Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

10/2015. (VII. 30.) HM rendelet

a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról

Veszélyhelyzeti normák

Egyes járványügyi normák:

2020. évi LVIII. törvény (különösen: 80. § (3) bekezdés)

Egyes veszélyhelyzeti normák:

101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (különösen: 10. § (3) bekezdés)

A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 238. § (2) bekezdés 15., 16. és 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 77. §-ában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET

1. A rendelet hatálya

1. §[1] (1) A rendelet hatálya

a) a katonai szolgálatra jelentkezőkre,

b) a honvédekre,

c) a honvéd tisztjelöltnek, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezőre,

d) a honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezőre, és

e) - a (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - az önkéntes tartalékos katonákra

terjed ki.

(2) E rendelet rendelkezéseit a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 9/2013. (VIII. 12.) HM rendelet (a továbbiakban: Hjt. vhr.) szerinti önkéntes területvédelmi tartalékos katonák esetében abban az esetben kell alkalmazni, ha azt e rendelet kifejezetten elrendeli.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. bizottságok: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) központi egészségügyi szervezeténél működő, a katonai szolgálatra való alkalmasság megállapítását és minősítését végző bizottságok a következők:

a) az MH Elsőfokú Pályaalkalmasság-vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: EPAB),

b) a Másodfokú Alkalmasság-vizsgáló Bizottság (a továbbiakban: MAV),

c) az Elsőfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: EFÜV),

d) a Másodfokú Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: MFÜV),

e) a Központi Felülvizsgáló Bizottság (a továbbiakban: KFÜV),

f) az Elsőfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: EROB),

g) a Másodfokú Repülőorvosi Bizottság (a továbbiakban: MROB),

2. egészségi alkalmasság-vizsgálat: olyan egészségi szakorvosi alkalmasság-vizsgálat, mely az általános feladatoknak, illetve az egyes beosztások ellátásához szükséges kiemelt egészségi alkalmassági követelményeknek való megfelelést vizsgálja,

3. egészségügyi mentesség: a katonai szolgálati kötelezettségek alóli teljes felmentés, amely a katonai szolgálatra való alkalmatlanság megállapítása céljából indult felülvizsgálati eljárás jogerős "Katonai szolgálatra alkalmatlan" döntés hatálybalépésétől a személyügyi eljárás lefolytatásának végéig tart,

4. életkor: a tárgyévben betöltött életkor,

5. fizikai alkalmasság-vizsgálat: olyan teljesítmény-élettani vizsgáló eljárások összessége, amely a katonai szolgálat ellátásához szükséges fizikai adottságok és képességek, fizikai teljesítőképesség meglétét vizsgálja,

6. felülvizsgálati eljárás: a megváltozott egészségi, fizikai vagy pszichés állapotú honvéd katonai szolgálatra való alkalmasságának minősítése,

7. fegyvernemi korlátozás: az egyes katonai munkakörcsaládokba tartozó munkakörök betöltésére vonatkozó korlátozás, kizárás,

8. fizikai állapotfelmérés: a fizikai alkalmasság évenkénti ellenőrzése a honvédségi szervezeteknél,

9. időszakos alkalmassági vizsgálat: korcsoportonként meghatározott gyakorisággal történő vizsgálat annak megállapítására, hogy a honvéd egészségi, fizikai vagy pszichés állapotában történt-e olyan változás, ami befolyásolhatja a további katonai szolgálat ellátását a beosztásához tartozó megterhelések és egészségkárosító tényezők figyelembevételével,

10. kiemelt egészségi alkalmassági követelmények: olyan alkalmassági követelmények, amelyek életkortól függetlenül szükségesek a 6. mellékletben meghatározott beosztások ellátásához,

11. különleges elbírálás: egyénileg mérlegelhető minősítési változatok, amelyek választási lehetőséget biztosítanak az 5. § (1) bekezdés minősítései között,

11a.[2] légialkalmazású katona: olyan katona, aki alaprendeltetésű feladataiból adódóan, különböző repülőeszközökből egy éves kiképzési időszak alatt legfeljebb 20 ejtőernyős ugrást hajt végre vezetett nyitási folyamatú körkupolás ejtőernyő rendszerrel, vagy helikopterrel történő kirakást, illetve kiemelést végez különböző kötéltechnikai módszerekkel.

12. munkaköri alkalmassági vizsgálat: azt állapítja meg, hogy a meghatározott katonai munkakörben végzett szolgálati tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent, és annak képes-e megfelelni,

13. munkaköri korlátozás: egy adott beosztásra, munkakörre való korlátozás, kizárás a beosztásba helyezés előtt,

14. pszichikai alkalmasság-vizsgálat: olyan vizsgálat, amely az általános pszichés státusznak, illetve az egyes beosztások ellátásához szükséges különleges követelményeknek megfelelő képességek, készségek összességének meglétét vizsgálja,

15. részleges egészségügyi szolgálatmentesség: az egyes szolgálati kötelezettségek alóli részleges felmentés, amely a mentesség időszakára vonatkozik,

16. soron kívüli alkalmasság-vizsgálat: olyan alkalmasság-vizsgálat, melynek alapján eldönthető, hogy a honvéd egészségi, pszichés állapotában észlelt változás érdemben befolyásolja-e a korábban megállapított alkalmasságot,

17. vezető állomány tagja: az a személy, aki ezredesi vagy annál magasabb rendfokozatot visel, illetve ezredesi vagy annál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztást lát el,

18. záró vizsgálat: a honvéd szolgálati viszonyának megszűnésekor, megszüntetésekor történő egészségi, szükség esetén pszichés vizsgálata, mely csak az adott állapot rögzítésére irányul.

II. FEJEZET

A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

3. A katonai szolgálatra való alkalmasság

3. § (1)[3] Hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos, honvéd-tisztjelölti vagy honvéd altiszt-jelölti katonai szolgálatra (a továbbiakban együtt: katonai szolgálat) egészségileg, pszichikailag és fizikailag az alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichés elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárná, fizikai állapota megfelel e rendelet szerinti követelményeknek, illetve a katonai szolgálat teljesítése során egészségi, pszichés és fizikai állapota jelentős rosszabbodásának kockázata nem várható. Honvédségi ösztöndíjasnak egészségileg és pszichikailag az alkalmas, akinek nincs olyan egészségi, pszichés elváltozása, betegsége vagy fogyatékossága, amely a katonai szolgálat teljesítését kizárná, illetve a katonai szolgálat teljesítése során egészségi, pszichés állapota jelentős rosszabbodásának kockázata nem várható.

(2) A katonai szolgálatra való alkalmasság

a) teljes, ha a vizsgált személy egészségi, pszichés és fizikai állapota az általános követelményeknek teljesen megfelel,

b) kiemelt, ha a vizsgált személy egészségi, pszichés és fizikai állapota egyes kiemelt katonai tevékenység sajátosságaiból adódó speciális követelményeknek is megfelel, vagy

c) korlátozott, ha a vizsgált személy az általános egészségi követelményeknek teljesen nem felel meg, de az elváltozás a katonai szolgálatra való alkalmasságot minden beosztás tekintetében nem zárja ki.

(3) A korlátozott alkalmasság egyes betöltött beosztás, munkakör, fegyvernemi szolgálat ellátására való alkalmatlanságot jelent, amely tartalmazza a speciális elbírálású kategóriát is.

4. Az alkalmasság-vizsgálatok

4. § (1)[4] A katonai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság-vizsgálatokat, felülvizsgálatokat és repülőorvosi vizsgálatokat - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) hivatásos állománya pszichikai alkalmasságának vizsgálata kivételével - az MH központi egészségügyi szerve végzi. A katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságot és annak minősítését az MH központi egészségügyi szervezete kijelölt bizottságai állapítják meg. Az önkéntes területvédelmi tartalékos katonák estén a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésének és tartásának egészségi alkalmassági feltételeiről és vizsgálatáról szóló 22/1991. (XI. 15.) NM rendelet szerinti II. típusú alkalmasság-vizsgálatot a vizsgált személy háziorvosa végzi. A háziorvos által kiállított alkalmassági vélemény alapján az önkéntes területvédelmi tartalékos katona szolgálatra való alkalmasság megállapítását az MH központi egészségügyi szervezete kijelölt bizottságai végzik.

(1a)[5] A KNBSZ hivatásos állománya tekintetében a pszichikai alkalmasság-vizsgálatokat a KNBSZ vizsgálatokért felelős szervezeti egysége végzi.

(2) Alkalmasság-vizsgálatokat kell végezni az 1. § hatálya alá tartozó személyek alkalmasságának elbírálása, megállapítása, illetve felülvizsgálata és az alkalmasság ellenőrzése céljából

a)[6] a szolgálati viszony 24/A. § (2) bekezdésére figyelemmel történő létesítését követően 14 napon belül,

b) időszakosan az alkalmasság ellenőrzése céljából,

c) soron kívül az alkalmasság ellenőrzése céljából,

d)[7] a külföldi katonai szolgálat teljesítése előtt, ha a betöltött és tervezett beosztási követelmények eltérőek, valamint a Hjt. vhr. 1. § 10. pont i) alpontja alapján, ha az a képzésen való részvétel feltétele,

e) a külföldi katonai szolgálat teljesítése után, kivéve a Hjt. vhr. 1. § 10. pont i), j) és n) alpontja szerinti eseteket,

f)[8] a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 83. § (2) bekezdése szerinti magasabb beosztásba történő kinevezést megelőzően, ha az új beosztására meghatározott követelmények a betöltött beosztására meghatározott követelményektől szigorúbb követelményeket határoznak meg.

g) 365 napot elérő vagy azt meghaladó időtartamú rendelkezési állományt vagy távollétet követő újbóli beosztásba helyezést megelőzően,

h) az állományilletékes parancsnok tekintetében, vezető beosztásba történő kiválasztása előtt,

i) a hivatásos állományba történő visszavételt megelőzően,

j)[9] a honvéd tisztjelöltnek jelentkezővel a szerződéses állományba vétele előtt, valamint a honvéd tisztjelölt honvédtiszti tanulmányainak befejezésekor a tiszti állományba vétele előtt, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkezővel a felvétele, valamint a hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt, a honvédségi ösztöndíjassal hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt,

k) az önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszony létesítése előtt,

l)[10] a honvéd tisztjelöltek esetén a szakirányba helyezés, illetve a szak- vagy szakirányváltás előtt,

m)[11] a honvéd altiszt-jelöltek esetében ágazatba vagy szakmairányba helyezés előtt, ha az ágazat vagy szakmairány előírja, és

n)[12] a honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezővel a honvédségi ösztöndíj szerződés megkötése előtt.

o)[13] a szolgálati viszony létesítése előtt, ha a katonai szolgálatra jelentkező

oa) a Honvédség személyi állományába tartozik, vagy

ob) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) állományába jelentkezik.

(3)[14] A (2) bekezdésben meghatározott esetekben - a (2) bekezdés d), e), h), l), m) és n) pontjában szereplők kivételével - az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell. A (2) bekezdés h) pontja esetén csak a pszichés, a (2) bekezdés d) pontja esetén a pszichés és szükség esetén az egészségi alkalmasságot, a (2) bekezdés l) és m) pontja esetén szükség esetén az egészségi és a pszichés alkalmasságot is minősíteni kell. A (2) bekezdés g) pontjában foglalt esetben az egészségi, szükség esetén a pszichés és legfeljebb 180 napos felkészülési időt követően a fizikai alkalmasságot is minősíteni kell. A (2) bekezdés n) pontja esetén csak az egészségi és a pszichés állapotot kell minősíteni, továbbá - tájékoztatás céljából - a fizikai állapotfelmérést kell elvégezni.

(4) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság minősítése a minősítést közvetlenül megelőzően végzett vizsgálat eredményén, illetve a korábban végzett, de még érvényes és a minősítés céljával egyező követelményszintű vizsgálat eredményén alapulhat.

(5) Az egészségi alkalmasságot üzemorvos, foglalkozás-egészségügyi, vagy alkalmasság-vizsgálatban szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, repülőorvosi vizsgálatok esetén repülőorvos vagy repülőorvosi vizsgálatokban szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, a pszichikai alkalmasságot pszichológus, a fizikai alkalmasságot sportélettani szakmai gyakorlattal rendelkező szakorvos, illetve a fizikai felkészítésre és a terheléses sportélettani vizsgálatok végzésére képesítéssel rendelkező szakember véleményezheti, illetve minősítheti.

5. Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági minősítések

5. § (1) Az egészségi szakorvosi vizsgálat alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) "Egészségileg alkalmas",

b) "Egészségileg korlátozással alkalmas",

c) "Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ........-ig" vagy

d) "Egészségileg alkalmatlan".

(2) A pszichológiai vizsgálatok alapján megállapítható alkalmassági minősítések:

a) "Pszichésen alkalmas",

b) "Pszichésen ideiglenesen alkalmatlan........-ig" vagy

c) "A pszichikai követelményeknek nem felelt meg".

(3) A fizikai alkalmassági vizsgálatok alapján megállapítható minősítések:

a) "Fizikailag alkalmas" vagy

b) "Fizikailag alkalmatlan".

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti minősítések a betöltött, illetve a tervezett beosztásra vonatkoznak.

6. Az összesített alkalmassági minősítések és értelmezésük

6. § (1)[15] Az összesített alkalmassági minősítést az e rendelet szerinti egészségi, pszichikai és fizikai vizsgálatok eredményére alapozva kell megállapítani. Önkéntes területvédelmi tartalékos katona esetén a minősítést a 4. § (1) bekezdésében meghatározott, háziorvosi alkalmassági vélemény alapján kell megállapítani.

(2) Az összesített alkalmassági minősítés utal a vizsgálat céljára, valamint tartalmazza az alkalmasság, korlátozott alkalmasság, alkalmatlanság vagy ideiglenes alkalmatlanság minősítését is.

7. § (1) Az elvégzett vizsgálatok alapján

a) "Katonai szolgálatra alkalmas",

b) "Beosztásában szolgálatra alkalmas",

c) "Honvéd tisztjelöltnek alkalmas",

d) "Honvéd altiszt-jelöltnek alkalmas",

e) "Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmas",

f)[16] "Tervezett beosztásra alkalmas",

g)[17] "Honvédségi ösztöndíjasnak alkalmas", vagy

h)[18] "Önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálatra alkalmas"

minősítés adható a 3. § szerinti követelményekre és a vizsgálat céljára figyelemmel.

(2) Az elvégzett vizsgálatok alapján, a vizsgálat céljával összhangban adható "Beosztásában korlátozással alkalmas", "Tervezett beosztásában korlátozással alkalmas" minősítés - pszichésen és fizikailag alkalmas személy esetében - az egészségi alkalmasság minősítésén, illetve - pszichésen alkalmas, fizikailag alkalmatlan személy esetében - az egészségi alkalmasság minősítésére visszavezethető fizikai alkalmasságot befolyásoló okon alapulhat. E minősítés csak meghatározott beosztások, munkakörök betöltését teszi lehetővé.

(3) Az elvégzett vizsgálatok alapján, a vizsgálat céljával összhangban adható

a) "A jelenlegi beosztásban alkalmatlan", és

b) "A tervezett beosztásra alkalmatlan"

minősítés az egészségi, és a pszichikai alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat, ha a vizsgált személy az adott beosztáson kívül más beosztásra alkalmas lehet.

(4) Az elvégzett vizsgálatok alapján legfeljebb 1 évre adható

a) "A jelenlegi beosztásában ideiglenesen alkalmatlan ...-ig",

b) "A tervezett beosztásra ideiglenesen alkalmatlan ...-ig", és

c) a "Honvédségi ösztöndíjasnak ideiglenesen alkalmatlan ...-ig"

minősítés az egészségi, és a pszichikai alkalmasság minősítésén egyaránt alapulhat.

(5) Az elvégzett vizsgálatok alapján adható

a) "Katonai szolgálatra alkalmatlan",

b) "Honvéd tisztjelöltnek alkalmatlan",

c) "Honvéd altiszt-jelölti szolgálatra alkalmatlan",

d) "Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan", és

e) "Honvédségi ösztöndíjasnak alkalmatlan"

minősítés valamennyi beosztásra való alkalmatlanságot jelent, és az alkalmassági összetevők bármelyikén alapulhat.

(6) Az összesített alkalmassági minősítéseket az EPAB, a MAV, MFÜV és KFÜV, a speciális fegyvernemi összesített alkalmassági minősítést az EROB állapítják meg. Az összesített alkalmassági minősítések érvényességét a személy aktuális egészségi, pszichés és fizikai állapotát figyelembe véve az EPAB, MAV, MFÜV és KFÜV szakmai döntése határozza meg.

(7) A "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítést első fokon a katonai szolgálatra jelentkezőkre az EPAB, honvédek esetében csak az MH egészségügyi szervezete MFÜV, másodfokon a KFÜV hozhat.

7. Az alkalmassági minősítések érvényessége

8. § (1) A 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alkalmas minősítés a

a) katonai szolgálatra jelentkezők esetében legfeljebb 1 évre,

b) hivatásos és szerződéses katonák esetében

ba) a honvéd 35 éves életkoráig legfeljebb 5 évre,

bb) 35-44 éves életkor között legfeljebb 3 évre,

bc) 44 éves életkor felett legfeljebb 1 évre,

c) 365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálat esetén a kiküldetés időtartamára, de legfeljebb 5 évre,

d) önkéntes tartalékos katonák esetében

da) 45 éves életkor felett 2 évre,

db) 45 éves életkorig 5 évre,

e) honvéd tisztjelölti és honvéd altiszt-jelölti katonai szolgálatra jelentkezők esetében legfeljebb 1 évre,

f) honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezettek esetében a tanulmányok időtartamára

g)[19] önkéntes területvédelmi tartalékos katonák esetében a 4. § (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági vélemény érvényességi idejéig

adható.

(2) Az alkalmas minősítés érvényességét a honvéd aktuális egészségi, pszichés és fizikai állapotát figyelembe véve az (1) bekezdésben rögzített időtartamon belül az EPAB vagy a MAV szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a pályaalkalmasság-vizsgálati lapon (a továbbiakban: PAV lap) fel kell tüntetni.

(3) A minősítés érvényességének letelte után az alkalmasságot ismételten minősíteni kell.

9. § A 7. § (2) bekezdése szerinti korlátozottan alkalmas minősítés legfeljebb 1 évre, vagy ha az egészségi állapot változása nem várható, véglegesen adható.

10. § (1) Ha az alkalmas minősítés érvényessége alatt a honvéd betegségen, gyógykezelésen esett át, az ezzel kapcsolatos egészségi dokumentációját az utaltsági rend szerinti egészségügyi központban minden esetben be kell mutatni. Ha a betegség, vagy az állapotváltozás az egészségügyi központ vezetője szerint érdemben befolyásolja a minősítést, az orvosi dokumentációt meg kell küldeni az EPAB részére a további alkalmasság megítélése céljából. Az EPAB a kiadott minősítésének a honvéd megváltozott egészségi, pszichés állapota, vagy a fizikai követelmények nem teljesítése esetén felülvizsgálatát kezdeményezheti.

(2) Külföldi szolgálatteljesítés során bekövetkezett betegség, gyógykezelés esetén, ha a honvéd vizsgálatát, kezelését végző egészségügyi létesítmény a honvéd egészségügyi repatriálását nem javasolja, a honvéd a kontingensparancsnok és az MH Összhaderőnemi Parancsnokság Egészségügyi Koordinációs Részleg javaslata alapján folytathatja missziós szolgálatát. Ebben az esetben a honvéd köteles bemutatni a betegségével, sérülésével kapcsolatosan keletkezett egészségügyi dokumentációt a missziós visszaszűrés során. Az alkalmasságot érdemben befolyásoló egészségi elváltozás esetén az EPAB a minősítés felülvizsgálatát kezdeményezi.

MÁSODIK RÉSZ

A HONVÉDEK ALKALMASSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

III. FEJEZET

AZ EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁG

8. Az egészségi alkalmassági követelmények és alkalmazásuk

11. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítése az 1. melléklet szerinti "Táblázat és magyarázat a betegségek és fogyatékosságok egészségi alkalmassági fokozatának megállapításához" (a továbbiakban: Táblázat) alapján, valamint a Táblázatban a betegségek és a fogyatékosságok felsorolása a "Betegségek Nemzetközi Osztályozása" (a továbbiakban: BNO) című kiadvány figyelembevételével szakaszok és alszakaszok szerint történik.

(2) A Táblázat rovatai az alszakaszoknak megfelelően az egészségi alkalmassági fokozatokat nyomtatott nagybetűkkel jelölik a következők szerint:

a) "Egészségileg alkalmas" ("A"),

b) "Egészségileg korlátozással alkalmas" ("K"),

c) "Egészségileg ideiglenesen alkalmatlan ...-ig" ("I"),

d) "Egészségileg alkalmatlan" ("E").

(3) A Táblázat szakaszainak a), b) és c) pontja sorolja fel az adott szakasz szerint minősítendő elváltozásokat és a kórisme tisztázásához szükséges kiegészítő és speciális szakvizsgálatokat, valamint meghatározza az eltérő, illetve mérlegelhető minősítési változatokat az elváltozás súlyossága, a beosztás, az életkor és a fegyvernem szerint.

(4) A Táblázat szakaszainak d) pontja betű- és számjelekkel fejez ki az "Egészségileg korlátozással alkalmas" ("K") minősítés esetén alkalmazandó beosztási, munkaköri, fegyvernemi korlátozásokat. A betű- és számjelek jelentését - a szolgálatok megterhelés jellege szerinti csoportosításával együtt - a 2. melléklet tartalmazza. A minősítésben a korlátozásokat minden esetben meg kell jeleníteni. A felsorolt korlátozások közül a szakorvosok az elváltozás jellegének és súlyosságának mérlegelésével választhatnak.

(5) Az "Egészségileg korlátozással alkalmas" minősítés kiemelt esete az F9-Speciális elbírálás, amely csak a honvéd állományilletékes parancsnokának javaslatára és az alkalmasságot elbíráló bizottság orvosi véleménye alapján adható. Ebben az esetben a honvéd alkalmasságát évente minősíteni kell. A fizikai alkalmasság vizsgálatát és ellenőrzését nem kell végrehajtani. Ebben az esetben a honvéd előmenetelre, külföldi szolgálatra nem tervezhető.

(6) A Táblázat szakaszainak e) pontja az adott betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének a szakmai lehetőségét határozza meg.

(7) Ha a vizsgálatkor olyan megbetegedés észlelhető, amely a Táblázatban nem szerepel, a vizsgált személyt az adott betegséget orvosilag, kórtanilag leginkább megközelítő kórformára vonatkozó rendelkezések szerint kell minősíteni.

12. § (1) Az egészségi alkalmassági vizsgálat során a testtömeget, a testmagasságot és a testzsír-százalékot a 3. melléklet N), O) és P) pontja szerint mérni kell.

(2) Ha a honvéd nem a 3. melléklet N), O) és P) pontjában meghatározott testalkati mutatókkal rendelkezik, fel kell hívni a figyelmét a Honvéd Testalkati Programban (a továbbiakban: Program) való részvétel lehetőségére.

(3) A Program az MH központi egészségügyi szervezete egészségfejlesztésért felelős szerve irányításával kerül végrehajtásra.

(4) A nem, életkor és testmagasság szerint differenciált testalkati ajánlást a 3. melléklet N), O), P) pontja, a Program szabályait a 4. melléklet tartalmazza.

9. Különleges elbírálás

13. § (1) A Táblázat az egyes szakaszokban szereplő betegségekhez kapcsolódva Különleges elbírálás (a továbbiakban: "KLGS") megjelölést tartalmazhat. A "KLGS" megjelölés az 5. § (1) bekezdése szerinti minősítések között választási lehetőséget biztosít.

(2) A "KLGS" elbírálás esetén az alkalmasság minősítése nem lehet enyhébb, mint a Táblázat ugyanazon betegségre vonatkozó megelőző alszakasza szerinti minősítés.

(3) A különleges elbíráláskor a következőket kell figyelembe venni:

a) a betegség súlyosságának fokát és a vele együtt járó működési zavarokat, rendellenességeket,

b) a szervezet kompenzálóképességét, az elváltozások kiegyenlítődésének, regenerálódásának lehetőségét, a gyógykezelés hatását a szolgálatképes állapot fenntartására,

c) a megbetegedésnek a szolgálat teljesítésében rejlő, reális súlyosbodási lehetőségét,

d) az egészségi állapot befolyását az adott beosztás ellátására, a beosztás jellegének és sajátosságainak figyelembevételével,

e) az 5. melléklet szerinti "Munkaköri térkép"-ben szereplő fegyvernemi, munkaköri szolgálati tevékenység munkaegészségügyi jellemzőit,

f) a már megszerzett szolgálati tapasztalatokat, képzettséget, az eltelt szolgálati időt, és

g) a más beosztásban további egészségkárosodás vagy állapotromlás nélkül való foglalkoztatás, rehabilitáció lehetőségét.

10. Az egészségi követelményeknek megfelelő minősítések

14. § (1) A Táblázat szakaszaihoz, alszakaszaihoz kapcsoltan a részletes egészségi követelményeknek megfelelő minősítéseket a Táblázat A3-A6 jelű rovatai állapítják meg.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezők és a honvéd egészségi alkalmasságát a következők szerint kell minősíteni:

a) az A3 rovat szerint a honvéd és a katonai szolgálatra jelentkező és önkéntes tartalékos állományt 34 éves életkorig,

b) az A4 rovat szerint a honvéd és a katonai szolgálatra jelentkező és önkéntes tartalékos állományt 35-44 éves életkor között,

c) az A5 rovat szerint a honvéd és a katonai szolgálatra jelentkező és önkéntes tartalékos állományt 44 éves életkor felett, továbbá

d) az A6 rovat szerint az F9 "Korlátozással alkalmas" minősítéssel ellátható beosztásra tervezetteket, valamint az önkéntes tartalékos IV-et.

(3) A 6. mellékletben megjelölt beosztást betöltő, vagy arra tervezett állomány esetében az abban meghatározott speciális követelményeket is figyelembe kell venni.

(4) A légi közlekedési szakszemélyzet, az MH központi egészségügyi szervezete repülőorvosi vizsgálati szervének EROB hatáskörébe tartozó egyéb beosztott, valamint a felsorolt feladatkör ellátására jelentkező alkalmasságának elbírálása az állami célú légiközlekedésben folytatott szakszolgálati tevékenység repülőegészségi feltételeiről szóló rendelet (a továbbiakban: repülőegészségi rendelet) szerint történik.

IV. FEJEZET

A PSZICHIKAI ALKALMASSÁG

15. § (1) Katonai szolgálatra pszichikailag az a személy alkalmas, aki megfelel a katonai szolgálat által támasztott szellemi, érzékelési, személyiségbeli, értékrendi és pályamotivációs követelményeknek.

(2) A honvédnek a következő pszichikai alkalmassági követelményeknek kell megfelelnie:

a) valamennyi beosztásban, rendfokozatban a pszichés alapkövetelményeknek - jelölése: Pa,

b) az egyes fegyvernemi munkakörökben az A9 pont szerinti követelményeken túl az adott munkakörre jellemző pszichés készségeknek is - jelölése: Pm,

c) az átlagos megterheléstől lényegesen eltérő beosztásokban különleges pszichés elvárásoknak is - jelölése: Pk, valamint

d) a vezető beosztásokban az átlagot meghaladó vezetői, szervezői készségeknek is - jelölése: Pv.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő pszichés funkciócsoportokat "Részletes pszichikai alkalmassági követelmények" címmel a 7. melléklet tartalmazza. Az egyes pszichés funkciócsoportok vizsgálata és értékelése tesztvizsgálatokkal, kérdőívekkel, pszichológiai műszerek alkalmazásával és célzott beszélgetéssel történik.

(4) A pszichikai alkalmasság elbírálásakor a 7. melléklet szerinti részletes pszichés követelményeket és a Hjt. vhr. 2. mellékletének pszichikai követelményekre vonatkozó előírásait kell alkalmazni.

(5) A vizsgálatok alapján megállapított pszichés teljesítmények értékelése és jelölése az egyes pszichés funkciócsoportokban optimálisan elérhető összteljesítmény százalékos arányában

a) 91-100% esetén "Kiemelkedő" (V.),

b) 76-90% esetén "Jó" (IV.),

c) 46-75% esetén "Közepes" (III.),

d) 31-45% esetén "Megfelelő" (II.), vagy

e) 0-30% esetén "Nem megfelelő" (I.).

(6) Az (5) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott összteljesítmény esetén, a 7. melléklet szerinti munkaköri követelményekkel összhangban a vizsgált személy tervezett, illetve betöltött beosztásától, feladatától függően a minősítés

a) "Pszichikailag alkalmas",

b) "Pszichikai követelményeknek nem felelt meg",vagy

c) "Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan....-ig", ha a vizsgált személy átmeneti élethelyzete, aktuális pszichés állapota nem teszi lehetővé képességei, személyiségjegyei megbízható értékelését.

(7) "Pszichikailag ideiglenesen alkalmatlan....-ig" minősítés legfeljebb egy évre adható.

(8) A pszichikai alkalmasság ismételt vizsgálatát egy éven belül csak akkor kell elvégezni, ha az érvényes minősítés vizsgálati céljától eltérő vizsgálati célú vagy szigorúbb követelményszintű alkalmassági minősítésre kerül sor.

V. FEJEZET

A FIZIKAI ALKALMASSÁG

16. § (1) A fizikai alkalmasság-vizsgálatot az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervezetének vezetője által kijelölt bizottság hajtja végre. A bizottság összetételét és a vizsgálat végrehajtásának szabályait a 8. melléklet A) pontja határozza meg.

(2) A fizikai alkalmasság-vizsgálat a fizikai kondicionális képességi követelmény teljesítésének vizsgálatából áll.

(3) Ha a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményt nem teljesíti, "fizikailag alkalmatlan" minősítést kap.

(4) A fizikai kondicionális képességi követelmények teljesítése attól az évtől nem kötelező, amikor a honvéd betölti az 55. életévét.

17. § (1) A fizikai kondicionális képességi követelmény egy keringésrendszeri állóképességet, egy kar-vállöv erő-állóképességet és egy törzs erő-állóképességet mérő mozgásformát tartalmaz.

(2) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló állóképességi mozgásformák

a)[20] 44 éves korig 3200 méter síkfutás,

b)[21] 45-49 éves kor között, illetve választható mozgásformaként 50 éves kortól 2000 méter síkfutás, vagy

c) 50 éves kortól, illetve az önkéntes tartalékosok esetében 1600 méter menet sík terepen.

(3) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló kar erő-állóképességi mozgásformák:

a) férfiak esetében fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás, vagy

b) nők esetében térdelő-fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás,

c) húzódzkodás.

(4) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló törzs erő-állóképességi mozgásforma a hanyattfekvésből felülés.

(5) Ha a honvéd huzamosabb ideig tartó, illetve maradandó egészségkárosodása következményeként a fizikai kondicionális képességi követelményeket nem képes teljesíteni a (2)-(4) bekezdésben felsorolt mozgásformákkal, az MFÜV a módosult fizikai terhelhetőségre figyelemmel a (6)-(8) bekezdésben szereplő könnyített mozgásformák alkalmazását írhatja elő határozott időre vagy véglegesen.

(6) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített állóképességi mozgásforma 1600 méter menet sík terepen.

(7) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített kar erő-állóképességi mozgásforma a hajlított karú függés.

(8) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló könnyített törzs erő-állóképességi mozgásformák:

a) függésben lábemelés és

b) hanyattfekvésből lapockaemelés.

(9) A fizikai alkalmasság-vizsgálat során a fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálatára szolgáló állóképességi mozgásformák helyett az időjárási körülmények figyelembe vételével, a vizsgálat vezetőjének döntése alapján alkalmazható mozgásformák:

a) kerékpár-ergometria vagy

b) futószalag-ergometria.

(10) A fizikai kondicionális képességi követelmény vizsgálata hőségriadó elrendelése esetén csak zárt, megfelelően temperált helyiségben végezhető.

18. § (1) Katonai szolgálatra fizikailag az a katonai szolgálatra jelentkező, illetve honvéd alkalmas, aki a részére előírt fizikai kondicionális követelmény mozgásformáiból a minimális pontszámot, és a három mozgásformából összesen legalább 220 pontot elér.

(2) A mozgásformánként elérendő minimális pontszám:

a) állóképességi mozgásformák esetén 60 pont,

b) kar és törzs erő-állóképességi mozgásformák esetén mozgásformánként 30-30 pont.

(3) Ha a honvéd egészségi állapota a 17. § (3) és (7) bekezdése szerinti egyik kar erő-állóképességet mérő mozgásforma végrehajtását sem teszi lehetővé, akkor a 17. § (4) és (8) bekezdése szerinti törzs erő-állóképességét mérő mozgásformában szerzett pontszám 50%-a kerül beszámításra.

(4) Ha a honvéd egészségi állapota a 17. § (4) és (8) bekezdése szerinti egyik törzs erő-állóképességét mérő mozgásforma végrehajtását sem teszi lehetővé, akkor a 17. § (3) és (7) bekezdése szerinti kar erő-állóképességét mérő mozgásformában szerzett pontszám 50%-a kerül beszámításra.

(5) A 17. §-ban felsorolt mozgásformák szabályos végrehajtását a 8. melléklet A) pontja tartalmazza.

(6) A mozgásformák nem és életkor szerint differenciált értékelési táblázatait a 3. melléklet tartalmazza.

(7) A fizikai alkalmasság-vizsgálatok előtt a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatok eredményét a 9. melléklet A) pontja szerinti "Fizikai alkalmasság-vizsgálati lap"-on kell feljegyezni.

(8) Az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a fizikai alkalmasság-vizsgálat minősítését tartalmazó kivonatot jogerős "Fizikailag alkalmatlan" minősítés esetén azonnal, "Fizikailag alkalmas" minősítés esetén 30 napon belül megküldi az állományilletékes parancsnoknak. Ha a honvéd fizikai alkalmasság-vizsgálatának eredménye "Fizikailag alkalmas", az eredményt a honvéd kérésére az éves fizikai állapotfelmérésbe be kell számítani.

(9)[22] A fizikai alkalmasság-vizsgálatot végző szakorvos egyetértésével a katonai szervezeteknél elvégzett éves fizikai állapotfelmérés eredményét a tárgyévet követő év június 30-ig el kell fogadni a fizikai alkalmasság-vizsgálat eredményének, ha a honvéd állapotában nem következett be olyan változás, amely új fizikai alkalmasság-vizsgálat elvégzését teszi szükségessé. Ebben az esetben az EPAB által kiadott minősítés csak az egészségi és a pszichikai alkalmasság-vizsgálat eredményén alapul. A fizikai állapotfelmérést végző szervezet vezetője a fizikai állapotfelmérés eredményéről szóló, 9. melléklet B) pontja szerinti "Teljesítmény felmérő lap a fizikai állapotfelméréshez" adatlapot a felmérést végző bizottság vezetőjének aláírásával, körbélyegzővel hitelesített formában haladéktalanul megküldi az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére. A minősítést az EPAB által kiadott PAV lap kivonat, valamint a felmérést végző bizottság vezetője által aláírt adatlap együttesen képezik.

19. § "Fizikailag alkalmatlan" minősítés esetén,

a) ha a fizikai alkalmasság-vizsgálatra a 4. § (2) bekezdés b), f), h) pontja alapján került sor, és a honvéd a kondicionális képességi követelményt nem teljesítette, az egészségügyi ok kivételével, számára az MH központi egészségügyi szerve alkalmasság-vizsgálatot végző szerve 6 hónapon belül újabb időpontot határoz meg a fizikai alkalmasság-vizsgálatra, és azonnal értesíti az állományilletékes parancsnokot a vizsgálat eredményéről. A honvéd addig nem tervezhető előmenetelre, külszolgálatra, amíg "Fizikailag alkalmas" minősítést nem szerez,

b) ha a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményeket 18 hónapot meghaladó időtartamban nem teljesíti, katonai szolgálatra való alkalmasságát az MH központi egészségügyi szerve - az állományilletékes parancsnok kezdeményezésére - 30 napon belül elbírálja,

c) ha a honvéd a megismételt fizikai alkalmasság-vizsgálaton sem teljesíti a fizikai kondicionális képességi követelményt, a Hjt. 79. § (4) bekezdése szerint kell eljárni, vagy

d) ha a fizikai alkalmasság-vizsgálatra a 4. § (2) bekezdés c) pontja alapján kerül sor és a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményeket nem tudja teljesíteni, a Hjt. 79. § (4) bekezdés szerint kell eljárni.

VI. FEJEZET

AZ ALKALMASSÁG MINŐSÍTÉSÉHEZ SZÜKSÉGES VIZSGÁLATOK, LELETEK ÉS OKMÁNYOK

20. § (1) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez szükségesek

a) a következő szakorvosi vizsgálatok: belgyógyászati, sebészeti és mozgásszervi, ideggyógyászati és pszichiátriai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, fogászati, szükség esetén kiegészítő vizsgálatok,

b) a következő laboratóriumi vizsgálatok: klinikai, szerológiai, a HIV, hepatitis B és C vírus fertőzés vizsgálata, vércsoport meghatározása, EKG, műszeres hallásvizsgálat, nők esetében terhességvizsgálati teszt, továbbá

c) mintavétel kábítószerszűréshez, valamint laboratóriumi vizsgálat során mért emelkedett májenzim értékek esetében krónikus alkoholfogyasztás vizsgálatához.

(2) A fogászati vizsgálatokat a NATO STANAG 2466 szabvány szerint kell értékelni. A fogstátuszt a NATO szabvány szerint kell rögzíteni a PAV lapon.

(3) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez a következő leleteket, valamint okmányokat kell benyújtani:

a) leletek: 1 éven belüli mellkasröntgen lelet, nők esetében 3 hónapon belüli nőgyógyászati és 1 éven belüli citológiai lelet, továbbá

b)[23] okmányok: Társadalombiztosítási Azonosító Jelet igazoló hatósági igazolvány (a továbbiakban: TAJ kártya), a 10. melléklet szerinti, a háziorvosi, alapellátást végző orvos által kiadott tájékoztatás (a továbbiakban: Háziorvosi tájékoztatás), továbbá

c)[24] kiegészítő okmányok: a vizsgálat időpontjában betöltött vagy a tervezett beosztáshoz kapcsolódó munkaköri leírás, a 11. melléklet szerinti Prevenciós adatlap, a 12. melléklet szerinti "Egészségügyi adatlap és nyilatkozat", ha a külföldi beosztás betöltéséhez szükséges, miniszteri utasításban kiadott minta szerinti "Entry Medical Examination" nevű dokumentum kitöltött és aláírt 1. és 2. oldala.

d)[25] nyilatkozat a mélységi és speciális felderítő, különleges műveleti, légialkalmazású katona által betölthető beosztásra jelentkező esetén, a 20. melléklet szerint.

21. § (1) A pszichikai alkalmasság-vizsgálat a 15. § rendelkezései szerint pályaalkalmassági és a munkapszichológiai vizsgálatok körében használatos eljárásokkal történik.

(2) A 4. § (2) bekezdés b) és d) pontjaiban meghatározott esetekben a pszichikai alkalmasság megállapításához parancsnoki vélemény szükséges.

22. § A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a 16-19. § rendelkezései szerint kell elvégezni, és a 3. mellékletben foglaltak szerint kell értékelni.

23. § (1)[26] A 20. § (3) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt leletek és okmányok bármelyikének hiányában az alkalmasság nem minősíthető, illetve a 4. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jelentkezővel szolgálati viszony nem létesíthető.

(2) Ha a vizsgált személy mulasztása folytán valamely vizsgálat az EPAB vagy az EROB által előírt határidőben nem kerül elvégzésre, vagy a vizsgálat valamely lelet hiányában nem zárható le, és a mulasztást a vizsgált személy a határidő lejártát követő 15 napon belül alapos indokkal nem menti ki, az EPAB vagy az EROB a "Minősítés nélkül lezárva" jelzést tünteti fel.

(3) Ha a honvéd PAV lapja a (2) bekezdés alapján "Minősítés nélkül lezárva" jelzést kap, a vizsgált személy fegyelmi felelősségre vonását kell kezdeményezni. Ha a honvéd a hiányzó leletét 60 napon belül pótolja, alkalmassága újra minősíthető. Igazolt esetben a leletpótlásra nyitva álló határidő 30 nappal meghosszabbítható. Érvényes minősítés hiányában a honvéd szolgálati viszonyának megszüntetését kell kezdeményezni.

(4) A vizsgálatok eredményét a PAV lapon kell feljegyezni, amelynek eredeti példányát a leletekkel együtt, ha van, a korábbi PAV laphoz csatoltan, az MH központi egészségügyi szervezete irattárazásra kijelölt, alkalmasság-vizsgálatot végző szervének irattárában kell elhelyezni. A vizsgálatot kérő honvédségi szervezet a PAV lap alkalmasságra vonatkozó - csak a minősítést tartalmazó - kivonatát kapja.

(5) A PAV lapot "Orvosi titoktartásra kötelezett" jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett személy kérésére vagy törvényben meghatározott szervezet részére a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó bizottság vagy a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó bizottság készít és ad ki.

(6)[27] Az összesített alkalmassági minősítést - a 4. § (2) bekezdés a) pontja kivételével - az EPAB vagy az EROB a vizsgálatok megkezdésétől számított 30 napon belül hozza meg. A 4. § (2) bekezdés a) pontja esetén legkésőbb a szolgálati viszony létesítésétől számított 14 napon belül kell az összesített alkalmassági minősítést meghozni, vagy a 28. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatást kiadni.

(7)[28] Az EPAB vagy az EROB a (6) bekezdés szerinti határidőt - a 4. § (2) bekezdés a) pontja esetében alkalmazott határidő kivételével - egy alkalommal, legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja.

24. § (1) Az EPAB vagy az EROB által megállapított minősítés ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a MAV-nak vagy az MROB-nak címezve, a döntést hozó EPAB-nak vagy EROB-nak kell benyújtani. Az EPAB vagy az EROB elnöke a fellebbezést a PAV lappal együtt haladéktalanul továbbítja a MAV-hoz vagy az MROB-hoz. A másodfokú eljárást követően a PAV lap kivonatát a MAV vagy az MROB elnöke megküldi a vizsgálatot kezdeményező szerv részére, a PAV lapot pedig visszaküldi az EPAB-nak vagy az EROB-nak irattárazás céljából.

(2) Az EPAB vagy az EROB minősítése elleni fellebbezéskor a katonai szolgálatra jelentkező esetén a másodfokon hozott alkalmas minősítés, valamint a nem megfellebbezett elsőfokú alkalmatlan minősítés egy évig érvényes. A másodfokon hozott alkalmatlan minősítés végleges vagy határozott időre szól, ellene további fellebbezésnek helye nincs.

(3) Az alkalmasságot véleményező szakorvos, pszichológus döntése alapján az alkalmasság minősítéséhez az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél, illetve járóbeteg-szakellátást végző szervénél végzett, 6 hónapon belüli egészségügyi és pszichológiai részvizsgálatok eredményei is elfogadhatók.

HARMADIK RÉSZ

A HONVÉDEK ALKALMASSÁGA MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK KÜLÖNÖS SZABÁLYAI

VII. FEJEZET

A KATONAI SZOLGÁLATRA JELENTKEZŐK ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

24/A. §[29] (1) A Háziorvosi tájékoztatást a katonai szolgálatra jelentkező az illetékes katonai igazgatási szerv részére leadja, amely szerv legkésőbb a leadást követő munkanapon megküldi azt az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasságvizsgálatot végző szerve részére. Az EPAB a 19. melléklet szerinti dokumentumot a Háziorvosi tájékoztatásban közölt adatok alapján "javasolom", vagy "nem javasolom" jelzéssel állítja ki és haladéktalanul, de legkésőbb a leadást követő 5 munkanapon belül megküldi az illetékes katonai igazgatási szerv részére.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezők esetében a szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződés csak abban az esetben köthető meg, ha a katonai szolgálatra jelentkező által az illetékes katonai igazgatási szervnél leadott, kitöltött Háziorvosi tájékoztatás alapján az EPAB a 19. melléklet szerinti dokumentumot "javasolom" jelzéssel állítja ki.

(3)[30] A (2) bekezdés szerinti dokumentum alapján a katonai szolgálatra jelentkező és a szolgálati viszonyt létesített Honvéd egészségi, pszichikai alkalmasságát az alkalmasság minősítésének 26. § szerinti megállapításáig, de legfeljebb a szolgálati viszony létesítését követő 14. napig vélelmezni kell. Az alapkiképzés gyakorlati szakasza a terhelhetőséget megállapító (3a) bekezdés szerinti tájékoztatás birtokában kezdhető meg, azzal, hogy a fegyvert, éles lőszert, pirotechnikai eszközt alkalmazó foglalkozások végrehajtása csak a korlátozással, illetve korlátozás nélküli alkalmas minősítéssel vagy a 28. § (1) szerinti tájékoztatással rendelkező honvédek esetében hajtható végre.

(3a)[31] A terhelhetőséget megállapító tájékoztató az orvosi vizsgálat napján kerül kiadásra.

(4)[32] Az (1)-(3a) bekezdés nem alkalmazható a KNBSZ állományába jelentkező, a honvéd tisztjelöltnek jelentkező, valamint a Honvédség személyi állományába tartozó és katonai szolgálatra jelentkező személy esetében, továbbá a Honvédség személyi állományába nem tartozó és katonai szolgálatra jelentkező személy esetében sem, ha a jelentkezéskor az egészségi, pszichikai alkalmasságának vizsgálatát és az alkalmasságának minősítését a szolgálati viszony létesítése előtti időpontra kéri.

25. § (1)[33] A katonai szolgálatra jelentkezők alkalmasság-vizsgálatát - a KNBSZ-hez jelentkezők kivételével - az illetékes katonai igazgatási vagy személyügyi szerv kezdeményezi.

(2) A jelentkező állományba vételének szándékáról az alkalmasság-vizsgálatot kezdeményező szerv az MH központi egészségügyi szervezet alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére "beosztási tervezési lap"-ot ad, amely tartalmazza a katonai szolgálatra jelentkező által betöltendő beosztást, illetve a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasság-vizsgálatok elvégzését kérik.

(3)[34] A KNBSZ főigazgatója által meghatározott szervezeti egység vezetője által az állományába jelentkezőről készített "beosztási tervezési lap"-on csak a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatot kell megjelölni, az alkalmasság elbírálásához nem kell benyújtani a beosztáshoz kapcsolódó munkaköri leírást.

26. § (1) Az alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, EROB-ja, másodfokon az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja, MROB-ja végzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni a hivatásos állományba történő visszavételét kérő személy esetében is.

(3) Ha a katonai szolgálatra jelentkező a 23. § (2) bekezdése szerinti esetben "Minősítés nélkül lezárva" jelzést kap, vele szolgálati viszony nem létesíthető, és a vizsgálati lap lezárásától számított egy éven belül újabb alkalmasság-vizsgálatra nem jelentkezhet.

27. § (1) A katonai szolgálatra jelentkezők egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) bekezdése alapján kell végezni.

(2) A katonai szolgálatra jelentkezők esetében a "Katonai szolgálatra alkalmas" minősítés érvényessége egy év. A "Katonai szolgálatra alkalmatlan" döntés végleges, vagy meghatározott időre szól.

(3) A szolgálati viszony létrejöttét követően - az állományilletékes parancsnok kérésére - az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a minősítés alapjául szolgáló dokumentumok értékelése után - újabb érdemi vizsgálat nélkül - a 8. § (2) bekezdés szerinti időtartamra érvényes minősítést kiadja.

28. § (1) Az EPAB az összesített alkalmassági minősítés meghozatala helyett tájékoztatja a vizsgálatot kezdeményező honvédségi szervezetet a katonai szolgálatra jelentkező egészségi, pszichikai alkalmassági minősítéséről, ha az érintett megfelel az alábbi követelményeknek:

a) az egészségi vizsgálatok alapján "Egészségileg alkalmas",

b)[35] a pszichológiai vizsgálatok alapján "Pszichésen alkalmas" vagy "Pszichésen korlátozással alkalmas", valamint

c)[36] a fizikai alkalmasság vizsgálaton az előírt minimális pontszámot nem érte el, de az egészségi vizsgálatok alapján a felkészítés során a fizikai követelményeket várhatóan képes teljesíteni.

(2) A szolgálati viszony létesítésére irányuló szerződésben a próbaidő kikötése mellett rögzíteni kell, hogy a fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni, amelynek elmaradása esetén a honvéd szolgálati viszonya a Hjt. 68. § (1) bekezdés j) pontja alapján megszűnik.

(3) Ha hivatásos állományba vétel a Hjt. 32. § (2) bekezdése alapján történik, az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb hat hónapon belül kell teljesíteni.

(4)[37]

(5) Az alapkiképzés záróvizsgáján kell elvégezni a honvéd fizikai állapotfelmérését. Az alapkiképzést végző katonai szervezet a záróvizsga időpontja előtt 30 nappal értesíti az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervét, aki egy főt delegálhat a fizikai állapotfelmérést végrehajtó bizottságba. Az eredményt az alapkiképzést végrehajtó szerv megküldi az állományilletékes parancsnoknak és az EPAB-nak.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti vizsgálaton a honvéd fizikailag nem megfelelő eredményt ér el, az állományilletékes parancsnok a próbaidő letelte előtt kezdeményezheti a honvéd ismételt fizikai alkalmasság-vizsgálatát.

(7)[38]

(8) Ha az érintett személy a 25. § szerinti alkalmasság-vizsgálat alapján a fizikai követelményeket várhatóan a próbaidő végére sem képes teljesíteni, akkor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítése helyett minősíteni kell a katonai szolgálatra való alkalmasságot.

(9)[39] A mélységi és speciális felderítő, különleges műveleti, és légialkalmazású katona jelöltnél nem kell repülőorvosi bizottságnak (a továbbiakban: ROB) vizsgálatot (gerincröntgen) végeznie. Az egészségügyi vizsgálat során nyilatkoznia kell az érintett személynek, hogy megértette és elfogadta annak kockázatát, hogy rosszul kivitelezett ejtőernyős ugrást követően olyan baleseti jellegű sérülést szenvedhet, amely maradandó egészségkárosodást okozhat, és akár a beosztás elvesztését is maga után vonhatja. Nyilatkozat hiányában a beosztás csak alkalmas minősítéssel záruló ROB-vizsgálatot követően tölthető be.

VIII. FEJEZET

A HONVÉDEK ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

29. § (1) A honvédek alkalmasság-vizsgálatát a 4. § (2) bekezdés, b), d), e), f), h) és j) pontja szerinti esetekben a honvéd állományilletékes személyügyi szervének vezetője írásban kezdeményezi az esedékességet megelőzően legalább 3 hónappal.

(2) A beosztás követelményeiről az illetékes személyügyi szervezet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére "beosztás tervezési lap"-ot ad, amely tartalmazza a honvéd által betöltött vagy betöltendő beosztást, valamint a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasság-vizsgálatok elvégzését kérik.

(3) A "beosztás tervezési lapon" jelölni kell, ha a beosztás korlátozással alkalmas minősítéssel nem tölthető be.

(4) Az alkalmasság-vizsgálat konkrét időpontját a vizsgálatot kezdeményező személyügyi szerv egyezteti az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél. A vizsgálatra jelentkezők névsorát a vizsgálat megkezdése előtt legalább egy héttel megküldi az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének.

30. § Az alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az MH központi egészségügyi szervezetének alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, EROB-ja, másodfokon az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja, MROB-ja végzi.

31. § (1) A honvédek egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) alapján kell végezni.

(2) Az alkalmas minősítés érvényességét a honvéd aktuális egészségi, pszichikai és fizikai állapotát figyelembe véve a 8. §-ban rögzített időtartamokon belül az EPAB vagy a MAV szakmai döntése határozza meg. A minősítés érvényességét a PAV lapon, valamint az állományilletékes személyügyi szerv részére megküldött kivonaton fel kell tüntetni.

(3) A 4. § (2) bekezdés c) pontja alá tartozók esetében az összesített minősítés meghozatalánál az öt éven belül elvégzett pszichikai alkalmasság-vizsgálat eredménye beszámítható. Ha a honvéd egészségi állapota vagy tervezett eltérő követelményű beosztása indokolja, pszichikai alkalmasság-vizsgálatát el kell végezni.

32. § (1) Az alkalmasság-vizsgálat során az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél levett vizeletmintából az MH központi egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti eleménél végzett kábítószer-szűrés pozitív eredménye esetén a levett vizeletminta ellenmintájából a vizsgálatot az MH központi egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél meg kell ismételni. Megerősített pozitív eredmény esetén az eredményről az MH egészségügyi szervezete kábítószer-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egysége írásban értesíti az állományilletékes parancsnokot.

(2) Ha az alkalmasság-vizsgálat során az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél levett vérmintában emelkedett májenzim értéket mér, a vizsgált vizeletmintájából az MH egészségügyi szervezete alkohol-vizsgálati akkreditációval rendelkező szervezeti egységénél végzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző szűrést hajt végre. Pozitív eredmény esetén erről az MH egészségügyi szervezete az állományilletékes egészségügyi szolgálatot értesíti, amely szolgálat a vizsgált személy egészségi állapotának változását a továbbiakban fokozott figyelemmel kíséri és rögzíti.

33. § (1) A "Beosztásában szolgálatra alkalmas" minősítés érvényessége alatt a honvéd - ha a beosztási követelmények azonosak - 365 napot meg nem haladó külföldi katonai szolgálatra vezényelhető az állományilletékes parancsnok döntése alapján, ha a minősítés érvényessége alatt egészségkárosodás nem lép fel, a minősítés kiadását követő 365 napig.

(2)[40] A "Beosztásában szolgálatra alkalmas" minősítés kiadásától számított 365 nap után az állományilletékes parancsnok akkor dönthet a kiutazásról, ha a honvéd rendelkezik csapatpszichológusi értékeléssel, érvényes fizikai állapotfelmérés-igazolással, illetve az utaltsági rend szerinti egészségügyi központ által kiállított, 18. melléklet szerinti nyilatkozattal, mely szerint a honvéd a "Beosztásában szolgálatra alkalmas" minősítés kiadása óta nem jelentett olyan egészségi problémát, amely a "Beosztásában szolgálatra alkalmas" minősítését befolyásolná.

(2a)[41] Ha a honvéd a "Beosztásában szolgálatra alkalmas" minősítésének kiadását követően olyan egészségi problémát jelent az utaltsági rend szerinti egészségügyi központ felé, amely a "Beosztásában szolgálatra alkalmas" minősítését befolyásolná, kezdeményezni kell a honvéd katonai szolgálatra való alkalmasságának felülvizsgálatát.

(3)[42]

(4)[43] A pszichológus értékelése a következő lehet:

a) "A műveleti területen történő szolgálatteljesítést, illetve a honvéd pszichikai alkalmasságát negatívan befolyásoló pszichológiai adatokról nincs tudomásom.", vagy

b) "A műveleti területen történő szolgálatteljesítést a rendelkezésemre álló pszichológiai adatok alapján nem javaslom, kérem további pszichikai alkalmasság-vizsgálatnak a MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgáló szervénél történő lefolytatását."

(5)[44]

(6) Ha a "Katonai szolgálatra alkalmas", vagy "Beosztásában szolgálatra alkalmas" minősítés érvényességi idején belül a honvéd külföldi katonai szolgálata alatt egészségi állapotában változás következik be, és emiatt honi egészségügyi intézeti kivizsgálásra vagy gyógykezelésre szorul, a külföldi katonai szolgálatra való alkalmasságot 20 napon belül ismételten minősíteni kell.

IX. FEJEZET

A 365 NAPOT MEGHALADÓ KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLAT ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

34. § (1) A 365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálatra tervezett honvéd alkalmasság-vizsgálatát az állományilletékes személyügyi szervének vezetője írásban kezdeményezi a külföldi szolgálat megkezdését megelőzően legalább 3 hónappal.

(2) A beosztás követelményeiről az állományilletékes honvédségi szervezet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve részére "beosztási tervezési lap"-ot ad, amely tartalmazza a honvéd által betöltött vagy betöltendő beosztást, valamint a Hjt. vhr. szerinti beosztási rovatokat, amely alapján az alkalmasság-vizsgálatok elvégzését kérik.

(3) Az alkalmassági-vizsgálat időpontját a vizsgálatot kezdeményező személyügyi szerv egyezteti az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél. A vizsgálatra jelentkezők névsorát a vizsgálat megkezdése előtt legalább egy héttel megküldi az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének.

35. § Az alkalmasság-vizsgálat minősítését első fokon az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, másodfokon az MH egészségügyi szervezete felülvizsgáló szervének MAV-ja végzi.

36. § (1) A honvédek egészségi alkalmasságának minősítését a 14. § (2) bekezdése alapján kell végezni.

(2) A "Tervezett beosztásra alkalmas" minősítés érvényessége életkortól függetlenül a tervezett külföldi szolgálat időtartama, de legfeljebb 5 év.

(3) Az alkalmas minősítés érvényességi ideje alatt - ha azt a társadalombiztosítási ellátás kérdéseit szabályozó jogszabályok, illetve a fogadó nemzet katona-egészségügyi előírásai lehetővé teszik - nem kell újabb vizsgálatot végezni.

(4) Ha a külföldi szolgálatteljesítés ideje alatt a honvéd egészségi, pszichikai állapotában változás következik be, valamint honi vagy külföldi egészségügyi szervnél ellátásra, gyógykezelésre szorul, az arról szóló dokumentációt haladéktalanul meg kell küldeni az alkalmasságot megállapító szerv számára, amely szükség esetén ismételten minősíti a külföldi szolgálatra való alkalmasságot.

37. § A külföldi szolgálat teljesítésére tervezett honvéd esetében az alkalmasság-vizsgálati okmányokhoz csatolni kell a honvéd állományilletékes parancsnoka által elkészített személyi jellemzést, amelyet a 25. § szerinti megkereséssel együtt kell megküldeni. Ebben értékelni kell az egyén beilleszkedési, tűrő-, valamint pszichés, fizikai teherbíró képességét.

X. FEJEZET

A HONVÉDEK KÜLFÖLDI KATONAI SZOLGÁLATTELJESÍTÉSÉT KÖVETŐ VIZSGÁLATA

38. § (1)[45] A külföldi katonai szolgálatot teljesített katonák a hazatérésüket követő 20 munkanapon belül, vagy - ha az járványügyi érdekből indokolt - soron kívül a szolgálatképesség megállapítása céljából szakorvosi, valamint pszichológiai vizsgálaton vesznek részt az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző egészségügyi intézetében. A vizsgálatok során mintavételt kábítószerszűréshez és szükség esetén krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálathoz, HIV és hepatitis B és C vírus szűrését, továbbá a járványügyi szempontból veszélyeztetett területre jellemző mikrobiológiai vizsgálatot is kell végezni. Ha a külszolgálat teljesítésére nem egyéni beosztásban, műveleti területen került sor, a pszichológiai vizsgálat elvégzéséhez csatolni kell a közvetlen szolgálati elöljáró által készített parancsnoki véleményt is, amelynek szempontjait a 13. melléklet tartalmazza.

(2) Az EPAB, illetve a MAV az összesített alkalmassági véleményt a kábítószerszűrés és a szükség esetén elvégzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálat eredménye nélkül küldi meg a vizsgálatot kérő honvédségi szervezetnek. Az állományilletékes parancsnokot a kábítószerszűrés és a szükség esetén elvégzett krónikus alkoholfogyasztást ellenőrző vizsgálat pozitív eredményéről a vizsgálatokat végző laboratórium tájékoztatja.

(2a)[46] Az EPAB, illetve a MAV az érvényben lévő "Beosztásában szolgálatra alkalmas" minősítés érvényességi idejét az elvégzett egészségi és pszichikai vizsgálat eredménye alapján megváltoztathatja vagy helyben hagyhatja.

(3) A honvéd szolgálati tevékenységét csak az (1) bekezdés szerinti negatív vizsgálati eredmény után kezdheti meg. Ellenkező esetben a honvéd járó- vagy fekvőbeteg-ellátásáról kell intézkedni.

(4) A 365 napot meghaladó külföldi katonai szolgálatot követő vizsgálat során a honvéd soron kívüli alkalmasság-vizsgálata is végrehajtható.

XI. FEJEZET

A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG RENDSZERES ELLENŐRZÉSE

11. Az alkalmasság ellenőrzésének általános szabályai

39. § (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Az ellenőrzés alatt az orvosi, pszichológiai vizsgálatot és fizikai állapotfelmérést kell végezni.

(2) A nem ellenőrzés céljából végzett alkalmasság-vizsgálat az alkalmasság ellenőrzését is jelenti, ezért a következő alkalmasság-ellenőrző vizsgálat időpontját ettől az időponttól kell számítani.

(3) Az alkalmassági ellenőrzés eredményét minden esetben be kell jegyezni a honvéd egészségügyi és személyügyi dokumentációjába.

(4) Az egészségi alkalmasság rendszeres ellenőrzéséről a 14. melléklet szerinti jelentést kell elkészíteni.

(5) A szűrővizsgálaton kívül az MH közegészségügyi és járványügyi feladatokat ellátó szerve célzott vizsgálatok elvégzését is elrendelheti.

(6)[47] Az állomány tagja alkalmasságának ellenőrzése a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés h) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban való részvétele során nem hajtható végre. Az alkalmasság ellenőrzését a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja és (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatban történő részvétel befejezése után kell végrehajtani.

12. A vezető állomány egészségi vizsgálata

40. § (1) A vezető állomány egészségi és kérésére fizikai alkalmasságának éves ellenőrzését az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve végzi. A 8. § (2) bekezdésben foglalt szabályoknak megfelelően szükség esetén az alkalmasság minősítését egyidejűleg el kell végezni.

(2) A vezető állomány névjegyzékét - a KNBSZ kivételével - a központi személyügyi szerv elektronikus úton minden év július 31-ig megküldi az MH egészségügyi szervezete részére, valamint tájékoztatást ad a vezető állomány körében bekövetkezett változásokról minden év augusztus 31-ig.

(3)[48] A HM és az MH vezető állományába tartozó, de ROB vizsgálatra is kötelezett állomány egészségi és fizikai alkalmasság ellenőrzését a ROB vizsgálat keretében kell elvégezni, és a vezető állomány vizsgálatáról készült jelentésben is fel kell tüntetni.

(4) Az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a vizsgálatok elvégzése után a megjelenteket az egészségi, fizikai alkalmasságot, valamint a fogászati szűrés megtörténtét bizonyító igazolással látja el, melyet az érintettek az utaltsági rend szerint illetékes alapellátást végző orvosnak adnak át.

(5) Az MH központi egészségügyi szervezete a központi személyügyi szervnek tárgyév december 31-ig megküldi a vizsgálaton megjelentek eredményeit.

13. A pszichológiai vizsgálat

41. § (1) A honvéd pszichikai alkalmasságának rendszeres ellenőrzését legalább 5 évente el kell végezni. A vizsgálathoz parancsnoki vélemény szükséges.

(2) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését a honvéd beosztásával összhangban a 7. melléklet szerint kell elvégezni.

(3) A pszichikai alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve végzi.

14. A fizikai állapotfelmérés

42. § (1) A fizikai alkalmasság ellenőrzése a honvéd fizikai állapotának felmérésével a honvédségi szervezetnél történik. A fizikai állapotfelmérésére az állományilletékes parancsnok Fizikai Állapotfelmérő Bizottságot (a továbbiakban: FÁB) jelöl ki.

(2) A fizikai alkalmasságot az állományba vétel után a FÁB évente ellenőrzi. Az állapotfelmérést április-június hónapokban kell végrehajtani. Azon honvédek számára, akik a felmérésen igazoltan nem jelentek meg, vagy a követelményeket nem teljesítették, szeptember-november hónapokban pótfelmérést kell szervezni.

(3) A FÁB tagjaként különösen testnevelőt, vagy a fizikai terhelhetőség megítélésére képesített vagy gyakorlattal rendelkező szakembert, és elsősorban érvényes Harctéri Életmentő Katona végzettséggel rendelkező személyi állományt kell kijelölni az ellátási szintnek megfelelő eszközökkel és felszereléssel. Ha a katonai szervezetnél szakmailag megfelelő személy nem áll rendelkezésre, a FÁB tagjainak kijelöléséről a szolgálati elöljáró gondoskodik. A FÁB elnöke határozza meg, hogy a FÁB tagjai közül ki vesz részt a fizikai alkalmasság ellenőrzésének egyes lépéseiben.

(4) A FÁB tevékenységéért az állományilletékes parancsnok felelős.

43. § (1) A fizikai állapotfelmérés a 16-19. § alapján történik. A fizikai állapotfelmérésre a 16. § (1) és (3) bekezdését nem kell alkalmazni.

(2) Az 50 év feletti honvéd esetében a fizikai állapotfelmérés az alapellátást végző orvos egyetértésével a honvédségi szervezetnél is elvégezhető.

(3) A fizikai kondicionális képességi követelmények felmérése attól az évtől nem kötelező, amikor a honvéd betölti az 55. életévét.

(4) Ha a honvéd 30 napot meghaladó, folyamatos, a 72. § szerinti felmentéssel rendelkezik, fizikai alkalmasságának ellenőrzésére legalább 90 nap felkészülési időt követően kerülhet sor. A felkészülési idő a 180 napot nem haladhatja meg.

(5) A fizikai állapotfelmérést végző FÁB a honvéd edzettségi állapotát a 18. § alapján a 3. melléklet szerinti követelményszintek szerint értékeli.

(6) A vezető állomány tagjának fizikai állapotfelmérését kérésére az utaltsági rendtől függetlenül az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve is végrehajthatja. Ebben az esetben az ellenőrzést végző FÁB elnökét és tagjait saját állományából az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve vezetője jelöli ki. A FÁB elnöki teendőit az MH egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB elnöke, illetve repülő-orvosi vizsgálati szervének ROB elnöke látja el.

(7) Az állapotfelmérés adatait és a FÁB értékelését a 9. melléklet B) pont szerinti "Teljesítmény felmérő lap az éves fizikai állapotfelméréshez" adatlapon kell feltüntetni. A kitöltött adatlapot az állományilletékes kiképzési szerv kezeli, és a következő felmérésig az erre a célra rendszeresített gyűjtőben tárolja.

(8) A FÁB elnöke a fizikai állapotfelmérés eredményéről jegyzőkönyvet készít, amelyet hivatalos úton megküld az állományilletékes parancsnoknak, elektronikusan pedig a személyügyi szerv részére. A jegyzőkönyvet 5 évig kell megőrizni. A jegyzőkönyv tartalmazza a honvédek részletes eredményeit, valamint a felmérésről távolmaradó honvédek névsorát a távolmaradás okának feltüntetésével.

(9) A FÁB elnöke az eredményekről honvédségi szervezetenként összesített jegyzőkönyvet készít, amelyet a katonai szervezet évente december 31-ig megküld az MH központi egészségügyi szervezetének, aki végrehajtja az adatok statisztikai feldolgozását, és a következő év január 31-ig jelentést terjeszt fel a Honvéd Vezérkar főnökének.

(10) A fizikai állapotfelmérést nem kell elvégezni, ha a honvéd az adott személyügyi évben "fizikailag alkalmas" minősítéssel rendelkezik, és kéri eredménye beszámítását.

44. § (1) Ha a honvéd a fizikai kondicionális képességi követelményt nem teljesítette, számára az állományilletékes parancsnok 6 hónapon belül újabb időpontot határoz meg a fizikai alkalmasság ellenőrzésére. A honvéd addig nem tervezhető előmenetelre, külföldi szolgálatra, amíg "Fizikailag alkalmas" eredményt nem szerez a megismételt vizsgálaton.

(2) Ha a honvéd a megismételt fizikai állapotfelmérésen sem teljesíti a kondicionális képességi követelményt, az állományilletékes parancsnok haladéktalanul kéri az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervét a honvéd fizikai alkalmasságának vizsgálatára.

(3) A fizikai alkalmasság-vizsgálat előtt a terhelhetőség elbírálása céljából orvosi, szükség esetén szakorvosi vizsgálatot kell végezni. Ha az orvosi vizsgálat eredménye indokolja, a honvédnek FÜV eljárás keretében könnyített mozgásforma írható elő.

(4) Ha az orvosi vizsgálat eredménye alapján a honvéd fizikailag nem terhelhető, FÜV eljárás keretében legfeljebb egy év időtartamra felmenthető a kondicionális képességi követelmények végrehajtása alól.

(5) Ha a honvéd az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve által végrehajtott fizikai alkalmasság-vizsgálaton a fizikai kondicionális képességi követelményeket nem tudja teljesíteni, a Hjt. 79. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.

45. § A honvéd saját maga felelős fizikai állapota fejlesztéséért, szinten tartásáért, valamint a hatályban lévő fizikai követelmények teljesítéséért. A honvéd fizikai állapota fejlesztése érdekében, szolgálati elöljárója engedélyével, szolgálatteljesítési időben is végezhet edzéstevékenységet.

15. A KNBSZ hivatásos állománya alkalmasságának ellenőrzése

46. § (1) A KNBSZ hivatásos állománya tekintetében az egészségi alkalmasság ellenőrzését szolgáló vizsgálatokat a KNBSZ vizsgálatokért felelős szervezeti egysége végzi.

(2) A KNBSZ vezető állományának egészségi alkalmasságának éves ellenőrzését az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve végzi a KNBSZ által elektronikusan megküldött névjegyzék szerint.

(3)[49]

(4) A fizikai alkalmasság ellenőrzése a 42. § szerint valósul meg.

(5) Ha a szolgálatra való alkalmasság ellenőrzése során felmerül a katonai szolgálatra való alkalmatlanság, az alkalmasság minősítését kezdeményezni kell.

XII. FEJEZET

A HONVÉD TISZTJELÖLTNEK JELENTKEZŐ, HONVÉD ALTISZT-JELÖLTNEK JELENTKEZŐ, A HONVÉDSÉGI ÖSZTÖNDÍJASNAK JELENTKEZŐ, A HONVÉD TISZTJELÖLT ÉS A HONVÉD ALTISZT-JELÖLT ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

16. Általános szabályok

47. § Az alkalmasság-vizsgálatok célja

a) a honvéd tisztjelöltnek jelentkező, honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező és honvédségi ösztöndíjasnak jelentkező esetén a képzés, illetve a tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a felvétel előtt, a honvéd tisztjelölt és a honvéd altiszt-jelölt esetén a képzés, illetve a tanulmányok folytatására való alkalmasság elbírálása a képzés során, az alkalmasság soron kívüli felülvizsgálata,

b) a honvéd tisztjelöltnek jelentkező, a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező és honvédségi ösztöndíjasnak jelentkező katonai pályára való alkalmasságának elbírálása,

c) a képzés folytatására való képesség átmeneti megszűnése vagy korlátozottsága esetén a képzés alóli időleges felmentés engedélyezése.

48. §[50] (1) A honvéd tisztjelöltnek vagy honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságának vizsgálatára csak a katonai szakképzést folytató szervezet, illetve a felsőoktatási intézmény szakmai felvételi követelményeinek teljesítését követően kerülhet sor. A honvédségi ösztöndíjasnak jelentkező egészségi és pszichikai alkalmasságának vizsgálatára csak szakképzést folytató szervezet, illetve a felsőoktatási intézmény szakmai felvételi követelményeinek teljesítését követően kerülhet sor.

(2) Az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági vizsgálatokat az oktatási intézmény megkeresésére - előzetesen egyeztetett program szerint - végzi. Honvédségi ösztöndíjasnak jelentkezők esetében az egészségi és pszichikai alkalmassági vizsgálatokat az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve a katonai igazgatási vagy személyügyi szerv megkeresésére - előzetesen egyeztetett program szerint - végzi.

(3)[51] A honvéd tisztjelöltek katonai pályára való alkalmasságát a 4. § (2) bekezdés l) pontja szerint, a honvéd altisztjelöltek katonai pályára való alkalmasságát, 4. § (2) bekezdés m) pontja szerint ismételten el kell bírálni.

17. Egészségi alkalmasság-vizsgálat

49. §[52] (1) A honvéd tisztjelöltnek jelentkező egészségi alkalmasságának minősítését a szerződéses szolgálati viszony létesítése előtt, a honvédtiszti tanulmányainak befejezésekor a tiszti állományba vétele előtt, illetve a képzés során a 14. § (2) bekezdése alapján kell elbírálni.

(2) A honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező egészségi alkalmasságának minősítését a honvéd altiszt-jelölti szolgálati viszony létesítése előtt, a hivatásos vagy szerződéses állományba vétele előtt, illetve a képzés során a 14. § (2) bekezdése alapján kell elbírálni.

(3) A honvédségi ösztöndíjasnak jelentkező egészségi alkalmasságának minősítését a honvédségi ösztöndíjszerződés megkötése előtt, valamint a szerződéses állományba vétele előtt a 14. § (2) bekezdése alapján kell elbírálni.

18. Pszichikai alkalmasság-vizsgálat

50. § (1) A pszichikai alkalmasság megállapításához mentális és egyéb teszteket, műszeres pszicho-fiziológiai vizsgálatokat és célzott beszélgetést kell lefolytatni, amelyekkel az alkalmassági célnak megfelelő mélységig fel kell tárni

a) a honvéd altiszt-jelöltnek jelentkező esetében

aa) az értelmi képességek fejlettségi szintjét,

ab) az általános és műszaki intelligenciát,

ac) a tanulási képességet, a szellemi terhelhetőséget,

ad) a kognitív összetevők kvalitását,

ae) az érzelmi és az akarati élet jellemzőit,

af) a motivációs hátteret,

ag) a szociabilitást, a közösséghez való affinitást és

ah) a családi háttér jellemzőit;

b) a honvéd tisztjelöltnek jelentkező esetében

ba) az értelmi képességek fejlettségi szintjét, speciális adottságokat,

bb) az általános és műszaki intelligenciát,

bc) a gondolkodás struktúráját, rugalmasságát, kreativitását,

bd) a beszéd- és kifejezőképességet,

be) az érzelmi és akarati élet kvalitását,

bf) a kontrollfunkciókat,

bg) a pszicho-motoros tempót és a mozgáskoordinációt,

bh) az önismeret, az énkép fejlettségét,

bi) a katonai pálya iránti motivációt, beállítottságot és

bj) a szervezési, döntési, vezetői képességet.

(2) A pszichológus a vizsgálati eredmények és az exploráció alapján, a PAV lapon feljegyzést készít, amelynek tartalmaznia kell a vizsgált személy értelmi képességének, személyiségének, motivációs bázisának jellemzőit, majd a pszichológus ezek alapján alakítja ki véleményét a vizsgált személy pszichés alkalmasságáról.

19. Fizikai alkalmasság-vizsgálat

51. § (1) A fizikai alkalmasság-vizsgálat a 16-19. § szerint történik.

(2) A honvéd tisztjelöltnek jelentkező fizikai alkalmasságát az egészségi és a pszichikai alkalmassági vizsgálatokat követően kell elbírálni.

(3) A honvéd tisztjelöltek és a honvéd altiszt-jelöltek éves fizikai állapotfelmérését az állományilletékes katonai szervezet végzi.

20. Az alkalmasság felülvizsgálata

52. § (1) A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának felülvizsgálatát kezdeményezheti:

a) a honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt,

b) az állományilletékes parancsnok vagy

c) az illetékes honvédségi szervezet alapellátást végző orvosa.

(2) A honvéd tisztjelölt, honvéd altiszt-jelölt alkalmasságának felülvizsgálatát a NEGYEDIK RÉSZ szerint kell végezni, alkalmazásakor a honvéd alatt honvéd tisztjelöltet, honvéd altiszt-jelöltet kell érteni.

(3) A honvéd tisztjelöltnek és a honvéd altiszt-jelöltnek egyes gyakorlati foglalkozások alól csak olyan egészségügyi felmentés és csak olyan időtartamra adható, amely tanulmányi és vizsgakötelezettségeinek teljesítését nem befolyásolja. Ellenkező esetben az egészségi alkalmasság felülvizsgálatáról kell intézkedni.

XIII. FEJEZET

AZ ÖNKÉNTES TARTALÉKOS KATONAI ÁLLOMÁNYBA JELENTKEZŐ ALKALMASSÁG-VIZSGÁLATA ÉS MINŐSÍTÉSE

53. §[53] (1) Önkéntes védelmi tartalékos és önkéntes műveleti tartalékos katonai szolgálatra alkalmas az a honvéd, aki megfelel

a) a 14. §-ban meghatározott egészségi követelményeknek,

b) a 15. §-ban és a 15. mellékletben meghatározott pszichikai követelményeknek, és

c) a 15. mellékletben meghatározott fizikai kondicionális követelményeknek.

(2) Önkéntes területvédelmi tartalékos katonai szolgálatra az alkalmas, aki a 4. § (1) bekezdése szerinti alkalmassági vélemény szerinti "alkalmas" minősítést kapott.

54. § (1)[54] Az önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezők esetében - az önkéntes területvédelmi tartalékos katonának jelentkezők kivételével - előzetes alkalmasság-vizsgálatot is kell végezni.

(2)[55] Az önkéntes tartalékos katonai állományba jelentkező előzetes alkalmasságvizsgálatát az MH egészségügyi főnöke által a vizsgálat végrehajtására szakmailag jóváhagyott és a Honvéd Vezérkar főnöke által kijelölt vagy jóváhagyott orvosi rendelő orvosa, vagy az MH egészségügyi szervezete alkalmasságvizsgálatot végző szervének orvosa végzi.

(3) A (2) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat a szerződésben kikötött próbaidőre érvényes.

(4) Az egészségi alkalmasság minősítéséhez szükséges vizsgálatok, leletek, okmányok a következők:

a) orvosi vizsgálatok:

aa) fizikális vizsgálat, melynek során vizsgálni kell a szív és a keringési rendszer, a légzőrendszer állapotát, a gerinc és a végtagok állapotát, funkcionális működését,

ab) vérnyomásmérés,

ac) látásvizsgálat,

ad) 12 elvezetéses EKG,

ae) vizeletvizsgálat tesztcsíkkal, és

af) hallásvizsgálat, súgott beszéd, vagy szűrő audiométer,

b) leletek:

ba) 1 éven belüli mellkas röntgen lelet, és

bb) nők esetében terhességvizsgálati teszt, 3 hónapon belüli nőgyógyászati lelet, és 1 éven belüli citológiai lelet,

c) okmányok:

ca) TAJ kártya,

cb) a 10. melléklet szerinti háziorvosi, alapellátást végző orvosi tájékoztatás,

cc) a kitöltött, 12. melléklet szerinti "Egészségügyi adatlap és nyilatkozat",

cd) önkéntes védelmi tartalékos állományba jelentkezők esetén a fegyverviselési engedély másolata, vagy tanúsítvány a fegyveres biztonsági őr képzés elvégzéséről, és

d) szükség esetén pszichológiai szakvélemény.

(5) Az előzetes alkalmasság-vizsgálatot végző orvos az alkalmasságot a 8. § (2) bekezdés e) és f) pontja alapján a következők szerint véleményezheti

a) "Javasolt önkéntes tartalékosként próbaidőre felvenni.", vagy

b) "Nem javasolt önkéntes tartalékosként próbaidőre felvenni."

(6) Az előzetes alkalmasságot véleményező orvos a jelentkező alkalmasságáról 2 példányban igazolást állít ki. Az igazolás 1. számú példányát a vizsgálatot kérő szerv részére kell megküldeni. A 2. számú példányt a vizsgálati eredményekkel együtt a vizsgálatot végző rendelőben kell irattárazni.

(7) A jelentkező a (6) bekezdés szerinti vélemény ellen - annak kézhezvételétől számított 15 napon belül - fellebbezéssel élhet, melyet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve vezetőjének címezve, a vizsgálatot végző egészségügyi szolgálatnál kell benyújtani. A fellebbezést teljes körű alkalmasság-vizsgálat elvégzését követően az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének EPAB-ja, vagy a MAV bírálja el.

(8) Az állományilletékes katonai szervezet vezetője az önkéntes tartalékos szerződésében meghatározott próbaidő letelte előtt kezdeményezi a végleges alkalmasság-vizsgálat elvégzését, melyet az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervénél kell végrehajtani.

(9) Az önkéntes tartalékos végleges alkalmassági minősítésekor az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgáló szervénél végzett előzetes vizsgálat eredményét figyelembe kell venni.

(10) Ha a (8) és (9) bekezdés szerinti alkalmasság-vizsgálat alkalmatlan minősítéssel zárul, a jelentkező ennek közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a MAV-nál, melynek döntése jogerős.

(11) Annál az önkéntes tartalékos állományba jelentkező személynél, akinek a szerződéskötéstől számított 1 éven belül az MHközponti egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve által kiállított alkalmassági véleménye van, vagy részt vett az elmúlt 1 éven belül az MH egészségügyi szolgálatánál elvégzett kötelező éves orvosi vizsgálaton és érvényes fizikai állapotfelméréssel rendelkezik, nem szükséges előszűrést és alkalmasság-vizsgálatot végezni.

55. §[56] Ha az önkéntes tartalékos szolgálatra jelentkező - az önkéntes területvédelmi tartalékos szolgálatra jelentkező kivételével - a jelentkezése előtt "Katonai szolgálatra alkalmatlan", vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján "Hivatásos szolgálatra alkalmatlan" minősítést kapott, alkalmasság-vizsgálatra csak akkor engedhető, ha a jogerős döntést meghozó felülvizsgálati szervtől beszerzi az alkalmasság felülvizsgálatára irányuló eljárás során keletkezett iratokat, és azt benyújtja az előszűrés, vagy az alkalmasság-vizsgálat alkalmával.

56. § (1)[57] Az önkéntes műveleti tartalékos és az önkéntes védelmi tartalékos katona minősítésének érvényességére a 8. § (1) bekezdés d) pontját, az önkéntes területvédelmi tartalékos katona minősítésére a 8. § (1) bekezdés g) pontját kell alkalmazni.

(2) Az önkéntes tartalékos állomány időszakos pszichikai ellenőrzését két évente kell elvégezni, amelyhez parancsnoki vélemény nem szükséges.

NEGYEDIK RÉSZ

FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

XIV. FEJEZET

A FELÜLVIZSGÁLATI ELJÁRÁS KEZDEMÉNYEZÉSE, OKMÁNYAI, JOGORVOSLATA

21. A felülvizsgálati eljárás kezdeményezése

57. § (1)[58] Ha a honvéd egészségi állapota olyan mértékben megváltozott, hogy várhatóan nem felel meg a katonai szolgálatra vagy az általa betöltött szolgálati beosztásra vonatkozó alkalmassági követelményeknek, felülvizsgálati eljárást kell kezdeményezni.

(2) A felülvizsgálati eljárást kezdeményezheti

a) a honvéd,

b) a honvédségi szervezet alapellátást végző orvosa,

c) az állományilletékes parancsnok,

d) az MH központi egészségügyi szervezete járó- és fekvőbeteg ellátást végző szervének szakorvosa, vagy

e) a MAV, az EFÜV, az MFÜV vagy az MROB elnökei.

(3) A felülvizsgálati eljárás kezdeményezését a honvéd, illetve a katonai szervezet alapellátást végző orvosa köteles jelenteni az állományilletékes parancsnoknak.

(4) A (2) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt személyek a felülvizsgálatról szóló kérelmet megküldik az MH központi egészségügyi szervezete járó- és fekvőbeteg ellátást végző szerve kijelölt szakorvosai részére a FÜV eljárás lefolytatása érdekében.

22. A felülvizsgálati eljárás okmányai

58. § A felülvizsgálati eljárás során az alkalmasság elbírálásához a következő okmányok szükségesek:

a) a vizsgált személy egészségügyi dokumentációja,

b) az alapellátást végző orvos véleménye,

c) parancsnoki vélemény,

d) felülvizsgálati táblázat (a továbbiakban: FÜV táblázat) kettő példányban,

e) szakvélemény az egészségkárosodás mértékéről, és

f) a FÜV táblázat kísérő okmányát képező, a 16. melléklet szerinti adatlap a szolgálati betegségről.

23. A parancsnoki és az orvosi vélemény

59. § (1) A felülvizsgálathoz meg kell ismerni a honvéd élet- és szolgálati körülményeit, a beosztásával együtt járó fizikai és pszichés terheléseket, továbbá a honvéd korábbi teljesítőképességéhez viszonyított és a közvetlen környezet által tapasztalható változásokat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megítéléséhez be kell szerezni az állományilletékes parancsnok és az alapellátást végző orvos véleményét is.

(3) A parancsnoki vélemény - a KNBSZ személyi állománya esetében az a) pont kivételével - az (1) bekezdésben foglaltakon felül tartalmazza

a) a honvéd beosztásának pontos megnevezését,

b) a honvéd által ellátott szolgálat során tanúsított magatartásának - az abban bekövetkezett változások bemutatásával való - jellemzését,

c)[59] a honvéd által a véleményezés évében, és az azt megelőző 2 évben kivett éves rendes szabadság időtartamát,

d)[60] az arra vonatkozó álláspontot, hogy a honvéd a jelenlegi beosztásának megfelel-e, vagy a beosztás változtatása javasolt, és

e)[61] az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a parancsnoknak van-e tudomása a Hjt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti körülményről.

(4)[62] Az alapellátást végző orvos a beteg állapotáról, szolgálati körülményeiről és orvosi szempontból értékelhető rendellenességéről orvosi véleményt készít, melyben tájékoztatást ad arról, hogy van-e tudomása a Hjt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti körülményről. Az alapellátást végző orvos a véleményt két példányban megküldi az MH központi egészségügyi szerv járó-, fekvőbeteg ellátást végző szakrendelés osztályvezető főorvosának.

(5) Ha a felülvizsgálati eljárás kórházi kezelés, vagy járóbeteg-szakellátás során válik szükségessé, a parancsnoki véleményt és az alapellátást végző orvos véleményét a felülvizsgálatot előkészítő főorvos szerzi be az állományilletékes parancsnoktól, aki a véleményt a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül megküldi.

24. A felülvizsgálati eljáráshoz szükséges orvosi vizsgálatok

60. § (1) A felülvizsgálati eljáráshoz szükséges vizsgálatokat kórházi rendelőintézeti kivizsgálás eredménye alapján az MH központi egészségügyi szervezete járó- és fekvőbeteg ellátást végző szerve kijelölt szakorvosai végzik. Több szakorvosi profilba tartozó elváltozás esetén - ha a vezető kórisme nem tisztázott - a legsúlyosabb panaszok szerint felelős osztály főorvosát kell kijelölni a felülvizsgálati eljárás előkészítésére.

(2) A kivizsgálás eredményét a honvéd kórlapján vagy ambuláns lapján teljes részletességgel, a FÜV táblázatban pedig olyan mértékben kell feljegyezni, hogy a döntés alapját képező kórállapot vagy betegség szakmai szempontból értékelhető legyen. A kivizsgálást a rendelkezésre álló legkorszerűbb diagnosztikai eljárásokkal kell végezni, amelyek a betegség vagy a kóros állapot tényleges fennállását és természetét az orvostudomány mindenkori követelményei szerint igazolják vagy kizárják.

(3) A felülvizsgálati eljárásra rendelt honvéd a felülvizsgálatot végző bizottság előtt személyesen köteles megjelenni. A személyes megjelenéstől el lehet tekinteni, ha a honvéd

a) felülvizsgálata idején járóképtelen vagy egészségi állapota súlyos, és utaztatása esetén egészségi állapotában romlás következne be, vagy

b) egészségügyi szabadságát a szakorvos FÜV táblázatban javasolja meghosszabbítani.

(4) A FÜV eljárást el kell halasztani, ha a felülvizsgálati eljárásra rendelt honvéd büntetőeljárás során elrendelt olyan kényszerintézkedés hatálya alatt áll, amely akadályozza személyes megjelenését.

(5) Az MFÜV és a KFÜV elnöke szükség esetén újabb kivizsgálásra felkérheti az MH központi egészségügyi szervezete bármelyik - az elsőfokú eljárásban részt nem vett - szakorvosát.

(6) Ha a személyes megjelenésétől a (3) bekezdés alapján el lehet tekinteni, az MFÜV a rendelkezésre álló felülvizsgálati okmányok adatai alapján első fokon bírálja el a honvéd egészségi alkalmasságát.

(6a)[63] A FÜV táblázaton fel kell tüntetni, hogy

a) a Hjt. 68/A. § (4) bekezdés szerinti körülményekkel, és

b) a Hjt. 68/A. § (2) bekezdése alapján szolgálati kötelmekkel

összefüggésben következett-e be vagy alakult-e ki az egészségi alkalmatlanság, és

c) az érintett egészségi állapota alapján nem katonai munkakört elláthat-e, vagy elvárható-e tőle a mindennapos rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség.

(6b)[64] A FÜV Bizottság elnöke a parancsnoki véleményt adó parancsnokot és az alapellátást végző orvost véleményének kiegészítésére megkeresheti, ha a Hjt. 68/A. § (4) bekezdés szerinti körülmények megállapíthatóságához ez szükséges.

(6c)[65] Ha a parancsnoki vélemény, az alapellátást végző orvos véleménye, a rendelkezésre álló egyéb iratok és az elvégzett vizsgálatok alapján a Hjt. 68/A. § (4) bekezdése szerinti közrehatás kétséget kizáróan nem állapítható meg, azt úgy kell tekinteni, hogy a vizsgált személy nem hatott közre egészségi alkalmatlansága bekövetkezésében vagy kialakulásában.

(7) A FÜV táblázat egy eredeti példányát mellékleteivel együtt a felülvizsgálatot végző bizottság irattárában kell elhelyezni. A honvéd állományilletékes parancsnokának és "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés esetén a HM központi pénzügyi szervének csak a FÜV táblázat kivonatát kell megküldeni, amely kórismét és indokolást nem tartalmazhat.

(8) A FÜV táblázatot "Orvosi titoktartásra kötelezett" jelzéssel kell ellátni, arról másolatot az érintett honvéd kérelmére vagy törvényben meghatározott személyek és szervek részére lehet kiadni. Másolatot csak a fellebbezéssel nem támadott döntést hozó vagy a fellebbezéssel már nem támadható döntést hozó, felülvizsgálatot végző bizottság készíthet.

61. § A polgári gyógyintézetben kezelt honvédet - ha felülvizsgálati eljárása indokolt - a gyógyintézetből való kibocsátása után, az alapellátást végző orvos kezdeményezésére, az MH központi egészségügyi szervezete járóbeteg-ellátást végző szakorvosaihoz kell utalni a felülvizsgálati eljárás lefolytatására.

25. A jogorvoslat rendje

62. § (1) A felülvizsgálatot végző bizottság döntését, valamint a fellebbezés lehetőségét a honvéddel írásban közölni kell.

(2) Az első fokon eljáró MFÜV döntése ellen a vizsgált személy a minősítés közlésétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, amelyet az MFÜV Bizottsághoz kell írásban benyújtani.

(3) Fellebbezés esetén a honvédet a másodfokon eljáró KFÜV elnöke az állományilletékes parancsnok útján rendeli be. Ha a honvéd az első fokon hozott döntést megfellebbezi, és az ezzel összefüggésben a KFÜV által elrendelt teendőknek a számára megadott időn belül megfelelő indok nélkül nem tesz eleget, vagy a fellebbezést elbíráló KFÜV előtt az ismételten megadott időpontban sem jelenik meg, a KFÜV a rendelkezésére álló adatok alapján dönt.

XV. FEJEZET

A FELÜLVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁGOK ÖSSZETÉTELE HATÁS- ÉS JOGKÖRE, VALAMINT MŰKÖDÉSI SZABÁLYAIK

26. Az EFÜV összetétele

63. § (1) A három tagból álló EFÜV-öt az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervénél kell működtetni. Az elnöki teendőket az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Elsőfokú Felülvizsgáló Osztály osztályvezető főorvosa látja el.

(2) Az EFÜV-ben tagként az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Elsőfokú Felülvizsgáló Osztályának főorvosai, valamint az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének vezetője által kijelölt főorvosok vehetnek részt.

(3) Az EFÜV rendeltetés szerinti működésének megszervezése és működtetése az EFÜV elnökének feladata. Feladatkörében köteles gondoskodni a EFÜV-höz utaltak kivizsgáltatásáról, a felülvizsgálati eljárás okmányainak előírások szerinti elkészíttetéséről, a beszámolási rendszerben előírt adatszolgáltatás határidőre történő teljesítéséről.

27. Az EFÜV hatás- és jogköre

64. § (1) Az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervénél működő EFÜV a honvéd egészségi alkalmasságáról, valamint a szolgálatképességéről a következő döntéseket hozhatja:

a) "Katonai szolgálatra alkalmas", "Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmas" ("A") vagy

b) "Katonai szolgálatra alkalmas egészségügyi felmentéssel" ("F").

(2) Az EFÜV jogosult

a) legfeljebb 120 napig tartó "egészségügyi szabadság" engedélyezésére,

b) "részleges szolgálatmentesség" engedélyezésére az egyes szolgálati feladatok alóli felmentés esetén az alkalmasság megváltoztatása nélkül, legfeljebb 180 napig,

c) 120 nap időtartamig napi 6, vagy 4 órás a csökkentett szolgálatteljesítési időt engedélyezni.

(3) Az EFÜV "Katonai szolgálatra alkalmatlan", "Önkéntes tartalékos katonai szolgálatra alkalmatlan" döntést nem hozhat. Ha ez a minősítés indokolt, az EFÜV elnöke az iratokat haladéktalanul az MFÜV Bizottsághoz továbbítja. Ugyanígy jár el az EFÜV Bizottság döntése elleni fellebbezés esetén is.

28. A MAV, az MROB és az MFÜV összetétele

65. § (1) A háromtagú MAV, MROB és az MFÜV az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervénél működik. Az elnöki teendőket a MAV-ban és az MFÜV-ben az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztályának osztályvezető főorvosa, az MROB-ban az MH repülő főszakorvosa látja el.

(2)[66] Az (1) bekezdés szerinti bizottságokban tagként a Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztály főorvosai, valamint az MH egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szerve vezetője által kijelölt főorvosok vehetnek részt. Az MROB vonatkozásában repülő-hajózó állomány jelölt esetén az EROB munkájában nem érintett repülőorvostan szakorvosok és pszichológus vehetnek részt. Az MROB összeállításának megszervezése az MH repülő főszakorvos feladata. Szakszolgálati engedéllyel rendelkező kiképzett repülő-hajózó állomány esetében a HM Állami Légügyi Főosztály hatósági repülőorvosa által összehívott MROB jár el, az érintett klinikai betegsége vagy állapota szerint szakmailag felelős MH főszakorvosok bevonásával, az MH repülő főszakorvos elnökletével, a Felülvizsgáló Intézet intézetvezetője vagy delegáltja mint állandó tag bevonásával.

(3)[67] A MAV, és az MFÜV rendeltetésszerű működésének megszervezése és irányítása az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének Másodfokú Felülvizsgáló és Minősítő Osztálya osztályvezető főorvosának feladata.

(4) Az MFÜV és az MROB orvos-szakmai felügyeletét a KFÜV elnöke a főszakorvosok közreműködésével látja el.

29. A MAV, az MROB és az MFÜV hatás- és jogköre

66. § (1) A MAV jár el az EPAB által, az MROB jár el az EROB által alkalmasság-vizsgálatokkal kapcsolatban kiadott minősítések elleni fellebbezések esetében. A MAV döntését a PAV lapon rögzíti, erről kivonatot küld az alkalmasság-vizsgálatot kérő szerv felé. A másodfokú döntés ellen további fellebbezésnek helye nincs.

(2) Az MFÜV első fokon jár el a "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítési javaslat esetén, valamint a felülvizsgálati eljárásban hatáskörébe tartozó ügyekben.

(3)[68] A MAV, és az MFÜV döntéseikben valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést alkalmazhatnak, újabb kivizsgálást, vagy annak kiegészítését rendelhetik el.

(4) Az MFÜV jogosult:

a) 240 napig az engedélyezett egészségügyi szabadságot meghosszabbítani,

b) 365 napra engedélyezni a részleges szolgálatmentességet,

c) 180 napra napi 6 vagy 4 órás a csökkentett szolgálatteljesítési időt engedélyezni, vagy

d) "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítést hozni.

(5) A MAV első fokon hozott döntése ellen az illetékes KFÜV-höz címzett, az MFÜV-höz benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Az MFÜV elsőfokú döntése elleni fellebbezést és az ügy iratait az MFÜV elnöke haladéktalanul a KFÜV-höz továbbítja.

30. A KFÜV összetétele, hatás- és jogköre

67. § (1) A KFÜV elnöki teendőit az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének intézetvezető főorvosa látja el, aki további szakvéleményt kérhet az MH azon főszakorvosaitól, akiknek az eset szakmai profiljába tartozik. A főszakorvosok írásbeli szakvéleményei egyenértékűek a KFÜV-ben történő személyes megjelenésükkel.

(2) A KFÜV bírálja el az MFÜV első fokon hozott döntése elleni fellebbezéseket.

(3) A KFÜV valamennyi alkalmassági fokozatot, bármely korlátozást és felmentést megállapíthat, döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

(4) A KFÜV jogosult:

a) 240 napon túl, legfeljebb 365 napig egészségügyi szabadságot, vagy

b) 365 napig napi 6, illetve 4 órás csökkentett szolgálatteljesítési időt

engedélyezni.

31. A felülvizsgáló bizottságok eljárása

68. § (1) A felülvizsgáló bizottságok üléseiket szükség szerint, az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének vezető főorvosa által meghatározott gyakorisággal tartják.

(2) A felülvizsgáló bizottság szakmai szempontból illetékes tagja elemzi a FÜV táblázatban szereplő vizsgálati eredményeket, javaslatokat, valamint további kiegészítő vizsgálatokat rendelhet el, illetve szükség esetén személyes vizsgálatot végez, majd a felülvizsgáló bizottság részére tájékoztatást ad a vizsgálat eredményéről.

(3) A felülvizsgáló bizottság szótöbbséggel dönt. A felülvizsgáló bizottság tagja, ha a döntéssel nem ért egyet, írásban különvéleményt nyújthat be. Ezt az elnök a FÜV táblázat irattári példányához csatolja.

(4) A felülvizsgáló bizottság döntését FÜV táblázaton adja ki, amely tartalmazza

a) az egészségi alkalmasság fokozatát, a szükséges korlátozások, felmentések felsorolását,

b) a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésével kapcsolatos véleményt,

c) a gépjárművezetői egészségi alkalmasság felülvizsgálatának szükség szerinti kezdeményezését,

d) a lőfegyvertartási engedélyhez szükséges egészségi alkalmasság felülvizsgálatának szükség szerinti kezdeményezését, valamint

e) szükség esetén az egyenruha viselésének egészségi szempontból való ellenjavallatát.

(5) A FÜV táblázatot a felülvizsgáló bizottság tagjai aláírják, és személyi orvosi bélyegzőjükkel lepecsételik, a felülvizsgáló bizottság elnöke pedig a bizottsági körpecséttel hitelesíti.

(6) "Alkalmatlan" minősítés megállapítása esetén a felülvizsgáló bizottság a személyügyi eljárás kezdetéig a honvédnek egészségügyi szolgálatmentességet engedélyez.

(7) A bizottság döntését és a fellebbezés lehetőségét a honvéddel írásban kell közölni. A minősítést és a szükséges felmentést be kell vezetni a honvéd egészségügyi dokumentációjába. A FÜV táblázatról készült kivonatot a bizottság elnöke megküldi az állományilletékes parancsnok részére, a személyügyi eljárás lefolytatása céljából.

(8) Ha a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének véleményezésére is sor kerül, a FÜV táblázat kivonatát, valamint az érintett teljes dokumentációját megküldi az MH Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat részére.

(9)[69] Ha a honvéd a katonai bírói tisztségre vagy ügyészségi alkalmazotti jogviszonyba történő vezénylése időtartama alatt "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítést kapott, az alkalmatlanságát a vezénylése megszűnését követően haladéktalanul felül kell vizsgálni, amelyről az aktuális egészségi állapotának megfelelő új FÜV döntést kell kiadni. A felülvizsgálat mellőzhető, ha a megbetegedés, sérülés jellegéből fakadóan, vagy az alkalmatlanság megállapítása óta eltelt időtartamra tekintettel az orvosilag nem indokolt. Az új FÜV döntést, illetve a felülvizsgálat mellőzéséről szóló tájékoztatást a kiállításától számított öt munkanapon belül a központi személyügyi szerv részére meg kell küldeni.

69. § (1) A hivatásos állomány egészségi, pszichikai, fizikai alkalmatlanság miatt nyugállományba helyezett, szolgálati járandóságra jogosult tagja, ha a szolgálati viszony megszüntetésekor rendelkezett a betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggését megállapító határozattal, kérelmezheti az alkalmatlanság - mentesülési okként történő - megállapítását.

(2) A kérelmet a nyugállományba helyezés előtti utolsó szolgálati hely vagy jogutódja vezetőjéhez írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő alatt bekövetkezett, a szolgálati kötelmekkel összefüggést megállapító határozattal minősített baleset, betegség rövid leírását, és csatolni kell hozzá a teljes, az érintett rendelkezésére álló egészségügyi dokumentációt.

(3) A (2) bekezdésben nevesített honvédségi szervezet vezetője a kérelem kézhezvételétől számított 8 munkanapon belül intézkedik a kérelem és mellékletei, valamint az érintett személy teljes egészségügyi dokumentációja, így különösen a FÜV döntés és az orvos-szakértői bizottság szakvéleménye EFÜV-höz történő továbbításáról.

(4) Az EFÜV a megküldött dokumentumok és a FÜV irattári dokumentációja alapján a következő döntéseket hozhatja:

a) "Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó betegség szolgálati kötelmekkel összefüggő" vagy

b) "Az alkalmatlanság megállapítását megalapozó betegség szolgálati kötelmekkel nem összefüggő".

(5) Az EFÜV a kérelem beérkezését követő 30 napon belül meghozza az elsőfokú határozatot. Ha a kérelem elbírálásához a benyújtott dokumentáció nem elégséges, az EFÜV az eljárási határidőt a hiánypótlás határidejéig, de legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.

(6) A határozatot meg kell küldeni a kérelmet benyújtó személynek, az alapellátást végző orvosnak és a honvédségi szervezet vezetőjének.

(7) Az EFÜV elsőfokú határozata ellen a kérelmet benyújtó személy a kézhezvételt követő 15 napon belül az MFÜV-höz címzett, és az EFÜV-höz benyújtott fellebbezéssel élhet.

(8) Az MFÜV a fellebbezés beérkezését követő 30 napon belül meghozza a másodfokú határozatot, amely ellen további fellebbezésnek nincs helye.

32. A honvéd egészségkárosodásának megállapítása

70. § (1) A felülvizsgálati eljárás során be kell szerezni a honvéd egészségkárosodásának mértékéről szóló szakvéleményt az első fokon eljáró rehabilitációs orvosszakértői szervtől, ha

a) a honvéd egészségi állapota alapján alkalmatlan minősítés megállapítása indokolt,

b) a felülvizsgálatra szolgálati kötelmekkel összefüggő egészségkárosodás következtében kerül sor, vagy ha a felülvizsgálati eljárás során megállapított, és korábban nem ismert betegség szolgálattal összefüggősége valószínűsíthető, vagy

c) azt a honvéd kéri.

(2) A szakvélemény beszerzését az MFÜV elnöke kezdeményezi.

(3) A megkeresésben kérni kell, hogy a szakvélemény százalékos mértékben külön állapítsa meg a foglalkozási eredetű egészségkárosodás mértékét minden olyan elváltozásnál, amelyről feltételezhető a szolgálati kötelmekkel való összefüggés. Ennek megállapítását kérni kell akkor is, ha a korábban történt balesetnek vagy lezajlott betegségnek később az egészségkárosodás mértékét befolyásoló maradványtünetei lehetnek.

71. § (1) Ha a honvéd a fellebbezésében az egészségkárosodás mértékével nem ért egyet, az MFÜV elnöke keresi meg a másodfokon eljáró rehabilitációs szakértői szervet a szakértői felülvizsgálat céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fellebbezés esetén a másodfokú szakértői vélemény beérkezéséig a felülvizsgálati eljárást szüneteltetni kell, ha az alkalmasság e nélkül nem bírálható el. A honvéd részére - ha azt egészségi állapota indokolja - erre az időszakra egészségügyi szabadságot kell engedélyezni.

(3) A HM központi pénzügyi szerve részére az elsőfokú és másodfokú szakértői vélemény eredeti példányát meg kell küldeni.

33. Az egészségügyi szabadság, mentesítés a szolgálatteljesítés alól

72. § (1) Ha a honvéd betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, a katonai szolgálati kötelezettségek alól egészségügyi szabadság jogcímén teljes felmentésre jogosult, mely a fekvőbeteg-gyógyintézetben, lakáson fekvőbetegként, vagy járóbetegként történő gyógykezelés időszakára, a betegség aktív szakaszának lezajlása után, vagy az aktív kezelést követően a szolgálatképesség helyreállásáig terjedő időszakra vonatkozik.

(2) Az egészségügyi szabadságot naptári napokban kell számolni.

73. § (1) A szolgálatteljesítés alóli mentesítés teljes egészségügyi szabadság formájában adható

a) a fekvőbeteg-gyógyintézetben vagy lakáson járó-, fekvőbetegként történő gyógykezelés időszakában, valamint

b) a betegség aktív szakaszának lezajlása után, valamint azt követően a szolgálatképesség helyreállásáig terjedő időszakban,

(2) A szolgálatteljesítés alóli mentesítés teljes egészségügyi mentesség formájában adható a jogerős "Katonai szolgálatra alkalmatlan" minősítés esetén a személyügyi eljárás lefolytatása idejére.

(3) A szolgálatteljesítés alól részleges mentesítés adható

a) az egyes szolgálati kötelezettségek alóli mentesség, egészségügyi felmentések időszakában, vagy

b) a csökkentett napi szolgálatteljesítési idő alatt.

(4) A honvéd az egészségügyi szabadságot gyógyintézetben vagy a lakásán töltheti el.

(5) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a honvéd részére

a) az alapellátást végző orvos javaslatára az állományilletékes parancsnok 15, igénylési rend alapján eljáró szakellátó orvos javaslatára további 15,

b) az MH központi egészségügyi szervezete járóbeteg-ellátást végző szervének szakorvosa további 15, valamint

c) az MH központi egészségügyi szervezete fekvőbeteg ellátást végző osztályának főorvosa a gyógyintézeti ellátást követően legfeljebb 30, a bennfekvéssel együtt összesen 45

nap egészségügyi szabadságot engedélyezhet.

(6) Az egészségügyi szabadság 45 napon túli meghosszabbítására az MH központi egészségügyi szervezete szakmailag illetékes szakorvosának javaslata alapján a már engedélyezett egészségügyi szabadság beszámításával

a) az EFÜV 120,

b) az MFÜV 240,

c) a KFÜV legfeljebb 365

napig jogosult.

(6a)[70] Az egészségügyi szabadságnak a Hjt. 247/Z. § (1) bekezdése szerinti méltányosságból történő meghosszabbítására az MFÜV jogosult. A méltányosság elbírálásakor az MH központi egészségügyi szervezete illetékes szakorvosának véleményét kell alapul venni.

(7) Az engedélyezett egészségügyi szabadság kiadásáról az állományilletékes parancsnok haladéktalanul intézkedik.

(8) A honvéd megbetegedése esetén, ha a honvéd szolgálatképtelenségét a háziorvosa vagy a társadalombiztosítás keretében működő, területileg illetékes járó- vagy fekvőbeteg-ellátást nyújtó egészségügyi szolgálat orvosa állapította meg, a honvédségi szervezet alapellátó orvosát személyesen vagy közvetítő útján haladéktanul, akadályoztatás esetén, az akadály elhárulását követően azonnal köteles értesíteni, és részére az igazolást eljuttatni.

(9) A honvéd a járó- vagy fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátást követően haladéktalanul, de legkésőbb a szolgálatképesség visszanyerésekor köteles az alapellátást végző egészségügyi szolgálatot tájékoztatni, részére az arról szóló egészségügyi dokumentációt, kórházi zárójelentés egy másolati példányát átadni vagy megküldeni.

(10) Ha az MFÜV által engedélyezett 240 nap egészségügyi szabadság leteltével a honvéd szolgálatképessége nem áll helyre, - és a szolgálatképesség helyreállása az összességében 365 napig engedélyezhető egészségügyi szabadság vagy csökkentett napi szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén sem várható - a kezelőorvos a honvéd felülvizsgálati eljárását kezdeményezi.

74. § (1) Az MH központi egészségügyi szervezete járóbeteg-ellátást biztosító szervének orvosa az egészségügyi szabadság meghosszabbítására FÜV táblázaton tesz javaslatot az illetékes bizottságnak.

(2) Az egészségügyi szabadság meghosszabbítását az illetékes bizottság elnöke aláírásával, valamint személyi orvosi bélyegzőjével látja el.

(3) Az engedélyezett egészségügyi szabadságot az utaltsági rend szerinti alapellátó egészségügyi szolgálat tartja nyilván az állományilletékes parancsnok részére megküldött kivonat alapján.

75. § (1) Tartós vagy végleges egészségkárosodás esetén, ha az nem okoz alkalmatlanságot, a honvéd egyes szolgálati kötelezettségek teljesítése alól egészségügyi felmentést (a továbbiakban: felmentés) kaphat. A felmentéseket a 2. melléklet C) pontja tartalmazza.

(2) A felmentés engedélyezésére

a) az alapellátást végző orvos legfeljebb 30,

b) szakorvosi javaslatra az a) pontban foglaltakon túl további legfeljebb 60,

c) az EFÜV legfelejebb180,

d) az MFÜV legfeljebb 365

nap időtartamban jogosult.

(3) A (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(4) A (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti időtartamra adott felmentés az adott időszakban kizárhatja a fizikai alkalmasság-vizsgálat és állapotfelmérés végrehajtását is.

(5) A felmentés időtartamát a FÜV táblázaton a minősítési javaslatban, valamint a minősítésben is fel kell tüntetni.

(6) A felmentés a honvéd alapkiképzését 1 hónapot meghaladóan nem akadályozhatja. Ha a felmentés okát képező egészségkárosodás olyan mértékű, hogy az a honvéd alapkiképzését 1 hónap elteltét követően sem teszi lehetővé, a honvéd egészségi alkalmasságának felülvizsgálatára kell intézkedni.

(7) Ha a teljes szolgálatképesség az MFÜV által engedélyezett 365 nap időtartamú felmentés leteltével sem áll helyre, a honvéd egészségi alkalmasságának felülvizsgálatát kell kezdeményezni.

(8) A felülvizsgálati eljárásban hozott "Katonai szolgálatra alkalmatlan" döntés jogerőre emelkedésétől kezdődően a személyügyi eljárás lezárásáig a honvéd számára felmentést kell engedélyezni.

(9) A felmentések végrehajtásáért az állományilletékes parancsnok, a parancs előkészítéséért pedig az alapellátást végző egészségügyi szolgálat felel. Az állományilletékes parancsnok parancsában - a 2. mellékletben foglalt jegyzék számával és szövegével - az időtartam megjelölésével határozza meg a honvéd felmentését vagy a csökkentett szolgálatteljesítési időt.

(10) A felmentés vagy egészségügyi szabadság lejárta előtti gyógyulás esetén az alapellátást végző orvos kezdeményezheti az illetékes szakorvos véleményezésének beszerzését követően a felmentést vagy egészségügyi szabadságot engedélyezőnél a honvéd szolgálatképessé történő nyilvánítását.

76. § (1) A csökkentett szolgálatteljesítési idő a kórházi kezelést követően csak akkor engedélyezhető, ha a lezajlott betegség súlyossága tartósan kímélő életmódot tesz szükségessé.

(2) Ha a honvéd egészségi állapota olyan mértékben javult, hogy csökkentett szolgálatteljesítési időben szolgálatát egészségromlás veszélye nélkül képes ellátni, részére csökkentett napi szolgálatteljesítési időt lehet engedélyezni.

(3) A napi szolgálatteljesítési idő legfeljebb 4 órával csökkenthető.

(4) Átmeneti egészségkárosodás esetén csökkentett napi szolgálatteljesítési időt

a) az alapellátást végző orvos legfeljebb 30, szakorvosi javaslatra további legfeljebb 30, összesen 60,

b) az EFÜV legfeljebb 120,

c) az MFÜV legfeljebb 180,

d) a KFÜV legfeljebb 365

napra engedélyezhet.

(5) A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti időtartamokba a már engedélyezett időtartamokat be kell számítani.

(6) A szolgálatteljesítés alóli felmentéssel kapcsolatos rendelkezések a várható gyógyulási időtartamot naptári napban jelölik meg és ezen időpont alapján állapítható meg a szolgálatteljesítés alóli felmentés napjainak száma.

34. Orvosi javaslat az egyenruha-viselés egészségi okból történő kizárásáról

77. § (1) Ha az egészségi okból alkalmatlanná vált hivatásos honvéd alkalmatlanságát okozó betegség vagy baleset a honvéd külső megjelenését, magatartását és társadalmi érintkezése során az egyenruha tekintélyét orvosi megítélés szerint negatívan befolyásolja, az egyenruha viselésének kizárására az MFÜV tesz javaslatot. A kizárásra vonatkozó javaslatot a FÜV táblázaton és a FÜV döntést tartalmazó kivonaton kell feltüntetni.

(2) Ha a honvéd az MFÜV alkalmassággal kapcsolatos döntése ellen fellebbezéssel él, és az MFÜV az egyenruha-viselésre kizáró javaslatot tett, a fellebbezés elbírálásakor a FÜV döntés mellett a javaslatot is el kell bírálni. A KFÜV-nek akkor is felül kell vizsgálnia a teljes javaslatot, ha a honvéd csak az egyenruha-viselésre vonatkozó kizáró javaslattal nem ért egyet.

XVI. FEJEZET[71]

A KATONAI SZOLGÁLATRA VALÓ ALKALMASSÁG VESZÉLYHELYZETTEL KAPCSOLATOS SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI

77/A. §[72] (1) Veszélyhelyzet ideje alatt szerződéses katonai szolgálatra jelentkezők esetében a szerződéses katonai szolgálati viszony létesítéséről az állományilletékes parancsnok a honvédelmi szervezet egészségügyi szolgálata által az MH egészségügyi főnökének belső rendelkezésében meghatározottak szerint elvégzett, a jelentkező egészségi, pszichikai állapotára vonatkozó vizsgálatot követően kiállított alkalmassági javaslat alapján dönt.

(2) Az (1) bekezdés szerint szerződéses állományba vettek esetében a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül a 20. § (1) bekezdése és a 21. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatokat le kell folytatni, a 20. § (2) bekezdése szerinti értékelést el kell végezni, valamint be kell nyújtani a 20. § (3) bekezdés szerinti leleteket, okmányokat, kiegészítő okmányokat. A 6. § szerinti összesített alkalmassági minősítést a 7. §-ban foglaltaknak megfelelően kell megállapítani.

(3) Veszélyhelyzet ideje alatt önkéntes tartalékos katonai szolgálatra jelentkezők esetében az 54. § (3) bekezdésétől eltérően, az 54. § (2) bekezdése szerinti alkalmasság-vizsgálat a (4) bekezdés szerinti végleges alkalmasság-vizsgálat elvégzéséig érvényes. A veszélyhelyzet ideje alatt az 54. § (4) bekezdés b) pontja szerinti leletek és az 54. § (4) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti tájékoztatás szükségességétől el lehet tekinteni.

(4) A (3) bekezdés szerint önkéntes tartalékos állományba vettek esetében az állományilletékes katonai szervezet vezetője a veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul kezdeményezi a végleges alkalmasság-vizsgálat elvégzését.

(5) Az (1) bekezdés szerint szerződéses vagy a (3) bekezdés szerint önkéntes tartalékos állományba vettek fegyveres, valamint külföldi szolgálatra nem vezényelhetők, kivéve, ha az állományba vételt követően az e rendeletben, továbbá külön jogszabályokban előírt alkalmassági feltételekkel rendelkeznek.

(6)[73] Az (1) bekezdés szerinti szerződéses, valamint a (3) bekezdés szerinti önkéntes tartalékos állományba vettek esetében a fizikai alkalmasság-vizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követően 180 nap felkészülési idő eltelte után kell elvégezni.

77/B. §[74] (1) Veszélyhelyzet ideje alatt a 4. § (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben a 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti leletek és a 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti Háziorvosi tájékoztatás benyújtásától el lehet tekinteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti leleteket és Háziorvosi tájékoztatást a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell benyújtani.

77/C. §[75] (1) Veszélyhelyzet ideje alatt a külföldi szolgálat időtartamára a 34. § (1) bekezdésétől eltérően az 1 éven belül elvégzett "Beosztásában szolgálatra alkalmas" minősítés és a 18. melléklet szerinti nyilatkozat kitöltése esetén a "Tervezett beosztásra alkalmas" minősítés alkalmasság-vizsgálat elvégzése nélkül kiállítható.

(2) Veszélyhelyzet ideje alatt a 38. § (1) bekezdésétől eltérően a kötelező szolgálatmentesség lejárta után a honvédelmi szervezet orvosa által elvégzett ellenőrző vizsgálatot követően megkezdhető a szolgálatteljesítés, kivéve, ha a honvéd külföldi katonai szolgálata alatt egészségi és pszichés állapotában változás következett be.

77/D. §[76] (1) Veszélyhelyzet ideje alatt a honvéd tisztjelölt, valamint a honvéd altiszt-jelölt esetében a felvételi eljárás során a fizikai alkalmasság vizsgálatától, valamint a 20. § (3) bekezdés a) pontja szerinti leletek és a 20. § (3) bekezdés b) pontja szerinti Háziorvosi tájékoztatás benyújtásától el lehet tekinteni.

(2) A fizikai alkalmasság-vizsgálatot, valamint az (1) bekezdés szerinti leleteket és Háziorvosi tájékoztatást a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell végrehajtani, illetve benyújtani.

ÖTÖDIK RÉSZ

ZÁRÓVIZSGÁLAT

78. § (1) A honvéd szolgálati viszonyának megszűnésekor adott egészségi állapotának rögzítésére irányuló egészségi és szükség esetén pszichés vizsgálatot kell végezni.

(2) A záró vizsgálatot az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szervének, vagy az MH központi egészségügyi szervezete felülvizsgálatokat végző szervének foglalkozás-egészségügyi szakorvosa végezheti.

(3) A vizsgálat részletes eredményének 1. számú példányát az MH központi egészségügyi szervezete alkalmasság-vizsgálatot végző szerve tárolja.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

35. Hatálybalépés

79. § Ez a rendelet a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

36. Átmeneti rendelkezések

80. § (1) A honvédek 8. § (2) bekezdése szerinti minősítését

a) az 1991. december 31. után, valamint az 1960. január 1. előtt születettek körében a 2016. évben,

b) az 1980. január 1. és 1991. december 31. között, valamint az 1960. január 1. és 1964. december 31. között születettek körében a 2017. évben, valamint

c) az 1965. január 1. és 1979. december 31. között születettek körében 2018. évben

kell első alkalommal alkalmazni.

(2) A 4. §-ban meghatározott okból elvégzett alkalmasság-vizsgálatok minősítésére a 8. §-t az e rendelet hatálybalépését követően alkalmazni kell.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott érvényes, életkorhoz kötött minősítéssel rendelkezők esetében a rájuk irányadó alkalmassági érvényesség leteltével kell az e rendelet szerinti alkalmasság-vizsgálatot elvégezni.

81. § (1) A fizikai alkalmasság vizsgálatakor és ellenőrzésekor a fizikai kondicionális képességi követelményeket az e rendelet hatálybalépését követően figyelembe kell venni.

(2) A 2015. évben elvégzésre kerülő fizikai állapotfelmérések esetében a honvéd a 17. melléklet szerint írásban nyilatkozik arról, hogy a felmérést az e rendelet szerinti követelmények alapján, vagy a (3) bekezdés szerint teljesíti.

(3) A fizikai állapotfelmérést a honvéd a 17. melléklet szerinti, erre irányuló nyilatkozata alapján a hivatásos és szerződéses katonai szolgálatra, valamint a katonai oktatási intézményi tanulmányokra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság elbírálásáról, továbbá az egészségügyi szabadság, a szolgálatmentesség és a csökkentett napi szolgálati idő engedélyezésének szabályairól szóló 7/2006. (III. 21.) HM rendelet e rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elvégezni.

82. §[77] E rendeletnek a külföldi szolgálatot teljesítők egyes járandóságairól szóló 18/2013. (IX. 5.) HM rendelet, valamint a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 6/2017. (VI. 8.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 4. § (2) bekezdés a) pontját, 20. § (3) bekezdés b) és c) pontját, 23. § (1), (6) és (7) bekezdését, 25. § (3) bekezdését, 38. § (1) bekezdését, 54. § (2) bekezdését, 10. mellékletét, valamint a Módr.-rel megállapított 4. § (2) bekezdés o) pontját, 24/A. §-át, 38. § (2a) bekezdését és 19. mellékletét a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

82/A. §[78] (1) A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet ideje alatt, és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig a 42-44. § szerinti fizikai állapotfelmérést a következő eltérésekkel kell végrehajtani:

a) az állomány egészségének és fizikai állóképességének megóvása érdekében a fizikai állapotfelmérésen való részvétel a SARS-CoV-2 vírusfertőzésen igazoltan átesettek részére nem kötelező,

b) az a) pont szerinti állomány számára az állóképességi mozgásforma életkortól függetlenül a 17. § (2) bekezdés c) pontja szerint is végrehajtható,

c) az a) pont szerinti állomány esetében a fizikai állapotfelmérés eredményébe a tárgyévet megelőző évi eredmény is beszámítható.

(2) Ha a katona nem rendelkezik a tárgyévet megelőző évben érvényes, a fizikai állapotfelmérésre vonatkozó eredménnyel, számára 220 pontos eredményt kell rögzíteni.

37. Módosító rendelkezések

82. §[79]

38. Hatályon kívül helyező rendelkezések

83. §[80] E rendeletnek a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet módosításáról szóló 7/2020. (IV. 30.) HM rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell.

Dr. Hende Csaba s. k.,

honvédelmi miniszter

1. melléklet a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelethez

TÁBLÁZAT ÉS MAGYARÁZAT A BETEGSÉGEK ÉS FOGYATÉKOSSÁGOK EGÉSZSÉGI ALKALMASSÁGI FOKOZATÁNAK MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

Fertőző betegségek (001-010)

001 Tüdő, mellhártya és mellkasi nyirokcsomó tuberculosisA3A4A5A6BNO
1.inactiv kiskiterjedésű formák, functiokárosodás nélkülAAAAA15-A16, A19, B90
2.activ formákEKLGSKKLGS
3.inactiv kp. kiterjedésű formák, enyhe functiozavarralEKLGSKLGSKLGS
4.inactiv kiterjedt formák, súlyos functiozavarralEEEKLGS

a) Ide tartoznak a mycobactérium tuberculosis okozta megbetegedések (a tüdő, mellhártya, hörgő, gége és nyirokcsomó tuberculosis) activ (kimutatható Koch pozitív és Koch negatív) és inactiv formái, légzőszervi tuberculosis késői hatásai, valamint a fiatalkori pleuritis azon esetei, amikor nem mutatható ki az aetiológiai factor. A tüdősebészeti műtét utáni állapot értékelése a 104-105-ös szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, máj, vesefunkciók, ionok, thrombocita, vérgáz-analysis, köpet általános bacteriológiai, köpet mikroszkópos Koch, PCR, köpet cytológiai, köpet direct Koch, köpet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, EKG, mellkas rtg. (PA, oldal és esetleg CT), légzésfunctio, mellkasi folyadékgyülem esetén thoracocentesis, a mellkasi folyadék mikroszkópos Koch, PCR, Koch tenyésztés vizsgálata, szükség esetén bronchologiai vizsgálat.

c) 001.1. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiskiterjedésű, functiokárosodás nélkül, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval enyhe formában, functiozavar nélkül, maradvány nélkül vagy minimális residuummal gyógyult gümőkóros pleuritis, maradvány nélkül gyógyult gümős nyirokcsomó-gyulladás.

001.2. szerint minősítendők az activ formák: tüdőtuberculosis (infiltrativ, gócos, nodularis, cavernosus) hörgők gümős megbetegedése, gümőkóros pneumonia, gümőkóros ptx., gümőkóros mellhártyagyulladás, gümőkóros nyirokcsomó-(hilusi, mediastinalis, tracheo-bronchialis)gyulladás, glottis tuberculosis, miliáris tuberculosis disseminált és generalizált formája.

001.3. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kp. kiterjedésű enyhe functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, enyhe functiozavarral, közepes fokú kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis, kp. fokban kiterjedt maradvánnyal és mérsékelt functiokárosodással gyógyult gümőkóros nyirokcsomógyulladás.

001.4. szerint minősítendő az inactiv gümőkóros tüdőfibrosis kiterjedt formája súlyos functiozavarral, inactiv gümőkóros tüdőfibrosis calcificatioval, kifejezett functiozavarral, kiterjedt meszesedéssel, zsugorodással, jelentős functiozavar hátrahagyásával gyógyult gümőkóros nyirokcsomó megbetegedések, inactiv kiterjedt maradvánnyal és jelentős functiozavarral gyógyult gümőkóros pleuritis.

A morphológiai elváltozások kimutatása egymagában nem elegendő az alkalmasság megállapításához. Epidemiológiai, therápiás, rehabilitatios, prognosztikai és functionális szempontokat kell egyidejűleg figyelembe venni. Döntő jelentősége van a specificus folyamat activitása és a környezetre való veszélyesség mértéke meghatározásának.

Az activ specificus folyamat rendszerint hosszas kezelést és tartós eü. szabadság biztosítását teszi szükségessé. Az állapotromlás és functiokárosodás értékelése után a tüdőgyógyászati osztály vezető főorvosa határozza meg a szolgálat folytatásának feltételeit.

d) K: 1, 8, 13-17, 19, 23; F: 1-2, 6, 8.

e) A tuberculosis szolgálati betegség véleémezésénél különbséget kell tenni a friss specificus fertőzés és az olyan esetek között, mikor a már meglevő tuberculosis gócok reaktiválódnak a szolgálat okozta speciális körülmények hatására. Szolgálati megbetegedésnek vélelmezhető az a fertőzés, melynél az infectio forrása jól ismert, a tüdőtuberculosisban szenvedő emberrel az együttlét bizonyíthatóan tartós vagy szoros volt és a fertőzés katonai kollektívában történt. Közvetlen fertőzés esetén az expositio és a manifesztátio közötti időtartam legkevesebb két hét, a folyamat fellobbanása esetén pedig négy-hat hét kell, hogy legyen. A rosszabbodás szolgálati eredete vélelmezhető, ha a régi folyamat egyértelműen bizonyítható (kórházi zárójelentés, tüdőgondozói vélemény, mellkas rtg. stb.), és a már meglévő góc activálódása a katonai szolgálat feltételeinek hatására (szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb terhelés) történt. A korrekt minősítéshez a folyamat progressióját és a szolgálattal való okozati és időbeni összefüggést bizonyító adatokra van szükség.

002 Az agyhártyák és a központi idegrendszer gümőkórjaA3A4A5A6BNO
1.activ folyamat elbírálása, vagy az ellenőrzés szükségessége eseténKLGSKLGSIKLGSA17, B90.0, G05.1
2.gyógyult, maradványtünetek nélkülAAAA
3.gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkelEKKLGSK
4.gyógyult, súlyos maradványtünetekkelEEEKLGS

a) Az agyhártyák és a központi idegrendszeri tuberculosis activ folyamatai és késői hatásai.

b) Ideggyógyászati szakvélemény.

c) A minősítést a chemotherápia időtartama, a gyógyulás jellege (defectussal vagy defectus nélkül) és a defectus mértéke határozzák meg. A beteg szubjektív panaszait csupán mérsékelt, az enyhe neurológiai tüneteket már kp. súlyos és a kifejezett neurológiai tüneteket súlyos maradványtünetnek kell tekinteni. 002.1 rovat szerint állományba vétel esetén "I".

d) K: 1, 3-4, 6, 11-12, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik a betegség kétféle pathogenesise figyelembevételével.

003 A húgy-, ivarrendszer gümőkórjaA3A4A5A6BNO
1.functiokárosodás nélkül gyógyultAAAAA18.1
2.gyógyintézet által igazolt activ folyamatokIKLGSIKLGS
3.mérsékelt functiozavarral gyógyultEKKLGSK
4.súlyos functiozavarral gyógyultEEEKLGS

a) Pyelonephritis tuberculosa, cystitis tuberculosa, ureteritis tuberculosa, mellékhere és egyéb férfi nemi szervek tuberculosisa, oophoritis tuberculosa, salpingitis tuberculosa. A nagy kiterjedésű destructio miatt végzett vese-resectio, nephrectomia vagy egyéb urológiai műtéti beavatkozás utáni állapot értékelése a 135. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, Urea N, vizelet Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas rtg., i.v. urographia, cystoscopia, cystographia, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.

c) Az alkalmasság elbírálását jelentős mértékben a kezelés időtartama határozza meg. Sok esetben a chemotherapia eredményeként elért gyógyulás csak tünetmentességet jelent, mert a folyamat letokolt gócokban továbbra is fennáll, és bármikor kiújulhat. Klinikai gyógyulás megállapításához hosszas megfigyelés szükséges. Végleges gyógyulás esetén a minősítést functiokárosodás mértéke határozza meg.

d) K: 1, 4, 12, 16, 21; F: 6.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés meghatározása az első szakasznál leírtak szerint történik.

004 Bőr és bőr alatti kötőszövet, csontok és ízületek, valamint egyéb
szervek gümőkórja
A3A4A5A6BNO
1.gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkelKLGSAAAA18.0, A18.4, A18.8, A19
2.gyógyult, kp. súlyos maradványtünetekkelEKKK
3.activ folyamatEEAKLGS
4.gyógyult, súlyos maradványtünetekkelEEEKLGS

a) Bőr és bőr alatti kötőszövet, csont és ízületi tuberculosis, Addison-kór (ha gümőkóros), erythema nodosum, tuberculosis miliaris, valamint a szem, periphériás nyirokcsomók és egyéb szervek tuberculosisa.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Mantoux-próba, mellkas rtg. az érintett szerv vagy szövet hystológiai és rtg. vizsgálata, tüdőgyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmasság elbírálásánál figyelembe kell venni a functiokárosodás és kozmetikai torzulás mértékét, a katonai öltözet viselésének lehetőségét és a chemotherapia időtartamát. 004.1 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén "E".

d) K: 1-4, 6, 11-15, 18, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása az első szakasznál leírtak szerint történik.

005 Vírusos májgyulladásA3*A4A5A6BNO
1.funkciókárosodás nélkül gyógyultKLGSAAAB15-B19 B94.1
2.posthepatitis-
syndroma
KLGSKLGSKLGSKLGS
3.elhúzódó vírusos hepatitis, hepatitis recidivaEEKLGSKLGS
4.persistaló idült hepatitis, activ idült hepatitisEEKLGSKLGS

a) Hepatitis infectiosa, inoculatios hepatitis, mononucleosis eredetű hepatitis, valamint a chronicus hepatitis azon esetei, melyek kialakulását bizonyíthatóan vírus hepatitis előzte meg. Egyéb infectiok, mérgek, keringési zavarok, táplálkozási hiány, mechanikus tényezők okozta májbetegségek elbírálása a 122-es szakasz szerint történik. A posthepatitis bilirubinaemia (ártalmatlan enzimműködési zavar) az 1. alszakasz szerint minősítendő.

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák, ismételt transaminase vizsgálatok, gamma GT, serum összfehérje, Elfo, Latex, virológiai vizsgálatok. Sz.e. májbiopsia elvégzése és szövettani vizsgálat indokolt lehet.

c) Legtöbb esetben a betegség öt hét alatt lezajlik, és a minősítés nem szükséges. A betegek egy részének azonban, még ezután is maradnak panaszai (posthepatitis syndroma), vagy epefesték conjugatios, illetve kiválasztási zavarai (posthepatitis hyperbilirubinaemia). Ha az acut hepatitis elhúzódik, figyelembe kell venni, hogy az elhúzódó virusos hepatitis (és a hepatitis recidiva) persistaló chronicus, illetve progressiv chronicus hepatitis kialakulásához vezethet.

d) K: 3-4, 11, 17; F: 1-2, 6, 8.

e) Hepatitis infectiosa esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés a következő feltételek mellett vélelmezhető:

- a beteg és a fertőző forrás azonos katonai kollektívából származik;

- mindkettőnek a hepatitis infectiosa diagnosisa bizonyítható;

- a tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét. A fertőző forrás fertőzőképessége (2-3 hét az icterus fellépése után) és a betegség incubatios ideje (15-50 nap az első tünetek megjelenése előtt) időben egybe kell, hogy essen;

- bizonyítható legyen a beteg és a fertőző forrás érintkezése az említett időben;

- nagy valószínűséggel kizárható legyen a szolgálaton kívüli (családi) fertőzés lehetősége.

Inoculatios hepatitis a következő feltételek mellett vélelmezhető szolgálati eredetűnek:

- a beteg inoculatios hepatitis (hepatitis B, C) diagnosisa biztosan megállapítható;

- a betegség időbeli lefolyása valószínűsíti az inoculatios hepatitis kórismét (incubatios idő 42-180 nap);

- az említett inkubácios időn belül igazolható parenteralis vagy sebészeti terápiás, illetve diagnosztikai beavatkozás ténye;

- utólagos ellenőrzés során a véradó megbetegedése vagy a használt műszerek nem kielégítő fertőtlenítése valószínűsíti a diagnózist.

Megjegyzések:

* HBV, ill. HCV PCR pozitivitás esetén, ha a májfunkciós értékek normálisak, hasi UH negatív, panasz- és tünetmentesség esetén a katona egyéni elbírálás alapján alkalmas lehet.

006 Trachoma (egyiptomi szemgyulladás) és a kötőhártya vírusos
betegségei
A3A4A5A6BNO
1.gyógyult, mérsékelt maradványtünetekkelEKKKA71, A74, B94.0
2.gyógyult, kifejezett maradványtünetekkelEKKK

a) Trachoma és a kötőhártya vírus vagy chlamydia okozta betegségei és azok késői hatásai.

b) Záradék és réslámpavizsgálat.

c) Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 0061 "E".

d) K: 1, 3, 6, 9-11, 21; F: 1-2, 4, 6.

e) Trachoma akkor vélelmezhető szolgálati eredetű betegségnek, ha a fertőzés forrása jól ismert, és a fertőzés a katonai kollektívában történt.

007Vérbaj (szifilisz)A3A4A5A6BNO
1.Kezelés és gondozás után functiokárosodás nélkül gyógyultAAAAA50-
2.Késői syphilis mérsékelt functiozavarralEKKKA53
3.Korai manifeszt syphilisKLGSKLGSKLGSKLGS
4.Késői manifeszt syphilisEKLGSKLGSKLGS
5.Késői syphilis súlyos functiozavarralEEEKLGS

a) Veleszületett, friss tüneti és latens, szív- és érrendszeri, központi idegrendszeri, késői tüneti és latens syphilis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, TPHA, esetleg FTA-ABS (fluorescent treponemal antibody) serologiai vizsgálat, Treponaema pallidum kimutatása a területi laesioból, EKG, mellkas rtg., neurológiai, szemészeti, gégészeti consilium.

c) 007.3/A5 rovat szerint szerződéses vagy hivatásos állományba vétel elbírálásakor, ha nem alakult ki functiokárosodás és nincs szükség további nemigondozói ellenőrzésre, "Alkalmas" minősítés hozható.

d) K: 3, 6, 11, 14, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

008 Gombák okozta betegségekA3A4A5A6BNO
1.felületes bőr, szőrzet, körömmycosisokKLGSAAAB35-B49
2.mély mycosisokEKLGSKLGSKLGS

a) Dermatophytosis, tinea, candidiasis, coccidiomycosis, histoplasmosis, sarjadzó gombafertőzések és egyéb szisztémás gombás betegségek.

b) A gomba meghatározása tenyésztéssel, illetve mikroszkópos vizsgálattal, esetleg szövettani, immunbiológiai és Wood-fénnyel történő vizsgálat.

c) A gombák okozta betegségek hajlamosak a recidivára és sokszor tartós vagy ismételt kezelést igényelnek. 008.1 rovatban a szerződéses vagy hivatásos állománybavétel előtt "I" minősítés szükséges. A kezelésre jól reagáló, kiújulási hajlamot nem mutató esetekben az 1. alrovatban a minősítés lehet "A".

d) K: 4, 14, 21; F: 1-2.

e) A gombás betegségek szolgálati eredete akkor vélelmezhető, ha bizonyítható a nagyszámú fertőző forrás jelenléte a beteg környezetében (érintkezés beteg emberekkel vagy állatokkal, illetve fertőzött anyaggal), valamint a betegség és a fertőző forrás aethiológiai azonossága. Figyelembe kell venni továbbá a hajlamosító (endocrin betegségek, tumorok stb.) és külső (nedves környezetben tartósan végzett munka, gumicsizma állandó használata) tényezők hatását is.

009 Heveny fertőző betegségekA3A4A5A6BNO
1.hosszú lefolyású, mérsékelt functiozavarralKLGSKLGSKLGSKA00-A99, B00-B99
2.hosszú lefolyású, jelentős functiozavarralEKKK

a) Heveny fertőzés esetén a minősítést a betegség viszonylag elhúzódó jellege, illetve a panaszok vagy functiozavar tartós volta határozza meg.

b) We, teljes vérkép és vizelet, speciális vizsgálatok a kórokozó kimutatására, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) -

d) K: 3-4, 6, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) Heveny fertőző betegség a következő feltételek mellett vélelmezhető összefüggőnek a katonai kötelmekkel:

1. Katonai kollektívában, ahová a beteg tartozott, vagy környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, fertőző forrás volt igazolható.

2. A beteg és a fertőző forrás esetében a kórisme megegyezik és kellően bizonyított.

3. A tünetek megjelenésének időpontja valószínűsíti a fertőzés létrejöttét a beteg és a fertőző forrás között.

4. Nagy valószínűséggel kizárható a szolgálaton kívüli (familiaris vagy egyéb) fertőzés lehetősége.

010 Idült fertőző betegségekA3A4A5A6BNO
1.mérsékelt működészavarralKLGSKLGSKLGSKLGSA00-A99, B00-B99
2.kp. súlyos működészavarralEKLGSKLGSKLGS
3.súlyos működészavarralEEEKLGS

a) Itt minősítendők a több mint egy éve tartó, sőt évekre vagy évtizedekre elhúzódó fertőző betegség azon esetei, amikor az idült folyamat (pl. dysenteria, malaria, salmonellosis chr., idült parasitás megbetegedés) nem minősíthető az alkalmassági utasítás más szakasza szerint. Itt minősülnek továbbá a functiokárosodás mértékének megfelelően az idült fertőző betegség okozta szövődmények és defectusok.

b) d) e) A megfelelő diagnosztikai vizsgálat vagy alkalmassági korlátozás alkalmazása és a katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a 009. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik.

c) Szerződéses és hivatásos állományba vételkor, az eddigi therápiás kísérletek eredményességét, az idült folyamat időtartamát és várható prognosisát kell mérlegelni. E szerint a minősítés lehet "I" vagy "E".

Daganatok (011-014)

011 Rosszindulatú daganatokA3A4A5A6BNO
1.kezelést már nem igénylő jó általános állapotKLGSKLGSKLGSKLGSC00-C80, C97
2.időszakos vagy folyamatos kezeléssel biztosított jó általános állapotEKLGSKLGSKLGS
3.rossz általános állapot, functiokárosodással, metastasissalEEEKLGS

a) Malignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei függetlenül a választott kezelési eljárástól. Kivételt képeznek az egyes szervcsonkolási műtét utáni állapotok megfelelő szakasz szerinti minősítése (pl. tüdőműtét utáni állapot 105. szakasz, vagy gyomorműtét utáni állapot 116. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctio, vércukor, Se kreatinin, UN, a daganat kimutatására és morphologiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) A hivatásos és szerődéses állományúak minősítése akkor lehet "K", ha a minősített is kívánja a szolgálat folytatását, ha az eredményes kezelés után nem mutatható ki metastasis, vagy ha ezt a szociális és orvosetikai szempontok teszik szükségessé. Külföldi szolgálatra való alkalmasság minősítésénél csak "E" döntés hozható. A malignus tumor eradikációja után öt évvel tünet és panaszmentes esetben a beteg gyógyultnak tekinthető és "A" minősítést is adhatunk. 1-5 év között az alkalmasság megítélése KLGS.

d) K: 4, 6, 11-13, 17-19, 21; F: 1-2, 4, 8.

e) Rosszindulatú daganat csak a következő feltételek mellett vélelmezhetőösszefüggőnek a katonai kötelmekkel:

- a beteg környezetében, ahol teljesítette szolgálatát, exogen carcinogen tényező volt igazolható;

- a beteg bizonyíthatóan ki volt téve e tényező hatásának;

- a meghatározott típusú daganat és a kimutatott carcinogen tényező között szakmailag elismert összefüggésnek kell lenni (pl. röntgensugár hatására bőr-carcinoma, ionizáló sugárzás hatására osteogen sarcoma stb.);

- meg kell vizsgálni és nagy valószínűséggel kizárni a nem szolgálati eredetű, ún. endogen (öröklődés, életkor) tényezők lehetőségét.

012 A nyirok- és vérképzőszövet rosszindulatú daganataiA3A4A5A6BNO
1.folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotokEKLGSKLGSKLGSC81-C96
2.spontán vagy kezeléssel elért tartós remissioEKLGSKLGSKLGS
3.spontán vagy kezeléssel elért, rövid ideig tartó remissioEEEKLGS

a)-e) Az itt minősítendő non Hodgkin lymphomák, Hodgkin-kór, myeloma multiplex, különböző leukaemiák, valamint a nyirok- és vérképzőszövet egyéb rosszindulatú daganatainak elbírálása, a 011. szakasz magyarázatában foglaltak szerint történik. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó Waldenström-féle purpura hypergammaglobulinaemia zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik.

013 Jóindulatú daganatokA3A4A5A6BNO
1.solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot functiokárosodás nélkülAAAAD10-D36
2.solitaer és multiplex daganatok functiokárosodás nélkülKLGSKLGSKLGSK
3.solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot mérsékelt functiokiesésselEKLGSKLGSK
4.solitaer és multiplex daganatok mérsékelt functiokiesésselEKLGSKLGSK
5.solitaer és multiplex daganatok súlyos functiokieséssel, vagy ha
gátolják a felszerelés viselését
EEEKLGS
6.solitaer daganatok eltávolítása utáni állapot súlyos functiokiesésselEEEKLGS

a) A benignus tumor bármilyen eredetű vagy localisatiojú esetei, valamint ezek kezelése utáni állapotai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a daganat kimutatására és morphológiai szerkezetének meghatározására irányuló vizsgálatok, megfelelő functionális vizsgálatok.

c) Elbíráláskor elsősorban a daganat által okozott, kezelése után várható vagy visszamaradt functiokárosodás mértékét kell figyelembe venni, de számolni kell az egyenruha- vagy az előírt szerelvényviselés esztétikai (pl. kiterjedt naevus pigmentosus az arcon) vagy traumatizáló és ezzel esetleg malignisatiót előidéző hatásával is. Sok esetben a jóindulatú daganat radicalis műtéttel történő eltávolítása teljes gyógyulást és "A" minősítést eredményez. Műtét után visszamaradt functiokárosodás esetén azonban a minősítés csak "K" vagy "E" lehet a functiokiesés mértéke szerint. Felülvizsgálati eljárás során a minősítést sokszor a sebészi therapia indicatiói, illetve sürgőssége határozza meg. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor sürgős műtét esetén "I".

d) K: 3-4, 6, 11, 13, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) Jelenlegi ismereteink szerint nem mutatható ki összefüggés a katonai kötelmek és a jóindulatú daganatképződés között, egyedi elbírálás szükséges.

014 Csak a hámrétegre kiterjedő rák (in situ carcinoma) és bizonytalan
természetű daganatok
A3A4A5A6BNO
1.kezelés után functiokárosodás nélkülKGLSKLGSKLGSAD00-D09, D37-D48
2.kezelés után mérsékelt functiokiesésselEKLGSKLGSK
3.folyamatosan kezelt, még nem véglegesen kialakult állapotEEKK
4.kezelés után súlyos functiokiesésselEEEKLGS

a)-e) Itt minősülnek a carcinoma in situ és bizonytalan természetű daganatok (pl. Recklinghausen-féle betegség) bármilyen eredetű localisatiojú esetei. Helyenként semimalignusként jelölt daganatok minősítése értelemszerűen 011. vagy 013. szakaszok magyarázatában foglaltak szerint történik. Igazolt 5 éves, tünetmentes túlélés esetében 1. alszakaszban "A" minősítés adható, 1 és 5 év között "KLGS", 1 évig "I".

Endocrin betegségek (015-020)

015 A pajzsmirigy betegségeA3A4A5A6BNO
1.műtét utáni normofunctios állapotAAAAE00-E07
2.struma nyomási tünetek nélkül, euthyreosisKLGSAAA
3.struma nyomási tünetekkel, műtét szükségessége eseténEKKK
4.hyperthyreosis golyvával vagy anélkülEKKK
5.hypothyreosis (enyhe formák)KLGSKKK
6.Hypothyreosis (súlyos formák)EEEKLGS

a) Egyszerű (nem toxicus) struma, a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és functió zavarai, valamint ezek kezelése utáni állapotai. Struma maligna esetén a minősítés a 011. szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, TSH vizsgálat kötelező, kórossága esetén FT3 és FT4 kiegészítő vizsgálat javasolt, EKG, nyakkörfogat, pajzsmirigy UH, és pajzsmirigy scintigraphia, izotóp felvételi görbe, sella felvétel, gégészeti szakvélemény, szükség esetén a pajzsmirigy betegség kimutatására irányuló egyéb serológiai vagy immunológiai vizsgálat. Kompresszió esetén nyelési rtg. vizsgálat, trachea felvétel.

c) Elbíráláskor elsősorban a kezelés szükségességét, a kezelés után kialakult functionális állapotot és annak tartósságát, valamint az egyes elváltozások (pl. exophthalmus, vagy a nyak jelentősen megnövekedett körfogata) és az egyenruha-viselés esztétikai vonatkozásait kell mérlegelni. Szerződéses és ht. állományba vételkor "A" minősítés csak a kezelést nem igénylő euthyreoid struma vagy a normofunctios műtét utáni állapot esetén hozható. Enyhe, substitutios kezeléssel panasz és tünetmentes esetben 015. 5/A5-A6-ban KLGS is alkalmazható. A 3. alszakaszban a műtét eredményességétől függően minősítünk, normofunkciós esetben az 1. alszakasz szerint.

d) K: 3-4, 6, 11-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A pajzsmirigy betegségek keletkezésében bizonyos öröklött hajlam is szerepet játszik, ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető. Kivételt képezhetnek azon esetek, amikor az addig rejtett folyamat kibontakozása a szolgálattal összefüggő tényezők (pl. rendkívüli psychés trauma, éhezés, acut fertőzés) hatására történt.

016 CukorbajA3A4A5A6BNO
1.csak diétával kezelhető formák, jó általános állapotKLGSKLGSKLGSAE10-E14
2.szigorú diétával, tablettával kezelhető formákEKKLGSK
3.szigorú diétával, közepes mennyiségű inzulinnal kezelhető, nem labilis
formák, jó általános állapot
EKLGSKLGSKLGS
4.szigorú diétával, nagy mennyiségű inzulinnal kezelhető, labilis formák,
érszövődményekkel
EEEKLGS

a) Az I. és II. típusú diabetes mellitus (IDDM s NIDDM), glukozúriával és anélkül, valamint a csökkent szénhidrát tolerancia (IGT). A cukorbetegség szövődményei: retinopathia, polyneuropathia, macro- és microangiopathia, nephropathia diabetica.

b) Éhgyomri és sz. e. terheléses vércukor, 24 órán át gyűjtött vizelet cukor koncentráció és mennyiség, vesefunctiok, szemfenék, alsóvégtagi Doppler UH vizsgálat, az ABI meghatározására, ideggyógyászati vizsgálat. A familiaris anamnesist dokumentálni kell és negatív esetben kutatni a diabetest okozó esetleges alapbetegség után.

c) Szerződéses és hivatásos állományba vétel, valamint külföldi szolgálat vállalás esetén diabetes mellitus súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható. Hivatásos és szerződéses állományúak minősítése szövődmények súlyosságának figyelembevételével lehet "K" Renalis glycosuria minősítése "A".

d) K: 4, 12, 14; F: 1-2.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés vizsgálatánál mindenekelőtt figyelembe kell venni, hogy a diabetes mellitus öröklődő betegség és a geneticus dispositio sok esetben fennállhat a diabetes manifestatioja nélkül is. Diabetes mellitus csak kivételes esetben (pl. a szolgálati baleset okozta traumás diabetes) vélelmezhető katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

017 A hasnyálmirigy belső elválasztású tevékenységének egyéb zavaraiA3A4A5A6BNO
1.enyhe esetekKLGSKLGSKLGSKE15-E16
2.súlyos esetekEEEKLGS

a) Hypoglykaemia, hasnyálmirigyműtét utáni állapot, a gastrin-elválasztás zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, éhezéses próba, megfelelő hormonszintvizsgálatok, szérum insulin koncentráció éhezés alatt, szükség esetén retrograd pancreatographia, Panceas UH vizsgálat, esetleg CT/MR.

c) Enyhe esetek közé sorolható az anamnesisben szereplő functionalis hypoglykaemia, ha a rosszullét ritkán jelentkezik, szénhydrátban szegény étrenddel megelőzhető és cukorevéssel könnyen megszüntethető. A hasnyálmirigyműtét utáni utókövetkezmény nélkül gyógyult vagy substitutios kezeléssel tartósan biztosított jó általános állapot ugyancsak enyhe esetnek tekinthető. Súlyos esetnek kell tekinteni az organicus eredetű hypoglykaemiát és a functionalis hypoglykaemia azon eseteit, amelyek gyakori, szénhydrátban szegény diétával nem megelőzhető és cukorevéssel nem szüntethető rosszulléttel járnak. Súlyos továbbá a pancreatectomia utáni állandó utókezelést igénylő állapot és a Zollinger-Ellison syndroma is.

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21, 24; F: 1-2, 6.

e) A hasnyálmirigy endokrin tevékenységének zavarai nem tekinthetők szolgálati eredetűnek. Előfordulhat azonban, hogy a hasnyálmirigyműtétre a katonai szolgálat teljesítése alatt baleseti adatlappal igazoltan bekövetkezett hasi sérülés után kerül sor. Ilyen esetben a műtét utáni állapot katonai kötelmekkel összefüggőnek vélelmezhető.

018 A mellékpajzsmirigy betegségeiA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákKLGSKLGSKLGSKLGSE20-E21
2.súlyos formákEEEKLGS

a) Hyperparathyreoidismus (beleértve a Recklinghausen-betegséget) és hypoparathyreoidismus minden formája. Hysteriás tetania a 036-os, pszichogén tetania a 039-es szakasz szerint minősül.

b) Serum Ca és P tartalmának, Parathhormon koncentráció meghatározása, EKG, a csontok fokozott vagy csökkent mésztartalmának, osteosclerosis, csontcysták és törések rtg. vizsgálattal történő kimutatása, gastrointestinalis, vese- és szemszövődmények vizsgálata. Pajzsmirigy UH vizsgálat, esetleg CT vizsgálat. Osteodensitometria.

c) Enyhe formának a klinikailag típusos, tetania nélküli, könnyen kezelhető hypoparathyreoidismus tartható. Hivatásos és szerződéses állományúak minősítése A4 rovat szerint lehet "K", ha a hypo- vagy hyperparathyreoidismus jól kezelhető, ritka tetaniás rohamokkal vagy kevés és enyhe szövődménnyel jár. A nehezen kezelhető, gyakori rohamokkal, több és súlyos szövődménnyel kísért esetek minősítése "E". 018.1 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés hypo- vagy hyperparathyreoidismus esetén nem igazolható.

019 Az agyalapi mirigy működési zavaraiA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákEKLGSKLGSKLGSE22-E23
2.súlyos formákEEEKLGS

a) Acromegalia, Sheehan-féle syndroma, Simmonds-féle betegség, hypophysis eredetű törpeség, diabetes insipidus, iatrogén hypophysis zavarok és a hypophysis és diencephalo-hypophysealis rendszer egyéb zavarai.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, actualis vagy terhelés utáni hormontermelés és ürítés meghatározása, sella turcica és csontok CT vagy MR vizsgálata, látótérvizsgálat.

c)

d) K: 2-4, 6, 11-14, 16-19, 21, 24; F: 1-4, 6, 8.

e) A hypophysis-hypothalamus rendszer zavarai közül csupán azok minősíthetők összefüggőnek a katonai kötelmekkel, amelyek a katonai szolgálat ideje alatt és a katonai feladatok teljesítése közben elszenvedett koponyasérülések után jelentkeztek.

020 A mellékvese betegségeiA3A4A5A6BNO
EEEKLGSE25-E27

a) Cushing-féle syndroma, Conn-féle syndroma, adrenogenitalis zavarok, Addison-kór, Waterhouse-Friderichsen syndroma. Pheochromocytoma esetén a minősítés 011., 013., 014. szakaszok szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, éhgyomri és terheléses vércukor, Se kreatinin, UN, Se Na, Cl, K, hormontermelés és ürítés vizsgálata a hormonconcentratio meghatározás, illetve a stimuláló és suppressiós próbák elvégzése útján, sella turcica, csontok, vesék és mellékvesék CT vagy MR vizsgálata, szemészeti és ideggyógyászati szakvizsgálat.

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14-16, 21, 24; F: 1-2, 6, 8.

e) A mellékvese betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek, a szolgálati balesetekből származó, traumás mellékvese károsodások kivételével.

Anyagcsere betegségek (021-024)

021 KöszvényA3A4A5A6BNO
1.nem régen fennálló, remissio állapotában lévő köszvény, ritka
rohamok esetén
EKLGSKLGSKLGSM10
2."visceralis" köszvény, gyakori rohamok eseténEEEKLGS

a) Arthritis urica, köszvényesek nephropathiája és a köszvény egyéb manifestatioja.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, Se kreatinin, UN, Se, húgysav, vizelet urat-tartalom meghatározása, EKG, mellkas rtg., húgysavas nátriumkristályok kimutatása a synovialis folyadékból, klinikai adatok (tophusok, rohamleírás).

c) Abban az esetben, ha a "visceralis" köszvény három éven át végzett kezelése mellett évente az eü. szabadság a 60 napot nem haladja meg, a 021.2 rovat szerint "K" minősítés is adható.

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 6.

e) Arthritis urica eredetére vonatkozó ismereteink szerint öröklődő és ezért a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség. Szolgálati baleset által kiváltott roham esetén szolgálati kötelmekkel összefüggő állapotrosszabbodás vélelmezhető.

022 Az anyagcsere zavaraiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKKKE70-E90
2.kp. súlyosEKLGSKLGSKLGS
3.súlyosEEEKLGS

a) Az aminosav-anyagcsere és transport (pl. Fanconi syndroma), a szénhidrát-anyagcsere és transport (pl. diabetes renalis), a zsíranyagcsere (pl. hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia), a plazmafehérjék anyagcsere (pl. macroglobulinaemia), az ásványi anyagcsere (pl. haemochromatosis, degeneratio hepatolenticularis, calcinosis), a folyadék, electrolit és a savbázis egyensúly (pl. hyper- és hyponatraemia, acidosis, alkalosis, hyper- és hypopotassaemia) és az anyagcsere egyéb zavara (pl. amyloidosis).

b) We, teljes vérkép és vizelet, az anyagcserezavar kimutatására irányuló vizsgálatok.

c) A szűrővizsgálat során véletlenül kimutatott diabetes renalis, hypercholesterolaemia, hyperlipidaemia, Gilbert-féle hyperbilirubinaemia panaszmentes esetei az anyagcsere enyhe zavarainak tekinthetők. Az átmeneti jellegű folyadék, electrolit, sav-bázis egyensúly vagy egyéb panaszt okozó zavar minősítése a 2-es alszakasz szerint történik. Amyloidosis, haemochromatosis vagy egyéb súlyos anyagcserezavar esetén alkalmatlan minősítés hozható.

d) K: 2, 4, 12-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) Mivel az anyagcserezavarok döntően örökölt rendellenességek vagy valamilyen más betegséghez társuló másodlagos elváltozások, így nem vélelmezhető katonai kötelmekkel összefüggő betegségeknek.

023 Túlsúly és elhízásA3A4A5A6BNO
1.TúlsúlyKLGSAAAE65-E68
2.Elhízás I
(közepes fokú)
EKLGSKLGSKLGS
3.Elhízás II-III (súlyos, extrém fokú)EEKLGSKLGS

a) Obesitas, localis zsírfelrakódás.

b) Az elhízás mértékének pontosabb mennyiségi meghatározására a testtömeg indexet (BMI) használjuk. A testtömeg index (BMI) pontosabban tükrözi a zsírfelesleget. A BMI-t úgy számoljuk, hogy a (kg-okban) mért testsúlyt osztjuk a (méterben) mért testmagasság négyzetével. A "normális" BMI: 18,5-24,9 kg/m2.

A túlsúly és elhízás mértéke:

BMI WHO

< 18,5 Sovány

18,5-24,9 Normális

25,0-29,9 Túlsúly

30,0-34,9 Elhízás I

35,0-39,9 Elhízás II

> 40,0 Elhízás III

c) Az elhízás mértéke csupán tájékoztató jellegű adatként szolgálhat. Végleges minősítés csak az egyéni teherbíró-képesség értékelése után, valamint 25,0 BMI felett a testzsír % meghatározása alapján hozható. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 023.1 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21, 23; F: 1-2.

e) Az elhízás általában nem vélelmezhető a szolgálati kötelmekkel összefüggő kóros állapotnak.

024 Immunzavarok és táplálkozási hiányállapotokA3A4A5A6BNO
1.enyheEAAAB20-B24, D80-D89, E40-E64,
Z20.6, Z21
2.kp. súlyosEKLGSKLGSKLGS
3.súlyosEEEKLGS

a) A vitaminok, a humoralis immunitás, a sejtes immunitás hiánya, kevert típusú immundeficiencia, valamint szerzett formái, pl. AIDS.

b) Vitaminok kiválasztásának vizsgálata a vizeletben, terhelési próbák thiamin, riboflavin és ascorbinsav esetében, a capillaris resistentia vizsgálata ascorbinsav-hypovitaminosis esetében, adaptometriás vizsgálat axerophthol-hypovitaminosis esetében, ugyanitt a plasma axerophtol, ill. carotintartalmának meghatározása. Immundeficit kimutatására irányuló immunológiai vizsgálatok.

c) Az enyhe tünetekkel járó vitaminhiány minősítése lehet "A", vagy "K" a klinikai képtől függően. Ismételten fellépő vitaminhiány, partialis vagy totalis antitest hiány eseteinek minősítése "KLGS", illetve "E". Az immundeficiencia (AIDS) minősítése minden esetben "E".

d) K: 4, 12, 24; F: 1, 6.

e) Mivel az avitaminosisok és a szerzett immundeficiencia mindig valamely előzetes betegség következményei és az egyéb immunzavarok pedig congenitalis eredetűek, minősítésük esetén a katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

Vérképző szervek betegsége (025-029)

025 HiányvérszegénységA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákEAAAD50-D53
2.súlyos formákEKLGSKLGSKLGS

a) Vashiány-vérszegénység, anaemia perniciosa, fólsav-anaemia, egyéb hiány-vérszegénységek, posthaemorrhagiás anaemia és az egyéb secunder anaemiák.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, bilirubin, Se vas, TVK, fólsav, széklet féregpete, a gyomor-bél rendszer átvizsgálása. Különösen anaemia perniciosa gyanúja esetén sternum punctio, se Ferritin és se B12, Schilling-próba.

c) A külföldi szolgálatra jelentkezők esetén "E" minősítés már az időszakos parenteralis substitutio és ellenőrzés szükségessége esetén hozható. Az egyes esetek minősítése a kiváltó októl függően (pl. okkult vérzést okozó betegség, gyomor műtét utáni állapot, anaciditás stb.) történik.

d) K: 1-2, 4, 11-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) Hiány-vérszegénység általában a katonai kötelmekkel nem összefüggő betegség.

026 Öröklődő és szerzett vérsejtoldó (haemolyticus) vérszegénységA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákEKLGSKLGSKD55-D59
2.súlyos formákEEEKLGS

a) Öröklődő sphaerocytosis, anaemia enzimdeficit miatt, thalassaemia, sarlósejtes anaemia, haemoglobinopathiák, autoimmun és nem autoimmun haemolyticus anaemia, haemoglobinuria exogen okú haemolysis miatt.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Coombs-próba, Se bilirubin, LDH, Se vas, TVK, serum ferritin, sternum punctio és a haemolyticus anaemia különböző alakjainak meghatározására használt specifikus diagnosticai próbák (pl. Ham-, Heller-, Nelson-, Rosenbach-próbák).

c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél (A2d esetén) "A" minősítés csak olyan szerzett vérszegénység esetén alkalmazható, amikor a spontán vagy gyógyszeres kezelés utáni gyógyulás óta legalább két év telt el.

d) K: 2, 4, 11-14, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) Bizonyos kémiai mérgek vagy fizikai ártalmak hatására kialakult haemolyticus vérszegénység egyes esetei összefüggésbe hozhatók a katonai kötelmekkel.

027 Veleszületett és egyéb vérszegénységA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákEKLGSKLGSKLGSD60
2.súlyos formákEEEKLGS

a) Anaemia aplastica, anaemia sideroblastica.

b) We, teljes vérkép és vizelet, reticulocyta-szám, thrombocyta-szám, VVT-resistentia, Se vas, TVK, EKG, sternum-punctio.

c) Heveny posthaemorrhagiás anaemia és egyéb secunder anaemiák a kiváltó ok szerint minősítendők. Aplasticus anaemia és anaemia sideroblastica csak a 027.2 szakasz szerint minősíthető.

d) K: 2, 4, 11-14, 17-21; F: 1-4, 6.

e) Baleset vagy sérülés következtében kialakult posthaemorrhagiás anaemia egyes esetei lehetnek összefüggőek a katonai kötelmekkel.

028 Véralvadási hibákA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákEKKKD65-D68
2.súlyos formákEKLGSKLGSKLGS

a) Haemophylia, egyéb véralvadási faktorok congenitalis hiánya, von Willebrand-féle betegség, vérzéses zavarok keringő anticoagulansok miatt, defibrinatiós syndroma, véralvadási factorok szerzett hiánya.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Rumple-Leede tünet vizsgálata.

c) Hivatásos és szerződéses állománynál enyhe lefolyású vagy latens haemorrhagiás diathesis esetén a minősítés lehet "K".

d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6-8.

e) Az öröklődő vagy szerzett véralvadási hibák katonai kötelmekkel nem összefüggő betegségek.

029 Egyéb vérzéses állapotok, valamint a vér és a vérképző szervek
egyéb betegségei
A3A4A5A6BNO
1.enyhe formákEKKKD69-D77
2.súlyos formákEKLGSKLGSKLGS

a) Ide tartoznak a 028. pontba nem sorolható, egyéb vérzéses állapotok.

b) We, teljes vérkép és vizelet, thrombocyta-szám, Coombs-próba, vérzési és alvadási idő, coagulogramm, Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, sternum punctio, Rumpel-Leede tünet vizsgálata, EKG.

c) A külföldi szolgálatra jelentkezőnél (029.1d esetén) secunder és tüneti thrombocytopenia, valamint leukaemoid reactio esetén legalább két évvel a gyógyulás után "A" minősítés hozható.

d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) Nem vélelmezhetőösszefüggés a katonai kötelmek és e szakasz szerint minősített betegségek között.

Ideg-elme betegségek (030-053)

030 Szervi és kórjelző értelmi (mentalis) zavarokA3A4A5A6BNO
1.átmeneti, maradványtünet nélkülEKLGSKLGSKLGSF00-F09
2.tartós, súlyos tünetekkelEEEE

a) Demencia, organikus amnesztikus szindroma, delirium, melyet nem alkohol vagy más pszichoaktiv szer okoz, agyi károsodás vagy testi betegség okozta egyéb mentális zavarok (hallucinozis, catatonia, paranoid zavar, hangulatzavar, szorongás, disszociativ zavar, emocionalis labilitás), organikus személyiség és viselkedészavarok (epilepsziás, posttraumás, postencephalitises, egyéb idegrendszeri károsodás okozta személyiségzavarok).

b) Pszichiátriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns). Alapbetegségnek megfelelő laboratóriumi és műszeres vizsgálat.

c) A dementia eredete és súlyossági foka a minősítést nem befolyásolja, csak "E" döntés hozható.

d) K: 2, 4, 11-14, 15-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés mérlegelendő agysérülés, olyan agyvelőgyulladás maradványaként, ahol a fertőzés a katonai közösséggel valószínű.

031 Alkohol okozta értelmi és viselkedészavarokA3A4A5A6BNO
1.kezelésre tartósan tünetmentes, absztinensEKLGSKLGSKLGSF10
2.kezelésre nem tünetmentesEEEE

a) A rendszeres, mértéktelen alkoholfogyasztás, alkoholfüggőség, megvonási szindróma, amnesztikus szindróma, egyéb alkohol okozta pszichotikus zavar (delirium, hallucinozis).

b) Pszichiatriai vizsgálat, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) Korlátozások nem alkalmazhatók. A3 oszlopban KLGS/K lehet az 5 éve absztinens.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

032 Kábítószer (pszichoaktiv szer), gyógyszer használata által okozott
értelmi, érzelmi, viselkedés- és szomatikus zavarok
A3A4A5A6BNO
1.kezelésre reagálóEEEEF11-F19
2.kezelésre nem reagál, visszaesőEEEE

a) Itt minősítendők a 031. kivételével a pszichoaktiv szer rendszeres használata, túladagolás, kábítószerfogyasztás és a kábítószerfüggőség, a megvonási és az amnestikus szindróma, valamint az egyéb psychotikus és szomatikus zavar. A kábítószerszűréskor a kábítószervizsgálatra akkreditált, az akkreditált drogvizsgálati laboratótiumban végzett nagyműszeres vizsgálattal igazolt pozitívitás esetén, hivatásos és szerződéses állományba vétel előtt (ideértve a katonai oktatási intézményi felvételt és HM ösztöndíjas szerződéskötést is) a minősítés csak "E" lehet. A szolgálatteljesítés során (ideértve a külföldi szolgálat előtti és utáni szűrővizsgálatokat is) észlelt nagyműszeres vizsgálattal megerősített kábítószerpozitívitás esetén az egészségi alkalmassági minősítés "E".

b) -

c) Pszichiátriai kivizsgálás, parancsnoki, csapatorvosi jellemzés. Az első fokon hozott "E" minősítés elleni fellebbezés esetén a másodfokon eljáró bizottság a kábítószerszűréskor biztosított és az MH HEK Tudományos Intézetében őrzött ún. hatósági "B" minta nagyműszeres vizsgálatát elrendelheti és a mérési eredmény alapján dönt.

d) -

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

033 Hasadásos elmezavar és téveseszmés rendellenességekA3A4A5A6BNO
1.kezelésre jól reagál, tünetmentes, nem ismétlődikEEEEF20-F29
2.kezelésre maradványtünettel gyógyul, visszaesőEEEE

a) Schizophrenia minden formája, schizotipiás, perzisztáló téveseszmékkel járó zavarok, schizoaffektiv és egyéb nem organikus pszihotikus rendellenességek.

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 2, 4, 11-14, 15-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6, 8.

e) E szakasz megbetegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

034 Hangulatzavarok (affectiv rendellenességek)A3A4A5A6BNO
1.kezelésre jól reagáló, rövid lefolyású, tartósan tünetmentesKLGSKLGSKLGSKLGSF30-F39
2.ismételten jelentkező vagy tartós lefolyásúEEEKLGS

a) Mániás epizód, depressziós epizód, bipoláris affektiv zavar, ismétlődő depressziós zavarok, perzisztáló hangulati zavar (cyclothymia, dysthimia), egyéb hangulatzavarok. (A neurotikus, stresszhez társuló szorongásos, depressziós zavar a 036 alapján minősítendő.)

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 21, 24; F: 6.

e) E szakasz betegségei a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

035 AlvászavarokA3A4A5A6BNO
1.ritka előfordulás, kezelésre reagálóKLGSKLGSKLGSKLGSG 47
2.gyakori előfordulás, szomatikus tünetekkelEEEKLGS

a) Paraszomnia, insomniák, hypersomniák, alvási apnoe, narcolepsia, "nyugtalan láb szindróma", "periódikus lábmozgás zavar".

b) Neurológiai, pszichiátriai, alváslaboratóriumi vizsgálatok, kezelések (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 2, 11-12, 24; F: 1, 6.

e) E szakasz betegségei katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

036/A Neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform betegségekA3A4A5A6BNO
1.Mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagálóKLGSKLGSKLGSKLGSF40-42
F44 48
F50-51
2.Kifejezett, kezelésre nem javulóEEEKLGS
036/B Táplálkozási zavarokA3A4A5A6BNO
1.Mérsékelt tünetekkel, kezelésre reagálóEEEEF40-42
F44 48
F50-51
2.Kifejezett, kezelésre nem javulóEEEE
037 Személyiség- és viselkedészavarokA3A4A5A6BNO
személyiségzavar minden fajtájaEEEEF60-65 F89

a) E szakasz szerint minősítendők a BNO-ban szereplő személyiségzavarok, az "Auto-heteroagresszivitás", melyek nem agyi károsodáshoz járulnak (paranoid, schizoid, disszociális, érzelmileg labilis, hystrionikus, anancastikus, szorongó, dependens) valamint az éretlen személyiség. Az "Auto-heteroagresszivitás"-hoz sorolandók az öncsonkítás, az önsértés és az öngyilkossági kísérlet esetei.

b) Pszichiátriai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

c) -

d) -

e) Katonai kötelmekkel összefüggés e szakasz szerinti minősítésnél nem vélelmezhető.

038 Gyermek- és serdülőkorban kezdődő viselkedési és érzelmi
(emocionális) rendellenességek
A3A4A5A6BNO
1.kezelésre jól reagálKLGSKLGSKLGSKLGSF90-98
2.kezelésre nem reagálEEEE

a) Gyermekkorban kezdődő hyperkinetikuszavar tic, nem organikus enuresis, dadogás.

b) Neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns).

c) Kezelésre jól reagáló, tartósan tünetmentes esetben a 038/1 "KLGS" minősítés lehet mindegyik oszlopban, ha a tünetmentességet a pszichológiai exploráció is megerősíti.

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

039 Lelki (pszichés) fejlődés zavaraiA3A4A5A6BNO
1.kezelésre jól reagálKLGSKLGSKLGSKLGSF80-89
2.kezelésre nem reagálEEEE

a) A beszéd kifejező és megértés zavara, olvasási, írászavar, számolási dyscalculációs zavar, mely a gyermekkorban kezdődött.

b) Neurológiai és/vagy pszichiátriai kivizsgálás, kezelés (osztályos, ambuláns), szükség esetén tanulási képességet vizsgáló szakértői vélemény

c) Kezelésre jól reagáló esetben a 039/1 "KLGS" minősítés lehet mindegyik oszlopban, ha sikeres, bárminemű felmentés nélküli érettségit tett, és a tünetmentességet a pszichológiai vizsgálat is megerősíti.

d) -

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

040 Súlyos stressz által kiváltott reakció és alkalmazkodási
rendellenességek
A3A4A5A6BNO
1.rövid lefolyással, tünetmentesen gyógyulKLGSKLGSKLGSKLGSF 43
2.elhúzódó lefolyással, maradványtünettelEEEKLGS

a) E szerint minősítendők az abnormis fizikai és/vagy mentális stresszre adott reakciók, a poszttraumás stressz zavar (traumás élményre fellépő késői válasz), az alkalmazkodási zavarok (új életkörülményekhez való alkalmazkodás során alakulnak ki).

b) Pszichiátriai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 12, 13, 15, 17, 24, 25; F: 1-2, 6.

e) A szolgálat során az átlagos frusztrációt meghaladó fizikai vagy pszichikai stresszre kialakuló alkalmazkodási reakció, posttraumás stressz zavar lehet a katonai kötelmekkel összefüggő.

041 Mentális színvonal insufficienciája (szellemi visszamaradottság)A3A4A5A6BNO
EEEEF70-79

a) Itt minősítendők, akiknél az intelligencia mutató 80 alatt van és mentális elmaradást a pszichológiai exploráció is megerősíti.

b) Pszichiátriai vizsgálat (osztályos, ambuláns).

c) A minősítés kimondásához a teszteredményeken túl az élettörténeti eseményeket és az exploráció által feltártakat is figyelembe kell venni.

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

042 A központi idegrendszer gyulladásos betegségeiA3A4A5A6BNO
1.maradványtünet nélkülAAAAG00-09
2.maradványtünettelEEEKLGS

a) Itt minősítjük a meningitis, encephalitis, poliomyelitis, myelitis, intrakranialis, intraspinalis tályog, koponyaűri, gerinccsatornai phlebitis, thrombophlebitis kórképeket, amelyek súlyossága a csak liquor eltérést okozó, egyébként tünetmentes meningitistől, a letalis kimenetelűig terjed.

b) Kórházi kivizsgálás (indokolt a végleges minősítéssel minden állománykategóriában megvárni a végállapotot).

c) -

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, pl. ha a megbetegedés katonai közösségben zajló járvány esetén keletkezett.

043 Az extrapyramidalis rendszer betegségeiA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákEKLGSKLGSKLGSG20-26
2.kp. súlyos, súlyos formákEEEKLGS

a) Itt minősítendő a Parkinson-kór, a másodlagos parkinsonizmus, a törzsdúcok egyéb elfajulásos megbetegedései, a tónuszavarok, a tremor, a chorea, a ballizmus, a myoclonus, a tic egyéb mozgási rendellenességek. Gyógyszer okozta extrapyramidalis mozgászavarok.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6, 8.

e) Ha a mozgászavar katonai kötelmekkel oki és időbeni kapcsolata bizonyított, a katonai kötelmekkel való összefüggés ismerhető.

044 Központi idegrend-
szer elfajulásos (degeneratív) betegségei és egyéb zavarai
A3A4A5A6BNO
EEEEG10-13 G30-32 G80-83 G90-94

a) Hungtinton chorea, öröklődő ataxiák, motoneuron megbetegedések. Egyéb egy végtagra, fél és kétoldali bénulások ha a kórok ismeretlen. Az autonom idegrendszer rendellenességei, toxikus encephalopathiák.

b) Neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

c) -

d) -

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

045 A gerincvelő betegségeiA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákEKLGSKLGSKLGSG95
2.kp. súlyos, súlyos formákEEEKLGSG99

a) Itt minősítjük a syringomyelia, gerincvelő éreredetű bántalmait, spondylotikus, daganatos és egyéb myelopathiákat.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 2, 4, 11-14, 16-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6-8.

e) A katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

046 A központi idegrendszer elvelőtlenedési (demyelinizációs) betegségeiA2A4A5A6BNO
1.enyhe formákEKLGSKLGSKLGSG35-37
2.kp. súlyos, súlyos formákEEEKLGS

a) Itt minősítjük a sclerosis multiplex, neuromyelitis optica, egyéb demyelinizációs megbetegedéseket.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 2, 4, 10, 12-14, 17-19; F: 1-2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

047 EpilepsiaA3A4A5A6BNO
1.alkalmi epilepsziás rohamEKLGSKLGSKLGSG40-41
2.ritka rosszullét, gyógyszerrel befolyásolhatóEEKLGSKLGS
3.gyakori rosszullét és/vagy psychés tünetEEEKLGS

a) Idetartozik a generalizált, fokális epilepsia bármely formája és az alkalmi epilepsiás roham. A csecsemőkori lázgörcs esetén a minősítés KLGS.

b) Neurológiai kivizsgálás.

c) -

d) K: 2-4, 6; F: 1-2.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés a katonai szolgálattal összefüggő trauma, központi idegrendszeri gyulladás után vélelmezhető.

048 Migrén és egyéb fejfájás formákA3A4A5A6BNO
1.aura nélküli migrén, tenziós fejfájásKLGSAAAG43-44
2.migrén aurával, elsődleges fejfájás gyakori rohamokkal, cluster
fejfájás
EKLGSKLGSKLGS

a) Itt minősítjük az elsődleges fejfájásokat (migrén, cluster, tenziós, különleges fejfájás formák).

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 2-4, 6, 7, 11-15, 22; F: 1-2.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

049 Agyi bénulásos tünetcsoport (szindrómák), az idegrendszer egyéb
rendellenességei
A3A4A5A6BNO
EEEEG80-83 G90-99 Q85

a) Itt minősítjük a csecsemőkori agyi bénulás, az autonom idegrendszer rendellenességei, egyéb agyi és gerincvelői rendellenességek, neurofibromatosis és más fakomatosisok eseteit.

b) Neurológiai kivizsgálás (osztályos, ambuláns).

c) -

d) -

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

050 Agyidegek betegségeiA3A4A5A6BNO
1.maradványtünet nélkülKLGSKLGSKLGSKLGSG50-G53
2.maradványtünettelEEEKLGS

a) Idetartozik az agyidegek bénulása, sérülése, gyulladása, neuralgiája.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) Bell típusú paresis esetén, ha egyszeri, maradvány tünet nélkül gyógyult, több mint egy éve tünetmentes és kivizsgálása a tünet fennállásakor a szakmai protokoll szerint megtörtént. (beleértve MR) akkor minden oszlopban "KLGS" a minősítés.

d) K: 2-4, 6, 11-15, 17-19; F: 1-4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha traumás vagy toxikus behatás körülményei ezt egyértelműen igazolják.

051 Ideggyök és idegfonat (plexus) rendellenességekA3A4A5A6BNO
1.kezelésre jól reagál, maradványtünet nélkül gyógyulAAAAG54-55
M5110
2.gerincműtét utáni állapot maradványtünet, illetve funkciózavar nélkülKLGSKLGSKLGSK
3.műtétet nem igénylő rendellenesség és gerincműtét utáni állapot,
maradványtünettel funkciókárosodással
EKLGSKLGSKLGS

a) Itt minősítjük a porckorongsérvek és azok műtéte utáni állapotot, a plexusok és ideggyökök egyéb megbetegedéseit.

b) Neurológiai és/vagy idegsebészeti kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) Műtét után 2 évvel a 051.2 rovat minősítése minden esetben "A" tünet és panaszmentesség esetén. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vételkor, valamint a katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor viszont a minősítés "E".

d) K: 1-12, 14, 16, 17, 21; F: 1-7.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés csak a szolgálati eredetű baleset után kialakult, azzal oksági összefüggésben fellépő folyamat esetén véleményezhető.

052 Az idegek elfajulásos károsodása (mono és polyneuropathiák) és a
perifériás idegrendszer egyéb rendellenességei
A3A4A5A6BNO
1.enyhe defektussal, mérsékelt funkciózavarralEKLGSKLGSKG56-64
2.végleges maradvánnyal, kifejezett funkciózavarralEEEKLGS

a) Itt minősítjük a perifériás idegkárosodásokat - kiváltó okoktól függetlenül -, alagút szindrómákat.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 2, 3, 6, 7, 12-14, 18-20; F: 1-4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a trauma, mérgezés körülményeinek vizsgálata alapján ítélhető meg.

053 Myopathiák és egyéb izombetegségekA3A4A5A6BNO
1.funkciót jelentősen nem befolyásoló forma, kezelésre jól reagálEKLGSKLGSKLGSG70-73
2.jelentős funkciózavarralEEEKLGS

a) Itt minősítjük a myasthenia gravis, és egyéb myopathiák, myotoniák, periodikus bénulás, gyulladásos myopathiák eseteit.

b) Neurológiai kivizsgálás, kezelés, követés (osztályos, ambuláns).

c) -

d) K: 2-4, 6-9, 12-15, 18-21; F: 1-4, 6.

e) Katonai kötelmekkel összefüggés nem vélelmezhető.

Érzékszervek betegségei (054-074)

054 A szemgolyó és az üvegtest betegségeiA3A4A5A6BNO
1.látásromlást nem okozó szemsérülés maradványtünetekkelKLGSKLGSKLGSKH44-H45
2.áthatoló szemsérülés utáni állapot visszamaradt el nem távolítható
idegentesttel
EKLGSKLGSKLGS
3.gyulladásos és degeneratív állapotokEEEKLGS

a) Endophtalmitis purulenta és egyéb endopthalmitis, a bulbus degeneratív és elfajulásos állapotai, áthatoló szemsérülés után visszamaradt fém vagy nem fémes idegentest. A látásromlást okozó szemsérülések minősítése a látóélesség (061. szakasz) alapján történik.

b) A szemben elhelyezkedő el nem távolítató idegentestek pontos helyét röntgen és/vagy CT alapján kell meghatározni.

c) A 054.1d, A3, A4 és A6 szerint "A"-nak minősítjük a látásromlást nem okozó, maradványtünet nélkül gyógyult szemsérülést. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 054.1 "E".

d) K: 3-4, 6, 10-11, 21; F: 1-2, 4, 6.

e) A szolgálati baleset következtében keletkezett szemsérülés a katonai kötelmekkel összefüggő sérülésként elismerhető.

055 Az ideghártya leválása és defektusaiA3A4A5A6BNO
1.eredményes kezelés esetén, látásromlás nélkülKLGSKLGSKLGSKLGSH33
2.nem véglegesen kialakult műtét utáni állapotEKLGSKLGSKLGS
3.eredménytelen kezelés utánEEEKLGS

a) Ablatio retinae a retina sérülésével és a retina sérülése nélkül, retinasérülés ablatio nélkül, retinoschisis és cysta retinae.

b) Szemfenék, üvegtest, látótér, látásélesség vizsgálata, szükség esetén szemfenék biomikroszkópos és binokuláris indirect oftalmoszkópos vizsgálata, hármastükör vizsgálat, UH B scan.

c) Az elsődleges látóhártya-leválás eredményes műtét után is "E" a hivatásos, szerződéses állományba vétel vagy külföldi szolgálat vállalása esetén. Másodlagos leválás az alapbetegség (sérülés, érproliferatio stb.) szerint értékelendő.

d) K: 2-4, 11-12; F: 1-2, 6, 8.

e) Retina-leválás elismerhető szolgálati sérülésnek:

- áthatoló szemsérülésnél akkor is, ha a retina-leválás hónapokkal vagy évekkel később lép fel;

- ha annak baleseti előzménye bizonyítható (pl. sphincter repedés vagy paresis, lencsesérülés stb.);

- a fej súlyos sérüléseinél, esetleg nagy testi erőfeszítés után, ha az hat hónapnál nem régebben történt.

056 Az ideghártya, a szaruhártya, sugártest, érhártya (uvea),
szivárványhártya és ínhártya idült vagy kiújuló gyulladásos
megbetegedései és elfajulásai
A3A4A5A6BNO
1.enyhe vagy kiújulásra nem hajlamosEKLGSKLGSKH30-H32, H34-H36
2.súlyos idült elváltozásokEEEKLGS

a) Retinopathia diabetica, retina érelváltozásai, degeneratio et dystrophia retinae, chorioretinitis, iritis, iridocyclitis, scleritis, episcleritis.

b) Szemfenék réslámpa vizsgálat, a csak farkasvaksággal járó elfajulás esetén látótér és adaptációs vizsgálat, szükség esetén OCT, fluorescein angiographia, hármastükör vizsgálat.

c) -

d) K: 3-4, 6, 10-12, 14, 21; F: 1-2, 4, 6, 8.

e) Szolgálati kötelmekkel való összefüggés a szem sérüléseihez csatlakozó gyulladás esetén akkor vélelmezhető, ha ezt a sérülést szolgálati baleset okozta.

057 ZöldhályogA3A4A5A6BNO
1.látótérkiesés nélkülEKLGSKLGSKLGSH40
2.zavaró látótérkiesésselEEEE

a) Határeset glaucoma, nyílt zugú glaucoma, elsődleges zárt zugú glaucoma, egyéb betegségekhez társult glaucoma.

b) Szemnyomásmérés, látóidegfő károsodás és látóidegrost veszteség meghatározás, a szemnyomás napszaki ingadozásának a megállapítása, a látótér és a látóélesség vizsgálata.

c) -

d) K: 2, 4, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 4, 6, 8.

e) A másodlagos glaucomában a szemnyomás-emelkedést a szem sérülése okozhatja, ezért a szolgálati baleset után felépő glaucoma szolgálati kötelmekkel összefüggő betegség.

058 Szürkehályog, a lencse egyéb betegségeiA3A4A5A6BNO
1.egyik szemen, javítható esetbenEKLGSKLGSKLGSH25-H27
2.mindkét szemenEKKK

a) Cataracta, aphakia, dislocatio lentis, subluxatio és luxatio lentis, műlencse beültetése utáni állapot.

b) Pupilla tágítás utáni, tükörrel végzett átvilágítás, réslámpa vizsgálat.

c) Az alkalmasság elbírálásához mérlegelnie kell a javíthatóság mértékét is (lásd 061. szakasz), a műlencse beültetés utáni állapotnál a látásfunkciót kell értékelni.

d) K: 2-3, 6-7, 10-11, 13, 18, 22; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sugárzás, elektromos energia, mérgek okozta cataracta vagy cataracta traumatica esetén a következő feltételek mellett vélelmezhető:

- a cataractát kiváltó külső tényezők bizonyíthatóan a szolgálat teljesítése közben érték a beteget;

- hatásuk időtartama vagy intenzitása elegendő volt a cataracta keletkezéséhez;

- a külső tényezők hatása és a cataracta keletkezése közötti időbeli összefüggés igazolható.

059 Alkalmazkodási hibákA3A4A5A6BNO
1.eredményes kezelés utánKLGSAAAH52
2.eredménytelen kórházi kezelés utánEKKK

a) Ophthalmoplegia interna totalis, az alkalmazkodás bénulása, az alkalmazkodás görcse.

b) A fénytörés meghatározása tükrözéssel (sciascopia), az accomodatio és a convergentia vizsgálata, accomodatios görcs esetén accomodatio bénítás (legalább három nap), belgyógyászati és ideggyógyászati szakvélemény.

c) Az alkalmazkodás tartós görcse esetén kórházi kivizsgálás szükséges, ha az elváltozást más betegségek váltották ki, az alkalmasságot alapbetegségnek megfelelően kell elbírálni.

d) K: 2-4, 6-7, 10-11, 17, 22; F: 1-4, 6.

e) Ha az alkalmazkodás bénulása szolgálati baleset kapcsán elszenvedett trauma hatására következett be, szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

060 Színlátás zavaraiA3A4A5A6BNO
1.színlátás enyhe zavara (anomal)KLGSKLGSKLGSAH53.5
2.színlátás kifejezett zavara (anop)EKLGSKLGSKLGS

a) A színlátás kifejezett zavara (anop, anomal).

b) A színlátást a közhasználatban levő polychromaticus táblákkal kell vizsgálni, ha a színtévesztés foka nem állapítható meg, anomaloscopos vizsgálat szükséges.

c) A színtévesztés nem ellenjavallja a katonai szolgálatot, kivéve a fegyvernemi alkalmassági rendelkezésekben feltüntetett beosztásokat.

d) K: 2-3, 6, 8-9, 11, 20; F: 1-2, 6.

e) A veleszületett színlátás zavarai a katonai kötelmekkel nem összefüggő állapotok.

061 A látóélesség csökkenéseA3A4A5A6BNO
1.1,0-0,9 nyers
1,0-0,8 visus
AAAAH53-H54
2.1,0-0,7 szemüveggel
1,0-0,7
KLGSKKK
3.1,0-0,7 szemüveggel
0,6-0,1
KLGSKKK
4.0,6-0,3 szemüveggel
0,6-0,1
EKLGSKLGSK
5.egyik szem hiánya vagy gyakorlati vaksága fényérzéstől 0,08-igEEKLGSKLGS
6.szemüveggel javítva mindkét szemen kevesebb, mint 0,3EEEKLGS

a) Ezen szakasz szerint minősülnek a fénytörési rendellenességeken kívül az amblyopia, a nystagmus, a törőközegek állandó homálya vagy a szemfenék tartós elváltozása okozta látóélesség-csökkenés.

b) A látóélesség Kettesy-tábla alapján történő vizsgálata, ujjolvastatás, vagy a tárgylátás teljes hiányakor a retina fényérzőképességének a vizsgálata. Anisometropia esetén a látóélességet a gyakorlatilag elviselhető binocularis javítással határozzuk meg. A fénytörési hiba fokát skiaskopia és/vagy refraktométer segítségével is meg kell határozni. Vitás esetekben szükséges az alkalmazkodás bénítása.

c) A szemészeti alkalmasságot minden esetben kontaktlencse viselés esetén is szemüveg nélkül és szemüveggel kell meghatározni. A látóélesség megadott értékét a lehető legjobb javítással kell érteni. A legjobb javítás mértéke a jobbik szemre vonatkozik, a gyengébb szem látóélességét a még elfogadható javítással kell figyelembe venni. A két szem között maximum 3,0 D különbség lehet. A javíthatóság felső határa szerződéses, ht. állományba vételkor vagy külföldi szolgálat vállalása esetén (A, A3rovat) , ±3,0 D sph. ±1,5 D cyl

A tényleges katonai szolgálatot teljesítők minősítése esetén (A4 rovat) ±7,0 D sph. ±3,0 D cyl lehet.

d) K: 2-4, 6-7, 10-11, 14, 22; F: 1-2, 4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározásánál a látóélesség-csökkenést előidéző alapbetegséget kell értékelni.

061/A Refraktív sebészeti beavatkozás utáni állapotA3A4A5A6BNO
1.radiális keratotomiaEKLGSKLGSKLGS
2.photorefraktív keratektomiaKLGSAAA
3.LASIKKLGSAAA
4.phakiás intraokuláris lencseEKLGSKLGSKLGS

a) Rövidlátás, távollátás, astigmia csökkentése, ill. megszüntetése céljából végzett műtéti beavatkozások a szaruhártyán, valamint nagyfokú rövidlátás miatt végzett műlencse beültetés utáni állapot a szemlecse megtartásával.

b) Az alkalmasság megállapításához szükséges a beavatkozás dokumentációja. Az alkalmasság megállapításakor a vizsgált látóképességét (061) is figyelembe kell venni.

c) A beavatkozás és az alkalmasság elbírálása között minimum 6 hónap eltelte szükséges. Progresszív myopia esetén műtét után is a minősítés KLGS.

062 A szaruhártya és a kötőhártya kiújuló gyulladásos megbetegedései
és elfajulása
A3A4A5A6BNO
1.felszínes gyulladás ritka recidivák eseténKLGSAAAH10-H22
2.hypertrophiaval járó idült kötőhártyagyulladás, gyakran recidiváló
gyulladás
EKLGSKLGSKLGS
3.a szaru ismétlődő mély gyulladása vagy progrediáló degeneratív
elfajulása
EEEKLGS

a) Keratitis, ulcus corneae, keratoconjunctivitis, opacitas corneae, dystrophia corneae hereditaria, keratoconus, keratoglobus és a cornea egyéb betegségei, conjunctivitis, pterygium, a kötőhártya degeneratív elváltozásai.

b) A kötőhártya (tarsalis, bulbaris és az áthajlás), a szaruhártya (felszín, állomány, görbület, érzékenység) és gyulladás esetén a kötőhártya váladékából készült kenet, bacteriumtenyésztés, antibiogramm vizsgálat.

c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél 062.1 "E". A recidiváló esetekben ismételt kórházi kivizsgálás és kezelés szükséges.

d) K: 3-4, 6-7, 10-12, 14, 21; F: 1-2, 4, 6.

e) Csak a szolgálati baleset során elszenvedett szemsérülés után keletkezett ulcus corneae vélelmezhető a katonai kötelmekkel összefüggő betegségnek.

063 A szemhéjak gyulladásaiA3A4A5A6BNO
1.fekélyes kiújulásra hajlamos szemhéjszélgyulladás eredményes kezelés
után
KLGSAAAH00-H01
2.kezelésnek ellenálló és/vagy pillaszőrök elpusztulásával járó esetekEEEKLGS

a) Blepharitis és a szemhéjak egyéb mély gyulladásai, a szemhéj parazitás, fertőzéses és nem fertőzéses, valamint torzulást eredményező bőrbetegségei.

b) A szemhéjgyulladást előidéző tényezők baktériumok, vírusok, fizikai és kémiai ártalmak meghatározása (tenyésztés, bőrgyógyászati szakvélemény).

c) A szerződéses vagy hivatásos állományba vételnél 063.1, "E".

d) K: 2, 4, 6-7, 10-11, 13-14, 17-18, 21; F: 1-4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor vélelmezhető, ha a szemhéjgyulladást előidéző tényező bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

064 A szemhéj egyéb betegségeiA3A4A5A6BNO
1.műtéttel javítható, látásromlást nem okozó esetekKLGSAAAH02-H03
2.műtéttel javítható, látásromlást okozó esetekEKLGSKLGSK
3.műtéttel nem javítható esetekEKLGSKLGSKLGS

a) Szemhéj entropium és -trichiasis, ectropium, lagophthalmus, a szemhéj ptosisa és működését érintő egyéb zavar, a szemhéj és a periocularis terület degeneratív betegségei.

b) A szemhéjak és szemrés vizsgálata.

c) A külföldi katonai szolgálatra alkalmas döntés csak a látásromlást nem okozó műtét utáni állapot elbírálása esetén hozható. A műtét utáni állapotok mérsékelt látásromlással ugyancsak a 2-es alszakasz szerint minősülnek. Jelentős látásromlás esetén a minősítés a 061. szakasz szerint történik.

d) K: 2, 4, 6-7, 10-12; F: 1, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha az elváltozást előidéző sérülés bizonyíthatóan a szolgálati helyen érte a minősítendőt.

065 A könnyszervek betegségeiA3A4A5A6BNO
1.gyógyítható esetekbenKLGSAAAH04, H06.0
2.nem gyógyítható esetekbenEKLGSKLGSKLGS

a) E csoportba sorolandók az elvezetés akadályozottsága következtében fellépő makacs könnycsorgás, valamint a szárazszem syndroma. Gyógyíthatónak tekinthető a könnyutak szűkülete, a könnypontok rendellenes állása, heveny vagy idült könnytömlőgyulladás. Gyógyíthatatlannak tekinthető a könnytömlő hiánya, vagy a könnyutak olyan fokú hegesedése, mely kórházban korszerű módszerekkel sem befolyásolható.

b) A könnyutak átfecskendezése és szondázása, szükség esetén a könnyutak röntgenvizsgálata.

c) Hivatásos és szerződés állománybavételkor a minősítés 065.1 "E". Postgradualis képzésre (065.1) jelentkezők esetén elbírálásuk csak a kórházi kivizsgálás és kezelés után lehetséges.

d) K: 2-4, 6-7, 10-12, 14-15, 17; F: 1, 3-4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha a könnyszervek betegsége közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkezett.

066 A szemüreg betegségeiA3A4A5A6BNO
1.eredményes kezelés esetén látásromlás nélkülKLGSKLGSAAH05, H06.1-
H06.3
2.eredménytelen kezelés és súlyos látásromlás eseténEEKK

a) Az orbita heveny és idült gyulladásai, az endokrin és egyéb exophthalmus, az orbita deformitásai, enophthalmus, az orbita áthatoló sérülése után visszamaradt idegentest.

b) Látóélesség és látótér, az orbita és a melléküregek röntgenvizsgálata, a szemgolyó protrusió (Hertel) dislocatio és mozgáskorlátozottság vizsgálata Hess-táblán, szükség esetén orbita CT, MR.

c) A folyamatban levő orbitális gennyedések veszélyessége miatt hivatásos és szerződéses állományvavételkor a 066.1 "E". Eredménytelennek tekinthető a gyógykezelés, ha a szemen szövődmény lép fel, vagy fellépése várható.

d) K: 2, 4, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) Közvetlenül a szolgálati baleset után jelentkező orbitalis gennyedés katonai kötelmekkel összefüggő betegség.

067 A látóideg és látópálya betegségeiA3A4A5A6BNO
1.látásromlás és látótérkárosodás nélkülKLGSKLGSKKH46-H48
2.látásromlással és látótérkárosodássalEEEKLGS

a) Oedema papillae, atrophia nervi optici, neuritis nervi optici, neuritis retrobulbaris, neuropathia nervi optici, a látópályák egyéb megbetegedése.

b) A látóélesség, látótér, szemfenék, fúsiós-frekvencia, mindkét szemen külön végzett színlátás vizsgálat, neurológiai szakvélemény, szükség esetén OCT, VEP, CT, carotis Doppler, esetleg MRI.

c) A hivatásos, szerződéses és a külföldi szolgálatra való alkalmasság elbírálása esetén a betegségek súlyosságától függetlenül csak "E" döntés hozható.

d) K: 2, 4, 6-7, 10-12, 14, 22; F: 1, 3-4, 6.

e) Bizonyított szolgálati baleset (pl. methylalkohol fogyasztása) következtében kialakult neuritis retrobulbaris szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

068 Kancsalság és a mindkét szemhez tartozó (binocularis)
szemmozgások egyéb zavarai
A3A4A5A6BNO
1.kísérő kancsalságKLGSKLGSAAH49-H51, H55
2.szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképek nélkülEKLGSKLGSKLGS
3.szemmozgató izmok bénulása zavaró kettősképekkelEEEE

a) Strabismus, heterotropia intermittens, heterophoria, a conjugált szemmozgás bénulása vagy görcse, a convergentia fokozódása vagy elégtelensége, a szemmozgás deviatiojának elégtelensége, ophthalmoplegia.

b) Részletes kettőskép elemzés Hess-táblán dokumentálva, perimetriás eljárás, a phoriák vizsgálata Maddox módszere szerint, szükség szerint myographia.

c) A manifesztálódott phoriák esetében részletes kivizsgálás, az alapbetegség felderítése és ez alapján történő minősítés szükséges. A kísérő kancsalság a 061 rovat alapján bírálandó el.

d) K: 6, 9, 11, 14, 22; F: 1-2, 4.

e) Szolgálati baleset (pl. sérülés, intoxicatio) következtében kialakult kancsalság vagy binocularis szemmozgások egyéb zavara szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként minősíthető.

069 A külsőfül betegségeiA3A4A5A6BNO
1.therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladásEKLGSKKH60-H62
2.alaki torzulások, hallásromlássalEEKLGSKLGS

a) Perichondritis cartilaginis auriculae, a külsőfül fertőzései (erysipelas, herpes, impetigo, furunculosis meati acustici externi, otitis externa, cholesteatoma et eczema auris externae), a fülkagyló szerzett deformitása, collapsus et exostosis canalis acustici externi.

b) Fülészeti vizsgálat, otoscopia, szükség esetén a külső hallójáratot szűkítő betegségeknél hallásvizsgálat, esetleg rtg. felvétel.

c) Minősítést csak a súlyosabb, recidiváló fertőzések, jelentős alaki torzulások és halláskárosodást előidéző esetek igényelnek. Therápiára resistens, eczematizált külső hallójárat-gyulladás diagnosisa felállítható, ha a glycerines dehydrálás után legalább három frekvencián 10 dB-es vagy nagyobb hallásjavulás mérhető.

d) K: 3-4, 6, 9, 11, 25; F: 1-2, 4.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a külsőfül betegségei elbírálása esetén nem igazolható, és csak a szolgálati balesetből eredő, szerzett külsőfül-deformitás esetén vélelmezhető.

070 A középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségeiA3A4A5A6BNO
1.jó gyógyhajlammalIAAAH65, H68-H69
2.elhúzódó lefolyás, átmeneti hallásromlássalEKLGSKK
3.elhúzódó lefolyás, tartós halláskárosodássalEEKLGSKLGS

a) Otitis media acuta nonsuppurativa, otitis media chronica (serosa, mucoides, allergica, exudativa), salpingitis tubae Eustachii, az Eustach-kürt elzáródása és egyéb betegségei.

b) Otoscopia, rhinoscopia anterior és posterior, epipharyngoscopia, a fülkürt katheteres átfúvása és az átfúvási hang értékelése, Schüller rtg., tympanometria: dobüregi nyomásmérés, tympanogramm értékelése, esetleg próba paracentesis, ismételt átfúvások és controll hallásvizsgálat.

c) -

d) K: 4, 6, 8-9, 11, 14-15, 21, 25; F: 1-2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés a középfül nem gennyes gyulladásai és az Eustach-kürt betegségei elbírálása esetén nem igazolható.

071 Középfül, csecsnyúlvány és dobhártya idült gennyes gyulladásai és
egyéb betegségei
A3A4A5A6BNO
1.egyszeri heveny gyulladásos esetekben, teljes gyógyulás és teljes
hallás esetén
AAAAH66, H70-H74, H95
2.szövődménymentes esetek és radicalis, valamint hallásjavító műtét
utáni állapot
KLGSKLGSKK
3.szövődményekkel járó esetek, recidivaEEEKLGS

a) Otitis media acuta et chronica suppurativa, mastoiditis acuta et chronica, perforatio membranae tympani, tympanosclerosis, a középfül adhaesiv betegségei, a hallócsontok egyéb szerzett rendellenességei, a középfül és a csecsnyúlvány cholesteatomája, radicalis fülműtét, tympanoplastica és stapedectomia utáni állapot.

b) Otoscopia, a dobhártya elváltozás microscopos vizsgálata, hangvilla vizsgálat, audiometria, Schüller rtg., rhinoscopia, epipharyngoscopia, szükség szerint, zárt dobüreg esetén tympanometria, cholesteatomas középfülgyulladásnál sipoly tünet vizsgálata.

c) A szerződéses és hivatásos állományba vétel (071.1, A5), valamint a külföldi szolgálat vállalása (071.1) otitis media chronica mesotympanalis formája konzervatív szakkezeléssel gyógyult esetében, valamint stapedectomia utáni állapot esetén is "E" a minősítés (071.1c esetén KLGS), mert gyakori a recidiva és a középfül zajvédelme hiányzik a stapedius-működés hiányában.

d) K: 4, 8-9, 11, 14, 21, 25; F: 1-2, 4, 6.

e) Szolgálati baleset (dörejártalom) következtében elszenvedett perforatio membranae tympani szolgálattal összefüggőnek véelelmezhető.

072 Szédüléses állapotok és az egyensúlyszerv egyéb zavarai, hallóideg
károsodás
A3A4A5A6BNO
1.jó gyógyhajlamú esetek, maradványtünetekkelEKLGSKKH81-H83,
2.Meniére-betegség (kezelésre resistens)EEKLGSKLGSH93, H94
3.tartós labyrinthus-működési zavar, mely gyógykezelésre nem reagál
(kinetosis)
EEEKLGS

a) Méniére-betegség, benignus paroxysmalis vertigo vagy nystagmus, neuronitis vestibularis, centralis positionalis nystagmus, labyrinthitis, a labyrinthus fistulája és sikeres műtét utáni állapota, a labyrinthus működésének egy- vagy kétoldali kiesése, a labyrinthus hypersensitivitása, kinetosis, tinnitus.

b) Anamnesis felvétele, a szédüléses rohamok pontos értékelése, otoscopia, audiometria: küszöb és küszöb feletti vizsgálatok, Schüller, Stenvers, nyaki gerinc rtg. Otoneurológiai: spontán tünetek vizsgálata ENG-vel, a labyrinthus forgatásos és kalóriás ingerlése, szükség esetén neurológiai, szemészeti és rheumatológiai vizsgálat, kiegészítő rtg. felvétel, kétirányú koponya CT és kórházi kivizsgálás.

c) Az 1. alszakaszhoz tartoznak a hajó, a repülőgép és a gk. mozgásával szembeni fülérzékenység. Ezen érzékenység szoktatással és psychotherápiával rendszerint csökkenthető. A 2. alszakaszba soroljuk a kifejezett Méniére-betegséget, amelyre a rohamokban jelentkező és fülzúgással járó szédüléses és perceptios jellegű - a roham alatt erősen romló - halláscsökkenés a jellemző. Diagnosisa felállítható, ha glycerines dehydrálás után legalább 3 frekvencián 10 dB-es vagy ennél nagyobb hallásjavulás mérhető. Oki kezelése nem megoldott, tüneti kezelése mellett bármikor jelentkezhet Méniéres-roham, ezért a szerződéses és hivatásos állományba vételkor 072.1/A5 minősítése "E". A 3-as alszakaszhoz tartozik a mozgásbetegség, a kinetosis. A kinetosis gyanúja esetén Coriolis-vizsgálat szükséges.

d) K: 2-4, 6, 9, 11, 14, 25; F: 1-2, 4.

e) A szolgálati baleset után visszamaradt szédülés vagy egyéb egyensúlyszervi zavar szolgálati kötelmekkel összefüggő betegségként vélelmezhető.

073 A belsőfül gócos kötőszövetes csontos elfajulása (otosclerosis)A3A4A5A6BNO
1.enyheEKLGSKKH80
2.súlyosEEEKLGS

a) Otosclerosis.

b) Otoscopia, Weber-, Rinne-, Gelle, audometria, tympanometria: dobüregi nyomás mérése, tympanogramm, stapedius reflex vizsgálata, esetleg dobhártya mozgathatóságának vizsgálata pneumaticus tölcsérrel, tuba átfúvás, utána hallásvizsgálat controll.

c) Mivel az otosclerosis progrediáló folyamat, enyhe formája is 073.1, A3 rovatokban "E" minősítést igényel.

d) K: 2, 4, 9, 11, 14, 25; F: 1-2, 4, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

074 HalláscsökkenésA3A4A5A6BNO
Egyoldali:H90-H91
1.I. fokúKLGSKKK
2.II. fokúEKKK
3.III. fokúEKLGSKLGSKLGS
4.IV. fokúEKLGSKLGSKLGS
Kétoldali:
5.I-I. fokúKLGSKKK
6.I-II., II-II., I-III., II-III., I-IV. fokúEKLGSKLGSKLGS
7.III-III., II-IV., III-IV., IV-IV. fokúEEKLGSKLGS

I. fokú: 20-30 dB mérsékelt halláscsökkenés

II. fokú: 31-60 dB, kifejezett nagyothallás

III. fokú: 61-90 dB, súlyos nagyothallás

IV. fokú: 90 dB felett, gyakorlatilag süket

A hallás elbírálásánál a beszéd megértése a döntő. A beszédzónában észlelt küszöbérték-csökkenésnek megfelelő dB-értékek súgott beszéd hallás (sb) távolságában kifejezve:

20 dB = 4 m sb

30 dB = 2 m sb

40 dB = ac. sb

40 dB-nél rosszabb vagy magas hangfrequentiánál is meglévő küszöbérték-csökkenés esetén a súgott beszédet nem hallja.

a) Presbyacusis, múló ischaemiás süketség, a fül zajtraumája, zaj okozta hallásvesztés, a hallás hirtelen elvesztése, a vezetéses hallás elvesztése, sensorineuralis surditas, kevert típusú süketség, süketnémaság.

b) Otoscopia, hangvilla vizsgálat: Weber, Rinne, küszöbaudiometria, küszöb feletti vizsgálatok, pl. regressios vizsgálatok (SISI, Fowler), beszédaudiometria, szükség szerint, féloldali halláscsökkenésnél nagy oldalkülönbség esetén összehasonlító Stenvers rtg., otoneurológiai vizsgálat, hallásfáradékonyság vizsgálata, neurológiai vizsgálat.

Ha a halláscsökkenést balesetszerű zajártalom (dörejártalom) okozta, a minősítéshez a katonai szervezetnél baleseti jegyzőkönyvet kell felvenni. Egyéb zajártalom esetén a katonai szervezet foglalkozási betegség adatlapja szükséges arról, hogy a zajkárosodott 1966. július 1-jétől 5 évet meghaladó ideig hallást károsító zajban dolgozott.

c) A halláscsökkenés fokát súgott beszéd hallás, illetve audiogramm esetén decibel (dB) értékben határozzuk meg. A megadott értékek irányadók a különböző alpontokba való besorolásra, nem lehet azonban a határeseteknél teljes mértékben tekintetbe venni. A besorolás legyen értelemszerű. Külön kell értékelni a beszédzónában (500-1000-2000 Hz-en) észlelt küszöbértékek csökkenését. Az egészségügyi alkalmasság elbírálásánál ugyanis döntő jelentősége van a beszédmegértés vizsgálatának. A 074 1. és 5. pontjában az E minősítés csak a beszédfrekvenciákon (500-1000-2000 Hz-en) mérhető I. fokú halláscsökkenés esetén javasolt.

d) K: 2, 4, 6, 8-9, 11, 14, 25; F: 1-2, 4.

e) A már említett feltételek mellett acut vagy chronicus zajártalom hatására kialakult halláscsökkenés szolgálati betegségként vélelmezhető. Ennek elbírálása során különös gonddal kell mérlegelni a zajbehatás intenzitását, időtartamát, a zajvédő eszközök használatát, a korral járó nagyothallást, a halláscsökkenés stádiumát és várható prognosisát. Magasabb életkor esetén, a döntés meghozatalakor figyelembe kell venni az életkorral arányos halláscsökkenést.

A szív és az erek betegségei (075-093)

075 A szív gyulladásos betegségeiA3A4A5A6BNO
1.carditis utáni állapot vitium nélkülAAAAI00-I02, I09, I30-I33
2.heveny, félheveny carditis következményes vitiummalEEEKLGS

a) Febris reumatica, vírus és egyéb kóreredetű carditis (endo-, myo-, pericarditis), bacterialis endocarditis,

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, ASO titer LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, EKG, terheléses EKG, mellkas rtg., echo-cg, szívizom biopsia, góckutatás.

c) A 075.1 rovat szerint 4 éven belül a minősítés "I", 4 év után vitium nélkül gyógyult esetben lehet "A", zárójelentések alapján a visszatérő carditis elbírálása lehet "E". 075.1 rovat szerint a gyógyulásig tartós eü. szabadság biztosítása válhat szükségessé.

d) K: 1-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) A betegség keletkezésében fontos szerepet játszik az öröklött hajlam (immunogeneticai tényező), ezért a katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

076 A kéthegyű, a háromhegyű és az aortabillentyű szerzett betegségeiA3A4A5A6BNO
1.szívelégtelenség tünetei nélkülEKLGSKLGSKLGSI05-I09
2.mérsékelt szívelégtelenség tüneteivelEEKLGSKLGS
3.súlyos szívelégtelenség tüneteivelEEEE

a) Stenosis mitralis, insufficientia valvulae mitralis, stenosis aortae, inofufficientia aortae, stenosis ostii venosi dextri, insufficientia valvulae tricuspidalis. Mitralis prolapsus syndroma a 175-ös szakasz szerint minősül.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, antistreptolysin-titer, LE-sejt, Rose-próba, haemokultura sorozatvizsgálata, sz. sz. EKG, terheléses EKG, Echo, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio).

c) A vitium kórjelzése során a fizikális leleten (a relatív szívtompulat nagysága, a zörej punctum maximuma, vezetődése, jellege, időtartama, a nagyerek második hangjának viselkedése, jellege stb.) kívül a kórelőzmény adatait (lezajlott rheumás láz, tonsillitis follicularisok stb.) is értékelnünk kell. A systolés zörej esetén gondolni kell functionális eltérés lehetőségére is! Az aorta vitium megítélése szigorúbb, hiszen itt egy, illetve az első decompensatio már súlyos bal szívfélelégtelenséget jelenthet.

d) K: 1-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

077Magasvérnyomás-betegségA3A4A5A6BNO
1.Praehypertensios állapot, hyperkinesis enyhe formájaKLGSAAAI10-I15
2.Hypertonia essentiális átmeneti vérnyomás-
emelkedéssel, kezelésre jól reagáló
KLGSKKK
3.Hypertonia essentiális tartós vérnyomás-emelkedésEKLGSKLGSKLGS
4.Tüneti és essentiális hypertonia szövődményes esetei mérsékelt és
súlyos functiozavarral
EEEKLGS

a) Hypertonia essentialis, hypertonia secundaria, hypertoniás szív- és vesebetegség, hyperkinesis.

b) Hypertoniáról beszélünk, ha a nyugalomban mért vérnyomás három különböző alkalommal legalább 1 hetes időközben mérve meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket. A vérnyomást meg kell mérni mind a két karon, sőt a lábon is fekvő, valamint álló testhelyzetben. A kórházi osztályos kivizsgálás során, a csapatgyengélkedőn napokon át mért vérnyomás szélső értékeit fel kell tüntetni a felülvizsgálati táblázaton.

We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, Se Na, K, Ca, P, húgysav, vizelet bacteriológia, VMA, EKG, mellkas rtg., hasi UH, szemfenék vizsgálata, sz. sz. vizeletkoncentrálás, creatinin-clearance, aldosteronürítés, vizelet pressoraminok, Histamin- vagy Regitin-próba, renalis angiographia, radiorenographia, vesék szeparált vizsgálata, vesetűbiopsia, echo-cg, ABPM, Holter vizsgálat.

c) Terheléses EKG-vizsgálattal tisztázhatók a megengedett fizikai terhelések. Praehypertensio jelének tekinthetjük, ha terhelésre a vérnyomás a normális felső határát meghaladja és csak lassan normalizálódik. A praehypertensios jeleket komolyabban értékeljük és a 077 2. pont szerint minősítjük, ha a családban már több hypertensiós beteg van, illetve volt. Ugyanitt minősítjük az átmeneti és a jól kezelhető tartós emelkedett vérnyomás eseteit. 100 Hgmm vagy annál magasabb diastolés érték a vérnyomás-emelkedés tartós voltára utal.

Hivatásos állományba, szerződéses állományba vételkor , valamint a katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor a minősítés "E". 077/2-es rovatban szereplő enyhe esszeciális hypertonia jól kezelhető, kis gyógyszerigényű, ritka ellenőrzésre szoruló állapot esetén KLGS "A",

d) K: 2-4, 6, 11-14, 16, 18, 21, 24; F: 1-3, 6, 8.

e) Essentiális hypertoniát nem lehet a katonai kötelmekkel összefüggőnek tekinteni, azonban egyes tüneti hypertensiókat lehet akkor, ha az alapbetegség szolgálat következménye (pl. meghűlés következtében kialakult idült uroinfekció talaján kialakult vesebetegség).

078 Vérellátási (ischaemiás) szívbetegségA3A4A5A6BNO
1.Koszorúserek elmeszesedése okozta ritka angina pectoris EKG-
eltéréssel
EKLGSKLGSKLGS120-125
2.Szívizominfarctus utáni állapot stenocardia és decompensatio nélkülKLGSKLGSKLGSKLGS
3.Koszorúserek elmeszesedése okozta gyakori angina pectorisEEEKLGS
4.Szívizominfarctus utáni állapot stenocardiával és decompensatioval
vagy szívaneurysma
EEEE

a) Infarctus myocardii, Dressler-féle syndroma, angina pectoris, coronaria sclerosis, aneurysma cordis.

b) Rutinvizsgálatok, rizikófaktorok, SGOT, SGPT, EKG, terheléses EKG, echocardiographia, coronarographia, Troponin I, CK szívizotóp vizsgálat.

c) 078.3/A6 rovat szerint, ha a kétdimenziós Echo-vizsgálat (non invasiv), vagy a ventriculographia (invasiv) jó, vagy viszonylag jó bal kamra functiot mutat, a minősítés lehet "K" fél vagy egyéves controll mellett. 078.4 rovat szerint haemodynamikai vizsgálatig, esetleg műtétig tartós eü. szabadság, sikeres műtét után "KLGS", sikertelen műtét után a minősítés "E".

d) K: 1-4, 6, 11-14, 16, 18, 21, 24; F: 1-3, 6, 8.

e)A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a hadsereg specificus tényezői (erős testi vagy psychés terhelés) és a szívinfarctus között időben összefüggés bizonyítható és a terhelés szokatlan és az átlagosnál jelentősen magasabb volt (pl. gázálarcban végzett erős testi munka, ijedtség vagy félelmi reactió előre nem látható helyzetek miatt). Állandó konfliktushelyzetek vagy tartós psychés többletterhelés nem fogadhatók el szívinfarctus kiváltó okaként.

079 A tüdő-keringés betegségeiA3A4A5A6BNO
1.heveny pulmonalis szívbetegség utáni véglegesen gyógyult állapot
functiokárosodás nélkül
KKAAI26-I28
2.heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot, mérsékelt
functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra
decompensatioja nélkül
EKLGSKLGSKLGS
3.heveny pulmonalis szívbetegség utáni állapot súlyos
functiokárosodással, vagy idült pulmonalis szívbetegség a jobb kamra
decompensatioja esetén
EEEKLGS

a) Cor pulmonale acutum, embolia pulmonum, hypertensio pulmonalis idiopathica, cor pulmonale chronicum, a pulmonalis keringés egyéb zavarai.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. bilirubinszint, SGOT, SGPT, LDH, EKG, mellkas rtg., tüdőscintigraphia, a respiratios insufficientia kimutatása vér-gáz analitikai és légzésfunctios vizsgálatokkal, alvadási faktorok (örökletes alvadási zavar), echo-cg vizsgálat.

c) Tüdőembólia lezajlása után functiokárosodás nélküli esetben is 079 1. pont szigorúbb "K" elbírálás szükséges. Műtét vagy baleset utáni embólia vagy vetélés utáni embólia enyhébb megítélés alá eshet.

d) K: 1-4, 6, 11-14, 16, 18, 21, 24; F: 1-3, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha szolgálati balesetből származó acut túlnyomásos pneumathorax következtében támad a cor pulmonale kialakulása.

080 SzívizombántalomA3A4A5A6BNO
1.mérsékelt functiozavarralEKKKI42
2.súlyos functiozavarralEEEKLGS

a) Primaer és secundaer cardiomyopathiák tartoznak ide.

b) Rutinvizsgálatok, SGOT, SGPT, gamma GT, EKG, terheléses EKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg.

c) Dilatativ cardiomyopathia (DCM) progresszív jellegénél fogva szigorúbb elbírálás alá esik, mint az obstuctív formák (HCM, HOCM).

d) K: 2-4, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

081 A szív ingerképzési és ingervezetési zavaraiA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákEAAAI44-I49
2.kp. súlyos formákEKKK
3.súlyos formákEEEKLGS

a) Atrioventricularis block, bal Tawara-szár block, bal anterior hemiblock, bal posterior hemiblock arborisatios block, jobb Tawara-szár block, sinoatrialis és sinoauricularis block, WPW-syndroma, LGL-syndroma, supraventricularis paroxysmalis tachycardia, ventricularis paroxysmalis tachycardia, auricularis fibrillatio és flutter, ventricularis fibrillatio és flutter, extrasystolia, sinus ritmuszavar.

b) Arrhythmia jellegére utaló részletes anamnesis, az arrhythmia előtti életszakaszban alkalmazott gyógyszeres therápiának a tisztázása, EKG (sz. sz. terheléses vagy Holter monitoros elektrofiziológiai vizsgálat).

c) Az ingerképzési-ingervezetési zavar súlyosságának megítélésénél mindenekelőtt az aetiologiát és a therápia hatékonyságát kell mérlegelni. A congenitalis eredetű zavarok enyhébb elbírálást igényelnek.

081.1. szerint minősítendők: LGL-syndroma, szövődménymentes WPW-syndroma, sinus coronarius rhytmus, intraventricularis-intrauricularis-interauricularis vezetési zavar, sinus bradycardia, ritkán fellépő nodalis rhythmus, monotop pitvari extrasystolia, bal post. hemiblock, jobb Tawara-szár block, tartósan (évekre) megszüntethető "magányos" csak az anamnesisben szereplő pitvar fibrillatio.

081.2. szerint minősítendők: ritka és rövid ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, gyakori nodalis rhytmus (vándorló ingerképzés), bal anterior hemiblock, elvétve rendszertelenül és a vulnerabilis fázison kívül jelentkező monotop kamrai extrasystolia, bal posterior hemi-block.

081.3. szerint minősítendők: gyakori és hosszabb ideig tartó supraventricularis és atrioventricularis nodalis (a-v junctionalis) paroxysmalis tachycardia, ventricularis tachycardia, arborisatios block, bifascicularis block, trifascicularis block, elsőfokú a-v block rendszeres gyakori controll mellett, másodfokú és pace-makerral jól corrigált harmadfokú a-v block, rendezett halmozott vulnerabilis fázisban jelentkező, vagy polytop kamrai extrasystolia, sérült sinus syndroma, tartósan nem szüntethető paroxysmalis és cardiálisan compenzált chronikus pitvarfibrillatio, sinuauricularis block. Chronikus pitvari fibrillatio cardialis decompensatio tüneteivel és a pace-makerral rosszul corrigálható rhytmuszavarok esetén minden rovat szerint "E" minősítés hozható.

d) K: 1-4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) Mivel a szív ingerképzés és ingervezetési zavarok (a congenitalis rhytmuszavarokon kívül) mindig csak egy meghatározott alapbetegség tünetei lehetnek, a katonai kötelmekkel való összefüggést is e betegségek megítélése alapján kell eldönteni.

082 SzívelégtelenségA3A4A5A6BNO
1.rejtett elégtelenség eseténEKLGSKLGSKLGSI50
2.mérsékelt elégtelenség tüneteivelEEEKLGS
3.súlyos elégtelenség tüneteivelEEEE

a) Pangásos szívelégtelenség, jobb szívfél-elégtelenség, bal szívfél-elégtelenség (asthma cardiale, balkamra-elégtelenség, oedema pulmonum acutum).

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, rutinvizsgálatok, Se. kreatinin, UN, EKG, terheléses EKG, Holter monitoros EKG, kerékpár ergometria, echo-cg, coronarographia, mellkas rtg., testsúly.

c) 082.1. szerint kell minősíteni csak a nehéz testi munkára jelentkező és a munka iramának csökkentésére gyorsan múló decompensatios tünetek esetén.

082.2. szerint minősítendők a normális, megszokott munkakörben is egy bizonyos idő múlva estére decompenzálódó betegek.

082.3. szerint minősítendők a munka nélküli, de fent járó életmód mellett is decompenzált, valamint a teljes nyugalomban fekve is decompenzált betegek.

d) K: 2-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a szívelégtelenséget kiváltó betegség alapján történik.

083 Szívműtét utáni állapotok, valamint rosszul meghatározott
szívbetegségek
és szövődmények
A3A4A5A6BNO
1.enyhe formákKLGSKKKI51, I97
2.kp. súlyos formákEKLGSKLGSKLGS
3.súlyos formákEEEE

a) Szívműtét utáni functionalis zavarok, postcardiotomiás syndroma, myocarditis (arteriosclerosis említésével), degeneratio myocarditis (arteriosclerosis említésével), arteriosclerosis cardiovascularis, cardiomegalia, chorda tendinea szakadása, szemölcsizmok szakadása.

b) Lásd az előző szakasz előírt vizsgálatait.

c) A felülvizsgálati táblázaton fel kell tüntetni az elvégzett szívműtét fajtáját. A nyitott műtétek közül a pitvari és kamrai sövény zárása, a ductus Botalli persistens megszüntetése az esetek nagy részében teljes gyógyulást eredményez, ezért enyhébb elbírálás ajánlott, "A" minősítés adható. A nyitott vagy motoros műtéteknél a coronaria bypass esetén mindig sorsdöntő a nem operált ágak állapota (coronarographia), továbbá a szívizom károsodása (ventriculographia). A billentyűpótlással járó műtétek utáni állapot szigorúbban ítélendő meg, mert a műtétek már a NYHA szerinti II-III. stádiumban történnek.

d) K: 1-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

084 A központi idegrendszer keringési zavaraiA3A4A5A6BNO
1.múló működési zavarok, nem organicus (reflexes) eredettelEKAAI60-I69
2.ismétlődő organicus eredetű múló működési zavarokEKLGSKLGSKLGS
3.mérsékelt defectussalEKLGSKLGSKLGS
4.tartós defectussalEEEKLGS

a) Itt minősítjük a TIA-t, a nyaki verőerek, agyi erek szűkületét, elzáródását, thrombosisát, ill. az emiatt fellépő kórképeket, a subarachnoidális vérzéseket, agyi embóliát, thrombosist stb., valamint az általános tünetekkel járó agyérelmeszesedést, a hypertensiv encephalopathiát, az agyi aneurysmákat, az arteritis cerebralist, Moyamoya-betegséget és a cerebrális vénás synusok thrombosisát.

b) Neurológiai osztályos kivizsgálás, carotis Doppler, továbbá transcraniális Doppler, kezelés, sz. sz. angiographia, CT, koponya MRI, laboratóriumi vizsgálatok a differential diagnosishoz szükséges mértékben.

c) A 084.1., ill. 084.2. szerint minősítendők az intermittaló keringési zavarok, Barre-Lieou és pseudo-menier syndromák, a localisalható vasomotoros zavarok, az ismétlődő collapsusok, steel syndromák.

d) K: 1-4, 6, 9, 11-14, 17-19, 21, 23-24; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés trauma vagy toxicus károsodás körülményeinek függvénye.

085 ÉrelmeszesedésA3A4A5A6BNO
1.keringési zavar nélkülKLGSAAAI70
2.az érintett szerv mérsékelt keringészavarávalEKLGSKLGSKLGS
3.az érintett szerv súlyos keringészavarával, vagy veszélyes localisatio
esetén
EEEE

a) Arteriosclerosis, atheroma, endarteritis obliterans, az aorta, a vesék verőerei, a végtagok verőerei, egyéb verőerek arteriosclerosisa.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, vércukor se kreatinin, UN, se összfehérje, elfo, szükség esetén autoimmun betegségekre vonatkozó laboratóriumi vizsgálatok, se cholesterin és frakciói, triglycerid, EKG, mellkasröntgen, oscillometria, Doppler vizsgálat, szemfenék vizsgálat, angiográfia.

c) A minősítést az érintett szervek vérkeringési zavarának mértéke és következményei határozzák meg.

d) K: 2-4, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

086 Verőér helyi tágulata (aneurysma)A3A4A5A6BNO
1.tüneteket és panaszt nem okozó aneurysmaEKLGSKKI71-I72
2.aneurysma műtét utáni állapot enyhe maradványtünettelEEKLGSKLGS
3.panaszt és nyomási tünetet okozó aneurysmaEEKLGSKLGS
4.aneurysma műtét utáni állapot súlyos maradványtünettelEEEKLGS

a) Aorta-aneurysma (hasi, mellkasi, dissecans), egyéb aneurysma (felső végtagok verőerei, vese verőerek, arteria iliaca, alsó végtagok verőerei). A cerebralis aneurysma 084. szakasz, a szív aneurysma 078. szakasz szerint minősítendő.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, VDRL, rutin laboratóriumi vizsgálatok (vérkép, kémia, coagulogramm, összlipoid stb.), EKG, UH, CT, MRI, mellkas, arteriographia/DSA/, neurológiai, szemészeti szakorvosi vizsgálat.

c) Az artériák ectasiái általában teendőt nem igényelnek. Aneurysmának nevezzük azt a körülírt tágulatot, amelynek átmérője legalább másfélszer meghaladja az adott érszakasz normális átmérőjét. Lehetnek tünetmentesek, okozhatnak krónikus tüneteket dislocatio, kompresszio, urusatio által, okozhatnak akut tüneteket ruptura, perforatio, embolisatio stb. révén.

Specifikus jelek lehetnek: végtagischaemia (embolia), aneurysma trombosis, emésztési zavarok (hasi kompresszió, viscerális ér trombosis), nagy systoles zörej, keringési terhelés jelei (aortocavalis fistula), gerincfájdalom (csigolyaurusatio), rekedtség (n. recurrens paresis thoracalis aneurisma növekedése miatt), uréterkompresszio (iliaca aneurysma növekedése), mélyvénás thrombosis (a. popl. Aneurysma okozta kompresszio). A hivatásos és szerződéses állományúakat a fentiek figyelembevételével kell minősíteni. Aneurysma dissecans minősítése minden esetben és rovatban "E".

d) K: 2-4, 11-12, 14, 16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

087 Egyéb perifériás érbetegségA3A4A5A6BNO
Angiopathiák:I73
1.enyhe formákEKLGSKK
2.súlyos formákEEEKLGS
Thromboangitis obliterans (Bürger-féle betegség)
3.hosszabb tünetmentes stationaer állapot eseténEKLGSKK
4.műtét utáni állapot enyhe maradványtünettelEEKLGSKLGS
5.műtét utáni állapot súlyos maradványtünettel, valamint visceralis
kerintési zavar esetén
EEEKLGS

a) M. Raynaud, Raynaud-syndroma, acrocyanosis, erythrocyanosis, erythromegalia, arteria-spasmus, perifériás érbetegség, thromboangitis obliterans.

b) Előző egészségügyi dokumentáció. Rutin laboratóriumi vizsgálatok. Az autoimmun-betegségek, illetve cryopathiák kimutatására és a collagen rendszerbetegségek kizárására irányuló vizsgálatok. M. Raynaud vagy Raynaud-syndroma esetén a rohamok leírása a beteg által elmondottak vagy az orvos megfigyelése alapján, ujjak állapota a rohammentes időben. Bürger-féle betegség esetén claudicatio intermittens és jelentkezése feltételeinek pontos leírása, oscillometria. Angiologiai szakkonzílium, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, sz.sz. angiographia, bőr vagy izombiopsia.

c) Acrocyanosis esetén a kiálló testrészek szederjesek kis hideg hatására. Többnyire csak kozmetikai jelentősége van, panaszt nem okoz. Minősítése 087.1/A5 szerint lehet "K". Raynaud-syndromás roham súlyosságát az elkékülés és a fájdalom foka, a roham időtartama és a rohamok ismétlődésének gyakorisága adja meg. 087.3. alszakasz szerint a Bürger-kór konzervatív kezeléssel egyensúlyban tartható formái minősítendők.

087.4. alszakaszba a Bürger-kór miatt operált esetek tartoznak, melyek trophikus zavarral, illetve dysbasiával járnak, esetleg a műtéthez minor amputatio társul.

087.5. alszakasz szerint minősítendők a Bürger-kór miatt operáltak, ha a műtéthez nagyobb amputatio társul, vagy komoly ischaemiás tünetek maradnak vissza, valamint a Bürger-kór visceralis ereken manifesztálódó esetei.

d) K: 2, 3, 6, 11, 15, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

088 Verőeres vérrögösödés és emboliaA3A4A5A6BNO
1.az érintett szerv mérsékelt functiozavara eseténEEKKI74
2.az érintett szerv súlyos functiozavara eseténEEEKLGS

a) Infarctus embolicus, infarctus thromboticus, occlusio.

b) Előző eü. dokumentáció, Doppler-vizsgálat, provocatios próbák, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, ennek döntése alapján angiographia.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapításánál a betegség súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható.

d) K: 1-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

089 A kis artériák gyulladásos elfajulása és rokon állapotokA3A4A5A6BNO
1.tartós remissio eseténEKLGSKLGSKLGSI77
2.súlyos szervi laesio eseténEEEKLGS

a) Periarteritis nodosa, Wegener-féle granulomatózis, Takayasau-féle betegség, arteritis temporalis, allergiás és autoimmun eredetű vaszkulítiszek.

b) VDRL, We, teljes vérkép és vizelet, Se creatinin, UN, kórképnek megfelelő immunológiai vizsgálatok, mellkas rtg., bőr, izmok próba-excisiója és szövettani vizsgálata, esetleg a vese vagy a máj tűbiopsiája.

c) A végleges minősítésre a hosszas bizonytalan kórlefolyás miatt már esetleg előbb "K"-ra minősített betegeknél kerül sor. A rossz prognózis miatt hivatásos és szerződéses állományúak esetében az enyhébb vagy hosszabb ideje stagnáló esetekben az elbírálás lehet egyéni. Kivételt csak az arteritis temporalis képezhet, ha a rendszerint műtéttel panaszmentessé tett betegen hosszabb ideje egyéb lokalizációra utaló jel nem észlelhető (089.1 és A6 esetén "A" minősítés is szóba jöhet).

d) K: 2, 4, 11-12, 14-15, 17-18, 21; F: 1-4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

090 Visszér és visszérrögösödéses gyulladásA3A4A5A6BNO
1.végtagok felületes venagyulladása vagy thrombosisaEAAAI80-I82
2.végtagok nem ismétlődő mély venathrombosisa jó collateralis
keringéssel
EKLGSKK
3.végtagok mély venathrombosisa mérsékelt helyi keringési zavarralEEKLGSKLGS
4.végtagok ismétlődő mély venathrombosisa súlyos helyi keringési
zavarral, valamint az egyéb visszeres embólia és thrombosis
EEEKLGS

a) Thrombophlebitis, phlebitis suppurativa, vena portae thrombosis, thrombophlebitis migrans, Budd-Chiari- syndroma.

b) Előző eü. dokumentáció, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és angiológiai szakkonzílium, szükség esetén phlebographia.

c) 090.2. alszakasz szerint minősítendők mind az alsó, mind a felső végtagon egy alkalommal előforduló mélyvénás-thrombosis, valamint a v. iliaca szintű és a v. cava inferior szintű thrombosis utáni állapot, ha secunder varicositas és végtagoedema nem társul.

090.3. alszakaszba tartoznak az előző alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, illetve terhelésre kialakuló végtagoedema társul. A 090 rovat minden alszakasza szerint csak "E" döntés adható.

090.4. alszakaszba tartoznak az előző két alszakaszban említett kórképek, ha secunder varicositas, állandó oedema és trophikus zavar társul.

d) K: 1, 2, 4, 6, 11, 14; F: 1, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés legtöbb esetben nem vélelmezhető. Kivételt képeznek phlebothrombosis vagy thrombophlebitis azon esetei, amelyek kialakulását szolgálati baleset vagy tartós megterhelés okozta, és a kettő közötti összefüggés a sérülés helyét és időpontját illetően bizonyítható.

091 Az alsó végtag visszértágulataiA3A4A5A6BNO
1.eredményes műtét utáni állapotKLGSAAAI83
2.kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophiás zavar nélkülKLGSAAA
3.kis kiterjedésű visszértágulat gyulladás vagy trophiás zavar esetén,
valamint nagy kiterjedésű visszértágulat említett elvátozások nélkül
EKLGSKK
4.műtét utáni állapot mérsékelt keringési zavarralKLGSKLGSKLGS
5.műtét utáni állapot súlyos keringési zavarralEEKLGS

a) Varicositas, ulcus varicosum (alsó végtagon, vagy egyéb lokalizációjú).

b) Fizikális vizsgálat, vérzési-alvadási rendszer laboratóriumi vizsgálata, belgyógyászati és szükség esetén angiológiai szakkonzílium, angiológiai javaslatra phlebographia.

c) 091.1. alszakaszba tartozik az alsó végtagon eredményes visszérműtét utáni állapot, recidiva nélkül.

091.2. alszakaszba a kis kiterjedésű visszértágulat gyulladásos és trophicus zavar nélkül.

091.3. alszakasz szerint minősítendők a primer varicositas, az ehhez társuló pigmentatio crusis, ulcus varicosum, valamint a primer varicositas előrehaladott esetei.

091.4. alszakaszba tartozik a visszérműtét utáni állapot terhelésre kialakuló lábszár-oedemával.

091.5. alszakaszba a visszérműtét után fennálló ulcus crusis, illetve állandó lábszár-oedema, recidiv varicositassal vagy anélkül.

d) K: 3, 4, 6, 9, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

092 AranyérA3A4A5A6BNO
1.szövődmény nélkül hatásos konzervatív kezelés eseténKLGSAAAI84
2.szövődménnyel, sikeres műtét utáni állapot eseténKLGSKLGSKK
3.szövődménnyel, gyakori recidiva és ismételt műtét szükségessége
esetén
EEKLGSKLGS

a) Nodus haemorrhoidalis recti internus et externus (thromboticus haemorrhagicus, prolapsus, strangulatus, ulcerosus).

b) Digitalis és rectoscopos vizsgálattal tisztázni kell a haemorrhoidalis csomók helyét (külső, belső "aranyeres" csomók), esetleges szövődményeit.

c) A katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor 092.1-2, és hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés "E".

d) K: 3; F: 0.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

093 Alacsony vérnyomásA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákKLGSAAAI95
2.kifejezett formákEKLGSKK

a) Hypotonia orthostatica, hypotonia chronica, collapsus (elhúzódó is), syncope.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a vérnyomás különböző testhelyzetben végzett mérése, EKG fekvő és álló helyzetben, echo-cg, Holter vizsgálat a hypotonia aetiológiai tisztázása szükséges.

c) A normálisnál alacsonyabb vérnyomás önmagában nem indokolja az alkalmasság korlátozását. Az átlagosnál alacsonyabb értékek nem ritkán fordulnak elő nagy fizikai teljesítőképességgel rendelkező emberek között is. A minősítés klinikai tünetek esetén (fejfájás, szédülés, fáradékonyság, collapsus hajlam), ha azok az anamnesisben bizonyítottan szerepelnek (csapatorvosi jellemzés!), korlátozással alkalmas. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 093.1 "E".

d) K: 1, 2, 4, 6, 11-12, 14, 16-19, 21; F: 1-4, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

A légzőszervek betegségei (094-105)

094 Az orrnyálkahártya daganata (orrpolyp)A3A4A5A6BNO
1.Egyik vagy mindkét orrfél érintettsége esetén műtét után tünet és
panaszmentes recidíva nélkül
KLGSKLGSKLGSKLGSJ33
2.Mindkét orrfél nehezített légzése vagy teljes elzártsága eseténEEKLGSKLGS
3.Gyakran recidiváló, sokszor operált esetekEEKLGSKLGS

a) Polypus cavi nasi, conchae, nasopharyngis, polypus-sinus ethmoidalis, frontalis, maxillaris, sphenoidalis.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. arckoponya CT, sz. sz. orr- és melléküregek endoscopos vizsgálata, allergológiai vizsgálat.

c) Ha a recidiv orrpolyp allergiás eredetű, a minősítés 095 1. pontja szerint történik.

d) K: 6, 14; F: 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

095 Az orrnyálkahártya idült betegségeiA3A4A5A6BNO
1.Enyhe formákKLGSAAAJ30-J31
2.Kp. súlyos formákEKLGSKK
3.Súlyos formákEEEKLGS

a) Rhinitis chronica, rhinitis allergica, ozaena.

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrváladék bacteriológiai vizsgálata, allergológiai vizsgálat, szükség szerint kórházi kivizsgálás, orr-endoscopia, sinoscopia.

c) Az alkalmasság megítélésében a klinikai kép a döntő! Súlyosnak számít a gyerekkor óta vagy több mint 6 éve fennálló betegség, amelyet korábban kivizsgáltak, kezeltek, esetleg hyposensibilizáló kezelésben részesült a beteg. Orr- és szempanasz mellett szezonálisan köhögés, terhelésre vagy éjjelente nehézlégzés lép fel. Szabadban, fűben fekve testszerte kiütés, esetleg Quincke oedema jelentkezik. Súlyos allergiás állapot a méh- vagy darázscsípést követő anaphylaxiás reakció. Súlyos a betegség, ha a tavaszi és nyár végi növények virágporára egyaránt erős +++ vagy ++++ érzékenységet találunk a Prick teszttel, s ez, összevetve a klinikai képpel, gyakorlatilag fél éven át tartó tüneteket jelent. Súlyosnak számít, évszaktól független panaszok esetén a ++++ háziporatka és penészgomba érzékenység, súlyos tünetekkel. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE 100 IU/ml, a spec-IgE magas. Légzésfunkciós vizsgálatnál szezonban a jelzett légúti obstrukció áll fenn. Ekkor indokolt szezonon kívül, lehetőleg panaszmentes állapotban a provokációs légzésfunkciós vizsgálat elvégzése, Ach-val vagy 10%-os KCl-dal, amely pozitív esetben a hörgőrendszer hyperreaktivitását igazolja. Súlyosnak számít az a pollenosis is, amely katonai idő alatt olyan tünetekkel kezdődik, amely akut ellátásra szorul a csapatnál.

Közepesen súlyos esetekben legfőbb tünet a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. Általában a beteget korábban is kezelték, tüneti kezeléssel egyensúlyban volt, jelenleg azonban kezeléssel nem befolyásolható. Több allergénre pozitív a bőrpróba, de döntően a nyár elején (fűszezon), vagy a nyár végén (parlagfűszezon) van komolyabb panasz. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE értéke 50-100 IU/ml között van, spec-IgE kimutatható, de alacsony titerű.

Enyhe forma esetén a betegnek kevés panasza van. Időnként tüsszögés, szemviszketés, enyhe nátha. Eddig orvoshoz nem fordult, mert annyira nem zavarta a panasz, gyógyszert nem szedett. A bőrpróba mérsékelt, ++ érzékenységet mutat nyár eleji vagy nyár végi pollenekre vagy háziporra. In vitro vizsgálatnál az össz-IgE alacsony vagy negatív, spec-IgE nem mutatható ki. Ilyen esetben is feltétlenül kísérjük figyelemmel a beteget, szezonálisan felmentetjük a terepfoglalkozások alól. A 095.1 rovat szerint a beosztás figyelembevételével "K" minősítés is adható.

Enyhe megbetegedési fokozat esetén, ha a szükséges gyógyszeres kezeléssel a beteg tünetmentes, egyéni mérlegelés alapján "A" és "K" minősítés is adható.

d) K: 21; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

096 Idült melléküreggyulladásA3A4A5A6BNO
1.recidiváló sinusitisekEKLGSKKJ32
2.torzító, műtét utáni állapotEKLGSKLGSKLGS

a) Sinusitis maxillaris chronica, sinusitis frontalis chronica, sinusitis ethmoidalis chronica, sinusitis sphenoidalis chronica, pansinusitis chronica, torzító műtét utáni állapotok, amelyek az arc, homlok alaki elváltozásával járnak (pl. Riedl-műtét).

b) Rhinoscopia anterior, posterior, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. orr endoscopia, sinoscopia, punctio.

c) 096.1/A6 rovat szerinti minősítésnél műtét esetén, ha az állapotváltozás kedvező, "A" minősítés lehetséges. Sikertelen műtét esetén "E".

d) K: 6, 21; F: 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

097 A gége, légcső idült betegségeiA3A4A5A6BNO
1.enyheEKLGSKKJ37
2.kp. súlyosEKLGSKLGSKLGS
3.súlyosEEEKLGS

a) Laryngitis chronica hypertrophica, laryngitis chronica sicca, laryngotracheitis chronica.

b) Indirect laryngoscopia, orrmelléküreg-rtg., sz. sz. direct laryngoscopia, laryngomicroscopia, fiberoscopia, allergológiai vizsgálat, légzésfunctios vizsgálat.

c) 097.1. alszakasz szerint minősítendők a therápiásan jól befolyásolható esetek.

097.2. alszakasz szerint a tartós kezelés mellett recidivára való hajlam esetén.

097.3. alszakasz szerint minősítendők az éveken át tartó kezelés mellett is súlyos panaszokkal (aphonia, nehéz légzés) járó esetek.

d) K: 21; F: 0.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csapatnál kedvezőtlen klímájú munkahelyen több mint öt éven át folyamatosan teljesített szolgálat esetén vélelmezhető.

098 A hangszalagok és a gége bénulásaA3A4A5A6BNO
1.egyoldali recurrens bénulás hangképzési zavarral, jó légzésfunctiovalEKLGSKKJ38
2.kétoldali recurrens paresis súlyos hangképzési és légzési zavarralEEEKLGS

a) Laryngoplegia, paralysis glottidis.

b) Indirect laryngoscopia, esetleg direct laryngoscopia.

c) Minősítést a bénulás oldalisága, a hangképzési és légzési zavar súlyossága, a therápiás kísérletek eredményessége határozzák meg.

d) K: 17, 21; F: 3-4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető. Kivételt képezhet a peripheriás eredetű hangszalag- és recurrensbénulás, ha az ideg szolgálati baleset következtében sérült.

099 Idült hörghurut és hörgőtágulatA3A4A5A6BNO
1.kis kiterjedésű, kevés köpettel, cardiorespiratoricus zavar nélkülEKLGSKKJ40-J42, J44
2.nagyobb kiterjedésű, sok köpettel, mérsékelt cardiorespiratoricus
zavarral
EEKLGSKLGS
3.nagy kiterjedésű, sok köpettel, súlyos cardiorespiratoricus zavarralEEEKLGS

a) Bronchitis chronica (simplex, obstructiva), bronchiectasia (congenitalis, szerzett, localisalt, diffúz).

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérgáz-analysis, köpet bacteriológiai, eo-sejtszám és cytológiai vizsgálata, EKG, kétirányú rtg. felvétel (bronchiectasia esetén mellkas CT), légzésfunctio (ha lehetséges testpletysmographia), bronchológiai vizsgálat, farmacodinamiás próba.

c) A két rész egy helyen történő minősítése miatt különös figyelmet kell fordítani a két betegségcsoport elkülönítésekor adódó sajátosságokra. A két kórkép együtt tárgyalására a bronchiectasia előfordulásának ritkasága miatt került sor. A bronchiectasia fennállása esetén az etiológia tisztázása különös jelentőséggel bír. Az obstructioval nem járó chr. bronchitis, illetve a kevés panaszt okozó bronchitis deformans minősítésekor a cél az állapot további romlásának megakadályozása (pl. exogen tényezők - por, gáz, füst - kiszűrése). Szolgálatot teljesítőknél ezen túlmenően rendszeres ellenőrzés, szükség szerint szanatóriumi beutalás. Az obstructioval járó chr. bronchitis súlyosságát az obstructio mértéke szerint, illetve a vérgázértékek alapján ítéljük meg (lásd a légzőszervek minősítésének irányelveit). Bronchiectasiáknál a kiterjedés nagysága és tüneti megnyilvánulása mellett a minősítéskor a folyamatot előidéző egyéb tüdőbetegséget is figyelembe kell venni. Tekintettel az irreverzíbilis állapotra, a szerződéses állományba és hivatásos állományba vételkor a minősítés "E".

A légzőszervi megbetegedések minősítésének irányelvei

A restrictiv, obstructiv, illetve vegyes jellegű légzészavarral járó tüdőmegbetegedések súlyosságának megítélésekor az alábbiakat kell figyelembe venni:

1. Restrictiv zavarok: A légzészavarok súlyossága mértékét a statikus légzésfunctios paraméterek a totálkapacitás (TC) és a vitáikapacitás (VC) határozzák meg. Pl. a TC és VC a kell-érték százalékában:

- enyhe fokú: 76-60%,

- kp. fokú: 60-50%,

- nagyfokú: 50% alatt.

2. Obstructiv zavarok: A légzészavar mértékét a dinamikus légzésmechanikai vizsgálatok (FVC, FEV1, PEF, MMEF, MEF 25, MEF 50, MEF 75, FEV1/FVC, Tiffenau, IGV) határozzák meg. Pl. a FEV1 a kell-érték százalékában:

- enyhe fokú: 60-80%,

- kp. fokú: 40-59%,

- súlyos: 40% alatt.

A légúti obstructio lényeges kritériuma a légúti áramlási ellenállás fokozódása. A resistance már kisfokú emelkedése (3,5-5 vízcm/1/s) fokozott légzési munkát igényel, nehézlégzés is jelentkezhet. 5 vízcm/1/s felett már kp. súlyos testi megterhelés mellett is légszomj lép fel. 10 vízcm/1/s felett már könnyű terhelés esetén is súlyos légszomj fordul elő. A légzészavar megítélésekor arról is tájékozódni kell, hogy a nyugalomban, illetve különböző megterhelés mellett a pulmonális gázcsere megfelelő-e, ami vérgáz-analitikai vizsgálatok segítségével határozható meg.

d) K: 2-4, 7-8, 11-12, 14-16, 21; F: 1-2, 6, 8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés bronchiectasia esetén nem igazolható. Az idült bronchitisnél, ha bizonyítható a katonai szolgálat teljesítése során az exogen tényező tartós, egyértelmű hatása, az összefüggés megállapítható.

100 TüdőtágulatA3A4A5A6BNO
1.enyheEKLGSKKJ43
2.kp. súlyosEKLGSKK
3.súlyosEEKLGSKLGS
4.veszélyesEEEKLGS

a) Emphysema pulmonum, bulla(e) pulmonum, emphysemás hólyag, Mac-Leod-féle syndroma.

b) We, teljes vérkép és vizelet, EKG, alfa 1 antitripszin meghatározás, mellkas-rtg. (kétirányú esetleg CT) átvilágítás, felvételek, légzésfunctio meghatározás (statikus, dinamikus paraméterek, testplethysmográfia, CO diffúziós kapacitás mérés) esetleg tüdőscintigráfia, ajánlott vizsgálat, továbbá a vérgáz-analysis.

c) A kompenzatorikus és ventil formáknál az alapbetegség minősítéséből indulunk ki. A folyamat súlyosságának megítélésénél abból indulunk ki, hogy az RV/TC és IGV, az RV milyen mértékben emelkedett, ill. a FEV 1 mennyivel csökkent.

d) K: 3-4, 6, 11-12, 14, 16-17; F: 1-4, 6, 8.

e) Fenti betegségek katonai kötelmekkel nem függnek össze.

101 Hörgi nehézlégzésA3A4A5A6BNO
1.rövid időtartam és ritka asthma rohamok jó cardiorespiratoricus
functioval
EKLGSKKJ45
2.hosszan tartó, de ritka asthma bronchiale rohamok mérsékelt
cardioprespiratoricus zavarral
EEKK
3.hosszan tartó és gyakori asthma bronchiale rohamok súlyos cardio-
respiratoricus zavarral
EEEKLGS

a) Extrinsic, intrinsic, vegyes, terheléses típusú asthma bronchiale.

b) Mellkas rtg., labor (vérkép quantitatív, qualitatív, alfa 1 antitripszin meghatározás), légzésfunkció (statikus és dinamikus parméterek, provokációs tesztek, aspecifikus, esetleg specifikus, hideg levegő, fizikai terhelés, farmakodinámiás vizsgálatok), Prick szerint bőrpróba. Negatív Prick teszt esetén a nutritív típusú allergénre való túlérzékenység, vagy rhinitis allergicara jellemző panaszok esetén össz. IgE és specIgE vizsgálat elvégzése javasolt. OMÜ. felvétel gégészeti szakvizsgálat.

c) A 101.1 rovat szerint a szerződéses és ht. állományba vételkor a minősítés "E".

d) K: 1-4, 6, 8-9, 11-12, 14-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

102 MellhártyagyulladásA3A4A5A6BNO
1.izzadmány vagy activ gümőkór említése nélkülAAAAJ85-J92
2.izzadmánnyal, szövődmény nélkül, egyéb bacteriális ok említésévelIKLGSKK
3.bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, mérsékelt
functiokárosodás esetén
EKLGSKKLGS
4.bacteriális eredetű izzadmány szövődménnyel, súlyos functiokárosodás
esetén
EEEKLGS

a) Itt minősítjük a nem gümőkóros mellhártyagyulladásokat (pl. pleuritis sicca, Bornholm-betegség formái, pleuritis diaphragmatica, pleuritis interlobaris, pleuritis fibrinosa). Maradványállapotok: adhaesio pulmonis et pleurae, calcificatio pleurae, pleuramegvastagodás.

Izzadmányos mellhártyagyulladások: pleuritis exsudativa bacterialis, nem gümőkóros, nem bacteriális (pl. haemothorax, haemopneumothorax, hydropneumothorax). Empyema fistulával vagy fistula említése nélkül. Egyéb megbetegedés részjelenségeként fellépő mellhártyaizzadmány esetei az alapbetegség elbírálásának alapelvei szerint minősítendők.

b) We, teljes vérkép és vizelet, köpet ált. bact. tenyésztés, köpet direct Koch és Koch tenyésztés, Mantoux-próba, mellkas summatios és rétegfelvételek, kiegészítő vizsgálatok: köpetcytológia, mellkaspunctio, (laborvizsgálatok), hasi UH, szükség esetén pleura tűbiopszia, thoracoscopia, (inactív formákban), vérgáz-analysis, EKG, légzésfunctio (lehetőleg testpletysmographia).

c) Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 102.2 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a pleuritis szolgálati eredetű baleset (mellkas trauma) vagy baleset jellegű esemény (nagymérvű átnedvesedés vagy átfázás) következménye. A tünetek fellépésének időpontja az eseményt követően ne legyen több egy napnál.

103 Spontán légmellA3A4A5A6BNO
1.egy alkalommal keletkezett, konzervatív kezeléssel megoldottKLGSAAAJ93
2.egy alkalommal keletkezett, műtéttel megoldottKLGSKLGSKK
3.ismételten keletkezettEEKLGSKLGS

a) Pneumothorax (acutus, chronicus, spontaneus, secund., partiale, totale, tensivus, congenitalis, traumaticus) tünet és panaszmentesség esetén.

b) Törekedni kell az etiológia tisztázására. A kétirányú mellkas rtg. felvételeken túl szükségesé válhat a beteg részletes kivizsgálása, mellkas CT, tüdőizotóp vizsgálatok elvégzése, adott esetben VATS, thoracotomia.

c) -

d) K: 2-4, 11, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető a katonai szolgálat teljesítésekor, mellkassérülés következtében fellépett pneumothorax esetén.

104 Mellkasi szervek csonkolás nélküli műtéte utáni állapotA3A4A5A6BNO
1.légzésfunctios zavar nélkülKLGSKLGSKKJ95
2.mérsékelt légzésfunctios zavarralEKLGSKK
3.súlyos légzésfunctios zavarralEEEKLGS

a) Itt minősítendők a mellkas, a pleura, a mediastinum, a nyelőcső, a rekesz benignus betegségei, fejlődési rendellenességei miatt és diagnosztikai vagy therápiás célból történő sebészi beavatkozások (pl. pectus excavatum, recurvatum, carinatum, rekeszrelaxatio, rekesz és pleura jóindulatú daganatai, nyaki borda, reflux oesophagei, mediastinum benigus elváltozásai, thymuselváltozások, mediastinoscopia, pleuroscopia, pericardialis cysta). Az 1. alszakaszban az etiológiától függően akár "A" minősítés is adható.

b) EKG, mellkas átvilágítás, kétirányú summatios mellkas rtg. felvétel, szükség esetén mellkas CT, légzésfunctio, sz. sz. bronchofiberoscopia, célzott rtg. rétegfelvétel, nyeléspróba.

c) A minősítésnél a sebészi beavatkozás után esetlegesen fennálló panaszokat, légzésfunctió eltéréseket vegyük figyelembe. A súlyosság elbírálásánál a légzészavar megítélésének általános irányelveit kell figyelembe venni. 104.1 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén "E".

d) K: 2, 4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) Fenti betegségek a katonai kötelmekkel nem összefüggőek.

105 Tüdőműtét utáni állapotA3A4A5A6BNO
1.segmentectomia utáni állapotEKLGSKKJ98
2.lobectomia utáni állapotEEKLGSKLGS
3.pulmonectomia utáni állapotEEEE

a) Itt minősítendő a segmentectomia, a lobectomia vagy a pulmonectomia utáni állapot. Lobectomia végzése után, az alapbetegség és ettől függően a beteg általános állapota figyelembevételével, a minősítés egyéni elbírálást igényel.

b) Vérgáz-analysis, EKG, summatios mellkas rtg. felvétel, mellkas CT, légzésfunctios vizsgálat, testpletysmographia.

c) A minősítésnél a 104. szakaszban és a légzészavarok általános értékelése irányelveinél (099. szakasz) leírtakon kívül lehetőleg egyénileg bíráljuk a ténylegesen kialakult állapotot, különös tekintettel a műtétet kiváltó többféle alapbetegségre. 105.1 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén "E".

d) K: 2, 4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálása a műtétet kiváltó körülmény, ill. betegség vizsgálata alapján történik.

Az emésztőszervek betegségei (106-125)

106 FoghiányA3A4A5A6BNO
1.mérsékeltKLGSAAAK00
2.súlyosEKLGSKLGSKLGS

a) Anodontia, hypodontia és oligodontia.

b) Anamnesis és status pontos leírása.

c) A foghiányok minősítésénél mindenkor figyelembe kell venni az élelmezési sajátosságokat a rágóképesség csökkenése miatt. A rágóképesség csökkenését %-os értékben határozzuk meg Agapov szerint. A rögzített fogpótlással pótolt fogak a minősítés szempontjából nem számítanak hiánynak, a radixok viszont hiányként számolandók. A rágóképesség >50%-os helyreállítása esetén (rögzített, megfelelően funkcióképes kivehető fogpótlással, illetve implantátumon alkalmazott szuprastruktúrával) a minősítés lehet "A". Szerződéses állományba, hivatásos állományba vételkor 106 1. pont, valamint a 106 1. pont a szanáció vagy a fogpótlás idejére a minősítés "I".

d) K: 4, 6, 11; F: 1.

e) Szolgálati baleset következtében kialakult foghiány szolgálati kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

107 ParadontosisA3A4A5A6BNO
1.második szakbanKLGSAAAK05
2.harmadik szakbanEKLGSKLGSKLGS

a) A fogágykárosodás minősítésére szolgáló szakasz.

b) Teljes fogászati rtg. status vagy az ugyanezt biztosító alsó-felső "panoráma" rtg. esetleg orthopanthomográf rtg. felvétel.

c) A 107.1. szerint minősítendő a csontpusztulást nem mutató parodontiumkárosodás. A csontpusztulással és a rágófunctio jelentős romlásával járó parodontiumkárosodás a 107.2. alszakasz szerint minősítendő. Jó gyógyhajlam esetén a minősítés 107.1 esetén lehet "A". Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 107.1 "E".

d) K: 4, 6, 11-13, 17-18, 21; F: 1-4.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

107 FogszuvasodásA3A4A5A6BNO
1.Zománc kárieszAAAAK02
2.Dentin, illetve cement kárieszKLGSKLGSKLGSKLGS

a) A fogszuvasodás minősítésére szolgáló szakasz.

b) A STANAG 2466 szerint DFC=2-nél a minősítés lehet "A".

c) DFC=3-nál a minősítés "I" a szanáció idejére.

108 Fog-, arcanomáliákA3A4A5A6BNO
1.enyhe elváltozás mérsékelt functiozavarralKLGSKLGSKLGSKLGSK06-K07
2.a rágó- vagy beszédfunctio súlyos zavarávalEEEKLGS

a) Itt minősítendő az arc, a fogazat és az állcsontok tartós, veleszületett vagy szerzett elvátozásai, torzulásai, amelyek plasztikai műtéttel nem korrigálhatók.

b) A fogazat és az állcsontok elváltozásai esetén arckoponya rtg. és fogászati rtg. status.

c) A 108.1. szerint minősítendők azok az elváltozások, melyek enyhébbek, de functiozavart okoznak, és ide soroljuk a műtétek utáni hegesedést, ha működészavart okoz, vagy torzítja az arcot. Hivatásos, szerződéses állományba vételnél 108.1 a minősítés "E".

108.2. szerint minősülnek azok a súlyos torzulások vagy elváltozások, amelyekkel kapcsolatosan a beszéd- és rágófunctio jelentősen zavart vagy korlátozott, esetleg akadályozott.

d) K: 4, 6, 12, 21, 23-24; F: 1-2, 6.

e) Katonai kötelmekkel összefüggőnek csak a szolgálati baleset következtében elszenvedett torzulás vagy elváltozás vélelmezhető.

109 Az állcsontokon és a szájüregszerveken végzett műtétek utáni
állapot, ezen szervek sérülései és sérüléseit követő állapot
A3A4A5A6BNO
1.mérsékelt torzulás vagy functiozavarKLGSKLGSKKK09-K14
2.súlyos torzulás vagy functiozavarEEEKLGS

a) Itt minősítjük az állcsontok és a szájüreg sérüléseinek, betegségeinek következményeit, valamint az e szerveken végzett műtétek utáni állapotokat.

b) Állcsontok rtg. vizsgálata.

c) A szájüreg és állcsontok sérülései, valamint betegségei miatt végzett műtétek után a katonák részére a szolgálatképességük teljes helyreállításáig egészségügyi szabadságot kell biztosítani. Alkalmatlannak kell minősíteni, ha az elváltozások, műtétek és sérülések után fennálló torzulás és functiozavar súlyos. Hivatásos, szerződéses állományba vételnél 109.1 a minősítés "E".

d) K: 2; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés sérüléses esetekben lehetséges, megállapítása az állományilletékes parancsnok feladata.

110 A nyelőcső betegségei és műtét utáni állapotaA3A4A5A6BNO
1.mérsékelt nyelési zavarralEKLGSKLGSKLGSK20-K24
2.kp. súlyos nyelési zavarralEKLGSKLGS*KLGS
3.súlyos nyelési zavarralEEEE

a) A nyelőcső betegségek közül e szakasz alapján minősítendők: achalasia cardiae, cardiospasmus, oesophagitis, ulcus oesophagei, obstructio oesophagei, perforatio oesophagei, diverticulum oesophagei acquisita, Mallory-Weiss-féle syndroma.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül kontrasztanyag-nyeletéssel végzett nyelőcső rtg. vizsgálat, nyelőcső tükrözés.

c) A nyelőcső gyulladások stádiumait nyelőcső tükrözéses vizsgálattal lehet eldönteni. Ennek eredményét, valamint a fájdalom és a nyelési zavar fokát egybevetve kell minősíteni. Heveny nyelőcsőgyulladás után eü. szabadság, idült nyelőcsőgyulladás után minősítési javaslat szükséges, szűkülettel járó hegesedés esetén "E" minősítést kell alkalmazni. A "reflux"-nyelőcső gyulladást, melyet a savanyú gyomornedv visszacsorgása okoz, nyelőcső-tükrözéssel igazoljuk, és a látott elváltozások, valamint a panaszok súlyossága szerint minősítjük.

Az idiopathiás nyelőcső-tágulat különböző fokú nyelési zavarokkal jár, e szerint kell minősíteni. A kórismét elsősorban röntgenvizsgálat biztosítja. A ht. állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő, tágítás szükségessége, vagy eredménytelen műtét esetében a minősítés itt is "E". A nyelőcső fekélyeinek prognosisa sokkal komolyabb, mint a gyomor- vagy nyombélfekélyé, elsősorban a várható szövődmények miatt. Ezért a ht. állománynál ismételt kiújulások esetén "E" minősítést kell adni.

A nyelőcső diverticulumokat (gurdélyokat) elsősorban röntgenvizsgálattal igazoljuk. A sok panaszt okozó nagyméretű, a nyelőcső bennéket visszatartó diverticulumok esetén a ht. állomány egyéni elbírálás szerint minősítendő. Itt említendő a rekeszsérv is, melyet elsősorban röntgenvizsgálat bizonyíthat. Véletlenül felfedezett, tünetmentes rekeszsérv minősítést nem igényel. Sok panaszt okozó, rejtett vérzés következtében vashiányt, illetve vérszegénységet okozó rekeszsérv esetén ht. állománynál a "K" minősítés adható.

d) K: 4, 12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés szóbajöhet a nyelőcső baleseti eredetű károsodása esetén. Az összefüggés megállapítása az állományilletékes parancsnok feladata.

111 Gyomor- és nyombélfekélyA3A4A5A6BNO
1.inactiv, recidiva említése nélkülKLGSKLGSKLGSKLGSK25-K28
2.activ, recidiva említése nélkülIKLGSKLGSKLGS
3.ritka recidiva eseténKLGSKLGSKLGSKLGS
4.gyakori recidiva eseténEEKLGSKLGS
5.gyakori recidiva ismételten jelentkező vérzéssel, ha nem végezhető el a
műtét
EEEE

a) Ulcus seu erosio pylori, ventriculi, duodeni, gastrointestinale, ulcus pepticum.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet Weber, próbareggeli, gyomor rtg., szükség esetén gyomortükrözés, Helicobacter pylori.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 111.1-3 rovat szerint a minősítés "E".

Kémiai vagy egyéb külső ártalom okozta, gyorsan gyógyuló fekély, ha a típusos "fekélybetegség" nem nyilvánvaló, "K" minősítést, vagy eü. szabadságot igényel. Ebbe a csoportba tartozik a stressfekély, a gyógyszerek okozta felmaródások (erosiók), az egy évnél rövidebb anamnesis, a bizonytalan rtg., a nem actív fekélyt igazoló gyomortükri kép esete.

Ht. állományúaknál a fekélybetegség felülvizsgálati megítélése alapvetően enyhébb, a szolgálati és életkörülményeket, a beteg egyéniségét is kell mérlegelni. "E" minősítés itt csak gyakori recidiva, ismételten fellépő szövődmények (perforatió, vérzés), rossz általános állapot esetén adandó.

d) K: 4, 12; F: 1.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

112 Idült gyomor- és nyombélhurutA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákKLGSAAAK29-K31
2.kp. súlyos formákEKLGSKLGSKLGS
3.súlyos formákEEEKLGS

a) Gastritis chronica (atrophica), gastritis hypertrophica, duodenitis, gastroduodenitis.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet Weber, próbareggeli, gyomortükrözés és biopsia utáni szövettani vizsgálat.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vételnél 112.1 a minősítés "E". Ht. állományúaknál 112.1 és 112.2 egyéni elbírálás alapján "K" és gastroenterologiai gondozás szükséges.

d) K: 4; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

113 Hasfali és hasüregi sérvA3A4A5A6BNO
1.mérsékelt kiterjedésű, kizáródásra nem hajlamosKLGSKLGSKLGSKLGSK40-K46
2.jelentős kiterjedésű, ismételten kiújuló és kizáródásra hajlamosEKLGSKLGSKLGS
3.jelentős kiterjedésű, ismételten kiújuló, több alkalommal műtöttEKLGSKLGSKLGS

a) Hernia inguinalis, hernia scrotalis, hernia femoralis, hernia umbilicalis, hernia diaphragmatica.

b) Részletes fizikális lelet, kiújulás esetén előző műtéti igazolások.

c) -

d) K: 1, 6, 8; F: 0.

e) Egyes esetekben, mint pl. a szolgálati feladat teljesítése közben egy nagy súly megemelése hatására kialakuló sérv esetén felmerülhet a katonai kötelmekkel való összefüggés lehetősége.

114 Nem fertőző eredetű idült vékony- és vastagbélhurutA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákKLGSAAAK50-K52
2.kp. súlyos formákEKLGSKK
3.súlyos formák, valamint Crohn-betegség és colitis ulcerosa enyhe
esetei
EKLGSKLGSKLGS
4.Crohn-betegség és colitis ulcerosa súlyos eseteiEEEKLGS

a) Enteritis regionalis, proctocolitis idiopathica ulcerosa, enterocolitis chronica, egyéb nem fertőző eredetű gyomor-, bél- és vastagbélhurut.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül széklet Weber, a széklet bacteriológiai, protozoon és féregpete vizsgálata, végbéltükrözés, sz. sz. biopsiás mintavétellel, beöntéses vastagbélröntgen, gyomor- és bélröntgen, bizonyos meghatározott esetekben és időben vastagbéltükrözés.

c) Az enyhe formák gyakran functionális eredetűek, elsősorban panaszokkal és kevés kóros vagy negatív vizsgálati eredménnyel járnak. Közepesen súlyos formáknál a panaszok mellett főleg bélpasszázs-zavarok mutathatók ki a bélfal szervi elváltozásai nélkül. A súlyosabb formák esetében a bélfal szervi károsodása röntgennel vagy szükség esetén vastagbéltükrözéssel mutatható ki. A Crohn-betegség és a colitis ulcerosa enyhe esetei passzázszavart nem okoznak, műtétet nem igényelnek és gyógyszerrel kezelhetők. A súlyos formákhoz testi leromlás, passzázszavar, műtét igénye és septicus állapot tartozik. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 114.1 a minősítés "E".

d) K: 4, 6, 11-12, 14-15, 16; F: 1-2, 6.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

115 Bélelzáródás műtéte utáni állapotA3A4A5A6BNO
1.functiokárosodás nélkülKLGSKLGSKLGSKLGSK56
2.mérsékelt functiozavarralEKLGSKKLGS
3.súlyos functiozavarralEEEKLGS

a) Invaginatio intestini seu coli, ileus intestini paralyticus enterolithiasis, adhaesiones intestinalis cum obstructione, volvulus.

b) Műtéti leírás, fizikális lelet, rtg.-passage vizsgálatok.

c) A külföldi szolgálatra való alkalmasság megállapításánál a betegség súlyosságától függetlenül csak "E" minősítés hozható. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vétel esetén a minősítés "E". Csecsemő és kisgyermekkorban elvégzett eredményes műtéti beavatkozás után, kiújulást nem mutatott esetekben, tünet- és panaszmentesség esetén felnőtteknél a 115 1. pont szerinti minősítés végig "A" lehet.

d) K: 2, 4, 6, 11-12, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

116 Gyomorműtét utáni állapotA3A4A5A6BNO
1.functiozavar nélkülKLGSKLGSKLGSKK91.1
2.mérsékelt functiozavarralKLGSKLGSKLGSK
3.súlyos functiozavarralEEKLGSKLGS

a) Dumping-syndroma, postvagotomiás-syndroma, postgastrectomiás-syndroma, gastrointestinális műtétet követő hányás.

b) Műtéti leírás, vércukor, Se Na, K, EKG, passage vizsgálatok.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vételkor 116.1 a minősítés "E".

d) -

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

117 Egyéb hasüregi szervek műtéte utáni állapotA3A4A5A6BNO
1.működési zavar nélkülKLGSKLGSKLGSKLGSK63, K90-K93
2.mérsékelt működési zavarralKLGSKLGSKLGSKLGS
3.kp. súlyos működési zavarralEEEE
4.súlyos működési zavarralEEEE

a) Itt minősítendők az enterocolitis acuta ischaemica, gangraena intestini, abscessus abdomini, abscessus intestini, adhaesiones intestinalis stb. miatt végzett műtétek utáni állapotok. A hasi sérülések utáni állapotok a 194. szakasz szerint minősítendők.

b) Műtéti leírás, fizikális lelet, rtg.-passage vizsgálatok.

c) A 117.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyuló vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok. Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 117.2 "E".

117.3. alszakasz szerint minősülnek a kiterjedt bélresectio utáni állapotok, a recidivára, progressiora hajlamos elváltozások.

d) K: 2-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

118 A végbélnyílás repedése, sipolya és tályogja (műtét után)A3A4A5A6BNO
1.recidiva nélkülAAAAK60-K61
2.ritka recidiva eseténKLGSKLGSKLGSKLGS
3.gyakori recidiva eseténEEEKLGS

a) Fissura ani, fistula analis, abscessus ani, sacrococcydeális dermoid, sinus pilonidalis.

b) Műtéti leírás, rectális digitális vizsgálat, rectoscopia, irrigoscopia, fistulographia.

c) A szerződéses állományba, állományba vételkor a minősítés "E". A 118 2. pont A2 rovat szerinti minősítés esetén két évnél nem gyakoribb korábbi recidíva eredményes kezelése esetén, panasz és tünetmentes állapotban KLGS.

d) K: 4, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

119 Hashártyagyulladás utáni állapotA3A4A5A6BNO
1.működési zavar nélkülKLGSKLGSKLGSKLGSK65
2.mérsékelt működési zavarralKLGSKLGSKLGSKLGS
3.kp. súlyos működési zavarralEKLGSKLGSKLGS
4.súlyos működési zavarralEEEE

a) Peritonitis acuta (generalisata, pelvica, subphrenica, suppurativa), peritonitis chronica proliferativa. Peritonitis tuberculosa itt is, de a 004. szakasz szerint is minősíthető.

b) A passage-zavarok a radiologiai lelettel összhangban a klinikum alapján értékelhetők. Rutin laboratóriumi vizsgálatok, ascites-folyadék vizsgálata, szükség szerint laparoscopia.

c) A 119.1. alszakasz szerint minősülnek a lényegében maradandó károsodás nélkül gyógyult, vagy minimális működési zavarral járó műtét utáni állapotok. A 119.2. alszakasz szerint minősülnek a műtéti vagy tartós konzervatív kezelést igénylő esetek. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 119.2 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

120 A végbél előeséseA3A4A5A6BNO
1.erős feszítésnélEKLGSKLGSKLGSK62.2.
2.kisfokú feszítésnélEEEE

a) Prolapsus canalis analis, prolapsus mucosae recti.

b) Fizikális lelet, rectalis digitális vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia.

c) Műtét után a kialakult állapottól függően a minősítés változhat. Hivatásos és szerződéses állománybavételkor 120.1 "E".

d) K: 3-4, 6, 11-12, 14, 16; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

121 A végbél szűkületeA3A4A5A6BNO
1.mérsékelt működési zavarralKLGSAAAK62.4
2.súlyos működési zavarralEEKLGSKLGS

a) Strictura (sphincter) ani.

b) Fizikális lelet, rectalis digitalis vizsgálat, rectoscopia, esetleg irrigoscopia.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 121.1 "E".

d) -

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

122 A máj betegségeiA3A4A5A6BNO
1.idült máj- és epeútgyulladás enyhe formáiKLGSKLGSKLGSKLGSK70-K77
2.idült máj- és epeútgyulladás súlyos formái és compensalt
májzsugorodás
EKLGSKLGSKLGS
3.decompensalt májzsugorodásEEEE

a) Degeneratio hepatis lipomatosa alcoholica, hepatitis acuta alcoholica, cirrhosis hepatis alcoholica, hepatitis chronica, cirrhosis hepatis, atrophia hepatis flava, abscessus hepatis, portalis hypertensio, hepatorenalis syndroma, májinfarctus, hepatosis, cholangitis.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül SGOT, SGPT, gamma GT, ALP, Se összfehérje, Elfo, Latex, vírus serológia, a nyelőcső kontrasztanyagos vizsgálata, hasi (máj és epe) UH, sz. sz. májbiopsia.

c) Szövettanilag igazolt zsírmáj esetében hosszabb egészségügyi szabadság, majd ismételt kórházi felvétel és megismételt vizsgálatok szükségesek, ezek eredményei alapján kell minősíteni. Az idült májgyulladás súlyos formáinak, az actív ún. agresszív májgyulladásnak igazolására - és gyógykezelésének kivitelezésére - májbiopsiás vizsgálat szükséges. Ilyenkor "E" minősítést kell alkalmazni.

Ht. állományúak részére - compensalt állapotban - "K" a minősítés, 50 éven felül pedig egyéni elbírálás szükséges.

Az idült kötőszövetes májgyulladás decompensalt állapotát a típusos klinikai kép és a kóros laboratóriumi, rtg., biopsiás vizsgálati eredmények igazolják. Ebbe a csoportba soroljuk a nyelőcsővisszér-tágulással, ill. vérzéssel járó májcirrhosisokat is. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 122.1 "E".

d) K: 4, 11-12, 17, 21; F: 1-4.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

123 Az epehólyag betegségeiA3A4A5A6BNO
1.dyskinesia cholecystaeAAAAK80-K82
2.epekő vagy epehólyag-gyulladás okozta ritka rohamok, ill.
tünetszegény formák gyógyszeresen kezelt esetei
EKLGSKK
3.epekő vagy epehólyag-gyulladás okozta gyakori rohamok, ill. sok
tünettel járó formák gyógyszeresen kezelt esetei
KLGSKLGSKLGSKLGS

a) Cholelithiasis, cholecystitis acuta calculosa, cholecystitis acuta et chronica, (occlusio, stenosis, strictura) ductus seu vesicae felleae, hydrops vesicae felleae, dyskinesia biliaris.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül májfunctio, SGOT, SGPT, ALP, szondával nyert duodenum nedv üledék vizsgálata, protozoon vizsgálata, bacteriológiai tenyésztése, az epeutak és a máj ultrahangos vizsgálata, szükség esetén intravénás epehólyag-epeút rtg. vizsgálat és gyomor rtg.

c) Dyskinesia esetén, epehólyag-betegségre utaló mérsékelt panaszok vannak, kimutatható szervi betegség nélkül. Itt a minősítés 123.1. alszakasz szerint "A", illetve 123.2 rovatban "KLGS". Igazolt epekövesség esetén, ha annak javallatai megvannak, a műtétet el kell végeztetni. A ht. állomány minősítése "K". Az epekőműtét utáni állapotot a 124. szakasz szerint minősítjük. Az epehólyag gyulladásos betegségei önmagukban általában nem képezik minősítés tárgyát. A gyulladás alatt gyógykezelés, utána eü. szolgálatmentesség szükséges. A minősítés tárgyát az epehólyag-gyulladást kiváltó vagy fenntartó betegség, ill. annak következményei képezik. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 123.2 "E".

d) K: 4; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

124 Epehólyag-eltávolítás utáni állapotA3A4A5A6BNO
1.tünetmentesség eseténAAAAK83
2.mérsékelt tünetekkelKLGSKLGSKLGSKLGS
3.sok tünettelEKLGSKLGSKLGS

a) Lásd fent.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül Se bilirubin, SGOT, SGPT, ALP, próbareggeli, szondával vett epeüledék mikroszkópos és microbiológiai vizsgálata, az epeutak ultrahangos vizsgálata, ezen vizsgálatok negativitása, ill. elégtelensége esetén az epeutak izotópos vizsgálata (HIDA), esetleg ERCP vizsgálat is szóba jöhet.

c) Az epehólyag-eltávolítás utáni állapot felsőfokú posztgraduális katonai tanintézeti tanulmányok folytatására való alkalmasságot a választott szak figyelembevételével kell elbírálni. Egyéb kategóriában panasz- és tünetmentesség esetén "A" minősítés adható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 124.1- 2 "E". Katonai oktatási intézménybe jelentkezők esetében a felvételkor a minősítés 124.1-2 "E".

d) K: 4; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

125 A hasnyálmirigy betegségeiA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákEKLGSKLGSKLGSK85-K86
2.súlyos formákEEEE

a) Abscessus pancreatis, pancreatitis acuta et chronica, a hasnyálmirigy cystája és pseudocystája, a hasnyálmirigy egyéb betegségei.

b) A rutin laboratóriumi vizsgálatokon kívül vércukor (terheléses vércukor) vizsgálat, hasnyálmirigyenzim-vizsgálatok, széklet emésztettség, ételpróba vizsgálat (Hund-test stb.), ultrahangvizsgálat, nehezen tisztázható esetekben ERCP, a hasi erek érfestése és CT is szóba jöhet.

c) A hasnyálmirigy-gyulladás enyhe formájában a megfelelő panaszok mellett enyhébb fokú hasnyálmirigy-károsodás jelei mutathatók ki. A gyanút megerősíti, ha a kórelőzményben kórházi zárójelentéssel is igazolt heveny hasnyálmirigy-gyulladás is szerepel. Súlyos formának minősül a nagyfokú típusos panaszokkal, klinikai képpel és a hasnyálmirigy működési zavaraival vagy anatómiai elváltozásával járó kórkép. Ht. állományúaknál enyhe formák esetében "K". Ismétlődő esetekben, vagy a hasnyálmirigy súlyosabb fokú károsodására utaló vizsgálati adatok birtokában "E" minősítés adható. Bármilyen hasnyálmirigy-betegség miatt végzett részleges vagy teljes hasnyálmirigy-eltávolítás utáni állapot minősítése "E". Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 125.1 "E".

d) K: 4, 12; F: 1.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés csak a hasi sérülés után kialakult acut pancreatitis és pancreas-necrosis esetében vélelmezhető, ha a sérülést szolgálati baleset okozta.

A húgy- és ivari szervek betegségei (126-145)

126 Vesegyulladás és nephrosis syndromaA3A4A5A6BNO
1.heveny vesegyulladás utáni, következmény nélkül gyógyult állapot,
két évet meghaladó megfigyelés esetén
AAAAN00-N05
2.heveny vesegyulladás utáni állapot, két éven belülKLGSKAA
3.defect állapottal gyógyult heveny vesegyulladás, két évet meghaladó
megfigyelés esetén, valamint az idült vesegyulladás enyhe formája
EKKK
4.idült vesegyulladás kp. súlyos formájaEKLGSKLGSKLGS
5.idült vesegyulladás súlyos formája és nephrosis syndromaEEEKLGS

a) Itt minősítendő a poststreptococcalis glomerulonephritis acuta, a nephritis chronica különböző formái, továbbá vizelet eltéréssel (haematuria, proteinuria) és a vesefunctio romlásával, illetve nephrosis syndroma klinikai képével járó egyéb betegségek. Kivétel a pyelonephritis (129. szakasz), a vesekőbetegség (131. szakasz), a vese fejlődési rendellenességei (180. szakasz).

b) We, teljes vérkép és vizelet (ante oculos), Se kreatinin, UN, Se összfehérje, Elfo, koncentrálási próba, vizelet fehérje 24 órás ürítés, UH, a 3., 4. alszakasz szerint vesebiopsia elvégzése is indokolt lehet, szükség esetén megfelelő immunológiai vizsgálatok, izolált proteinuria esetén az orthostaticus albuminuria kizárása céljából, a 12 órás fekvés után, a provokált lumbalis lordosis után és a 2 órás fizikai terhelés (járkálás) után ürített vizeletek összehasonlító vizsgálata, látóterenként 4-5 vvt., ill. fvs. kisebb mértékű alakos elem esetén Addis-vizsgálat szükséges. A nephrosis syndroma kórisméjének kimondásához, az igazolható, nem arthostaticus eredetű és megfelelő mértékű albuminuria fennállása szükséges.

c) Defect állapotnak, illetve idült vesegyulladás enyhe formájának tekinthető kisfokú microscopos haematuria (10-15 vvt/látótér), illetve 0,5-1,0 g közötti napi fehérjeürítés, valamint a glomeruláris vesefunctio beszűkülése (Se kreatinin 120 μmol/l), illetve a koncentrálóképesség csökkenésével járó tünetek. Idült vesegyulladás kp. súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctioja az előző pontban foglaltnál fokozottabb mértékben beszűkült (Se kreatinin 200 μmol/l), illetve egyidejűleg jelentős mértékű proteinuria (1,0 g/24 óra) és/vagy haematuria (50 vvt/látótér) észlelhető rendszeresen. Idült vesegyulladás súlyos formájának tekinthető, ha a beteg vesefunctioja erősen beszűkült (Se kreatinin 400 μmol/l), ha a betegnek jelentős proteinuriája (2,5 g/24 óra és/vagy haematuriája100 vvt/látótér) van rendszeresen. Hasonló az elbírálás nephrosis syndroma klinikai képének fennállása esetén. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a 126.2 "I". Katonai oktatási intézménybe jelentkezők estében a felvételkor 126.2 "I".

d) K: 4, 6, 11-15, 17-18, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető. Kivételt képezhet - baleset körülményeitől függően - a toxicus vesekárosodás.

127 VeseelégtelenségA3A4A5A6BNO
1.heveny veseelégtelenség utáni, következmény nélkül gyógyult állapot,
két évet meghaladó megfigyelés esetén
AAAAN17-N19
2.heveny veseelégtelenség utáni állapot, két éven belülKLGSKKK
3.idült veseelégtelenség enyhe formájaEKKK
4.idült veseelégtelenség súlyos formájaEEEE

a) Itt minősítendő az uraemia acuta et chronica necrosis tubularissal, vesekéreg vagy substantia medullaris elhalással.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, UH.

c) A 127.1, rovat szerinti minősítésnél a kiváltó októl és az acut veseelégtelenség súlyosságától függően egyéni elbírálás indokolt, 2 év teljes tünetmentesség esetén nem feltétlenül szorul korlátozásra. Idült veseelégtelenség enyhe formájának tekinthető a vesefunctio beszűkülésével járó, de még jól compensalt veseelégtelenség szaka (Se kreatinin 200-100 μmol/l), függetlenül az alapbetegségtől. Idült veseelégtelenség súlyos formájának tekinthető a vesefunctio fokozottabb beszűkülésével (Se kreatinin 400 μmol/l) járó veseelégtelenség. Indokolt esetben egyéni elbírálás alapján az A6 rovatban lehet még ez esetben is "K" minősítést alkalmazni a korlátozások kibővítésével. A 127.2 rovat szerint hivatásos és szerződéses állományba vételkor "E".

d) K: 3-4, 6, 11-15, 17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés meghatározása a veseelégtelenséget kiváltó alapbetegség mérlegelése alapján történik.

128 Zsugorvese és törpevese (hypoplasia)A3A4A5A6BNO
1.egyoldaliKLGSKLGSKLGSKLGSN26-N27
2.kétoldaliEEEE

a) Atrophia renis, törpevese ismeretlen ok miatt. (Vesefejlődési rendellenességek a 180. szakasz szerint minősítendők.)

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, vizelet bact. és Koch tenyésztés, izotóp renographia, UH, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.

c) A minősítést döntően a folyamat (elváltozás) oldalisága és a vesefunctio károsodása határozza meg. Jó vesefunkció esetében a 128.1 "A" minősítés is lehetséges. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 128.1 "E". Katonai oktatási intézményben jelentkezők esetében a felvételkor 128.1 "E".

d) E szakasz szerinti minősítésnél korlátozások nem alkalmazhatók.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

129 VesefertőzésekA3A4A5A6BNO
1.heveny pyelonephritis utáni, következmény nélkül gyógyult állapot,
két évet meghaladó megfigyelés esetén
KLGSAAAN10-N16
2.heveny pyelonephritis utáni állapot, két éven belülKLGSKLGSKK
3.idült pyelonephritis enyhe formájaEKKK
4.idült pyelonephritis kp. súlyos formájaEEKLGSKLGS
5.idült pyelonephritis súlyos formájaEEEKLGS

a) Pyelonephritis chronica, pyelonephritis acuta, abscessus renis et perirenalis, pyeloureteritis cystica, pyonephrosis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, 24 órás vizelet fehérje ürítés meghatározása, vizelet bact. és Koch tenyésztés, UH, iv. pyelographia CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.

c) Idült pyelonephritis enyhe formájának tekinthető, ha kóros vizeleteltérés (leukocyturia, bacteriuria) az i.v. pyelographiás képen jellegzetes kehelyelváltozás látható, ugyanakkor még nem jár a vesefunctio beszűkülésével, illetve jelentősebb hypertoniával. Katonai oktatási intézménybe jelentkezők felvételekor 129.2 "E".

Idült pyelonephritis kp. súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés mellett vagy anélkül a jellegzetes radiologiai leleten kívül a vesefunctio mérsékelt beszűkülése (Se kreatinin 200-100 μmol/l), továbbá kísérő hypertonia észlelhető.

Idült pyelonephritis súlyos formájának tekinthető, ha a kóros vizeleteltérés és a jellegzetes radiologiai lelet mellett a vesefunctio kifejezett beszűkülése (400 μmol/l) vagy progrediáló hypertonia észlelhető. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 129.2 "E".

d) K: 4, 6, 11-13, 15, 17-18, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

130 ZsákveseA3A4A5A6BNO
1.enyheEEKKN13
2.súlyosEEEE

a) Hydronephrosis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, koncentrálási próba, vizelet bact. és Koch tenyésztés, UH, izotopos renographia CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.

c) Egyoldali plasticai műtéttel jól corrigálható parenchyma károsodást okozó hydronephrosis, veseelégtelenség tünetei nélkül 130.2 rovat szerint "K" is lehet. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 130.1 "E".

d) K: 3-4, 11-12, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

131 VesekőbetegségA3A4A5A6BNO
1.vesekőroham utáni állapot maradványtünet nélkülAAAAN20-N23
2.ismétlődő vesekőroham maradványtünet nélkülEKLGSKK
3.elfolyási akadályt és húgyúti fertőzést okozó vesekövességEEKLGS

a) Nephrolithiasis, calculus ureteris, calculus vesicae urinariae, calculus urethrae.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, natív hasi rtg. vizsgálat, szükség esetén iv. pyelographia, hasi Echo vizsgálat, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.

c) A kórelőzményben szereplő vesekőroham függetlenül attól, hogy az kőürítéssel vagy anélkül zajlott le, a minősítés: "A", ha maradványtünetek nem észlelhetők, illetőleg kőhordozás esetében panaszok sem jelentkeznek. Kétoldali vesekárosodást okozó, veseelégtelenséggel járó nephrolithiasis esetén 131 rovatban a veseelégtelenség fokától függően a 129-es szakaszban foglaltak szerint kell minősíteni. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 131.2 "E". A vesekő műtéti eltávolítása után 2 évvel tünet- és panaszmentesség esetén a 135/1. szerint is minősíthető.

d) K: 3-4, 6, 12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

132 Idült alsó húgyúti, hólyag-, here- és dülmirigygyulladásA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKKN30-N34
2.súlyosEEKLGSKLGSN41-N49

a) Cystitis chronica, abscessus urethralis, urethritis, prostatitis chronica, epididymitis, orchitis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, 2 pohár (kivételes esetben 3 pohár) próba, vizelet bact. és Koch-tenyésztés.

c) Recidiváló, rosszul kezelhető esetekben 132.2 rovat szerint "E" minősítés is adható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 132.1 "E".

d) K: 3-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

133 HúgycsőszűkületA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKKN35
2.súlyosEEEKLGS

a) Strictura urethrae, strictura meati urinariae.

b) Katheterezés.

c) 133.1. alszakasz szerint minősítendők a vizeletürítést enyhén gátló, vizeletretentiot nem okozó esetek. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 133.1 "E".

133.2. alszakasz szerint minősítendők a tágításra, műtéti korrekcióra szoruló, vizeletretentiot okozó esetek.

d) K: 4, 6, 11-13, 21; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető, kivéve a szolgálati baleset után kialakult húgycsőszűkület esetén.

134 Herevíztömlő- és herevisszérsérvA3A4A5A6BNO
1.enyhe formákAAAAN43
2.kp. súlyos formákIKLGSKK
3.súlyos formákEEKLGSKLGS

a) Hydrocele encystica et infectiosa.

b) Részletes fizikális lehet, műtéti leírás.

c) 134.1. alszakasz szerint minősítendők a kisfokú, mozgást nem gátló, műtétet nem igénylő esetek. 134.2. alszakasz szerint minősítendők a műtéti correctióra szoruló esetek. A 134.3. alszakasz szerint kell minősíteni a súlyos és jelentős kiterjedésű vagy ismételten műtött eseteket. Hivatásos és szerződéses állománybavételkor a minősítés 134.2 "E".

d) K: 11; F: 1.

e) Egyes esetekben, mint pl. a szolgálati feladat teljesítése közben egy nagy súly megemelése hatására kialakuló sérv esetén, felmerülhet a katonai kötelmekkel való összefüggés lehetősége.

135 A húgyszervek sebészi kezelésének következményeiA3A4A5A6BNO
1.működési zavarok nélkülKLGSAAAN32, N99, T83
2.mérsékelt működési zavarralEKLGSKK
3.kp. súlyos működési zavarralEEKK
4.súlyos működési zavarralEEEKLGS

a) Itt minősítendők a húgyszervek külső nyílásának szövődményei, húgyszervek (belső) anastomosisának és "elterelő áthidalás"-ának (bypass shunt) szövődményei, implantált és átültetett húgyszervi eszközök mechanicus szövődményei, egyéb húgyszervi műtét utáni szövődmények.

b) Műtéti leírás, részletes fizikális lelet, We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, vizelet bact. tenyésztés, iv. pyelographia CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.

c) 135.1. alszakasz szerint minősítendők a pyelotomia, ureterotomia utáni állapot pyuria, recidiva nélkül, műtét után 1 évvel. 135.2. alszakasz szerint minősítendők a pyuria, haematuria, üregi deformitás, ürülési zavarok. 135.3. alszakasz szerint minősítendők a nephrectomia,a veseresectio, pyeloplastica. 135.4. alszakasz szerint minősítendők a húgyszervi műtétek utáni súlyos szövődmények. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 135.1 és 2 "E".

d) K: 3, 4, 6, 11, 12, 14, 21; F:1, 2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

136 A méh, petevezeték, petefészek, medencei kötőszövet és hashár-
tya gyulladásos betegségei
A3A4A5A6BNO
1.enyheIIKKN70-N71, N73
2.súlyosEEKK

a) Salpingo-oophoritis chronica, abscessus ovarii, salpingitis, pyosalpinx, abscessus cavi Douglasi, peritonitis chronica pelvicis femininae, adhaesiones peritoneales pelvicis femininae, endomyometritis, uterus abscessus.

b) We, teljes vérkép és vizelet, máj- és vesefunctios laboratóriumi vizsgálatok, váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, kismedencei és hasi UH, szükség szerint laparoscopia.

c) Nőgyógyászati elbírálást minden esetben nőgyógyász szakorvos végezze. A minősítéshez nélkülözhetetlen a 2 hétnél nem régebbi laborvizsgálati leletek, 1 hónapnál nem régebbi váladék és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytologiai lelet. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 136.1 "E".

d) K: 3, 4, 6, 11, 12, 14, 15, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

137 A méhnyak, a hüvely és a vulva gyulladásos és nem gyulladásos
betegségei
A3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAN72, N75-N77
2.súlyosEEKK

a) Cervicitis, endocervicitis, vaginitis, vulvitis, a Bartholin-mirigy cystája vagy tályogja, erosio és ectropion cervicis, dysplasia cervicis uteri, leukoplakia cervicis uteri, a méhnyak idült repedése, a méhnyak szűkülete, polypus mucosus cervicis, a hüvely elzáródása, szűkülete, vagy idült repedése.

b) We, teljes vérkép és vizelet, váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, calposcopia, szövettani lelet.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vételkor, valamint a katonai oktatási intézménybe jelentkezéskor a minősítés 137.1, A2 "E".

d) K: 3, 4, 6, 11, 12, 14, 15, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

138 Nemi szervek endometriosisaA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAN80
2.súlyosEKLGSKLGSKLGS

a) Adenomyosis, endometriosis ovarii, tubae uterinae, peritonei, septi rectovaginális, intestini, cutis.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, hasi és kismedencei UH, szükség szerint laparoscopia.

c) Az endometriosisok enyhe formája gyógyszeres kezelésre többségében jól reagál. A súlyos esetek, még ha műtéti megoldásra alkalmasak is, összenövésekkel járnak s a kiújulás elkerülésére huzamos gyógyszeres utókezelést és fokozott ellenőrzést igényelnek. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 138.1 "E".

d) K: 3, 4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

139 Méh-hüvelyi előesésA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAN81
2.súlyosEEKK

a) Prolapsus vaginae, prolapsus uteri, prolapsus uterovaginalis.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati lelet, műtéti leírás, hystológiai lelet.

c) Előesésnek a méh azon állapotát nevezzük, amikor álló helyzetben (vagy erőlködésre fekvő helyzetben is) a méh teljes egészében a szeméremrésen kívülre kerül, miközben a hüvelyfalakat is kiforgatja. Teljes (harmadfokú) gátrepedés esetén a gátizomzat súlyosan károsul és azt a végbélfalra is ráhúzódó hegszövet pótolja. A végbélnyílás tátong, kontúrja elmosódott. A beteg székletét tartani nem tudja. Mivel a nemi szervek előesése esetén a megfelelő műtéti eljárással többnyire teljes működőképesség érhető el, az elbírálást a műtét elvégzése után végezzük. Teljes siker esetén a minősítés minden rovatban "A". Műtét nélkül a 139.1. alszakaszban "KLGS", a 139.2. alszakaszban "E" minősítés. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 139.1 "E", katonai oktatási intézménybe felvételekor a minősítés 139.1 "E".

d) K: 11; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

140 A méh rendellenes helyzeteA3A4A5A6BNO
1.enyheAAAAN85.4
2.súlyosKLGSKLGSKK

a) Anteroversio, retroflexio, retroversio uteri, inversio uteri chronica.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, sz. sz. hasi és kismedencei UH.

c) A méh rendellenes helyzete rendkívül gyakori elváltozás, amely sok esetben panaszokat sem okoz. Panaszok esetén a műtét után kialakult helyzet dönti el az alkalmasságot. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 140.2 "E".

d) K: 3, 4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

141 A havi vérzés zavarai és egyéb rendellenes vérzésekA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAN91-N94
2.súlyosEEKK

a) Amenorrhoea, hypomenorrhoea, oligomenorrhoea, menometrorrhagia, szabálytalan menstruáció, ovulatiós vérzés.

b) Kórházi kivizsgálás, hystológiai vizsgálat, kismedencei UH, sz. sz. hormonvizsgálatok, kétirányú sella felvétel.

c) Az elbírálást minden esetben nőgyógyász szakorvos végezze. A korszerű elbíráláshoz elengedhetetlen az 1 hónapnál nem régebbi váladék és 2 hónapnál nem régebbi colposcopos és cytológiai lelet. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 141.1 "E".

d) K: 3, 4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

142 A menopausa és postmenopausa zavaraiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSAAN95
2.súlyosEEKK

a) Praemenopausalis menorrhagia, postmenopausalis vérzés, menopausa vagy női climax.

b) Váladék bacteriológiai és cytológiai vizsgálata, colposcopia, hystológiai lelet, sz. sz. májfunctio, mammographia, kismedencei UH.

c) A minősítésnél mindenekelőtt az életkort és a panaszok súlyosságát kell értékelni. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés a 143.1 "E".

d) K: 3, 4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

143 A belső nemi szer-
vek postoperatív összenövések által előidézett helyzetváltozásai
A3A4A5A6BNO
1.enyheAAAAN99
2.súlyosEEKK

a) Adhaesiones pelvicis femininae.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, sz. sz. natív hasi rtg., hasi és kismedencei UH.

c) A minősítésnél nem a chronicus ileus tünetei állnak előtérben, hanem a belső nemi szervek helyzetváltozásai.

d) K: 3, 4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

144 Csonkolással járó nőgyógyászati műtét utáni állapotA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAT88
2.súlyosEKLGSKK

a) Késői amputatios csonkszövődmény, belső női nemi szervek részleges vagy teljes eltávolítása.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, műtéti leírás, histologiai lelet, sz. sz. kismedencei és vese UH.

c) Az alapbetegség szerint kell minősíteni, ha a csonkolásos nőgyógyászati műtéttel nem érhető el végleges gyógyulás.

d) K: 3, 4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

145 GraviditásA3A4A5A6BNO
KLGSKLGSKLGSKLGSO00-O99

a) Szabályos terhesség, veszélyeztetett terhesség.

b) Részletes fizikális és nőgyógyászati vizsgálati lelet, terhesgondozási laboratóriumi leletek, terhességi UH vizsgálat. Veszélyeztetett terheseknél a veszélyeztetettséget okozó, nem nőgyógyászati betegségek esetén az illetékes szakorvos véleménye.

c) Az A4 rovat esetében a munkaügyi külön jogszabályok rendelkezései az irányadók, mivel ezek mind a terhesek munkakörét, mind munkaidejét részletesen szabályozzák. Hivatásos és szerződéses állományba vétel, valamint oktatási intézményi felvétel esetén a gyermek egy éves koráig a minősítés 145, A3 "I".

d) K: 3, 4, 11; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

A bőr és a bőr alatti szövet betegségei (146-157)

146 A bőr és a bőr alatti szövet fertőzéseiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAL00-L08
2.kp. súlyosEKKK
3.súlyosEEKLGSKLGS

a) Carbunculus, furunculus, panaritium, paronychia, abscessus, cellulitis diffusa, lymphangitis acuta, lymphadenitis acuta, impetigo, cysta pilonidalis, pyoderma, pyogen granuloma, a bőr és a bőr alatti szövet egyéb localis fertőzései, orbánc, ecthyma, folliculitis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, immunelfo, ASO, extracutan gócvizsgálatok, gyakori kiújulás esetén bacteriológiai és antibioticum-érzékenységi vizsgálat.

c) A 146.1. alszakasz szerint minősítendők a heveny lefolyású körülírt, vagy kiterjedt felszínes vagy mély pyodermák, amelyek maradványtünetek nélkül gyógyulnak. Kiterjedt furunculosis, hegesedéssel gyógyuló, kiújulási hajlamot mutató pyogen fertőzések a 146.2. alszakasz szerint minősítendők. Tartós therápia szükségessége esetén "I" is adható. Az egyenruha viselését, vagy a katonai kiképzést gátló idült bőrfertőzések, amelyek gyógyulás esetén maradandó functiozavart (lymphostasis, keloidképződés, contractura stb.) okoznak, a 146.3-as alszakasz szerint minősülnek.

d) K: 4, 6, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

147 Eczema és contact dermatitisA3A4A5A6BNO
1.acut folyamat csekély testfelületenKLGSAAAL20-L30
2.acut folyamat nagy testfelületenEEKLGSKLGS
3.idült folyamat csekély testfelületenEKLGSKK
4.idült folyamat nagy testfelületenEEEKLGS

a) Dermatitis contacta, irritativa et allergica, eczema acutum et chronicum, eczema microbicum, -seborrhoicum, -dyshidrosiforme (pompholyx), atopiás dermatitis (neurodermatitis).

b) We, teljes vérkép és vizelet, epicutan korai és késői allergenek vizsgálata, bacteriális és gombaallergének intradermális vizsgálata, epicután photo-patch tesztek, felülfertőződés esetén microbiológiai vizsgálat, szükség esetén gócvizsgálatok, tüdőgyógyászati konzílium, légúti panaszok esetén vizsgálat inhalatív allergénekkel.

c) A contact dermatitis, valamint a neurodermitis kis kiterjedésben a 147.1. alszakasz szerint, de az egyenruha-viselést, vagy a katonai kiképzést gátló esetben a 147.2. vagy a 147.3. alszakasz szerint minősülnek. Atopiás dermatitis gyakori mikróbás felülfertőződéssel vagy extracutan szövődményekkel a 147.4. alszakasz szerint minősül. A folyamat súlyosságának megítélésénél figyelembe kell venni az esztétikai szempontokat is. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 147.1 "I".

d) K: 4, 6, 14, 16-17, 21, 23; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

148 Hólyagos bőrbetegségekA3A4A5A6BNO
1.enyheEAAAL10-L14
2.kp. súlyosEKLGSKK
3.súlyosEEEE

a) Dermatitis herpetiformis, subcornealis pustularis dermatosis, impetigo herpetiformis, pemphigus, pemphigoid, erythema exsudativum multiforme, epidermolysis bullosa csoport, egyéb hólyagos bőrbetegség.

b) Teljes vérkép és vizelet, májfunctio, immunelfo, Tzanck sejt, belgyógyászati consilium, hystológiai, immunhystológiai vizsgálat. Porphyria cutanea tarda esetén porphyrinürítés, hepatológiai konzílium szükséges.

c) Az impetigo herpetiformis a 148.1. alszakasz szerint minősül. Pustularis subcornealis dermatosis (Sneddon-Wilkinson-féle betegség), dermatitis herpetiformis juvenilis a 148.2. alszakasz szerint minősülnek. Tartós therápia szükségessége esetén a 148.1 rovatban "I" minősítés is adható.

A 148.3. alszakasz szerint minősítendők: a dermatitis herpetiformis Duhring, a pemphigus különböző formái, pemphigoid pemphigus benignus familiaris Hailey-Hailey, hólyagos photodermatosisok. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 148.1 "E".

d) K: 3, 4, 6, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

149 Erythemas állapotokA3A4A5A6BNO
1.enyheEAAAL51-L54
2.kp. súlyosEKLGSKK
3.súlyosEEEKLGS

a) Erythema toxicum, -annulare, -nodosum, roseola, egyéb erythemás állapotok.

b) We, teljes vérkép és vizelet, immunelfo, ASO, gócvizsgálatok, szükség esetén specifikus eredet kizárása és szövettani vizsgálat. Lyme serologia, RPR, TPHA, májfunctio és vesefunctio vizsgálata, LE-sejt, mellkas rtg., belgyógyászati konzílium.

c) Az erythemás állapotok enyhébb, ritkább kiújulást mutató formái, perioralis dermatitis és rokonállapotok a 149.1. alszakasz szerint minősítendők. A súlyosabb, gyakoribb kiújulást mutató erythemás állapotok két évig a 149.2. alszakasz, míg két év után a pityriasis rubra Hebrae kórformája és rokonállapotok a 149.3. alszakasz szerint minősítendők. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 149.1 "E".

d) K: 4, 6, 13-15, 17-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

150 Pikkelysömör és hasonló kóros elváltozásokA3A4A5A6BNO
1.izoláltKLGSAAAL40
2.szóródóEEKK
3.szövődményesEEEKLGS

a) Arthropathia psoriatica, acrodermatitis continua Hallopeau, parapsoriasis, kisplakkos = vasculitis, nagyplakkos = obs. ad lymphomam, Reiter syndroma, pityriasis rosea, pityriasis rubra pilaris.

b) Psoriasisban kötelező az endogen és exogen Köbner-tényezők laboratóriumi (vércukor, béta-ASO, Se húgysav) és szakkonziliáriusi (gégészeti, fogászati, ideggyógyászati, belgyógyászati, urológia) vizsgálata, kérdéses esetben hystológiai vizsgálat ajánlott.

c) A psoriasis kis kiterjedésű, kiújulási hajlamot nem mutató formái, pityriasis rosea esetei a 150.1. alszakasz szerint; a psoriasis kiterjedt formái cután vagy extracután szövődmény nélkül és a parapsoriasis körülírtabb formái a 150.2. alszakasz szerint minősítendők. A psoriasis szövődményes (erythrodermia, arthropathia, pustulosis) formái és pityriasis rubra pilaris, acrodermatitis continua Hallopeau a 150.3. alszakasz szerint minősülnek.

d) K: 3, 4, 6, 13-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

151 LichenA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAL28, L43
2.súlyosKLGSKLGSKK

a) Lichen planus, lichen nitidus, lichen ruber moniliformis, lichen striatus, pruritus, prurigo, lichenificatio és lichen simplex chronicus Vidal.

b) We, teljes vérkép és vizelet, a Köbner-tényezőket tisztázó vizsgálatok, vagy a diagnosist igazoló hystologiai vizsgálatok, valamint ideggyógyászati konzílium.

c) A lichen ruber planus, lichen nitidus, lichen simplex chronicus Vidal, prurigo nodularis, dermatitits factitia és egyéb pruritus körülírt rövid lefolyású formái a 151.1. alszakasz szerint, a fenti kórképek kiterjedt makacs szövődményes formái a 151.2. alszakasz szerint minősítendők.

d) K: 3-4, 6, 14, 16-17, 19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető. Pozitív neuro-pszichiátriai konsilium esetén mérlegelendő.

152 A bőr túltengéses és sorvadásos állapotaiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAL90-L91
2.kp. súlyosEEKK
3.súlyosEEEKLGS

a) Dermatosclerosis localisata, atrophia degenerativa colloidalis, keloid, excessiv granulatio, atrophia cutis, Callositas, callus, clavus, a bőr hegesedése és fibrosisa, a bőr egyéb túltengéses és sorvadásos állapotai.

b) Kérdéses esetekben szövettani, extracutan kiterjedés gyanúja esetén belgyógyászati és onkológiai konzílium.

c) A lichen sclerosus et atrophicus, a morphea kis kiterjedésű formája, az acanthosis nigricans benignus formája műtétileg könnyen gyógyítható cornu cutaneum, keratoacanthoma, ill. leukoplakia a 152.1. alszakasz szerint minősítendő. A fenti kórképek kiterjedt, nehezen gyógyítható esetei mellett a 152.2. alszakasz szerint minősítendők a keloidok, a keratosis palmaris et plantaris acquisita, ichthyosis aquisita és a bőr egyéb túltengéses és sorvadásos kórképei. Kiterjedtebb és súlyosabb formáknál a minősítés a 152.3. alszakasz szerint történik.

d) K: 3-4, 11, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető. Keloid-hajlam talaján létrejött, szolgálati eredetű sérülések túltengő heges állapotairól a katonai kötelmekkel való összefüggést mérlegelni kell.

153 A haj, a hajtüszők, a verejtékmirigyek
és a faggyúmirigyek betegségei
A3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAL63-L68,
2.kp. súlyosEEKKL72-L75
3.súlyosEEEKLGS

a) Alopecia, hirsutismus, anhidrosis, miliaria rubra, acne, atheroma cutis, seborrhea, rosacea.

b) We, teljes vérkép és vizelet, hajhullás esetén góckutatás szükséges, endocrin betegség gyanúja esetén endocrinológiai kivizsgálás javasolt.

c) Az alopecia areata, a miliaria rubra és a faggyúmirigyek megbetegedésének körülírt enyhe formái a 153.1. alszakasz szerint minősülnek. Az alopecia atrophicans, a folliculitis decalvans, folliculitis abscedens et suffodiens, valamint a haj egyéb rendellenességei, az acne betegség súlyossága, kiterjedése és a katonai szolgálattal való összefüggésében vizsgálandó és minősítendő a 153.2. vagy a 153.3. alszakasz szerint. Az acne keloides és az alopecia totalis a 153.3. alszakasz szerint minősülnek.

d) K: 3-4, 6, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető, de a traumás eredetű, maradandó alopeciák - ha a trauma a szolgálattal összefüggésben következett be - külön elbírálást igényel.

154 Idült bőrfekélyA3A4A5A6BNO
1.enyheEKLGSKKL88-L89,
2.kp. súlyosEEKLGSKLGSL97
3.súlyosEEEKLGS

a) Ulcus compressum, ulcus decubitale, ulcus cutis, ulcus chronicum, ulcus trophicum. Ulcus cruris venosum, -arteriosum, -mixtum, -infektiosum, - neoplasticum, ulcus immunologicum, - polyneuropathicum.

b) We, teljes vérkép és vizelet, vércukor, szükség esetén a kóreredet tisztázására angiológiai vizsgálatok, belgyógyászati, érsebészeti, immunológiai, ideggyógyászati konzílium.

c) A minősítéskor figyelembe veendő a kiváltó belgyógyászati vagy ideggyógyászati ok, a fekélyek nagysága, kiújulási hajlama, elhelyezkedése. A felfekvéses és diabeteses, valamint neurogen eredetű fekélyek a 154.3. alszakasz szerint minősülnek.

d) K: 2, 4, 16, 21; F: 1, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

155 CsalánkiütésA3A4A5A6BNO
1.acutKLGSAAAL50
2.idült enyheEEKK
3.idült súlyosEEEKLGS

a) Urticaria minden típusa.

b) Urticarias betegek minősítésekor micróbás allergének tenyésztése, az acut szak lezajlása után kémiai és fizikai allergének meghatározására irányuló allergológiai teszt-vizsgálatok, táplálkozási allergén esetén az aciditási viszonyokra és májfunctiokra utaló kiegészítő vizsgálatok végzendők el. Légúti panaszok esetén gégészeti konzílium és allergológiai vizsgálat ajánlott. Élelmiszer és ételadalék anyagok allergológiai vizsgálata, kereső diéta és a gyógyszeres provokációk kizárása, valamint autológ szerum teszt vizsgálatok.

c) A különböző kóreredetű urticariák közül az acut lefolyású, jó gyógyhajlamú esetek a 155.1. alszakasz szerint, az idült, de gyógyszeres kezelésre tünetmentesíthetők a 155.2. alszakasz szerint minősítendők. Ilyenkor, ha a gyógykezelés időtartama nem haladja meg a 3 hónapot, a minősítés "K" lehet. Ha a betegség makacs kiújulási hajlamot mutat, állandó gyógyszeres kezelés mellett sem tünetmentesíthető, vagy a kiváltó allergén a katonai szolgálat során nem küszöbölhető ki, súlyossági elbírálás alapján a 155.2. vagy 155.3. alszakasz szerint minősül. A hereditaer angioneuroticus oedema és az urticaria alimentaris a 155.3. alszakasz szerint minősítendő.

d) K: 3-4, 6, 11, 14-15, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés általában nem vélelmezhető.

156 A bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségeiA3A4A5A6BNO
1.kis kiterjedésű körülírt formákKLGSAAAL98-L99
2.kp. kiterjedésű formákEEKK
3.szétterjedt formákEEEKLGS

a) A köröm betegségei, pigmentzavarok, a bőr vascularis zavarai, a bőr degeneratív és egyéb betegségei, Darier-kór, elastosis perforans serpiginosa, ichthyosis acquisita, acanthosis nigricans acquisita, mucinosis follicularis,

b) Elvégzendők a betegek kórisméjét tisztázó és megerősítő kiegészítő szakkonziliáriusi, laboratóriumi, szükség esetén szövettani vizsgálatok. Dermatoscopiás vizsgálat kötelező.

c) A pigment és éranyajegyek, valamint egyéb pigmentanomáliák közül a kis körülírt formák a 156.1. alszakasz szerint minősítendők. Hasonló módon ítélendők meg a bőr és a bőr alatti szövetek egyéb betegségei is, valamint a körmök betegségei. Multiplex naevus pigmentosus, kiterjedt naevus angiomatosus a 156.2. alszakasz szerint minősülnek. Az ichthyosis congenita, epidermolysis bullosa hereditaria, dyskeratosis follicularis Darier, urticaria pigmentosa, ectodermalis dysplasiák, poikilodermák, xeroderma pigmentosum és egyéb kiterjedt bőrtünetekkel járó veleszületett bőranomáliák a 156.3. alszakasz szerint minősülnek.

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14-15, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

157 A kötőszövet diffuz autoimmun betegségeiA3A4A5A6BNO
1.enyheEEKLGSKL93, L95
2.súlyosEEEKLGS

a) Lupus erythematosus systematicus, -discoides (non disseminatus) scleroderma, Sjögren-féle betegség, dermatomyositis, polymyositis. Henoch-Schönlein-féle purpura, vasculitis allergica elbírálása a 029-es szakasz szerint történik.

b) We, teljes vérkép és vizelet, májfunctios próbák enzimvizsgálatok, CRP, BUN, kreatinin-, kreatin ürítés, Se összfehérje, Elfo, immun-Elfo, Latex, LE-sejt, RF, rejtett RF, nuclearis antitestek, valamint az egyes szervek megbetegedésének diagnosisához szükséges speciális vizsgálatok (vesefunctios próbák, EKG, EMG, biopsia stb.), kérdéses esetekben immunhystológiai vizsgálat.

c) A katonai szolgálatot a hivatásos és szerződéses állománynál csak kezdődő, lassú progressziójú klinikai kép teszi lehetővé: 157.1 "K" minősítés, súlyos esetekben 157.2 "E" minősítés adandó.

d) K: 2-4, 11-12, 14, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

A mozgásszervek és a csont betegségei (158-172)

158 ArthropathiaA3A4A5A6BNO
1.enyheEAAAM00-M25
2.kp. súlyosEEKK
3.súlyosEEEKLGS

a) Ízületi gyulladás (arthritis seu polyarthritis) pyogen kórokozók miatt, arthropathia Reiter-féle betegségben, arthropathia Behcet-féle syndromában, postdysenteriás arthropathia, egyéb bacteriális, vírusos vagy gombás betegséghez társult arthropathia, ásványi anyagok lerakódása miatti arthropathiák, egyéb, máshova osztályozott betegségekkel társult arthropathia, Kaschin-Beck-féle betegség, traumás arthropathia, allergiás arthritis, klimaxos arthritis, polyarthopathia, monoarthritis.

b) A fertőzés jellegének megfelelő laboratóriumi, bacteriológiai, virológiai, mykológiai vizsgálatok, illetőleg a megbetegedés alapját képező belgyógyászati, bőrgyógyászati, neurológiai stb. vizsgálatok elvégzése, szemészeti vizsgálat szükséges. Ízületi folyadék felszaporodása esetén a punctátumból bacteriológiai mycológiai és kristályvizsgálat, valamint az esetlegesen duzzadt ízületről kétirányú rtg. felvétel. HLA-B-27 antigen vizsgálata csak differenciál diagnosztikai nehézségek esetén végzendő el.

c) A nem önálló, kísérő-betegségként szereplő arthropathiák az alapbetegséggel együtt minősítendők. A mozgásszervek megbetegedéseiben az alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése dönti el. Figyelembe vesszük emellett a folyamat localisatioját, kiterjedtségét, progressioját is. Súlyos lefolyású, állandó kezelés mellett jelentős mozgáskorlátozással járó esetek 158.3 alszakasz szerint minősülnek. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 158.1 "E".

d) K: 2-4, 6, 8, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak a traumás arthropathia esetén vélelmezhető, ha annak kialakulását bizonyíthatóan szolgálati baleset eredményezte.

159 Rheumatoid arthritis és egyéb gyulladásos polyarthropathiaA3A4A5A6BNO
1.mérsékelt functiokárosodássalEEKLGSKM05
2.súlyos functiokárosodássalEEEKLGS

a) Rheumatoid arthritis, Felty-féle syndroma, polyarthritis chronica juvenilis, gyulladásos polyarthropathia vagy polyarthritis, Jaccoud-féle syndroma.

b) Anamnesis, We, teljes vérkép és vizelet, Elfo, immun-Elfo, Latex fixatios teszt, összehasonlító kézfej rtg. felvétel (marginalis erosiok), az érintett ízület kétirányú rtg. felvétele, fogászati, gégészeti, urológiai, nőgyógyászati gócvizsgálatok, szemészeti vizsgálat, esetleg a HLA-B-27 antigen vizsgálata, valamint differenciál diagnosztikai problémák esetén ízületi scintigraphia.

c) A heveny ízületi folyamatok lezajlása után az alkalmasság kérdését elsősorban a functio csökkenése és a várható progressio dönti el.

d) K: 3-4, 11-12, 14-16, 21; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

160 Osteoarthrosis és hasonló állapotok, arthropathiákA3A4A5A6BNO
1.enyheEKLGSKKM15-M19
2.kp. súlyosEEKLGSKLGS
3.súlyosEEEKLGS

a) Elsődleges vagy másodlagos, a felső és az alsó végtagok egy vagy több ízületét érintő, esetleg általánosult arthrosisok. Egyéb, főként másodlagos arthropathiák.

b) Két- vagy többirányú összehasonlító rtg. felvétel, problematikus eseteknél (pl. másodlagos arthropathiáknál) esetleg fogászati, gégészeti, urológiai, nőgyógyászati gócvizsgálat, szemészeti vizsgálat.

c) A minősítésnél irányadó a functiozavar, a solitaer, vagy multiplex localisatio, a fizikális vizsgálattal vagy a rtg. felvételeken észlelhető torzulás. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a minősítés 160.1 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha az elváltozás szolgálati baleset következménye.

161 Szokványos ficamA3A4A5A6BNO
1.ritka kiugrás eseténKLGSAKKS43, S54,
2.sikeres műtét utánEKLGSKKS63, S83, S93
3.műtét utáni kiújulás vagy gyakori kiugrás eseténEEEKLGS

a) Habitualis vállficam, habitualis patellaficam, egyéb ízületek szokványos ficama. Úgynevezett "akaratlagos" vállficam. Egyes ízületek pathológiás ficama.

b) Két- vagy többirányú, összehasonlító rtg. felvétel. Szokványos vállficam gyanúja esetén A-P vállfelvétel a felső végtagok 10 kg-os terhelésével. Habitualis patellaficamnál axiális térdfelvétel. A többi ízület szokványos vagy pathológiás ficamát functionális vagy tartott rtg. felvételekkel, illetve CT és MRI vizsgálattal dokumentálandó.

c) A szokványos vállficam külön figyelmet érdemel. A diagnosis csak a luxatiók és a repositiok ismétlődését bizonyító gyógyintézeti, hatósági orvosi, illetve csapatorvosi igazolás és a terheléses rtg. felvétel pozitivitása esetén állítható fel. Az elváltozás - indokolt esetben - műtéttel corrigálható. A 161 2. pont A3 szerinti minősítés esetén két évi tünet- és panaszmentesség esetén a minősítés "KLGS".

d) K: 2-3, 6, 11-12, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor állapítható meg, ha a betegség szolgálati baleset következménye.

162 Az ízületek egyéb betegségei és működési zavaraiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKKM20-M25
2.kp. súlyosEKLGSKK
3.súlyosEEEKLGS

a) A térdízület medialis és lateralis meniscusainak kopása, működési zavara, elülső vagy hátsó szarvainak sérülése. Chondromalatia patellae. A térd- és az egyéb ízületek porcának betegségei, szabad testek. Mozgáskorlátozottságok, zsugorodások, ankylosisok. Ízületi folyadékgyülem (Haemarthros). Synovitis villo-nodosa.

b) A beteg ízület kétirányú, összehasonlító rtg. felvétele. Patella-betegség esetén axialis térdfelvétel. Nem traumás eredetű ízületi folyadékgyülemnél laboratóriumi rheumatestek és góckeresés.

c) Az ide tartozó betegségek egy része műtéttel javítható, vagy gyógyítható. A conservativ kezeléssel gyógyítható esetek minősítése az elváltozás súlyosságától és a várható gyógytartamtól függ. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 162.1 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha a betegség bizonyítottan szolgálati baleset következménye.

163 Spondylitis ankylopoeticaA3A4A5A6BNO
1.mérsékelt functiokárosodássalEKLGSKKM45
2.súlyos functiokárosodássalEEEKLGS

a) Bechterew-kór diagnosisának "sine qua non"-ja a kétoldali sacroileitis.

b) Ez az elváltozás csak radiológiai vizsgálattal igazolható. Rutin laboratóriumi vizsgálatok, sacroiliacalis ízületi, szükség esetén betekintő, ill. rétegfelvételek, Skandináv típusú lefolyásnál az érintett ízület kétirányú rtg. vizsgálata, valamint folyadék felszaporodása esetén ízületi punctatum vizsgálat. Radiológiailag bizonytalan esetekben sacroiliacalis scintigraphia és HLA-B-27 antigen meghatározás a korai diagnosishoz csak akkor, ha egyéb vizsgálatok nem tisztázzák a diagnosist.

c) Bechterew-kór kezdeti formájában is "E" minősítés javasolt a 163.1 állománycsoportban. Máshová nem sorolható egy- vagy kétoldali sacroileitis esetén a minősítés a 165.1. rovat alapján történik. E rovatban minősítjük a biztonsággal ki nem mondható, a végleges diagnosis felállításához szükséges megfigyelési idő alatt a csípőkeresztcsonti ízületi gyulladás elváltozásait. A kezdődő Bechterew-kór, valamint az enthesopathia spinalis, a gerinc szalagainak zavara a 163.1 rovata szerint "K" minősítést igényel.

d) K: 2, 4, 6, 8, 11-12, 17, 23; F: 1-4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

164 Spondylosis és a csigolyák közötti porckorong betegségeiA3A4A5A6BNO
1.enyheEKLGSKLGSKM47, M50
2.kp. súlyosEEKLGSK
3.súlyosEEEKLGS

a) Spondylosis myelopathiával vagy myelopathia nélkül. Baastrup-syndroma. Traumás eredetű spondylopathiák. Discus-degeneratiók és herniatiók. Postlaminectomiás syndroma.

b) Az érintett gerincszakasz kétirányú rtg. felvétele, szükség szerint kiegészítve foramen vagy Dittmar-felvétellel. Myelopathiás vagy gyöki tünetek esetén MR (esetleg CT), majd ideggyógyászati-idegsebészeti konzílium.

c) Az enyhe, neurológiai tünetek nélkül jelentkező eseteket a 164 1. pont szerint minősítjük.

A 164 A4 és A5 rovatokhoz tartozó betegeknek az elváltozások kiterjedtsége és súlyossága, valamint a szükséges gyógytartam megítélése alapján szolgálatukkal járó fizikai megterhelés mérlegelése után egészségügyi szabadság vagy a szükséges felmentések adhatók. Lásd még a 051. számú táblázatnál írtakat is.

d) K: 2-3, 6, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha a betegség bizonyítottan szolgálati baleset következménye.

165 A gerinc egyéb betegségeiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKKM43,
2.kp. súlyosEEKKM46-M47,
3.súlyosEEEKLGSM53-M54

a) Cervicobrachialis syndroma, brachialis neuritis vagy radiculitis, torticollis, a nyaki szakaszon levő egyéb elváltozások. Myalgiák, lumbago, ischias-syndroma, a keresztcsont és a farokcsont betegségei. Kyphosis dorsalis adolescentium (Scheuermann-féle betegség). Szerzett, egyéb kyphosisok és lordosisok. A scoliosisok és a kyphoscoliosisok ismeretlen és ismert aethiológiájú formái. Spondylolysis. Szerzett spondylolisthesis. A gerinc egyéb torzulásai.

b) Scoliosisok és kyphoscoliosisok esetén kétirányú álló helyzetben készült rtg. felvétel. Spondylolysis-olisthesis gyanújánál kétirányú Dittmar-felvétel. A nyaki gerincszakaszt érintő betegségek esetén szükség szerint foramen-felvétel. Gyöki, neurológiai tünetekkel járó syndromáknál MR (esetleg CT) vizsgálat, majd neurológiai, illetve idegsebészeti konzílium.

c) Ebben a betegségcsoportban a kyphosis dorsalis adolescentium (Scheuermann-féle betegség) és a spondylolysis-spondylolisthesis okozza a legtöbb therápiás és minősítési problémát. A Scheuermann-féle betegség általában 10-16 éves kor között kezdődik és a csontváz növekedésének megállásakor "meggyógyul". Maga a csontosodási zavar nem folytatódik, ezért a katonaorvosi gyakorlatban már döntően a betegség következtében kialakult állapotokkal találkozunk (kóros, főként nyílirányú gerincgörbületek, háti, deréktáji fájdalmak stb.). Alkalmatlannak nyilvánítható a honvéd, ha a gerinc sagittalis görbülete olyan kifejezett, hogy az egyenruha viselését lehetetlenné teszi.

A spondylolysisben szenvedő beteg szintén megfelelő fizikai korlátozásokra szorul. A spondylolisthesis (csigolya-csuszamlás) maximális fizikai kíméletet igényel. Alkalmatlannak akkor nyilvánítandó, ha a deréktáji fájdalmakon túl gyöki, neurológiai tünetek is fellépnek, vagy a komoly fájdalmakkal, izomspasmussal, antalgiás tartással járó periódusok ismétlődnek. Szintén "E" minősítés szükséges, ha a spondylolisthesis egyéb fejlődési zavarokkal (pl. spina bifida) társul. A csigolyacsuszamlás műtéttel javítható vagy gyógyítható. Hivatásos állományba, szerződéses állományba vétel esetén a minősítés 165 1. pont A3 rovat szerinti minősítés esetén "E". Enyhe, csak egy-két csigolyára kiterjedő, lezajlott Scheuermann betegség jól kidolgozott hátizomzattal, valamint panasz és tünetmentesség esetén alkalmas lehet.

A különböző scoliosis-fajták az általuk okozott mellkasi deformitással együtt ítélendők meg (185. szakasz). Az egyenruha viselhetősége itt is mérlegelendő.

d) K: 11-12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor vélelmezhető, ha a betegség bizonyítottan szolgálati baleset következménye. (Pl. compressiós csigolyatörés utáni állapot, vagy ismert és dokumentált spondylolysisnek trauma hatására spondylolisthesissé való átalakulása stb.).

166 A synovialis hártyák, az inak-ínhüvelyek
és nyálkatömlők betegségei
A3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAM65-M68
2.kp. súlyosEKLGSKK
3.súlyosEEEKLGS

a) Synovitisek és tendosynovitisek. Stenotisaló tendovaginitisek, bursitisek. Ínhüvely falából vagy ízületi tokból kiinduló ganglionok és cysták, beleértve a poplitealis (Baker) cystát is. Az inak nem traumás rupturája.

b) Kétirányú rtg. felvétel, laboratóriumi vizsgálatok. Szükség esetén diagnosticus punctio, esetleg UH vizsgálat elvégzése javasolt.

c) A conservativ kezeléssel gyógyítható esetek, valamint a műtét után kialakult állapotok a beosztással járó fizikai megterhelések figyelembevételével, megfelelő felmentésekben részesítendők. Funkcionálisan is jól gyógyuló esetekben 166.1b-d és A3 rovatban "A" minősítés is lehetséges. Súlyosnak vesszük a műtét után egyszer vagy többször recidiváló elváltozásokat, valamint az olyan eseteket, amikor fontos ízület(ek) jelentős mozgáskorlátozottsága alakul ki. Ilyenkor "E" minősítés adandó. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a minősítés 166.1 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor vélelmezhető, ha a betegség szolgálati baleset következménye (pl. synovitis traumatica genus).

167 Az izmok, a szalagok és a fasciák betegségeiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAM60-M63
2.kp. súlyosEKLGSKK
3.súlyosEEEKLGS

a) Fertőzéses izomgyulladások. Myositis ossificans. Inactivitási izomatrophiák. Laza ízületi szalagok. Hypermobilitasos syndroma. Coxa saltans. Tenyéri és talpi fibromatosisok. (Dupuytren-contractura). Izomsérvek. Az alkar és a kéz Volkmann-féle ischaemias contracturája. Az ízületek myogeneticus és desmogeneticus contracturái.

b) Kétirányú rtg. felvétel, laboratóriumi vizsgálatok, neurológiai konzílium, sz. sz. biopsia.

c) Az enyhe, conservativ kezeléssel gyógyítható esetek a fokozott fizikai megterhelések alól megszabott időre felmentendők. A műtéttel gyógyítható, vagy javítható, közepesen súlyos elváltozások szerződéses és hivatásos állományba vételkor 167.1 rovatban "E". A ritkán előforduló súlyos állapotok (myositis ossificans, recidiváló izomsérvek, nagyfokú mozgáskorlátozottsággal járó ízületi contractúrák stb.) "E" minősítést igényelnek.

d) K: 2-4, 6, 11-12, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor vélelmezhető, ha a betegség bizonyítottan szolgálati baleset következménye.

168 Csontvelő- és csonthártyagyulladás és a csontok egyéb fertőzéseiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAM86
2.kp. súlyosEKLGSKK
3.súlyosEEEKLGS

a) Osteomyelitis acuta, osteomyelitis chronica. Brodie-tályog. Garré-féle osteomyelitis. A csontot is érintő gennyes ízületi gümőkór és egyéb specificus csontelváltozások (pl. syphilis stb.). Periostitisek. Gyermekbénulásból eredő osteopathia.

b) Az infectiosus eredetű heveny csontízületi gyulladások fekvőbeteg-gyógyintézeti elhelyezést, teljes kivizsgálást, conservativ, ill. műtéti ellátást igényelnek. Vonatkozik ez a specificus gyulladásokra is. Utóbbiaknál pulmonologiai, ill. bőrgyógyászati konzílium is szükséges. Az ambulanter observalható, kezelhető esetekben kétirányú, sz. sz. réteg rtg. felvétel, laboratóriumi vizsgálatok és diagnosticus célú punctio lehet szükséges.

c) A fertőző csontízületi betegségek minősítése a gyógyulás után, a maradvány panaszok-tünetek elbírálása alapján történik. A specificus elváltozások általában "E" minősítést igényelnek. Kivételt képezhetnek a jó gyógyhajlamú, localisalt esetek (pl. spina ventosa). Az idültté vált, esetleg sipolyozó csontgyulladások, amelyek rtg. felvételeken észlelhető csontdestructiot okoztak. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 168.1 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12, 16-18, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai követelményekkel való összefüggés csak akkor vélelmezhető, ha a betegség bizonyíthatóan szolgálati baleset következménye (pl. nyílt csonttörés utáni osteomyelitis).

169 Osteochondrosisok, valamint a porc és a csont egyéb betegségeiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAM91-M99
2.kp. súlyosEKLGSKK
3.súlyosEEEKLGS

a) Osteochondrosis spinae juvenilis (M. Scheuermann) a 165. szakasz szerint minősítendő. A medence és a csípő osteochondrosisa (M. Perthes). Epiphyseolysis capitis femoris non traumatica. A felső és alsó végtagok juvenilis osteochondrosisai (pl. Schlatter-Osgood-féle kór). Vertebra plana (Calvé): Osteochondritis dissecans. Pathologiás csonttörés. Csontcysta. Csontsűrűsödés. Titze-syndroma. Álízület. Asepticus csontelhalás.

b) Két- vagy többirányú rtg. felvétel.

c) A Titze-syndroma minősítést nem igényel, felmentés adható. A felső és az alsó végtagok juvenilis osteochondrosisainak egy része (pl. M. Köhler II.) műtéttel gyógyítható. A súlyosabb formák (pl. Perthes-kór utáni jelentős mozgászavarral járó esetek, pathológiás törések stb.) általában "E" minősítést igényelnek. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 169.1 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak álízület esetében vélelmezhető, ha a csonttörés szolgálat közben történt.

170 Lúdtalp. A lábujjak szerzett torzulásaiA3A4A5A6BNO
1.enyheAAAAM21.4,
2.kp. súlyosKLGSKLGSKKM20.1-M20.6
3.súlyosEEEKLGS

a) Pes transversoplanus, pes planovalgus, pes planus inflammatus, pes planus fixatus. Hallux valgus, hallux varus, hallux rigidus, hallux malleus. Kalapácsujjak. A lábujjak szerzett karomállása.

b) Kétirányú rtg. felvétel, deformált lábak esetén bőrgyógyászati vizsgálat.

c) A lúdtalp enyhe formái megfelelően megválasztott betéttípusokkal jól corrigálhatók. A középsúlyos esetekben 170.2 a szerződéses vagy ht. állományba vétel nem tanácsos, gondosan mérlegelendő. Egyébként fizikai korlátozásokkal, illetve lúdtalpbetétekkel, a 170.2 pedig a szükségletnek megfelelően felépített orthopaed cipőtípusokkal szintén compenzálhatók a középsúlyos formák. A pes planus inflammatus conservativ kezeléssel gyógyítható, átmeneti állapot, lezajlása után a középsúlyos csoportba sorolandó. Súlyosnak az arthrosisos, lábtőízületi merevséget okozó formák tekinthetők. Ezek már orthopaed cipővel sem compensalhatók maradék nélkül, esetleg műtéti beavatkozás is szükséges lehet. Az ilyen betegeknek "E" minősítés adandó.

A lábujjak felsorolt, szerzett torzulásai általában műtéttel corrigálhatók. A lúdtalpbetét vagy az orthopaed cipő a műtét utáni állapot megtartását, a rosszabbodás megakadályozását szolgálja. A különböző felmentések, fizikai korlátozások deformált lábujjak esetében is szükségesek.

d) K: 2-3, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés csak akkor vélelmezhető, ha a lúdtalp vagy a deformált lábujjak szolgálati baleset (csonttörések, ficamok stb.) következményei.

171 A végtagok egyéb szerzett torzulásaiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAM20, M25
2.kp. súlyosEKLGSKK
3.súlyosEEEKLGS

a) A felső és az alsó végtagok szerzett torzulásai, kivéve a kezet. Paralysis obstetricalis, Madelung-deformitas. Tendovaginitis crepitans. A felső végtag posttraumás dystrophiája (Sudeck). Egyéb, balesetek utáni állapotok. A csípő szerzett torzulásai. Genu valgum, genu varum, genu recurvatum. Tibia vara epyphysarea. Extensiós térd- vagy csípőcontractura. A láb Sudeck-dystrophiája.

b) Két- vagy többirányú rtg. felvétel, sz. sz. laboratóriumi vizsgálatok.

c) A felsorolt elváltozások egy része műtéttel gyógyítható vagy javítható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 171.1 "E". Hosszan tartó conservativ kezelés szüksége esetén (pl. Sudeck-dystrophia) hasonló módon kell a betegeket minősíteni. A súlyos formák, jelentős mértékű deformitással és mozgáskorlátozottsággal alkalmatlan "E" minősítést igényelnek. Genu valgum ("X"-láb) akkor minősíthető súlyosnak, ha álló helyzetben, összezárt térdek mellett a belbokák közötti távolság 15 cm-nél hosszabb. A tibia vera epyphysarea, genua vara, crura-femora vara ("O"-láb) hasonló módon, összezárt bokák mellett a mediális femurcondylusok közötti távolság mérésével (szintén 15 cm) ítélhető meg.

d) K: 2-3, 6, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha az elváltozás szolgálat közben történt baleset következménye.

172 Gerincferdülés
és egyéb szerzett torzulások
A3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKKM40-M41
2.kp. súlyosEEKK
3.súlyosEEEKLGS

a) Kyphosis dorsalis adolescentium (M. Scheuermann) a 165. szakasz szerint minősítendő. Szerzett kyphosis és lordosis. Functionalis scoliosisok. Idiopathias structuralis scoliosisok. Paralyticus és egyéb szerzett, ismert aethiologiájú scoliosisok. A nyak szerzett torzulásai. A mellkas és a bordák szerzett torzulásai. Csigolyacsuszamlás a 165. szakasz szerint minősítendő. A medence szerzett torzulásai.

b) Kétirányú összehasonlító rtg. felvétel, gerincgörbületek vizsgálata álló helyzetben, sz. sz. neurológiai konzílium.

c) Ebben a szakaszban a leggyakoribb elváltozást a scoliosisok alkotják, a következményes mellkas-deformitásokkal. A görbület nagysága Cobb módszerével, a rtg. felvételeken fokokban mérhető. A 30-40 fokos görbületet közepesen súlyosnak vesszük. Az idiopathiás scoliosisok a csontváz növekedésének befejeződése után már általában nem rosszabbodnak, a kezelésnél, minősítésnél a kialakult állapottal kell számolnunk. A mellkas-deformitásokat a 185. szakaszban tárgyaljuk.

d) K: 2-3, 6, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés akkor vélelmezhető, ha a betegség szolgálati baleset következménye (pl. csigolyatörés utáni kóros nyíl- vagy oldalirányú gerincgörbület).

Fejlődési rendellenességek (173-188)

173 A szem veleszületett anomáliáiA3A4A5A6BNO
1.enyheEKLGSKLGSKLGSQ10-Q15
2.kp. súlyosEEKLGSKLGS
3.súlyosEEEE

a) Itt minősítendők a szemhiány, kisszeműség, buphthalmus, glaucoma congenitum, hydrophtalmus, keratoglobus congenitus, aphakia congenita, cataracta congenita, sphaerophakia, coloboma, valamint az elülső és hátsó segment veleszületett anomáliái, a szemhéjak, a könnyszervek, a szemüreg és a szem egyéb veleszületett anomáliái.

b) A látóélesség vizsgálata javítás nélkül és teljes javítással, a kötőhártyák vizsgálata, különös tekintettel az áthajlásokra, réslámpa vizsgálat, a szemgolyók mozgásának a vizsgálata, szemfenékvizsgálat.

c) Minősítésnél lehetőség szerint szakorvosi vélemény alapján kell dönteni. Műtéttel vagy conservativ kezeléssel még corrigálható anomáliák esetében 173.2. alszakasz szerint történjék az elbírálás. A színlátás zavara a 060. szakasz szerint minősítendő.

d) K: 2-3, 6, 8, 10-11, 22; F: 1-2, 4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

174 A fül, az arc és a nyak veleszületett anomáliáiA3A4A5A6BNO
1.enyhe vagy sikeres műtét utáni esetekAAAAQ16-Q18
2.műtéttel javítható esetekKLGSKLGSKK
3.súlyos vagy műtéttel nem javítható esetekEEEE

a) A meatus acusticus externus atresiája, a fülkagyló veleszületett deformitásai, absentia auriculae, absentia meatus acustici externi, atresia nasi, palatoschisis, labium leporium, cheilognatopalatoschisis, atresia glottidis, strictura tracheae.

b) Fül: otoscopia, Schüller és Stenvers rtg. felvételek, audiometria. Orr: rhinoscopia, orrmelléküreg rtg. felvétel. Gége: indirect laryngoscopia, trachea légsáv rtg. Esetleg kiegészítendő: fülnél microscopos vizsgálat, tympanometria; orrnál orr-endoscopia, sinoscopia; gégénél fiberoscopia, laryngomicroscopia, trachea fiberoscopia. Az egész betegségcsoportnál CT vizsgálat.

c) Nem jelentenek alkalmatlanságot azok a fejlődési rendellenességek, melyek műtéttel úgy oldhatók meg, hogy semmilyen működészavar vagy torzulás nem marad vissza. Minősítésnél vegyük figyelembe az elváltozás nagyságát és elhelyezkedését. Kisérő halláscsökkenés esetén a 074-es szakasz szerint is minősítendő. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 174.2 "E".

d) K: 3, 8-9, 25; F: 1-2, 4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

175 A szív- és a keringési rendszer veleszületett anomáliáiA3A4A5A6BNO
1.keringési zavar nélkülKLGSKLGSKKQ20-Q28
2.mérsékelt keringési zavarralEEKK
3.kp. súlyos keringési zavarralEEKLGSKLGS
4.súlyos keringési zavarralEEEE

a) Truncus communis, a nagyerek áthelyeződése, Fallot-tetralogia, közös kamra, kamrák és pitvarok közötti septum defectus, a pulmonalis billentyű anomáliái, a háromhegyű billentyű veleszületett hiánya és szűkülete. Ebstein-féle anomália, stenosis aortae congenitalis, insufficientia aortae congenitalis, mitralis prolapsus syndroma, a szív egyéb anomáliái, ductus arteriosus seu Botalli, coarctatio aortae, az aorta, a tüdőverőér, a nagy visszerek, a peripheriás érrendszer és a keringési rendszer egyéb anomáliái.

b) Kórházi osztályos kivizsgálás, kórelőzmény adatai, a fizikális lelet részletezése, rutin laboratóriumi vizsgálatok, vérnyomásmérés, EKG, PKG, Echo-cardiographia, mellkas rtg. (szívnagyság, szívconfiguratio, nagyerek helyzete), sz. sz. célzott angiocardiographia és szívkatheteres nyomásmérés.

c) A 175.1. alszakasz szerint minősíthetők azok a shunt nélküli acyanoticus anomáliák, amelyek nem gátolják a keringést, mint pl. a positios anomáliák (pl. dextrocardia), a nagyerek congenitalis corrigált transpositioja és a szív-block, továbbá a pitvari septumdefectus, ha nem áll fenn a pulmonális hypertonia, valamint a 4 éven túli, tökéletesen megoldott műtét utáni állapotok. Itt minősítendő a mitralis prolapsus syndroma, ha Echo-CG vizsgálattal haemodinamikai zavart nem okoz. Szerződéses és hivatásos állományba vétel esetén 175.1 "E".

A 175.2. alszakasz szerint minősíthetők a műtéttel egyszerűen megoldható anomáliák (egymagában fennálló ductus Botalli, coarctatio, pitvari septumdefectus), haemodinamikai vizsgálattal indikált mitralis prolapsus syndroma műtét. Egyéb alszakaszok szerinti minősítés esetén az anoxia mértékét meghatározó keringés-dynamikai következményeket kell figyelembe venni, alaposan mérlegelve a sebészi gyógyítás lehetőségeit.

d) K: 2-4, 6, 11-14, 16-19, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

176 A légzőrendszer veleszületett anomáliáiA3A4A5A6BNO
1.enyheEKLGSAAQ30-Q34
2.kp. súlyosEEKK
3.súlyosEEEE

a) Veleszületett gégeszűkület, légcsőszűkület, lépsejttüdő, cystás tüdő, absentia, aplasia, hypoplasia, sequestratio pulmonum, bronchiectasia congenita.

b) We, teljes vérkép és vizelet, mellkas rtg. és rétegfelvételek, légzésfunctio, sz. sz. köpet ált. bact. tenyésztés, bronchofiberoscopia, bronchographia, CT.

c) A szerződéses és hivatásos állományba vételkor a fenti fejlődési rendellenességek panaszokat okozó formáit többnyire sebészetileg már megoldották. Ezekben az esetekben a 104., ill. 105. szakasz szerint kell minősíteni.

Ha sebészeti beavatkozásra a beteg panaszai hiányában nem került sor, az eseteket a 176.1. alszakasz szerint minősítjük.

d) K: 6, 11, 14, 16-17; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

177 Az emésztőrendszer veleszületett anomáliáiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKLGSAQ38-Q45
2.kp. súlyosEKLGSKLGSKLGS
3.súlyosEEEE

a) Stenosis seu strictura oesophagei congenita, oesophagus dilatatio et diverticulum congenitum, stenosis seu strictura pylori congenita, cardiospasmus congenita, diverticulum ventriculi congenitum, Meckel-féle diverticulum, megacolon congenitum.

b) Rutin laboratóriumi vizsgálatok, széklettenyésztés, -emésztettség, -zsírtartalom, terheléses vércukor, kontrasztanyagos gyomor rtg., beöntéses kettős kontrasztanyaggal végzett rtg. vizsgálatok, bizonyos esetekben endoscopos vizsgálat.

c) Rekeszsérv, gyomordiverticulumok kimutatására elsősorban a gyomor rtg. vizsgálat hivatott. Hivatásos és szerződéses állomány esetén diétázás és előírt életmód biztosításával a panaszok enyhülését lehet elérni, egyéni elbírálás alapján 177.1 "K". A vékony- és vastagbél felszívódási zavarai (malabsorptios syndroma), sprue betegség, klinikailag emésztési zavarokat, hiányállapotok tüneteit okozzák. Biztos diagnosis esetén, mivel sok esetben igazolhatóan gluténérzékenységről van szó, 177.1 rovat szerint "E". Hivatásos és szerződéses állomány minősítése, 177.2 "K", gluténmentes diéta biztosítása és az elégtelen felszívódás miatti hiányzó anyagok substitutioja szükséges. Közepesen súlyos esetben a beosztás figyelembevételével 177.2 "E" minősítés is alkalmazható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 177.1 "E".

Meckel-diverticulum klinikai jelentősége, hogy időnként súlyos szövődményeket okozhat. Fiataloknál bélelzáródást is előidézhet, vagy vakbélgyulladás tüneteit utánozhatja. A megoldás sebészi, a diverticulum eltávolítása.

Megacolon veleszületett formája ritkán kezdődik felnőttkorban. A kialakulást elősegítő okokat kell megszüntetni és a súlyosság fokozatai szerint kell minősíteni. Hivatásos és szerződéses állománynál minden esetben az egyéni elbírálást kell alkalmazni.

d) K: 4; F: 0.

e) Katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

178 Visszamaradt hereA3A4A5A6BNO
1.egyoldali anomáliaKLGSAAAQ53
2.mindkét oldali anomália a nemi jelleg zavara nélkülEKLGSAA
3.mindkét oldali anomália a nemi jelleg zavarávalEEEKLGS

a) Cryptorchismus, descensus testis imperfectus, ectopia testis.

b) Részletes fizikális lelet, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.

c) 178.1. alszakasz szerint minősítendő az egyoldali rejtettheréjűség sérv nélkül.

d) K: 6, 11; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

179 A nemi szervek egyéb veleszületett anomáliáiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAQ50-Q52,
2.súlyosEEEEQ54-Q56

a) Anaspadiasis, epispadiasis, hypospadiasis, absentia funiculi spermatici, -penis, -prostatae, aplasia prostatae, -testis, atresia ductus ejaculatorii, ductus deferentis, fusio testis, hypoplasia penis, testis.

b) A fizikális lelet részletes leírása.

c) 179.1. alszakasz szerint minősítendők pl. a hypospadiasis, ha a húgycsőnyílás kb. 1 cm-rel tér el a normálistól, továbbá a phimosis, frenulum breve, meatus szűkület. 179.2. alszakasz szerint minősítendők a hypospadiasis, ha a húgycsőnyílás a penis proximalis harmadában helyezkedik el, nőknél - ha a vaginába nyílik. Hivatásos és szerződéses állományba vételkor a minősítés 179.1 "E".

d) K: 23; F: 0.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

180 A vese fejlődési rendellenességeiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKLGSKQ60-Q63
2.súlyosEEEKLGS

a) Absentia, agenesis, atrophia, hypoplasia renis, ren polycysticus, dilatatio ureteris, renaccessorius, -duplicatus, -giganticus, -soleiformis, ectopia, -dislocatio, -fusio renis.

b) We, teljes vérkép és vizelet, Se kreatinin, UN, vizelet bact. tenyésztés, vese scintigraphia, vese renographia, iv. pyelographia, CT, kontrasztanyagos CT vizsgálat.

c) 180.1. alszakasz szerint minősítendők a ren duplicatus, az ureter duplicata, rendellenes érbenyomat, mérsékelt pyeloectasia és egyéb műtétet nem igénylő anomáliák.

180.2. alszakasz szerint minősítendők a műtétet igénylő hydronephrosis, vagy pangást okozó rendellenes érleszorítás, pangást okozó vese ptosis, pangást okozó ureter szűkület, nagyfokú pyeloectasia, patkóvese, aplasia, hypoplasia renis congenita.

d) K: 11-12, 21; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

181 A gerinc veleszületett torzulásaiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSQ67.5, Q76
2.kp. súlyosEEEKLGS
3.súlyosEEEE

a) Congenitalis scoliosisok. Sacralisatio, lumbalisatio. (Félcsigolya, blokkcsigolya). Spina bifida occulta.

b) Álló helyzetben készült, kétirányú rtg. felvétel. Gyöki tünetek esetén ideggyógyászati vagy idegsebészeti konzílium.

c) A congenitalis scoliosisok, ha jelentősebb deformitással járnak, csak kivételes esetekben kerülnek a katonaorvos elé. Egyébként enyhe elváltozásoknál a megfelelő felmentések adhatók. A spina bifida, valamint a sacralisatio és a lumbalisatio igen gyakori. A szükséges conservativ kezelés mellett a megfelelő felmentések adhatók. Súlyosnak, tehát "E" minősítést igénylőnek ezek az elváltozások akkor tarthatók, ha egyéb gerincbetegségekkel (M. Scheuermann, spondylolysis-olisthesis stb.) szövődnek, vagy gyöki tünetet okoznak. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 181.1 "E".

Enyhének tekinthető és alkalmasnak minősíthető a Cobb módszerrel 15 fok alatti görbület, valamint a 10 mm alatti sacralis záródási hiány (spina bifida) panasz, és tünetmentesség, jól kidolgozott hátizomzat esetén.

d) K: 1-3, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

182 A medence fejlődési rendellenességeiA3A4A5A6BNO
1.enyheKKKKQ65
2.kp. súlyosKLGSKLGSKLGSK
3.súlyosEEEE

a) Luxatio coxae congenita, dysplasia coxae congenita, coxa vara infantum, protrusio acetabuli, coxa valga, coxa vara, os pubis és os ischii fejlődési zavara.

b) Két- vagy többirányú rtg. felvétel. Szükség esetén Lauenstein-csípőfelvétel.

c) A katonaorvosi gyakorlatban a felsorolt betegségek utáni állapotokkal találkozunk. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezen elváltozások az életkor előrehaladtával rendszerint rosszabodnak, még szakkezelés és fizikai tehermentesítés esetén is. Az elváltozások súlyossági fokát itt is a deformitások és functiozavarok együttes megítélése alapján határozzuk meg. Általában - a súlyos formák kivételével - megfelelő fizikai korlátozások szükségesek. A súlyos eseteket alkalmatlannak kell minősíteni. Egyes formák műtéttel javíthatók, ilyenkor a 182.1, "A" minősítés adható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 182.1 "E".

d) K: 1-3, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

183 A láb veleszületett torzulásaiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKKKQ66
2.kp. súlyosEKLGSKLGSKLGS
3.súlyosEEEE

a) Pes equinovarus congenitus (dongaláb), pes varus congenitus, pes excavatus, pes calcaneovalgus, a lábujjak világra hozott deformitásai, talus verticalis, szám feletti csontok a lábon.

b) Kétirányú, összehasonlító rtg. felvételek a lábról. Lumbosacralis gerinc kétirányú felvétele. Reflex-eltérés(ek) esetén neurologiai konzílium ("Myelodysplasia"), bőrgyógyászati szakkonzílium.

c) A felsorolt betegségek egy része kisgyermekkorban végzett műtét(ekkel) gyógyítható vagy javítható. A katonaorvosi gyakorlatban rendszerint már a postoperatív, kialakult állapottal találkozunk. Az esetek súlyossága szerint fizikai korlátozások, megfelelően megválasztott lúdtalpbetét, illetve orthopaed cipő viseltetése szükséges. Enyhébb deformitások correctios műtéte után szerződéses és ht. állományba vétel előtt a 183.1/A5 rovat szerint "I" minősítés adható. A súlyos, orthopaed cipővel sem compensalható esetek "E" minősítést igényelnek. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 183.1 "E".

d) K: 1-3, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

184 A végtagok egyéb veleszületett torzulásaiA3A4A5A6BNO
1.enyheAAAAQ72, Q74
2.kp. súlyosKLGSKLGSKK
3.súlyosEEEE

a) A felső végtag fejlődési rendellenességei és fejlődési zavarai, a felső végtag reductios torzulásai, congenitalis clavicula-álízület, Sprengel-deformitás (scapula magas állás), congenitalis radiusfej-luxatio, synosthosis radioulnaris, congenitalis térdficam, aplasia patellae, patella bipartita, a patella congenitalis dislocatioja, a felső és az alsó végtagok reductios torzulásai, a felső és az alsó végtagok egyéb világrahozott deformitásai, betegségei.

b) Két- vagy többirányú összehasonlító rtg. felvétel, a térdtájék betegségeinél sz. sz. axialis felvétel.

c) A felsorolt betegségek jelentős része gyermekkorban műtéttel gyógyítható vagy javítható. A katonaorvosi gyakorlatban inkább a késői maradványpanaszokkal és tünetekkel találkozunk. A felsorolt kórképek a szerződéses és ht. állományba vételre való alkalmasságot kizárják. Egyetlen kivétel a patella bi- vagy tripartita, ha semmilyen panaszt vagy functiozavart nem okoz 184.1/A5 "A". Általánosságban a deformitás és a mozgáskorlátozottság súlyossága alapján megfelelő fizikai korlátozások adhatók, a 184, A5 rovatokba tartozóknak szükség szerint orthopaed cipő vagy egyéb gyógyászati segédeszköz rendelhető. Súlyos esetekben "E" minősítés indokolt.

d) K: 1-3, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefügés nem vélelmezhető.

185 A mellkas deformitásaiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKLGSKLGSQ67.5-
2.kp. súlyosEEEEQ67.8
3.súlyosEEEE

a) Pectus carinatum, pectus excavatum, a gerinc betegségeihez csatlakozó mellkasi deformitások, egyéb világrahozott deformitást okozó mellkasi elváltozások, a fenti betegségek esetleges műtét(ei) utáni állapotok, neurovascularis vállöv-syndroma ("TOS"), ha nyaki borda vagy egyéb fejlődési rendellenesség okozza.

b) Kétirányú mellkas rtg. felvétel, tölcsérmellkas esetén a sterno-vertebralis távolság mérésével. Nyugalmi és terheléses EKG és légzésfunctios vizsgálat, sz. sz. neurologiai konzílium.

c) Enyhének tekintjük és aszerint minősítjük azokat az eseteket, ahol cardio-respiratoricus zavar nincs. A ma már gyakran elvégzett korrekciós műtétek jó eredménye után legalább két évvel, kifogástalan légzésfunkció esetén a 185 1. pont lehet alkalmas (Enyhe elváltozás, ha a csigolyatest elülső perem-sternum távolság több mint 15 cm). Közepesen súlyosnak akkor vesszük az elváltozást, ha a terheléses EKG és légzésfunctios vizsgálat mérsékelt fokú működészavart igazol. Súlyosnak a kifejezett légzési és keringési zavarral járó esetek tartandók. A szerződéses, hivatásos állományba vétel minden mellkasi deformitás esetén kizárt, mivel az életkor előrehaladásával a cardio-respiratoricus functiók romlanak.

d) K: 1-4, 6, 11-12, 14, 16-17, 21; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

186 A csontváz-, izomrendszer egyéb, veleszületett anomáliái,
rendszerbetegségei
A3A4A5A6BNO
1.enyheEEEKLGSQ67.0-Q67.4,
Q75,
Q76.5-Q76.9
2.kp. súlyosEEEE
3.súlyosEEEE

a) Veleszületett izomhiányok, Klippel-Feil-syndroma, dystrophiás törpenövés, achondroplasia (chondrodystrophia), enchondromatosis, osteopetrosis, exostosis cartilaginea multiplex, osteogenesis imperfecta, progressiv diaphysealis dysplasiák, mucopolysaccharidosisok, homocystinuria, Ehlers-Danlos syndroma, az ízületek világrahozott lazasága, arthrogryposis, egyéb világrahozott rendszerbetegségek.

b) Két- vagy többirányú rtg. felvétel. Rendszerbetegségek esetén teljes laboratóriumi, belgyógyászati kivizsgálás. Izomhiányoknál EMG. A mucopolysaccharidosisok és Ehlers-Danlos-syndroma gyanúja esetén bőrgyógyászati konzilium is indokolt.

c) A felsorolt, súlyosabb rendszerbetegségek a katonaorvosi gyakorlatban nem vagy csak elvétve fordulnak elő. Természetesen "E" minősítést igényelnek. Az exostosis cartilaginea multiplex, az állandó végtagfájdalmak, valamint a progressio veszélye miatt katonai szolgálatra alkalmatlannak tekinthető. Az enchondromatosis a pathológiás fractúra veszélye miatt szintén alkalmatlan a katonai szolgálatra.

d) K: 1-3, 6, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

187 Chromosoma rendellenességek és egyéb veleszületett anomáliákA3A4A5A6BNO
1.enyheEEEKLGSQ90-Q99
2.kifejezettEEEE

a) E szakaszba igen különböző klinikai megjelenési formájú betegségek tartozhatnak, az ún. enzimopathiák, methaemoglobinaemia, porphyria, Wilson-betegség (hepatolenticularis degeneratio), mongolizmus, Marfan-syndroma, Klinefelter-syndroma.

b) Ahol kimutatható chromosoma rendellenesség várható, ennek vizsgálata kívánatos lenne, de ha ez technikailag nem vihető keresztül, a kifejezett klinikai kép is elfogadható a minősítés alapjául. A rendellenességgel együtt járó psychés károsodás esetén psychiátriai vizsgálat szükséges. Mucopolysaccharidosisok és Ehlers-Danlos-syndroma gyanúja esetén bőrgyógyászati vizsgálat is indokolt.

c) A kifejezett klinikai formák rendszerint olyan anomáliát okoznak, amellyel a beteg nem jelentkezhet katonai szolgálatra. Enyhébb klinikai formák esetében (pl. hyperbilirubinaemia) a minősítés alapját a fizikai vagy szellemi teljesítőképességre, balesetveszélyes helyen előforduló, egészségkárosodásra vezető elváltozások, esetleg a rendellenességgel együtt járó psychés károsodás képezheti (gynecomastia mintájára). A minősítés mértékét mindig a teljesítőképességet legjobban befolyásoló elváltozás szabja meg. Ha egy szerv elváltozása uralja a képet, ennek megfelelő szakasz alapján is minősíthetünk (pl. szív fejlődési rendellenességei a 175-ös, a színlátás zavarai a 064-es szakasz szerint).

d) K: 1-6, 8-26; F: 1-8.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

188 A várt normális fiziológiás fejlődés hiánya és rendellenes
súlycsökkenés
A3A4A5A6BNO
1.enyheAAAAR62-R64
2.kp. súlyosKLGSKLGSKLGSKLGS
3.súlyosEEEKLGS

a) E szakasz alapján minősíthetjük esetenként az alacsony növésen kívül a szembeötlő alkati elváltozásokat is, mint pl. a kifejezetten astheniás vagy a túlságosan magas testalkatúakat, továbbá a rendellenes súlycsökkenést.

b) Testsúly, testmagasság, testsúlyhiány, terheléses EKG, kétirányú mellkas rtg. felvétel, vitálkapacitás.

c) A minősítés alapját elsősorban a fizikai teherbíró képesség és nem a testsúly-magasság aránya képezi. Az ún. "kell" testsúly (=testmagasság mínusz 105 cm) csak tájékoztató értékű adat. A 20%-os testsúlyhiány esetén a minősítés lehet "K". Rövid idő alatt bekövetkezett nagyfokú súlycsökkenés vagy hosszabb ideje tartó konzekvens fogyás mindig kórházi átvizsgálást igényel. Ha ez fizikai leromlással jár és a 20%-ot elérő súlyhiány nem alkati, hanem dokumentáltan fogyás eredménye, "I" minősítést akkor is adhatunk, ha az okot gondos vizsgálattal sem tudjuk felderíteni, de ilyenkor a haladék az 1 évet nem lépheti túl. A feltűnően alacsony - 150 cm alatti - egyént ne nyilvánítsuk szerződéses vagy hivatásos szolgálatra alkalmasnak (v.ö. gynaecomastia). Túlságosan magas testalkat esetén (180 cm felett) "zárt térben, harckocsiban végzett munka ellátására nem alkalmas" minősítés adása szükséges. Kórosnak tekinthető közepesen súlyos soványság esetén 25 (30) éves korban 188.2. rovat szerint alkalmatlan lehet.

d) K: 1, 3-4, 12, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés nem vélelmezhető.

Sérüléses eredetű megbetegedések (189-201)

189 A fej sérüléseiA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSAAAS00-S09
2.kp. súlyosEEKK
3.súlyosEEEKLGS

a) Itt minősítendők a fej, csont és lágyrész mechanikus sérülései, valamint az égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás utókövetkezményei.

b) Részletes anamnesis (vagy heteroanamnesis), fizikális vizsgálat eredményének rögzítése, műtéti leírás, kétirányú koponyaröntgen-felvétel (ennek eredményétől függően szükség lehet esetleg a kórképnek megfelelő speciális rtg. felvételekre is), ECHO, EG, koponya CT, MRI, EEG, akusztikus, esetleg vizuális kiváltott válasz, neurológiai, szemészeti, fül-orr-gégészeti, szájsebészeti és plasztikai sebészeti konzílium. Égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás esetén az utókövetkezmények miatt bőrgyógyászati konzílium.

c) 189.1. szerint minősítendők az agy és az arckoponya vonalas, roncsolt, lebenyes égett, fagyott, vegyszer stb. okozta lágyrészsérülései, melyek szövődmény nélkül gyógyulnak. Az agykoponya csontjainak csak a külső lemezére terjedő törések. Orrcsonttörés, járomcsonttörés, a melléküregek csontjainak törései, valamint állkapocscsonttörés szövődmény nélkül.

189.2. szerint minősítendők az agy és az arckoponya mechanikus sérülését, égését, fagyását, vegyszer okozta károsodását követő, lágyrész hiánnyal gyógyuló elváltozásai, melyek plasztikai beavatkozással rendezhetők (sapkaviselés, esztétikai vonatkozások). A koponyaboltozat és a zárt koponyaalapi törések utókövetkezmények nélkül. Járomcsonttörés rágási zavarral, a n. infraorbitalis sérülésével (érzéketlenség az arcon és a felső ajkon). Állcsonttörések (Le Fort I. és II. típusúak). A szemüreg csontos falának sérülései mérsékelt ideg- vagy izomkárosodással. Az állkapocs olyan típusú ficama, törése, mely a rágási functiót befolyásolja.

A koponyatető (kálvária) csontjainak mindkét lemezre kiterjedő törése után 5-10 évvel, ha (különösen epilepsiára utaló) neurológiai tünet vagy panasz nem volt, és a vizsgálat idején sincs, alkalmas lehet.

189.3. szerint minősítendők: az agy és arckoponya mechanikus, égési, fagyási vagy vegyszer okozta olyan lágyrész sérülései, melyeknél a functio vagy a torzító deformitás plasztikai módszerekkel kielégítően nem rendezhető. Az arcideg ágainak károsodását okozó sérülések következményei (arcizombénulás, szaruhártya kiszáradása, nyálcsorgás, csüngő szemhéj). Az arc sérüléseinek azon formái, melyek koponyaűri gyulladásos szövődményt okoztak (sinus thrombosis, szemüregbe terjedő phlegmone). Deformitást okozó koponyacsontsérülések. Vénás öböl kitüremkedés a koponyaüregből (sinus pericranii). Koponyasérülést követő csontállomány-gyulladás (osteomyelitis). Többszörös vonalas, darabos, benyomatos boltozati törések. Veleszületett vagy szerzett koponyacsonthiány (a diagnosticus furatok is). Azon koponyaalapi törések, melyek agyfolyadékszivárgással, agyidegkárosodásokkal, kp. idegrendszeri (pl. frontalpsyche, pneumocephalus stb.) eltérésekkel vagy érsérülésekkel (fistula carotideo-cavernosa) járna. Az orrmelléküregek töréseihez társuló koponyaűri gyulladásos szövődmények. Az arc-agykoponya szétválásos törése (Le Forte III. típusú állcsonttörés). A rágási functiot lehetetlenné tevő állkapocstörések. A szemüreg súlyos sérülései. Az arcidegek ágainak károsodása esetén micro-neurochirurgiai módszerek hozhatnak némi eredményt, melyek a minősítést befolyásolják. A súlyos csontsérülések vagy deformitást okoznak, vagy a koponyacsont védelmi functioját csökkentik. A vénás öböl kitüremkedés bizonyos esetekben sebészileg megoldható. Az osteomyelitis intracranialis fertőzéses szövődmény veszélyét hordozza. Az agykoponya törései, valamint az ezen csoportba tartozó koponyaalapi törések, szövődmények (epileptiform rosszullétek, koponyaűri fertőzés) lehetőségeit hordozzák. A fentiek minősítése idegsebészeti feladat. Az arckoponya ezen csoportba tartozó sérüléseit a regio szerinti szakorvosok minősítik.

d) K: 2-4, 6, 11-12, 14, 23-24; F: 1-2, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

190 A nyak és a törzs sérüléseA3A4A5A6BNO
1.Panasz- és tünetmentes sérülés utáni állapotKLGSAAAS10-S19,
S20-S29,
S30-S39
2.Enyhe elváltozásokEKLGSKK
3.Súlyos elváltozásokEEEKLGS

a) A gerinc törése, gerincvelősérülés nélkül vagy gerincvelősérüléssel, a bordák, a szegycsont, a medence törései, a gége sérülései, nyaki, háti és ágyéki csigolyák ficama, a csípő-keresztcsonti tájék, a hát és egyéb rándulások és húzódások, a nyak, a farpofák és közeli localisatiójú nyílt sebek, a törzs felületes sérülései, zúzódása, összenyomatása.

b) A minősítéshez szükséges az anamnesis részletes felvétele és rögzítése után a fizikális vizsgálat, amely magában foglalja a mozgások vizsgálatát, ezeknek szögekben való meghatározását, az izomzat tömegének, tónusának vizsgálatát, a periphériás idegek motoros és érzésvizsgálatát, a szomatoszenzoros kiváltott válasz vizsgálatát. A műszeres vizsgálatokhoz szükséges az érintett terület kétirányú rtg. felvétele. Ha neurológiai eltérést észlelünk, akkor a ferde, célzott, speciális rtg. felvételekkel való kiegészítés, mellkasi CT. A trachea, légcső sérüléseinél gégészeti vizsgálat, a mellkas statikáját megbontó vagy a tüdőt is érintő sérülésnél a rtg. vizsgálat mellett légzésfunctios vizsgálatok, melyeket a szakorvos ítéljen meg. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük a bronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív contusio gyanúja vagy mellkasi traumás deformitás esetén terheléses EKG vizsgálat, és ennek a szakorvos által történő megfelelő értékelése. A medence sérüléseinek vizsgálatához szükséges az áttekintő medence és az oldalirányú csípőízületi rtg. felvétel, medence CT készítése. A felvételen rajta kell lennie a lumbosacralis szakasznak mindkét oldali crista széleivel együtt. A combfej keringés megítéléséhez MRI vizsgálat szükséges. Ha urológiai elváltozás is észlelhető, akkor iv. urographia végzése szükséges. Égés, fagyás, vegyszer okozta károsodás esetén az utókövetkezmények miatt bőrgyógyászati konzílium.

c) A sérülések utáni nem véglegesen kialakult állapotok minősítése egységesen a 205. szakasz szerint történik. Ugyancsak ott minősítendők a reconstructios műtéttel javítható esetek, ha a várható gyógytartam meghaladja a 90 napot. A 190 2. pont szerint minősítendő a sérülést követő minimális functiozavar, amellyel a sérült polgári foglalkozását ellátni képes volt, és ha működészavaró objektív idegrendszeri eltérés nem észlelhető. Ilyen esetekben a 190 2. pont szerinti minősítés is lehet KLGS. A 190 3. pontba tartoznak a jelentős, functiozavarral gyógyult elváltozások, ahol a rehabilitált munkakörváltozása vált szükségessé polgári életben, a teherviselésre nem alkalmas és a fizikai igénybevétel állapotát rontja.

d) K: 1-4, 6, 11-12, 14; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

191 A felső végtag sérülésének végleges utókövetkezményeA3A4A5A6BNO
1.functiokárosodás nélkülAAAAS40-S49,
S50-S59,
S60-S69
2.enyhe functiokárosodássalKLGSKLGSKK
3.középsúlyos functiokárosodássalEEKLGSKLGS
4.súlyos functiokárosodássalEEKLGS

a) Kulcscsont, lapocka, felkarcsont, orsócsont, singcsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, a kéz ujjpercének törése. Váll, könyök, csukló és kézujjficam. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló és kéz rándulása és húzódása. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, kézujjak nyílt sebe. A felső végtag ereinek sérülése. A felső végtagok törésének, nyílt sebének, idegei sérülésének késői hatásai. Váll, felkar, könyök, alkar, csukló, kéz, ujjak felületes sérülése. A felső végtag zúzódása. A felső végtag összenyomatása. A vállöv és a felső végtag idegeinek sérülése.

b) Anamnesis és az eddigi kezelések részletes rögzítése. Az érintett rész klinikai vizsgálata, functiojának vizsgálata. Az ép oldallal összehasonlító hosszmérés, az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata és szögekben való rögzítése. A periphériás keringés (oscillometria, Doppler), érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata, rögzítése. Műszeres vizsgálathoz speciális kétirányú rtg. felvétel készítése oly módon, hogy a diaphysis sérüléseinél a sérüléstől proximalisan és distalisan levő ízületek is rajta legyenek a felvételen. Kivételesen összehasonlító kétirányú vizsgálat, pl. Sudeck-atrophiánál, kéztő sérülésénél négyirányú típusos felvétel készítése, oscillometriás vizsgálat, keringési zavar esetén érzésdifferentia objektivizálásához ninhidrin vizsgálat szükséges. Szükséges lehet elektrofiziológiás vizsgálatok, EMG vezetési sebesség vizsgálatok végzése. Felülvizsgálati eljáráshoz célszerű az előző vizsgálati eredményeket bekérni, azokat figyelembe venni. Ha az acromioclavicularis ízület sérülésére van gyanú, és megfelelő rtg. vizsgálat nem történt, akkor az ízület instabilitásának meghatározásához az összehasonlító terheléses felvétel készítése szükséges. Ehhez állóhelyzetű sérültnél mindkét felső végtagot 10-10 kg-mal terheljük meg a felvétel készítéséhez. Ugyanezen felvétel alkalmazható habitualis vállficam vizsgálatához is. Ficam esetén a 161. szakaszban említett speciális rtg. vizsgálatok is szükségesek. Vizsgálat során merevnek tekintjük a nagyízületet akkor, ha a mozgások 70%-nál kisebbek. Thermikus (égés, fagyás) és kémiai etiológia esetében az utókövetkezmények miatt bőrgyógyász konzílium.

c) A minősítési eljárás során jó tájékozódást nyújtanak az "Ízületi mozgások mérési módszere" című Állami Biztosító kiadványban (1976) szereplő magyarázó ábrák az alsó és felső végtag functiok méréséhez. A felső végtag enyhe sérülése, amely functionális és esztétikai szempontból nem okozott jelentős károsodást, a "K" minősítés alkalmazható a 191.2 a végtagok 4 cm-nél nagyobb rövidülése, valamint a sérülés oldalisága (jobb- vagy balkezűség) és a beosztással járó terhelések gondosabb felmérése esetén. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 191.2 "E".

d) K: 1-2, 6, 11; F:1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

192 Az alsó végtag sérülésének végleges utókövetkezményeA3A4A5A6BNO
1.functiokárosodás nélkülKLGSAAAS70-S79,
S80-S89,
S90-S99
2.enyhe functiokárosodássalKLGSKLGSKK
3.középsúlyos functiokárosodássalEEKLGSKLGS
4.súlyos functiokárosodássalEEEKLGS

a) Combnyak, combcsont, térdkalács, boka, lábtő, lábközépcsont, lábujjperc törése. Csípő, térd, boka, lábficam. Csípő, comb, térd, alszár, boka rándulása, húzódása, nyílt sebe. Az alsó végtag erek, idegek sérülése. Az alsó végtag zúzódása, összenyomatása, törésének késői hatása, felületes sérülése. Többszörös sérüléssel társult egyéb alsó végtag sérülések.

b) Anamnesis és az eddig alkalmazott kezelések leírása. Összehasonlító hosszmérés az ép oldallal, az egyes ízületek mozgásainak vizsgálata és szögekben való rögzítése. A periphériás keringés, érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata, rögzítése. A végtag körfogat összehasonlító mérése, a gyengült izomcsoportok működésének meghatározása. Az érintett ízületről kétirányú rtg. felvételt, panasz esetén az alatta és felette levő ízületről is rtg. felvételt kell készíteni. A térdsérüléseknél a kivetített patella felvétele, térd- és bokaízületi sérülés esetében tartott rtg. vizsgálat az esetleges szalagsérülésnek az igazolására vagy kizárására. Eszközös vizsgálatok térdízületi sérüléseknél arthroscopia, UH, CT, MRI. Az utókövetkezmények miatt bőrgyógyászati konzílium, ha a traumát thermikus (égés, fagyás), kémiai noxa okozta.

c) Az alsó végtag 4 cm-nél nagyobb rövidülése vagy egyéb súlyos sérülés esetén 192.2, A5 rovatok szerint a minősítés "K", ha a functionális és esztétikai szempontok - tervezett korlátozások mellett - nem gátolják a katonai szolgálat teljesítését.

d) K: 1-3, 6, 11; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

193 A központi idegrendszer traumás károsodása után véglegesen
kialakult állapot
A3A4A5A6BNO
1.panaszmentes és functiokárosodás nélkülAAAAS04,
2.panaszmentes és visszamaradt enyhe functiokárosodássalKLGSKLGSKKS06, S14,
S24, S34
3.enyhe panaszokkal és/vagy kp. súlyos functiokárosodássalEEKLGSKLGS
4.kifejezett panaszokkal és/vagy súlyos functiokárosodássalEEEKLGS

a) Commotio cerebri, contusio et laceratio cerebri, sérülést követő haematoma subdurale, haemorrhagia cerebri (extraduralis, subduralis, intrameningealis, subarachnoidalis) a központi idegrendszer sérüléseinek késői hatásai, gerincvelő, ideggyökök vagy gerincvelői idegfonatok sérülése.

b) Műtéti lelet, koponya kétirányú rtg. felvételek, EEG (alkalmi vagy ismételt), kontrasztanyagos CT vizsgálat, MR vizsgálat, szemészeti, gégészeti, belgyógyászati, neurológiai, psychiatriai konzílium, szükség esetén agyi angiographia. A gerinc sérülései esetén a gerinc rtg. vizsgálata, CT vizsgálat, MR vizsgálat, lumbalpunctio, myelographia, neurológiai konzílium.

c) A 193 1. pont szerint minősítendők a 2-3 hét alatt panaszmentessé váló sérültek (commotio cerebri). Idegrendszeri vizsgálat során kórjelző eltérés nincs. Átmeneti, minimális eltérések (szemtekerezgés, pupilla differentia) előfordulhatnak a gyakori vegetatív tünetek (fejfájás, szédülés, hányinger, hányás) mellett. A kórisme feltétele a néhány perces eszméletvesztés ténye. A sérült emlékezetkiesésről számol be.

d) K: 2, 4, 6, 11-12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

194 A mellkas, a hasüreg és a medence belső sérülés végleges
utókövetkezménye
A3A4A5A6BNO
1.functiokárosodás nélkülAAAAS25-S27,
2.enyhe functiokárosodássalKLGSKLGSKKS35-S39
3.középsúlyos functiokárosodássalEEKLGSKLGS
4.súlyos functiokárosodássalEEEKLGS

a) Haemothorax, pneumothorax, szív- és tüdősérülés, a gyomorbéltraktus sérülése, májsérülés, lépsérülés, vesesérülés, a medencei szervek sérülése, egyéb hasüregi szervek sérülése (epehólyag, epevezeték, hashártya, mellékvese). Egyéb, rosszul meghatározott belső szervek sérülése.

b) A mellkas statikáját megbontó, vagy tüdőt is érintő sérülésnél a rtg. vizsgálat mellett légzésfunctiós vizsgálatok, a légzésfunctiókat szakorvos ítélje meg. A szervült vérömleny okozta callusnál súlyos működészavarnak tekintjük a bronchospirometriás értéknek az egészséges oldallal szembeni 50%-nál nagyobb beszűkülését. Szív contusio gyanúja esetén, vagy mellkasi configuratió során terheléses EKG vizsgálat és ennek a szakorvos által történő megfelelő értékelése. A kórképnek megfelelő laboratóriumi vizsgálat, szükség esetén kiegészítő kontrasztos rtg. és CT vizsgálat, angiographia, echo kardiographia, CT, MRI vizsgálat, szakorvosi konzílium.

c) Ha a korlátozások alkalmazása a katonai szolgálat folytatását lehetővé teszik, 194.2 "K" minősítés is adható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 194.2 "E".

d) K: 4, 11-12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

195 A szem sérülése következtében keletkezett károsodásA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKLGSKS05
2.kp. súlyosEEKLGSKLGS
3.súlyosEEEKLGS

a) Szemüreg törése, szemfüggelékek és szemgolyó nyílt sebe, a szem égésének és látóideg sérülésének késői hatása, a szem és függelékeinek felületes sérülése vagy zúzódása, idegen test a külső szemben, a szemre és függelékeire korlátozott égés, a látóideg és a látópályák sérülése. A szemgolyón áthatoló visszamaradt (régi) idegen test esetén a minősítés 054. és 066. szakaszok szerint történik.

b) A látóélesség vizsgálata javítás nélkül és teljes javítással, a kötőhártyák vizsgálata, különös tekintettel az áthajlásokra, réslámpa vizsgálat, a szemgolyók mozgásának a vizsgálata, szemfenékvizsgálat, szükség esetén látótérvizsgálat.

c) Ha a sérülés után 90 napot meghaladó műtéti vagy konzervatív kezelés válik szükségessé, hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a 195.2 rovat szerint "I" minősítési döntés hozható.

d) K: 2-3, 6-7, 10-11, 22; F: 1-2, 4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

196 Herezacskó és here traumás vagy műtéti csonkolásaA3A4A5A6BNO
1.egy here hiányaAAAAS31.3, S38.2
2.mindkét here hiányaEKLGSKLGSKLGS

a) Herezacskó és here traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény nélkül.

b) A fizikális vizsgálat eredményének pontos leírása, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés. Hormon profil. Belgyógyászati konzílium.

c) 196.2 egyéni elbírálás alapján "K" minősítés is lehet.

d) K: 12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

197 Hímvessző traumás vagy műtéti csonkolásaA3A4A5A6BNO
1.részlegesKLGSKLGSKLGSKS38.2
2.teljesEEEKLGS

a) Hímvessző traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény nélkül.

b) A fizikális vizsgálat leletei, parancsnoki és csapatorvosi jellemzés.

c) Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 197.1 "E". 197.2 egyéni elbírálás alapján "K" minősítés is lehet.

d) K: 12; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

198 Kézujjak traumás vagy műtéti csonkolásaA3A4A5A6BNO
1.nemdominánskézen két ujj hiányaKLGSAAAS68
2.a mutatóujj hiánya a dominánskézen, vagy a körömperceké bármely
kézen kettő vagy több ujjon, ha a kéz működését akadályozza
EKLGSKK
3.hüvelykujj hiánya bármelyik kézenEKLGSKK
4.dominánskézen a II. és
III. ujjak hiánya
EKLGSKK
5.három vagy több ujj hiánya egy kézen, mutatóujj és hüvelykujj
hiánya dominánskézen, vagy négy ujjé mindkét kézen
EEEKLGS

a) A hüvelykujj és egyéb kézujj teljes vagy részleges traumás vagy műtéti csonkolása.

b) Az anamnesis, az eddigi kezelések és a status rögzítése. A peripheriás keringés, érzés és motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. Különös gonddal kell kitérni a csonkolást követő heg vizsgálatára (alapjához mennyire tapad, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma), természetesen a csonkolás magasságának és a maradék ujjak, ill. az egész kéznek a részletes functionális vizsgálatára. A vizsgálatok kiegészítéséhez kétirányú rtg. felvétel, CT, MRI és ninhidrin próba szükséges. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a sérültnek a jobb-, ill. balkezességét.

c) Domináns kézen I., IV., V. ujjak közül kettőnek a hiánya csak az A2, A3 rovatok szerint "E", más rovat szerint "K" minősítés adható.

d) K: 1-2; F: 1.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

199 A kar és kéz traumás vagy műtéti csonkolásaA3A4A5A6BNO
1.részlegesKLGSKLGSKLGSKS58,
2.teljesEEEKLGSS68.9

a) A kar és kéz könyöknél, könyök alatt vagy fölötte történő egyoldali (kétoldali) traumás vagy műtéti csonkolása szövődménnyel vagy szövődmény említése nélkül.

b) Az anamnesis, a periphériás keringés, érzés és a motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése (részleges csonkolás esetén). A csonkolást követő heg vizsgálata: mennyire tapad alapjához, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma. Kétirányú rtg. felvétel. Minősítésnél figyelembe kell venni a sérültnek a jobb-, ill. a balkezességét.

c) -

d) K: 1-4, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

200 Lábujjak traumás vagy műtéti csonkolásaA3A4A5A6BNO
1.járászavart nem okozó egy ujj hiányaAAAAS98.1
2.jelentéktelen járászavart okozó ujjhiányKLGSKLGSKKS98.4
3.a járást vagy lábbeliviselést akadályozó ujjhiányEEKLGSKLGS

a) Az egyik vagy mindkét láb ujjainak részleges vagy teljes traumás vagy műtéti csonkolása.

b) Az anamnesis, eddigi kezelések és a status rögzítése. A periphériás keringés, érzés, motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. Különös gonddal kell kitérni a csonkolást követő heg vizsgálatára: alapjához mennyire tapad, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma, természetesen a csonkolás magasságának és a maradék ujjak, ill. az egész lábnak a részletes functionális vizsgálata. A vizsgálatok kiegészítéséhez kétirányú rtg. felvétel és orthopaed szakvélemény szükséges. A sérülések sajátosságainál figyelembe kell venni a járás functionális és esztétikai feltételeit.

c) Lábujjak súlyos traumás csonkolása esetén 200.3-A5 rovatok szerint egyéni elbírálással, figyelembe véve a sérült beosztását, "K" minősítés is adható.

d) K: 1-3; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

201 A láb és a lábszár traumás vagy műtéti csonkolásaA3A4A5A6BNO
1.részlegesKLGSKLGSKLGSKLGSS98
2.teljesEEEKLGS

a) A láb és a lábszár egyoldali (kétoldali) részleges vagy teljes traumás vagy műtéti csonkolása, szövődménnyel vagy szövődmény nélkül.

b) Anamnesis és az eddig alkalmazott kezelések leírása. Status, periphériás keringés, érzés, motoros tevékenység részletes vizsgálata és rögzítése. A csonkolást követő heg vizsgálata: mennyire tapad alapjához, mennyire mozgatható el, van-e körülírt érzékenység, neuroma, természetesen a csonkolás magasságának és a maradék csonknak részletes functionális vizsgálata. A vizsgálatok kiegészítéséhez kétirányú rtg. felvétel és orthopaed szakvélemény szükséges.

c) -

d) K: 1-4, 11-12; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

202 A sugárzás okozta ártalmakA3A4A5A6BNO
1.egyetlen testrészt érő sugárzás okozta enyhe ártalomEKKKT66
2.egész testet érő sugárzás okozta enyhe ártalomEKLGSKLGSKLGS
3.egyetlen testrészt
vagy egész testet érő sugárzás okozta súlyos ártalom
EEEE

a) Sugárbetegség, a sugárzás késői hatása.

b) Részletes fizikális lelet, lehetőség szerint a kapott sugárdósis nagysága, teljes vérkép és vizelet, reticulocytaszám, thrombocyta-szám, Se vas, TVK (ismételten), mellkas rtg., a csontvelő biopsiás vizsgálata. A sugárártalmat szenvedett bőrfelület termográfiás és szcintigráfiás vizsgálata a maradandó károsodások felmérésére. A "mikronukleusz" teszt alkalmazása az elszenvedett sugárégés dózisának behatárolására (OSSKI).

c) 202.1. alszakasz szerint minősítendők a bőr sugár-tolerantiáját meghaladó rtg.-dósis okozta irreversibilis sérülések (dermatitis, atrophia és hegesedés). Ugyancsak itt kell elbírálni a chronikus sugárártalom (a régebbi röntgenológusok típusos foglalkozási betegsége) eseteit.

202.2. alszakasz szerint minősülnek a 200 R alatt sugárdósisú, egésztest-besugárzás sérültjei.

202.3. alszakasz szerint kell minősíteni az acut radiotios syndroma (IV. fázis) túlélőit, súlyos irreversibilis maradványtünetek esetén.

d) K: 4, 11-13, 18-19; F: 1, 3, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a sugárártalom a katonai szolgálat teljesítése közben érte a sérültet.

203 ÉgésA3A4A5A6BNO
1.enyheKLGSKLGSKKT20-T35
2.kp. súlyosEEKLGSKLGS
3.súlyosEEEKLGS

a) Itt minősítendők a különböző megjelölt localisatiojú égések, a belső szervek égése, a megégett testfelület kiterjedése szerint osztályozott égések, valamint a fagyások következményei.

b) Friss sérüléseknél a kezelés során elvégzett rutinvizsgálatok, régebbi sérüléseknél kiegészítő rtg. vizsgálatok a functionális károsodás mértékének eldöntésére (mozgáskorlátozottság ízületi eredetének kimutatása stb.). A maradandó következmények felmérésére a megégett bőrfelület termográfiás, szcintigráfiás vizsgálata.

c) Ezen szakasz alatt a friss égési sérülések gyógykezelése folyamán való minősítése, valamint az egy évnél nem régebbi égési sérülések következményes állapota kerüljön minősítésre. (Az égési sérülés következményei, elsősorban a hegesedések, jelenlegi ismereteink szerint a sérüléstől számított egy év alatt nyerik el végleges állapotukat.) Az egy évnél régebbi égési sérülések következményeit az általános sebészet, a plasztikai sebészet és a traumatológia vonatkozó szakaszai szerint kell minősíteni (pl. sérülések következményei, csonkolás, tartós hegek stb.).

A minősítés elvégzésénél minden rovat szerint egyöntetűen figyelembe kell venni a sérülés várható gyógytartamát. Az I. fokúnál mélyebb égési sérülések gyógytartama általában még operatív kezelés esetén is meghaladja a 30 napot, de elérheti a 90 napot is.

Fontos adat kell legyen a sérülés mélysége, továbbá kiterjedése, nem kevésbé localisatiója. Ezen szempontok figyelembevételével hozzávetőlegesen eldönthető a várható gyógytartam, valamint következtetni lehet a sérülés következtében várhatóan kialakuló maradandó következményekre. A kezelés minősége szintén alapvetően meghatározó tényező. A localisatiótól függően (ruházat viselhetősége, testtájak különböző megterhelése), a kis kiterjedésű műtéttel kezelt esetek is nyerhetnek ideiglenesen alkalmatlan minősítést. (Részvastagságú bőrátültetés után a végleges állapot kialakulása egy évnél korábban nem várható.) Ideiglenesen alkalmatlan minősítést igényel az A5 rovat szerint minden olyan eset, melynek várható gyógytartama meghaladja a 90 napot. (Ht. és szerződéses állomány esetében az egészségügyi szabadság FÜV útján való adását jelenti.)

Operatív kezelés esetén részvastagságú bőrátültetések, melyek a 3-5 testfelület% nagyságot meghaladják, ill. az ennél kisebb kiterjedés esetén ízületek felett, deréktájon (derékszíj viselése), a lábszáron (bakancs viselése), a nyakon és az arcon való elhelyezkedés esetén szintén ideiglenesen alkalmatlan minősítést igényelnek. Ide tartoznak még a fenti localizatiójú, konzervatív kezelés során hegesedéssel gyógyult (vagy bőr atrophiával járó) esetek is, kiterjedésüket tekintve 5% felett. Alkalmatlan minősítést igényel minden égett sérült, melynek elsődleges kezelése, ill. a következmények felszámolása várhatóan hosszan tartó műtéti sorozatot igényel, vagy olyan végleges következmények (hegesedés, nagyfokú fizikai leromlás stb.) alakulnak ki, melyek a katonai szolgálat ellátását kizárják. Az égési sérülések gyógytartama, ill. a véglegesnek mondható állapot kialakulása jelenlegi ismereteink szerint fél évtől 2 évig terjed.

203.1. enyhe: minden I. fokú égési sérülés, amely várhatóan nem szövődik functionalis consecventiájú maradandó károsodással, függetlenül a kiterjedéstől. Minden felületes II. fokú sérülés (II/1) 10% alatti kiterjedésben. Minden átmeneti mélységű és mély égés, mely 1%, ill. ez alatti kiterjedésű és nem érint "kitüntetett" testtájat.

203.2. kp. súlyos: minden égési sérülés, melynek várhatóan fél, egy éven belül felszámolható következményei vannak. Minden felületes II. fokú égési sérülés 10% kiterjedés felett. Minden átmeneti mélységű (II/2) és mély égési sérülés, melyek következményei fél, egy éven felül felszámolhatók, nem érintenek "kitüntetett" testtájat és nem haladják meg a II/2. mélység esetén a 10%-ot, III. fokú esetén az 5%-ot.

203.3. súlyos: minden a fentiekbe be nem sorolt égési sérülés.

d) K: 2-4, 6, 11, 14, 21; F: 1-2.

e) A szolgálati kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha az égés szolgálati baleset következménye.

Műtét előtti vagy utáni állapot (204-208)

204 Sérüléses eredetű lépkiirtás utáni állapotA3A4A5A6BNO
KLGSKLGSKLGSKLGSS36

a) Status post splenectomiam.

b) We, thrombocyta-szám, teljes vérkép és vizelet, belgyógyászati konzílium.

c) Belgyógyászati javaslat alapján eltávolított lépnél a megítélés az alapbetegségnek megfelelően történik. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 204 "E".

d) K: 2-4, 6, 11-14, 17-19; F: 1-4, 6.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

205 Sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok és műtétek
nem végleges utókövetkezményei
A3A4A5A6BNO
KLGSKLGSKLGSKT90-T98

a) Itt minősítendők a sérülések, mérgezések, toxicus ártalmak, külső okok következtében kialakult elváltozások és műtétek nem végleges utókövetkezményei.

b) Az egyes, folyamatban levő betegségek kórismézése, ill. a folyamat súlyosságának megítélése más-más vizsgálatokat kíván, ezeket az egyes betegségeknél tárgyaljuk. Bármely betegség tendentiájának felmérése azonban ismételt vizsgálatokat kíván. Helyreállító műtét (szövetátültetés) esetén szerepeljen a leírásban a mozgásszervi működéscsökkenés (érzékcsökkenés), amely a szolgálat ellátását és a munkavégzést gátolja, balesetveszélyes és az is, hogy előrelátható gyógytartama a 90 napot meghaladja-e. Csonttörés esetén a FÜV táblázatban szerepelnie kell a rtg. kép lényegi leírásának, a várható gyógytartamnak és a functionális helyreállítás várható prognosisának.

c) Ha a betegség gyógytartama meghaladja a 3 hónapot, a 205 rovat szerint szerződéses és hivatásos állományba vétel esetén "I" minősítés hozható. A halasztás célja a teljes klinikai gyógyulás, ill. a megfelelő erőbeli állapot és teljesítőképesség elérésének biztosítása. Törések, ficamok gyógyulása és a maradványtünetek végleges kialakulása általában 1 év alatt szokott bekövetkezni. Fissurák, elmozdulás nélküli egyszerű törések általában 6 hónap után gyógyultnak tekinthetők. Szövődményes törések és ficamok végleges állapotukat 2 év után érhetik el.

Hivatásos és szerződéses állományúak 205, A5 rovat szerinti minősítésénél FÜV döntéssel tartós eü. szabadság biztosítására van lehetőség.

d) Az itt minősítendő elváltozások sokasága miatt a jegyzéken szereplő korlátozások bármelyike alkalmazható.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a baleseti jegyzőkönyv alapján történik.

206 Transplantatióval vagy egyéb módon pótolt szerv vagy szövet, ha
a functiozavar
A3A4A5A6BNO
1.enyheEKLGSKKT82-T86
2.kp. súlyosEEEK
3.súlyosEEEKLGS

a) Ez a szakasz a homológ (emberi) vagy heterológ (állati) transplantatió szervi állapotát, továbbá a mesterséges és mechanikus eszközökkel, valamint prothesissel pótolt szervi állapotot foglalja magába.

b) A transplantált szerv functiozavar mértékének meghatározására irányuló vizsgálatok.

c) A minősítést a transplantatio utáni immunválasz erőssége, hevessége és a pótolt szerv functiozavar mértéke határozza meg.

206.1 A3, A4, A5 rovat szerinti "K" minősítés csak a sikeres szaruhártya, csont vagy más szövet transplantatiója esetén alkalmazható. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 206.1 "E".

d) K: 2-4, 6, 10-12, 14, 21; F: 1-2, 4.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a transplantatió a szolgálati baleset következtében elvesztett szerv vagy szövet pótlására történt.

207 Mesterséges testnyílás állapotaA3A4A5A6BNO
1.a functio teljes helyreállítása eseténEKLGSKLGSKT98.3
2.a functio részleges helyreállítása eseténEEEKLGS

a) Tracheostomia, gastrostomia, ileostomia, colostomia, a gyomor-bélrendszer egyéb mesterséges nyílása, cystostomia, a húgyszervek egyéb mesterséges nyílása.

b) Műtéti leírás, rectális digitális vizsgálat, restoscopia, irrigoscopia.

c) A 207.1, A4, A5, A6 rovatok szerinti minősítésnél a functio helyreállításán túl csak az alapbetegség jellegének és a szolgálati viszonyoknak együttes mérlegelése után hozható "K" minősítés. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 207.1 "E".

d) K: 3-4, 11-12, 14, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elismerhető, ha a mesterséges testnyílás állapota szolgálati baleset következtében jött létre.

208 A plasztikai sebészeti műtétek előtti és utáni állapotA3A4A5A6BNO
1.véglegesen kialakult állapot elfogadható külső esetén, enyhe
maradandó elváltozással
KLGSKLGSKKT88
2.nem véglegesen kialakult állapotIKLGSKK
3.véglegesen kialakult állapot elfogadhatatlan külső esetén, súlyos
maradandó elváltozással
EEEKLGS

a) Sebészeti műtét átültetés végzésével, implantátumként természetes vagy mesterséges szövetek használatával. Nem az egészségi állapot helyreállítását célzó kozmetikai műtétek. A plasztikai sebészet igénybevételét is magába foglaló utókezelés.

b) Anamnesis és a fizikális vizsgálat eredményének rözgítése. Műtéti leírás.

c) 208.1. szerint minősítendő: arcműtétek utáni állapot, ha a keletkezett hegesedés egyenruha viselésével nem összeegyeztethetetlen, nem okoz beszéd-, illetve táplálkozási zavart. A különböző testtájakon végzett szabad és lebenyes bőrátültetések utáni állapot kisfokú érzészavarral, mérsékelt működészavarral, ha a hadiruházat viselését nem akadályozza (törzsön, combokon, felkaron stb). Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén a minősítés 208.1 "I" is lehet.

208.2. szerint minősítendő azon plasztikai beavatkozások utáni állapot, amikor a gyógytartam a 90 napot meghaladja, de a teljes gyógyulás 1 éven belül várható és a gyógyulás mértékét még nem lehet megítélni. Kiterjedt műtét utáni hegesedések.

208.3. szerint minősítendő: az arc erősen torzító hegesedése, mely az egyenruha viselésével összeegyeztethetetlen, beszéd- és táplálkozási zavarral. Bőrátültetések utáni állapot, a lábfejen, lábszáron, alkaron, kézen, ha a hadiruházat, felszerelés viselését kizárja, ill. kifekélyesedést, állapotromlást okozhat. Nagy kiterjedésű műtéti heg, nem javítható hegesedések.

d) K: 2-4, 6, 11, 21; F: 1-2.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés megállapítása a műtétet előidéző betegség vagy sérülés értékelése alapján történik.

209 Kórokozó-ürítő és -hordozó állapotokA3A4A5A6BNO
1.tartós ürítők megfelelő járványügyi intézkedések eseténKKKKZ22
2.kórokozó-hordozókKKKK

a) Typhus abdominális, paratyphus, salmonellosis gastoenteritica, bacillaris dysenteria (Shigella csoport), amoebás dysenteria (entamoeba hystolytica).

b) Széklet és vizelet bacteriológiai vizsgálata havonta, Widal-próba, duodenum-nedv bact. tenyésztése. Krónikus sebek, pyodermák esetén MRSA és a Coagulase negativ staphylococcus ürítő állapotok vizsgálata a bőrről, orrnyílásból, a hónalji és a genitofemorális regiókból vett mintákban.

c) A kórokozó-ürítő állapotok klinikailag gyógyult eseteinél a gyógyulás után azonnal telefonon, vagy a zárójelentés megküldésével tájékoztatni kell az MH KJSZ-t, az ürítőt pedig az osztályvezető főorvos és a csapatorvos világosítja fel a megfelelő járványügyi intézkedésekről. Ha a chronicus ürítést nem sikerült megszüntetni, kb. 3 hónapos próbálkozás után az ürítő személyt kórokozógazdává kell minősíteni. Hivatásos és szerződéses állományba vétel esetén 209.1 "E".

d) 4. Élelmiszerek, italok, egyéb élvezeti cikkek kezelésére, ivóvízadó berendezésekben, kórházi osztályokon való foglalkozásra az ürítő nem alkalmas.

e) Ha a kórokozó-ürítő vagy -hordozó állapot a katonai szolgálat alatt a katonai kollektívában lezajlott járvány során szerzett betegség után alakult, úgy egyértelműen a katonai kötelmekkel összefüggőnek minősíthető.

210 Ritka megbetegedések (tünetcsoportok), valamint a jelen utasítás
rovataiba be nem sorolható betegségek
A3A4A5A6BNO
KLGSKLGSKLGSKLGS-

a) Ritka megbetegedésen olyan kórformák értendők, amelyek előfordulási gyakorisága 1:10 000-nél kisebb a lakosságra számítva, de jellegüknél fogva az eü. alkalmasságot befolyásolják.

b) Minősítés csak kórházi osztályon végzett vizsgálatok alapján lehetséges és függ az adott betegség prognozisától és a betegség okozta aktuális funkciókárosodástól. (Ennek megtörténtét a kórlapban és a FÜV táblázaton fel kell tüntetni.) Döntést csak a másodfokú FÜV Bizottság hozhat. A bizottság tagjait előzetesen informálni kell.

c) Ha van olyan szakasz az utasításban, amely kórtanilag vagy functionálisan közel áll az adott betegséghez, az ott meghatározott elvek is irányadók lehetnek. Mivel a ritka kórképek diagnósisa sokszor elhúzódik, nem teljesen tisztázott esetben is minősíthetünk, ha valamely szerv jelenlegi vagy nagy valószínűséggel prognosztizálható functiokárosodása indokolja a minősítést. "E" minősítést azonban csak már bekövetkezett irreversibilis szervkárosodás esetén adjunk. Egyébként egyéni elbírálás alapján "I" vagy - főleg tisztek esetében - "K" minősítés adható a szükségesnek tartott korlátozásokkal, a rendszeres controll szükségességének megjelölésével.

d) Az itt minősítendő elváltozások sokasága miatt a jegyzéken szereplő korlátozások bármelyike alkalmazható.

e) A katonai kötelmekkel való összefüggés elbírálásánál elsősorban a megbetegedés aethiológiáját kell figyelembe venni.

2. melléklet a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelethez

Korlátozások és felmentések jegyzéke

A) Fegyvernemi korlátozások (alkalmatlan)

F1. - lövész, felderítő,

F2. - harckocsizó,

F3. - vegyivédelmi,

F4. - tüzér, légvédelmi rakétatechnika,

F5. - műszaki,

F6. - rádióelektronikai felderítő és elektronikai harc, lokátortechnika,

F7. - fegyverzeti és gépjárműtechnika, repülő-műszaki (gépész),

F8. - hadtáp, pénzügy, informatika, közlekedés, gazdálkodás.

F9. - speciális elbírálás

B) Munkaköri korlátozások (alkalmatlan)

K1. - búvárnak,

K2. - fokozottan balesetveszélyes munkakörben,

K3. - gépjármű, harcjármű, műszaki gépek vezetésére és kezelésére,

K4. - külföldi szolgálatra (külön szabályozás szerint),

K5. - felderítő beosztásban,

K6. - úszni tudást igénylő feladat vagy beosztás ellátására,

K7. - lokátoros beosztásban,

K8. - híradó, rádióelektronikai felderítő és elektronikai harc beosztásban,

K9. - tüzér beosztásban,

K10. - irányzói beosztásban,

K11. - különleges műveleti beosztásban,

K12. - beosztási kötelezettségen felüli állandó többletmunka ellátására,

K13. - ionizáló sugárexpozíció veszélyével járó munkára,

K14. - zárt térben (harcjárműben, tartályban, berendezés belső terében) végzett munkára,

K15. - szabadban végzett munkára,

K16. - föld alatti munkahelyen végzett munkára,

K17. - mérgező anyagokkal végzett munkára,

K18. - radioaktív anyagokkal végzett munkára,

K19. - nagy frekvenciájú elektromágneses térben végzett munkára,

K20. - teljes színlátást igénylő beosztás ellátására,

K21. - kedvezőtlen klímájú munkahelyen teljesített szolgálatra,

K22. - kétszemes együttlátást igénylő beosztás ellátására,

K23. - környezetbe való beilleszkedést, jó alkalmazkodást igénylő beosztásban,

K24. - megosztott figyelmet, fokozott koncentrációt és felelősségérzetet igénylő beosztásban,

K25. - zajmentes beosztásban vagy fokozott zajvédelem mellett átlagos vagy azt meghaladó zajterheléssel járó feladatok ellátására,

K26. - képernyős munkavégzésre.

K27 - (különleges műveleti beosztásban) ejtőernyős tevékenység ellátására[81]

K28 - légialkalmazású katona beosztásban[82]

K29 - lövész beosztásban[83]

C) Egészségügyi felmentések

FM1. - testnevelés alól,

FM2. - közelharc foglalkozás alól,

FM3. - futás alól,

FM4. - menetgyakorlat alól,

FM5. - akadálypálya alól,

FM6. - alaki foglalkozás alól,

FM7. - terepfoglalkozás alól,

FM8. - tartós állás alól,

FM9. - gyakorlaton való részvétel alól,

FM10. - nehéz fizikai munka alól,

FM11. - őrszolgálat alól,

FM12. - lövészet alól,

FM13. - robbantási gyakorlatok alól,

FM14. - gázálarcviselés alól,

FM15. - fejhallgató-viselés alól,

FM16. - bakancsviselés alól,

FM17. - 24 órás szolgálat alól.

D) A 24 órás szolgálatok csoportosítása

A megterhelés jellegeSzolgálatok
1. Erős szellemi megterhelés
(4-6 óra pihenéssel)
Hadműveleti ügyeletes (alárendeltekkel rendelkező
vezető szerveknél, illetőleg hadtest és magasabb egység
parancsnokságoknál)
Híradóügyeletes (magasabb egységeknél és ennél
magasabb szintű szerveknél)
Rejtjelző ügyeletes (magasabb egységeknél és ennél
magasabb szintű szerveknél)
2. Erős fizikai és szellemi megterhelés
(3-4 óra pihenéssel)
Egységügyeletes (egységeknél, önálló alegységeknél és
velük azonos szintű raktáraknál)
Laktanya ügyeletes (közös laktanyai elhelyezésben levő
alegységeknél)
3. Erős szellemi és fiziológiai megterhelés
(4-6 óra pihenéssel)
Harcálláspont. Ügyeletes és váltás (felszín alatti
létesítményekben és zárt kabinokban elhelyezett
szolgálatok)
4. Erős fizikai megterhelés
(4-6 óra pihenéssel)
Őrség (A berendezett őrtoronyban szolgálatot ellátók és
a technikai őrberendezéssel rendelkező szolgálatok
kivételével)
Konyhaügyeletes
Rendészeti járőr
Alegység ügyeletes
Ügyeletes alegység
5. Átlagos vagy ennél kisebb megterhelés
(5-7 óra pihenéssel)
Intézetügyeletes (alárendeltekkel nem rendelkező vezető
szerveknél, különféle intézeteknél, kórházaknál,
hadkiegészítő parancsnokságnál)
Telephely-ügyeletes
Őrség (a berendezett őrtoronyban szolgálatot ellátók és
a technikai őrberendezéssel rendelkező szolgálatok
esetében)
Kapuügyeletes
Segélyhely-ügyeletes
Napostiszt (az egységparancsnok külön parancsára
vezénylik)

3. melléklet a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelethez

A. 3200 méter síkfutás ponttáblázata korosztályonként (férfiak)

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év
percmp.percmp.percmp.percmp.percmp.
160133014714321521542
1591334141214361561546
15813381416144015101550
15713421421144415141554
15613461425144815181558
1551350143014521522162
1541354143414561526166
1531358143915015301610
152142144315415341614
151146144715815381618
15014101452151215421622
14914141456151615461626
1481418150152015501630
1471422154152415541634
1461426158152815581638
1451430151215321621642
1441434151615361661646
14314381520154016101650
14214421524154416141654
14114461528154816181658
1401450153215521622172
1391454153615561626176
1381456153916016301710
137150154316416341714
136154154716816381718
1351581550161216421722
13415121554161616461726
13315161558162016501730
1321520161162416541734
1311524165162816581738
130152816816321721742
1291532161216361761746
12815361615164017101750
12715401619164417141754
12615441622164817181758
1251548162616521722182
1241552162916561726186
1231556163217017301810
122160163617417341814
121164163917817381818
1201681642171217421822
11916121646171617461826
11816161649172017501830
11716201652172417541834
11616241655172817581838
1151628165817321821842
114163217217361861846
1131636175174018101850
1121640178174418141854
11116441711174818181858
1101648171417521822191
1091652171717561828194
108165617201801832197
107170172318418361910
106174172618818401913
1051781729181218481916
10417121732181618521919
10317161735182018541922
10217221738182418561925
10117281741182918581928
1001736174418341901932
991738174718371931935
981740175018401961938
971742175318431991941
9617451756184619121944
9517481759184919151947
941751182185219181950
931754185185519211953
921757188185819241956
91180181119119271959
9018318141941930202
8918618171971933205
88189182019101936208
8718121823191319392011
8618151826191619422014
8518181829191919452017
8418211832192219482020
8318241835192519512023
8218271838192819542026
8118301841193119572029
801833184419342002032
791836184719372032035
781839185019402062038
771842185419432092041
7618451858194620122044
751848192194920152047
741851196195220182050
7318541910195520212053
7218571914195820242056
71190191820020272059
7019319222022030212
6919619242042033215
6819919282062036218
671912193420820392111
6619151938201020422114
6519181942201320452117
6419211946201620482120
6319241950201920512123
6219271955202220542126
611930200202620572130
60193220520302102135

B. 3200 méter síkfutás ponttáblázata korosztályonként (nők)

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év
percmppercmppercmppercmppercmp
1601520154016516351723
1591524154516916391728
15815281551161316431733
15715331555161716471738
1561538161162116511743
1551543165162516551748
15415481610162916591752
1531553161516331731757
152155816201637177182
151163162516411711187
1501661630164517151812
14916101635164917191817
14816141640165317231821
14716171644165717271826
1461621164817117311831
1451625165217517351836
1441628165617917391841
1431632170171317431845
1421635174171717471850
1411639178172117511855
1401643171217251755190
1391646171617291759194
138165017201733183199
1371653172417371871914
13616571728174118111918
1351711732174518151923
1341741736174918191928
1331781739175318231933
13217111743175718271937
1311715174718118311942
1301718175118518351947
1291722175518918391951
12817251758181318431956
127172918218171847200
126173218618211851205
12517361810182518552010
1241739181318291902014
1231743181718331952019
12217461821183719102023
12117501824184119152028
12017531828184519202033
11917571832184919252037
1181801835185319302042
1171841839185719352046
116187184319119402049
1151810184619519452052
11418141850191019502055
11318171853191519552058
112182118571920200211
11118241901925205214
110182819419302010217
1091831198193520152110
10818341911194020202113
10718381915194520252115
10618411918195020302118
10518441922195520352121
1041848192520020402124
1031851192820520452128
10218551932201020502132
10118581935201520552136
100191193920212102140
99193194220242132143
98196194520262162147
97198194820292192150
9619111951203121122154
9519131953203421152157
941916195620362118221
931918195920392121224
92192120220412124228
911923205204421272211
901926208204621302215
8919282011204921332218
8819312014205121362222
8719332017205421392225
8619362020205621422229
8519382023205921452232
841941202621121482236
831943202921421512240
821946203121621542244
811948203321921572248
801951203521112202252
791953203721142232256
78195620392116226230
77195820412119229234
76201204321212212238
752032045212422152312
742062047212622182316
732082049212922212320
7220112051213122242324
7120132053213422272326
7020162055213622302330
6920182057213922332334
6820212059214122362338
672023211214422392342
662026213214622422346
652029215214922452350
642032217215122482354
632035219215422512358
622038211121562254242
612041211321582257246
60204521152202302410

C. 2000 méter síkfutás ponttáblázata korosztályonként

(45-49 éves kor között kötelező, 50 éves kor felett szabadon választott)

Pont45-49 év50-54 év55-59 év60-65 év
FérfiFérfiFérfiFérfi
percmppercmppercmppercmppercmppercmppercmppercmp
1601005105210301161050120011451300
15810101058103511131055120511501306
1561015114104011191100121011551312
15410201110104511261115121512001318
15210251116105011331120122012051324
15010301123105511391125122512101330
14810351128110011461130123012151336
14610401134110511531135123512201342
14410451141111011591140124012251348
1421050114611151261145124512301354
14010551153112012121150125012351400
13811001158112512181155125512401406
1361105124113012241200130012451412
13411101210113512311205130512501418
13211151216114012371210131012551424
13011201222114512431215131513001430
12811251228115012491220132013041436
12611301233115512541225132513081442
1241135123912001311230133013121448
1221140124412051361235133513161454
12011451251121013131240134013201500
11811501256121513181245134513241506
1161155132122013241250135013281512
1141200138122513291255135513321518
11212051313123013351300140013361524
11012101319123513411305140513401530
10812151324124013461310141013441536
10612201330124513521315141513481542
10412251335125013581320142513521548
1021230134112551431325143513561554
1001240134613001481330144514001600
9812441352130514141336145014081603
9612481358131014191342145514161606
941252143131514241348150014241609
921256148132014301354150514321612
9013001414132514351400151014401615
881341419133214411406151514481618
861381424133814461412152014561621
8413121430134514511418152515041624
8213161435135014561424153015121627
801320144113551511430153515201630
781324144614001561436154015281637
7613281451140515111442154515361647
7413321456141015161448155015441657
721336151141515211454155515521707
701340157142015261500160216001717
6813441512142515311508161216081727
6613481517143015391516162216161737
6413521523143515491524163216241747
6213561528144015591535164216321757
6014001533144516091545165216451807

D. 1600 méter gyorsított menet ponttáblázata korosztályonként (férfiak)

(49 éves korig csak FÜV engedéllyel)

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év55-59 év60-65
év
p:mpp:mpp:mpp:mpp:mpp:mpp:mpp:mpp:mp
1609:229:4610:0010:1710:3610:5511:1611:5512:15
15510:1310:3010:4310:5911:1811:4112:0812:4713:07
15010:4711:0211:1511:3011:4912:1212:3913:1613:36
14511:1511:2811:4111:5512:1412:3713:0413:3913:59
14011:3811:5112:0412:1812:3612:5813:2513:5814:18
13512:0012:1212:2412:3812:5513:1713:4314:1514:35
13012:1912:3112:4312:5613:1313:3514:0014:3014:50
12512:3712:4913:0013:1413:3013:5114:1514:4515:05
12012:5413:0513:1713:3013:4614:0614:3014:5815:18
11513:1013:2113:3213:4514:0114:2014:4315:1015:30
11013:2513:3613:4713:5914:1514:3414:5615:2215:42
10513:3913:5014:0114:1314:2814:4715:0815:3315:53
10013:5314:0314:1414:2614:4114:5915:2015:4416:04
9514:0614:1614:2714:3914:5315:1115:3115:5416:14
9014:1914:2914:3914:5115:0515:2215:4216:0416:24
8514:3114:4114:5115:0315:1715:3315:5216:1416:34
8014:4314:5315:0315:1415:2715:4416:0216:2316:43
7514:5515:0415:1415:2515:3915:5416:1216:3216:52
7015:0615:1515:2515:3615:4916:0516:2116:4017:00
6515:1715:2615:3615:4715:5916:1416:3116:4917:09
6015:2815:3715:4615:5716:0916:2416:4016:5717:17

E. 1600 méter gyorsított menet ponttáblázata korosztályonként (nők)

(49 éves korig csak FÜV engedéllyel)

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év55-59 év60-65
év
p:mpp:mpp:mpp:mpp:mpp:mpp:mpp:mpp:mp
16010:4111:0511:3011:5512:1812:4513:1113:3914:00
15511:0711:3011:5512:2212:4313:0813:3214:0014:20
15011:3011:5312:1812:4613:0513:2813:5114:1914:40
14511:5112:1412:3813:0713:2513:4714:0914:3715:00
14012:1112:3412:5713:2613:4414:0514:2514:5415:15
13512:3012:5213:1513:4414:0114:2114:4115:1015:30
13012:4713:0913:3214:0014:1714:3714:5615:2415:25
12513:0413:2513:4814:1614:3314:5215:1115:3916:00
12013:2013:4114:0314:3114:4715:0615:2515:5216:15
11513:3513:5614:1814:4515:0115:2015:3816:0516:25
11013:4914:1014:3214:5815:1515:3315:5116:1816:40
10514:0314:2414:4515:1115:2815:4616:0316:3016:50
10014:1714:3714:5815:2415:4015:5816:1616:4117:00
9514:3014:5015:1115:3615:5216:1016:2716:5317:15
9014:4315:0215:2315:4816:0416:2216:3917:0417:25
8514:5515:1415:3515:5916:1616:3316:5017:1417:35
8015:0815:2615:4616:1016:2716:4417:0117:2517:45
7515:1915:3815:5816:2116:3716:5417:1117:3517:55
7015:3115:4916:0816:3116:4817:0517:2217:4518:05
6515:4216:0016:1916:4116:5817:1517:3217:5518:15
6015:5316:1116:3016:5117:0817:2517:4218:0418:25

F. Ergometria ponttáblázata korosztályonként (férfi)

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év
watt/kgwatt/kgwatt/kgwatt/kgwatt/kgwatt/kgwatt/kg
1603,243,102,942,792,662,532,38
1553,193,052,892,752,622,492,34
1503,153,012,852,712,582,452,30
1453,102,962,812,662,542,402,26
1403,052,922,762,622,492,362,22
1353,002,872,722,582,452,322,18
1302,952,822,672,532,412,282,14
1252,902,772,632,482,362,232,10
1202,852,722,582,442,312,192,05
1152,792,662,532,392,272,142,01
1102,742,612,482,342,222,091,96
1052,682,552,432,292,172,051,92
1002,622,502,372,232,122,001,87
952,562,442,322,182,061,951,82
902,502,382,262,132,011,891,77
852,442,322,202,071,961,841,72
802,372,252,142,011,901,781,67
752,312,192,081,951,841,731,61
702,242,122,021,891,781,671,55
652,162,051,951,821,711,611,50
602,091,981,881,761,651,541,44

G. Ergometria ponttáblázata korosztályonként (női)

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év
watt/kgwatt/kgwatt/kgwatt/kgwatt/kgwatt/kgwatt/kg
1602,842,692,562,442,312,132,00
1552,792,642,512,392,262,091,96
1502,732,592,462,342,222,041,91
1452,682,542,412,292,172,001,87
1402,622,482,352,242,121,951,82
1352,572,432,302,192,071,901,78
1302,512,382,252,142,021,861,73
1252,452,322,192,091,971,811,68
1202,392,272,142,031,921,761,63
1152,332,212,081,981,871,711,59
1102,272,152,031,931,821,661,54
1052,212,091,971,871,761,611,49
1002,152,031,911,821,711,561,44
952,081,971,851,761,651,511,39
902,021,911,791,701,591,461,33
851,951,851,731,641,541,401,28
801,881,781,661,581,481,351,23
751,811,711,601,521,421,291,17
701,731,641,531,451,361,231,12
651,661,571,461,391,291,171,06
601,591,501,391,321,231,121,00

H. Fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (férfiak), térdelő fekvőtámaszban karhajlítás-nyújtás (nők) 2 perc ponttáblázata korosztályonként

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év55-59 év60-65 év
100707570656053484238
9969746964595247
98687368635851464137
9767726762575045
96667166615649444036
9565706560554843
94646964595447423935
93636863585346
92626762575245413834
91616661565144
90606560555043403733
89596459544942
88586358534841393632
87576257524740
86566156514639383531
855560555045
84545954494438373430
835358534843
82525752474237363329
815156514641
80505550454036353228
794954494439
78485348433835343127
774752474237
764651464136343330
75455045403526
744449443934333229
734348433825
724247423733323128
7141464136
70404540353231302724
6939443934
68384338333130292623
6737423732
663641363130292825
6535403522
643439343029282724
6333383321
623237322928272623
61313631
60303530282726252220
59293429
58283328272625242119
5732
562731272625242320
553018
542629262524232219
532817
522527252423222118
5126
50242524232221201716
48232423222120191615
46222322212019181514
44212221201918171413
4220212019181716
40192019181716151312
38181918171615141211
3617181716151413
34161716151413121110
3215161514131211109
301415141312111098

I. Hanyattfekvésből felülés 2 perc ponttáblázata korosztályonként

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év55-59 év60-65 év
100908682756558524535
998985817464575144
98888480736356504334
978783797262554942
96868278716154484133
9585817770605347
94848076695952464032
9383797568585145
92827874675750443931
9181777366564943
90807672655548423830
8979757164544741
88787470635346403729
8777736962524539
86767268615144383628
8575716760504337
84747066594942363527
8373696558484135
82726864574740343426
81716763564639
80706662554538333325
79696561544437
78686460534336323224
776763595242
76666258514135313123
756561575040
746460564939343030
73635955483822
726258544737332929
716157534636
70605652453532282821
6959555144
685854504334312727
675753494220
665652484133302626
6555514740
64545046393229252519
6353494538
62524844373128242418
6151474336
605046423530272323
594945413417
584844403329262222
57474339
56464238322825212116
55454137
544440363127242020
5343393515
524238343026231919
51413733
50403632292522181814
493935
483834312824211717
47373313
463632302723201616
4535
44343129262219151512
4333
423230282521181414
413111
403029272420171313
38292826231916121210
3628272522181511119
3427262421171410108
32262523201613997
30252422191512886

J. Húzódzkodás ponttáblázata korosztályonként (db)

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év55-59 év60-65 év
ffiffiffiffiffiffiffiffiffi
100201620161814161214101281078564
9519151915171315111311
90181418141612141012910796753
85171713151311
801613161214111291089685644
7515151311
701412141112101089787
65131311
6012111210109978675645332
5511
5011101099886756454
4010998877565
30988776645443433221

K. Hajlított karú függés ponttáblázata korosztályonként (mp)

(Csak FÜV engedéllyel)

Pont<31 év31-40 év41-50 év51-54 év55-65 év
férfiférfiférfiférfiférfi
10070456235472836223018
9567436033452734202817
9065425832422632192616
8562415531402529182415
8060405230382426172214
7555384828362324162013
7050364427332222141812
6546354026302019131611
6044323825281818121410
554130352326161610139
50382832212415159128
45362630202214148117
40342428182012137106
35322226171811695
3030202416161012584

L. Hanyattfekvésből lapockaemelés 2 perc ponttáblázata korosztályonként

(Csak FÜV engedéllyel)

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év55-59 év60-65 év
80707267625650454034
796971666155
78687065605449443933
77676964
76666863595348433832
746567625852474237
72646661575146413631
70636560565045403530
69626459554944
68616358544843393429
6760625753
66596156524742383328
655860
645759555146413732
62565854504540363127
60555753494439353026
59545652484338
58535551474237342925
5752545046
56515349454136332824
5550524844
544951474340353227
52485046423934312623
50474945413833302522
4946484440373229
48454743393631282421
47444642383530
46434541373429272320
454244403633
444143393532282622
4340423819
423941373431272521
40384036333026242018
3937393532292523
38363834312824221917
373537333027
36343632292623211816
3533353128
343234302725222017
333315
323132292624211916
30303128252320181514

M. Függésben térdemelés 2 perc ponttáblázata korosztályonként

(Csak FÜV engedéllyel)

Pont<25 év25-29 év30-34 év35-39 év40-44 év45-49 év50-54 év55-59 év60-65 év
80495147444035322824
79504339
7848494631
764748454238342723
74464744413730
70454643403633292622
6844454239353225
674344413834312821
65424340373330272420
6241423936292623
594041383532
58394037343128252219
56383936333027242118
55373835
543637343229262017
5035363331282523
48343532302724221916
46333431232118
453233302826222015
43313229272521191714
423031282624
402930272523201916
382829262422191815
372728252321181713
352627242220171614
3425262321191312
322425222015
302324211816141211

N. A minimálisan és maximálisan ajánlott testtömeg korosztályonként a testmagasság függvényében

Test-
magasság
(cm)
Minimális
megengedett
testtömeg
(kg)
Maximálisan megengedett testtömeg
FérfiNői
<26 év
(kg)
26-35 év
(kg)
36-45 év
(kg)
46< év
(kg)
<26 év
(kg)
26-35 év
(kg)
36-45 év
(kg)
46< év
(kg)
146-148395962677159626771
149-151416265697461657074
152-154436468727764677277
155-157446771758066707580
158-160467073788368727883
161-163477276818672758186
164-166497579848974788489
167-169517882879277818793
170-172538085909680849096
173-175558388939983879399
176-17857869197103869097103
179-1815889941001068993100106
182-1846092971031109296103110
185-18762951001071149599107114
188-190649810311011898103111117
191-19366101107114121101106114121
194-19668104110117125104109118125
197-19971107113121129107113121129
200-20273111117124133110116124133
203-20575114120128137114120127137

O. A minimálisan és maximálisan ajánlott testzsírszázalék korosztályonként

ÉletkorFérfi
normálérték
Férfi elhízásNői
normálérték

elhízás
18-308% - 17,5%22,5%20% - 30%37%
30-4010% - 20%25%21% - 33%39%
40-5911% - 22%28%23% - 34%40%
60-13% - 25%30%24% - 36%42%

P. Az ideális BMI értékek korosztályonként

életkorBMI érték
19 - 24 év19 - 24
25 - 34 év20 - 25
35 - 44 év21 - 26
45 - 54 év22 - 27
55 - 64 év23 - 28
> 64 év felett24 - 29

4. melléklet a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelethez

A) A Honvéd Testalkati Program

1. Annak honvédnek, aki a testalkati ajánlás paramétereitől eltérő mutatókkal rendelkezik, fel kell ajánlani a Honvéd Testalkati Programban való részvételt

2. A honvéd a melléklet B. pontjában található nyomtatvány kitöltésével nyilatkozik arról, hogy meg kívánja-e kezdeni a Honvéd Testalkati Programot. A nyilatkozatra fel kell vezetni a program vezetője, valamint az állományilletékes parancsnok záradékát is.

3. A Program megkezdésekor egészségügyi vizsgálatra kerül sor annak megállapítására, hogy nincs-e olyan egészségkárosodása, ami hátráltatja, illetve megakadályozza a testtömeg ajánlás teljesítését.

4. A honvéd induló testtömege, vagy zsírszázaléka alapján meghatározásra kerül az a fogyási ütem kilogrammban, illetve zsírszázalék értékben, amit háromhavonta teljesítenie javasolt. Az érték feltüntetésre kerül a melléklet C. pontjában található nyomtatványra.

5. A nyilatkozat aláírásának napjától számítva, minden harmadik hónap utolsó napjáig ellenőrzésre kerül a honvéd testtömege. Az ellenőrzést az MH központi egészségügyi szervezete egészségfejlesztésért felelős szerve végzi. Az ellenőrzés eredménye feljegyzésre kerül a melléklet C. pontjában található nyomtatványon.

B) Nyilatkozat a Honvéd Testalkati Program végrehajtásáról

NYILATKOZAT
Név:Rf:Szül. idő:
Nyilatkozom, hogy a Honvéd Testalkati Programban részt kívánok venni.
Vállalom, hogy a Program előírásainak eleget teszek, a javaslatokat betartom.
...................., 20...................hó .......-...ti……………………..
honvéd
Nevezett a honvéd testalkati programba felvételre került:
...................., 20...................hó .......-...n……………………..
program vezető
Az alárendeltségemben szolgálatot teljesítő
...................................................................név......................rendfokozat,
Honvéd Testalkati Programban való részvételét támogatom/nem támogatom.
...................., 20...................hó .......-...n
…………………………………………..
állományilletékes parancsnok

C) Honvéd Testalkati Program nyilvántartó lap

Név:Rf:Szül. idő:
Testmagasság:.....cmKezdő testtömeg:.........kgTestalkati ajánlás:...kg...............%
*A három havi ajánlás kiszámítása testsúly mutató esetén:Első időszakban a kezdő testtömeg 10 %-a, az ezt követő időszakokban 5 %-a időszakonként.
Zsírszázalék esetén:Első időszakban 3 %, az ezt követő időszakban 1 % időszakonként
**A megfelelő jelzést be kell karikázni.
Testsúly mutató eseténZsírszázalék esetén
Mérés dátuma
(minden
időszak utolsó
napjáig)
(0000.00.00.)
Mért
testsúly
(00,0 kg)
Változás az
előző
időszakhoz
képest
(0,0 kg)
Az időszakra
előírt fogyás
mennyisége
(0,0 kg)*
Mért
zsírszázalék
(0,0%)
Változás
az előző
hónaphoz
képest
(0,0 %)
Az
időszakra
előírt fogyás
mennyisége
(0,0 %)*
Ajánlást
teljesítette
(+) **
Ajánlást nem
teljesítette (-)
**
Az ellenőrzést
végezte
Ellenőrző
aláírása
Ellenőrzött
aláírása
1.+-
2.+-
3.+-
4.+-
5.+-
6.+-
7.+-
8.+-
9.+-
10.+-
A testalkati ajánlást fent nevezett honvéd..........év.......hó......-...n teljesítette, a Honvéd Testalkati Program végrehajtását befejezte.
...................., 20...................hó .......-.11
…………………………………
program vezető
Aláírásommal tudomásul veszem, hogy az egészségügyi adatlapon szereplő személyes és különleges adataimat a Honvédség a honvédségi adatkezelésről, az
egyes honvédelmi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos katonai igazgatási feladatokról szóló 2013. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Haktv.) 8. §-ában
meghatározottak szerint kezeli.
Dátum………………………………………………
Aláírás
Az adatvédelmi tájékoztató ismeretében hozzájárulok ahhoz, hogy az egészségügyi adatlapon szereplő, *-gal jelölt személyes és különleges adataimat a Haktv.
8. §-ában foglaltakon túl, az adatvédelmi tájékoztatóban megjelölt célból és módon, az alkalmassági vizsgálatot, valamint az egészségfejlesztést végző honvédségi
szervezet kezelje.
hozzájáruloknem járulok hozzá
DátumAláírás
Tudomásul veszem, hogy ha nem járulok hozzá a *-gal jelölt személyes és különleges adataim - a lenti adatvédelmi tájékoztatóban leírt - adatkezeléséhez, úgy
az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 20. § (1) bekezdése alapján egészségügyi adataim
statisztikai célra, személyazonosításra alkalmatlan módon kezelhetők.
DátumAlá írás
Adatvédelmi tájékoztató:
Az egészségügyi adatlapon *-gal jelölt adatok (a továbbiakban: adatok) kezelését az alkalmassági vizsgálatot, valamint az egészségfejlesztést végző honvédségi
szervezet (a továbbiakban: adatkezelő) végzi.
Az adatkezelés célja az egyéni, valamint a Magyar Honvédség állománya egészségi állapotának felmérése, a kockázati tényezők kiszűrése, és ezek megelőzése
érdekében történő felhasználása.
Az adatok kezelése az érintettek önkéntes hozzájárulásán alapul, mely hozzájárulást az érintettek a fenti nyilatkozat aláírásával adnak meg.
Az adatok kezelése az érintett szolgálati viszonyának megszűnéséig vagy megszüntetéséig tart. A hozzájárulás indokolás nélkül bármikor visszavonható. A
hozzájárulást az érintett az adatkezelőnek megküldött nyilatkozatával vonhatja vissza.
Az adatkezelés időtartama alatt, az adatokba betekintést az alkalmassági vizsgálatot, valamint az egészségfejlesztést végző honvédségi szervezet e feladatkört
ellátó személyi állománya, feladatának ellátáshoz szükséges ideig és mértékben tekinthet be.
Az érintettek az adatkezelés teljes időtartama alatt élhetnek az információs önrendelkezési jogról és információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben
biztosított jogukkal (tájékoztatáshoz, helyesbítéshez, törléshez, zároláshoz, tiltakozáshoz való jog), továbbá jogsérelem esetén Bírósághoz, valamint panasszal a Nemzeti
Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhatnak.
Az adatvédelmi tájékoztatóban foglaltakat megértettem, tudomásul vettem.
DátumAláírás

5. melléklet a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelethez

Munkaköri térkép

1. Összhaderőnemi általános katonai, általános szárazföldi, általános légierő, általános logisztika, vezénylő altisztek, vám- és általános munkakörök

A munkaköröket javarészt belső térben kell ellátni, szellemi munkát kell végezni. Másokkal együtt kell működni, felelősségteljes munka. A munkavégzésből eredően szellemi és pszichés megterheléssel kell számolni. Készenléti feszültség, fokozott információs és emocionális terhelés van jelen. Nagy a teljesítménykényszer, gyakori a túlmunka. A szervezett hierarchiájából, belső kapcsolatrendszeréből adódóan konfliktusszituációk léphetnek fel, ennek terhét fokozhatja, hogy többen családjuktól távol a napi túlmunka esetenkénti igényével végzik munkájukat. Több munkakör képernyős munkahelynek számít, ahol fontos a munkahely ergonómiai szempontú kialakítása. (A felsoroltak figyelembevételével a munkakör ellátásra átlagos fizikai képességekkel bíró férfi és nő alkalmas, aki másokhoz jól tud alkalmazkodni, jó a stressztűrő és problémamegoldó képessége. A szív-érrendszeri és pszichés betegségek előfordulása miatt pszichológiai és belgyógyászati kivizsgálás ajánlott.)

2. Szárazföldi haderő

2.1. Lövész, harckocsizó, tüzér

Közepesen nehéz, illetve nehéz fizikai munka, amit külső térben, esetenként meleg vagy hideg hőkörnyezetben kell végezni. A harcjárművek kiképzése nem a legkorszerűbb, gyakori a kényszertesthelyzet, statikus és dinamikus fizikai terhelés. A munkakörnyezetben, a harcjárműben a zajszint akár 100-110 db-t is meghaladhatja. Gyakori az impulzív és impakt zaj is. Felléphet egésztestet érő, illetve egésztest és végtag vibráció. Egyes speciális eszközök használata közben létrejöhet kismértékű ionizáló, illetve nem ionizáló sugárterhelés. A harcjárművek üzemeltetése, álcázó anyagok használata közben a munkakört betöltő kapcsolatba kerülhet irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyaggal. A munkavégzésből eredően pszichés megterheléssel kell számolni, úgymint készenléti feszültség, valamint érzékszervi és figyelmi túlterhelés. Fokozottan balesetveszélyes munkakör a fegyverhasználat, harcjárműveken történő munkavégzés miatt. A munkakör betöltésének feltétele a fizikai jó terhelhetőség, az éleslátás, a jó hallás (4 méterről a társalgási beszédet hallja).

2.2. Műszaki, vegyivédelmi

A 2.1 pontban felsoroltakon kívül ezekben a beosztásokban speciális megterhelésekkel is kell számolni.

Tűz- és robbanásveszélyes anyagokkal történik munkavégzés. A különböző mentesítő, illetve harci anyagokkal kapcsolatban ásványi porok és toxikus légszennyezők, bőrön át felszívódó, ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyagok kerülhetnek a munkakörnyezetbe.

2.3. Mélységi és speciális felderítő, különleges műveleti, légialkalmazású[84]

A 2.1. pontban foglaltakon túl speciális megterhelést jelent az ejtőernyős ugrás, az alacsonyan szálló vagy lebegő helikopterből ejtőernyő nélkül kiugrás, a helikopterrel történő kirakás, illetve kiemelés különböző kötéltechnikai módszerekkel, búvárfeladatok végrehajtása.

2.4. Felderítő és elektronikai hadviselési szakirányú vezető szervezetek munkakörei, felderítő (nem mélységi), elektronikai hadviselési

Általában belső (zárt) térben végzett szellemi, illetve közepesen nehéz fizikai munka. Jellemző a szellemi, érzékszervi (szem, fül), figyelmi fokozott-, illetve túlterhelés és az ezekből adódó monotónia, elfáradás, kimerülés, a figyelem- és a koncentráció zavara. A nem megfelelően kialakított munkahely okozta kényszerű testhelyzet, statikus és dinamikus fizikai terhelés és rossz megvilágítás előfordulhat. Az elektromos berendezések monoton zaja elérheti a zavaró szintet. A beosztások jelentős része "képernyős" munkahely, ahol be kell tartani a megfelelő munka- és pihenőidő arányokat. A nagyteljesítményű adóberendezések környezetében nagyfrekvenciás, nem ionizáló sugárterheléssel kell, illetve lehet számolni.

2.5 Civil-katonai együttműködési, lélektani műveleti, információs műveleti

A munkavégzésből eredően pszichés megterheléssel kell számolni, úgymint készenléti feszültség, valamint érzékszervi és figyelmi túlterhelés.

3. Légierő

3.1. Repülőgép, helikopter személyzet, légi vezetés, repülő harcbiztosító

Külső és belső térben egyaránt végzett szellemi, ill. Könnyű fizikai munka. Külső térben történő munkavégzés során számolni kell a hideg vagy meleg környezettel. Jelentős a zajterhelés, előfordul a 125 db-t elérő zaj is. A zajterhelés következményeként egésztest vibráció is fellép. Nagyfokú a szellemi, valamint az érzékszervi, figyelmi túlterhelés, a készenléti feszültség. A beosztások egy része képernyős munkahely, ahol ügyelni kell a megfelelő munkaidő- pihenőidő arány betartására. A légi vezetés egyes beosztásaiban dolgozók munkájukat föld alatt, mesterséges klimatikus viszonyok között végzik. Gyakori a 24 órás váltott műszak. A dolgozók ionizáló, illetve nem ionizáló sugárzásnak lehetnek kitéve. A technikusi munkakörökben dolgozók a karbantartási, üzembenntartási munkák közben kapcsolatba kerülhetnek irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal.

3.2 Légvédelmi rakéta és tüzér

Közepesen nehéz, illetve nehéz fizikai munka, amit külső térben, esetenként meleg vagy hideg hőkörnyezetben kell végezni. Gyakori az impulzív és impakt zaj is. Felléphet egésztestet érő, illetve egésztest és végtag vibráció. A harcjárművek üzemeltetése, álcázó anyagok használata közben a munkakört betöltő kapcsolatba kerülhet irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyaggal. A munkavégzésből eredően pszichés megterheléssel kell számolni, úgymint készenléti feszültség, valamint érzékszervi és figyelmi túlterhelés. Fokozottan balesetveszélyes munkakör a fegyverhasználat, harcjárműveken történő munkavégzés miatt. [A munkakör betöltésének feltétele a fizikai jó terhelhetőség, az éleslátás, a jó hallás (4 méterről a társalgási beszédet hallja).]

3.3. Pilóta nélküli állami légijármű kezelő:[85]

A munkaköri térkép csak az "A1"-"B2" kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzetekre vonatkozik. Külső térben végzett szellemi, illetve közepesen nehéz fizikai munka. A külső térben történő munkavégzés során számolni kell a szélsőséges időjárási körülményekkel (hideg vagy meleg hőmérséklet). Jellemzően finommotoros képességeket, koncentrációt, monotóniatűrést és hatékony csapatmunkát igényel. A munkavégzés részben képernyős munkahely, melyhez jó szintű vizuális analízis, illetve szintézis és gyors reakcióképesség szükséges. A munkavégzésből eredően pszichés megterheléssel kell számolni, ezért az érzelmi stabilitás, a stressztűrő képesség és az önkontroll is fontos. Ügyelni kell a megfelelő munkaidő-, pihenőidő-arány betartására.

4. Vezetés, irányítás

4.1. Általános híradó, vezetési, informatikai, futár és tábori posta híradás, ügyviteli, információvédelmi

Általában belső térben végzett, szellemi, illetve könnyű fizikai munka. Jellemző a szellemi, érzékszervi, figyelmi túlterhelés és az ebből fakadó elfáradás, monotónia, kimerülés, telítődés. A nem megfelelően kialakított munkahely okozta kényszertesthelyzet, alacsony megvilágítás előfordulhat. Az elektromos berendezések zaja elérheti a zavaró szintet. Több beosztás minősül föld alatt, mesterséges klimatikus viszonyok között végzett munkának. A beosztások nagy része képernyős munkahely, ahol ügyelni kell a megfelelő munkaidő pihenőidő arány betartására.

4.2. Rádióhíradás, rádiórelé híradás, hírközpontok, vezetékes híradás

Az előző pontban felsoroltakon kívül egyes adóberendezések környezetében előfordulhat nagyfrekvenciás, nem ionizáló sugárzás.

4.3. Repülésbiztosító - földi repülésirányító szolgálat

A munkát gyakran külső térben, hideg környezetben végzik. A repülések miatt nagy lehet a zajterhelés. A lokátor berendezések közelében ionizáló és nem ionizáló sugárzás léphet fel. A technikusi, kezelői munkakörökben dolgozók a karbantartási, üzembenntartási munkák közben kapcsolatba kerülhetnek irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal.

Az alacsony megvilágítás, a nem megfelelően kialakított munkahely okozta kényszertesthelyzet több beosztásban előfordulhat.

5. Logisztika

5.1. Üzemben tartás, páncélos és gépjárműtechnika, fegyverzettechnika, aktív eszközök, elektronika, műszaki technika, mérésügy, repülőműszaki, ellátó (hadtáp), közlekedés és szállítás,

Belső és külső térben, esetenként meleg vagy hideg környezetben végzett munka. Fennáll a balesetveszély a gyakori tehermozgatás, a veszélyes gépekkel történő és a villamos üzemi munkaköri munkavégzés miatt. Nagy lehet a zaj és a végtag vibráció okozta terhelés. Egyes fegyverzettechnikai, technikai berendezés javítása közben közepes lehet az ionizáló és/vagy nem ionizáló sugárzás. A szűk helyek miatt előfordul a statikus (állva és/vagy ülve) és a kényszertesthelyzet okozta fizikai terhelés. Munkavégzés közben a légtérben megjelenhet ásványi szálló por, toxikus légszennyező anyag, pl. Kipufogógáz. A dolgozó szerelési, konzerválási munkák során kapcsolatba kerülhet irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal. Nem mindegyik munkahelyen megoldott a megfelelő megvilágítás.

5.2. Vegyivédelmi technika, kiképzéstechnika, különleges berendezés technika, harcanyag

Nagyrészt belső térben végzett könnyű, ill. Közepesen nehéz fizikai munka. A harcanyag, vegyi anyag jellegéből fakadóan nagymértékben balesetveszélyes tevékenység, ami nagyfokú érzékszervi és figyelmi terheléssel jár. Az állandó készenléti feszültség fokozza a pszichés terhelést. A dolgozó munkája során kapcsolatba kerülhet erős mérgekkel, kifejezetten veszélyes anyagokkal, ami lehet bőrön át felszívódó, ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyag. A munkatér légterében jelen lehetnek ásványi szálló porok, toxikus légszennyezők.

6. Egyéb támogatás

6.1. Térképészet, meteorológia

Nagyrészt belső térben végzett szellemi munka. Egyes beosztásokban külső térben esetlegesen hideg vagy meleg környezetben történik munkavégzés. A laboratóriumi munkák során a dolgozók érintkezésbe kerülhetnek ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal. A szellemi, érzékszervi, figyelmi terhelés következtében elfáradás, kimerülés, telítődés következhet be. A beosztások nagy része képernyős munkahely.

6.2. Pénzügy

Belső térben végzett szellemi, képernyős munka. A munkavégzés jellemzője a szellemi, érzékszervi, figyelmi terhelés. A túlzott terhelés következménye lehet az elfáradás, kimerülés, telítődés, monotónia.

6.3. Egészségügy

Nagyrészt belső térben végzett szellemi munka. Fertőzés veszélyes, a fertőző betegek ellátása, fertőző váladékok kezelése. Nagyfokú a szellemi, érzékszervi, figyelmi, érzelmi terhelés és az ennek következtében létrejövő elfáradás, kimerülés, telítődés. A munkahelyek egy része képernyős munkahely. A laboratóriumi munkák során a dolgozók érintkezésbe kerülhetnek ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal Gyakorlatok során jelentős zajterheléssel lehet számolni. Gyakori a 24 órás váltott műszak, amely készenléti feszültséggel járhat. Érzelmi terhelést okoz a betegekkel, sérültekkel való foglalkozás.

7. Egyéb támogatás

7.1. államháztartási belső ellenőrzés, infrastrukturális

Belső térben végzett szellemi, képernyős munka. A munkavégzés jellemzője a szellemi, érzékszervi, figyelmi terhelés. A túlzott terhelés következménye lehet az elfáradás, kimerülés, telítődés, monotónia.

8. Gép- és harcjárművezetők

Nagyrészt belső térben végzett könnyű fizikai munka. Esetenként előfordulhat, hogy tevékenységüket hideg vagy meleg körülmények között kell folytatni. Nagyfokú, akár 100-110 db-t is meghaladó lehet a zajterhelés. Egésztest és végtag vibráció kombinációjával kell számolni. A dolgozó szerelési, konzerválási munkák során kapcsolatba kerülhet irritáló, túlérzékenységet okozó vegyi anyagokkal. A vezetőfülkék rossz kiképzése miatt gyakori a kényszertesttartás okozta fizikai terhelés. Az érzékszervi, figyelmi terhelés elfáradást, monotóniát, kimerülést okozhat.

9. Katonai hatósági és szakirányítási tevékenység, adatvédelem, munkavédelem, tűzvédelem, környezetvédelem, munkaegészségügy

Belső térben végzett szellemi, képernyős munka. A munkavégzés jellemzője a szellemi, érzékszervi, figyelmi terhelés. A túlzott terhelés következménye lehet az elfáradás, kimerülés, telítődés, monotónia.

10. Katonai nemzetbiztonsági

Nagyrészt belső térben végzett szellemi munka. Nagyfokú a szellemi, érzékszervi, figyelmi, érzelmi terhelés és az ennek következtében létrejövő elfáradás, kimerülés, telítődés. A tartós teljesítménykényszer, készenléti feszültség, tartós kiküldetés az elfáradást fokozza.

11. Oktatás, képzés, kiképzés

Nagyrészt belső térben végzett szellemi munka. Egyes beosztásokban, külső térben esetlegesen hideg vagy meleg környezetben történik közepesen nehéz vagy nehéz fizikai munkavégzés. Gyakorlati oktatás során zajterhelés, ionizáló és nem ionizáló sugárzás, ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyag jelenlétével lehet számolni. Nagyfokú a szellemi, érzékszervi, figyelmi, érzelmi terhelés és az ennek következtében létrejövő elfáradás, kimerülés, telítődés.

12. Jogi és igazgatási, humán, tábori lelkészek, katonai igazgatás, védelmi igazgatás

Belső térben végzett szellemi munka. A szellemi terhelésben szerepet játszik az állandó döntési kényszer. Felelősségteljes munka, érzékszervi, figyelmi terheléssel. Az emberekkel való foglalkozás, különösen a konfliktusveszélyes helyzetekben érzelmi, pszichés terhelést okoz. Gyakori a szellemi, érzelmi elfáradás, kimerülés, telítődés.

13. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok

13.1. Katonai rendész

Belső és külső térben végzett szellemi, illetve könnyű fizikai munka. Nagyfokú az érzelmi és pszichés terhelés, gyakoriak a konfliktusveszélyes helyzetek. Jelentős a túlmunka, a 24 órás készenlét. A szellemi megterhelés, a pszichoszociális munkakörnyezeti tényezők elfáradást, kimerülést okoznak. Fokozottan balesetveszélyes munkakör a fegyverhasználat miatt.

13.2. Díszelgő, katonazenész, koronaőr, palotaőr

Általában külső térben, sokszor hideg vagy meleg környezetben végzett közepesen nehéz, illetve nehéz fizikai munka. A zene nagy zajterhelést okoz. A fizikai terhelés statikus, álló helyzetből, illetőleg dinamikus mozgásból adódik. A kényszertesttartás a megterhelést fokozhatja.

13.3. Kutatás, fejlesztés

Általában belső térben végzett szellemi munka, de előfordul a külső térben végzett könnyű fizikai munka. A kutatás területétől függően az alábbi kockázati tényezők lehetnek jelen: A harcanyag, vegyi anyag jellegéből fakadóan nagymértékben balesetveszélyes tevékenység, ami nagyfokú érzékszervi és figyelmi terheléssel jár. Az állandó készenléti feszültség fokozza a pszichés terhelést. A dolgozó munkája során kapcsolatba kerülhet erős mérgekkel, kifejezetten veszélyes anyagokkal, ami lehet bőrön át felszívódó, ingerlő, maró hatású, túlérzékenységet okozó vegyi anyag. A munkatér légterében jelen lehetnek ásványi szálló porok, toxikus légszennyezők. A beosztások nagy része képernyős munkahely. A szellemi terhelésben szerepet játszik az állandó döntési kényszer. Felelősségteljes munka, érzékszervi, figyelmi terheléssel. A szellemi, pszichés megterhelés elfáradást, kimerülést okoz.

6. melléklet a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelethez

Egyes kiemelt egészségi alkalmassági követelmények

1. A harckocsi kezelőszemélyzet egészségi alkalmassága

A kezelőszemélyzet kiválasztása

1. A harckocsi kezelőszemélyzet tagjaként az a honvéd alkalmas, aki beosztásában katonai szolgálatra alkalmas és a (2) bekezdés szerinti kiemelt követelményeknek is megfelel.

2. Kiemelt testi és érzékszervi követelmények:

a) a legkisebb látóélesség a két szemen együtt 1,6 (0,8-0,8) - javítás +/-3.0 dioptriáig lehetséges -, időszakos vizsgálatnál 1,2 (1,0-0,2) - javítás +/-6.0 dioptriáig lehetséges -,

b) normális színérzékelés (deuter anomália megengedhető),

c) szűrőaudiometriával megállapított ép hallás.

2. Az ejtőernyős ugrásra kötelezett honvéd és jelölt egészségi alkalmassága

3. Az adott csoportba tartozó honvéd beosztás szerinti és speciális egészségi alkalmasságát első fokon az állományba vétel, beosztásba helyezés előtt, valamint a tényleges szolgálata során az EROB állapítja meg. Az EROB minősítése ellen a közléstől számított 15 napon belül a jelentkező, illetve a honvéd fellebbezéssel élhet az MROB-hoz, amelynek döntése ellen további fellebbezésnek nincs helye.

4. A vizsgálat eredményeként a honvéd alkalmasságát "Ejtőernyős ugrásra alkalmas, a kipróbáló és kísérleti ugrások kivételével", illetve "Ejtőernyős ugrásra alkalmatlan" minősítéssel kell megállapítani.

4/A. A vizsgálat során a "Légialkalmazású katonának alkalmas, vezetett nyitási folyamatú körkupolás ejtőernyővel ugorhat", illetve a "Légialkalmazású katonának alkalmatlan" minősítéssel kell megállapítani.[86]

5. Ha a feladatok körében a 4500 méter feletti ugrás is szerepel az MH egészségügyi szervezete repülőorvosi vizsgálati szervénél barokamra vizsgálatot is kell végezni. Ennek eredményétől függően "Magassági ugrásra alkalmas", vagy "Magassági ugrásra alkalmatlan" minősítést kell megállapítani.

6. A 4. és 5. pont szerinti minősítést a vizsgálati lapra be kell jegyezni. A bejegyzést aláírásával és bélyegzőlenyomatával az EROB - fellebbezés esetén az MROB - elnöke látja el.

7. A kiképzési időszakban - az állományilletékes parancsnok által jóváhagyott terv szerint - féléves időszakos ellenőrző vizsgálat végzendő.

8. Az időszakos vizsgálat során rögzíteni kell az anamnézisben:

a) az egészségi állapottal kapcsolatos panaszokat, illetve a panaszmentességet,

b) a vizsgálatok közötti időszakban történt egészségi állapotváltozásokat és azok lefolyását,

c) az ejtőernyős ugrások okozta terheléssel szembeni tűrőképességet,

d) a vizsgálatok összesített eredményét.

9. Egészségügyi probléma esetén annak súlyosságától függően a katonát kezelésben, szakorvosi ellátásban kell részesíteni.

10. Újbóli alkalmasságvizsgálat esetén a vizsgálat adatait és a minősítést tartalmazó egészségügyi vizsgálati lapot az EROB két példányban készíti el. Az 1. számú példányt a vizsgálatot kérő katonai szervezetnek megküldi, a 2. számú példányt az EROB 30 évig megőrzi.

3. A búvárok egészségi alkalmassága

11. Búvár beosztást csak a beosztásában katonai szolgálatra alkalmas minősítésű és úszni tudó honvéd láthat el.

12 A búvárjelöltet szakorvosi, pszichológiai, illetve barokamra és légzésfunkciós vizsgálatra és minősítésre az MH egészségügyi szervezete repülőorvosi vizsgálati szervéhez kell utalni.

13. A búvár feladatok ellátására való alkalmasságot az EROB a következők szerint minősíti:

a) "Búvár feladatok ellátására alkalmas",

b) "Búvár feladatok ellátására ideiglenesen alkalmatlan",

c) "Búvár feladatok ellátására alkalmatlan".

14. A 13. pont szerinti alkalmasság egy évig érvényes.[87]

15. "Ideiglenesen alkalmatlan" minősítés adása akkor indokolt, ha az alkalmatlanságot okozó betegség, kórállapot nem maradandó és így a gyógyulás bekövetkezte után a honvéd búvár feladatok ellátására alkalmassá válhat. Az "alkalmatlan" minősítés ellen a honvéd 15 napon belül az MH egészségügyi intézete felülvizsgálati szerve MROB-hoz fellebbezéssel élhet.

16. A kiemelt egészségi követelmények a következők:

a) 0,6 látóélesség mindkét szemen, javítás nélkül,

b) audiometriás vizsgálattal megállapított ép hallás, teljesen ép hallójáratok, Eustach-kürt átjárhatósága.

17. Ellenjavallatok:

a) systolés vérnyomás 100 Hgmm alatt és 150 Hgmm felett, pulzus 100/min felett nyugalomban,

b) tüdőgümőkór inaktív szakban is,

c) visszérbetegség csomóképzéssel vagy anélkül,

d) sérvek, hasi műtétek utáni állapotok,

e) idült bőrbetegségek, kiterjedt bőrgombásodás, torzító hegek a bőrfelületen,

f) vestibuláris ingerek iránti kifejezett és tartós érzékenység,

g) koponyaműtét utáni állapot,

h) idült, gennyes középfülgyulladás,

i) a lymphadenoid szövetek és az orrkagyló nyálkahártyájának az orrlégzést zavaró hypertrophiája,

j) kiújulásra hajlamos homlok- és arcüreggyulladás,

k) a szemhéjak, a kötőhártya és a könnyutak idült megbetegedései,

l) a nagyfokú lúdtalpasság.

18. Az alkalmatlan minősítésű katonát búvárkiképzésre, illetőleg búvárfeladat ellátására beosztani nem lehet.

4. A tűzszerész és az aknakutató honvéd kiemelt alkalmassága

19. Tűzszerész és aknakutató beosztásban alapkövetelmény "Alkalmas" minősítés.

20. A beosztásba helyezés előtti kiemelt minősítés követelményei:

a) az idegrendszer kifogástalan állapota,

b) kifogástalan látás és színlátás,

c) audiometriával igazolt ép hallás,

d) a kéz ujjainak teljes épsége.

21. A beosztásba helyezést megelőző alkalmassági minősítés ellenjavallatai:

a) a pszichés funkciók bármilyen eredetű károsodása,

b) gyógyszer-, alkoholfüggőség, valamint pozitív kábítószerszűrési eredmény,

c) mozgáskoordinációs zavar, végtag tremor,

d) látóélesség csökkenés, a színlátás zavara,

e) halláscsökkenés.

22. A beosztást betöltők időszakos ellenőrző vizsgálatát legalább két évente el kell végezni.

23. A tűzszerész és aknakutató egészségi állapotában bekövetkezett változás esetén kérésére, illetve az állományilletékes parancsnok vagy a csapatorvos kezdeményezésére a vizsgálatot soron kívül kell elvégezni.

24. Az időszakos alkalmassági minősítés követelményei:

a) a látóélesség korrekciója olyan mértékű lehet, hogy a közeli látás Csapodi 4-nek feleljen meg,

b) kifogástalan színlátás,

c) élettani hallás mindkét fülön. Mérsékelt, 30 decibelt meg nem haladó beszéd halláscsökkenés, illetőleg 60 decibelt meg nem haladó csökkent hallás a magas frekvenciatartományban megengedhető.

25. A beosztás betöltésének ellenjavallatai:

a) aktuálisan kialakult és várhatóan tartós vagy progrediáló pszichés funkciókárosodás,

b) a látásélesség elérhető optimális korrekciója sem teszi lehetővé a tárgyak egy mm-es részleteinek megbízható érzékelését,

c) 30 decibelt meghaladó halláscsökkenés a beszédzónában,

d) a végtagok vagy a kézujjak funkciókárosodását eredményező bármilyen eredetű kórállapot.

5. Radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal és rakéta-üzemanyaggal dolgozó honvéd egészségi alkalmassága

26. Az alkalmasság vizsgálatát az MH egészségügyi szervezete repülőorvosi vizsgálati szerve végzi. A szakorvosi vizsgálatok az EROB keresésére kiegészülnek az MH egészségügyi szervezete fekvő- és járóbeteg-ellátó intézetei szakmai hatáskörrel rendelkező osztályai szakvizsgálataival. A kivizsgálás után a katonát az EROB minősíti.

27. Ha a honvéd egészségi állapotában alkalmasságot befolyásoló változás tapasztalható a csapatorvos soron kívül megfelelő szakorvosi kivizsgálásra intézkedik. A kivizsgálás eredményétől függően kerülhet sor a speciális alkalmasságnak a 26. pont szerinti elbírálására.

28. A szakorvosi vizsgálat során, illetve az alkalmasság minősítésekor figyelembe kell venni a végzendő munka jellegét, a munkavédelmi és a közegészségügyi előírásokat, az átvészelt fertőzéseket és mérgezéseket, sérüléseket és a pszichés traumákat. A radioaktív anyagokkal dolgozó katonánál értékelni kell az ionizáló sugárforrás jellemzőit, az egyéni doziméteres és radiométeres vizsgálat adatait, valamint azt a maximális sugárdózist és a besugárzási összmennyiséget, amely a munka megkezdése óta a szervezetet érte. Ezeket az adatokat az egészségügyi dokumentációba be kell jegyezni.

29. Az MH egészségügyi szervezete repülőorvosi vizsgálati szerve legalább évente, illetve a külön rendelkezésben meghatározott időben időszakos ellenőrző vizsgálatokat végez. Nyilvántartásba veszi és negyedévenként ellenőrzi azokat, akiket a megengedettnél erősebb külső besugárzás ért, továbbá azokat, akiknek a szervezetébe radioaktív anyagok kerültek be, abban az esetben is, ha ennek klinikai tünetei nem észlelhetők.

30. Az időszakos ellenőrző vizsgálat eredményét az egészségügyi dokumentációba következők szerint kell rögzíteni:

a) kórisme,

b) radioaktív anyagokkal, ionizáló sugárforrásokkal, különleges létesítményekkel, rakéta-üzemanyaggal vagy nagyfrekvenciájú generátorokkal kapcsolatos beosztásokba való alkalmasság,

c) szükség esetén az indokolt gyógykezelés.

31. Ha a sugárhatás klinikai tüneteit kimutatták, havonta egyszer belgyógyászati, ideggyógyászati és szemészeti vizsgálatot kell végezni. A vizsgálatnál ellenőrizni kell a perifériás vérképet, nőknél nőgyógyászati vizsgálatot is kell végezni.

32. Ha a sugárártalom gyanúja felmerül, a katonát az adott munkakörből ki kell vonni és teljes körű klinikai kivizsgálására kell intézkedni. Ha a gyanú beigazolódik az adott beosztásra alkalmatlannak kell minősíteni és más - az egészségi állapotának megfelelő - beosztásba helyezését kell javasolni.

6. Az alkalmasság megítélésének elvei a színlátás zavarainál

33. A színlátás zavara önmagában katonai szolgálatra való alkalmatlanságot nem jelent, de egyes beosztásokban beosztási korlátozás alkalmazását indokolhatja.

34. Kifogástalan színérzékelés követelmény

a) minden olyan beosztásban, amelynek ellátásánál:

aa) színes jeleket,

ab) készülékeken, műszereken színes kapcsolási jeleket és vezetékeket,

ac) rakétaértesítő (riasztó-) jeleket,

ad) térképjeleket,

ae) színes lőszer- és robbanóanyag-megkülönböztető jeleket alkalmaznak;

b) az alábbi fegyvernemeknél:

ba) rakéta- és lokátortechnikai csapatok,

bb) légimozgékonyságú-csapatok,

bc) vegyivédelmi csapatok,

bd) harckocsikezelő személyzet,

be) harckocsi-, gép- és harcjárművezetők,

bf) rádiótechnikai, híradó személyzet, repülőcsapatok állománya.

35. A színlátás zavara megengedhető a következő beosztásokban:

a) pénzügyi,

b) hadtáp,

c) egészségügyi,

d) fegyverzeti,

e) humánszolgálati és

f) személyügyi nyilvántartó szerveknél,

g) az adminisztratív munkakörökben,

h) a közgazdasági, jogi szakképzettséghez kötött beosztásokban.

36. Egyéni elbírálás alapján a honvéd olyan esetekben is alkalmas lehet, ha korábban az adott szakmában megfelelő tapasztalatot szerzett.

37. Alkalmatlan minősítést kell megállapítani, ha a beosztás ellátásához hívatásos gépjárművezetői jogosítvány is szükséges.

38. Katonai felsőoktatási intézménybe történő beiskolázáshoz és magasabb beosztásba történő kinevezéshez a jó színlátás nem követelmény, ha a honvéd már legalább öt éve teljesít katonai szolgálatot.

7. Pilóta nélküli állami légijármű kezelője[88]

39. Az "A1"-"B2" kategóriájú kizárólag autonóm működésre képes pilóta nélküli állami légijármű kezelőjének külön egészségügyi alkalmassági követelménye nem áll fenn. Az "A1"-"B2" kategóriájú folyamatos vagy időszakos kézi irányítású pilóta nélküli állami légijármű kezelő személyzet egészségügyi alkalmassági szűrésénél a pszichológiai szűrővizsgálatok alatt a monotóniatűrés, megosztott figyelmi funkciók vizsgálata szükséges, amennyiben a pilóta nélküli állami légijármű maximális repülési ideje kézi irányítással meghaladja a 30 percet. A "C"-"E" kategóriájú pilóta nélküli állami légijármű kezelő egészségügyi alkalmasságának vizsgálata az állami légiközlekedési személyzet repülőegészségi alkalmasságának feltételeiről, valamint a repülőegészségi alkalmassági vizsgálatot végző szerv kijelölésének és tevékenységének szabályairól szóló rendelet hatálya alá tartozik.

7. melléklet a 10/2015. (VII. 30.) HM rendelethez

Részletes pszichikai alkalmassági követelmények

A) Általános pszichés státusz (Pa)

Személyiségjellemzők

1. Érzelmi, indulati élet kiegyensúlyozottsága

2. Stressztűrő képesség

3. Frusztrációs tolerancia

4. Önkontroll

5. Adekvát viselkedés

6. Magabiztosság

7. Önismeret

Értelmi szint

1. Általános intelligencia (logikai, kombinációs, problémamegoldó készség)

2. Emlékezet

3. Kommunikációs készség

Szenzomotoros és percepciós teljesítmény

1. Általános figyelmi teljesítmény

2. Érzékelés

3. Ingerdiszkrimináció

4. Reakcióidő

5. Mozgáskoordináció

B) Munkaköri követelmények (Pm)

A munkaköri térkép alapján az általános pszichés alkalmasságon (Pa) túl a konkrét munkakör (pl. lövész, műszaki, vegyivédelmi stb.) ellátásához szükséges képességek, készségek, személyiségvonások összessége tartozik ebbe a kategóriába.

A táblázatban megjelölt szempontok mindenképpen vizsgálandó területek.

[89]
A.B.C.D.E.F.G.H.I.
1.Ssz.KövetelményekMunkakörcsaládok
2.I.II.III.IV.V.VI.VII.
3.I. Személyiségjellemzők
4.1.Kapcsolatteremtő készségXXXX
5.2.KezdeményezőkészségX
6.3.Alkalmazkodási készségXXXXXXX
7.4.Empátiás készségXX
8.5.RugalmasságXX
9.6.Pszichés tempóXXXX
[90]
10.7.ÖnállóságXXXXX
11.8.ElkötelezettségXX
12.9.SzabálytudatXXXXXXX
13.II. Értelmi szint
14.1.LogikaXX
15.2.InformációfeldolgozásXXXXX
16.3.KreativitásX
17.4.RugalmasságXXX
18.5.Szellemi terhelhetőségXXXX
19.6.ProblémamegoldásXXXXX
20.III. Szenzomotoros teljesítmény és percepciós teljesítmény
21.1.PontosságXXXXXX
22.2.FigyelemkoncentrációXXXXXXX
23.3.Figyelem megosztottságaXXXXX
24.4.MegfigyelőképességXXXX
25.5.Figyelem terjedelmeXXXXX
26.6.Figyelem flexibilitásaXXXX
27.7.Téri tájékozódásXXX
28.8.MonotóniatűrésXXXXXXX

A munkakörcsaládok részletezése az MH Munkaköri Térkép alapján

I. csop. 2.2. Szárazföldi haderő,

A) lövész, harckocsizó, tüzér

2.3. Légierő, B) légvédelmi rakéta és tüzér

II. csop. 2.2. Szárazföldi haderő, B) a) felderítő és elektronikai hadviselési szakirányú vezető szervek

2.2. Szárazföldi haderő, B) b) felderítő (nem mélységi) elektronikai hadviselési

2.2 Szárazföldi haderő, B) c) mélységi és speciális felderítő, különleges műveleti, légialkamazású[91]

2.2. Szárazföldi haderő, C) műszaki 2.2. Szárazföldi haderő, D) vegyivédelmi

2.4. Vezetés, irányítás, A) általános híradó, rádióhíradás, rádiórelé híradás, hírközpontok, vezetékes híradás, FTP híradás

2.4. Vezetés, irányítás, B) FRISZ

2.5. Logisztika, A) üzemben tartás, páncélos és gépjárműtechnika

2.5. Logisztika, B) vegyivédelmi technika, kiképzéstechnika, különleges berendezés technika

2.5. Logisztika, C) fegyverzettechnika/aktív eszközök, elektronika, műszaki technika, mérésügy

2.5. Logisztika, F) harcanyag

2.6. Egyéb támogatás, A) meteorológia

III. csop. 2.4. Vezetés, irányítás, C) ügyviteli, információvédelmi, vezetési, informatikai

2.5. Logisztika, E) ellátó (hadtáp), közlekedés és szállítás

2.6. Egyéb támogatás, A) térképész

2.6. Egyéb támogatás, B) pénzügy

2.6. Egyéb támogatás, D) államháztartási belső ellenőrzés,

IV. csop. 2.6. Egyéb támogatás, C) egészségügyi I-II.

V. csop. 2.7. Gép- és harcjárművezetők. Gépjárművezetők, harckocsi- és harcjárművezetők

VI. csop. 2.9. Oktatás, képzés, kiképzés

2.10. Jogi igazgatás

2.11. Humán

2.12. Tábori lelkész szolgálat

2.13. Katonai igazgatás

2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, D) kutatás, fejlesztés

VII. csop. 2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, A) katonai rendész

2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, B) díszelgő

2.14. Egyéb biztosítási és kiszolgálási feladatok, C) katonazenész

C) Különleges követelmények (Pk)

Az általános pszichés alkalmasságon (Pa) túl a különleges munkakör ellátásához szükséges képességek, készségek, személyiségvonások összessége tartozik ebbe a kategóriába.

A műveleti területeken történő eltérő feladatvégzés sajátossága miatt differenciált követelmények érvényesülnek.

KövetelményekMunkakörök
külszolgálattűzszerész
I. Személyiségjellemzők
1.Kapcsolatteremtő készségXX
2.MonotóniatűrésX
3.Együttműködési készségXX
4.MegbízhatóságXX
5.ÖnállóságXX
6.Szélsőséges körülményekhez való alkalmazkodás képességeX
7.SzabálytudatXX
II. Értelmi szint
1.Műszaki-technikai érzékX
2.LogikaXX
3.InformációfeldolgozásXX
4.KreativitásXX
5.ProblémamegoldásXX
6.TérlátásX
III. Szenzomotoros teljesítmény és percepciós teljesítmény
1.Két kéz koordinációXX
2.PontosságXX
3.Kézbiztonság, kézügyességXX
4.MikromanipulációX
5.FigyelemkoncentrációXX
6.Figyelem megosztottságaXX
7.Figyelem flexibilitásaX
8.Téri tájékozódásX

D) Katonai vezetői követelmények (Pv)

Azoknak a követelményeknek való megfelelés, amelyek alapjai az adott szintű, hatékony katonai vezetőnek. Az általános pszichés alkalmasságon (Pa) túl a vezetéshez szükséges készségek, képességek, személyiségjellemzők tartoznak ide.

I. Személyiségjellemzők

1. Kapcsolatteremtő készség

2. Kezdeményezőkészség

3. Együttműködési készség

4. Megbízhatóság

5. Empátiás készség

6. Erkölcsösség

7. Igényszint

8. Rugalmasság

9. Pszichés tempó

10. Önállóság

11. Elkötelezettség

12. Szabálytudat

II. Értelmi szint

1. Logika

2. Kreativitás

3. Lényeglátás

III. Vezetői, szervezői készség

1. Tervező-, szervezőkészség

2. Döntési készség

3. Problémamegoldó készség

4. Információkezelés

5. Stratégiai gondolkodás

6. Csapatépítési készség

7. Menedzselési készség

8. Motiválóképesség

9. Kommunikációs készség

10. Kritika elviselésének készség

11. Intellektuális hatékonyság

12. Szellemi terhelhetőség