Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

101/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet során teendő egyes, a felsőoktatási intézményeket és a hallgatókat érintő intézkedésekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény rendelkezéseire,

a 16. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) szerinti egyetemi testületek - vezetőjük kezdeményezésére - ülésen kívül elektronikus úton szavazhatnak és hozhatnak döntést, ha

a) a döntés meghozatala során a szavazásban részt vevők személye, a határozatképesség hitelt érdemlően megállapítható;

b) legalább három munkanappal a szavazás kezdő időpontját megelőzően a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt eljuttatták a tagok és a fenntartó képviselője számára, azzal, hogy a szavazásra legalább egy munkanap biztosított;

c) az előkészítést szolgáló írásos dokumentáció alapján a szenátus tagja vagy a fenntartó képviselője részéről olyan kérdés nem merült fel, amit a dokumentáció egy alkalommal történő kiegészítésével, módosításával nem lehet kezelni;

d) az egyetemi testület tagjainak legalább hatvan százaléka részt vett a szavazásban és a szavazásban részt vett tagok több mint fele egyhangú döntést hozott, amelyet az egyetemi testület vezetője az Nftv.-ben meghatározottak szerint dokumentált és nyilvánosságra hozott.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjától és az Nftv. 12. § (7) bekezdés k) pont kb) alpontjától eltérően a szenátus elektronikus úton történő döntéshozatala esetében a szavazás kezdő időpontját megelőzően legalább két órával el kell juttatni a napirendet és a döntést megalapozó írásos dokumentációt a tagok és a fenntartó képviselője részére azzal, hogy a szavazásra legalább négy órát kell biztosítani.

2. § Ha a felsőoktatási intézmény az Nftv. 37. § (1) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott magasabb vezetője vezetői megbízása a veszélyhelyzet kihirdetését követő 6 hónapon belül járna le és az arra jogosult a magasabb vezetői feladatra újabb megbízást nem adott, a magasabb vezető vezetői megbízása az adott magasabb vezetői feladat ellátására kiírt vezetői pályázat eredményes lebonyolításáig, de legfeljebb a magasabb vezetői feladatra szóló megbízás lejáratának időpontjától számított egyéves időtartamra meghosszabbodik, azzal, hogy ebben az esetben az Nftv. 37. § (3) és (6) bekezdésében előírt korlátozások nem alkalmazhatók.

3. § (1) A 2019/2020. tanév tavaszi félévét az Nftv. - hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetéséről rendelkező - 45. § (1) bekezdése, továbbá 53. § (4) bekezdése alkalmazása során nem kell figyelembe venni.

(2) A 2019/2020. tanévben a felsőoktatási intézmények az Nftv. 108. § 5. és 40. pontjában a félév, illetve a tanév hosszára meghatározott időtartamoktól eltérhetnek.

4. § 2020-ban az Nftv. 48. § (2) bekezdésében szabályozott átsorolásra a 2020/2021-es tanévre nézve nem kerülhet sor.

5. § (1) Ha a hallgató oklevelének megszerzésére - az Nftv. 48/A. § a) pontja alapján - meghatározott határidő 2020. március 11. és 2020. augusztus 31. közötti időtartamra esik, és a hallgató a határidőt követő egy éven belül megszerzi az oklevelét, akkor az Nftv. 48/A. § c) pontjában foglalt rendelkezéseket nem kell alkalmazni.

(2) Az Oktatási Hivatal által közigazgatási hatósági határozatban megállapított munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő egy évvel meghosszabbodik, amennyiben a hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő 2020. március 11-én még nem járt le és 2020. december 31-e előtt jár le.

(3) Amennyiben a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató részére az Oktatási Hivatal közigazgatási hatósági döntésben az Nftv. 48/Q. § (1) bekezdése szerinti részletfizetést engedélyezett, a részletfizetés teljesítésére 6 hónap fizetési halasztás illeti meg (a továbbiakban: fizetési halasztás). A fizetési halasztás nem érinti a volt magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató azon jogát, hogy a részletfizetést engedélyező döntésben meghatározott ütemezés szerint teljesítsen.

6. § Aki 2020. augusztus 31-ig sikeres záróvizsgát tett, mentesül az oklevél kiadásának előfeltételéül előírt nyelvvizsga letételének kötelezettsége alól.

7. § Az Oktatási Hivatal a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény végrehajtásához szükséges egyes rendelkezésekről szóló 248/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet 11. §-a szerinti végrehajtási eljárást 2020. december 31-ig nem kezdeményez.

8. § (1) Ha az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet] 2. § (4) bekezdése szerinti vizsgát a vizsgázó megkezdte, de a veszélyhelyzet miatt nem fejezte be, a nyelvvizsga-bizonyítványt a részvizsgák eredményeiről kell kiállítani.

(2) Ha a vizsga megkezdésére nem került sor, a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 3. § (3) bekezdése alapján befizetett vizsgadíjat a veszélyhelyzet miatt elmaradt vizsgák tekintetében a jelentkező kérésére vissza kell téríteni.

(3) A 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti számítógépes nyelvvizsgák lefolytatásához szükséges tárgyi feltételekkel rendelkező akkreditált vizsgaközpont akkreditációját az Oktatási Hivatal kérelemre a veszélyhelyzet időtartamára módosíthatja, kiegészítheti, annak érdekében, hogy a biztonságosan beazonosítható vizsgázó a vizsgát nem az akkreditált nyelvvizsga helyszínén, elektronikus úton, az Akkreditációs Kézikönyvben meghatározott alapelvek szerint szabályszerűen tehesse le.

(4) Ha a 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdése szerinti akkreditáció a veszélyhelyzet időtartama alatt jár le, az akkreditáció a veszélyhelyzet lejártát követő 30 nappal meghosszabbodik.

9. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti idegen nyelvből tett részvizsga eredményéről kiállított nyelvvizsga bizonyítvány a 2020. évi általános felvételi eljárásban

a) középfokú (B2) szintű részvizsga esetén a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet] 20. § (1) bekezdés a) pontjában,

b) felsőfokú (C1) szintű részvizsga esetén 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott többletpontra jogosít, amennyiben a jelentkező a részvizsgát a 2019/2020. tanévben szerezte meg.

(2) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet szerinti gyakorlati vizsgát, a nem magyar állampolgárok számára magyar nyelvi alkalmassági vizsgát, szóbeli alkalmassági vizsgát és a felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát úgy kell megszervezni, hogy a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje.

(3) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a 423/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése szerinti, a felsőoktatási intézmények által meghatározott felvételi követelmények teljesítését úgy kell megszervezni, hogy a jelentkező és más személyek személyes érintkezését ne igényelje.

(4) Ha a nyelvvizsga megszerzésének feltételeit a nyelvvizsgázó már sikeresen teljesítette, de a nyelvvizsgabizonyítvány még nem került kiállításra, a felsőoktatási felvételi eljárásban a nyelvvizsga-bizonyítvány helyett a nyelvvizsga központ által kiadott igazolást a felvételiző - a veszélyhelyzet megszüntetését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli bemutatási kötelezettség terhe mellett - felhasználhatja a felvételi követelmények teljesítésének igazolására.

(5) A felsőoktatási intézmény területére a (2) és (3) bekezdés szerinti felvételi követelmény teljesítése céljából a jelentkezők beléphetnek úgy, hogy biztosítani kell azt, hogy a követelmény teljesítése személyes érintkezést ne igényeljen és annak során a legalább 1,5 méteres távolságot végig biztosítani kell.

10. § (1) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a közigazgatási, rendészeti, katonai és nemzetbiztonsági felsőoktatás vonatkozásában az évenként felvehető hallgatói létszám megállapításával és elosztásával kapcsolatos eljárás részletes szabályairól, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvétel különös feltételeiről, valamint a külföldi hallgatók Nemzeti Közszolgálati Egyetemre történő felvételének, jogállásának és tanulmányainak részletes szabályairól szóló 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet [a továbbiakban: 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet] 11. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott katonai alapképzési szakok vonatkozásában felvételi követelményként meghatározott, államilag elismert középfokú (B2) szintű komplex nyelvvizsgától vagy az azzal egyenértékű okirattól az intézmény szakonként eltérhet.

(2) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet 11. § (3) bekezdésében meghatározott katonai mesterképzési szakokra jelentkezők a közigazgatási alapvizsga követelmény alól mentesülnek.

(3) A 2020. évi általános felvételi eljárásban a katonai szolgálatra való egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságról, valamint a felülvizsgálati eljárásról szóló 10/2015. (VII. 30.) HM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott - felvételi eljárás során végrehajtásra kerülő - alkalmasság-vizsgálatnak a honvéd tisztjelöltek vonatkozásában nem képezi részét a fizikai felmérés, a felvételi eljárásban kizárólag az egészségügyi és pszichikai alkalmasság-vizsgálat kerül végrehajtásra. Ha a jelentkező teljesíti a felvételre, a szolgálati viszony létesítésre jogszabályban előírt egyéb feltételeket, akkor - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: NKE tv.) 24. §-ában meghatározottaktól eltérően - a jelentkező fizikai alkalmasság-vizsgálat hiányában is felvehető, valamint a jelentkezővel a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 31. § (1a) bekezdésében foglaltaktól eltérően szolgálati viszony létesíthető. A fizikai alkalmasság-vizsgálatot a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell végrehajtani.

11. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), az NKE tv., valamint az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendelet (a továbbiakban: Alkr.) rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban az NKE tv. 24. §-ában hivatkozott, az Alkr.-ben meghatározott alkalmassági követelmények vizsgálatát a rendészeti felsőoktatás nappali munkarendben történő alapképzései (a továbbiakban: érintett képzések) tekintetében nem kell végrehajtani. Az érintett képzésekre jelentkezők esetében a felvételi eljárás során egészségi, pszichikai és fizikai előszűrést (a továbbiakban együtt: előszűrés) kell alkalmazni.

(2) Az előszűrés lefolytatására az a szerv rendelkezik hatáskörrel, amely az alkalmassági vizsgálat lefolytatására hatáskörrel rendelkezik. Az előszűrés során történő adatkezelésre a Hszt., az Alkr., valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek tisztjelöltjeiről és a tisztjelölti szolgálati jogviszonyról szóló 20/2016. (VI. 9.) BM rendelet vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) Az előszűrés eredményeként a jelentkező alkalmas vagy alkalmatlan minősítést kaphat. Az előszűrésen alkalmasnak minősített jelentkező a felvételi eljárásból nem zárható ki, illetve felvétele esetén vele tisztjelölti szolgálati jogviszony és hallgatói jogviszony létesíthető. Az előszűrésen alkalmatlannak minősített jelentkező a felvételi eljárásból kizárható, illetve vele tisztjelölti szolgálati jogviszony vagy hallgatói jogviszony nem létesíthető.

(4) Az alkalmassági előszűrésen:

a) fizikailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinek az utolsó lezárt középiskolai év végi testnevelés osztályzata jeles (5);

b) egészségügyileg alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. 3. melléklet szerinti alkalmassági kérdőíven a jelentkező által kitöltött és aláírt nyilatkozat és a kérdőíven a jelentkező által feltüntetett megbetegedések esetében korábban keletkezett már meglévő leletei alapján nem áll fenn felvételt kizáró egészségügyi ok;

c) pszichológiailag alkalmas minősítést kap az a jelentkező, akinél az Alkr. alapján elrendelt pszichológiai alkalmassági vizsgálatnál alkalmazott, a jelentkező által kitöltött és aláírt kérdőív alapján nem áll fenn felvételt kizáró pszichológiai ok.

(5) A (4) bekezdés a) pontjában meghatározottak igazolására a középiskolai bizonyítvány megfelelő oldalairól készült másolat szolgál, melyet a jelentkező az Oktatási Hivatal által működtetett elektronikus felvételi jelentkezési rendszerben csatolt. A (4) bekezdés b) pontjában meghatározott dokumentumokat a jelentkező elektronikus másolatban az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg 2020. május 15-ig. A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott kérdőívet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: Egyetem) küldi meg a jelentkező részére. A jelentkező a nyilatkozatot elektronikus másolatban az ORFK által erre a célra létrehozott elektronikus levélcímre küldi meg 2020. május 15-ig.

(6) Az előszűrés során alkalmazott döntésekkel szemben jogorvoslatnak helye nincs. Az előszűrés során a hamis adatok közlése a hallgatói, tisztjelölti jogviszony megszüntetésével járhat.

(7) A veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül, de legkésőbb a tisztjelölti jogviszony véglegesítése előtt a felvett hallgatók Alkr.-ben előírt alkalmassági követelményeknek történő megfelelését vizsgálni kell. Amennyiben a hallgató (tisztjelölt) az előírt alkalmassági követelményeknek nem felel meg, hallgatói jogviszonya megszüntethető abban az esetben, ha az Egyetemen belül más képzésre nem vehető át, vagy ha az átvételt a hallgató nem vállalta.

12. § Az 1/2013. (I. 8.) KIM rendelet vonatkozó rendelkezéseitől eltérően a 2020. évi általános felvételi eljárásban a pályaalkalmassági orientációs beszélgetés helyett olyan, annak rendeltetésének és tartalmának megfelelő pályaalkalmassági vizsgálat szervezhető, amely nem igényli a jelentkezővel való személyes érintkezést. A pályaalkalmassági vizsgálat eredményének elbírálására az Egyetem megfelelő szakértelemmel rendelkező személyeket jelöl ki.

13. § (1) A felsőoktatási intézmény a hallgatók részére a záróvizsgát megszervezi. A záróvizsga időtartamára a hallgató a felsőoktatási intézmény területére beléphet. A záróvizsga során biztosítani kell, hogy a vizsgázó és más személyek személyes érintkezését ne igényelje, a személyek között a legalább 1,5 méter távolságot meg kell tartani.

(2) A felsőoktatási intézmény területére a kiállított oklevelük átvételének céljából a hallgatók, illetve volt hallgatók beléphetnek úgy, hogy biztosítani kell azt, hogy az átvételi folyamat személyes érintkezést ne igényeljen és az átvétel során a legalább 1,5 méteres távolságot végig biztosítani kell.

(3) A felsőoktatási intézmények - a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet 59. § (1) bekezdésében - a záróvizsga-bizottságok összetételére vonatkozó rendelkezések közül a záróvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől veszélyhelyzet idején eltérhetnek, azzal, hogy a bizottságnak elnöke és legalább egy tagja van, továbbá a záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen.

14. § A felsőoktatási intézmények - a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 12/A. § (2) bekezdésében - a bizottságok összetételére vonatkozó rendelkezések közül a komplexvizsga-bizottság létszámára, valamint annak külsős tagjára vonatkozó rendelkezésektől a veszélyhelyzet idején eltérhetnek, azzal, hogy a bizottság legalább kettő tagból áll, továbbá valamennyi tag foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban állhat a doktori iskolát működtető intézménnyel.

15. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 16. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

16. § A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök