beszámolójáról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(4) Az ellenőrző bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek évente legalább egy alkalommal köteles beszámolni. Az ellenőrző bizottság tagjai részére feladatainak ellátása körében utasítás nem adható.

(5) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedés megtételére, amennyiben a Testület tevékenysége, gazdálkodása nem felel meg a jogszabályoknak, az alapszabálynak vagy más szabályzatnak, illetőleg szükségesnek látja a gazdasági tevékenység módosítását. Ha az elnökség a felhívásnak nem tesz eleget, köteles azt megindokolni. Ha az ellenőrző bizottság az indokolásban foglaltakkal nem ért egyet, kezdeményezi a közgyűlés összehívását.

19. § (1) Az etikai bizottság ellenőrzi az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok, továbbá az etikai szabályzatban és más szabályzatokban, valamint - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a jogszabályokban (a továbbiakban - az összeférhetetlenségi szabályok kivételével - együtt: etikai eljárás alapjául szolgáló tevékenység) foglaltak megtartását.

(2)[56] Az etikai bizottság döntéseit etikai eljárás lefolytatása során hozza, amely hivatalból vagy bejelentésre indul. Az oktatásért felelős miniszter etikai eljárást kezdeményezhet. Az oktatásért felelős miniszter kezdeményezésére az eljárást le kell folytatni.

(3) Az etikai bizottság - az ügy eldöntésében érdekeltek meghallgatása után - tárgyaláson dönt. Döntését indokolással ellátott határozatba foglalja. Az etikai bizottság tárgyalása nyilvános. A nyilvánosságot a bizottság elnöke korlátozhatja, illetőleg kizárhatja.

(4) Nem indítható etikai eljárás, ha az összeférhetetlenség időközben megszűnt, illetőleg az etikai eljárás alapjául szolgáló tevékenység befejezésétől számítva egy év eltelt. Ha az etikai eljárás megindítása után az adott ügyben büntetőeljárás is indul, az etikai eljárást az etikai bizottság felfüggesztheti. A felfüggesztés ideje az egy évbe nem számít bele.

(5) Ha az etikai bizottság megállapítja, hogy az összeférhetetlenség fennáll, felhívja az érintettet annak megszüntetésére. Ha felhívása nem vezetett eredményre, kezdeményezi a közgyűlés összehívását. A közgyűlés döntéséig az összeférhetetlenséggel érintett tevékenység folytatását megtilthatja.

(6) Ha az etikai bizottság megállapítja, hogy valamelyik tag etikai szabályzatba ütköző tevékenységet folytat, illetve folytatott, írásban figyelmezteti, és felhívja a kifogásolt magatartás megszüntetésére, ismétlődő esetben bírságot szabhat ki.

(7) Az etikai bizottság indokolt esetben javasolja az elnökségnek, hogy kezdeményezzen a Gazdasági Versenyhivatalnál versenyfelügyeleti eljárást, vagy indítson bírósági versenyfelügyeleti eljárást, illetve kezdeményezzen államigazgatási eljárást. Az etikai bizottság indokolt esetben felhívja az érdekelteket, hogy forduljanak az állandó választottbírósághoz.

(8)[57] Az etikai bizottság a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a Testület jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető tagot írásban figyelmeztetheti. Az etikai bizottság erről szóló határozatának nyilvánosságra hozatalát rendelheti el a minisztérium hivatalos lapjában. Ha a tag tevékenysége a fogyasztók széles körét érinti, vagy jelentős nagyságú hátrányt okozott, javasolhatja az elnökségnek, hogy indítson pert a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése érdekében.

(9) Az etikai bizottság kezdeményezheti a közgyűlésnél a tag kizárását, ha az az etikai bizottság írásbeli figyelmeztetését követően, egy éven belül, ismételten és súlyosan megszegte az etikai szabályzatban foglaltakat.

(10) Az etikai bizottság a (7) bekezdésben meghatározott jogkörét akkor is gyakorolhatja, ha az etikai eljárás megindítására azért nincs lehetőség, mert a (4) bekezdésben meghatározott idő eltelt.

(11) Az etikai bizottság eljárásának e törvényben nem szabályozott kérdéseit - beleértve az eljárás eredményeképpen e §-ban szabályozottakon kívül kiszabható büntetéseket - az etikai szabályzat állapítja meg.

Az állandó választottbíróság

20. § (1)[58] A Testület eseti választottbíróságot működtet.

(2) Választottbírósági eljárásnak van helye - a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén - a tankönyvkiadók és tankönyvforgalmazók egymás közötti, illetve a szerzőkkel vagy az iskolákkal fennálló vitás ügyekben.

A tisztségviselők

21. § (1) Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a Testület tisztségviselőit - tagjai közül - a közgyűlés választja meg öt évre.

(2) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő

a) lemondásával,

b) visszahívásával,

c) megbízatása idejének lejártával,

d) halálával.

(3) A tisztségviselő visszahívását a közgyűlés tagjainak egyötöde írásban kezdeményezheti. A visszahívásról a közgyűlés dönt, a kezdeményezést követő harminc napon belül.

(4) A tisztségviselők jelölésével, megválasztásával, visszahívásával, összeférhetetlenségével, szakmai és képesítési követelményével kapcsolatos - e törvényben nem szabályozott kérdéseket - az alapszabály állapítja meg.

22. § (1) Az elnök ellátja a Testület képviseletét, irányítja az elnökség működését, ellenőrzi határozatai végrehajtását, továbbá ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály feladatkörébe utal.

(2) A Testületnek két elnökhelyettese van, az általános helyettesítési feladatokat ellátó és a gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes. Az általános helyettesítést ellátó elnökhelyettes az elnök távolléte vagy akadályoztatása esetén ellátja az elnök helyettesítését. A gazdasági ügyekért felelős elnökhelyettes felel a Testület gazdálkodásáért, a számviteli feladatok ellátásáért. Az elnökhelyettesek ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket az alapszabály meghatároz. Az alapszabályban kell meghatározni az elnökhelyettesek közötti feladatmegosztás, valamint az elnök és az elnökhelyettesek közötti helyettesítés rendjét.

(3) A bizottság elnökét a bizottság választja meg - tagjai közül - öt évre. A bizottság elnöke irányítja a bizottság működését. A bizottság elnöke az alapszabály által meghatározott körben képviselheti a Testületet és helyettesíti az elnököt, illetőleg az elnökhelyetteseket.

IV. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A Testület gazdálkodása

23. § (1) A Testület bevételei:

a) a tagdíj és hozzájárulás,

b) a Testület által nyújtott - az alapszabályban meghatározott - szolgáltatásoknak a díja,

c) a gazdálkodásból származó bevételei,

d) egyéb bevételek.

(2) A tagdíj és a hozzájárulás mértékét és befizetésének módját, valamint idejét, a részletfizetés lehetőségét az alapszabály keretei között évenként a közgyűlés állapítja meg. A tagdíjat a tag vállalkozásának nagyságához, gazdasági tevékenységének eredményéhez és a vállalkozás rendelkezésére álló erőforrások mértékéhez igazodó kulcsok szerint kell megállapítani; meghatározható ugyanakkor az az összeg is, amelyet valamennyi tagnak - az említett szempontoktól függetlenül - meg kell fizetnie (alaptagdíj).

(3) A Testület gazdálkodási tevékenység folytatására közhasznú társaságot hozhat létre, vagy közhasznú társaság létrehozásában, fenntartásában működhet közre. A Testület az átmenetileg felesleges pénzeszközeit állampapírokba fektetheti be.

(4)[59] Az oktatásért felelős miniszter és a Testület megállapodásban rögzíti, hogy a Testület az e törvény 10. §-ában meghatározott feladatai körében, milyen módon segíti a miniszternek a tankönyvpiac működésével összefüggő ágazati irányítási feladatainak ellátását, továbbá a Testület által kezelt adatoknak a miniszter részére történő feldolgozását, rendelkezésre bocsátását. A megállapodásban kell rögzíteni a Testület által ellátott feladatok teljesítési idejét és módját, továbbá a végzett tevékenységért járó ellenszolgáltatást. A megállapodásra egyebekben a Polgári Törvénykönyvnek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

A jogorvoslat rendje

24. § (1) Az elnökség által hozott határozat ellen a közgyűléshez, a bizottságok által hozott határozat ellen az elnökséghez lehet halasztó hatályú fellebbezést benyújtani tizenöt napon belül.

(2) A Testület bármely tagja kérheti a bíróságtól a Testület bármelyik szerve vagy tisztségviselője által hozott határozat, döntés felülvizsgálatát, valamely mulasztás megállapítását jogszabálysértésre hivatkozással.

(3) A perindítás előtt az ellenőrző bizottságnál egyeztető eljárást kell kezdeményezni. E rendelkezést nem kell alkalmazni, ha a közgyűlés vagy az ellenőrző bizottság által elkövetett jogszabálysértést sérelmezik.

(4) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles állást foglalni. Ha az ellenőrző bizottság a jogszabálysértés tényét megállapítja - megfelelő határidő kitűzésével - kezdeményezi annak orvoslását.

(5)[60] A pert a Testület ellen kell megindítani legkésőbb a jogszabálysértés orvoslására meghatározott határidő utolsó napjától számított, illetve, ha az ellenőrző bizottság a jogszabálysértés tényét nem állapította meg, az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, amennyiben az ellenőrző bizottság a megadott határidőn belül határozatát nem hozta meg, a (3) bekezdésben meghatározott határidő utolsó napjától számított harminc napon belül. Ha a közgyűlés vagy az ellenőrző bizottság által elkövetett jogszabálysértést sérelmezik, a pert a jogszabálysértéstől számított harminc napon belül kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság előtti megtámadásra az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény bírósági felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A bíróság előtt megtámadott határozat, döntés - a kizárásról szóló határozat kivételével - végrehajtható.

(7) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

Az oktatásért felelős miniszter törvényességi ellenőrzési jogköre[61]

25. § (1)[62] A Testület törvényességi ellenőrzését az oktatásért felelős miniszter látja el. A törvényességi ellenőrzési jogkör kiterjed a Testület szervei és tisztségviselői által hozott döntésekre. A törvényességi ellenőrzés joga nem terjed ki a választottbíróság határozataira, a foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő ügyekre, továbbá azokra az ügyekre, amelyekben bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(2)[63] Ha az oktatásért felelős miniszter jogszabálysértést állapít meg, annak megszüntetésére - megfelelő határidő kitűzésével - felhívja a Testület elnökét. Az oktatásért felelős miniszter, amennyiben a felhívás eredménytelen marad, a jogszabálysértés megszüntetésére adott határidő lejártát követő harminc napon belül a bírósághoz fordulhat.

(3)[64] A bíróság az oktatásért felelős miniszter kérelmére

a) megsemmisítheti a jogszabálysértő döntést, illetőleg a Testület döntéshozatalra jogosult szervét vagy tisztségviselőjét a döntés meghozatalára utasíthatja,

b) felfüggesztheti a Testület szervének a működését, és elrendelheti a közgyűlés összehívását,

c) felfüggesztheti a megtámadott határozat végrehajtását.

(4) A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvénynek a közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(5)[65] Az oktatásért felelős miniszter a Gazdasági Versenyhivatalnál versenyfelügyeleti eljárás indítását kezdeményezi, ha a Testület döntése a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejt ki.

A Testület együttműködési kötelezettsége

26. § (1) A Testület együttműködik a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. Ennek keretei között évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a kamarát a tankönyvkiadás és tankönyvforgalmazás helyzetéről. Az Iparkamara egy képviselője - az alapszabályban meghatározottak szerint - tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés munkájában. A Testület tagja beléphet az Iparkamarába.

(2) A Testület együttműködik a Tankönyvesek Országos Szövetségével, így különösen a tankönyvkiadással és -forgalmazással összefüggő tájékoztatási rendszer kiépítésében, a szakmai továbbképzések megszervezésében. A Tankönyvesek Országos Szövetségének egy képviselője - az alapszabályban meghatározottak szerint - tanácskozási joggal részt vehet a közgyűlés munkájában.

A Testület közhasznú szervezetté nyilvánítása

27. § (1)[66] A Testület az alapszabályának megküldésével egyidejűleg a Fővárosi Törvényszéktől kérheti közhasznú szervezetté minősítését és nyilvántartásba vételét.

(2)[67] Ha a Testület kéri a közhasznú szervezetté minősítését, az alapszabályában kell meghatároznia azokat a kérdéseket, amelyeket e törvény nem szabályoz, és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény alapján az alapító okiratnak tartalmaznia kellene.

Értelmező rendelkezések

28. § (1)[68][69] E törvény alkalmazásában

a) az ár aránytalan növelése, ha a változatlan tartalommal és formában értékesített tankönyv előző tanítási évben alkalmazott árának emelkedése, változatlan közgazdasági feltételek mellett eléri a - Központi Statisztikai Hivatal által az előző naptári évre közzétett - ipari termelői árindex száz százalékát,

b) jogszabálysértő az az intézkedés, mulasztás, illetve döntés, amely jogszabályba ütközik,

c) a pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók körébe tartózó tanulóként kell kezelni azt a tanulót is, akit a szakértői és rehabilitációs bizottság 2007. január 1-jétől a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos, vagy súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű tanulónak nyilvánított,

d)[70] tankönyv az a könyv, amelyet jogszabályban meghatározottak szerint tankönyvvé nyilvánítottak, továbbá az, amelyet az oktatásért felelős miniszter nyilvános pályázat keretében kiválasztott,, tankönyvvé nyilvánítható a szótár, a szöveggyűjtemény, az atlasz, a kislexikon,

e) tankönyvkiadói tevékenység a tankönyv előállítása,

f) tartós használatra készült tankönyv az a tankönyv, amely tartalma és kivitele alapján alkalmas arra, hogy a tanulók több tanévben használják, feltéve, hogy a kiadó a tankönyvvé nyilvánítási eljárásban vállalja - atlasz esetén legalább három évre, tankönyv, szöveggyűjtemény, szótár, kislexikon esetén legalább öt évre - a tankönyv változatlan kiadását.

(2)[71]

Felhatalmazások

29. § (1)[72] Felhatalmazást kap az oktatásért felelős miniszter, hogy - a szakképesítésért felelős miniszterrel egyetértésben - rendeletben határozza meg a tankönyvvé nyilvánítás, tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét, ezen belül[73]

- a tankönyv - beleértve a nem nyomtatott formában megjelenő műveket is - jóváhagyási eljárását, valamint beválásának vizsgálatát, a tankönyvjegyzék elkészítését, összeállítását és nyilvánosságra hozatalát, a tankönyvvé nyilvánítás megszűnését,

- az iskolai tanulói tankönyvtámogatás megállapítását, az iskolai tankönyvellátást és tankönyvrendelést,

-[74] az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a tankönyvkiadás támogatásának elveit és rendjét,

-[75] az egyházi jogi személy által szervezett, a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatásban alkalmazott könyvek jegyzékének összeállítását és közzétételét.

(2)[76]

(3) Az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat.

Eljárás a tankönyvforgalmazóval, illetve tankönyvkiadóval szemben

30. §[77] (1)[78] A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 46-51/A. §-a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás indítható az ellen, aki nem tagja a Testületnek és nem tartja meg a tankönyvforgalmazói vagy tankönyvkiadói tevékenységre vonatkozó előírásokat. A fogyasztóvédelmi bírságot a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 48. § (3) bekezdésében megjelölt számlára kell befizetni.

(2) Fogyasztóvédelmi eljárás megindítására akkor kerülhet sor, ha e törvény alapján etikai eljárás lefolytatásának lenne helye, de a tankönyvkiadó, illetve a tankönyvforgalmazó nem tagja a Testületnek. Abban a kérdésben, hogy az etikai eljárás megindításának feltételei fennállnak az oktatásért felelős miniszter a Testület véleménye alapján dönt.

31. §[79]

Elektronikus ügyintézés és tájékoztató szolgáltatás[80]

31/A. §[81]

Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

32. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

(2)[82]

(3)[83]

(4)[84]

(5)[85]

(6)[86]

(7)[87]

(8)[88]

(9)[89]

(10)[90]

Mádl Ferenc s. k.,

a Köztársaság elnöke

Dr. Áder János s. k.,

az Országgyűlés elnöke

Melléklet a 2001. évi XXXVII. törvényhez

A Testület által a tankönyvkiadás és -forgalmazás területén kezelt adatok

1. A Testület nyilvántartja

a) a tagok nevét, címét, székhelyét, tevékenységi körét,

b) a tagok által kiadott, forgalmazott tankönyveket,

c) a tagok által befizetett tagdíjakat, hozzájárulásokat.

2. Más adatok nyilvántartása az érintett hozzájárulásával történhet.

3. E mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

4. Az etikai tárgyalás során feltárt adatok és az etikai bizottság végrehajtható határozatai sajtó útján nyilvánosságra hozhatók.